Számelméleti feladatsorok emelt óratervű csoportok számára I.

A matematika kerettanterv egyik újszerű vonása, hogy az emelt óratervű osztályokban,

csoportokban a számelmélet nagyobb súllyal szerepel. Ezenkívül a felső tagozatos
korcsoportnak meghirdetett versenyeken minden szinten találkozhatunk oszthatósági,
számelméleti feladatokkal.
Azoknak a csoportoknak ajánljuk feldolgozásra az alábbi tematikus feladatsorokat, ahol van
idő a pozitív egész számok oszthatósággal kapcsolatos tulajdonságainak vizsgálatára.
Ahol lehetséges, fogalmazzuk meg a problémát egyszerűbb feltételekkel, vagy vizsgáljuk meg
kisebb számok esetén is. A versenyfelkészítésben segítség lehet a tanulóknak, ha a kitűzött
feladat feltételeit módosítjuk, és úgy vizsgálódunk tovább, vagy általánosítást fogalmazunk
meg.
Természetesen sok olyan feladat van, amely más csoportosítás szerint másik feladatsorba
tartozhatna. Ez a jelenlegi egyfajta felosztás, a szaktanári szabadság lehetővé tesz másfajta
feldolgozást is.
A feladatok nagy része szerepelt valamilyen versenyen, tanulságos, érdemes velük
foglalkozni.
Az alábbi csoportosítás szerinti feldolgozást ajánljuk az emelt óraszámú tantervet tanulók
matematika óráira, szakkörre:

 Oszthatóság (osztó, többszörös)

 Prímszám, prímfelbontás, osztók száma, LNKO, LKKT

 Számolás a maradékokkal (algebrai átalakítások felhasználása)

I. Oszthatóság (osztó, többszörös)

1. Melyik az a két legkisebb pozitív egész szám, amelyek hárommal osztva 1-et, néggyel
osztva 2-t, öttel osztva 3-at és hattal osztva 4-et adnak maradékul?

2. Egy lapra felírtunk kilenc pozitív egész számot. A számok alá írjuk ennek a kilenc
számnak egy tetszőleges sorrendjét.
a. Vonjuk ki az egymás alatt álló számokat egymásból! Igaz-e, hogy a különbségek
között van páros szám?
b. Igazoljuk, hogy ha összeadjuk az egymás alatt álló számokat és ezeket az összegeket
összeszorozzuk, akkor a kapott szorzat páros.
c. Igaz-e az állítás 2014 pozitív egész szám esetén?
d. Igaz-e az állítás 2015 pozitív egész szám esetén?
e. Fogalmazzunk meg általánosításokat a feladathoz kapcsolódóan.

3. Osztható-e 10-zel a 7373  37 37 összeg?

4. A 948 és a 417 mindegyikét ugyanazzal a kétjegyű számmal elosztva egyenlő maradékokat

kapunk. Mennyi ez a maradék?

5. Melyik az a természetes szám, amellyel a 273 437-et elosztva 17-et, 272 758-at elosztva
13-at kapunk maradékul?

6. Tudjuk, hogy p és q olyan pozitív egész számok, amelyekre 3p  4q osztható 11-gyel.

Igaz-e, hogy ekkor p  5q is osztható 11-gyel?

7. Melyek azok a háromjegyű pozitív egész számok, amelyeknek valamelyik számjegye a 3,

valamint a számjegyek összege és szorzata megegyezik?

8. Mekkora lehet egy ababab alakú tízes számrendszerbeli szám legnagyobb prímosztója?
9. Egy négyjegyű pozitív egész számból kivonjuk azt a háromjegyű, majd kétjegyű, végül
egyjegyű számot, amelyet az eredeti szám utolsó, utolsó kettő, illetve utolsó három
számjegyének elhagyásával kapunk. Mi volt az eredeti szám, ha a különbség 1778?

10.
a. Osztható-e 100-zal 9! ?
b. 30! hány nullára végződik?

11. Van-e olyan pozitív egész n szám, amelyre az n! pontosan 100 nullára végződik?

12. Melyik az a legkisebb 28-cal osztható pozitív egész szám, amelynek tízes
számrendszerbeli alakja 28-ra végződik, és számjegyeinek összege 28?

A feladatok megoldása

1. Melyik az a két legkisebb pozitív egész szám, amelyek hárommal osztva 1-et, néggyel
osztva 2-t, öttel osztva 3-at és hattal osztva 4-et adnak maradékul?
Megoldás:
A keresett szám legyen n. Az n  2 osztható a 3, 4, 5, 6 számokkal, így n  2  60 , 120. A
számok: 58, 118.
Érdemes megfogalmazni általánosításokat!

2. Egy lapra felírtunk kilenc pozitív egész számot. A számok alá írjuk ennek a kilenc
számnak egy tetszőleges sorrendjét.
a. Vonjuk ki az egymás alatt álló számokat egymásból. Igaz-e, hogy a különbségek
között van páros szám?
Megoldás:
Igaz, mert nem lehet azonos a páros és a páratlan számok darabszáma. Ezért biztosan lesz két
egymás alatt álló szám, amelynek a paritása megegyezik, így a különbségük páros.

b. Igazoljuk, hogy ha összeadjuk az egymás alatt álló számokat és ezeket az összegeket

összeszorozzuk, akkor a kapott szorzat páros.
Megoldás: Az a. rész indoklásából következik.
 c. Igaz-e az állítás 2014 pozitív egész szám esetén?
Megoldás: Nem igaz, mert ha azonos a páratlanok és a párosok száma, akkor nem biztos,
hogy egymás alatt lesznek azonos paritásúak.

d. Igaz-e az állítás 2015 pozitív egész szám esetén?

Megoldás: Igen.

e. Fogalmazzunk meg általánosításokat a feladathoz kapcsolódóan.

Például: Adott 2k + 1 pozitív egész szám: a 1 , a 2 , a 3 ,... a 2 k 1 . Ezeknek a számoknak egy
tetszőleges sorrendje legyen b1 , b 2 , b 3 ,... b 2 k 1 .
Mutassuk meg, hogy az azonos indexű számok különbségeinek szorzata minden esetben
páros!
Megoldás:
A 2k + 1 szám közül van legalább k + 1 olyan, amely azonos paritású a skatulya-elv miatt,
így legfeljebb k ellentétes paritású szám lehet. Tehát biztosan van olyan különbség, amelyben
a számok azonos paritásúak; ezek különbsége páros, tehát a szorzat is páros.

3. Osztható-e 10-zel a 7373  37 37 összeg?

Megoldás:
Igen osztható, vizsgáljuk a hatványok végződésének összegét.
Megjegyzés: Ez a feladat is nagymértékben általánosítható. Kihasználhatjuk például, hogy x
és x5 azonos számjegyre végződik.

4. A 948 és a 417 mindegyikét ugyanazzal a kétjegyű számmal elosztva egyenlő maradékokat

kapunk. Mekkora ez a maradék?
Megoldás:
A két szám különbsége 948 – 417 = 531 osztható a kétjegyű számmal. 531  3 2  59 . A
kétjegyű osztó az 59, így a maradék 4.
Előzményként megbeszélhető összeg, különbség oszthatósága.

5. Melyik az a természetes szám, amellyel a 273 437-et elosztva 17-et,

272 758-at elosztva 13-at ad maradékul?
Megoldás:
Legyen 273437  17  273420  k  n és 272758  13  272745  l  n , ezért keressük ennek a
két szám legnagyobb közös osztójának 17-nél nagyobb osztóját. Az LNKO 45, ennek 17-nél
nagyobb osztója csak a 45. Ez meg is felel a feltételeknek.

6. Tudjuk, hogy p és q olyan pozitív egész számok, amelyekre 3 p  4q osztható 11-gyel.

Igaz-e, hogy ekkor p  5q is osztható 11-gyel?
Megoldás:
Azt kell belátni, hogy 11 osztója 3 p  5q  , mivel 3 és 11 relatív prímek.
3 p  5q   (3 p  4q )  11q , amiből az állítás leolvasható.

7. Melyek azok a háromjegyű pozitív egész számok, amelyeknek valamelyik számjegye 3,

valamint a számjegyek összege és szorzata megegyezik?
Megoldás:
Legyenek a hiányzó számjegyek a, b. Ekkor  a  b   3  a  b  3 . Mivel a+b osztható 3-mal,
ezért lehetséges értékei: 3, 6, 9, 12, 15, 18. A keresett számjegyek az 1 és a 2, így az 1, 2 és 3
számjegyekből alkotható háromjegyű számok megfelelnek a feladat feltételeinek.
Célszerű a feltételeken változtatva más feladatot kerestetni a tanulókkal.

8. Mekkora lehet egy ababab alakú tízes számrendszerbeli szám legnagyobb prímosztója?
Megoldás:
Mivel ababab  1010110a  b   3  7  13  37  10a  b  , ezért a legnagyobb prímosztó a
10a  b  97 lehet, mivel ez a legnagyobb kétjegyű prímszám. Ez megfelelő, ha
ababab  979797 .

9. Egy négyjegyű pozitív egész számból kivonjuk azt a háromjegyű, majd kétjegyű, végül
egyjegyű számot, amelyet az eredeti szám utolsó, utolsó kettő, illetve utolsó három
számjegyének elhagyásával kapunk. Mi volt az eredeti szám, ha a különbség 1778?
Megoldás:
Írjuk fel a feltételek szerinti különbséget. A kapott egyenlet:

1000a  100b  10c  d   100a  10b  c   10a  b   a  1778

889a  89b  9c  d  1778
Ebből a = 1 esetén az 1997-et, míg a = 2 esetén a 2000-et kapjuk.
Változtathatók a feladat adatai aktuális évszámra.
Például ha a különbség 1791, akkor a szám lehet 2014.
Ha a különbség 2014, akkor egy megoldás lesz, ez a 2264.

10.
a. Osztható-e 9! a 100-zal?
Megoldás: Nem, mert 9! prímfelbontásában 5-nek csak első hatványa szerepel.
b. 30! hány nullára végződik?
Megoldás: Hét nullára.

11. Van-e olyan pozitív egész n szám, amelyre az n! pontosan 100 nullára végződik?
Megoldás:
Az 5 hatványait vizsgálva n = 405, 406, 407, 408, 409 megoldások adódnak.

12. Melyik az a legkisebb 28-cal osztható pozitív egész szám, amelynek 10-es
számrendszerbeli alakja 28-ra végződik, és számjegyeinek összege 28?
Megoldás:
Legyen a keresett szám 100N+28 alakú. Ekkor nyilván 100N is osztható 28-cal, azaz N
osztható 7-tel. N számjegyeinek összege 28-(2+8)=18, tehát N osztható 9-cel. Következik,
hogy N osztható 63-mal.
A legkisebb ilyen N számokat vizsgálva 63 nem jó, 126 nem jó, 189 megfelelő. Tehát a
feltételeknek megfelelő legkisebb szám: 189  100  28 =18 928.
Fontos az ügyes jelölés, ezzel már jól kezelhető a megoldás!
Változtathatók-e a feladat adatai, például 35-re?

Az összeállításban szereplő feladatok forrásai:

Láng Csabáné (2010): Számelmélet (Példák és feladatok), Budapest, ELTE
Válogatás a Varga Tamás Országos Matematika Verseny feladataiból
Válogatás a Kalmár László Országos Matematika Verseny feladataiból
Bartha Gábor - Kun Péter (1986): Válogatott fejezetek a matematikából.
Dr Pintér Ferenc Számelméleti feladatok az általános iskolai versenyek tükrében