Észrevételek a „Régészeti adatok

Miskolc korai történetéhez"

című tanulmánykötet kapcsán

A m e g j e l e n é s r e váró könyv azokat az új anyagokat, feltárási és szemléleti e r e d m é ­

nyeket nyújtja át az o l v a s ó n a k , melyre a Miskolc monográfiában nincs m ó d kitérni.
A kötet harminchat vonalas ábrát é s nyolcvannyolc fotót tartalmaz, szerzői S. Koós
Judit, B . Hellebrandt Magdolna. Lovász E m e s e , R é v é s z László é s Wolf Mária. R ö v i d e n
ismertetem az egyes szerzők írásait.
S. Koós Judit: „Miskolc k ö r n y é k é n e k korai é s k ö z é p s ő bronzkora" c í m m e l foglalta
össze anyagát (1-67. oldal). A korai é s k ö z é p s ő bronzkort tekintve n e h é z feladatot
kapott. Miskolc város területéről kevés anyaggal rendelkezünk, ezért az anyaggyűjtést
ki kellett terjeszteni a város tágabb k ö r n y é k é r e . A z anyaghiányt magyarázhatjuk a
kutatás e s e t l e g e s s é g é v e l , a bejelentések elmaradásával, a földrajzi fekvéssel, de fennáll
1
a lehetőség , hogy m é g előkerülhetnek leletek.
Meg kell jegyeznem, hogy például a diósgyőri vár területén is kerültek e l ő bronz­
kori cserepek, de k e v é s , és ebben az esetben számolhatunk azzal, hogy például a
középkori települések megszüntették az őskori objektumot. Mindezek e l l e n é r e megkí­
sérelte a szerző felvázolni a bronzkort Miskolc k í n n y é k é n .
A korai bronzkor (i. e. 20-18. sz.) első periódusa két nagy kulturális egységre
b o n t h a t ó , az egyik az ún. Makói kultúra, a másik a Nyírség kultúra. Vázolta a szerző
m i n d k e t t ő elterjedési területét, t e l e p ü l é s e i t , gazdasági-társadalmi b e r e n d e z k e d é s é t ,
t e m e t k e z é s i szokásait. S z e m p o n t u n k b ó l lényeges a Hatvani kultúra, melynek nagy
telepei ismertek, így H e j ő c s a b a irányában. Szirmán. E m ő d - N a g y h a l m o n kerültek e l ő
leletek, továbbá B ő c s - N a g y h a l o m , Harsány. Onga-Kishegy, Muhi-Laposhalom a je­
l e n t ő s e b b e k . A középső bronzkor (i. e. 18-16. sz.) időszakában szinte az e g é s z Észak-
Magyarország területén a füzesabonyi kultúra n é p e s s é g e élt. T e l e p ü l é s e i k jobbára
többrétegű nagy telepek, például Á r o k t ő - D o n g ó h a l o m , A l s ó v a d á s z - V á r d o m b , Felső­
v a d á s z - V á r d o m b . Sok esetben a hatvani kultúra telepére épüllek rá. Házaik cölöpszer­
k e z e t ű , paticsfalú, döngölt agyagpadlójú é p í t m é n y e k voltak. Jellegzetes, művészi dísz­
kerámiai a spirálbütykös e d é n y e k . Halottaikat úgynevezett csontvázasán temetlek,
csontvázakat találunk. A korszak v é g e felé az i. e. 15-14. században felhalmozott
értékeiket e l t e m e t t é k . A k ö z é p s ő bronzkorból már szép számmal kerültek e l ő leletek
városunk k ö r n y é k é n . Ismerteti a szerző Kemenczei Tibor gyűjtéséből O n g ü - G á t ő r h á z
telepnyomait. B ő c s - N a g y h a l o m t e l e p ü l é s é t , és Hellebrandt Magdolna ásatásából
E m ő d - I s t v a n m a j o r temetőanyagát. A feltárt sírok részletes tárgyalása új anyagot ad
az é r d e k l ő d ő k n e k . H é t sírt ír le. majd közli K ö r ö m , M e z ő e s á t . M e / . ő k e r e s z t e s - C s i n c s e -
tanya. Keresztes-püspöki, V i z s o l y - B a r á t - d ű l ő . V i z s o l y - G é p á l l o m á s régészeti tárgyait.
Ezeket a l e l e t m e n t é s e k b ő l , helyszíni szemlékből előkerült anyagot elemzi is a szerző,
valamint az emődi preszkita sírokiü is. A leletek alapján kronológiai sort állit fel S.
K o ó s Judit.
R. Hellebrandt Magdolna: ..Miskolc kelta kora" címmel foglalta össze a terület
késő vaskorát (67-156. oldal). A szerző Miskolc földrajzi adottságaiból indul ki. A Bükk
h e g y s é g és a sík vidék találkozási pontjánál kialakult település a vaskorban is j e l e n t ő s
stratégiai pont volt. Már Leszih Andor is a leletek sokaságát e m l í t e t t e , joggal. A z újabb
ásatások eredményei alapján az a v é l e m é n y ü n k , hogy a területet i . e . 400 körül szállták
meg a kelták. Muhi-Kocsmadomb s z k í t a - k e l t a t e m e t ő j é n e k 48 sírja bizonyítja, hogy a
letelepedett, békés é l e t m ó d o t folytató szkíta kori lakosságot a kelták meghódították.
A szkíta kori sírokban o r s ó g o m b o k a t , edényeket találunk, a keltákéban kardot, paj­
zsot, lándzsát. A kora vaskori h a g y o m á n y o k továbbéltek, például Radostyánban a 14.
sírban egy helyen találtuk a k e t t ő s k ó n i k u s . kézzel formált urnát a tipikus korongolt
kerámiával és a sárkánypár díszítésű karddal. A késő vaskorból Miskolc területén
bemutatjuk régészeti adattárunkban lévő feljegyzéseket Ú j d i ő s g y ő r - B a r á t h e g v és He-
jőcsaba lelőhelyen talált leletekről, majd ismertetjük Bükkszentlászló-N'agysánceddigi
adattári feljegyzéseit es Párducz Mihály ásatási d o k u m e n t á c i ó j á t , valamint előkerült
régészeti leleteit. A Nagysáncra akkor figyeltek fel, amikor a 19. század k ö z e p é n több
száz darabot számláló ezüst é r e m l e l e t e t találtak itt. A szerző közli az ásatások történe­
tét, tehát Leszih Andor 1930-as munkáját a Kis-Sáneon, Hunyady Ilona és K. Végh
Katalin publikációira is utal. 1958-ban ásatott a területen Párducz Mihály, aki tíz
szelvényt nyitott. A X . szelvényben a sziklarepedésben egy ezüst tetradrachmát talál­
tak. Átvágták a sáncot. A felső, mintegy 30cm vastag, fekete rétegben sok hallstattkori
cserép került felszínre. A l e g f i g y e l e m r e r n é l t ó b b a k az V . s z e l v é n y b e n talált házak.
H á r o m került e l ő . A z /. házat körülbelül 3,75 m hosszúntik vehetjük, szélessége átlag
2.25 m és egy körülbelül 0.7-1 m széles folyosó köti össze egy kisebb mellékhelyiséggel,
melyből nagy m e n n y i s é g ű hallstattkori cserép és állatcsont került ki. A / / . hallstattkori
ház az I-ben volt, de kisebb. A / / / . ház sok adatát nem lehetett megfigyelni, de „való­
színű szintén szegletes", írta az ásató, s leletanyaga alapján kétségtelenül kelta. Bükk-
s z e n t l á s z l ó - N a g y s á n c területén végzett ásatás alapján megállapíthatjuk, hogy mint a
dunántúli kelta objektumokat, ezt is olyan helyen alakították ki, ahonnan a környező
területet jól be lehetett látni, ellenőrizni lehetett az utakat, csak a t e r m é s z e t e s adottsá­
gokat kellett kiegészíteni, felhasználták és továbbfejlesztették a koravaskori erődítést,
mint ezt a Gellérthegynél is láttuk. Korai kelta anyag nincs, csak az L T D-ben foglalták
el a magaslatot. A sáncon belül falu jellegű település lehetett, valószínű la és paticshá-
zak álltak itt. A területet bejárva láthatjuk, hogy a sánc északi és déli v é g é n é l is találunk
kelta leleteket, így arra k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy nagy é s hosszú ideig használt erődített
település lehetett a N a g y s á n c o n a k é s ő kelta időszakban. F ü g g e l é k b e n foglalkozik a
szerző a cotinus törzs pénzeivel, ezek elterjedési területével.
Lovász limese: „ K é s ő avar temetőrészlet feltárása A l s ó z s o l c á n " c í m m e l írta dol­
gozatát (157-206. oldal). 1983-ban házépítéskor kerültek e l ő a leletek. A leletmentés­
kor csontokat, öntött bronz indadíszes övvereteket gyűjtöttek. A szerző figyelemmel
kísérte a további é p í t k e z é s t , és m é g három sírt talált. A terület a Sajt') által félkörben
körülvett, enyhe k i e m e l k e d é s e n van. A sírok tájolása N y - K és 3-3,5 m mélyen voltak
a vázak, de ez nem az eredeti m é l y s é g , mert sikerült kideríteni, hogy a területet feltöl­
tötték. A feltárt anyag gyarapítja tehát ismereteinket vidékünk avar koráról. Kitér a
szerző az avar kutatástörténetre. K. Végh Katalin foglalta össze a megye avar leleteit
a m ú z e u m é v k ö n y v é b e n . Ö is megállapította, hogy a korai avarok nem szállták meg
m e g y é n k e t , az előkerült leletek a 7. században feltűnt k é s ő a v a r o k h o z kapcsolhatók.
A z a tény, hogy korai avar leletek szórványosan mutathatók ki m á s területeken is. az
ún. Csörsz árkon kívül, azaz a szarmata sánctól északra. Területünk fehér foltként
jelentkezik Kovrig Ilona térképén is. mely az avar megszállást elemzi. Lovász Emese
tehát K . V é g h Katalin megállapításait húzza alá. az újabb leletek alapján is egyetért
azokkal. Mindennek történelmi oka van. A Kárpát-medence keleti felét birtokló gepidá­
kat legyőzve az avar n é p nem szállta meg azonnal a l e g y ő z ö t t e k e t . A Tisza középső
szakaszánál lezajlott csata után az avar harcosok a K ö r ö s - M a r o s torkolatánál tisztítot­
ták meg a Tisza-vidéket, erre utal a gepida falvak teljes pusztulása, egynek sincs folyta­
tása a továbbiakban. T e r m é s z e t e s ezek után, hogy a gazdag, kora avar leletek is ezen
a területen sűrűsödnek. A z avar megszállás m e n e t é b e n az észak felé v i v ő , egykori római
kereskedelmi útnak is j e l e n t ő s é g e volt. A q u i n c u m b ó l Hatvanon át körülbelül Miskolc
felé vezetett, ebből tért le a Sajó és H e r n á d mentén észak felé is egy út. A római
kereskedők nyomait őrzik a terra sigillata leletek. A római utakat a D u n á n t ú l o n is
használták az avarok. A K ö r ö s - M a r o s - T i s z a - s z ö g megszállása után, a Tiszát é s a D u n á t
ö s s z e k ö t ő római úton haladva Lugionál, a mai D u n a s z e k c s ő n é l átkelve a D u n á n , halad­
tak a kora avar „honfoglalók" a f o l y ó v ö l g y e k b e n . Kitér a szerző a leletekre, elsősorban
az alsózsolcai övveretek e l e m z é s é r e , régészeti párhuzamokkal. Mindamellett, hogy az
alsózsolcai 1. és 2. számú öv feldúlt sírból v a l ó , két ö v k é s z l e t e t választott szét Lovász
Emese. A feldúlás saját korában történt. Rangos s z e m é l y e k lehettek, erre utal a desz­
kaborítás maradványa, illetve foltja. Ismerteti a szerző a megye avar leleteit irodalom­
mal, majd a szórványleleteket is. Megállapítja, hogy az újabb lelőhelyek a Hernád
v ö l g y é b e n sűrűsödnek. Sajnos, egyik t e m e t ő t sem tárták fel teljesen. Javasolja a szerző
a célirányos terepjárásokat a korszak jobb megismerése é r d e k é b e n .
Révész László: „ R é g é s z e t i adatok B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n megye területének 10.
századi történetéhez" c í m m e l foglalta ö s s z e korszakát (207-269. oldal). Megállapítja,
hogy e század közepéig tartották magukat azok a regényes történelmi megállapítások,
melyeket Anonymus: Gesta Hungarorumában olvashattak az é r d e k l ő d ő k . E szerint a
Bodrog m e n t é n Ketel é s Tarcal telepedett le, a Hernád v ö l g y é b e n az A b á k ősei éltek,
a B ő d v a mellett B ö n g é r fia. Bors építtetett földvárat, Örs úr pedig a Bükk alját birto­
kolta. A z ó t a kiderítették, hogy Anonymus saját korának, a 12-13. századfordulójának
viszonyait vetítette vissza. Györffy György é s Kristó Gyula v é l e m é n y é t idézi, az előző
kutató szerint nincs kabar, az utóbbi szerint Abaúj ban van kabar szállásterület. Révész
László szerint szükséges lenne a szisztematikus terepjárás. L é n y e g é b e n a karosi (10.
század) é s a tiszalúci (11. század) t e m e t ő kivételével teljesen feltárt és értékelhető
lelőhelyünk nincs. Katalógusszerűen feldolgozták a s z ó r v á n y l e l e t e k e t , de e l e m z é s ü k
még nem történt meg. Saját temetőfeltárásai után úgy véli, hogy a z e m p l é n i , szabolcsi
t e m e t ő k b e n valamely törzsfő vagy fejedelem katonai k í s é r e t é n e k tagjai, azok kisebb-
nagyobb rangú vezetői é s családtagjai, házi szolgái nyugodhattak. E l s ő d l e g e s feladatuk
a k a t o n á s k o d á s volt, gazdasági alapjuk pedig a nagyállattartás. Z e m p l é n gazdag hon­
foglalás kori leletekben, de A b a ú j b a n k e v é s van, annyit, úgy véli a szerző, megállapít­
hat, hogy a Hernád-völgy alsó részét megszállták a honfoglalók. M e g y é n k 10. századi
történetéhez olykor csak jelzésszerű adattal rendelkezünk. A leletek véletlenszerű
e l ő k e r ü l é s é n túl ennek fő oka a tervszerű, módszeres kutatás hiánya. Ebből nagy
e l m é l e t e k e t , m e s s z e m e n ő k ö v e t k e z t e t é s e k e t alkotni felelőtlenség. A dolgozat I I . részé­
ben tárgyalja a 10-11. századi t e m e t ő k e t Miskolc területén. E r e d m é n y e , hogy azonosí­
totta a több néven s z e r e p l ő l e l ő h e l y e k e t , ez történt M i s k o l c - R e p ü l ő t é r e s e t é b e n , ahol
Megay Géza 12 sírt tárt fel. később leletmentésszerűen ö s s z e s e n 25 sír került naplényre.
A Heves megyei Kál analógiája, m é g abban is, hogy ott is a sírok felének volt mellék­
lete. A z ereklyetartó mellkereszt k i e m e l k e d ő darabja a l e l ő h e l y n e k , ezt a darabot
javasoljuk a kötet címlapjára. A szerző vitába száll az ún. első köznépi csoport megne­
vezést használókkal, s úgy véli, hogy a honfoglaló magyarok társadalmáról, az azt
visszatükröző t e m e t ő k r ő l alkotott e l k é p z e l é s e i n k e t újra kell gondolnunk. Miskolc-Di­
ósgyőr és az A v a s - M é l y v ö l g y u. m é g lelőhely a városban. A repülőtéri lelőhely 10.
századi nagyobb t e m e t ő , m í g a másik kettő köznépi. V á r o s u n k földje tehát nem számí­
tott k i e m e l k e d ő j e l e n t ő s é g ű területnek e korszakban, de szervesen csatlakozott a Sajó
alsó folyásának rangos k ö z ö s s é g e k által megszállt (Tiszaszederkény, Kistokaj, Szakáld,
M i s k o l c - R e p ü l ő t é r , hogy csak néhányat e m l í t s ü n k ) v i d é k é h e z .
Wolf Mária: „Régészeti adatok Miskolc középkori t ö r t é n e t é h e z " c í m m e l írta
összefoglalását (270-361. oldal). Megállapítja a szerző, hogy Borsod megye a 10-11.
században az ország sűrűn betelepült területei közé tartozott. Központja a borsodi
földvár, mely hadiút mellett állt. A megye határmegye volt, a l l . századi g y e p ű v o n a l
nem sokkal Borsod vonalától északra húzódott. A magyarság a Sajó k ö z é p s ő v ö l g y é b e n
jelentékeny szláv lakosságot tala;\ akik azonban az Á r p á d - k o r végére beolvadtak a
magyarságba. A 10-11. században a megye déli részén b e s e n y ő n é p t ö r e d é k e k teleped­
tek meg, akiknek emlékét a helyneveken kívül történeti adatok is megőrizték. Miskolc
nevét Anonymus említette először Gestájában, e szerint a földet Bors vezér apjának,
Böngérnek a d o m á n y o z t a Á r p á d . Ennek alapján a korábbi történetírás Bors vezértől
származtatta Miskolc földjét a 13. század folyamán birtokló Miskolc n e m z e t s é g e t . E z z e l
szemben Györffy György úgy v é l e k e d i k , hogy a n e m z e t s é g a l l . században élt ő s n e v é t
viseli, Miskolc város névadója é s első birtokosa Szent István korában élt Miskolc lehe­
tett, így a Miskolc helynév sem lehetett a l l . századnál korábbi. Miskolc honfoglalás
kori és kora Árpád-kori szerepéről, jelentőségéről Anonymus bizonytalan adatán kívül
az előkerült honfoglalás kori leletek tanúskodnak. A mai Miskolc területén Görömbö-
lyön találtak egy 10-11. századi palackot. Tapolcán hét sírt bolygattak meg v í z v e z e t é k
f ő n y o m ó c s ő é p í t é s e k o r . A szerző úgy véli, hogy az itt előkerült kőfalmaradványok és
sírok valószínűvé teszik, hogy a-tapolcai apátság állt itt. A Szent Péterről elnevezett
monostort a Miskolc n e m z e t s é g alapította, az írásos forrásokban 1219-ben jelent meg;
az „S"-végű hajkarikák alapján azonban f e l t e h e t ő , hogy valamilyen templom már a l l .
század végén állhatott itt
K é s ő b b újabb sírok kerültek e l ő az Anna szálló előtt csatornázáskor. K é s ő k ö z é p ­
kori vaseszközleletet találtak Diósgyőr-Papírgyár területén.
Felsőzsolcán már 1281-ben volt település, m e g k ü l ö n b ö z t e t t e k A l s ó - és F e l s ő z s o ' -
cát. A község kora Árpád-kori települése lehetett a K a s s a - S z e r e n c s - A r n ó t útelágazá­
sában lévő domb, mely f e k v é s é v e l is felhívja magára a figyelmet, V á r d o m b a neve.
A terepjáráskor őskori, kora-Árpádkori k e r á m i a t ö r e d é k e k e t találtak, és egy I I I . Béla
pénzt. A szerző pár cseréptöredék leírását is adja. Mivel nincs a területen további
anyag, f e l t é t e l e z h e t ő , hogy a telep élete a kora-Árpádkorban megszűnt. E z t a helyet.
Zsolea 11-12. századi e l ő d j é n e k tekinti a szerző.
Szirma-Tsz-tanya, Sőskás Árpád-kori t e l e p ü l é s . E z e k az adatok csak ízelítők.
A kutatás n e h é z a b e é p í t e t t s é g miatt. Ugyanez vonatkozik Miskolc belvárosára is.
A belváros rekonstrukciós munkálataikor a Széchenyi u. 3-as számú épület előtt k é s ő
középkori kerámiával teli gödröt találtak, emellett egy kora középkori beásás volt, a
mai járószint alatt 3 m m é l y e n . 13-15. századi település maradványait, k e m e n c é t ,
s z e m e t e s g ö d r ö t , valamint egy lakóház maradványait sikerült feltárni a színház rekon­
strukciós munkálatainál. A s z e r z ő felsorolja a k é s ő középkori l e l ő h e l y e k e t utcák sze­
rint. A l e g j e l e n t ő s e b b e r e d m é n y 1955-ben a R á k ó c z i u. 1. számú ház helyén végzett
ásatás volt. Itt négy k ü l ö n b ö z ő korszakba tartozó házat tártak fel. A legkorábbi kétosz­
tatú, félig földbe mélyített, paticsfalú épület, amelyet az előkerült leletek alapján a l l .
századra keltezett az ásató. E fölött, körülbelül 45 fokkal elfordulva egy másik, egy
helyiséges, szintén c ö l ö p s z e r k e z e t ű , 12. századi ház állt. A k ö v e t k e z ő épület ugyancsak
kétosztatú volt, korát a benne talált I I I . B é l a - p é n z határozta meg.
Megállapíthatjuk, hogy valamennyi szerzőnek azonos gonddal kellett m e g k ü z d e n i .
A főbb régészeti korokat mutattuk bc, időrendi folyamatosságban. Láthattuk azonban,
hogy Miskolc területe nem minden korszakban volt azonos jelentőségű. Nem tértünk ki
a paleolit és neolit, valamint a rézkor tárgyalására, főként azért, mert ezen időszakokból
nem rendelkezünk olyan j e l e n t ő s újabb kutatással, mely ezt i n d o k o l n á . A bronzkorban
már nagy telieket ismerünk vidékünkről, a kelta időszakban számolhatunk a hegyvidék
p e r e m é n t e m e t ő k k e l , s a későkelták j e l e n t ő s oppiduma volt a bükkszentlászlói Nagy-
sánc. A későavar korban megszállták a területet, majd a honfoglaló magyarok h ó d í t o t ­
ták meg a város területét. T e m e t ő k e t ismerünk, földvárat, apátságot, s a mai belváros­
ból középkori házakat.
Általában az egyes szerzők nem kizárólag a mai Miskolc területének anyagát
közölték, hanem megpróbálták a terület e g y s é g é b e n vázolni annak j e l e n t ő s é g é t . E z
főleg a korai időszakra é r v é n y e s , s ennek tükrében láthatjuk városunk fejlődését.
Minden szerző arra t ö r e k e d e t t , hogy a kor ismertetésén túl ú j , tehát eddig publikálatlan
anyagot adjon a szakember é s városunk története iránt é r d e k l ő d ő k e z é b e .
Meg kell jegyeznem, hogy a Miskolc k ö t e t b e n kiemelten kell szerepelnie a paleolit
anyagnak és a neolit bükki kultúrájának, s m e g f e l e l ő hangsúlyt kell kapnia a késő
bronzkornak és kora vaskornak, mely időszak tárgyi e m l é k e i az egész K á r p á t - m e d e n ­
cére kiterjedő j e l e n t ő s é g ű e k . Szeretnénk élni azzal a l e h e t ő s é g g e l , amit a monográfia
írását m e g e l ő z ő e l s ő tárgyaláson megállapítottuk, tehát, hogy egy ívnél is lehet t ö b b a
végső terjedelem. T ö b b ezer év történelmét és hagyatékát tárgyaljuk, a m e g f e l e l ő
aránvtartás a köteten belül feltétlenül s z ü k s é g e s .
B. H E L L E B R A N D T M A G D O L N A