Pista Patrik középiskolától a felső matematikáig végig

kísérnek minket. Gyakorlatias

alkalmazásuk megfigyelhető főleg a
A Mersenne-prím probléma. törtekkel végzett műveleteknél, a felső
matematikában pedig a prímszámokkal
A prímszámeloszlással kapcsolatos problémák olyan híres
kapcsolatos új megfigyelések tudósok nevéhez is köthetők, mint
Friedrich Riemann,2 akinek a nevéhez
fűződik a híres zéta-függvény.
Bevezető Összességében elmondható, hogy a
prímszámok a matematika különböző
Kutatói munkám témája a területein fellelhetőek, így például az
prímszámokkal kapcsolatos problémák analízis területén is.
tanulmányozása, lehetőleg megoldása, A prímszámok felfedezése után, a 16.
valamint új szemszögből való században és azt követően megjelentek
megközelítése. A prímszámokon belül a különböző matematikai problémák,
Mersenne-prím-probléma megoldását melyek mai napig megoldatlanok
tűztem ki célként.1 A prímszámok nagy maradtak, így például a Mersenne-prím-
szerepet játszanak a matematika
számelmélet területén, és egészen a

1 Marin Mersenne (1588−1648) francia szerzetes, 2 Georg Friedrich Bernhard Riemann (1826−1866)
matematikus, fizikus. Nevéhez fűződnek a német matematikus, úttörő munkát végzett a
Mersenne-prímek, és az ehhez köthető Mersenne- számelmélet, analitikus számelmélet, és egyéb
prím probléma. matematikai területeken.
probléma, vagy a Fermat-prím-probléma.3
A felsorolt problémák azért is nagyon
érdekesek, mert megmutatták, hogy a
prímszámok mint számok különböző,
speciális alakokban írhatók fel. Ezek a
speciális alakú prímszámok kielégítik a
prímszámok definícióját és tulajdonságait,
számuk viszont nem meghatározott.
Munkám 4 fejezetből áll. Az első fejezet
a kutatásom definitív és elméleti
interpretációját mutatja be, átfogó
betekintést nyújt a prímszámok
témakörébe. Itt ismertetem magát a
prímszám definícióját, értelmezését, a
különböző speciális prímszámokat, ami
elengedhetetlen a továbbiak megértéséhez.
A második fejezet a prímszám-tétellel
foglalkozik, mely a prímszámok
eloszlásáról szól, ami szintén nagyon
lényeges a számelmélet területén, és ebben
a fejezetben mutatom be saját
megfigyeléseimet is. A harmadik
fejezetben már a Mersenne-prím
problémával fogunk foglalkozni, ahol azt
ismertetem, hogyan tudjuk megoldani a
problémát. Ennek megoldását indirekt
módon próbálom elvégezni, valamint
különböző logikai következtetésekkel.
Végül a negyedik fejezetben bemutatom a
prímszámokkal kapcsolatos, máig
megoldatlan problémákat.
Külön szeretnék köszönetet mondani
vezetőtanáromnak Gecse Ferencnek,
akinek ösztönzése és segítsége nagyban
hozzájárult a téma megértéséhez és
elsajátításához, valamint mentoromnak
Traski Viktornak, akinek tapasztalata
segített a probléma megoldásának helyes
megközelítéséhez, és annak különböző
módszerekkel történő megoldásához.

3 Pierre de Fermat (1607−1665) francia jogász és 1. Bevezetés a prímszámok

matematikus, hozzá köthető a Fermat-prímek, és a
Fermat-prím probléma, valamint különböző
világába
prímtesztek is.
 A prímszámok kutatása a matematika
számelmélet területéhez tartozik. A
számok tulajdonságaival már korábban, az
ókori Görögországban is foglalkoztak.
1. Definíció: Prímszámnak, törzsszámnak vagy
röviden prímnek nevezzük azokat a természetes
számokat, melynek kizárólag két osztójuk van:
1 és önmaguk.
Felsorolhatunk néhány prímszámot:
2,3,5,7,11,13,17,19, . ..
Feltevődik a kérdés, hogy a 0 és 1 miért
nem tartozik prímszámok körébe. A 0
esetében a számnak végtelen sok osztója
van, így ellentmondásra jutunk a
prímszám definíciójával, tehát a 0 nem
lehet prímszám. Az 1 minden természetes
szám osztója, viszont két prímszámnak
nincs közös osztója, emiatt az 1 nem
tekinthető prímnek.
2. Definíció: Mindazokat az egynél nagyobb
természetes számokat, melyek nem prímszámok,
összetett számnak nevezzük.
Például:
4, 6, 8, 9, 10, 12, 14, 15, 16, …
Az is könnyen belátható, hogy a
természetes számok halmaza egyértelműen
felbontható két halmaz, és az 1-es elemű
halmaz uniójaként. E két halmaz a
prímszámok és az összetett számok
halmaza. Vagyis legyen ℙ-prímszámok
halmaza, valamint ℒ-összetett számok
halmaza, ℋ = {1}, ekkor:
ℕ=ℋ∪ℒ∪ℙ
1. Tétel (A számelmélet alaptétele): Bármilyen
egynél nagyobb természetes számot egyértelműen
felírhatunk prímszámok szorzataként
(kanonikus alak).
Matematikailag ez a következőt jelenti:
Legyen 𝑎 > 1, ahol 𝑎 ∈ ℕ, ekkor
felbontható prímtényezős alakban:
𝛼 𝛼 𝛼
𝑎 = 𝑝1 1 ⋅ 𝑝2 2 ⋅ … ⋅ 𝑝𝑛 𝑛
ahol 𝛼1 , 𝛼21 … , 𝛼𝑛 ∈ ℕ, 𝑝1 , 𝑝2 , … , 𝑝𝑛 -
prímek.
Például: 23244 = 22 ⋅ 3 ⋅ 13 ⋅ 149.
1.1.A prímszámok végtelensége
Amikor felfedezték és definiálták a
prímszámokat, akkor felmerülhetett a
kérdés, hogy mennyi is létezik belőlük. A
választ erre a kérdésre Euklidész görög
matematikus adta meg az Elemek című
művében bizonyításával, mely egyben a
legrégibb bizonyítás a prímszámokkal
kapcsolatosan. Euklidész indirekt módon
bizonyította mindezt, mely azért is
forradalmi jelentőséggel bír, mivel ez a
legrégibb alkalmazása az indirekt
bizonyításnak.
A bizonyítás pedig a következő:
Feltételezzük, hogy 𝑛 darab prímszám
van, vagyis véges számban van jelen.
Ekkor alkotunk egy olyan 𝒜 számot,
melyet úgy állítunk elő, hogy
összeszorozzuk az összes 𝑘 darab
prímszámot, majd hozzá adunk egyet,
vagyis:
𝒜 = 𝑝1 ⋅ 𝑝2 ⋅ 𝑝𝑛 + 1
Teljesen egyértelmű, hogy az újonnan
kapott szám különbözik az összes többi
prímszámtól. Ugyanakkor felhasználva a
számelmélet tételeit, tudjuk, hogy ha egy
egynél nagyobb természetes szám nem
prímszám, akkor összetett szám, és mint
összetett szám, kell, hogy legyen
prímosztója. Legyen ez a prímosztó
valamely 𝑝𝑖 ∈ {𝑝1 , 𝑝2 , … , 𝑝𝑛 }, ekkor:
𝒜 𝑝1 ⋅ 𝑝2 ⋅ … ⋅ 𝑝𝑛 1
= +
𝑝𝑖 𝑝𝑖 𝑝𝑖
Világos, hogy az első tört a jobb
oldalon egész szám lesz, a második
viszont már törtszám lesz, mindezekből 𝑀𝑝 = 2𝑝 − 1
azonban az következik, hogy 𝒜 ∉ ℤ, ahol 𝑝 szintén prím.
tehát nem osztódik egy prímszámra se,
viszont ez ellentmondás, vagyis az 𝒜 nem A számelméletben, ahogy azt már
összetett, hanem prím. Ez pedig azt jelenti a bevezetőben is említettem, azért is van a
hogy végtelen sok prímszám létezik. speciális alakú prímszámoknak
jelentősége, mert megmutatta, hogy a
1.2. Speciális alakú prímszámok soraiban is vannak különleges
alakú prímszámok, melyeket különböző
prímszámok képlettel állíthatunk elő, ugyanakkor
bizonyos, máig megoldatlan problémákat
1.2.1. Mersenne-prímek tesznek le a matematikusok elé.
Ilyen Mersenne-prímszámok a
Ha konkrét prímszámokról akarunk következők:
beszélni, akkor elengedhetetlen, hogy
megemlítsük a talán legérdekesebbet, a 3, 7 , 31, 127, 8191, …
Mersenne-prímeket. Nevét a francia
szerzetes, matematikusról, Marin
Mersenne-ről kapta, aki a következőképp
definiálta:

1.2.1. Definíció: Mersenne-prímnek nevezzük

azokat a prímszámokat, melyek felírhatóak a
következő alakban:
 prímek esetén kapunk Mersenne-prímeket,
más esetben összetett szám lesz, ezt
azonban később megcáfolták 𝑝 = 67, 257
prímeknél. Jelenleg a legnagyobb ismert
Mersenne-prím az 51-ik.

1.2.1. Fermat-prímek

A soron következő fontos speciális

alakú prímszámok a Fermat-prímek.
𝑘
Tekintsük a 2 + 1 alakú számokat, ahol
𝑘 ≥ 1, nézzük meg az első 8 ilyen szám
közül melyek lesznek prímek:

𝑘 = 1, 21 + 1 = 3 𝑝𝑟í𝑚, 𝑘
2
A fenti ábra mutatja az adott évben = 2, 2 + 1 = 5 𝑝𝑟í𝑚
felfedezett legnagyobb Mersenne-prím 𝑘 = 3, 23 + 1 = 9 𝑛𝑒𝑚 𝑝𝑟í𝑚, 𝑘
számjegyeinek számát. = 4, 24 + 1 = 17 𝑝𝑟í𝑚
5
A mai napig megoldatlan probléma, 𝑘 = 5, 2 + 1 = 33 𝑛𝑒𝑚 𝑝𝑟í𝑚, 𝑘
hogy véges, vagy végtelen sok Mersenne- = 6, 26 + 1
prím létezik-e. Mersenne 1644-ben = 65 𝑛𝑒𝑚 𝑝𝑟í𝑚
7
megadta a Mersenne-prímek listáját, ahol 𝑘 = 7, 2 + 1 = 129 𝑛𝑒𝑚 𝑝𝑟í𝑚, 𝑘
𝑝 ≤ 257. Szerinte 𝑝= = 8 ,28 + 1 = 257 𝑝𝑟í𝑚
2, 3, 5, 7, 13, 17, 19, 31, 67, 127, 257
 𝑛
1.2.1. Definíció: Az 𝐹𝑛 = 22 + 1 alakú
számokat, ahol 𝑛 ≥ 0 Fermat-számoknak, az
ilyen alakú prímeket pedig Fermat-prímeknek
nevezzük.
Összesen 5 ismert Fermat-prím létezik:
𝐹0 = 3, 𝐹1 = 5, 𝐹2 = 17, 𝐹3 = 257, 𝐹4
= 65537
A Fermat-prímek gyakorlatias alkalmazása
megfigyelhető Gauss egyik nevezetes
tételében. 4
4 Carl Friedrich Gauss (1777−1855) német
matematikus, csillagász. Munkássága oly
mértékben jelentős, hogy a „matematika
fejedelme” névvel illetik. A matematika számos
területének fejlődéséhez hozzájárult, mint a
számelmélet, differenciálgeometria, analízis. Szóba
hozzák többek között a híres Bolyai Farkas magyar
matematikussal, kinek nevéhez a nem-euklideszi, a
Bolyai-Lobacsevszkij féle geometria fűződik.
1.2.1. Tétel: Egy 𝑛 oldalú szabályos sokszög
akkor, és csak akkor szerkeszthető meg, ha az
𝑛 felírható, mint:
𝑛 = 2𝑘 ⋅ 𝐹𝑛
Például: Ha 𝑛 = 3, akkor 𝑛 = 20 ⋅ 𝐹0 =
1 ⋅ 3 = 3, viszont már 𝑛 = 2 esetén nem
tudjuk ezt megtenni, és valóban, hiszen
nincs kétoldalú szabályos sokszög.
Lényegében a Mersenne-prímek és
Fermat-prímek a jelentősebb és említésre
méltó speciális alakú prímszámok,
természetesen léteik még nagyon sok ilyen
prímszám, mint például az ikerprímek és
még mások.
2. Prímszám-tétel
A prímszám-tétel a számelmélet egyik
fontos tétele, amely a prímszámok
eloszlását mutatja be, vagyis hogy egy
adott intervallumon hány prímszám van.
Erre a célra egy számelméleti függvényt
vezetett be két matematikus Hadamard és
de la Vallée Poussin egymástól függetlenül 1024 18,435,599,767,3 18,095,603,412,6
1896-ban, a tétel pedig a következő: 49,200,867,866 35,492,818,797

2.Tétel: A 𝜋(𝑥) számelméleti függvényt Jól látható, hogy a számelméleti függvény

𝑥
megadhatjuk a 𝑙𝑛(𝑥) hányadossal. eléggé szépen közelíti a prímszámok
tényleges eloszlását
Matematikailag precízen a következőt
értjük ezalatt: 2.1. Saját megfigyelések
𝜋(𝑥) 𝑥 A fentiekben tehát meghatároztuk,
𝑙𝑖𝑚 𝑥 = 1, 𝜋(𝑥)~ 𝑥
hogy 𝜋(𝑥)~ 𝑙𝑛(𝑥) . Viszont ha
𝑛→∞ 𝑙𝑛(𝑥)
𝑙𝑛(𝑥)
megfigyeljük, hogy a táblázatban ez a
megközelítés hogyan adja meg a
A következő táblázat bemutatja a képlet és
prímszámok eloszlását feltevődik a kérdés,
a valódi eloszlás eredményeit
hogy nem létezik-e jobb megközelítés.
összehasonlítva:
Tapasztalataim és számításaim szerint
𝑥 biztosan állíthatom, hogy igen, létezik.
x 𝜋(𝑥) Vegyünk figyelembe egy másik
𝑙𝑛(𝑥) számelméleti függvényt, mégpedig a
10 4 4,3429… következő megadással:
102 25 21,7147…
𝑥
… … … 𝜔(𝑥) =
𝑙𝑜𝑔𝛿 (𝑥)
ahol 𝛿 = 2,7698381611446738. Arra a
kérdésre, hogy miért pont ezt a számot Lényegében elmondható, hogy a 𝛿
alkalmazom, a következő eredmények szám gyakorlatilag egy irracionális szám,
adnak választ: ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a
2,7698381611446738 számot választva
𝑥 𝜋(𝑥) 𝑥 𝜔(𝑥) sokkal egyszerűbb a számítás, míg a jobb
𝑙𝑛(𝑥) szélső határ nem ad pontos eredményeket,
10 4 4,3429. .. 4,4245. .. hanem a tényleges adatoknál nagyobbat
102 25 21,7147. .. 22,1227. .. ad.
103 168 144,7648. .. 147,4847. ..
… … … …
20
10 2,220,819,602,560,
2,171,472,409,516,
. .. 2,212,271,972,081,
. .. . ..
… … …
102418,435,599,767,349,200,
18,095,603,412,635,492,
18,435,599,767,349,200,
. .. . .. . ..

Jól látható, hogy a megközelítésem

nagyobb spektrumot figyelembe véve
mennyire pontos, az utolsó sorban szinte
teljes egészében egybe esnek az adatok.
A 𝛿 szám gyakorlatilag 2 szám közé
redukálódik:

2,7698381611446738 ≤ 𝛿
< 2,7698381611446739
A fenti grafikon az eredeti, és az általam 𝑥
megalkotott függvények összehasonlítását 𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥)
𝑙𝑖𝑚 =1
mutatja. A piros az új becslés, a zöld az 𝑥→∞ 𝑥+𝛿
eredeti. 𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥 + 𝛿)
Most pedig egy bizonyítással megnézzük,
hogy helyes e az új becslésre megadott Először deriváljuk a függvényt:
képlet. 𝑑
(1) 𝑑𝑥 (𝑙𝑜𝑔
𝑥
)=
2,7698381611446738 (𝑥)
Bizonyítás: 𝑥′𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥)−(𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥))′𝑥
=
2
(𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥))
𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥)−0,98156...
Lemma: 2
(𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥))
1. Ha 𝑥 > 𝑒, akkor az 𝑥𝑙𝑛(𝑥) szigorúan
monoton növekszik.
2. Ha 𝑥 → ∞, akkor 𝑥𝑙𝑛(𝑥) → ∞. Nyilván a nevező mindig pozitív, vagyis
3. Ha 𝑥 → ∞, akkor minden 𝛿 > 0 a számláló csak akkor lesz pozitív, ha 𝑥 >
esetén 𝑥𝑙𝑛(𝑥) = (𝑥 + 𝛿)𝑙𝑛(𝑥 + 𝛿). 2,7698381611446738, ebből
𝑥
4. következik, hogy a 𝑙𝑜𝑔 (𝑥)
2,7698381611446738
𝑥
monoton növekvő, ha 𝑥>
𝑙𝑛(𝑥)
𝑙𝑖𝑚 =1 2,7698381611446738.
𝑛→∞ 𝑥+𝛿
(2) Figyelembe vesszük az
𝑙𝑛(𝑥 + 𝛿) 𝑥
határértékét, ha 𝑥 →
𝑙𝑜𝑔 (𝑥)
2,7698381611446738
Ugyanez bizonyítható, ha: ∞. Mivel az eredmény ∞ , emiatt
∞

használható a L’Hospital szabály, vagyis:

 𝑥 ∞
Mivel ∞ alakú, ezért használva a
𝑙𝑖𝑚
𝑥→∞ 𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥)
L’Hospital szabályt:
𝑑 𝑥𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥 + 𝛿)
(𝑥)
= 𝑙𝑖𝑚 𝑑𝑥 𝑙𝑖𝑚
𝑥→∞ (𝑥 + 𝛿)𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥)
𝑥→∞ 𝑑
(𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥)) 𝑑
𝑑𝑥 (𝑥𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥 + 𝛿))
1 = 𝑙𝑖𝑚 𝑑𝑥
= 𝑙𝑖𝑚 =∞ 𝑥→∞ 𝑑
𝑥→∞ 0,98156. . . ((𝑥 + 𝛿)𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥))
𝑥 𝑑𝑥
0,98156. . .
𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥 + 𝛿) +
(3) Legyen 𝛿 > 0 tetszőlegesen kicsi = 𝑙𝑖𝑚 𝑥+𝛿
𝑥→∞ 0,98156. . . 𝑥
pozitív szám. Figyelembe vesszük a: 𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥) +
𝑥 𝑥+𝛿
∞
𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥) =[ ]
𝑙𝑖𝑚 ∞
𝑥→∞ 𝑥+𝛿 0,98156. . . 𝑥 + 1,96369. . . 𝛿
𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥 + 𝛿) (𝑥 + 𝛿)2
határt, ehhez pedig átalakítva a törteket, = 𝑙𝑖𝑚
𝑥→∞ 0,98156. . . 𝑥 + 1,96369. . . 𝛿
kapjuk: 𝑥2
𝑥 =1
𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥)
𝑥+𝛿 Vagyis bebizonyítottuk, hogy az 𝜔(𝑥)
𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥 + 𝛿) prímeloszlás helyes.
𝑥𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥 + 𝛿)
=
(𝑥 + 𝛿)𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥) 2.2. Relatív hiba
 ekkor a relatív hiba a következő:
Most pedig megvizsgáljuk, hogy 𝑅ℎ ≈ 0,0000000000000047%
mennyire tér el az új számítás az
eredetitől. Ehhez pedig alkalmazzuk a Tehát könnyen belátható, hogy a
következő képletet: számítások alapján az új eloszlásképlet
sokkal jobban közelíti a prímek valós
∆𝑋 eloszlását.
𝑅ℎ =
𝑋
ahol ∆𝑋 = |𝑋𝑖𝑔𝑎𝑧𝑖 − 𝑋𝑚é𝑟𝑡 |-abszolút 3.A Mersenne-prímekkel
hiba.
kapcsolatos eddigi eredmények
Először vesszük az eredeti prímszámtételt,
a: A bizonyítás meglehetősen nehéz,
𝑥 ugyanis találnunk kell valamilyen értelmes
𝜋(𝑥)~ logikai utat a megoldáshoz. Hosszas
𝑙𝑛(𝑥)
megfigyelések alapján a prímszámok, és a
Ha 𝑥 = 1024 , akkor néhány számítás után Mersenne-prímek között próbáltam
az alábbit kapjuk: valamilyen kapcsolatot létrehozni. Mivel a
prímszámokról elég sok mindent tudunk,
𝑅ℎ ≈ 1,84%
valamint hogy végtelen sok van belőlük,
Most pedig figyelembe véve az új ezért logikusnak tűnik kapcsolatot keresni
közöttük. A bizonyítást direkt módon
eloszlásképletet:
𝑥 végezzük.
𝜔(𝑥) = Vegyük figyelembe a prímszámok, és
𝑙𝑜𝑔2,7698381611446738 (𝑥)
Mersenne-prímek sorozatát:

𝑀𝑘 : 3, 7, 31, 127, 8191, . ..
𝑝𝑘 : 2, 3, 5, 7, 11, . ..
Logikusan kijelenthetők a következők:
𝑝2 + 𝑝1 < 𝑀2 + 𝑀1
{
𝑝3 − 𝑝2 < 𝑀3 − 𝑀2
Összeadva mindkét sort, kapjuk:
𝑝3 + 𝑝1 < 𝑀3 + 𝑀1
Mindezt pedig ha tovább folytatjuk,
akkor általánosan igaz lesz a következő
reláció:
𝑝𝑛+2 + 𝑝𝑛 < 𝑀𝑛+2 + 𝑀𝑛
Most pedig mindkét oldalt összegezzük
a következőképp:
𝑁 𝑁
∑(𝑝𝑖+2 + 𝑝𝑖 ) < ∑(𝑀𝑖+2 + 𝑀𝑖 )
𝑖=1 𝑖=1
Ahhoz, hogy bizonyítsuk a Mersenne-
prímek végtelenségét, elég bizonyítanunk
az 1 relációt, hiszen utána nagyobb 𝑁-ek
esetén könnyű levonni a
következtetéseinket.
A bizonyítást a matematikai indukcióval
próbáljuk elvégezni:
Megfigyeljük, hogy 𝑛 = 1 esetén
teljesül e a reláció.
1. 𝑛 = 1 esetén teljesül az
egyenlőtlenség, hiszen 𝑝3 + 𝑝1 < 𝑀3 + (2)
𝑀1 .
2. 𝑛 = 𝑘 esetén a következőt kapjuk:
(𝑝3 + 𝑝1 )+. . . +(𝑝𝑘+2 + 𝑝𝑘 ) < (𝑀3 +
𝑀1 )+. . . +(𝑀𝑘+2 + 𝑀𝑘 )
3. 𝑛 = 𝑘 + 1 esetén a következőre
jutunk:
(𝑝3 + 𝑝1 )+. . . +(𝑝𝑘+2 + 𝑝𝑘 ) + (𝑝𝑘+3
+ 𝑝𝑘+1 )
< (𝑀3 (1)
+ 𝑀1 )+. . . +(𝑀𝑘+2
+ 𝑀𝑘 ) + (𝑀𝑘+3 + 𝑀𝑘+1 )
 Mindezekből azonban nem egyértelmű,
hogy 𝑛 = 𝑘 + 1-re is teljesül az 1 reláció,
ezért még néhány megfigyelést kell
tennünk.
A fenti egyenlőtlenség bal oldalán
szereplő (𝑝3 + 𝑝1 )+. . . +(𝑝𝑘+2 + 𝑝𝑘 ) a
2-ben szerepel. A 2 reláció bal és jobb
oldalához hozzá adjuk az 𝑝𝑘+3 + 𝑝𝑘+1
tagot, így:
(𝑝3 + 𝑝1 )+. . . +(𝑝𝑘+2 + 𝑝𝑘 ) +
(𝑝𝑘+3 + 𝑝𝑘+1 ) < (𝑀3 +
𝑀1 )+. . . +(𝑀𝑘+2 + 𝑀𝑘 ) + (𝑝𝑘+3 +
𝑝𝑘+1 )
A folytatáshoz elég bizonyítanunk, hogy
𝑝𝑘+3 + 𝑝𝑘+1 < 𝑀𝑘+3 + 𝑀𝑘+1 , mert ha ez
teljesül, akkor:
(𝑀3 + 𝑀1 )+. . . +(𝑀𝑘+2 + 𝑀𝑘 ) +
(𝑝𝑘+3 + 𝑝𝑘+1 ) < (𝑀3 +
𝑀1 )+. . . +(𝑀𝑘+2 + 𝑀𝑘 ) + (𝑀𝑘+3 +
𝑀𝑘+1 )
A 4 sor bal oldala viszont a 3 sor jobb
oldala, így hát be lehetne bizonyítani az 1
sort.
További célom, hogy erre választ tudja
adni, hiszen ha a 𝑝𝑘+3 + 𝑝𝑘+1 < 𝑀𝑘+3 +
𝑀𝑘+1 bizonyított, akkor lényegében kész
is a bizonyítás.
3.1. A Mersenne-prímek
(3)
eloszlása
A Mersenne-prímek eloszlásának
meghatározása sokkal nehezebb, mint a
prímszámoké, hiszen egy adott [𝑎, 𝑏]
intervallumon a Mersenne-prímek sokkal
ritkábban fordulnak elő, mint maguk a
prímszámok, így sokkal
kiszámíthatatlanabbak is. Az előzőekben,
mikor felsoroltunk néhány Mersenne- (4)
prímet, észre vehettük, hogy a számok
nagyon hirtelen nőnek. Hogy
kiküszöböljem az esetleges hibákat, arra a
megoldásra jutottam, hogy például egy
(0, ∞) intervallumot részintervallumokra
bontok, és ahhoz igazítva alakítok ki egy
eloszlásfüggvényt.
 Ezen az intervallumon meghatározok 𝜎2 = (103 , 104 ] 3
√𝑥
egy 𝛹(𝑥) intervallumfüggvényt a 𝛹(𝑥) ≈
𝑙𝑜𝑔11 (𝑥)
következőképp:
𝜎3 = (104 , 105 ] 3
√𝑥
𝛹(𝑥) ≈
√𝑥
3 𝑙𝑜𝑔4,3 (𝑥)
𝛹(𝑥) = 𝜎4 = (105 , 106 ] 3
√𝑥
𝑙𝑜𝑔𝜑 (𝑥) 𝛹(𝑥) ≈
ahol 𝜑 = 𝑐𝑜𝑛𝑠𝑡, és 𝜑 függ a 𝑙𝑜𝑔2,8 (𝑥)
megválasztott intervallumtól. 𝜎5 = (106 , 106,5 ] 𝛹(𝑥)
3
√𝑥
A 𝛹(𝑥) meg lesz határozva egy 𝛬 = ≈
𝑙𝑜𝑔2,25 (𝑥)
𝜎1, , 𝜎2 , 𝜎3 , . .. értelmezési tartományon. 𝜎6 = (106,5 , 107 ] 3
√𝑥
Ezzel az értelmezési tartománnyal 𝛹(𝑥) ≈
kapcsolatban még nem tisztázott 𝑙𝑜𝑔1,8 (𝑥)
ugyanakkor, hogy véges, vagy végtelen, 𝜎7 = (107 , 107,4 ] 𝛹(𝑥)
3
erre a választ a fenti bizonyítás fogja √𝑥
megadni. ≈
𝑙𝑜𝑔1,58 (𝑥)
Számításaim alapján a következő 𝜎8 = (107,4 , 107,8 ] 𝛹(𝑥)
eredményeket értem el: 3
√𝑥
≈
Intervallum Függvény 𝑙𝑜𝑔1,427 (𝑥)
𝜎1 = [0, 103 ] 3
√𝑥 𝜎9 = (107,8 , 108,2 ] 3
√𝑥
𝛹(𝑥) ≈ 𝛹(𝑥) ≈
𝑙𝑜𝑔15 (𝑥) 𝑙𝑜𝑔1.326 𝑥
𝜎10 = (108,2 , 108,6 ] 𝛹(𝑥) 𝜎17 𝛹(𝑥)
3
√𝑥 = (1010.7 , 1011.2 ] 3
√𝑥
≈ ≈
𝑙𝑜𝑔1.2369 𝑥 𝑙𝑜𝑔1.0483 𝑥
𝜎11 = (108,6 , 109 ] 𝛹(𝑥)
3
√𝑥 Mindezt tovább is lehet folytatni.
≈ Hogy jobban érthető legyen, felhozhatunk
𝑙𝑜𝑔1.1780988 𝑥
néhány példát:
𝜎12 = (109 , 109,4 ] 3
√𝑥
𝛹(𝑥) ≈
𝑙𝑜𝑔1.134 𝑥 i. Ha 𝑥 = 980, akkor 𝛹(980) ≈
𝜎13 = (109,4 , 109,8 ] 3
√𝑥 3
√980
𝛹(𝑥) ≈ ≈ 4, valóban, 1000-ig 4
𝑙𝑜𝑔1.1 𝑥 𝑙𝑜𝑔15 (980)
Mersenne-prím létezik.
𝜎14 = (109,8 , 1010 ], 𝛹(𝑥)
3 ii. Ha 𝑥 = 240000, akkor
√𝑥 3
≈ 𝛹(240000) ≈
√240000
≈
𝑙𝑜𝑔1.0765 𝑥 𝑙𝑜𝑔2,8 (240000)
𝜎15 𝛹(𝑥) 5,16 ≈ 5, igaz, hiszen 240000-ig 5
= (1010 , 1010,3 ] 3
√𝑥 Mersenne prím létezik.
≈
𝑙𝑜𝑔1.0763 𝑥
𝜎16 𝛹(𝑥)
= (1010,3 , 1010,7 ] 3
√𝑥 4.A prímszámokkal
≈
𝑙𝑜𝑔1.0613 𝑥 kapcsolatos megoldatlan
problémák
 Ebben a fejezetben a legfontosabb 4.2.Definíció: Ikerprímeknek nevezzük azokat a
problémákat fogom felsorolni, melyek prímszámokat, melyeknek különbsége 2, más
bizonyítása véleményem szerintem nagy szóval:
előre lépés lenne a számelmélet területén. |𝑝𝑛 − 𝑝𝑛+1 | = 2
Máig megoldatlan probléma, hogy hány
4.1. A Mersenne- és Fermat- ilyen prímszám létezik, vagyis véges vagy
végtelen mennyiségben fordulnak-e elő.
prím-probléma
A fentiekben már megismerkedhettünk
Következtetések
a két speciális alakú prímszám
definícióival. Mindkét ilyen prímszámnál Összegezve elmondható, hogy a
ugyanaz a probléma lényege, nevezetesen prímszámok témakörét sokkal
hogy véges, vagy végtelen számú ilyen átláthatóbban sikerült átvennünk, valamint
prímszám létezik-e. Többszáz éves megismerhettük a vele kapcsolatos, máig
problémákról beszélünk, és véleményem meg nem oldott problémákat. Fontos
szerintem mindkét probléma megoldása ugyanakkor megemlíteni a saját
rendkívül nehéz. eredményeimmel kapcsolatban, hogy
például a Mersenne-prím-probléma nincs
megoldva, ugyanakkor véleményem
4.2. Iker prím probléma szerint megfigyeléseim és számításaim
előrébb hozhatják a megoldását.
Hogy megértsük a cím lényegét, ahhoz be Hosszabb távú céljaim közé tartozik a
kell vezetnünk az ikerprímek definícióját. probléma további tanulmányozása,
valamint bizonyítása.
 A munkában említett problémákra
külön is ki szeretnék térni, hiszen
megoldásuk szintén mérföldkő lenne a
számelmélet problémáinak bizonyítása
perspektívájából, vagy akár a számelmélet
megértésével kapcsolatosan.

Irodalomjegyzék

1. I.N. Bronstejn, K.A. Szemengyajev, G.

Musiol, H. Mühlig. Matematikai
kézikönyv. 9. kiadás. Typotex,
Budapest, 2009.

2. Пивоварчик В.М., Мартинюк О.М. A

számelmélet alapjai, Odessza 2013.

3. Безущак О.О., Ганюшкін О.Г. A

számelmélet elemei, Kijevi egyetem,
2003.

ELTE Márton Áron Szakkollégium,

Természettudományi műhely.