You are on page 1of 8
3B. Tétel. Az f: EC (X,d) > RY (F = (hy fiiggvénynek, akkor és csak akkor Iétezik hatdrértéke az 29 € E'-ben, ha az fi figgvényeknek Iétezik hatdrértéke o-ban. Bizonyitds. ‘Az atviteli elv és az R"-beli sorozatokra vonatkoz6 tételek alapjin. 2, Hatarérték és miiveletek illetve egyenlétlenségek 1, Tétel. Legyenek f.g : E (X,d) + RVC adott fiiggvények, hogy az zo € E-ben lim f(x)=A A lim g(x) = B, akkor a) Jim (f + 9)(2) = ‘im (7(2) +9(2))= A+B; 8) tim (Ne) = jim Aye) =A4, QERVO) ; 6) Jim (f+ 9) 2) = Jim [f(2)-a(2)] = ABs d) aim ( J@= din, 4 = 4 , hag#0, B#0. Bizonyitds. Az Atviteli elv és a sorozatokra vonatkozé megfelelé tételek alapjén. Megjegyzés. a) és b) R"-beli értékii fliggvényrekre is megfogalmazhats és bizonyithate. 2. Tétel. Ha f: EC (X,d) +R és 29 € E’, akkor ha a) 3 lim |f(a)|=+o0 => lim + =0 (f#0); eo 40 [(@) 1 (2)| Bizonyitds. Az Atviteli elv és a sorozatokra vonatkozé megfelelé tételek alapjén. b) 3 lim f(@)=0 => lim =+too (f #0); 3. Tétel. Legyenek f,g,h: BC (X,d) 4 R adott figgvények é& x0 € E', akkor, ha a) 4 lim f(e)=AA lim g(z) = BA3 K (20,5), f(z) < 92) 220 rtt0 90 V2 € [K(z0,8)\{eo}] NE => ASB; b) 3 lim f(e)= AA lim g(z)=BAA 3K(20,d), (2) < g(a) Vx € [K(20,8)\{zo}] VE; ¢) 3K (20,5), fe) 3 lim A(z) = Bizonyitds. Az étviteli elv és a sorozatokra vonatkozé megfelelé tételek alapjén. Megjegyzések. 1. A tétel megfogalmazhaté +09 (illetve —co)-ben vetthatérértékre is. 2. Ha a b) részben g = 0 vagy f = 0, akkor a jeltartési-tétel adédik (2K (20.4), f(z) <0 vagy f(z) > 0 Vz € [K(20,4)\{z0}]N ). 4. Tétel (az dsszetett fiiggvény hatdrértéke). Legyenck adottak az (X,dx), (Wody) & (Z,dz) metrikus terek, 29 € X' 8 yo € Y', tovabbé fF: X\{z0} + ¥\{yo}, 9: ¥\{yo} > 2 fiiggvények, hogy 3 Jim f(z) =yo A lim gly)=A => 3 jim (ge f)(z) = 00 vo ato Bizonyitds. Mint a folytonossdgra vonatkozd megfelelé tételnél, esak K(9(f(x0)),£) helyett K(A,2) 65 K(f (a0), 61 (€)) helyett K (yo, 5:(€)), mig a folytonosig helyett a hatdrérték Iétezése haszndlandé. 3. A hatérérték és a folytonosség kapesolata Tétel. Legyen f : EC (X,dx) + (V,dy) adott fiiggvény és 2 € X, ay €X’. f ++ folytonos zo-ban, haa lim f(z) = f(z0) Bizonyités. a) Ha f folytonos xo-ban, akkor a definicié adja, hogy 3 A = f(zo) hatar- értéke o-ban. b) Ha 3 A= f(zo) hatdrérték, akkor a definicié miatt V Ky(f(z0),¢)-hoz 3K x(20,5(e)), Vae B, 2 € Kx(a0,5(€))\{4o} = f(z) € Ky(f(z0)s); de feo) € Ky (f(20),€), Sgy Ve € Kx(z0,6(€)) & we Eesetén f(x) € Ky(f(to),€), azaz f folytonos zo-ban. 91 ~H2- . —H1i- Secleadds: helul: Belted [hatanertilel J: legyen Te R intersallimn , Dez Legpen (Ke) nebrtbur Br, EEX, pet menebed LTR menctr nirehi by ED thy Aor LES Grantguk ahead ez ans P oencipad ahadion rom %) x Amf2 > J fom fos = sup fe |x>xer}, XE prottm, ha f nom btytan xX, ~Gm. Torribbd XCF? wel a ecshedes () xAmuel > J fox Fo) =inf {469 | xD femdmbioc A Xe ET alge foyy fo= 1 ha xe [ZN , mS SPR) MHE heme me eae xed * Ekbor HEX SKIT AM eeeten Oo, ta x KR oy fhe < of E400 € fe) R mention , acbbor fore Melle T° bow anh vledlfjd akedtrar Chebuk, terbd £ poubadési bebyeinth Ribnera meprainbtlhate: Biz, Ha x%€2°, ahbr A Com $5), im PI, doe POXot és pha fnervber, akker Yel, x cy, extn ») Lin £69 2 ff &r theok ue] te £4), Ln Pig] \U i. Bll uel ce 0h fp) «ami llesbrenda Meg}: Hoterbeion Waedhaly, hogy ent ntervablimer ettebmet moncton Lingrey abhor és ak ahlor Mifars, ha w2 detelhdselete intervallin _ VII. FUGGVENYSOROZATOK Es FUGGVENYSOROK, ELEMI FUGGVENYEK 1. Figgvénysorozatok és sorok konvergenc’ 1. Definicié. Legyenek adottak az fy : BC (X,d) + RVC (n € N) fiiggvények. Az (fn) sorozatot fiiggvénysorozatnak, mig ha Sn=fit-+ in (n€N), akkor (S,)-t fliggvénysornak nevezaiik (az utdbbi esetben a 2X, fur De Salt), voay Z Jn jelbéseket, hasendljuk) Ha még adott az fo : EC (X,d) + RVC fiiggvény is, tigy azt az (S,) fiiggvénysorozatot, melynél S, = > fr is fiiggvénysornak nevezziik é8 ri a =o Sfo E ile) v D bei éseket haszndljuk. 2. Definicié. Az (fn) fiiggvénysorozat az x € E-ben konvergens, ha az (fn(z)) szdmsorozat konvergens. Az (fq) fiiggvénysorozat pontonként kon- vergens az E) C E halmazon, ha az (f,(x)) stdmsorozat V x € Ey esetén konvergens. Ekkor az F(z) = lim, fa(z) (@ € Fi) serint értelmezett fiiggvényt az (fn) fiiggvénysorozat hatdrliiggvényénck nevezziik és azt mondjuk, hogy az (fn) pontonként konvergél Ey-n az f fiiggvényhez. By-et'a fliggvénysorozat konvergencia tartoményénak is ne- vezziik AD fn fiiggvénysor az x € E-ben konvergens, illetve az E: C pontonként konvergens, ha az (S,(x)) szdmsorozat x € E, illetve Va € Ey esetén konvergens. Ekkor az Fle) = lim Sa()= So fale) (we Bi) n=0V1 mazon szcrint értelmezett fiiggvényt a D> fn fliggvénysor dsszegfiiggvényének ne- ik é5 azt mondjuk, hogy > fn pontonként konvergél Ey-en az f figg- vényhez. Ej-et a fiiggvénysor konvergencia tartoményanak nevezziik. 97 Példdul a 52 2” fligevénysor konvergens, ha |x| < 1 (z € RVC) és doszege a= Lig RVG, f(z) = — fiiggvény. anf: K(0, is Megjegyzés. A > fa fiiggvénysor pontonkénti konvergencidjaegy Er C E halmazon azt jelenti, hogy V x € Ey-te 3 f(a) € RVC, Ve > O-hoz 3n(e,z), hogy Wn > n(¢,2) esetén |Sp(2)—f(2)| <<. (Ekkor f : Ey + RVC ny’ ax Gsszegfiggvény E,-en.) Lathaté, hogy az n(e,) kiisedbszém fiigg 2-t8l konvergencia ,nem egyenletes' 3. Definici6. Az (fn) fiiggvénysorozat (vagy a D> fn figgvénysor) egyen- letesen Konvergal az Ey CB halmazon az f : Ey > RV C figgvényher, Ve > Ohoz I n(e) EN, hogy ¥ n > n(e) esetén |falz) ~ f(2)| < ¢ letve |Sn(z) - f(z)| < €) Vx € By-re. Hyenkor (fa}-t (illetve 3. fart) cegyenletesen konvergensnek neverziik Ey-en. 1, Tétel (Cauchy-féle konvergencia kritérium egyenletes konver- gencidra). Legyen (fn) (fa : EC (X,d) + RV ©) figgvények egy sorozata ve Do Jn fiiggvények egy sora), Ey C E nemiires halmaz. ‘Az (fe) figgvénysorozat (iletve S> fx Riggvénysor) <> egyentetesen kon- vergens Ej-en, ha Ve > 03 n(e), hogy ¥ n,m > n(@) (w > m) esetén fale) fatal 0-hoz, 3 n(e), ¥n,m > n(e) esctén ale) - F< 5 Mina) ~ V2 € By esctén. Igy :) — Jn (2)l $ Lfn(2) tehat (fn) a t ) Legyen (fa) olyan, hogy V > 03 n(e), hogy V n,m > n(e) (n > m) esetén -f(xi 03 n(e), hogy Vingm 2 n(e) (n > m) esetén \fa(z) — fm(@)|<@ (Wr € Ei) ami m —+ oo hatrétmenettel adja, hogy line) -f@ln(e). B) Fiiggvénysorokra. Alkalmazzuk az A)-részt az (Sn) fiiggvénysorozatra. 2. Tétel (Weierstass elegendé feltétele fiiggvénysorok egyenletes Konvergencidjéra). Legyenek adottak az f, : EC (X,d) + RVC (n € ) fiiggvények. Legyen tovdbbé Ya, egy olyan nemnegativ tagi konvergens szdmsor, hogy |fn(z)| an (Va € E, nN). Ekkor a ¥ fn fiiggvénysor egyenletesen konvergens E-n. Bizonyités. A két Cauchy-kritérium alapjan. A Daan konvergencidja miatt V ¢ > 03 n(e), hogy V n,m > n(e) (n> m) => LD al kermtt fmt =| O fe@|< YE lies Do a 5 fy egyenletesen konvergens. 3. Tétel (ax dsszegfiigevény folytonoss4génak elegendé feltétele). Legyenek fy : EC (X,d) + RVC (n € N) folytonos fiiggvények, hogy a Sf egyenletesen konvergal B-n az f : EC (X,d) + RVC fiiggvényhee, akkor f folytonos B-n. (Réviden: folytonos figgvények egyenletesen kon- vergens sordnak dsszegtiiggvénye folytonos.) Bizonyitds. Legyen xo € E és¢ >0 tetszbleges. T fa egyenletesen konvergens => 5 > O-hoz 3m &) ,¥n>n G) és 99 re Es e AoS, y¥n>n (§) rogrftett értékre folytonos zo-ban e © 1-5, £ =4é (). v2 €E, fe~ 29] <5 (5)-10 [Salz) ~ Salta <5 3) akkor V2 € B, |z ~ 29] <6(e}ra [sx) ~ Fza)] < |f(@) ~ Su(@)| + |Sa() ~ Sa(#0)] + |Su(0) ~ (mol <5 ami adja f folyotnossagét V zo-ban, azaz E-n. Most V ¢ > O-ra legyen 6(€) = 5( 2. Hatvdnysorok 1. Definicié. A 5° an(z- 70)" (@n.2,20 € RVC) Figevénysort zo = kézéppontit hatvanysornak nevezaiik. 1. Tétel (Cauchy-Hadamard). Legyen adott a J) an(z~ 20)" valés a0 vagy komplex hatvanysor é 0, ha Tim ¥a,] = +00 , eB ha Tim V/[an| =0 egyébként Bayle 20)" abszobit konvergens, ha |r ~ 29] < 0, divergens, ha a0 |z-z0l > 0. Bizenyités, _ _ Ha [2—ao| < g, akkor lim ¥/[an] < +00 (hiszen fim y/la,| = +00 => 9=0 65 akkor [2 ~ o|

0, alkko fin Yon)" = be ~ 2a Y <1, egyébként , > 0 (hiszen Tim y/Jan] = 0 => 9= +00 100 és akkor |z ~ xo] > nem lehetséges), tovaba t+o>1, ha 9@=+00 >i, egyébként , ami a sorokra vonatkozé Cauchy-féle gyékkritérium miatt adja a hatvénysor divergencidjat. fim Yfa,(@ — 20)" = |e ~ zollim 2. Definicié. A Cauchy-Hadamard tételben definidlt g-t a hatvdnysor kon- vergencia sugarénak nevezziik. Megijegyzések. 1. =O esetén a hatvanysor csak zo-ban, mig 9 = +00 esetén Vz EC RVC esetén konvergens. 2. Ha 0 < @ < +00, akkor a K(xo,@) nyilt kérnyeret része a hatvénysor konvergencia tartoményénak. 2. Tétel. Legyen 09 a S- an(x — 0)" hatvénysor konvergencia sugara. =o Ha0 <0 < 00, akkor a hatvanysor egyenletesen konvergens K (#0, 0)-n, az ssszegfiiggvénye pedig folytonos K (xo, 9)-n. Bizonyitds. a) Haz € K(ao,0), akkor |an(z ~ Z0)"| < |an{g"- De 3) |an|o" konvergens szdmsor (hiszen a Cauchy-Hadamard tétele miatt a 57 |an|2” hatvénysor konvergencia sugara is a 68 9 < go), igy a Weierstrass-feltétel miatt kapjuk az egyenletes konvergencidjat K(z0, 0)-n. b) s aq (x — 29)”, tehat egyenletesen konvergens ¥ K(t0, a) (0 < @ < 20) nao kérlapon, az f(z) = an(z — 20)" (2 € RV C) fiiggvények folytonosak K (xo, 0)-n, igy az eldzd paragrafus 3. tétele miatt az Ssszegfiiegvény folytonos V K (zo, 0) C K(zo, 90) kérlapor Kévetkezmény. A oo an so ce gant La Lover LO"ern co gan gone xX Gri? Se Qn +i! 101 hatvénysorok konvergencia sugara g = +00, dsszegfiiggvényiik folytonos RvCn Bizanyités. _ Miv Yn! + +00 A 9/Qnjl > +00 A Gn +1)! > +00 is igaz, kapjuk, hogy 9 = +00 minden esetben. Ezutén a folytonossdg RV Cn jon a 2. tételbdl 3. Elemi fiiggvények 1. Definieié, Az elébbi kévetkezményben szerepl6 hatvanysorok konver- gensek RV Cn, ezért V2 € RV Cre az sverint értelmezett fiiggvényeket rendre valés vagy komplex exponencialis, cositus, sinus, cosinus hiperbolicus, sinus hiperbolicus figgvényekmnek nevez~ aiik & exp, cos, sin, ch, sh médon jeldljik. (Valamennyien folytonosak RVCn) 1, Tétel. Vr € RVC esetén sh(z) = 2) exp(-2) ch(a) = SPE) tec) - 2 . ° 2 / exp(z) = sh(z) + ch(2) , sin(z) = S22) soo) , cosa) = SDH PI) (in) = isin), a ch(iz) = cos(z) , teljesil. exp(iz) = cos(z) + isin(x) Bizonyitds, A sorok miiveleti tulajdonségai alapjén valamennyi egyszerth 102 szdmolds. 2, Tétel. Vc,y E RVC esetén a) exp(x + y) = exp(z) exp(y) ; b) cos(x + y) = cos(z) cos(y) — sin(z) sin(y) 5 sin(z + y) = sin(2) cos(y) + cos(-r) sin(y) ; c) h(x + y) = ch(z) ch(y) + sh(z) sh(y) ; sh(z + y) = sh(z) ch(y) + ch(z) sh(y) (addiciés tételek). Tovabba: d) exp(a) exp(—z) = 1; cos(—x) = cos(z); sin(—x) = ~ sin( ch(—2) = ch(z); sh(—x) = —sh(x); sin?(x) + cos?(z) = 1; ch?(x) —sh*(z)=1 Vr,yeE RVC Bizonyttas. a) exp(z) és exp(y) két abszolit konvergens sor Ssszege, {gy Mertens tétele szerint Cauchy-szorzatuk egyenlé szorzatukkal, ezért py fe ra exp(z) -exp(y) = 2 (Saw wey :) = ee oo (2+ y)" ~En(E (ee) = Bae renee b) és ¢) azonnal jén az a) rész é5 az 1. tétel felhaszndldsdval. d) egyszerti szémolés. 3. ‘Tétel. Az exp: R > R fiiggvényre igazak: a) exp(z) #0 (2 € RB) ; b) exp(z) > 1 (@> 9) A 0 1, ha x > 0 jén a definicidbél. Haz <0 => —2>0 => exp(—z) > 1 = exp(z) = [exp(~z)]-? < 1, de exp(z) < 0 nem 103 Jehetséges, mert akkor a folytonosség miatt 3 29, hogy exp(+o) = 0, ami lehetetlen a) miatt. c) exp(z) >= => lim exp(z) = +00 te = = li aie = nigel = lip ex) = Li gy = d) hag, 42-%, >0 => exp(zz - 2) >1 => exp(z2) = = exp((zy — 21) + 21) = explo ~ 21) exp(ai) > expla), ami adja az allitast; e) ¢h s az exp figgvény folytonossdgébél jon az dlités; en £) exp(l) = 5 =e => Vpe Nre empl) = (lt. += acon! = exp(t)..-exp(l) =e. , 1 ile exp(-P) 1=2 a Hap€ZAqgeN => os on(24 +2) = [e(2)] = son) ‘A szigortian monoton és folytonos exp : B + B figgvény n Ha -peNVp=0 => exp(p) = 2. Defini inveraét val6s természetes alapi logaritmus fliggvénynek nevezzilk €8 a (vagy Jog) szimbélummal jeldjaik. 4, Tétel. Az In figgvényre teljosil: a) Diy = By, Rin =In(R) = b) folytonos és szigoran monoton; c) In(1) =0, Infz) <0 (0<2< 1), In(a}>0(2>1); d) explln(x)) =z (cE Ry), In(exp(2)) =2 (FER) 5 e) In(zy) = In(z) + In(y) (z,y € Re) bél, a monoton fiiggvényeknél tanultakbél és az exp itdss0k (gyakorlat) Bizonyités. A defini fiiggvény tulajdonsdgaibsl egyszertien jonnek az . Legyen a € Ry adott, akkor az exp,: RR, expa(z) = exp(clna) 104 sverint definidlt fiiggvényt a-alapt valés exponencidlis fligevénynek nevez- aiik. 5. Tétel. Az exp, fiiggvényre teljesiilnek: a) exp, = exp 5 b) exp, = BR, Rew, = Rx (a4 1) 5 o) expat +y) = expa(zexpa(y) (ey € RB), exp,(—2) =[exp.(2)* @ ER) ; d) _ saigorian monoton névekvé (csdkkend), haa >1(0 1 (0

You might also like