1. A számfogalom bevezetése. A számlálás módszertana a 20-as számkörben.

Számegyenes használata a számok bontott

alakjának fogalma.

Az előkészítő időszakban feladatunk a térbeli (előtte, mögötte), minőségi (nagyobb, kisebb), mennyiségi
(több, kevesebb, egyenlő) relációk megtanítása. Ezek a számfogalom és mérés előkészítését szolgálják.
Kezdetben játékosan, majd fokozatosan igénylik a gyerekek önállóságát, előbb szóban majd írásban.
Használhatunk különböző eszközöket, pl.: színes rudak, logikai készlet, szöges tábla, korongok, pálcikák,
számkártyák, jelkártyák, számegyenes.

SZÁMFOGALOM

- már az óvodában megalapozzuk - az egyes tevékenységekben megjelenik a számolás,

gyakoroltatjuk a relációkat
- véges halmazokat alkalmazunk
- a számfogalom bevezetésével eldöntetjük a gyerekkel, hogy 2 halmaz ugyanannyi elemet
tartalmaz-e vagy sem
- 2 eredmény jöhet ki: vagy minden elemnek van párja, vagy az egyik halmazban van olyan elem,
amelynek nincs párja
- majd bevezetjük a relációjeleket: több, kevesebb, egyenlő, pl. Miből van több a képen? Sálból vagy
sapkából?
- bemutatjuk a számot, mint darabszámot, pl.: Rajzolj annyi ceruzát, hogy minden gyereknek jusson.
- SZÁMÉRZET nélkül nem fejleszthető a számfogalom - velünk született képesség, pl.: felismeri
a számot, meg tudja nevezni, el tudja olvasni, érti a műveletek közti kapcsolatot, a szám
tulajdonságát, bontásait.

SZÁMSZOMSZÉDOK

- számszomszéd: az a két természetes szám, mely az adott számtól 1-gyel tér el

- tízes számszomszéd: az a két kerek tízes, amely körbeveszi az adott számot; pl. 24 – a két tízes
sz.sz. a 20 és a 30

A természetes szám fogalmának kialakításának módjai:

1. a számosságot jelöli
2. a mennyiségek mérőszáma

Először a fogalom kialakítása, majd kapcsolódik a fogalom neve (számnevek). Végül a fogalom jele.

SZÁMOK MEGNEVEZÉSE:

- a számok megnevezését 10-ig a gyerekek otthon vagy az óvodában sajátítják el mondóka

formájában
- az, hogy a gyermek el tudja mondani sorba a számokat még nem jelenti azt, hogy tud számolni
- a számok tökéletes elsajátítása 10-ig alapfeltétele a nagyobb számok fogalmának kialakításában
- a számok megnevezésének elsajátítására az egész világban a mondókát használják

SZÁMOK ÍRÁSA:

- a gyerekek utánozhatják a tanító kezének mozgását, ahogy a levegőbe írja a számokat

- azután próbálják vizes szivaccsal írni a táblára, vagy vastag fixszel papírra
- a munkafüzetekben vannak számok, amiken a gyerek gyakorolhat
- később megismerkednek a római számokkal is
SZÁMOK OLVASÁSA:

- a gyerekek sokszor ismerik a számok szimbólumát, de nem mindig tudják mennyiséghez

kapcsolni, nem is kell tudniuk ( pl. 8 az a hóember)
- számkártyák, digitális táblán is könnyen ábrázolhatjuk a számokat, megmutathatjuk a gyerekeknek
azt a formát is, ahogy a számológépen megjelennek a számok
- fokozatosan kapcsoljuk a megnevezést a mennyiséggel, a megnevezést a szimbólummal, a
mennyiséget a szimbólummal, legutoljára pedig a megnevezéssel

SZÁMOK 10-IG:

- az elején fel kell mérni, hogy a gyerekek rendelkeznek-e azzal a tudással, amit az állami
oktatási program előír
- vagyis pl.: számok felsorolása, a halmaz elemeinek meghatározása 10-ig, tudnak e összehasonlítani,
hogy 1 hozzáadásával növekszik a szám, 1 egység elvételével pedig csökken
- a fogalom kialakításához szükséges a tárgyi manipuláció: tegyél ki 3 kockát, ezután következik az
sematikus, utána az absztrakt: nevezz meg 3 énekest

A NULLA:

- a nulla nehezen szemléltethető szám, mert az üres szám nem azt mutatja, hogy 0 kalács van az
asztalon, hanem 1 tányért lát a gyerek
- mindig kapcsoljuk össze másik számmal, pl. egy széken 5 körte van, a másikon 0, a harmadikon 6
- hangsúlyozzuk, hogy ha a széken nincs körte, azt úgy mondjuk, hogy 0 körte van

A 10-ES SZÁM:

- a 10-es szám az első kétjegyű szám, mely az első lépés a tízes számrendszer megértéséhez
- szemléltetni lehet 10 összekötött hurkapálcával, pénz makettel vagy speciális segédeszközökkel

SZÁMOK 11-20:

- felhasználjuk az egyjegyű számok megnevezését, elé tesszük, hogy tízen

- a megnevezést össze kell kötni a mennyiséggel, a szám írásával

SZÁMEGYENES:

- egy egyenesen megadunk egy pontot (nulla), kijelöljük az egységnyi távolságokat és a számegyenes
irányát

BONTOTT ALAK FOGALOM

- ha egy természetes számot két vagy több természetes szám összegeként írunk fel, akkor a szám
bontott alakját kapjuk
- egy számnak több bontott alakja is lehet
- pl. a 7-et két szám összegeként úgy írhatjuk fel, hogy 2+5 vagy 3+4, ez a bontott alakja; felírhatjuk
virágmintában, házikóban, vonat alakban
2. Számkör bővítése, a számlálás módszertana a 100-as, 1000-es és 10000-es számkörben.

2. évfolyamban az igazi nagy lépés a 100-as számkör. Ehhez szükséges a kétjegyű számok helyi értékes
írásmódjának ismerete.

A többjegyű számok más-más értéket képviselnek attól függően, hogy a számjegyek hányadik helyen állnak.
A szám végén álló számjegy az egyesek számát, az előtte álló a tízesek számát, a tízesek előtt álló a
százasok számát, stb. jelöli. Ezt nevezzük HELYI ÉRTÉKNEK. Táblázatba rendezve kezdjük tanítani,
majd a táblázat fokozatosan elmarad.

HELYI ÉRTÉK: a számjegynek a helyiértéktáblázatban elfoglalt helye

ALAKI ÉRTÉK: A szám helyi értékein megmutatkozó számjegyek, ahány számjegy annyi alaki érték – 0,
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9

VALÓDI ÉRTÉK: az alaki- és helyi érték együtt határozza meg

328 – as számban az utolsó számjegy valódi értéke 8, a középső számjegy valódi értéke 20, az első számjegy
valódi értéke 300.

Segítenek a helyi érték táblázatok, papírpénzek.

E sz t e

5 0 7 2

Alaki érték: öt  (5) Figyeld az alakját! A pénztárgépben ez mutatja meg, hogy

hány darab van a bankjegyből.

Helyi érték: ezer (1000) Ez a számjegy a helyiértéktáblázat Ezres oszlopában van.

Valódi érték: ötezer (5000) Öt darab ezres ennyit ér valójában.

SZÁMKÖR BŐVÍTÉSE, A SZÁMLÁLÁS MÓDSZERTANA A100-AS ÉS 1000-ES SZÁMKÖRBEN

SZÁMOK 100-IG:

- a tízesével számolással kezdjük: 10, 20, ….. 100

- a pénz makettek megfelelő segédeszközök
- először a számok megnevezésére összpontosítunk, ehhez kapcsoljuk a számok írását 100-ig
- a gyerekek sokszor így számolnak: huszonnyolc, huszonkilenc, huszontíz
- a számegyenes segít a megértésben

SZÁMOK 1000-IG:

- az egyesével számolást már csak néha használjuk, mert sokáig tartana egyesével elszámolni 1000-ig,
de teljesen elhagyni nem ajánlatos
- a 10-esével, 100-asával számolást alkalmazzuk
- ekkor érdemes bevezetni a kerekítést
3. Az összeadás műveletének bevezetése, a szóbeli és írásbeli műveletvégzés módszerei és eszközei

SZÓBELI ÖSSZEADÁS

A mindennapi életben sok olyan példát tudnánk mondani, amely a matematikai összeadásnak felel meg.
Szóbeli műveletvégzés = fejszámolás

Az összeadást 3 fajta képen értelmezzük:

1. ÖSSZEADÁS, MINT EGYESÍTÉS - halmazok, mennyiségek összesítése, a sorrend nem számít.

Pl.: Julinak 3 babája van, Katinak 5. Hány babát kell elvinniük a piknikre összesen?

2. ÖSSZEADÁS, MINT HOZZÁTEVÉS - egy előre megadott halmazt bővítünk további elemekkel.
Pl: A tanár már 4 diákot lefeleltetett. Még 5-öt kell lefeleltetnie. Hány diákot feleltet le összesen?

3. ÖSSZEADÁS, MINT VALAMENNYIVEL TÖBB - egy megadott elemszámú halmaz

ismeretében keressük azt a halmazt, amelyben valamennyivel több elem van. Számegyenest is
alkalmazhatunk. Pl: A tanító néni 2 tojást hozott a tojásfestésre. Megkérte a gyerekeket, hogy a
következő alkalomra mindenki 3-mal többet hozzon. Hány db tojást kell hozniuk legközelebb?

ÖSSZEADÁS TANÍTÁSÁNAK 2 ALAPESETE:

1. 10-es átlépés nélküli számítások

2. Összeadás 10-es átlépéssel

1. osztályban:

 20-as számkör
 10-es átlépés nélkül
 10-es átlépéssel

10-es átlépés nélkül: Teljes értékű kétjegyű számhoz teljes értékű egyjegyű számot adunk. Pl.:12+4.
Számegyenesek, játékpénzek segítségével.

10-es átlépéssel: Ha az összeg átlépi a 10-et, akkor a második tagot olyan bontásban írjuk fel, hogy a bontás
első tagja 10-re pótolja az összeadás első tagját.

Pl.: 6+7=6+(4+3)=(6+4)+3=10+3=13

7 + 8 = 7 + ( 3 + 5 ) = ( 7 + 3 ) + 5 = 10 + 5 = 15

Órai segédeszközök: játékpénz, számkártyák, golyós számológép, számegyenes

2. osztályban:

 100-as számkör
 kerek tízesek: 20, 30, 60…
 teljes kétjegyű számok - 76, 34, 98,…
 szemléltetés számegyenesen

- azok a típusú feladatok, ahol a végeredmény nem haladja meg a 100-at, így nincs beváltás
- Pl.: keres tízesek összeadása - 30+50
3-4. osztályban:

 1000-es és 10 000-es számkör

 3 és 4 jegyű számok
 A 2.-ban tanultak érvényesek itt is

ÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS

Nem azért nevezzük „írásbeli” műveletvégzésnek, mert leírjuk, hanem, mert a leírást helyi értékesen
végezzük. 3. évfolyamban tanítjuk, legalább 3 jegyű számok esetében. Alapja a számok helyi értéke,
valódi értéke, és alaki értéke.

A többjegyű számok más-más értéket képviselnek attól függően, hogy a számjegyek hányadik helyen állnak.
A szám végén álló számjegy az egyesek számát, az előtte álló a tízesek számát, a tízesek előtt álló a
százasok számát, stb. jelöli. Ezt nevezzük HELYI ÉRTÉKNEK. Táblázatba rendezve kezdjük tanítani,
majd a táblázat fokozatosan elmarad.

HELYI ÉRTÉK: a számjegynek a helyiértéktáblázatban elfoglalt helye

ALAKI ÉRTÉK: A szám helyi értékein megmutatkozó számjegyek, ahány számjegy annyi alaki érték – 0,
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9

VALÓDI ÉRTÉK: az alaki- és helyi érték együtt határozza meg

Segítenek a helyi érték táblázatok, papírpénzek.

ÍRÁSBELI ÖSSZEADÁS TANÍTÁSA:

A fokozatosság elve alapján haladva először azokat az összeadásokat végezzük el ahol egyik helyi
értéken sem lesz 10-es átlépés, majd fokozatosan haladunk helyi értékek szerint a tízes átlépés alapján!

Aztán következhet olyan példa, ahol legalább az egyik helyi értéken (egyesek helyén) a 2 számjegy összege
legalább 10.
Az összeadást jobbról balra végezzük. A bevezető példa után a helyiérték-táblázatot elhagyjuk, de a
számokat továbbra is a helyi értéküknek megfelelően írjuk egymás alá.
Becslés szerepe az összeadásban: a művelet elvégzése előtt az eredményt meg kell becsülni
4. A kivonás műveletének bevezetése, a szóbeli és írásbeli műveletvégzés módszerei és eszközei.

SZÓBELI KIVONÁS

A mindennapi életben, úgy, mint az összeadást, a kivonást is különböző helyzetekben használjuk, ezért 3
fatáját különböztetjük meg:

1. A KIVONÁS MINT AZ EGYESÍTÉS MEGFORDÍTÁSA - Egy halmazt 2 külön szétbontott

halmazra bontunk. Ismerjük az alaphalmaz elemszámát és az egyik részhalmaz elemszámát, és ez
alapján keressük a másik részhalmaz elemszámát. Segédeszközök: korongok. Pl.: Laciék 8 pizzát
rendeltek, amelyből 6 sonkás. Hány darab másfajta ízesítésű pizzát rendeltek még?

2. A KIVONÁS MINT ELVÉTEL - Egy halmazból adott mennyiségű elemet veszünk el. Pl.: A
buszon 9-en utaztak. Leszálltak 5-en. Hányan maradtak a buszon?

3. A KIVONÁS MINT VALAMENNYIVEL KEVESEBB - Ismerünk egy halmazt és keresünk egy

másik halmazt, melynek valamennyivel kevesebb eleme van. Pl.: Kati a réten 5 szál virágot szedett,
Marika 3-mal kevesebbet. Hány virágot szedett Marika?

Hiányos kivonás - Hiányosnak nevezünk egy kivonást, ha ismerjük:

a) a kisebbítendőt és a különbséget (pl. 9 − = 5) vagy
b) a kivonandót és a különbséget (pl. − 2 = 4).
Pl.: Erika könyvespolcán 6 mesekönyv sorakozott. Levett közülük valahányat, így csak 4 mese- könyv
maradt ott. Hány mesekönyvet vett le Erika a polcról?

1. osztályban:

 20-as számkör
 10-es átlépés nélkül
 10-es átlépéssel

10-es átlépés nélkül: Teljes értékű kétjegyű számból teljes értékű egyjegyű számot vonunk ki. Pl.:14-2.
Számegyenesek, játékpénzek segítségével.

10-es átlépéssel: Ha egy kétjegyű és egy egyjegyű szám különbsége kisebb, mint 10, akkor a második tagot
olyan bontásban írjuk fel, hogy a bontás első tagja 10-re vonja ki a kivonás első tagját.

Pl.: 16-7=16-(6+1)=(16-6)-1=10-1=9

Órai segédeszközök: játékpénz, számkártyák, golyós számológép, számegyenes

2. osztályban:

 100-as számkör
 kerek tízesek: 20, 30, 60…
 teljes kétjegyű számok: 76, 34, 98,…
 szemléltetés számegyenesen
Pl.: keres tízesek kivonása – 50-30

3-4. osztályban:

 1000-es és 10 000-es számkör

 3 és 4 jegyű számok
 A 2.-ban tanultak érvényesek itt is

ÍRÁSBELI KIVONÁS

3. évfolyamban tanítjuk, legalább 3 jegyű számok esetében. Alapja a számok helyi értéke, valódi
értéke, és alaki értéke.

A többjegyű számok más-más értéket képviselnek attól függően, hogy a számjegyek hányadik helyen állnak.
A szám végén álló számjegy az egyesek számát, az előtte álló a tízesek számát, a tízesek előtt álló a
százasok számát, stb. jelöli. Ezt nevezzük HELYI ÉRTÉKNEK. Táblázatba rendezve kezdjük tanítani,
majd a táblázat fokozatosan elmarad.

HELYI ÉRTÉK: a számjegynek a helyiértéktáblázatban elfoglalt helye

ALAKI ÉRTÉK: A szám helyi értékein megmutatkozó számjegyek, ahány számjegy annyi alaki érték – 0,
1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9

VALÓDI ÉRTÉK: az alaki- és helyi érték együtt határozza meg

328 – as számban az utolsó számjegy valódi értéke 8, a középső számjegy valódi értéke 20, az első számjegy
valódi értéke 300.

Segítenek a helyi érték táblázatok, papírpénzek.

A írásbeli kivonást elvégezhetjük, mint:

1. ELVÉTEL: vegyünk el 755-ből 321-et! Rakjuk ki játékpénzzel

2. PÓTLÁS: pótoljuk a 321-et 755-re! Rakjuk ki játékpénzzel, csak most a kivonandót a 321-et
rakjuk ki és azt egészítjük ki 755-re . A pótlás után leolvassuk mennyivel kellett pótolnunk és
megkapjuk az eredményt. Mindkét esetben ugyan azt a helyi értékes- táblázatot kapjuk.

3. FELVÁLTÁS MÓDSZERE - Ha egy adott helyi értéken a kisebbítendő kisebb, mint a

kivonandó, a következő helyi értéken lévő számjegyekből egyet fel kell váltunk kisebb helyi
értékűre, és így már el tudjuk végezni a kivonást! Az eljárás nehézkes, ha több helyi értéken van
tízes átlépés. Pl.: Nem tudok 3-ból elvenni 8-cat, ezért felváltok egy 10-est; az egyeseket 10-
esekre, a 10-eseket 100-asokra váltjuk.

4. EGYENLŐ VÁLTOZÁS MÓDSZERE - A módszer lényege, hogy ha egy adott helyi értéken a
kisebbítendő kisebb, mint a kivonandó, akkor a következő műveleti tulajdonságokat
használhatjuk ki: A különbség nem változik, ha a kisebbítendőt és a kivonandót ugyan azzal a
számmal bővítjük. Így megnöveljük a kisebbítendőt és a kivonandót is 10-zel, mégpedig oly
módon, hogy a kisebbítendőt 10 db egyessel a kivonandót pedig 1 db tízessel. Az egyenlő
változás módszerét természetesen akkor is használhatjuk, ha nem vagy nem csak az egyesek helyi
értékén van 10-es átlépés.

4.évfolyamon 3 jegyű, 4. évfolyamon 4 vagy többjegyű számon végezzük a kivonást.

5. A szorzás műveletének bevezetése, a szóbeli és írásbeli műveletvégzés módszerei és eszközei. Szorzótábla tanításának
módszertana.

SZÓBELI SZORZÁS

SZORZÓ * SZORZANDÓ = SZORZAT

2 féle értelmezést használunk szorzásnál:

1. A SZORZÁS, MINT EGYENLŐ TAGOK ÖSSZEADÁSA

Ha ugyanaz az összeadandó többször szerepel, azt felírhatjuk szorzásként. Pl: A cseresznyét párosával
szedjük. Apa Petinek 4 pár cseresznyét szedett. Hány darab cseresznyéje lett Petinek? 2+2+2+2=8 azaz 4*2
=8

Mérőszámok esetében is igaz. Így használhatunk a gyakorláshoz színes rudakat.

2. A SZORZÁS, MINT HALMAZOK DIREKT SZORZATÁNAK SZÁMOSSÁGA

A direkt szorzat az, amikor két halmaz minden egyes eleméből párokat képezünk az összes lehetséges
módon. Pl.: Kati néni inget és hozzá egy nyakkendőt akar venni a férjének karácsonyra. Hányféleképpen
teheti ezt meg, ha az üzletben 5 fajta ing és 2 fajta nyakkendő van? Fel írjuk úgy, hogy 1,2,3,4,5 és a,b és
párosítjuk, 1-est az a,b-vel, stb…. 5*2=10.

SZÓBELI SZORZÁS TANÍTÁSA: A szorzótábla tanítása előtt valóságos tevékenységgel gyakoroljuk a

szorzást.

2.évfolyam: Pl. Helyezz 12 korongot sor-oszlop elrendezésben. Írd le szorzás segítségével!

Pl. Hány gyerek van egy csoportban? 2 + 2 + 2 + 2

SZORZÓTÁBLA TANÍTÁSA: A szorzótábla olyan szorzatokat tartalmazó táblázat, amelyben a

szorzandó rögzített (1-10) a szorzó pedig 1 – 10-ig növekvő sorrendben változik. Első lépésként játékos
tevékenységekkel megtanítjuk a 2, 3, 5, 10-zel való számolást. Ezeket számegyenesen is szemléltetjük.

3. évfolyamban tevékenységhez, ill. képekhez kötjük.

 A SZORZANDÓK NÖVEKVŐ SORRENDJÉBEN

Először az egyes majd a 2-es szorzótáblával foglalkozunk - a szorzatokat mindig összeg alakban is
felírjuk. Ezt követik hasonló módon 3-as, 4-es, ... 10-es szorzótáblák. Kapcsolatokat keresünk a
szorzótáblában megjelenő szorzatok között. Pl. a 2*4 4-gyel több, mint az 1*4, a 3*4 4-gyel több minta 2*4.
  A KÖZTÜK LÉVŐ KAPCSOLAT SZERINT

Először az 1-es, az 5-ös és 10-es szorzótáblát tanítjuk – a szorzatokat összeg alakban is mindig felírjuk,
mint az előző esetekben. Először az egyes szorzótáblán belüli szorzatokat figyeljük meg és a köztük lévő
összefüggéseket, majd a két tanult szorzótábla szorzatait hasonlítjuk össze. Az 5-ös és 10-es szorzótábla
után a 2-es a 4-es és a 8-as szorzótáblát építjük fel és az előzőeknek megfelelően keressük a szorzatok
közötti összefüggéseket. Ezután a 3-as, a 6-os és a 9-es szorzótáblát mutatjuk be az eddigiekhez hasonlóan.
Legvégül marad a 7-es szorzótábla.

SZORZÁS 1-GYEL VAGY 0-VAL

1-gyel: a szorzat maga a szám (1*2 = egy féle inghez 2 féle nyakkendőt választunk.)

0-val: a szorzat 0 lesz (0*2 = ingek halmaza nulla. 0+0)

A szorzótáblák után kerül bevezetésre a 10 és 20 közötti számok egyjegyű számmal való szorzása. Mindig
úgy választunk, hogy a szorzat 100 alatt maradjon. A kétjegyű szorzót vagy szorzandót helyi érték szerint
kéttagú összegre bontunk és tagonként elvégezzük a szorzást – a szorzás disztributív az összeadásra nézve.
Pl. 4 * 16 = 4 * (10 + 6) = 4 * 10 + 4 * 6 = 40 + 24 = 64 Vagy 15 * 6 = (10 + 5) * 6 = 1

(3.) 4. évfolyam

1. Kerek tízes, százas, és ezres szorzása egyjegyű számmal: Először 10-et, 100-at és 1000-et szorzunk
egyjegyű számmal – Pl.: 5 * 10 = 50, 5 * 100 = 500, 5 * 1000 = 5000

2. Ezután a kerek tízest, százast, és ezrest szorzunk egyjegyű számmal: Pl.: 6 * 20 = 120, 6 * 200 = 1200,
6 * 2000 = 12 000

3. Teljes kétjegyű (háromjegyű) szám szorzása egyjegyű számmal: A szorzandót helyi érték szerint
felbontjuk, két- (három) tagú összegre, majd a disztributív tulajdonságot felhasználva:

7 * 254 = 7 * (200 + 50 + 4) = 7 * 200 + 7 * 50 + 7 * 4 = 1400 + 350 + 28 = 1778

SZORZÁS 10-ZEL, 100-ZAL, 1000-REL :

Ezekben a szorzásokban a szorzandó mindegyik számjegye egyel, kettővel vagy hárommal nagyobb helyi
értékre kerül

10 * 35 = 350, 100* 35 = 3500, 1000 * 35 = 35 000

KEREK KÉTJEGYŰ TÍZESEK SZORZATA: Felhasználjuk a szorzás csoportosíthatóságát 30 * 40 = (3

* 10) * 40 = 3 * (10 * 40) = 3 * 400 = 1200. Felhívjuk a diákok figyelmét, hogy az, amit az összeadásnál
észrevettünk az egyesek és a kerek 10-esek összeadására vonatkozóan (3 + 4 = 7 és 30 + 40 = 70), az most
nem működik. 3 * 4 = 12 viszont 30 * 40 már nem 120 hanem 1200.
ÍRÁSBELI SZORZÁS

1. SZORZÁS EGYJEGYŰ SZORZÓVAL:

Először olyan példát mutatunk, ahol egyik helyi értéken sem történik tízes átlépés.

Pl: Zoli iskolai balesetbiztosítást köt. Ennek havi díja 213 forint. Mennyit fizet egy negyedév alatt?

Megoldás: Egy negyedév 3 hónapból áll, tehát, hogy megtudjuk, mennyit fizet 3 hónap alatt, ahhoz a 213-at
meg kell szoroznunk 3-mal. A szorzást ismételt összeadásként értelmezve először írásbeli összeadással
kiszámoljuk a 213 + 213 + 213 összeget. Mivel minden helyi értéken azonos számjegyek szerepelnek,
összeadás helyett célszerű szorozni. Jelen példánkban a szorzó 3, a szorzandó 213. A szorzandóban az
egyesek helyén 3 áll, tehát 3-szor 3 egyes az 9 egyes. A ízesek helyén 1 áll 3-szor 1 tízes az 3 tízes.
Legvégül a százasok helyén álló 2-t kell 3-szor venni, azaz 3-szor 2 százas az 6 százas.

Amennyiben még szükséges, az egyenlő tagok összeadását szemléltessük játékpénzekkel.

A következő fokozat olyan többjegyű szám szorzása egyjegyű szorzóval, ahol az egyesek helyén történik
tízes átlépés. Használjuk helyiértékes táblázatot, ezt később elhagyhatjuk, de a helyi értékes írásmód
megmarad. Számok valódi, helyi alaki értéke.

Például: 218 · 3 = ?

A szorzást helyi értékenként, a legkisebb helyi értéktő indulva végezzük. Amikor a 8 db egyest szorozzuk 3
db egyessel, a szorzat 24 db egyes lesz. Ebből 20 db-ot beváltunk 2 db tízesre, és ezt hozzáadjuk a tízes
helyiértéken lévő szám 3-szorosához. Ezt röviden írjuk, mert az átváltásból adódó tízesek számát csak fejben
jegyezzük meg.

Ezt követően olyan példákat adunk, ahol a tízesek, majd a százasok helyén történik tízesátlépés.

Például: 481 * 6

Végül olyan szorzásokat végzünk, amelyeknél több helyi értéken is előfordul tízesátlépés.

Például: 368·7=?
A beváltásokat, amennyiben szükségesnek látjuk, kezdetben még szemléltessük játékpénzekkel.

A 3. évfolyamon olyan szorzásokat végzünk, ahol a szorzat nem nagyobb l 000-nél.

A 4. évfolyamon a szorzandó már lehet négyjegyű szám is.

ELLENŐRZÉS: A szorzás ellenőrzése ismételt összeadással történhet.

A szorzat becslését a szorzandó kerekített értékével végezzük, változatlanul hagyva az egyjegyű

szorzót. Például a 368 · 7 szorzat becsült értéke a szorzandót százasra kerekítve 400 · 7 = 2800, a
szorzandót tízesre kerekítve 370 · 7 = 2590. A szorzat helyességét úgy ellenőrizhetjük, hogy ismételten
elvégezzük a szorzást vagy a szorzó másik helyi értékén kezdve, vagy a tényezőket felcserélve.

HA A SZORZÓ TELJES KÉTJEGYŰ SZÁM, 2 LEHETŐSÉGÜNK VAN SZÁMOLNI:

 A szorzó tízeseivel kezdjük a szorzást (2 tízessel), utána folytatjuk az egyeseivel (4 egyessel).

 A szorzó egyeseivel kezdjük a szorzást (4 egyessel), utána folytatjuk a tízeseivel (2 tízessel).

Az írásbeli szorzás megértése után az írásmódot egyszerűsítjük: Amikor a tízesekkel szorzunk, nem
írjuk ki a helypótló nullákat. A helyiérték-táblázatot elhagyjuk, de arra változatlanul ügyelünk, hogy az
egyes számjegyek a helyi értéküknek megfelelően kerüljenek egymás alá.
6. Az osztás műveletének bevezetése, a szóbeli és írásbeli műveletvégzés módszerei és eszközei.

OSZTANDÓ : OSZTÓ = HÁNYADOS

AZ OSZTÁS ÉRTELMEZÉSE

Az osztást 4 különböző tevékenységre építve vezethetjük be. Az elnevezésük magára a tevékenységre

utal.

 BENNFOGLALÁS

Ismételt kivonásként is felfoghatjuk. Pl. Hány 3 szálból álló csokrot tudunk készíteni 12 szál rózsából?
12:3=4, azaz 12-3-3-3-3=0.

 OSZTÁS MINT EGYENLŐ RÉSZEKRE OSZTÁS

Egy halmazból egyenlő számosságú részhalmazokat hozunk létre, és megállapítjuk e részhalmazok

számosságát.

Pl: Kati 3 virágcsokrot szeretne készíteni. Kertjében most éppen 12 szál rózsa nyílt ki. Hány szál virág jut
egy csokorba, ha mindegyikbe ugyanannyi kerül? Rajzold le a csokrokat!

A 12-t 3 egyenlő részre kell osztani, így egy csokorba a 12 harmadrésze kerül. 12:3 = 4. A 12 szál rózsát
kezünkbe véve egyesével szétosztjuk 3 csoportba.

 AZ OSZTÁS MINT A SZORZÁS INVERZ MŰVELETE

Két természetes szám hányadosa az a szám, amely az osztóval megszorozva az osztandót adja.

PL: Mely az a szám, amelyet 3-mal megszorozva 12-t kapunk?

Hiányos szorzás 3 * ? = 12 megoldása vezet a 12 : 3 = 4 osztás hányadosának a meghatározásához. Ezt

használjuk az osztás eredményének ellenőrzésekor is.

 BENNFOGLALÁS MARADÉKKAL

Az osztás nem végezhető el minden esetben a természetes számok halmazán. Ha bennfoglalással egy adott
halmazból nem tudunk minden elemet felhasználni a részhalmazok kialakításához, akkor lesznek kimaradó
elemeink. Ezek számát maradéknak nevezzük. A maradék mindig kisebb mint az osztó. Pl.: Kati
virágcsokrot készít. Hány 3 szálból álló csokrot tud készíteni 14 szál rózsából? Rajzold le!

Megoldás: Kati 4 csokrot tud készíteni, viszont 2 rózsából már nem lesz csokor, így az megmarad, mert 4 *
3 = 12 és 12 + 2 = 14

AZ 1 ÉS A 0 SZEREPE AZ OSZTÁSBAN

 osztás 1-gyel: ha egy számot 1-gyel osztunk, a hányados maga a szám lesz
 osztás 0-val: nem értelmezhető
 ha 0-t osztunk: szorzást használjuk ekkor, vagyis 0:5 = 5*0
SZÓBELI OSZTÁS

3.-4. évfolyam, párhuzamos a szorzás tanításával

BENNFOGLALÓ TÁBLÁK ÉS TANÍTÁSUK:

A bennfoglaló táblákat párhuzamosan tanítjuk a szorzótáblákkal, így a tanítási sorrendjük itt is

többféle lehet a szorzótáblák tanítási sorrendjével megegyező. A bennfoglaló táblákban az osztó rögzített,
az egyes bennfoglalások pedig a hányadosok növekvő sorrendjében követik egymást.

3. évfolyamon tanítjuk a KÉTJEGYŰ SZÁMOK OSZTÁSÁT EGYJEGYŰ OSZTÓVAL, amelyek

nem részei a bennfoglaló tábláknak. Pl.: 76 : 4 – ebben az esetben 76-ot 2 olyan tag összegére bontjuk,
melyek már szerepelnek a bennfoglaló táblákban. Felhasználjuk, hogy az osztás jobbról disztributív az
összeadásra nézve!

76 : 4 = (40 + 36) : 4 = 40 : 4 + 36 : 4 = 10 + 9 = 19

MARADÉKOS OSZTÁS - Először 3. évfolyamon csak olyan maradékos osztásokkal foglalkozunk,

melynél a hányados 10-nél nem nagyobb; Pl: 83 : 9 = 9, m.2

A maradék mindig kisebb az osztónál! Nehezebb maradékos osztásokat fejben nem végzünk, csak
írásban.

4.évfolyam: kerek tízes, százas, ezres osztása

ÍRÁSBELI OSZTÁS

 OSZTÁS EGYJEGYŰ OSZTÓVAL

Az írásbeli osztást a 4. évfolyamon tanítjuk, így az osztandó három- vagy négyjegyű szám lehet. Első
lépésben olyan számot osztunk el, amelyben minden számjegy osztható az osztóval.

Pl: Anna, Bernadett és Cecil testvérek. Közösen gyűjtötték a papírt, amit leadtak a hulladékhasznosító
telepen. A kapott 639 eurot igazságosan osztották el. Mennyi pénzt kaptak fejenként?

Az asztalra kihelyezzük a 6 db százas, 3 db tízes és 9 db egyes játék pénzt. Mivel mind a három címlet
osztható 3-mal, ezért mindegyiket külön-külön tudjuk harmadolni. Így fejenként jut 2 db százas, 1 db tízes
és 3 db egyes, azaz 213 eurót. A 213 euró megfelel a becslésnek, mert 200 < 213 < 300. Az osztás
lejegyzése helyiérték-táblázattal:
Ellenőrzés:

A következő lépésben olyan osztást adunk, ahol az első és/vagy a második helyi értéken álló számjegy
nem osztható az osztóval, és így ott maradék keletkezik. Arra is vigyázunk, hogy a legnagyobb helyi
értéken álló számjegy ne legyen kisebb az osztónál. Pl: Osszuk el az 525-öt 3-mal!

Az írásbeli osztás lejegyzésének módja először helyiérték táblázattal történik:

A fenti számolást sokkal rövidebben írjuk, ugyanis a visszaszorzásnál a maradék kiszámítását pótlással
fejben végezzük, és csak a maradékot írjuk le:

A hányados ellenőrzése: 175 · 3 = 25.

A természetes számok körében többször előfordul, hogy osztáskor maradék keletkezik.

Például a 826 : 5 osztást elvégezve a hányados 165, a maradék 1.

Az ellenőrzést ekkor úgy végezzük, hogy a hányadost visszaszorozzuk az osztóval, majd a szorzatukhoz
hozzáadjuk a maradékot. Az így kapott szám az osztandó: 165 · 5 + 1 = 825 + l = 826.

 OSZTÁS KÉTJEGYŰ OSZTÓVAL AZ ALSÓ TAGOZATBAN CSAK KIEGÉSZÍTŐ

TANANYAG

7. Egyszerű szöveges feladatok összeadásra, kivonásra, szorzásra és osztásra. Szöveges feladatok tanításának módszerei.
8. Pontok, szakaszok és egyenesek, a szakasz hosszúsága, mérésekkel kapcsolatos feladattípusok – a tananyag módszertani
elemzése az alapiskola alsó tagozatán.
 - az általános iskola alsó tagozatán a geometria alapvető fogalmainak alapozása történik
- a geometriai fogalmak fejlődése hosszú folyamat, az első négy évfolyamon nem zárul le
- a fogalmak kialakításánál a gyerekek életkorának megfelelő tevékenységekből indulunk ki
- a sokféle tevékenységből származó tapasztalatok összegyűjtése vezet el az általánosabb
összefüggések felismeréséig, majd megfogalmazásáig

GEOMETRIAI ALAPFOGALMAK:

PONT: Két egymást metsző vonallal jelöljük. Az ábécé nagybetűivel nevezzük el.

EGYENES: Végtelen hosszú egyenes vonal. Mindkét irányban a végtelenbe tart. Az ábécé kisbetűivel
nevezzük el.
FÉLEGYENES: Az egyenest bármely pontja két félegyenesre bontja. A félegyenest az ábécé kisbetűivel
nevezzük el. A félegyenes végtelen hosszú, de csak egy irányban tart a végtelenbe.

SZAKASZ: Az egyenesnek, két pontja által határolt része a szakasz. A szakasz véges hosszú.
Végpontjaival, vagy az ábécé kisbetűivel nevezzük el.

KÉT PONT KÖLCSÖNÖS HELYZETE:

1. Két pont illeszkedik egymásra (egy helyen van A és B pont)

2. Két pont nem illeszkedik egymásra (teljesen más helyen vannak a pontok)

PONT ÉS EGYENES KÖLCSÖNÖS HELYZETE:

a) ha a pont rajta van az egyenesen, akkor illeszkedik az egyenesre
b) ha a pont nincs rajta az egyenesen, akkor nem illeszkedik az egyenesre
METSZŐ EGYENESEK

Két egyenes metsző, ha pontosan egy közös pontjuk van. Két metsző egyenes a síkot mindig négy részre
osztja. A két-két szemközti síkrész mindig egybevágó.

MERŐLEGES EGYENESEK

Aa síkot négy egybevágó (egyforma) részre osztják.

Így jelöljük, hogy a és b egyenesek merőlegesek egymásra: a ⊥ b

PÁRHUZAMOS EGYENESEK

- két egyenes párhuzamos, ha egy síkban vannak és nincs közös pontjuk (nem ér össze a 2 vonal)
- így jelöljük, hogy a és b egyenesek párhuzamosak: a││ b
- két párhuzamos egyenes a síkot mindig három részre osztja

A mérések az alsó tagozatos matematikatanítás egyik legösszetettebb és legnehezebb témaköre. Nem

szűkíthető le a szabvány mértékegységek bevezetésére. A téma feldolgozása több célt szolgál.
A MÉRÉSTANÍTÁS CÉLJA, FELADATA A MATEMATIKATANÍTÁSBAN

a) JÁRTASSÁG MEGSZERZÉSE – Fontos, hogy a gyerek jártasságot szerezzen a mindennapi életben

is előforduló mérésekben. A mérésekhez kapcsolódó alapvető fogalmak (pl. mértékegység),
tevékenységek (pl. kimérés, becslés) megismerése.

b) MENNYISÉGEK ÉRTELMEZÉSE ÉS BECSLÉSE - Tudjanak a tanulók adott mennyiségekhez

valóságos tárgyakat, dolgokat hozzárendelni és fordítva: tudják megbecsülni egy épület magasságát,
egy tárgy tömegét. Pl., ha azt mondjuk a tanulóknak, hogy 1, ahhoz tudják rendelni pl. hogy 1 tábla van az
osztályban, 1x van egy évben szülinapjuk, vagy, ha azt mondjuk 7 – 7 fiú van az osztályban, 7 nap van egy
héten. Fordítva: Hány fiú van az osztályban?

c) A TERMÉSZETES, AZ EGÉSZ, A RACIONÁLIS SZÁMFOGALOM ALAKÍTÁSA MÉRÉSEK

SEGÍTSÉGÉVEL – Egy természetes szám a darabszám, sorszám mellett mérőszámot is jelenthet. Fontos A
hőmérsékletmérés is.

d) MŰVELETVÉGZÉS GYAKOROLTATÁSA - Mennyiségek összeadása, kivonása, szorzása, osztása, a

mértékegységek átváltása.

e) A MÉRÉSRŐL TANULTAK FELHASZNÁLÁSA a matematika egyéb témaköreiben (geometria,

szöveges feladatok).

f) ARÁNYÉRZÉK, ESZTÉTIKAI ÉRZÉK ALAKÍTÁSA - Elsősorban a hasonló, egybevágó, szabályos,

szimmetrikus alakzatok tartoznak ide.

MÉRÉSI ALAPESETEK:

1. HOSSZÚSÁG – valóságos tárgyakon kezdjük (pad, tábla), ezt követheti a síkidomok meghatározása
(él, oldal, átló, kerület). Egymás mellé helyezzük a tárgyakat.
2. ŰRTARTALOMMÉRÉS – folyadékmennyiségek mérése, több-kevesebb fér bele
3. TÖMEG MÉRÉSE – kétkarú mérleg, könnyebb-nehezebb
4. IDŐMÉRÉS – időpont és időtartam, korábbi-későbbi, hosszabb-rövidebb
5. HŐMÉRSÉKLET MÉRÉSE – leolvasást jelent (hőmérőről). Celsiusban mérünk.

MÉRÉSI ALAPESETEK TANÍTÁSA:

1. alkalmi mértékegységekkel – pl. tömegméréshez gesztenyék, hosszúságm., gemkapcsok,

űrtartalom. poharak.
2. becsléssel
3. mértékegység és mérőszám változásának megfigyelése
4. szabványmértékegységekkel (m, dl, g, perc)
5. megmérés és kimérés
a. Megmérés – a mértékegységhez keressük a mennyiséget

Kimérés – pl. egy tekercsből vágjunk le 5 m hosszú szalagot

9. Síkalakzatok és a síkbeli tájékozódás - a tananyag módszertani elemzése az alapiskola alsó tagozatán.

TÁJÉKOZÓDÁS = térbeli helyzetek, kapcsolatok, saját helyzetünk észlelése, meghatározása

TÁJÉKOZÓDÁS SÍKBAN
- a síkbeli tájékozódás leegyszerűsödik a négy főirány - le-fel, jobbra-balra – megismerésére
- ezek biztos ismerete előfeltétele az írás-olvasás, a matematikai ismeretek elsajátításának
- a síkbeli tájékozódás azt jelenti, hogy minden síkbeli pont helyzetét le tudjuk írni két adattal, két
koordinátával (x, y)

TANTÁSI LEHETŐSÉGEK:
 Táblázatos elrendezés: Hányadik sorban/oszlopban van a citrom?
 Négyzetrácsos elrendezés: A négyzetrács oszlopait betűkkel, sorait számokkal jelöljük. Ez segít az
alapműveletek gyakorlásában is. Pl. Szivárványlogika.
 Mozgás négyzetrácson: Útvonal megadása a sík négy főirányát szimbolizáló nyilakkal (←, ↑, →, ↓)

A SÍKIDOMFOGALMÁNAK KIALAKÍTÁSA
- a környezet tárgyainak formáját vizsgálva nemcsak a testfogalom, hanem a síkidom (zárt síkrész)
fogalmának kialakítása is indul
- a zárt vonal által határolt zárt sík részt tekintjük síkidomnak
- egymással egybevágó síkidomok kirakosgatásával parkettamintákat készíthetünk
- a parkettázás a sík síkidomokkal történő egyrétű és hézagmentes lefedését jelenti
- parkettázással a lapok illeszthetőségéről szereznek tapasztalatot a tanulók
- a fogalom alakításában nagy szerepe van a síkbeli alkotásoknak

A SÍKBELI ALKOTÁSOK SORRENDJE:

1. Síkidomokból újabb síkidomok; síkbeli alakzatok létrehozása festéssel
2. Síkidomok határvonalainak alkotása (pálcikával, szívószállal, összefűzéssel, rajzzal…)
3. Szabadon való alkotás – vegye kézbe, nyírjon, rajzoljon, tépjen
a. másolás – minta szerint, eleinte csak néhány elemből álljon
b. különböző feltételek szerint
4. Síkidomok kirakása kézbe vehető síkidomokból, mozaiklapokból, modellezőkészlettel,
hajtogatással, tépéssel, nyírással, sablonok körberajzolásával, vonalzóval, körzővel…

SOKSZÖGEK:
- a sokszög fogalmát a síkidomokat határoló vonalak vizsgálatával készítjük elő
 - a csupa egyenes vonaldarabokkal (szakaszokkal) határolt síkidomok a sokszögek
- mutassák meg oldalaikat, csúcsaikat
- eszerint válogassák ki a háromszöget, négyszöget, ötszöget, hatszöget
- a trapéz, paralelogramma, rombusz és deltoid elnevezéseket nem kell még tudni az alsó tagozaton

EGYENES VONAL-GÖRBE VONAL:

- tapasztaláson keresztül kerülnek ezek a fogalmak bevezetésre: rajzolással, osztályozással,
azonosítással

ÁTLÓ
- a sokszög két tetszőleges, nem szomszédos csúcsát kössék össze vonalzóval
- belső és külső átló (sokszög belsejében v. azon kívül haladó)
- a berajzolt szakaszokra bevezetjük az átló elnevezést

SPECIÁLIS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK, ESZKÖZÖK:

- gyurma,
- papír, színes papír, papír hajtogatva, nyírva,
- szívószál,
- gombok,
- kártyák,
- síkidomok, téridomok,
- természetes anyagok, fűszál, bot,…

10. Téralakzatok, térbeli tájékozódás, a térlátás fejlesztése - a tananyag módszertani elemzése az alapiskola alsó tagozatán.
TÁJÉKOZÓDÁS = térbeli helyzetek, kapcsolatok, saját helyzetünk észlelése, meghatározása

TÁJÉKOZÓDÁS TÉRBEN
- a relációs szókincs fejlesztése kiemelt feladat az 1. évfolyamos tanulóknál
- térbeli relációkat leíró szavakkal foglalkozunk mélyebben: alatt-felett, előtt-mögött, jobbra-balra
ellentétpárok, de ide tartoznak a között és a mellett viszonyszavak is
- iskolában pl. ábrákat mutatok a gyerekeknek, melyen pl. van egy kiscica a doboz előtt, és meg
kell határozniuk, hol helyezkedik el
- első lépésként a tanulóknak a saját testükhöz viszonyítva kell megkülönböztetni az alatt-felett,
előtt-mögött, jobbra-balra viszonyokat (irányokat)
- majd más személyhez viszonyítva, végül nem élő objektumokhoz viszonyítva is
- a térbeli viszonyszavak használatát először térbeli szituációkban gyakoroljuk

A TÉRBELI ÉPÍTÉS SORRENDJE:

1. Testekből testek építése

2. Síklapokból testfelület előállítása
3. Élváz-építőkből élek-csúcsok rendszerének megalkotása
a. Modell – kisebb vagy nagyobb mását építik meg
b. Fénykép v. rajz alapján – alaprajzba írt szám határozza meg az építőelemek számát
4. Feltételek szerinti építés: először egy szempont szerint, majd minél több szerint (építőkocka,
gyurma, szívószál, gyufásdoboz…) Ilyen feltétel pl. szám, fajta, magasság, lyukas v. tömör, felület,
alapterület

A SÍKLAPÚ TEST FOGALMA. A TESTHÁLÓK

- a szabad építések, a modellek másolása során a gyerekek geometriai tapasztalatokat szereznek a

testekről
- a testek (tárgyak) különböző szempontú válogatásánál ezekre a tapasztalatokra építünk
- a síklapú test (poliéder – ezt a kifejezést még nem használjuk 1-4.-en) fogalmát a testek
felületének vizsgálatával készítjük elő
- a fogalom bevezetéséhez a tanító a testeket (tárgyakat) aszerint válogattatja a gyerekekkel, hogy
csupa síklap határolja-e vagy sem, azaz van-e görbe felületrésze
- először vegyék a kezükbe, érzékeljék a különbséget
- a síklap egyenesen áll az asztalon (pl. négyzet alapú gúla)
- vizsgálják meg a tanulók a környezetükben, az osztályteremben található tárgyakat: például
szekrényeket, gyufásdobozokat, gyógyszeres üvegeket, befőttesüvegeket, vadgesztenyéket, labdákat,
építőkockákat, kavicsokat stb., továbbá testmodelleket: kockákat, téglatesteket, különböző
hasábokat, gúlákat, hengereket, kúpokat, gömböket
TESTEK TULAJDONSÁGAI

Válogathatnak:

- saját szempontok szerint (ekkor saját szavaikkal fogalmazzák meg ezt)

- tanító által adott szempontok szerint (a tanító kezdi a válogatást, a gyerek folytatja vagy pedig
javítja az elrontott válogatást)

Csoportosítás: csupa síklap, lyukas, van bemélyedés v. nincs (konkáv v. konvex), tömör vagy üreges,
tükrös v. nem, 1 tükörsíkja van vagy több is, hány határoló lapja van, milyen alakúak, vannak egybevágó
lapjai v. nincsenek, hány egybevágó lapja van, vannak párhuzamos lapjai v. nincsenek, hány éle van,
hány azonos hosszúságú éle van, vannak párhuzamos élei v. nincsenek, vannak merőleges élei v. nincsenek

KOCKA, TÉGLATEST

- a testek közül kiemelten foglalkozunk a kockával és a téglatesttel

- a gyerekek már az óvodában képesek felismerni formájuk alapján a kockát és a téglatestet
- megtanulják a két alakzat nevét, amelyet az 1- 2. évfolyamon már biztonsággal használnak
- a 3-4. évfolyamon (kellene) a tanulók a kockát és a téglatestet részeire bontják, kiterítik, majd
összerakják
- meghatározzák a kocka, illetőleg a téglatest lapjainak, éleinek, csúcsainak számát, a lapok
alakját
- megállapítják, hogy a kockát csupa ugyanolyan alakú és ugyanakkora (egybevágó) négyzetlapok
határolják
- a téglatest szemben fekvő lapjai páronként egybevágó téglalapok
- megfigyelik mindkét alakzatnál a szemközti lapok párhuzamosságát, a szomszédos lapok
merőlegességét
- a kocka és a téglatest tulajdonságainak összehasonlítására célszerű tulajdonságkártyákat készíttetni
a gyerekekkel; például „6 lapja van.", „Vannak párhuzamos élei.", „Csak négyzetlapok határolják.".

A téglatestet hat téglalap határolja.

Tizenkét éle és nyolc csúcsa van.

Az azonos színnel jelölt élek egyenlő

hosszúságúak és párhuzamosak is.

Az egy csúcsból induló élek

merőlegesek egymásra.

A téglatest szemközti lapjait

egybevágónak mondjuk. Például az
ABCD és az EFGH lapok egybevágók.

Az olyan téglatestet, amelynek

minden oldallapja egybevágó négyzet,
kockának nevezzük.