Arany Daniel

A RANY DÁNIEL M ATEMATIKAI TANULÓVERSENY
2015/2016- OS TANÉV
Kezdők és Haladók
(I., II. és III. kategória)
Feladatok és megoldások
A verseny az NTP-TV-15-0048 azonosító számú pályázat alapján a Nemzeti Te-

hetség Program, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint az Emberi Erő-
forrás Támogatáskezelő támogatásával valósult meg.
Bolyai János Matematikai Társulat

Kezdők I–II. kategória, I. forduló
Feladatok
1. Tekintsük az első 30 pozitív egész szám összegét, majd tetszőleges számú tag előjelét
változtassuk meg. Megtehetjük-e ezt úgy, hogy a kapott összeg 300 legyen?
2. Mi a 20152015 + 20152016 összeg utolsó 6 számjegye?
3. Egy hegyesszögű háromszöget 2 magasságvonala 4 részre bontja. Tudjuk, hogy ebből

a 4 részből 2-2-nek egyenlő a területe. Mekkorák a háromszög szögei?
4. Egy 4 × 4-es táblázat mindegyik mezőjébe beírjuk az 1, 2, 3 számok valamelyikét.

a) Elérhető-e így, hogy minden sorban és minden oszlopban különbözzön a számok összege?
b) Elérhető-e így, hogy minden sorban, minden oszlopban és mindkét átlóban különbözzön
a számok összege?
Megoldások és javítási útmutató
1. Tekintsük az első 30 pozitív egész szám összegét, majd tetszőleges számú tag előjelét
változtassuk meg. Megtehetjük-e ezt úgy, hogy a kapott összeg 300 legyen?
Megoldás.
30(30 + 1)
1 + 2 + 3 + . . . + 30 = = 465. 2 pont
2
Ha valamely szám előjele megváltozik, akkor az összeg a szám kétszeresével, 2 pont
azaz páros számmal csökken, így páratlan marad. 1 pont
Ezért soha nem kaphatunk eredményül 300-at. 1 pont
2. Mi a 20152015 + 20152016 összeg utolsó 6 számjegye?
Megoldás. Emeljünk ki 20152015 -t!
20152015 · (1 + 2015) = 20152015 · 2016. 1 pont
2015 osztható 5-tel. 1 pont
2
2016 osztható 25 -nel. 1 pont
2015 = 5 · 403; 2016 = 25 · 63;

20152015 · 2016 = 52015 · 4032015 · 25 · 63.
A szorzat tehát osztható 55 -nel és 25 -nel, ezért osztható 105 -nel is, vagyis az utolsó 5 szám-
jegye 00000. 2 pont
Ha a számot leosztanánk 105 -nel, akkor egy 5-tel osztható páratlan számot kapnánk, ami
ezért 5-re végződik. Tehát az eredeti szám utolsó 6 számjegye: 500 000 1 pont
Megjegyzés: Más megoldásmenet esetén minden megtalált (és megindokolt) számjegyért
1 pont jár.
3. Egy hegyesszögű háromszöget 2 magasságvonala 4 részre bontja. Tudjuk, hogy ebből

a 4 részből 2-2-nek egyenlő a területe. Mekkorák a háromszög szögei?
Megoldás.
Jelöljük az ábra szerint a kialakult 4 területet! 3 lehető-
ség van arra, hogy melyik 2 rész területe egyenlő:
a) T1 = T2 és T3 = T4 ;
b) T1 = T4 és T2 = T3 ;
c) T1 = T3 és T2 = T4 . 1 pont
Az a) eset nem lehetséges, mert T1 = T2 -ből az kö-
vetkezik, hogy M felezi CD-t, mivel a két három-
szög A-ból induló magassága megegyezik. Viszont ek-
kor T4 biztosan nagyobb, mint T3 , mert ha M felezi
CD-t, akkor T3 = TM ED < T4 . Hasonlóan nem lehet-
séges a b) eset sem. 2 pont
A c) esetből T1 + T2 = T3 + T4 , illetve T1 + T4 = T2 + T3 következik, vagyis a két magas-
ságvonal egyben súlyvonal is. 1 pont
Ha egy háromszögben egybeesik egy magasságvonal a súlyvonallal, akkor a háromszög
egyenlőszárú, mert a magasságvonal ekkor 2 egybevágó háromszögre bontja az eredeti há-
romszöget. 1 pont
Mivel most két magasságvonal is egybeesik egy-egy súlyvonallal, ezért a háromszög szabá-
lyos. A szögei tehát 60 fokosak. 1 pont
4. Egy 4 × 4-es táblázat mindegyik mezőjébe beírjuk az 1, 2, 3 számok valamelyikét.

a) Elérhető-e így, hogy minden sorban és minden oszlopban különbözzön a számok összege?
b) Elérhető-e így, hogy minden sorban, minden oszlopban és mindkét átlóban különbözzön
a számok összege?
Megoldás. a) Igen, elérhető. Egy lehetséges elrendezés (a sorok mellett, illetve az oszlopok
alatt az összegeket tüntettük fel):
3
1 1 1 1 4
1 1 2 3 7
1 1 3 3 8
2 3 3 3 11
5 6 9 10 2 pont
b) Nem érhető el:

Egy sorban, oszlopban vagy átlóban az összeg legalább 4 · 1 = 4, és legfeljebb 4 · 3 = 12
lehet, azaz az összegzéskor legfeljebb 9-féle számot kaphatunk eredményül. 1 pont
A táblázatban 4 sor, 4 oszlop és 2 átló szerepel, ami összesen 10-féle összeget jelent. 1 pont
Mivel az összegek száma nagyobb, mint a lehetséges eredmények száma, a skatulyaelv ér-
telmében kell lennie olyan eredménynek, ami legalább kétszer szerepel. 2 pont
Megjegyzés: Ha a versenyző indoklás nélkül csak azt állapítja meg, hogy a) esetében lehet-
séges, a b) esetében pedig nem lehetséges a kitöltés, akkor összesen 1 pontot kaphat erre
a feladatra.
Kezdők I–II. kategória, II. forduló

Kezdők III. kategória I. forduló
Feladatok
1. Hat különböző prímszámot összeszoroztunk és a szorzat értéke egy ababab alakú hatjegyű
szám lett. A hat darab prím közül az egyik a 29. Határozzuk meg az ababab szám értékét! (6 pont)
2. Az ABC háromszög C csúcsánál levő szöge derékszög. A CAB és ABC szögek belső
szögfelezői a szemközti oldalakat a P és Q pontokban metszik. A P és Q pontokból az AB
oldalra állított merőlegesek talppontjai legyenek az M és N pontok. Határozzuk meg
az M CN szög nagyságát! (6 pont)
3. Egy osztályba 6 fiú jár, és közülük az egyik az alábbi történetet mesélte el:
Decemberben mindnyájan feleltünk történelemből. Minden számon kérő órán volt egy vagy
több felelő közülünk, de olyan is akadt, akit nem kérdezett a tanárnő. Viszont mindegyikünk
hallhatta a másik 5 személy feleletét (nem feltétlenül együtt) azon történelem órák valame-
lyikén, amikor ő éppen nem került kiválasztásra.
Adjuk meg, hogy legalább hány történelem órán volt felelés december hónapban ebben
az osztályban! (8 pont)
4
4. Három réten tehenek legelnek, a rétek területének aránya 4:5:6. Az első, legkisebb réten
6 tehén 12 napig tud legelni, a másodikon 7 tehén 20 napig. A harmadik, legnagyobb réten
hány napig tud legelni 12 tehén?
Mindhárom réten kezdetben egyforma magas volt a fű, a réteken egyforma gyorsan, egyen-
letesen nő a fű, és a tehenek megeszik mindazt a füvet, ami a réten volt, amikor odaérkeztek,
és azt is, ami addig nőtt, amíg ott legeltek. (10 pont)
5. Az ABC √ egyenlőszárú háromszög AB szára a háromszög köré írt körének O közép-

pontjától 19 egység távolságra van, a köré írt kör sugara 10 egység. A BC alap felező-
merőlegese a körülírt kört az F pontban metszi, az AB szár felezőmerőlegese és a körülírt
kör metszéspontjai a D és E pontok (D a rövidebbik AB íven helyezkedik el). Az E-re il-
leszkedő BC-vel párhuzamos egyenes a DF szakaszt a H pontban metszi. Mennyi az AHE
háromszög területe? (10 pont)
1. Hat különböző prímszámot összeszoroztunk és a szorzat értéke egy ababab alakú hatjegyű
szám lett. A hat darab prím közül az egyik a 29. Határozzuk meg az ababab szám értékét! (6 pont)
Megoldás.
ababab = 10101 · ab, (2 pont)
ababab = 3 · 7 · 13 · 37 · ab. (1 pont)
Ha ab egyik prímtényezője a 29, akkor a másik tényező csak a 2 lehet, hiszen egyrészt 5·29
már háromjegyű, másrészt mivel különböző prímeket szoroztunk össze, a másik tényező nem
lehet a 3. (2 pont)
Így a válasz: ababab = 3 · 7 · 13 · 37 · 2 · 29 = 585 858. (1 pont)
2. Az ABC háromszög C csúcsánál levő szöge derékszög. A CAB és ABC szögek belső
szögfelezői a szemközti oldalakat a P és Q pontokban metszik. A P és Q pontokból az AB
oldalra állított merőlegesek talppontjai legyenek az M és N pontok. Határozzuk meg
az M CN szög nagyságát! (6 pont)
Megoldás.
Mivel P rajta van a CAB szögfelezőjén, ezért
PC = PM, (1 pont)
és a P CM egyenlőszárú háromszögben P CM ^ =
= P M C^. (1 pont)
Legyen T az ABC háromszög C csúcsához tar-
tozó magasságának talppontja. Ekkor P M ∥ CT
és így P M C^ = M CT ^. Ezt és a korábbi meg-
állapításunkat figyelembe véve P CM ^ = M CT ^. (1 pont)
Hasonló gondolatmenettel látható be, hogy
QCN ^ = N CT ^. (1 pont)
5
Így
90◦ = BCA^ = P CM ^ + M CT ^ + N CT ^ + QCN ^ =
= 2(M CT ^ + N CT ^) = 2M CN ^. (1 pont)
amiből M CN ^ = 45◦ adódik. (1 pont)
3. Egy osztályba 6 fiú jár, és közülük az egyik az alábbi történetet mesélte el:
Decemberben mindnyájan feleltünk történelemből. Minden számon kérő órán volt egy vagy
több felelő közülünk, de olyan is akadt, akit nem kérdezett a tanárnő. Viszont mindegyikünk
hallhatta a másik 5 személy feleletét (nem feltétlenül együtt) azon történelem órák valame-
lyikén, amikor ő éppen nem került kiválasztásra.
Adjuk meg, hogy legalább hány történelem órán volt felelés december hónapban ebben
az osztályban! (8 pont)
Megoldás. Először azt fogjuk belátni, hogy legfeljebb 3 számon kérő órával a feladat felté-
telei nem teljesíthetők. Jelöljük a fiúkat A, B, C, D, E, F -fel! Három vagy annál kevesebb
számon kérő óra esetén, mivel a 6 fiú mindegyike felelt legalább egyszer, ezért kellett lennie
olyan alkalomnak, amikor legalább két fiú került kiválasztásra. (1 pont)
Az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy az ezen alkalommal beszámoló két
személy A és B volt. Ezen számon kérő órán kívül kellett lennie még két olyan másiknak is,
amikor A nem felelt és hallhatta B feleletét, illetve ennek fordítottjaként egy másik esetben
B nem került kiválasztásra és ő hallhatta A beszámolóját. (1 pont)
Ez a 3 számon kérő óra azért nem elegendő a feladat összes feltételének teljesítéséhez, mert
ahhoz, hogy A illetve B nem felelőként hallgathassa meg a C, D, E, F társak beszámolóját,
ahhoz a 4 felsorolt személynek az előbb említett két számon kérő órán felelnie kellett volna.
Viszont 3 számonkérés esetén azon az órán, amikor A ésB együtt felelt, már nem kerülhetett
kiválasztásra a C, D, E, F személyek egyike sem, hiszen akkor lett volna olyan személy,
aki minden számonkérésnél szerepelt volna. Így viszont C, D, E, F tanulók közül egyik
sem hallhatta volna a másik 3 személy feleletét akkor, amikor ő mentesült a számonkérés
alól. (3 pont)
4 számon kérő óra esetén a feladat feltételei már megvalósíthatók, például az alábbi csopor-
tok feleltetésével: {A, B, C}, {A, D, E}, {B, D, F }, {C, E, F }. (3 pont)
4. Három réten tehenek legelnek, a rétek területének aránya 4:5:6. Az első, legkisebb réten
6 tehén 12 napig tud legelni, a másodikon 7 tehén 20 napig. A harmadik, legnagyobb réten
hány napig tud legelni 12 tehén?
Mindhárom réten kezdetben egyforma magas volt a fű, a réteken egyforma gyorsan, egyen-
letesen nő a fű, és a tehenek megeszik mindazt a füvet, ami a réten volt, amikor odaérkeztek,
és azt is, ami addig nőtt, amíg ott legeltek. (10 pont)
Megoldás. Legyen a rétek területe 4, 5, illetve 6 területegység. Nevezzük egy adagnak azt
a fűmennyiséget, amit 1 tehén 1 nap alatt megeszik.
Jelöljük x-szel azt, hogy egy egységnyi területen hány adag fű található, (1 pont)
illetve y-nal azt, hogy az egységnyi területen 1 nap alatt hány adag fű nő. (1 pont)
6
A feladat szövege alapján az első 2 rétre felírható az alábbi 2 egyenlet:
4 · (x + 12y) = 6 · 12, (1 pont)

5 · (x + 20y) = 7 · 20. (1 pont)
Ebből y = 1,25. (1 pont)

és x = 3. (1 pont)
Ha t-vel jelöljük, hogy a 12 tehén hány napig tud legelni a harmadik réten, akkor arra fel-
írható az alábbi egyenlet:
6 · (3 + 1,25 t) = 12 t. (2 pont)
Ebből t = 4. (1 pont)
Vagyis 4 napig tud a legnagyobb réten 12 tehén legelni. (1 pont)
5. Az ABC √ egyenlőszárú háromszög AB szára a háromszög köré írt körének O közép-

pontjától 19 egység távolságra van, a köré írt kör sugara 10 egység. A BC alap felező-
merőlegese a körülírt kört az F pontban metszi, az AB szár felezőmerőlegese és a körülírt
kör metszéspontjai a D és E pontok (D a rövidebbik AB íven helyezkedik el). Az E-re il-
leszkedő BC-vel párhuzamos egyenes a DF szakaszt a H pontban metszi. Mennyi az AHE
háromszög területe? (10 pont)
Megoldás.
Az ADF E négyszög téglalap, mert átlói egyenlő
hosszúak, és felezik egymást (vagy mivel a Thalész-
tételt minden csúcsára és szemközti átlójára, mint
átmérőre alkalmazhatjuk). (2 pont)
Az AHE háromszög területe ugyanakkora, mint
az ADE háromszög területe, ugyanis az AE alap-
juk azonos és az AE párhuzamos a DF -fel. Így eh-
hez az oldalhoz tartozó magasságuk egyenlő. (2 pont)
Jelöljük az AB szár felezéspontját T -vel. Az ADE
területe kétszerese az ADO területének, mert AT
magasságuk egybeesik, és DO és OE egyenlő
hosszú, mivel mindkettő sugara a körnek. (2 pont)
Tehát
AT · OD
TAHE = 2 TADO = 2 . (1 pont)
2
Az AT O háromszög derékszögű, mert a T felezéspont talppontja az AB oldal felezőmerő-
legesének. A Pithagorasz-tételt felírva az AT O háromszögre: (1 pont)
√ (√ )2
AT = 100 − 19 = 9. (1 pont)
Tehát
TAHE = 2 TADO = 9 · 10 = 90. (1 pont)
7
Kezdők I. kategória, 3. (döntő) forduló
Feladatok
1. Hány olyan p > q > 0 számpár van, amelynek tagjai prímszámok, és p4 − q 4 -nek 8-nál
kevesebb pozitív osztója van?
2. Andris és Bence a következő játékot játsszák: feldobnak egy pénzérmét, és ha a dobás

eredménye fej, akkor Andris, ha pedig írás, akkor Bence kap 1 pontot. A játékot az nyeri
meg, aki legalább 5 pontot szerez, legalább 2 pont különbséggel. A játékot végül Andris
nyerte meg 12 : 10-re.
Hány különböző dobássorozat vezethetett ehhez az eredményhez?
3. Egy háromszög AB oldala 10 cm. Az A csúcsból kiinduló súlyvonal 9 cm, a B csúcs-

√ pedig 12 cm hosszú. Igazoljuk, hogy az AC oldal A-hoz közelebbi
hoz tartozó súlyvonal
negyedelő pontja 13 cm-re van a háromszög súlypontjától!
1. Hány olyan p > q > 0 számpár van, amelynek tagjai prímszámok, és p4 − q 4 -nek 8-nál
kevesebb pozitív osztója van?
Megoldás. p4 − q 4 = (p2 − q 2 )(p2 + q 2 ) = (p − q)(p + q)(p2 + q 2 ).

Ha p > q > 0 és p − q ̸= 1, akkor
1 < p − q < p + q < p2 − q 2 < p2 + q 2 < (p − q)(p2 + q 2 ) < (p + q)(p2 + q 2 ) < p4 − q 4 .
Így felsoroltuk a p4 − q 4 kifejezés 8 különböző pozitív osztóját.

Tehát ahhoz, hogy 8-nál kevesebb pozitív osztót kapjunk, szükséges feltétel, hogy p − q = 1
legyen. Ez egyetlen esetben lehetséges: ha p = 3 és q = 2.
Ekkor p4 − q 4 = 65, aminek 4 pozitív osztója van. Ezek az (1, 5, 13, 65) számok. Tehát a ka-
pott megoldás megfelelő, és ez az egyetlen megoldása a feladatnak.
2. Andris és Bence a következő játékot játsszák: feldobnak egy pénzérmét, és ha a dobás

eredménye fej, akkor Andris, ha pedig írás, akkor Bence kap 1 pontot. A játékot az nyeri
meg, aki legalább 5 pontot szerez, legalább 2 pont különbséggel. A játékot végül Andris
nyerte meg 12 : 10-re.
Hány különböző dobássorozat vezethetett ehhez az eredményhez?
8
Megoldás. Mivel a játéknak korábban nem lett vége, így egyik játékos sem vezethetett
5 : 3-ra (vagy nagyobb mértékben) a játék során, tehát ki kellett alakulnia a 4 : 4-es
állásnak.
8!
Ez azt jelenti, hogy az első 8 dobásból pontosan 4-4 lett fej, illetve írás, ez = 70-
4! · 4!
féleképpen történhetett. (Ez a részeredmény megkapható ismétléses permutációval, kombi-
nációval, vagy akár leszámlálással is.)
4 : 4 után senki sem nyert két egymást követő pontot 10 : 10-ig, azaz bárki is nyert egyenlő
állás után egy pontot, a következőt mindig a másik nyerte meg, és azzal kiegyenlített. Így
4 : 4-től 10 : 10-ig összesen 26 = 64-féleképpen alakulhatott az eredmény. 10 : 10 után
az utolsó két pontot Andris szerezte meg, és ezzel összességében a játékot is megnyerte.
Így összesen 70 · 64 = 4480-féle dobássorozat vezethetett a 12 : 10-es végeredményhez.
3. Egy háromszög AB oldala 10 cm. Az A csúcsból kiinduló súlyvonal 9 cm, a B csúcs-

√ pedig 12 cm hosszú. Igazoljuk, hogy az AC oldal A-hoz közelebbi
hoz tartozó súlyvonal
negyedelő pontja 13 cm-re van a háromszög súlypontjától!
Megoldás.
A háromszög súlyvonalai harmadolják egymást, így
AS = 6 cm és BS = 8 cm, továbbá SFa = 3 cm és
SFb = 4 cm.
Az ASB háromszög oldalai 10 cm, 6 cm és 8 cm
hosszúak, így a Pitagorasz-tétel megfordításának ér-
telmében a háromszög S csúcsánál derékszög ta-
lálható, azaz a háromszög súlyvonalai merőlege-
sek egymásra. (Ugyanerre a megállapításra jutha-
tunk, ha berajzoljuk az Fa Fb középvonalat, amely-
nek hossza az AB oldal fele, azaz 5 cm. Ekkor
az Fa SFb háromszög oldalai 5 cm, 3 cm és 4 cm
hosszúságúak.)
Tekintsük az AFb szakasz fölé írt Thalész-kört, ennek középpontja az AC oldal A-hoz kö-
zelebbi negyedelő pontja: N . Mivel ASFb szög derékszög, ezért a Thalész-tétel megfordí-
tásának értelmében S rajta van ezen a körön.
Az N S távolság így éppen a kör sugarának felel meg, így ennek hossza az AFb szakasz
hosszának fele.
Mivel az ASFb háromszög derékszögű, így a Pitagorasz-tétel segítségével kapjuk, hogy
√ √ √
AFb = AS 2 + SFb2 = 62 + 42 = 52 .
√ √ √
52 4 · 13 2 13 √
Innen N S = = = = 13 .
2 2 2
9
Kezdők II. kategória, 3. (döntő) forduló
Feladatok
1. Melyek azok a pozitív természetes számok, amelyek reciprokának tizedes tört alakja vé-
ges, és a szám köbének 7-szer annyi osztója van, mint magának a számnak?
2. Az ABCD négyzet belsejében egy P pontra teljesül, hogy AP B^ = 90◦ és P A > P B.

Jelöljük d-vel P A és P B szakasz hosszának különbségét, a négyzet középpontját pedig
O-val! Fejezzük ki az OP távolságot d segítségével!
3. Egy szabályos háromszög oldalait felosztjuk 6-6 egyenlő részre, és az osztópontokon

keresztül az oldalakkal párhuzamos szakaszok segítségével a háromszöget feldaraboljuk
36 egybevágó részre. Ezután a kis háromszögek minden csúcspontjában elhelyezünk egy-egy
katicabogarat, amelyek elkezdenek mozogni a különböző éleken azonos sebességgel. Ami-
kor egy csomópontba érnek, megváltoztatják a haladási irányukat 60 vagy 120◦ -kal. Bizo-
nyítsuk be, hogy lesz olyan pillanat, amikor két katica ugyanabban a csúcsban találkozik.
Igaz marad-e az állítás akkor is, ha kezdetben a háromszög oldalait csak 5-5 egyenlő részre
osztjuk fel?
1. Melyek azok a pozitív természetes számok, amelyek reciprokának tizedes tört alakja vé-
ges, és a szám köbének 7-szer annyi osztója van, mint magának a számnak?
Megoldás. Jelöljük a keresett számot n-nel!

1
Mivel az szám tizedes tört alakja véges, ezért n = 2a · 5b , ahol ab ∈ N.
n
d(n) = (a + 1) · (b + 1), d(n3 ) = (3a + 1) · (3b + 1),
ezért 7 · (a + 1) · (b + 1) = (3a + 1) · (3b + 1).

Rendezés után: ab − 2a − 2b − 3 = 0.
Szorzattá alakítva: (a − 2) · (b − 2) = 7.
Mivel a 7 prím, ezért a − 2 = 1 és b − 2 = 7 −→ a = 3 és b = 9,
vagy a − 2 = 7 és b − 2 = 1 −→ a = 9 és b = 3.
Így a keresett számok: n = 23 · 59 = 15 625 000
vagy n = 29 · 53 = 64 000.
10
2. Az ABCD négyzet belsejében egy P pontra teljesül, hogy AP B^ = 90◦ és P A > P B.
Jelöljük d-vel P A és P B szakasz hosszának különbségét, a négyzet középpontját pedig
O-val! Fejezzük ki az OP távolságot d segítségével!
I.a. megoldás.
Jelöljük a P AB szöget α-val! Ekkor a ABP
szög 90◦ − α. Forgassuk el az ABP háromszöget
az O középpont körül −90◦ -kal! A AP B három-
szög képe ekkor a DP ′ A háromszög lesz.
A P ′ pont rajta van az AP szakaszon, mert az AP ′ D
háromszögnek A-nál 90◦ − α nagyságú szöge van,
és a két háromszög (AP B és AP ′ D) két A-nál lévő
szögének összege 90◦ (90◦ − α + α = 90◦ ). A P ′
a P A szakasz belső pontja, mert P A > P B = P ′ A.
A P P ′ szakasz hossza a megadott d-vel egyenlő,

mert AP ′ = P B.
A 90◦ -os forgatás miatt a P OP ′ háromszög egyen-
lőszárú derékszögű háromszög.
d
Tehát a P OP ′ háromszögben a Pitagorasz-tétel alapján: OP = √ .
2
I.b. megoldás. Osszuk fel AP szakaszt A-tól kezdve egy P B-vel egyenlő hosszú és egy
d hosszúságú részre, a kapott osztópont legyen P ′ ! .
A AP B háromszög egybevágó az AP ′ D háromszöggel, mert két-két oldaluk és a közbezárt
szögük azonos, vagyis: P B = P ′ A, AB = AD és a közbezárt szög 90◦ − α.
Az AP B háromszög O pont körüli −90◦ -os elforgatottja a DP ′ A háromszög (mert az AB
oldal képe az AD oldal).
Tehát a P pont O körüli −90◦ -os elforgatottja P ′ .
A 90◦ -os forgatás miatt a P OP ′ háromszög egyenlőszárú derékszögű háromszög.
d
Tehát a P OP ′ háromszögben a Pitagorasz-tétel alapján: OP = √ .
2
11
II. megoldás.
A feladat feltételeiből következik, hogy P rajta van
az AB átmérő fölé emelt Thalesz-körön, és annak
a (kisebbik) OB ívén található. Vagyis a P pont kö-
zelebb van az AB és BC oldalakhoz, mint O.
Legyen M az O-ból az AB-re és P -ből az AD-re
állított merőleges egyenesek metszéspontja!
Az OP távolságot az OP M háromszögből határoz-
hatjuk meg.
Jelöljük az AP B háromszög P -ből induló magas-
ságát m-mel, talppontját T -vel, a BT szakaszt pe-
dig p-vel! Ekkor az OP M háromszögben OM =
= a/2 − m és M P = a/2 − p, ahol „a” a négyzet
oldalát jelöli.
Pitagorasz-tétel alapján az OP M háromszögben:
OP 2 = OM 2 + M P 2 ,
(a )2 ( a )2
OP 2 = −m + −p .
2 2
A műveleteket elvégezve:
a2
OP 2 = − am − ap + m2 + p2 .
2
Végezzük el az alábbi helyettesítéseket:

Az ABP háromszögben a Pitagorasz-tétel alapján: a2 = s2 + (s + d)2 .
Az ABP háromszög területének kétszeresét kétféleképpen felírva: am = s(s + d).
Az ABP háromszögben a befogótétel alapján: ap = s2 .
A BT P háromszögben a Pitagorasz-tételt felhasználva: m2 + p2 = s2 .
s2 + (s + d)2
OP 2 = − s(s + d) − s2 + s2 .
2
A műveletek elvégzése és az összevonások után:
d2 d
OP 2 = vagyis OP = √ .
2 2
3. Egy szabályos háromszög oldalait felosztjuk 6-6 egyenlő részre, és az osztópontokon

keresztül az oldalakkal párhuzamos szakaszok segítségével a háromszöget feldaraboljuk
36 egybevágó részre. Ezután a kis háromszögek minden csúcspontjában elhelyezünk egy-egy
12
katicabogarat, amelyek elkezdenek mozogni a különböző éleken azonos sebességgel. Ami-
kor egy csomópontba érnek, megváltoztatják a haladási irányukat 60 vagy 120◦ -kal. Bizo-
nyítsuk be, hogy lesz olyan pillanat, amikor két katica ugyanabban a csúcsban találkozik.
Igaz marad-e az állítás akkor is, ha kezdetben a háromszög oldalait csak 5-5 egyenlő részre
osztjuk fel?
Megoldás. Rendeljünk a kis háromszögek csúcspontjaihoz rendezett számpárokat az alábbi

ábra szerint.
Nevezzük kitüntetett csúcsoknak azokat, amelyekhez a (0; 0), (2; 0), (2; 2), (4; 0), (4; 2),
(4; 4), (6; 0), (6; 2), (6; 4), (6; 6) számpárok tartoznak. Egy szakasznyi haladás után, ha se-
melyik két katica sem találkozik, akkor a kitüntetett csúcsokból induló 10 katica nem kitün-
tetett csúcsokba kerül, és 10 másik nem kitüntetett csúcsból induló katica foglalja el a meg-
különböztetett helyeket.
Még egy szakasznyi haladás után ez a 20 katica mindegyike nem kitüntetett csúcsba fog
eljutni.
Mivel a nem megkülönböztetett helyek száma csak 18, ezért a skatulya-elv alapján biztosan
lesz két olyan bogár, amelyik találkozik egymással.
Ha az eredeti háromszög oldalainak felosztását 6-ról 5-re csökkentjük, akkor osszuk a csú-
csokat a rendezett számpárok alapján az alábbi csoportokba:
{ }
(0; 0), (1; 0), (1; 1) ,
{ }
(2; 0), (3; 0), (3; 1) ,
{ }
(2; 1), (3; 2), (3; 3), (2; 2) ,
{ }
(4; 0), (5; 0), (5; 1) ,
{ }
(4; 1), (5; 2), (5; 3), (4; 2) ,
{ }
(4; 3), (5; 4), (5; 5), (4; 4) .
Ha minden katica a saját csoportjába tartozó pontok között mozog pozitív forgásirány sze-
rint, akkor soha nem fog semelyik kettő találkozni.
13
Kezdők III. kategória, 2. (döntő) forduló
Feladatok
1. Oldjuk meg a pα = 2β + 1 egyenletet, ahol α, β 1-nél nagyobb egész számok, pα pedig

egy prímhatvány!
2. Az ABC egységoldalú szabályos háromszög, melynek BC oldalára kifelé olyan BDC

egyenlőszárú háromszöget szerkesztünk, amelyben DB = DC és BDC^ = 120◦ . Az AB
és AC oldalakon olyan M és N pontokat jelölünk ki, melyekre M DN ^ = 60◦ . Határozzuk
meg az AM N háromszög kerületét.
3. Egy 2015 × 2016-os sakktábla minden négyzetében egy-egy nemnegatív egész szám áll
(az i-edik sor j-edik mezőjében lévő számot ai,j jelöli). Ezután minden lépésben kiválasz-
tunk egy 2 × 2-es négyzetet, és az ebben szereplő négy számhoz hozzáadunk egy tetszőlege-
sen megválasztott (a négy mező esetében azonos) k egész számot úgy, hogy a kapott számok
ne legyenek negatívak. Adjunk meg egy olyan egyenletet az ai,j (15 i 52015, 15 j 52016)
számokra, mint változókra, ami pontosan akkor teljesül, ha véges sok lépéssel elérhető, hogy
a táblán szereplő összes szám nullává váljon.
1. Oldjuk meg a pα = 2β + 1 egyenletet, ahol α, β 1-nél nagyobb egész számok, pα pedig

egy prímhatvány!
Megoldás. Ha α páros, azaz α = 2k, akkor

( )( )
2β = pk − 1 pk + 1 ,
ahol a tényezők különbsége 2, és a szorzat 2-hatvány.

Ez nem teljesülhet másképpen, csak ha pk − 1 = 2 és pk + 1 = 4, azaz pk = 3, így pα = 9,
vagyis p = 3, α = 2.
Ha α páratlan, akkor
( )
2β = (p − 1) pα−1 + pα−2 + . . . + p + 1 ,
amely szorzat második tényezőjében egy páratlan tagú összeg szerepel, melynek minden
tagja páratlan. Így az az összeg, amely osztója a baloldalnak, csak az 1 lehet. Ez pedig nem
lehetséges.
14
2. Az ABC egységoldalú szabályos háromszög, melynek BC oldalára kifelé olyan BDC
egyenlőszárú háromszöget szerkesztünk, amelyben DB = DC és BDC^ = 120◦ . Az AB
és AC oldalakon olyan M és N pontokat jelölünk ki, melyekre M DN ^ = 60◦ . Határozzuk
meg az AM N háromszög kerületét.
I. megoldás.
A BDC egyenlőszárú háromszögben DBC^ =
= DCB^ = 30◦ , így DB⊥AB és DC⊥AC. Jelöljük
ki az AB oldal B-n túli meghosszabbításán azt a P
pontot, amelyre BP = CN .
Ekkor DCN △ ∼ = DBP △, mivel két-két oldaluk és
az oldalak által közbezárt szög azonos. Az egybevágó-
ság alapján DP = DN és P DB^ = N DC^.
Ezt felhasználva:
P DN ^ = P DB^ + BDN ^ =
= CDN ^ + BDN ^ = BDC^ = 120◦
és így
P DM ^ = P DN ^ − M DN ^ = 120◦ − 60◦ = 60◦ .
A kapott eredmények alapján P DM △ ∼

= N DM △, mivel két-két oldaluk és az oldalak által
közbezárt szög azonos.
A két háromszög egybevágóságát felhasználva:
M N = M P = M B + BP = M B + N C.
Így
KAM N △ = AM + AN + M N = AM + M B + AN + N C = AB + AC = 2
II. megoldás. Rajzoljuk meg a D középpontú DB = DC sugarú k kört! Mivel DBA^ =

= DCA^ = 90◦ , az AB és AC oldalegyenesek érintik k-t (a B, illetve C pontokban).
Húzzuk meg az M pontból k másik (AB-től különböző) érintőjét, ez érintse K-t a T pont-
ban, és messe AC-t az N ′ pontban!
Az M pontból a k-hoz húzott érintők érintési pontjai tehát B és T , ezek a D középpont-
ból az M -be húzott egyenesre szimmetrikusak, következésképp M BDT deltoid. Ugyanígy
N ′ CDT is deltoid.
A deltoidokban a szimmetriaátlók felezik a rájuk eső szögeket, így M DN ′ ^ = 60◦ , ezért
N = N ′.
Ismét a deltoidok szimmetriáját felhasználva M T =M B és N T =N C, tehát
AM + M N + N A = AM + M T + T N + N A = AM + M B + CN + N A = AB + CA = 2.
15
3. Egy 2015 × 2016-os sakktábla minden négyzetében egy-egy nemnegatív egész szám áll
(az i-edik sor j-edik mezőjében lévő számot ai,j jelöli). Ezután minden lépésben kiválasz-
tunk egy 2 × 2-es négyzetet, és az ebben szereplő négy számhoz hozzáadunk egy tetszőlege-
sen megválasztott (a négy mező esetében azonos) k egész számot úgy, hogy a kapott számok
ne legyenek negatívak. Adjunk meg egy olyan egyenletet az ai,j (15 i 52015, 15 j 52016)
számokra, mint változókra, ami pontosan akkor teljesül, ha véges sok lépéssel elérhető, hogy
a táblán szereplő összes szám nullává váljon.
Megoldás. Válasszunk ki egy tetszőleges sort (vagy oszlopot), és tekintsük az ezen belüli
váltott előjelű összegét a számoknak: pl. az i-edik sor esetében ez az összeg ai,1 − ai,2 +
+ ai,3 − . . . + . . . lesz. Azt állítjuk, hogy a lépések ennek értékén nem változtatnak. Ha a ki-
választott 2 × 2-es négyzetnek egyetlen mezője sem esik ebbe a sorba (vagy oszlopba), akkor
ez nyilvánvaló. Ellenkező esetben a 2 × 2-es négyzet az adott sorból (oszlopból) pontosan
két, szomszédos mezőt fog tartalmazni, így a váltott előjelű összegben egy + és egy − elő-
jellel szereplő tag fog k-val nőni, így a váltott előjelű összeg nem változik.
A végén minden számnak 0-nak kell lennie, így ilyenkor mind a 2015 + 2016 = 4031 darab
váltott előjelű összeg 0. Ha egy kiindulási helyzetből elérhető a csupa-0 állapot, akkor már
kezdetben is mind a 4031 előjeles összegnek 0-nak kell lennie. Ezt úgy is megfogalmazhat-
juk, hogy a 4031 darab előjeles összeg négyzetösszegének 0-nak kell lennie, hiszen valós
számok négyzetének összege pontosan akkor 0, ha mindegyikük 0. Ez a négyzetösszeg te-
hát az aij változók egy homogén másodfokú polinomja lesz, vagyis a szükséges feltételként
kapott egyenlet:
(a1,1 − a1,2 + a1,3 − . . . + . . .)2 + (a2,1 − a2,2 + a2,3 − . . . + . . .)2 + . . . +
+ (a2015,1 − a2015,2 + a2015,3 − . . . + . . .)2 + (a1,1 − a2,1 + a3,1 − . . . + . . .)2 +
+ (a1,2 − a2,2 + a3,2 − . . . + . . .)2 + . . . + (a1,2016 − a2,2016 + a3,2016 − . . . + . . .)2 = 0.
Egyelőre azt mutattuk meg, hogy ez a feltétel szükséges ahhoz, hogy elérhető legyen a
csupa-0-állapot, most belátjuk, hogy elégséges is. Tegyük fel tehát, hogy a váltott előjelű
összegek négyzetösszege 0, vagyis minden sorban és minden oszlopban 0 a váltott előjelű
összeg. Fenti észrevételünk szerint ez akárhány lépés végrehajtása után is érvényben fog ma-
radni.
Először megmutatjuk, hogy a csupa-0-állapot elérhető, ha megengedjük, hogy esetleg negatív
számokat is kapjunk a lépések során. Kövessük a következő eljárást. A bal felső 2 × 2-es
négyzetben lévő számokhoz adjunk annyit, hogy a bal felső elem 0-vá váljon. Ezután az ettől
1-gyel jobbra lévő 2 × 2-es négyzetben lévőkhöz adjunk annyit, hogy az 1. sor 2. eleme is
0-vá váljon, és így tovább, mindezt folytatjuk a jobb felső 2 × 2-es négyzetig, aminél annyit
adunk a számokhoz, hogy az első sor utolsó előtti, 2015-ödik száma is 0-vá váljon. Mivel
az 1. sorban az elemek váltott előjelű összege ekkor is 0, ezért a legutolsó, 2016-ik elem is
kinullázódik ezáltal. Vagyis az 1. sort sikerült 0-vá tenni.
Ezután ugyanígy folytatjuk a 2. sorral, és így tovább, egészen a 2014. sorig minden elem
0-vá változtatható. Az utolsó, 2015. sorban ekkor 0-k lesznek, ugyanis az összes oszlopban
0 kell legyen a váltott előjelű összeg. Ezzel megmutattuk, hogy az egyenlet teljesülése esetén
minden kinullázható, ám lehetséges, hogy közben a táblázatban negatív számok is előfordul-
tak.
16
Ha ilyen nem volt, készen vagyunk, ha volt, akkor az eljárás során kapott negatív számok
közül a legkisebbnek legyen az abszolútértéke m. Módosítsuk az eljárást a következő mó-
don: mielőtt a fenti lépéssorozatba belekezdenénk, adjunk minden 2 × 2-es négyzet mezői-
hez m-et: így minden mezőben legalább m-mel nagyobb szám fog szerepelni (a sarkokban
m-mel, a szélső, de nem sarokmezőkben 2m-mel, a többi mezőben 4m-mel nagyobb). Ez-
után végrehajtjuk a lépéseket, pontosan úgy, ahogy akkor tettük, amikor még nem figyeltünk
arra, hogy csak nemnegatív számok kerüljenek a mezőkbe. Mivel az akkor kapott legkisebb
szám −m volt, ezért most nem kapunk negatív értékeket. A végén pedig minden 2 × 2-es
négyzet mezőihez −m-et adunk, így megkapjuk a csupa-0 állapotot. A végén végrehajtott
lépések során csak csökkennek az értékek, és a végén minden 0 lesz, így negatív értékeket
ekkor sem állítunk elő. Ezzel állításunkat igazoltuk, valóban szükséges és elégséges feltételt
kaptunk.
Haladók – I. kategória, első (iskolai) forduló
Feladatok
1. Hány olyan 45-tel osztható abcba alakú ötjegyű szám van, ahol a, b és c különböző szám-
jegyeket jelölnek?
2. Az y = 0 félsíknak hány olyan rácspontja van, amelyeknek a koordinátái kielégítik

az alábbi egyenlőséget?
x2 + 3y = 40.
(Rácspont a koordináta-rendszer olyan pontja, melynek mindkét koordinátája egész szám.)
3. Határozzuk meg azon a és b valós számokat, amelyekre igaz, hogy a és b is gyöke

az x2 + ax + b = 0 egyenletnek!
4. Két, egy síkban lévő, egymást metsző kör középpontjainak távolsága 12 egység. Mindkét
kör sugarának hossza egész szám. A metszéspontjukat összekötő egyenes a középpontjaik
által meghatározott szakaszt 1 : 2 arányban osztja.
Mekkorák a körök sugarai?
17
5. Hány rendezett (x, y, z) valós számhármas megoldása van az alábbi egyenletrendszernek:
{
x + y + z = 11,
x2 + 2y 2 + 3z 2 = 66.
1. Hány olyan 45-tel osztható abcba alakú ötjegyű szám van, ahol a, b és c különböző szám-
jegyeket jelölnek?
Megoldás. A 45-tel való oszthatósághoz a számnak oszthatónak kell lennie 5-tel. Mivel a
nem lehet 0, a szám csak 5-re végződhet, azaz a = 5. 1 pont
A számnak oszthatónak kell lennie 9-cel, így a számjegyek összege, azaz 10 + 2b + c is oszt-
ható 9-cel. Mivel b és c különböző számjegyek, így 2b + c lehetséges maximális értéke 26.
Így 10 + 2b + c lehetséges értékei: 18, 27 és 36. 1 pont
Ha 2b + c = 8, akkor a lehetséges értékek:
b 4 3 2 1 0
c 0 2 4 6 8
(1 pont, de csak ha az összes lehetőség megvan.) 1 pont

Ha 2b + c = 17, akkor a lehetőségek:
b 8 7 6 5 nem lehet 4
a miatt
c 1 3 5 nem lehet 7 9
a miatt
(1 pont az összes lehetőség megtalálásáért és 1 pont a 6; 5 és 5; 7 pár kizárásáért.) 2 pont

Ha 2b + c = 26, akkor csak a b = 9, c = 8 lehetőség lesz jó. 1 pont
Összesen tehát 9 a feltételeknek megfelelő szám van. 1 pont
Az összes eset indoklás nélküli felsorolásáért maximum 2 pont adható.
Összesen: 7 pont
2. Az y = 0 félsíknak hány olyan rácspontja van, amelyeknek a koordinátái kielégítik

az alábbi egyenlőséget?
x2 + 3y = 40.
(Rácspont a koordináta-rendszer olyan pontja, melynek mindkét koordinátája egész szám.)
Megoldás. A hozzárendelési szabályt átalakítva:
x2 = 40 − 3y,
√
x = ± 40 − 3y . 1 pont
18
A gyökjel alatti kifejezésre:
40 − 3y = 0,
40
= y. 1 pont
3
Mivel y csak egész szám lehet, így: 0 5 y 5 13, vagyis 0 5 40 − 3y 5 40. 1 pont
Ugyanakkor 40 − 3y értéke négyzetszám (0; 1; 4; 9; 16; 25; 36) lehet. 1 pont
A felsorolt esetek közül ez a következőknél teljesül (a 0 és 36 esetében y nem egész):
40 − 3y = 1, ekkor x = ±1 és y = 13,
40 − 3y = 4, ekkor x = ±2 és y = 12,
40 − 3y = 16, ekkor x = ±4 és y = 8,
40 − 3y = 25, ekkor x = ±5 és y = 5.
A négy jó eset felismerése. 1 pont

Annak felismerése, hogy mindegyik esetben x-re két megoldás adódik. 1 pont
Tehát a grafikon 8 rácsponton halad át:
(1; 13), (−1; 13), (2; 12), (−2; 12), (4; 8), (−4; 8), (5; 5), (−5; 5).
A rácspontok számának megadása. 1 pont
Összesen: 7 pont
3. Határozzuk meg azon a és b valós számokat, amelyekre igaz, hogy a és b is gyöke

az x2 + ax + b = 0 egyenletnek!
Megoldás. Mivel a és b is megoldása az egyenletnek, ezért helyettesítsük be az egyenletbe

a-t:
a2 + a2 + b = 0.
Ebből b = −2a2 . Most b-t behelyettesítve kapjuk, hogy b2 + ab + b = 0. 1 pont
( )2
Utóbbiba behelyettesítve a b = −2a2 -et: − 2a2 − 2a3 − 2a2 = 0 adódik. 1 pont
( )
2a2 -et kiemelve kapjuk, hogy 2a2 2a2 − a − 1 = 0. 1 pont
Szorzat akkor nulla, ha valamelyik tényezője nulla.
Így megoldás, ha a = 0, b = 0, illetve ha 2a2 − a − 1 = 0. 1 pont
2
Ha a és b is nulla, akkor a másodfokú egyenletünk az x = 0 alakot ölti, melynek az a és
b valóban megoldásai. 1 pont
1
A 2a2 − a − 1 = 0 másodfokú egyenlet gyökei az a1 = 1 és az a2 = − .
2
Ha a = 1, akkor b = −2. Ezt visszahelyettesítve az egyenletünk x + x − 2 = 0, amelynek
2
a = 1 és b = −2 valóban a megoldásai. 1 pont
19
1 1 1 1
Végül ha a = − , akkor b = − . Ezt visszahelyettesítve az egyenletünk x2 − x − = 0
2 2 2 2
1
alakú lesz. Ennek az egyenletnek a gyökei az x1 = − és x2 = 1. Ebben az esetben
2
a = b = x1 , tehát megint csak igaz, hogy a és b is megoldása az egyenletnek. 1 pont
) a feladat megoldásai a következő (a; b) számpárok: (0; 0), (1; −2) és
Összefoglalva
(
1 1
− ;− .
2 2
Összesen: 7 pont
4. Két, egy síkban lévő, egymást metsző kör középpontjainak távolsága 12 egység. Mindkét
kör sugarának hossza egész szám. A metszéspontjukat összekötő egyenes a középpontjaik
által meghatározott szakaszt 1 : 2 arányban osztja.
Mekkorák a körök sugarai?
Megoldás. Használjuk a következő ábra jelöléseit!

Helyes ábra használható jelölésekkel. 1 pont
Jelölje r és R a körök sugarát, x a középpontok távol-
ságát, m pedig a metszéspontokat összekötő szakasz
felét!
Nyilvánvaló, hogy a metszéspontokat összekötő sza-
kasz merőleges a középpontokat összekötő szakaszra,
így két derékszögű háromszög keletkezik.
Írjuk fel ezekre Pitagorasz tételét!
r 2 = a 2 + m2 ,
R2 = (x − a)2 + m2 . 1 pont
Az egyenleteket kivonva egymásból a következő összefüggéshez jutunk:

R2 − r2 = x2 − 2ax,
(R − r)(R + r) = x(x − 2a).
Mivel: x = 12; a = 4; x − a = 8, behelyettesítés után adódik:
(R − r)(R + r) = 48. 1 pont
A 48-at két tényezőre bontva öt eset adódik:
1 · 48, 2 · 24, 3 · 16, 4 · 12 és 6 · 8.
Az öt eset felismerése. 1 pont
1 · 48 ekkor R = 24,5 és r = 23,5 (a sugarak nem egészek),
2 · 24 ekkor R = 13 és r = 11,
3 · 16 ekkor R = 9,5 és r = 6,5 (a sugarak nem egészek),
4 · 12 ekkor R = 8 és r = 4 (a körök érintik egymást),
6·8 ekkor R = 7 és r = 1 (a körök nem metszik egymást).
20
A megoldást nem jelentő esetek kizárása magyarázattal. 2 pont
(Ha magyarázat nélkül jelennek meg az esetek, illetve nem jelenik meg minden eset, akkor
ez a 2 pont bontható.)
A feladat feltételeinek megfelelő megoldás tehát: R = 13 és r = 11.
A helyes megoldás megadása. 1 pont
Összesen: 7 pont
5. Hány rendezett (x, y, z) valós számhármas megoldása van az alábbi egyenletrendszernek:

{
x + y + z = 11,
x2 + 2y 2 + 3z 2 = 66.
Megoldás. Az első egyenletből fejezzük ki z-t, majd helyettesítsük be a második egyen-

letbe:
z = 11 − x − y
x2 + 2y 2 + 3z 2 = x2 + 2y 2 + 3(11 − x − y)2 = 66, 1 pont
( )
x2 + 2y 2 + 3 121 + x2 + y 2 − 22x − 22y + 2xy = 66,
4x2 + 5y 2 + 297 − 66x − 66y + 6xy = 0. 1 pont
Tekintsük ezt egy x-ben másodfokú y paraméterű egyenletnek. 1 pont
Rendezés után:
( )
(I) 4x2 + 6(y − 11)x + 5y 2 − 66y + 297 = 0.
Ha az eredeti egyenletrendszernek van valós megoldása, akkor ennek a másodfokú egyen-

letnek is, ez utóbbi pontosan akkor áll fenn, ha a diszkrimináns nemnegatív, azaz
( )2 ( )
D = 6(y − 11) − 4 · 4 · 5y 2 − 66y + 297 = 0, 1 pont
( ) ( )
D = 36 y 2 − 22y + 121 − 16 5y 2 − 66y + 297 =
( ) ( )
= 4 · (9 y 2 − 22y + 121 − 4 5y 2 − 66y + 297 ) =
( ) ( )
= 4 · − 11y 2 + 66y − 99 = −44 · y 2 − 6y + 9 = −44 · (y − 3)2 = 0.
Ez csak úgy teljesülhet, ha (y − 3)2 = 0, azaz y = 3. 2 pont

Ezt (I)-be helyettesítve azt kapjuk, hogy 4x − 48x + 144 = 0, aminek egyetlen megoldása
2
az x = 6.
Mindezek felhasználásával z = 11 − x − y = 11 − 6 − 3 = 2, tehát egyetlen ilyen valós szám-
hármas létezhet, a (6, 3, 2). 1 pont
A megoldás kielégíti az egyenletrendszert.
Összesen: 7 pont
21
Haladók I. kategória, 2. forduló
Feladatok
1. 2016-tól kezdve csökkenő sorrendben leírtuk egymás után a pozitív egész számokat, így
megkaptuk a 201620152014. . . 10987654321 számot.
a) Hány jegyű ez a szám?
b) Bizonyítsuk be, hogy a szám osztható 3-mal!
√
√ √
2. Milyen a és b valós értékekre lesz a x + a x + b + x = 2016 egyenletnek végtelen
sok megoldása a valós számok halmazán?
3. A 100-nál kisebb prímszámok közül válasszunk ki ötöt úgy, hogy ezek számjegyei között
az 1-től 9-ig terjedő számjegyek mindegyike pontosan egyszer forduljon elő. Hányfélekép-
pen lehetséges ez?
4. Az ABCD egységnyi oldalú négyzetben a BC és CD oldalak egy-egy belső pontja P ,

illetve Q. Az AP CQ négyszögbe olyan kör írható, amelynek K középpontjára
KA : KC = 5 teljesül. Mekkora az AP CQ négyszög területe?
(In memoriam Bartha Gábor)
1. 2016-tól kezdve csökkenő sorrendben leírtuk egymás után a pozitív egész számokat, így
megkaptuk a 201620152014. . . 10987654321 számot.
a) Hány jegyű ez a szám?
b) Bizonyítsuk be, hogy a szám osztható 3-mal!
Megoldás. a) Leírtunk 9 db 1 jegyű, 90 db 2 jegyű, 900 db 3 jegyű és 2016 − 999 =

= 1017 db 4 jegyű számot. 1 pont
Így a felírt szám 9 + 180 + 2700 + 4068 = 6957 számjegyből áll. 1 pont
b) A 3-mal való oszthatóságot, illetve az esetleges maradékokat a számjegyek összege mu-
tatja meg. 3 egymás utáni szám közül az egyik 0, a másik 1, a harmadik 2 maradékot ad
3-mal osztva, és ugyanezt adják a számjegyeik összegei is. 1 pont
Így ha 3 egymást követő számot egymás után leírunk, a kapott szám jegyeinek összege
3-mal osztva 0 + 1 + 2 maradékával egyezik meg, ami 0, azaz a szám mindig osztható lesz
3-mal. 2 pont
22
A feladatban kitűzött szám számjegyeit hármas csoportokba lehet úgy osztani, hogy min-
den csoportban a számjegyek összege 0 maradékot adjon, mivel 2016 osztható 3-mal. Így
az összes számjegy összege osztható 3-mal, azaz az eredeti szám is. 2 pont
Összesen: 7 pont
Megjegyzés: Ha a tanuló csupán 1-től 2016-ig összeadja a számokat, és ennek az összegnek

nézi a hármas maradékát, de nem bizonyítja be, hogy a számok egymás után írásával kapott
szám hármas maradéka egyenlő a számok összegének hármas maradékával, akkor a b) rész
5 pontjából két pontot kaphat.
√
√ √
2. Milyen a és b valós értékekre lesz a x + a x + b + x = 2016 egyenletnek végtelen
sok megoldása a valós számok halmazán?
Megoldás. Átrendezve az egyenletet kapjuk, hogy

√
√ √
x + a x + b = 2016 − x.
Mivel a bal oldalon nemnegatív szám áll, ezért a jobb oldal is nemnegatív, így x 5 20162 .
A négyzetgyök értelmezhetősége miatt x = 0. Tehát 0 5 x 5 20162 esetén van megoldása
az egyenletnek. 2 pont
Négyzetre emelve kapjuk, hogy:
√ √
x + a x + b = 20162 − 2 · 2016 · x + x. 1 pont
√
Rendezzük át x-re: √
(a + 2 · 2016) x = 20162 − b. 1 pont
√
Csak akkor kapunk végtelen sok megoldást, ha x együtthatója és a jobb oldal is nulla.
Ebben az esetben a = −2 · 2016 = −4032 és b = 20162 = 4 064 256. 2 pont
A kapott a és b értéket behelyettesítve ellenőrizhetjük a megoldásunkat, amennyiben fel-
tesszük, hogy 0 5 x 5 20162 :
√ √(
√ √ √ )2 √ √ √
x − 2 · 2016 x + 20162 + x = 2016 − x + x = 2016 − x + x =
√ √
= 2016 − x + x = 2016. 1 pont
Azaz minden 0 5 x 5 20162 valós x megoldása az egyenletnek.
Összesen: 7 pont
3. A 100-nál kisebb prímszámok közül válasszunk ki ötöt úgy, hogy ezek számjegyei között
az 1-től 9-ig terjedő számjegyek mindegyike pontosan egyszer forduljon elő. Hányfélekép-
pen lehetséges ez?
23
Megoldás. Az öt számban szereplő számjegyek száma csak úgy lehet egyenlő a rendelke-
zésre álló számjegyek számával, 9-cel, ha köztük 4 két jegyű és 1 egyjegyű van. 1 pont
A kétjegyűek utolsó számjegye nem lehet páros és nem lehet az 5-ös, tehát csak az 1, 3, 7,
9 számok közül kerülhet ki. Eszerint a négy kétjegyű szám utolsó jegye – valamilyen sor-
rendben – éppen a fenti négy szám, és emiatt ezek másutt nem szerepelhetnek. Az egyjegyű
prímszámok közül így csak a 2 és az 5 jöhet szóba. 1 pont
Vizsgáljuk először azt az esetet, amikor a kiválasztott egyjegyű szám a 2, ekkor a négy
kétjegyű első jegye a 4, 5, 6, 8 közül kerül ki; és a szóba jövő prímek a következők (jegyeik
szerint elrendezve):
41 – 61 –
43 53 – 83
47 – 67 –
– 59 – 89
Azt kell meghatároznunk, hányféleképpen választhatunk ki a fenti alakba rendezett szá-

mok közül négyet úgy, hogy mindegyik sorból és mindegyik oszlopból pontosan egyet vá-
lasszunk. 1 pont
Ha az első sorból a 41-et választjuk, akkor a harmadik sorból már csak a 67-et választhatjuk,
és a másik két szám választására két lehetőségünk marad: az 53, 89 pár és az 59, 83 pár.
Ez eddig két eset. Ha az első sorból a 61-et választjuk, a harmadik sorból csak a 47-et
választhatjuk, és a másik két szám megválasztására ugyanaz a két lehetőségünk van, mint
az előbb. Itt tehát 4-féleképpen választhatjuk meg a 4 kétjegyű számot. 2 pont
Ugyanennyi a lehetőségek száma, ha egyjegyűnek a 5-öt választjuk, hiszen a másik négy
számra szóba jöhető számok ugyanúgy rendezhetők, mint az előbb:
41 – 61
43 23 – 83
47 – 67 –
– 29 – 89
(csak az előbbi második oszlop helyére léptek a 2-essel kezdődő prímek), és itt ugyanaz
a feladatunk, mint előbb. Ebben az esetben is a 4 a megfelelő választások száma. 1 pont
Tehát összesen 8-féleképpen választhatjuk ki a számokat. 1 pont
Összesen: 7 pont
4. Az ABCD egységnyi oldalú négyzetben a BC és CD oldalak egy-egy belső pontja P ,

illetve Q. Az AP CQ négyszögbe olyan kör írható, amelynek K középpontjára
KA : KC = 5 teljesül. Mekkora az AP CQ négyszög területe?
(In memoriam Bartha Gábor)
24
Megoldás.
Használjuk az ábra jelöléseit!
Mivel a kör érinti a négyzet oldalait, ezért középpontja
rajta van az AC átlón, és a tengelyes szimmetria miatt
a keletkező négyszög deltoid.
ACD és KCE hasonló háromszögekből:
r KC 1 1
= = ⇒ r= . 1 pont
AD AC 6 6
Mivel az érintő merőleges a sugárra, ezért AP K,
P CK, CQK, QAK háromszögek magassága a beírt
kör sugara.
Felírjuk a négyszög területét a háromszögek területének összegeként:
1 T
T = · (2yr + 2xr), ebből r= . 1 pont∗
2 x+y
√ √
Pitagorasz tétele alapján a deltoid átlói: QP = 2 · x; AC = 2.
Így a deltoid területe:
1 √ √
T = · 2 · x · 2 = x. 1 pont
2
Pitagorasz tételéből: √ √
y= 12 + (1 − x)2 = x2 − 2x + 2 . 1 pont
Így a sugárra felírt képlet alapján:
1 x
= √ ,
6 x + x − 2x + 2
2
√
x+ x2 − 2x + 2 = 6x,
√
x2 − 2x + 2 = 5x,
x2 − 2x + 2 = 25x2 ,
24x2 + 2x − 2 = 0,
1 1
x1 = − ; x2 = . 2 pont
3 4
A negatív gyök nem tekinthető helyes megoldásnak, mivel x egy szakasz hossza, de a má-
sodik gyök kielégíti az eredeti egyenletet.
1
Tehát a négyszög területe területegység. 1 pont
4
Összesen: 7 pont
∗
Ez a pont jár akkor is, ha a vizsgázó a függvénytáblázatban található képletre hivatkozik.
25
Haladók I. kategória, 3. (döntő) forduló
Feladatok
1. Két, nem metsző kör középpontjaiból érintőket húzunk a másik körhöz (lásd ábra).
P , Q és R, S azok a pontok, ahol ezek az érintők metszik a köröket. Bizonyítsuk be, hogy
P Q = RS.
2. Egy hatjegyű szám számjegyeinek szorzata 190 512.

a) Hány ilyen szám van?
b) Melyek ezek közül a négyzetszámok?
3. 2016 db pozitív szám mindegyike a további 2015 négyzetösszegével egyenlő. Mekkora

lehet a legkisebb szám értéke?
1. Két, nem metsző kör középpontjaiból érintőket húzunk a másik körhöz (lásd ábra).
P , Q és R, S azok a pontok, ahol ezek az érintők metszik a köröket. Bizonyítsuk be, hogy
P Q = RS.
26
Megoldás. Használjuk az alábbi ábra jelöléseit.
Legyen T és Z rendre az O1 és O2 szakasz P Q-val és RS-sel vett metszéspontja. P T O1 há-

romszög hasonló az O2 F1 O1 háromszöghöz, mert P O1 T szögük megegyezik, és P T O1 ^ =
= O2 F1 O1 ^ = 90◦ . 2 pont
Ezért felírható, hogy
PT F1 O2
= .
P O1 O1 O2
P O1 = r1 és F1 O2 = r2 jelölést bevezetve
r1 r2
PT = . 1 pont
O1 O2
Hasonlóan a ZSO2 háromszög hasonló az E2 O1 O2 háromszöghöz, mivel ZO2 S szögük

megegyezik, és SZO2 ^ = O1 E2 O2 ^ = 90◦ ^. 2 pont
Ezért felírható, hogy
ZS O1 E2
= .
SO2 O1 O2
A fenti jelöléssel ZS értéke:
r2 r1
ZS = . 1 pont
O1 O2
Azaz P T = ZS.
Mivel az O1 O2 szimmetriatengely felezi a P Q és RS szakaszokat, ezért P Q = 2 · P T és
RS = 2 · ZS. Így P Q = RS. 1 pont
Összesen: 7 pont
2. Egy hatjegyű szám számjegyeinek szorzata 190 512.

a) Hány ilyen szám van?
b) Melyek ezek közül a négyzetszámok?
Megoldás. A szorzat prímtényezős felbontása: 190 512 = 24 · 35 · 72 .
27
A felbontásból következik, hogy a keresett számban kell lenni két darab 7-es számjegynek,
mert a 7 után következő, héttel osztható szám a 14, ami már nem lehet számjegy. Ekkor
a maradék négy számjegy szorzatának prímtényezős felbontása: 24 · 35 .
A maradék négy számjegy közül legalább egynek 9-esnek kell lenni, mert ha mindegyik
csak hárommal osztható, de kilenccel nem, akkor a szorzatuk prímtényezős felbontásában
a három, legfeljebb a negyedik kitevőn szerepelhetne. 1 pont
Ekkor a maradék három számjegy szorzatának prímtényezős felbontása: 24 · 33 . Ez csak úgy
lehetséges, ha az egyik számjegy újra a kilenc, vagy mindhárom számjegy osztható három-
mal. De ekkor a 24 prímtényező miatt mindháromnak hatosnak kellene lenni, hiszen a 12
már nem számjegy, ekkor viszont a szorzatban a kettő csak a harmadik hatványon lenne.
Ebből következően még egy kilences számjegy van.
Ekkor a maradék két számjegy szorzatának prímtényezős felbontása: 24 · 3. Ez csak úgy
lehetséges, ha az egyik számjegy osztható hárommal, de kilenccel nem, így ez csak hat
lehet.
Tehát a szám számjegyei: 6, 7, 7, 8, 9, 9 1 pont
6!
Az ismétléses permutációk számának képlete szerint: = 180 darab ilyen szám van. 1 pont
2! · 2!
Felírva a számjegyekből képezhető legnagyobb és legkisebb számot:
677 899 5 N = n2 5 998 776.
Ebből
824 5 n 5 999 (8242 = 678 976 és 9992 = 998 001). 1 pont
Mivel N négyzetszám, ezért csak 6-ra, vagy 9-re végződhet, így n 4-re, 6-ra, 3-ra, vagy
7-re végződhet. Nézzük meg, mi lehet N utolsó két számjegye, n utolsó két számjegyétől
függően:
A megjelölt lehetőségek alapján n lehetséges értékei:
824, 826, 833, 836, 837, 863, 864, 867, 874, 876, 883, 886, 887,
924, 926, 933, 936, 937, 963, 964, 967, 974, 976, 983, 986, 987. 1 pont
Az N szám számjegyeinek összege 46, ami 9-cel osztva egyet ad maradékul, ezért n 9-cel
osztva 1-et, vagy 8-at ad maradékul.
Ennek alapján a következő lehetőségek maradnak:
836, 863, 883, 926, 937, 964. 1 pont
Ezek négyzete 698 896, 744 769, 779 689, 857 476, 877 969, 929 296.
28
Tehát a lehetséges megoldások: 779 689 = 8832 és 877 969 = 9372 . 1 pont
Összesen: 7 pont
3. 2016 db pozitív szám mindegyike a további 2015 négyzetösszegével egyenlő. Mekkora

lehet a legkisebb szám értéke?
1. megoldás. Jelölje a 2016 db számot a1 , a2 , . . . , a2016 . Írjuk fel a feltételt az első két
számra: a1 = a22 + a23 + . . . + a22016 és a2 = a21 + a23 + . . . + a22016 . Ezeket egymásból ki-
vonva ( )
a1 − a2 = a22 + a23 + . . . + a22016 − a21 + a23 + . . . + a22016 = a22 − a21
adódik. A jobb oldalt szorzattá alakítva azt kapjuk, hogy a1 − a2 = (a2 − a1 )(a2 + a1 ). 2 pont
Ha a1 ̸= a2 lenne, akkor végigoszthatjuk az egyenletet a2 − a1 -gyel, ekkor −1 = a2 + a1 -et
kapunk, ami lehetetlen, hisz a1 és a2 pozitív számok. 2 pont
Tehát a1 = a2 . Ugyanezt a gondolatmenetet végigkövetve a 2016 szám közül bármely kettőre
kiderül, hogy a feladat feltétele csak úgy teljesülhet, ha a1 = a2 = a3 = . . . = a2016 . 1 pont
Ekkor tetszőleges 1 5 i 5 2016-ra fennáll az ai = 2015a2i egyenlőség. 1 pont
1
Mivel ai ̸= 0, ezért mind a 2016 szám, így a legkisebb értéke is . 1 pont
2015
Összesen: 7 pont
2. megoldás. Jelölje a 2016 db számot a1 , a2 , . . . , a2016 , ezek négyzetösszegét pedig A.

Ekkor a feladat feltétele szerint


 a1 = A − a21 ,


a = A − a2 ,
2 2

 . . .


a
2016 = A − a2016 ,
2
vagyis minden 1 5 i 5 2016 esetén ai = A − a2i , azaz a2i + ai = A. 2 pont

2
Tekintsük az f (x) = x + x függvényt, ezzel az előző 2016 db egyenlet f (ai ) = a2i + ai =A
alakba írható. 1 pont
Mivel azonban az f (x) függvény az x ∈ ]0; ∞] intervallumon szigorúan monoton növekvő,
ezért az f (x) = x2 + x = A egyenletnek ezen a halmazon csak egy megoldása lehet, ezzel
az értékkel kell egyenlőnek lennie minden ai -nek, tehát a1 = a2 = a3 = . . . = a2016 . 2 pont
Ekkor tetszőleges 1 5 i 5 2016-ra fennáll az ai = 2015a2i egyenlőség. 1 pont
1
Mivel ai ̸= 0, ezért mind a 2016 szám, így a legkisebb értéke is . 1 pont
2015
Összesen: 7 pont
29
Haladók – II. kategória, első (iskolai) forduló
Feladatok
1. Naoki Inaba japán matematikus rejtvényeiben bizonyos tégla-

lapok területét és néhány szakasz hosszát ismerjük, és ez alapján
kell egy másik területet vagy távolságot meghatároznunk. A ké-
pen látható fejtörőben a ?-lel jelölt területet kell kiszámolnunk.
(Vigyázzunk, az ábra nem arányos!)
2. Határozzuk meg azokat a p valós számokat, amelyekre az x3 − x + p = 0 egyenletnek van

két olyan valós gyöke, amelyek különbsége 1!
3. A 2025-re igaz, hogy 2025 = (20 + 25)2 . Van-e még ilyen négyjegyű szám?
4. Egy négy egység sugarú negyedkörbe félköröket írtunk az ábrán látható

módon. A két kisebb félkör sugara egyenlő. Ezután megrajzoltuk azt a kört,
ami mindhárom félkört érinti. Mekkora ennek a körnek a sugara?
5. Adjuk meg az összes olyan pozitív prímekből álló (p, q, r) számhármast, ahol
a) q ̸= r, valamint
b) pq + pr négyzetszám.
1. Naoki Inaba japán matematikus rejtvényeiben bizonyos tégla-

lapok területét és néhány szakasz hosszát ismerjük, és ez alapján
kell egy másik területet vagy távolságot meghatároznunk. A ké-
pen látható fejtörőben a ?-lel jelölt területet kell kiszámolnunk.
(Vigyázzunk, az ábra nem arányos!)
30
Megoldás.
Egészítsük ki az ábrát egy nagy téglalappá, és számoljuk ki a 78
és 65 egység területű téglalap vízszintes oldalának hosszát. 3 pont
Mivel a téglalap szemközti oldalai egyenlők, ezért a + 13 =
= c + 13 és 6 + b + 3 = 5 + d + 4, vagyis a = c és b = d. 2 pont
Az 50 egység területű téglalapból ad = 50, tehát bc = da = 50
is igaz. A keresett terület 50 egység. 2 pont
Összesen: 7 pont
2. Határozzuk meg azokat a p valós számokat, amelyekre az x3 − x + p = 0 egyenletnek van

két olyan valós gyöke, amelyek különbsége 1!
Megoldás. Legyen a két gyök c és c + 1. Ha ezeket az egyenletbe behelyettesítjük, teljesül,

hogy c3 − c + p = 0 és (c + 1)3 − (c + 1) + p = 0. 1 pont
A második egyenletből vonjuk ki az elsőt, közben végezzük el a köbre emelést, így
a 3c2 + 3c = 0 egyenlethez jutunk. 2 pont
Ennek megoldásai: c1 = −1 és c2 = 0. 1 pont
Ezeket az eredeti egyenletbe visszahelyettesítve mindkét esetben a p = 0 értékeket kapjuk. 1 pont
Az x − x = 0 egyenlet gyökei −1, 0 és 1, tehát valóban van két olyan valós gyöke, amelyek
3
különbsége 1, ezért p = 0 jó megoldás. 2 pont
Megjegyzések
1. Az ellenőrzés más módja is elfogadható, de az ellenőrzés igényének és módszerének
egyértelműen meg kell jelennie.
2. Ha a versenyző a p = 0 megoldást csak észreveszi, majd bizonyítja, hogy jó, legfeljebb
2 pontot kaphat.
Összesen: 7 pont
3. A 2025-re igaz, hogy 2025 = (20 + 25)2 . Van-e még ilyen négyjegyű szám?
2
Megoldás. Keressük azokat a négyjegyű számokat, melyekre igaz, hogy abcd = (ab + cd) .
Legyen:
x = ab = 10a + b,
y = cd = 10c + d. 1 pont
31
Ezekkel a jelölésekkel:
abcd = 100x + y,
2
(ab + cd) = (x + y)2 . 1 pont
A keresett számra vonatkozó egyenlőséget felírva, majd átalakítva:
100x + y = (x + y)2 ,
99x = (x + y)2 − (x + y),

99x = (x + y)(x + y − 1). 1 pont
Vagyis két szomszédos egész szám szorzatának oszthatónak kell lennie 11-gyel és 9-cel úgy,
hogy az x kétjegyű szám legyen. 1 pont
Ez három esetben teljesül: 45 · 44, 55 · 54 és 99 · 98 esetében. 1 pont
A többi esetben (10 · 11, 11 · 12, 21 · 22, 22 · 23, 32 · 33, 33 · 34, 43 · 44, 55 · 56, 65 · 66, 66 · 67,
76 · 77, 77 · 78, 87 · 88, 88 · 89) nem teljesül a 9-cel való oszthatóság, a 99 · 100 után pedig
az x háromjegyű. 1 pont
Tehát a keresett számok:
2025 (45 · 44, ekkor x = 20 és y = 25),

3025 (55 · 54, ekkor x = 30 és y = 25),
9801 (99 · 98, ekkor x = 98 és y = 01). 1 pont
Megjegyzés
Ha a versenyző találgatással rálel az egyik megoldásra (például 3025 = (30 + 25)2 ), de nem
törekszik arra, hogy minden lehetséges esetet megtaláljon, legfeljebb 2 pontot kaphat.
Összesen: 7 pont
A megadott javítókulcs és a hozzáfűzött kiegészítés kapcsán több észrevétel érkezett.

Többen kritizálták, hogy a feladat megfogalmazása („Van-e még ilyen négyjegyű szám?”)
nem precíz. A feladat kitűzésekor a bizottság úgy gondolta, hogy ez a pontatlanság meg-
engedhető, mert így természetesebb a kérdés, és nem tűnik életszerűnek, hogy valaki az
2 a
abcd = (ab + cd) helyett mondjuk az abcd = (ab + cd) feladattal próbálkozna. Szintén
többen nehezményezték, hogy nem volt direkt kimondva az az igény, miszerint az összes
ilyen szám megtalálása jelenti a teljes értékű megoldást. Itt is arra alapozott a bizottság,
hogy a versenyzők számára ez természetes lesz, a versenyek hagyománya kellő eligazítást
nyújt az értelmezéshez.
Az észrevételt tevő kollégák úgy ítélték meg, hogy az eredetileg megadott pontozás nem
lenne igazságos, mert a megoldók teljes jóhiszeműséggel gondolhatták azt, hogy ha rátaláltak
32
egy a mintának megfelelő négyjegyű számra, akkor bizonyították, hogy a feltett kérdésre
„igen” a válasz, ezért nem indokolható a pontveszteség. Ugyanakkor az is elvárható, hogy
az összes megfelelő négyjegyű számot előállító megoldás többet érjen, mint az, amely csak
egy jó példát mutat.
A fentiek alapján a 3. feladat pontozása az alábbiak szerint módosul:
• Akik akár levezetéssel, akár próbálgatással rátaláltak egy jó négyjegyű számra, és meg-
mutatták, hogy a szám valóban megfelel a mintának, megkaphatják a maximális pont-
számot a feladatra.
• Azok a versenyzők pedig, akik megkeresték – az útmutató szerint, vagy más gondolat-
menet alapján – az összes jó számot, és bizonyították, hogy listájuk teljes, a maximális
hét pont mellet kapják meg az általánosításért járó további három pontot is.
4. Egy négy egység sugarú negyedkörbe félköröket írtunk az ábrán látható

módon. A két kisebb félkör sugara egyenlő. Ezután megrajzoltuk azt a kört,
ami mindhárom félkört érinti. Mekkora ennek a körnek a sugara?
Megoldás.
A nagyobb félkör sugarát jelölje x. A középpontok
összekötésével derékszögű háromszöget kapunk.
Felírva a Pitagorasz-tételt (4 − x)2 + 12 = (1 + x)2 ,
ahonnan 16 − 8x = 2x, tehát x = 1,6. 2 pont
A kis kör középpontja legyen m távol az alsó sugár-

tól, és a kis kör sugara legyen y.
A kis kör középpontjában találkozó derékszögű há-
romszögekből:
(2,4 − m)2 + 22 = (1,6 + y)2 ,
m2 + 12 = (1 + y)2 . 2 pont
Kivonással 2,42 − 4,8m + 3 = 1,62 − 1 + 1,2y, ahonnan 7,2 = 4,8m + 1,2y, majd 6 = y + 4m
adódik. A második egyenletbe visszahelyettesítve az y = 6 − 4m kifejezést kapjuk
56 ± 16
a 15m2 − 56m + 48 = 0 egyenletet, amelynek gyökei m1,2 = , vagyis m1 = 2,4 és
30
4
m2 = . 1 pont
3
33
A két gyök közül csak a kisebbik lehet jó, mert a kis kör középpontja „lejjebb” van, mint
a nagy félköré. 1 pont
4 2 2
Ha m = akkor y = 6 − 4m = . A kis kör sugara egység. 1 pont
3 3 3
Összesen: 7 pont
5. Adjuk meg az összes olyan pozitív prímekből álló (p, q, r) számhármast, ahol
a) q ̸= r, valamint
b) pq + pr négyzetszám.
Megoldás. Legyen az általánosság megszorítása nélkül q < r.

(Természetesen, ha megkapunk így egy (p, q, r) jó számhármast, akkor (p, r, q) is megoldás
lesz.)
Ekkor kiemelve pq -t: pq + pr = pq (1 + pr−q ) = n2 valamely egész n-re. 1 pont
q r−q q
A p -nak csak p a prímosztója, de 1 + p p-vel osztva 1 maradékot ad, emiatt p , illetve
1 + pr−q relatív prímek. 1 pont
2
De mivel n prímfelbontásában a prímhatványosztók páros kitevővel szerepelnek, ezért q is
páros, vagyis (mivel q prím is) → q = 2. 1 pont
( ) n 2
Vagyis n2 = pq (1 + pr−q ) = p2 1 + pr−2 . Ezt osztva p2 -tel → 1 + pr−2 = 2 = m2 vala-
p
mely egész m-re.
Innen mindkét oldalból 1-t elvéve, és szorzattá alakítva:
pr−2 = m2 − 1 = (m + 1)(m − 1). 1 pont
Innen két eset lehetséges: vagy p | m − 1, vagy 1 = m − 1.

Ha 1 = m − 1, akkor 2 = m, és innen (m + 1)(m − 1) = 3 = 31 = pr−2 . Ekkor p = 3, és
r = 3. Vagyis ekkor a lehetséges számhármasok: (3; 2; 3) és (3; 3; 2). 1 pont
Ha pedig p | m − 1, akkor p | m + 1 miatt p | (m + 1) − (m − 1) = 2 is teljesül. Vagyis ekkor
p = 2.
Mivel ekkor m − 1, és m + 1 olyan kettőhatványok (hisz 2r−2 = (m + 1)(m − 1)), melyek
különbsége 2, emiatt m − 1 = 2, és m + 1 = 4 lehet csak.
Vagyis 2r−2 = 2 · 4 = 8 = 23 . Innen r = 5.
Vagyis ekkor a lehetséges számhármasok: (2; 2; 5) és (2; 5; 2). 1 pont
Összefoglalva: 4 darab rendezett számhármas felel meg a feltételeknek: (3; 2; 3); (3; 3; 2);
(2; 2; 5) és (2; 5; 2). 1 pont
Összesen: 7 pont
34
Haladók II. kategória, 2. forduló
Feladatok
√
1. Tegyük fel, hogy p és q pozitív egészek, továbbá p > q. Bizonyítsuk be, hogy az 1 + 2
p p+q
a és a közé esik.
q p−q
2. Két, egymást nem tartalmazó, közös ponttal nem rendelkező kör közös szimmetriatengelye
a köröket rendre az A, B, C, D pontokban metszi. Mutassuk meg, hogy a közös külső
illetve belső érintőszakaszok felírhatók két-két olyan szakasz mértani közepeként, amelyek
végpontjai az A, B, C, D pontok közül valók!
3. Egy halmaz elemei olyan pozitív egész számok, amelyek oszthatóak az 5, 11, 23, 31
prímszámok mindegyikével, de más prímszámokkal nem. A halmaz bármely két elemének
a szorzata nem négyzetszám. Mennyi az ilyen halmazok elemszámának maximuma?
4. Oldjuk meg a valós számok körében a következő egyenletet:

√ √ √
x1 + x2 + . . . + x2016
x1 − 12 + 2 x2 − 22 + . . . + 2016 x2016 − 20162 = .
2
√
1. Tegyük fel, hogy p és q pozitív egészek, továbbá p > q. Bizonyítsuk be, hogy az 1 + 2
p p+q
a és a közé esik.
q p−q
p
p p+q q +1 r+1
Megoldás. Legyen = r. Ekkor = p = , ahol r 1-nél nagyobb racionális
q p−q q −1 r−1
szám. 2 pont
További átalakításokkal
r+1 r−1+2 2
r = (r − 1) + 1 és = =1+ .
r−1 r−1 r−1
√ 2
Tehát elegendő belátni, hogy az 1 + 2 az 1 + (r − 1) és az 1 + közé esik. 2 pont
r−1
√ 2
Ez pontosan akkor igaz, ha a 2 az r − 1 és a közé esik. 1 pont
r−1
35
2 √
Ez pedig igaz, mert az r − 1 és a pozitív számok mértani közepe pontosan 2, és
r−1
2
két szám mértani közepe nyilván a két szám között van. Az is teljesül, hogy r − 1 ̸= ,
√ r − 1
mert r − 1 racionális, 2 pedig irracionális. 2 pont
Összesen: 7 pont
2. Két, egymást nem tartalmazó, közös ponttal nem rendelkező kör közös szimmetriatengelye
a köröket rendre az A, B, C, D pontokban metszi. Mutassuk meg, hogy a közös külső
illetve belső érintőszakaszok felírhatók két-két olyan szakasz mértani közepeként, amelyek
végpontjai az A, B, C, D pontok közül valók!
Megoldás. Használjuk az ábra jelöléseit! A külső érintőszakasz x := EF , a belső érintő-

szakasz y := GH, a körök távolsága d := BC, a nagyobb kör sugara R, a kisebb kör su-
gara r. (A leírt számolások R = r esetben is működnek, ilyenkor az egyik Pitagorasz-tétel
trivialitássá egyszerűsödik.)
A feladat feltételeit helyesen feltüntető ábra. 1 pont

Mivel az érintő merőleges a sugárra, K1 E szakasz párhuzamos K2 F szakasszal. Legyen
K2 Z párhuzamos EF -fel, így K2 Z = x és K1 Z = R − r. Mivel K1 ZK2 ^ = 90◦ , 1 pont
ezért Pitagorasz tétele alapján:
x2 = (R + d + r)2 − (R − r)2 = d2 + 2dR + 2dr + 4Rr = d(d + 2R) + 2r(d + 2R) =

= (d + 2R)(d + 2r). 1 pont
Tehát √
x= AC · BD . 1 pont
Hasonló módon: K1 I = y, K2 I = R + r és K1 IK2 ^ = 90◦ . 1 pont

Pitagorasz tétele alapján:
y 2 = (R + d + r)2 − (R + r)2 = d2 + 2dR + 2dr = d(d + 2R + 2r). 1 pont
36
Tehát √
y= BC · AD . 1 pont
Összesen: 7 pont
3. Egy halmaz elemei olyan pozitív egész számok, amelyek oszthatóak az 5, 11, 23, 31
prímszámok mindegyikével, de más prímszámokkal nem. A halmaz bármely két elemének
a szorzata nem négyzetszám. Mennyi az ilyen halmazok elemszámának maximuma?
Megoldás. Vegyük a halmaz minden elemének prímtényezős felbontását. Két elem szorzata
akkor lesz négyzetszám, ha a szorzatban minden kitevő páros. 1 pont
Páros számot két páros vagy két páratlan összegeként kaphatunk. 1 pont
Ezért ha két elemben mind a négy kitevőnek megegyezik a paritása, akkor a szorzat négy-
zetszám. 2 pont
Ha két elem esetén legalább egy kitevőnek más a paritása, akkor a szorzat nem négyzetszám. 1 pont
Ezért minden elemben a kitevőknél kétféleképpen dönthetünk, lehet páros vagy páratlan. 1 pont
Ezért az ilyen halmazok elemszámának maximuma 24 = 16. 1 pont
Összesen: 7 pont
4. Oldjuk meg a valós számok körében a következő egyenletet:

√ √ √
x1 + x2 + . . . + x2016
x1 − 1 + 2 x2 − 2 + . . . + 2016 x2016 − 20162 =
2 2 .
2
Megoldás. Tekintsük az egyenlet bal oldalán álló kifejezés k. tagját:

√ √ ( )
k xk − k = k 2 xk − k 2 .
2 1 pont
Az egyenlőség jobb oldala a számtani

( és
) mértani közép közötti egyenlőtlenség alapján ki-
k 2 + xk − k 2 xk
sebb vagy egyenlő, mint = , 2 pont
2 2
egyenlőség pontosan akkor áll fent, ha xk = 2k 2 . 1 pont
2
(A felírt becslések akkor is igazak maradnak, ha valamelyik k-ra xk = k . Ilyenkor a gyökös
xk
kifejezés értéke 0, pedig pozitív.)
2
Ha összeadjuk a tagokat k = 1-től 2016-ig, azt kapjuk, hogy egyenlőség csak akkor lehet,
ha x1 = 2, x2 = 8, x3 = 18, . . . , x2016 = 2 · 20162 . 2 pont
Ezek a számok valóban kielégítik az egyenletet. 1 pont
Összesen: 7 pont
37
Haladók II. kategória, 3. (döntő) forduló
Feladatok
1. Az ABC háromszögben BAC^ = 60◦ , ACB^ = 100◦ és AB = 4 cm. Tudjuk még,

hogy a BC oldal felezőpontja F , továbbá D az AB
√ oldal olyan pontja, amelyre BF D^ =
= 80◦ . Bizonyítsuk be, hogy TABC + 2 · TBF D = 24 cm2 , ahol TXY Z az XY Z háromszög
területét jelöli.
2. Adjuk meg azt a négy valós számot, melyekre igaz, hogy bármelyikhez hozzáadva a másik
három szorzatát, eredményül mindig 10-et kapunk!
3. Hány olyan 1-nél nagyobb egész szám van, amelyet bármely nála kisebb pozitív egész
számmal osztva véges tizedestörtet (vagy egész számot) kapunk eredményül?
1. Az ABC háromszögben BAC^ = 60◦ , ACB^ = 100◦ és AB = 4 cm. Tudjuk még,

hogy a BC oldal felezőpontja F , továbbá D az AB √ oldal2 olyan pontja, amelyre BF D^ =
◦
= 80 . Bizonyítsuk be, hogy TABC + 2 · TBF D = 24 cm , ahol TXY Z az XY Z háromszög
területét jelöli.
√ √
Megjegyzés: A feladat sajnos hibásan lett kitűzve. A pontos érték helyesen 12 és nem 24.
A döntőben 8 versenyző észrevette a hibát, és a helyes megoldást adta meg. Az összes beadott
dolgozat átnézése után úgy láttuk, hogy a legtöbben nem jutottak el odáig, ahol a hibás
kitűzés problémát okozott volna. Ezért a döntő végeredményének kialakításakor a Bizottság
(√ )
úgy döntött, hogy azokra a dolgozatokra jár maximális pont, amelyekben a helyes 12
érték szerepel. Amennyiben egy versenyzőt a hibás kitűzés megzavart, azt nagyon sajnáljuk,
elnézést kérünk.
1. megoldás.
Készítsünk ábrát, amin az ABC háromszöget kiegészítjük
egy szabályos háromszöggé, a következő módon. Az AC ol-
dal C-n túli meghosszabbításán úgy vesszük fel az A′ pon-
tot, hogy AB = AA′ legyen. Ekkor nyilván ABA′ szabá-
lyos. Vegyük fel továbbá a CA′ szakaszon azt a C ′ pon-
tot, amelyre AC = C ′ A′ . Ekkor ABC és A′ BC ′ egybevágó
háromszögek, hiszen AB = A′ B, AC = A′ C ′ és BAC^ =
BA′ C ′ ^ = 60◦ . 3 pont
38
Egyszerű szögszámítással kapjuk, hogy BF D∆ ∼ BC ′ C∆ (szögeik: 20◦ , 80◦ , 80◦ ), és mivel
F a BC felezőpontja, továbbá a háromszögek egyenlő szárúak, ezért a hasonlóság aránya
1 : 2. 1 pont
A hasonlóság miatt TBCC ′ = 4TBF D . 1 pont
′
Az AA B háromszög területe most már kifejezhető az ABC és BF D háromszögek terüle-
tével
TAA′ B = TABC + TBCC ′ + TBC ′ A′ = 2TABC + TBCC ′ = 2TABC + 4TBF D . 1 pont
Tehát a keresett mennyiség éppen az AA′ B szabályos háromszög területének fele:

√
1 1 3 · 42 √ √
2TBF D + TABC = TAA′ B = · = 2 3 = 12. 1 pont
2 2 4
Összesen: 7 pont
2. megoldás vázlata (Dobák Dávid dolgozata alapján):

Jelölje T a B-ből induló magasság talppontját. Ekkor a BCT
háromszögre alkalmazva a Thalész-tételt: F T = F C = F B.
A BAT háromszög egy szabályos háromszög fele, innen
F BT ^ = F T B^ = 10◦ , vagyis CF T ^ = 20◦ .
Azt kaptuk, hogy DBF∆ ≡ CF T∆ . A T F szakasz súlyvonal a CBT háromszögben, így

2TBF D éppen annyi, mint TCT B . A keresett összeg pedig TABC√+ 2 · TBF D = TABC +
3 · 42 √ √
+ TCT B = TABT . Végül a szabályos háromszög területének fele: = 2 3 = 12.
8
2. Adjuk meg azt a négy valós számot, melyekre igaz, hogy bármelyikhez hozzáadva a másik
három szorzatát, eredményül mindig 10-et kapunk!
Megoldás. Jelöljük a négy számot x, y, z, v-vel, szorzatukat p-vel. Írjuk fel például az x-re
és y-ra vonatkozó egyenleteket:
x + yzv = 10,
y + xzv = 10.
Az elsőt x-szel, a másodikat y-nal szorozva következőket kapjuk:
x2 + p = 10x,
y 2 + p = 10y.
Vonjuk ki az elsőből a másodikat és rendezzünk nullára:
x2 − y 2 − 10x + 10y = 0. 1 pont
(x − y)(x + y − 10) = 0, ahonnan x = y vagy x + y = 10. Ez bármely két ismeretlenről

elmondható, azaz bármely kettő vagy egyenlő vagy az összegük 10. Az ismeretlenek között
csak 2-féle szám lehet: y, z és v vagy x-szel vagy 10 − x-szel egyenlő. 1 pont
39
Ezért 3 eset lehetséges:
A. A négy szám egyenlő, ekkor az ismeretlenek közös értéket x-szel jelölve egy egyenletünk
van: x + x3 = 10, x3 − 8 + x − 2 = 0.
x3 − 8-at
( szorzattá alakítva
) és x − 2-t kiemelve 1 pont
(x − 2) x2 + 2x + 5 = 0, D < 0 miatt x = 2, azaz mind a 4 szám 2. 1 pont
B. Két-két szám egyenlő, például x = z és y = v, valamint x + y = 10. Ekkor 2 egyenletünk
van: x + xy 2 = 10 és y + x2 y = 10. E kettőt egymásból kivonva:
x − y + xy 2 − x2 y = 0,
x − y − xy(x − y) = 0,
(x − y)(1 − xy) = 0.
x ̸= y miatt xy = 1. 1 pont
√ √
24 és 5 − 24 adó-
Az xy = 1, x + y = 10 egyenletrendszert megoldva a két számra 5 + √
√ megoldásai az eredeti egyenletrendszernek. Tehát 2 szám 5 + 24 , a másik kettő
dik,ezek
5 − 24 . Ezek megoldásai az eredeti egyenletrendszernek. 1 pont
C. 3 szám egyenlő (x = z = v, a negyedik ezektől különbözik és x + y = 10). Az eredeti
4 egyenlet ekkor így néz ki:
x + x2 y = 10,
y + x3 = 10.
Kivonás után:
x − y + x2 y − x3 = 0,
x − y − x2 (x − y) = 0,
( )
(x − y) 1 − x2 = 0,
(x − y)(1 − x)(1 + x) = 0.
x ̸= y miatt x = 1 vagy x = −1, ahonnan y = 9 vagy y = 11, azaz 3 szám 1, a negyedik 9,

vagy 3 szám −1, a negyedik 11. Ezek valóban megoldásai az eredetinek. 1 pont
Összesen: 7 pont
3. Hány olyan 1-nél nagyobb egész szám van, amelyet bármely nála kisebb pozitív egész
számmal osztva véges tizedestörtet (vagy egész számot) kapunk eredményül?
1. megoldás. A feltételeknek n 5 6 esetén pontosan a 2, a 3 és a 6 számok felelnek meg,

és bizonyítjuk, hogy több megoldás nincs is. 1 pont
A továbbiakban tehát tegyük fel, hogy n > 6.
Egy racionális szám tizedestört alakja pontosan akkor véges, ha a tört legegyszerűbb alak-
jában (melyben a számláló és a nevező egymáshoz relatív prímek) a nevező prímtényezői
között csak a 2 és az 5 szerepel. 1 pont
40
n
Mivel (n, n − 1) = 1 és tizedestört alakja is véges, ezért n − 1 = 2a · 5b alakú.
n−1
n
Mivel (n, n − 2) =1 vagy 2, és tizedestört alakja is véges, ezért n − 2 = 2c · 5d
n−2
alakú. 1 pont
Mivel (n − 1, n − 2) = 1, az előző két eredmény és n > 6 miatt n − 1 és n − 2 közül az egyik
az 5-nek a másik pedig a 2-nek valódi (pozitív egész kitevőjű) hatványa (n paritásától füg-
gően).
Vizsgáljuk az n − 3-at. Ez egyrészt biztosan nem osztható 5-tel, másrészt biztosan osztható
n
3-mal, amiért n is osztható 3-mal. Ekkor (n, n − 3) = 3, s így mivel tizedestört alakja
n−3
is véges, n − 3 = 2 · 3 alakú.
e
1 pont
Ha n páros, akkor n − 3 = 2 · 3 páratlan, vagyis e = 0 és n − 3 = 3 miatt n = 6, ami el-
e
lentmond n > 6-nak. 1 pont

Ha n páratlan, akkor n − 1 páros, sőt 2-hatvány, legyen n − 1 = 2 , ahol f( = 2. Ebből
f
)
n − 3 = 2f − 2, amit összevetve n − 3 = 2e · 3-mal azt kapjuk, hogy 2f − 2 = 2 · 2f −1 − 1 =
= 2e · 3. 1 pont
A zárójelben levő kifejezés páratlan, így a számelmélet alaptétele miatt e = 1 és f = 3, azaz
9
n = 9, ami mégsem megoldás, mert a tizedestört alakja nem véges. 1 pont
7
Tehát más megoldás tényleg nincs, csak 3 szám (a 2, a 3 és a 6) teljesíti a feladat felté-
teleit.
Összesen: 7 pont
2. megoldás vázlata (Villányi Soma dolgozata alapján): Két pozitív egész hányadosa akkor
és csak akkor egész, ha az osztandó többszöröse az osztónak. Ha nem ez a helyzet, akkor
a hányados csak úgy lehet véges tizedestört, ha az osztó prímtényezős felbontásában a 2-től
és 5-től különböző prímtényezők legfeljebb akkora kitevőn szerepelnek, mint az osztandó
prímtényezős felbontásában.
Az n 5 9 számokat egyszerűen végignézhetjük, és azt találjuk, hogy csak n = 2, n = 3 és
n = 6 jó.
Most tegyük fel, hogy létezik n > 9 egész, amely megfelel a feladat feltételeinek. Legyen 3a
a legnagyobb háromhatvány, amely kisebb n-nél, így 3a < n 5 3a+1 . Mivel a feltétel szerint
n n
a
egész vagy véges tizedestört, ezért n osztható 3a -nal. Hasonlóan egész vagy véges
3 7
tizedestört, ezért n osztható 7-tel.
Az eddigiek alapján n = 3a · 7 · m, ahol m pozitív egész. De 3a · 7 · m > 3a+1 , ami ellent-
mond az n 5 3a+1 feltevésünknek. Tehát a 9-nél nagyobb egészek között nincsen megfelelő
n szám, így az összes megoldást megtaláltuk.
41
Haladók III. kategória, 1. forduló
Feladatok
1. Az a és b befogójú derékszögű háromszögnek megrajzoltuk a köré írt körét. Fejezzük ki

a és b segítségével annak a körnek a sugarát, amely érinti a háromszög befogóit és a köré
írt kört belülről.
2. Legyen an a következő módon definiált sorozat:


 a1 = 2,
an =
an+1 = 3 · (a1 + a2 + . . . + an ) (n = 1).
n
Igazoljuk, hogy an egész minden n-re, viszont nem teljes hatvány semmilyen n-re (vagyis
nem egy egész szám valamely 1-nél nagyobb egész kitevős hatványa)!
3. Egy téglalapot akkor nevezünk egy másik téglalapba beírtnak, ha csúcsai a másik tégla-
lap különböző oldalainak belső pontjai. Egy ABCD téglalapba két téglalapot írtunk, ame-
lyeknek van egy közös csúcsa. Mutassuk meg, hogy a két beírt téglalap területének összege
egyenlő az ABCD téglalap területével!
4. Az a1 , a2 , . . . , a7 nemnegatív számok összege 1. Tekintsük az alábbi öt mennyiséget:

a1 + a2 + a3 , a2 + a3 + a4 , a3 + a4 + a5 , a4 + a5 + a6 , a5 + a6 + a7 . Jelölje ezen öt ér-
ték maximumát M . Mekkora lehet M legkisebb értéke?
5. Két pozitív egész szám hasonló, ha

– a két szám (tízes számrendszerbeli alakjában) ugyanazokat a számjegyeket tartalmazza;
– a két számban a közös számjegyek darabszáma azonos;
– valamint egyik szám sem tartalmazza a 0-s számjegyet.
(Pl. hasonlóak a 1454412, és a 4441125, de hozzájuk nem hasonló az 1245 szám.)
Van-e három olyan 2016-jegyű A, B, C szám, hogy A hasonló B-vel, A hasonló C-vel, és
C = A + B?
42
1. Az a és b befogójú derékszögű háromszögnek megrajzoltuk a köré írt körét. Fejezzük ki

a és b segítségével annak a körnek a sugarát, amely érinti a háromszög befogóit és a köré
írt kört belülről.
Megoldás. Használjuk az ábra jelöléseit.
√
Legyen a derékszögű háromszög átfogójának hossza c = a2 + b2 . Thalész-tételének meg-
c
fordítása miatt a köré írt kör középpontja az átfogó K felezőpontja, sugara pedig . 1 pont
2
Jelölje a keresett kör középpontját O, sugarát pedig r. Ez belülről érint a köré írt kört, ezért
c
az érintési pont és a körök középpontjai egy egyenesre esnek, vagyis OK = − r. 1 pont
2
Az O-ból a-ra állított merőleges egyenes és a K-ból b-re állított merőleges egyenes metszés-
a b
pontját jelölje P . K pontnak a befogóktól vett távolsága , illetve , O pedig mindkét befo-
2 2
gótól r távolságra van (hisz a keresett
kör
érinti azokat), ezért az OP K derékszögű három-
a b

szögben P K = − r és OP = r − . (Az előjel attól függően változik, hogy az O pont
2 2
hová esik K-hoz képest.) 1 pont
Ebben a háromszögben Pitagorasz-tétele szerint:
(a )2 ( )
b 2 (c )2 a2 b2 c2
−r + r− = − r , azaz − ar + r2 + r2 − br + = − cr + r2 ,
2 2 2 4 4 4
ami rendezés után:
a2 + b2 − c2
+ r2 − r(a + b − c) = 0. 2 pont
4
√
Az első tag c = a2 + b2 miatt 0, tehát az r-ben másodfokú r2 − r(a + b − c) = 0 egyenletet
kapjuk. 1 pont
43
√0 és r = a + b − c, előbbi nyilván nem megoldás, tehát a keresett
Ennek két megoldása r =
kör sugara r = a + b − a2 + b2 . 1 pont
Megjegyzés: Mivel a derékszögű háromszög beírt körének sugaráról tudjuk, hogy éppen
a+b−c
, eredményünkből az is következik, hogy a keresett kör épp a derékszögű csúcsból
2
a háromszög beírt körének kétszeresére nagyított képe.
Összesen: 7 pont
2. Legyen an a következő módon definiált sorozat:


 a1 = 2,
an =
an+1 = 3 · (a1 + a2 + . . . + an ) (n = 1).
n
Igazoljuk, hogy an egész minden n-re, viszont nem teljes hatvány semmilyen n-re (vagyis
nem egy egész szám valamely 1-nél nagyobb egész kitevős hatványa)!
Megoldás. A sorozat első néhány tagja:
3 3 3
a2 = · 2 = 2 · 3, a3 = · (2 + 6) = 12 = 3 · 4, a4 = · (2 + 6 + 12) = 20 = 4 · 5.
1 2 3
A tagok felírása után adódhat az a sejtés, hogy a sorozat megadható direkt módon is, és
a képzési szabály: an = n · (n + 1). 1 pont
Ezt a részeredményt bebizonyítjuk (mondjuk teljes indukcióval).
Lemma: an = n · (n + 1).
I.) (Bázis.) n = 1 (2, 3, 4) esetén igaz az állítás, korábban már megvizsgáltuk.
II.) (Indukciós feltétel.) Tegyük fel, hogy egy bizonyos pozitív egész k-ig már igazoltuk
az állítást, vagyis ak = k · (k + 1).
III.) Kérdés, hogy következik-e, hogy ekkor igaz az állítás n = k + 1-re is?
Ekkor
3 3 ( )
ak+1 = · (a1 + a2 + . . . + ak ) = · (a1 + a2 + . . . + ak−1 ) + ak .
k k
3
Innen – mivel a definíció szerint ak = · (a1 + a2 + . . . + ak−1 ) – a belső zárójel he-
k−1
lyettesíthető, vagyis:
(( ) ) ( )
3 k−1 3 k+2
ak+1 = · · ak + ak = · · ak =
k 3 k 3
3 k+2
= · · k · (k + 1) = (k + 1)(k + 2).
k 3
44
Ezzel a lemmát bebizonyítottuk. 3 pont
Mivel an = n · (n + 1) két pozitív egész szám szorzata, nyilván maga is egész. 1 pont
Másfelől an = n · (n + 1) két egymást követő pozitív egész szorzata. Két egymást követő
pozitív egész viszont egymáshoz relatív prím. 1 pont
Vagyis, ha egy p prímre p | n, akkor p - (n + 1), és ez fordítva is igaz.
Azaz, ahhoz, hogy an = n · (n + 1) egy pozitív egész teljes m-edik (m > 1) hatványa legyen,
az kellene, hogy mind n, mind (n + 1) teljes m-edik hatvány legyen.
Viszont két szomszédos pozitív m-edik hatvány között legalább három a különbség, vagyis
an valóban nem teljes hatvány. 1 pont
Összesen: 7 pont
3. Egy téglalapot akkor nevezünk egy másik téglalapba beírtnak, ha csúcsai a másik tégla-
lap különböző oldalainak belső pontjai. Egy ABCD téglalapba két téglalapot írtunk, ame-
lyeknek van egy közös csúcsa. Mutassuk meg, hogy a két beírt téglalap területének összege
egyenlő az ABCD téglalap területével!
Megoldás. Először megmutatjuk, hogy a beírt téglalapok középpontja szükségszerűen egy-

beesik az ABCD téglalap középpontjával. Legyen a beírt téglalap AB-re eső pontja P ,
CD-re eső pontja pedig R. A beírt téglalap középpontja a P R szakasz felezőpontja, ezért
rajta van AB és CD középpárhuzamosán. Hasonló érveléssel kapjuk, hogy a szóban forgó
középpont BC és DA középpárhuzamosán is rajta van. A két észrevétel együtt azt adja,
hogy a beírt téglalap középpontja az ABCD téglalap középpontjával azonos. 2 pont
Legyen a feltételben megadott közös csúcs az AB oldal P
belső pontja. Az előző észrevételünk alapján ekkor az az
R pont is csúcsa mindkét beírt téglalapnak, amelyet úgy
kapunk, hogy P -t tükrözzük az ABCD téglalap O közép-
pontjára.
Thalész tétele miatt a beírt téglalapok csúcsai a P R sza-
kasz, mint átmérő fölé írt körre esnek. Mivel ez a kör
legfeljebb két pontban metszheti az AD oldalt, így leg-
feljebb két különböző beírt téglalap létezik, amelynek P
az egyik csúcsa. Továbbá az is igaz, hogy ha a két beírt
téglalap AD-re eső csúcsa S és V , akkor SV O egyenlő szárú, ezért S és V az AD oldal
felezőpontjára szimmetrikus. 2 pont
Vezessük be az alábbi ábra jelöléseit, és fejezzük ki a beírt téglalapok területét úgy, hogy
az ABCD téglalapból levágott derékszögű háromszögek területét összegezzük (AB = a,
BC = b, AP = RC = x, AS = CQ = DV = BU = y).
45
A szemközt levágott derékszögű háromszögeket téglalappá egyesítve kapjuk az alábbiakat:
TP QRS = ab − xy − (a − x)(b − y) és TP U RV = ab − x(b − y) − y(a − x). 1 pont
Összegezve:
TP QRS + TP U RV = ab − xy − (a − x)(b − y) + ab − x(b − y) − y(a − x)

( )
= 2ab − xy + (a − x)y + x(b − y) + (a − x)(b − y)
( )( )
= 2ab − x + (a − x) y + (b − y)
= 2ab − ab = ab = TABCD . 2 pont
Összesen: 7 pont
4. Az a1 , a2 , . . . , a7 nemnegatív számok összege 1. Tekintsük az alábbi öt mennyiséget:

a1 + a2 + a3 , a2 + a3 + a4 , a3 + a4 + a5 , a4 + a5 + a6 , a5 + a6 + a7 . Jelölje ezen öt ér-
ték maximumát M . Mekkora lehet M legkisebb értéke?
1
1. megoldás. a1 = a4 = a7 = , a2 = a3 = a5 = a6 = 0 választással mind az öt összeg
3
1 1
értéke , ekkor tehát M = . 2 pont
3 3
Az alábbiakban megmutatjuk, hogy M értéke ennél kisebb nem is lehet:
Tegyük fel, hogy léteznek olyan, a feltételeknek eleget tevő a1 , a2 , . . . , a7 számok, melyek
1 1
esetén M < , vagyis mind az öt vizsgált összeg kisebb -nál. 1 pont
3 3
1 1 1
Ekkor az a1 + a2 + a3 < , a3 + a4 + a5 < és a5 + a6 + a7 < egyenlőtlenségek össze-
3 3 3
adásával az a1 + a2 + 2a3 + a4 + 2a5 + a6 + a7 < 1 egyenlőtlenséghez jutunk. 1 pont
Tudjuk, hogy a1 + a2 + a3 + a4 + a5 + a6 + a7 = 1, ennek figyelembevételével az előző egyen-
lőtlenségből a3 + a5 < 0 adódik, 1 pont
ami azonban lehetetlen, hisz nemnegatív számok összege nem lehet negatív. 1 pont
46
1
Ellentmondásra jutottunk, tehát M < valóban nem lehetséges, tehát M legkisebb értéke
3
1
lehet. 1 pont
3
Összesen: 7 pont
2. megoldás. Írjuk fel a két „hiányzó” összeget is, vagyis a6 + a7 + a1 -et és a7 + a1 + a2 -t.
Ezekre teljesülnek az
a6 + a7 + a1 5 (a5 + a6 + a7 ) + (a1 + a2 + a3 ) 5 2M
és az
a7 + a1 + a2 5 (a5 + a6 + a7 ) + (a1 + a2 + a3 ) 5 2M
becslések. 2 pont
Ezekkel együtt a hét összeg összege egyrészt
(a1 + a2 + a3 ) + (a2 + a3 + a4 ) + (a3 + a4 + a5 ) + (a4 + a5 + a6 ) + (a5 + a6 + a7 ) +
+ (a6 + a7 + a1 ) + (a7 + a1 + a2 ) = 3 · (a1 + a2 + a3 + a4 + a5 + a6 + a7 ) = 3 1 pont
másrészt
(a1 + a2 + a3 ) + (a2 + a3 + a4 ) + (a3 + a4 + a5 ) + (a4 + a5 + a6 ) + (a5 + a6 + a7 ) +
+ (a6 + a7 + a1 ) + (a7 + a1 + a2 ) 5 M + M + M + M + M + 2M + 2M = 9M,
1
ahonnan 3 5 9M , tehát 5 M. 2 pont
3
1
Az egyenlőség meg is valósítható, ugyanis az a1 = a4 = a7 = , a2 = a3 = a5 = a6 = 0
3
1 1
választással mind az öt összeg, tehát M értéke is , vagyis M legkisebb értéke valóban . 2 pont
3 3
Összesen: 7 pont
5. Két pozitív egész szám hasonló, ha

– a két szám (tízes számrendszerbeli alakjában) ugyanazokat a számjegyeket tartalmazza;
– a két számban a közös számjegyek darabszáma azonos;
– valamint egyik szám sem tartalmazza a 0-s számjegyet.
(Pl. hasonlóak a 1454412, és a 4441125, de hozzájuk nem hasonló az 1245 szám.)
Van-e három olyan 2016-jegyű A, B, C szám, hogy A hasonló B-vel, A hasonló C-vel, és
C = A + B?
47
Megoldás. Megmutatjuk, hogy vannak a feltételeknek megfelelő A, B, C számok.
Először keressünk „kicsi” ilyen számokat. A feltételek miatt B is hasonló C-vel. Ha A, B, C
9-es maradékait vizsgáljuk, adódik, hogy – a 9-cel való oszthatósági szabály miatt – a három
szám azonos maradékot ad 9-cel osztva. 1 pont
Mivel A + B = C, ez csak úgy lehet, ha mind a három szám 9-cel osztható. 1 pont
Könnyen látható, hogy egyjegyű, és kétjegyű ilyen számok nincsenek. 1 pont
Háromjegyű számokat már találhatunk. Először próbálkozzunk olyan háromjegyű számok-
kal, ahol a számjegyösszeg: a + b + c = 9.
Legyenek A, B, C jegyei valamilyen sorrendben a, b, c (a jegyek között lehetnek azonosak
is akár)!
Konkrétan: A = abc, B = a′ b′ c′ és C = a′′ b′′ c′′ , ahol a ′ -s, és ′′ -s jegyek az a, b, c jegyek
valamilyen permutációi.
Mivel a jegyek összege 9, ezért c = 9 − a − b, c′ = 9 − a′ − b′ , c′′ = 9 − a′′ − b′′ .
A, B utolsó jegyeinek összege vagy C utolsó jegye, vagy attól 10-zel több, vagyis
18 − a − b − a′ − b′ ≡ 9 − a′′ − b′′ (mod 10), innen

18 − a − b − a′ − b′ − c′′ ≡ 9 − a′′ − b′′ − c′′ = 0 (mod 10), majd
18 ≡ a + b + a′ + b′ + c′′ (mod 10) adódik.
Innen két eset lehet, az egyik, hogy a, b, a′ , b′ , c′′ között A, B, C mind a három jegye
előfordul, ekkor – mivel ezek összege 9 – a maradék két számjegy (az általánosság meg-
szorítása nélkül mondjuk a, b′ ) összege is a + b′ = 9. Mivel az összeg páratlan, ezért itt két
különböző jegyről van szó, viszont ekkor a harmadik jegy okvetlenül 0, ami ellentmondás.
A másik eset, hogy a, b, a′ , b′ , c′′ között A, B, C három jegye közül pontosan kettő for-
dul elő, egyik 3-szor, a másik 2-szer. Ez azt jelenti – megint az általánosság megszorítása
nélkül –, hogy 18 ≡ 3a + 2b (mod 10). Vagyis 3a + 2b vagy 8 vagy 18 vagy 28 vagy 38.
Ha 8 = 3a + 2b → a páros csak a = 2, b = 1 → c = 6 lehet, ez nem ad eredményt.
Ha 18 = 3a + 2b → 3 | b csak b = 3 → a = 4, c = 2 és b = 6 → a = 2, c = 1 lehet, ezek
sem adnak eredményt.
Ha 28 = 3a + 2b → 27 < 28 = 3a + 2b < 3(a + b) → 9 < a + b vagyis ekkor már túl nagy
lenne a számjegyek összege. (A 38-as eset ugyanígy!)
Vagyis nincsenek olyan háromjegyű számok, ahol a számjegyössszeg 9. 1 pont
Végül, ha a számaink háromjegyűek, és a számjegyösszeg 18, akkor már találunk meg-
oldást:
18 = 9 + 8 + 1 = 9 + 7 + 2 = 9 + 6 + 3 = 9 + 5 + 4 = 8 + 8 + 2 = 8 + 7 + 3 =
=8+6+4=8+5+5=7+7+4=7+6+5=6+6+6
felbontások lehetnek jók.

Ezek közül (a számjegyek további vizsgálatával – pl. a végződések, illetve a számok első
jegyeinek a vizsgálatával) csak a 18 = 9 + 5 + 4 jöhet szóba.
48
Kis próbálkozás után A = 459, B = 495, és C = 954 három megfelelő szám. 1 pont
Az A = 459, B = 495, és C = 954 számokból többféle módon tudunk megfelelő 2016-jegyű
számokat csinálni.
I.) Pl. (mivel 2016 = 3 · 672)
A = 459459459 . . . 459, B = 495495 . . . 495 és C = 954954 . . . 954
megfelelő három szám (minden szám 672 blokkból áll).

II.) Pl.
A = 499 . . . 9959, B = 499 . . . 995 és C = 99 . . . 9954
is megfelelő (mind a három számban pontosan 2014 darab 9-es jegy van). 2 pont
Ha a diák megtalál megfelelő számokat, és az A, B, C számokról meg is mutatja, hogy
megfelelnek a feltételeknek, kapja meg a 7 pontot, puszta eredményközlésért – ha a kapott
eredményt nem ellenőrzi – csak az utolsó rész 2 pontját kapja.
Összesen: 7 pont
Haladók III. kategória, 2. (döntő) forduló
Feladatok
1. Adott ABC háromszög esetén a QRS háromszöget nevezzük az ABC háromszög kölyök-
háromszögének, ha az igaz, hogy
– QP1 felezőpontja R,
– RP2 felezőpontja S,
– SP3 felezőpontja Q, ahol a P1 , P2 , P3 pontok valamilyen sorrendben az A, B, C pontok.
Igazoljuk, hogy minden ABC háromszögnek két kölyök-háromszöge van, és a két kölyök-
háromszög metszetének a területe az ABC háromszög területének az 1/10-e.
2. Az f : R → R nem konstans függvényről azt tudjuk, hogy minden valós x esetén
f (1 − x) + (1 − x)f (x) = c,
ahol c rögzített egész konstans.

Igazoljuk, hogy ha f (x)-nek van egész fixpontja, akkor van két olyan fixpontja is, amely
nem egész.
(z fixpontja f (x)-nek, ha f (z) = z.)
49
3. Egy kör alakú asztal körül 20 diák ül. Minden diák előtt van néhány cukorka, kezdetben
2, 4, 6, 8, . . . , 38, 40, valamilyen tetszőleges sorrendben. A diákok – tanáruk vezetésével –
a következőt teszik. Egy lépésben minden diák odaadja a tőle jobbra ülő diáknak cukorkái
felét, majd ha így páratlan sok cukorkája maradna, akkor a tanártól kap még egyet. Ezt a lé-
pést ismételgetik újra és újra. Bizonyítsuk be, hogy egy idő után minden diáknak ugyanannyi
cukorkája lesz.
1. Adott ABC háromszög esetén a QRS háromszöget nevezzük az ABC háromszög kölyök-
háromszögének, ha az igaz, hogy
– QP1 felezőpontja R,
– RP2 felezőpontja S,
– SP3 felezőpontja Q, ahol a P1 , P2 , P3 pontok valamilyen sorrendben az A, B, C pontok.
Igazoljuk, hogy minden ABC háromszögnek két kölyök-háromszöge van, és a két kölyök-
háromszög metszetének a területe az ABC háromszög területének az 1/10-e.
Megoldás. Az általánosság megszorítása nélkül feltehetjük, hogy a P1 pont az A ponttal

egyezik meg. Innen valóban két lehetőség van P2 , P3 választására: vagy P3 = B, P2 = C,
vagy fordítva: P3 = C, P2 = B.
(Természetesen ezzel még nem igazoltuk, hogy egyáltalán van-e ilyen kölyök-háromszög.) 1 pont
Most megmutatjuk, hogy a P1 = A, P2 = B, P3 = C esethez egyértelműen tartozik QRS
kölyök-háromszög, és megadjuk QRS „helyzetét”.
Legyen az A, B, C csúcsokkal szemben az a, b, c oldal, az ezekhez tartozó magasságok
pedig legyenek rendre: ma , mb , mc !
Legyen a Q csúcs távolsága az a, b, c oldaltól x, y, z!
(Megjegyzés: Ezeket a távolságokat előjeles távolságnak fogjuk érteni, ami azt jelenti, hogy,
pl. ha az a oldalegyenese által meghatározott közös félsíkban van Q, és A, akkor x > 0, ha
ellentétes félsíkban, akkor x < 0, illetve, ha Q az a oldalegyenesen, akkor x = 0.)
Ekkor nyilván A, B, C csúcsok távolsága a rájuk illeszkedő oldalaktól 0, míg a szemben
lévő oldalaktól rendre: ma , mb , mc .
A felezőpont tulajdonságai miatt számolható Q, R, S távolsága az oldalaktól:
x + ma
Mivel QA felezőpontja R, ezért R távolsága az a oldaltól: ,
2
y
távolsága a b oldaltól: ,
2
z
távolsága a c oldaltól: ,
2
50
x + ma
Mivel RB felezőpontja S, ezért S távolsága az a oldaltól: .
4
y
+ mb y + 2mb
távolsága a b oldaltól: 2 = ,
2 4
z
távolsága a c oldaltól: ,
4
x + ma
Mivel SC felezőpontja Q, ezért Q távolsága az a oldaltól: ,
8
y + 2mb
távolsága a b oldaltól: ,
8
z
+ mc z + 4mc
távolsága a c oldaltól: 4 = .
2 8
Másfelől az utóbbi távolságok éppen megegyeznek x, y, z-vel, vagyis
x + ma ma
= x −→ = x,
8 7
y + 2mb 2mb
= y −→ = y,
8 7
z + 4mc 4mc
= z −→ = z.
8 7
( )
ma 2mb 4mc
Vagyis Q távolsága az oldalaktól: ; ; .
7 7 7
( )
4ma mb 2mc
Hasonlóan R távolsága az oldalaktól: ; ; , és
( 7 ) 7 7
2ma 4mb mc
S távolsága az oldalaktól: ; ; .
7 7 7
Vagyis ebben az esetben a QRS kölyök-háromszög valóban egyértelműen létezik, illetve
a távolságok pozitív volta pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a QRS háromszög teljes egé-
szében az ABC belsejében van.
(Megjegyzés: Vektorokkal egyszerűbben kijönnek ugyanezek az eredmények.) 2 pont
Az eddigi eredményeink alapján használjuk a következő ábrát, és a jelöléseit!
Az ábra elkészítésénél minden oldal összes hetedelőpontját vettük, és azokon keresztül pár-
huzamosokat húzva a megfelelő oldallal 49 egybevágó (a továbbiakban egységnyi területű-
nek tekintett → így ABC területét 49-nek tekintjük), az ABC-hez hasonló kisebb három-
szögre bontottuk az ABC háromszöget.
51
QRS, és Q′ R′ S ′ a két kölyök-háromszög, míg nekünk a DEF D′ E ′ F ′ hatszög területét kell
meghatároznunk.
(Megjegyzés: Mivel Q, R, S, Q′ , R′ , S ′ az ábrán rácspontok, a rácsbeli koordinátáik miatt
D, E, F , D′ , E ′ , F ′ pontok léteznek, és az ábrán „felrajzolt módon, sorrendben” léteznek,
hiszen mindegyikük egy megfelelő rácstrapéz átlós pontja.) 1 pont
Először megmutatjuk, hogy bármely kölyök-háromszög területe az ABC területének éppen
1/7-e (vagyis, ha ABC területe 49, akkor pontosan 7).
Ugyanis TQRS = TRAS = TSBQ = TQCR hiszen (Q,
R, S felezőpont volta miatt) azonos oldalú, és magas-
ságú háromszögek mind a QRS-sel.
Másfelől TRAS = TSAB , TSBQ = TQBC , és TQCR =
= TRCA hiszen itt is rendre azonos oldalú, és magas-
ságú háromszögekről van szó.
TABC
Innen adódik, hogy TQRS = . 1 pont
7
Innen a DEF D′ E ′ F ′ hatszög területe számolható például a következőképpen:
TDEF D′ E ′ F ′ = TDRD′ Q′ + TER′ E ′ Q + TF SF ′ S ′ − TQRS − TQ′ S ′ R′ ,
hiszen a jobboldali összeg mind az öt tagjában a DEF D′ E ′ F ′ hatszög területét egyszer-

egyszer vettük (háromszor pozitív, kétszer negatív előjellel), míg az ERF , F R′ D′ , . . . ,
DS ′ E háromszögek területét egyszer negatív, egyszer pozitív előjellel vettük. Innen
( ) ( )
3 3 9 9 63
TDRD′ Q′ = TDRQ′ + TD′ Q′ R = 3 · ·2 +3· ·1 = + = ,
4 5 2 5 10
( )
3
ahol a TDRQ′ = 3 · · 2 képletben a 3 az RQ′ távolságot jelenti (ez 3-szor annyi, mint
4 ( )
3
valamely egységnyi területűnek tekintett rácsháromszög vízszintes oldala), míg a ·2
4
az RQ′ oldalhoz tatozó magasságot (ez éppen 3/2-szer annyi, mint az egységnyi területű-
nek tekintett rácsháromszög vízszintes oldalához tartozó magasság), ez utóbbi az RQ′ D, il-
letve a QS ′ D háromszögek hasonlóságából jön ki, illetve abból, hogy a hasonlóság aránya:
RQ′
λ= = 3.
QS ′
( )
3
TD′ Q′ R = 3 · · 1 pont ugyanígy számolható.
5
TER′ E ′ Q , és TF SF ′ S ′ pontosan ugyanúgy számolható, mint TDRD′ Q′ , és mindre:
63
TDRD′ Q′ = TER′ E ′ Q = TF SF ′ S ′ =
10
adódik.
Emiatt
63 189 − 140 49
TDEF D′ E ′ F ′ = 3 · −2·7= = .
10 10 10
52
Mivel TABC = 49, emiatt a két kölyök-háromszög metszetének területe valóban pontosan
1/10-e az ABC háromszög területének. 2 pont
Összesen: 7 pont
2. Az f : R → R nem konstans függvényről azt tudjuk, hogy minden valós x esetén

f (1 − x) + (1 − x)f (x) = c,
ahol c rögzített egész konstans.
Igazoljuk, hogy ha f (x)-nek van egész fixpontja, akkor van két olyan fixpontja is, amely
nem egész.
(z fixpontja f (x)-nek, ha f (z) = z.)
Megoldás. Először határozzuk meg f (x) értékét x = 0 esetén! Helyettesítsünk be x helyére

1-et! Ekkor
f (1 − 1) + (1 − 1)f (1) = f (0) = c.
Ha x ̸= 0, akkor szorozhatjuk az egyenletünket x-szel:

(1) xf (1 − x) + x(1 − x)f (x) = cx.
Valamint az f (1 − x) + (1 − x)f (x) = c képletbe x helyére 1 − x helyettesítésével:

(2) f (x) + xf (1 − x) = c. 1 pont
(1) − (2) −→ (−x2 + x − 1)f (x) = c(x − 1). Mivel −x2 + x − 1 < 0 minden x-re, ezért
c(x − 1)
oszthatunk vele: f (x) = . Ezzel megkaptuk az f (x) hozzárendelési szabályát
−x2 + x − 1
(ha x ̸= 0).
c(0 − 1)
Mivel ez a képlet x = 0 esetén: f (0) = = c, ezért minden x-re megadja
−02 + 0 − 1
f (x)-et. 2 pont
Legyen most már z fixpontja f (x)-nek!
Ha z = 0 −→ f (0) = 0 = c −→ f (x) = 0 konstans, ami nem megfelelő.
c(1 − 1)
Ha z = 1 −→ f (1) = = 0, vagyis ez sem lehet fixpont.
−12 + 1 − 1
Vagyis z = 0; 1 nem fixpont. 1 pont
Legyen most már z ̸= 0; 1 tetszőleges egész fixpont, vagyis
c(z − 1)
z = f (z) = .
−z 2 + z − 1
Az egyenletet rendezve:
−z 3 + z 2 − z 1
c(z − 1) = −z 3 + z 2 − z −→ c = = −z 2 − 1 −
z−1 z−1
53
adódik. Mivel c, z egészek, innen (z − 1) | 1 −→ z1 = 0; z2 = 2 adódik.
A z = 0-t elintéztük már, az nem lehet fixpont, marad, hogy z = 2 a fixpont. 1 pont
−23 + 22 − 2
Innen adódik, hogy c = = −6.
2−1
−6(x − 1)
Vagyis a függvényem: f (x) = .
−x2 + x − 1
−6(x − 1)
Lássuk, ennek vannak-e egyéb fixpontjai! Ehhez az kell, hogy x = legyen,
−x2 + x − 1
innen: −6(x − 1) = −x3 + x2 − x, majd 0 = x3 − x2 − 5x + 6 adódik. Mivel tudjuk, hogy
ennek az egyenletnek 2 a gyöke, több módon szorzattá alakíthatjuk, végül:
0 = x3 − x2 − 5x + 6 = (x − 2)(x2 + x − 3)
adódik.
Az x2 + x − 3 = 0 két valós, de irracionális megoldása adja az f (x) két egyéb fixpontját:
√
−1 ± 13
z2,3 = a két nemegész fixpont (a z = 2 mellett). 2 pont
2
Összesen: 7 pont
3. Egy kör alakú asztal körül 20 diák ül. Minden diák előtt van néhány cukorka, kezdetben
2, 4, 6, 8, . . . , 38, 40, valamilyen tetszőleges sorrendben. A diákok – tanáruk vezetésével –
a következőt teszik. Egy lépésben minden diák odaadja a tőle jobbra ülő diáknak cukorkái
felét, majd ha így páratlan sok cukorkája maradna, akkor a tanártól kap még egyet. Ezt a lé-
pést ismételgetik újra és újra. Bizonyítsuk be, hogy egy idő után minden diáknak ugyanannyi
cukorkája lesz.
1. megoldás. Általánosabban azt bizonyítjuk, hogy ha az n = 3 diák előtt kezdetben

a1 , a2 , . . . , an cukor van (ai páros minden i-re), akkor a folyamat véges lépésben elér abba
az állapotba, ahol minden diák előtt azonos számú cukorka van.
Néhány kis n-re végzett kísérlet után megfogalmazható az alábbi két sejtés:
1. Ha egy lépés előtt max{ai } = M , akkor a lépés után is legfeljebb M a maximum.
2. Ha egy lépés előtt min{ai } = m, akkor a lépés után is legalább m a minimum. 2 pont
Az első sejtést bizonyítjuk, a második ugyanúgy megy. Legyen három szomszédos diák előtt
b c
rendre a, b és c cukor egy lépés előtt. Tudjuk, hogy a, b, c 5 M . A lépés után + vagy
2 2
b c
+ + 1 cukor lesz a középső diák előtt. (A b cukor felét továbbadja, a c cukor felét meg-
2 2
b+c M M
kapja, és esetleg eggyel ki kell egészíteni párosra.) Az első esetben 5 + = M.
2 2 2
b+c
A második eset csak úgy állhat elő, ha < M , hiszen M páros. Tehát ekkor is
2
b c
+ + 1 5 M cukor lesz a középső diák előtt. Az érvelés bármelyik diákkal – mint kö-
2 2
zépsővel – elmondható, ezért a lépés után nem növekedhetett a maximális cukorszám. 1 pont
54
A másik lényeges észrevétel a következő. Ha min{ai } = m és egy pillanatban k > 0 diáknak
van pontosan m cukorkája (és még van legalább két különböző cukorszám), akkor a lépés
után az m cukorkával rendelkező diákok száma k-nál kevesebb. 1 pont
Ugyanis ha egy minimális számú (m) cukorkával bíró diák egy a cukorkával bíró diáktól
m+a m+a
kap cukorkákat, akkor vagy + 1 cukorkája lesz a lépés után. a = m miatt
2 2
csak akkor nem növekedett cukorkái száma, ha a = m. Tehát csak azok a minimális darab-
számok maradnak meg, amelyektől balra is minimális a cukorkák száma. Ez pedig legalább
az egyik minimumra nem teljesül, ha nem minden cukorkaszám egyenlő. Az is világos, hogy
ha valakinél kezdetben a m-nél több cukor volt, annál egy lépés után is m-nél több cukorka
lesz. 1 pont
Az eddigi észrevételekből már egyszerűen következik a feladat állítása. Legyen max {ai } =
= M és min {ai } = m. Ha M = m, akkor vége a folyamatnak. Ha m < M , akkor minden
lépésben csökken az m cukorkával rendelkező diákok száma, ezért véges sok lépés után
m′ > m lesz a cukorkaszám minimuma. Mivel a darabszámok pozitív egészek, így véges sok
lépésben eljutunk oda, hogy a minimum és a maximum megegyezik, vagyis minden diáknak
ugyanannyi cukorkája van. 2 pont
Összesen: 7 pont
2. megoldás vázlata: Az előző megoldásban már láttuk, hogy a maximális cukorkaszám

nem nőhet az eredeti érték felé. Emiatt csak véges sok különböző cukorka-eloszlás fordul-
hat elő, vagyis csak akkor tarthatna a végtelenségig a folyamat, ha egy idő után „ciklizál”.
Továbbá a ciklusban már nem fordulhat elő, hogy a tanár új cukrot „tesz a rendszerbe”, hi-
szen a periódus végén ugyanannyi cukor van, mint a kezdetekor.
Indirekt tegyük tehát fel, hogy ki tud alakulni egy ilyen ciklus! Ennek kezdetekor a cukor-
kaszám legyen a0 , a1 , . . . , a19 , és az átadás iránya legyen ai+1 → ai . Mivel a ciklusban már
nem kerül új cukor a rendszerbe, ezért egy lépésben mindig a következő módon változik
a cukorkaszám:
ai + ai+1
ai ← ,
2
ahol az indexelés (mod 20) értendő.
Vizsgáljuk most meg, hogy egy kiszemelt diáknak hogyan változik a cukorkaszáma 19 lépés
során. Ai jelölje a kiszemelt diák cukorkaszámát a ciklus i. lépése után.
A0 = a0 ,
a0 + a1
A1 = ,
2
a0 + 2a1 + a2
A2 = ,
4
a0 + 3a1 + 3a2 + a3
A3 = ,
8
..
.
55
(19) (19) (19) (19)
a0 + a1 + a2 + . . . + a19
A19 = 0 1 2 19
.
219
Ha a ciklus elején a maximális cukorkaszám M volt, és nem mindegyik diák előtt volt
M cukor, akkor
(19) (19) (19) (19)
0 a0 + 1 a1 + 2 a2 + . . . + 19 a19
A19 =
219
(19) (19) (19) (19)
0 M + 1 M + 2 M + . . . + 19 M
<
219
(19) (19) (19) (19)
0 + 1 + 2 + . . . + 19
=M· =M ·1
219
Ez viszont azt jelentené, hogy 19 lépés után csökkent a maximális cukorkaszám, ami ellent-
mond a periodicitás feltevésének, hiszen a maximum nem tud növekedni, ezért nem tudnánk
a kiinduló állapotba visszatérni.
56

Arany Daniel

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Arany Daniel

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A RANY DÁNIEL M ATEMATIKAI TANULÓVERSENY

A verseny az NTP-TV-15-0048 azonosító számú pályázat alapján a Nemzeti Te-

Bolyai János Matematikai Társulat

2. Mi a 20152015 + 20152016 összeg utolsó 6 számjegye?

3. Egy hegyesszögű háromszöget 2 magasságvonala 4 részre bontja. Tudjuk, hogy ebből

4. Egy 4 × 4-es táblázat mindegyik mezőjébe beírjuk az 1, 2, 3 számok valamelyikét.

Megoldások és javítási útmutató

2. Mi a 20152015 + 20152016 összeg utolsó 6 számjegye?

Megoldás. Emeljünk ki 20152015 -t!

20152015 · (1 + 2015) = 20152015 · 2016. 1 pont

2015 osztható 5-tel. 1 pont

2015 = 5 · 403; 2016 = 25 · 63;

3. Egy hegyesszögű háromszöget 2 magasságvonala 4 részre bontja. Tudjuk, hogy ebből

4. Egy 4 × 4-es táblázat mindegyik mezőjébe beírjuk az 1, 2, 3 számok valamelyikét.

b) Nem érhető el:

Kezdők I–II. kategória, II. forduló

5. Az ABC √ egyenlőszárú háromszög AB szára a háromszög köré írt körének O közép-

Megoldások és javítási útmutató

4 · (x + 12y) = 6 · 12, (1 pont)

Ebből y = 1,25. (1 pont)

5. Az ABC √ egyenlőszárú háromszög AB szára a háromszög köré írt körének O közép-

2. Andris és Bence a következő játékot játsszák: feldobnak egy pénzérmét, és ha a dobás

3. Egy háromszög AB oldala 10 cm. Az A csúcsból kiinduló súlyvonal 9 cm, a B csúcs-

Megoldások és javítási útmutató

Megoldás. p4 − q 4 = (p2 − q 2 )(p2 + q 2 ) = (p − q)(p + q)(p2 + q 2 ).

1 < p − q < p + q < p2 − q 2 < p2 + q 2 < (p − q)(p2 + q 2 ) < (p + q)(p2 + q 2 ) < p4 − q 4 .

Így felsoroltuk a p4 − q 4 kifejezés 8 különböző pozitív osztóját.

2. Andris és Bence a következő játékot játsszák: feldobnak egy pénzérmét, és ha a dobás

3. Egy háromszög AB oldala 10 cm. Az A csúcsból kiinduló súlyvonal 9 cm, a B csúcs-

2. Az ABCD négyzet belsejében egy P pontra teljesül, hogy AP B^ = 90◦ és P A > P B.

3. Egy szabályos háromszög oldalait felosztjuk 6-6 egyenlő részre, és az osztópontokon

Megoldások és javítási útmutató

Megoldás. Jelöljük a keresett számot n-nel!

d(n) = (a + 1) · (b + 1), d(n3 ) = (3a + 1) · (3b + 1),

ezért 7 · (a + 1) · (b + 1) = (3a + 1) · (3b + 1).

A P P ′ szakasz hossza a megadott d-vel egyenlő,

Végezzük el az alábbi helyettesítéseket:

A műveletek elvégzése és az összevonások után:

3. Egy szabályos háromszög oldalait felosztjuk 6-6 egyenlő részre, és az osztópontokon

Megoldás. Rendeljünk a kis háromszögek csúcspontjaihoz rendezett számpárokat az alábbi

1. Oldjuk meg a pα = 2β + 1 egyenletet, ahol α, β 1-nél nagyobb egész számok, pα pedig

2. Az ABC egységoldalú szabályos háromszög, melynek BC oldalára kifelé olyan BDC

Megoldások és javítási útmutató

1. Oldjuk meg a pα = 2β + 1 egyenletet, ahol α, β 1-nél nagyobb egész számok, pα pedig

Megoldás. Ha α páros, azaz α = 2k, akkor

ahol a tényezők különbsége 2, és a szorzat 2-hatvány.

A kapott eredmények alapján P DM △ ∼

II. megoldás. Rajzoljuk meg a D középpontú DB = DC sugarú k kört! Mivel DBA^ =

(a1,1 − a1,2 + a1,3 − . . . + . . .)2 + (a2,1 − a2,2 + a2,3 − . . . + . . .)2 + . . . +

+ (a2015,1 − a2015,2 + a2015,3 − . . . + . . .)2 + (a1,1 − a2,1 + a3,1 − . . . + . . .)2 +

+ (a1,2 − a2,2 + a3,2 − . . . + . . .)2 + . . . + (a1,2016 − a2,2016 + a3,2016 − . . . + . . .)2 = 0.

Haladók – I. kategória, első (iskolai) forduló

2. Az y = 0 félsíknak hány olyan rácspontja van, amelyeknek a koordinátái kielégítik

3. Határozzuk meg azon a és b valós számokat, amelyekre igaz, hogy a és b is gyöke

Megoldások és javítási útmutató

(1 pont, de csak ha az összes lehetőség megvan.) 1 pont

(1 pont az összes lehetőség megtalálásáért és 1 pont a 6; 5 és 5; 7 pár kizárásáért.) 2 pont

2. Az y = 0 félsíknak hány olyan rácspontja van, amelyeknek a koordinátái kielégítik

Megoldás. A hozzárendelési szabályt átalakítva:

A négy jó eset felismerése. 1 pont

A rácspontok számának megadása. 1 pont

3. Határozzuk meg azon a és b valós számokat, amelyekre igaz, hogy a és b is gyöke

Megoldás. Mivel a és b is megoldása az egyenletnek, ezért helyettesítsük be az egyenletbe

a = 1 és b = −2 valóban a megoldásai. 1 pont