0

11. Gyakorló feladatok 2

Állapítsuk meg, melyik esetben megy végbe reakció az alábbiak közül:

a) ólom(II)-nitrát oldatba cinklemezt mártunk
b) cink-nitrát oldatba ólomlemezt mártunk?

Állapítsuk meg, melyik esetben megy végbe reakció az alábbiak közül:

a) réz(II)-nitrát oldatba mártunk ezüstlemezt
b) rézlemezt mártunk ezüst-nitrát oldatba?
 0

Az alábbi fémekből 8,15-8,15 g-ot dobunk nagy mennyiségű 1,25 mol/dm3-es sósavba.
Melyik esetben történik változás? Állítsuk sorrendbe a fémeket a fejlesztett gáz mennyisége
szerint: cink, vas, réz, mangán, magnézium, nátrium, ezüst, nikkel.
 0

Az alábbi fémekből 4,85-4,85 g-ot dobunk nagy mennyiségű 1,68 mol/dm3-es sósavba.
Melyik esetben történik változás? Állítsuk sorrendbe a fémeket a fejlesztett gáz mennyisége
szerint: alumínium, ezüst, cink, kálium, arany, kadmium, kalcium.
 0

380 cm3 0,12 mol/dm3-es ólom(II)-nitrát oldatba 1,95 g-os tömegű darabokat teszünk az
alábbi fémekből: cink, nikkel, ezüst. Melyik esetben hogyan változik meg a szilárd fázis
tömege?
 0

65 cm3 2,9 mol/dm3-es kénsavoldatba az alábbi fémek 4,25 g-os darabját tesszük: vas,
magnézium, alumínium, kalcium, nátrium. Hol és mekkora térfogatú st. állapotú gáz fejlődik?
 0

1150 cm3 17 m/m%-os 1,258 g/cm3 sűrűségű réz(II)-szulfát oldatba 25,5 g vasport szórunk.
A szilárd fázis tömegváltozásának befejeztével határozzuk meg annak tömegét és az oldat
m/m%-os összetételét.
 0

275 cm3 31 m/m%-os 2,1 g/cm3 sűrűségű ezüst-nitrát oldatba 5,95 g tömegű cinkport
szórunk. Mekkora lesz a reakció után a szilárd fázis tömege és az oldat m/m%-os összetétele.
 0

Ismeretlen, negatív st.potenciálú fémet 300 cm3 0,1 mol/dm3-es ezüst-nitrát oldatba
mártottak. Egy idő után a lemezt kivéve, annak tömege 1,5070 g-mal volt nagyobb, mint
kezdetben. Megállapítható még, hogy az oldatban a két fémion koncentrációja azonos. Ezután
rézlemezt mártottak a fémiont és az ezüstiont tartalmazó oldatba és ekkor a lemez tömege
0,7615 g-mal nő. Mi az ismeretlen fém moláris tömege?
 0

Ismeretlen, negatív st.potenciálú fémet 100 cm3 0,5 mol/dm3-es ezüst-nitrát oldatba mártottak
Egy idő után a lemezt kivéve annak tömege 1,73 g-mal nőtt. Megállapítható, hogy ekkor az
oldatban a két fémion konc-ja azonos. Ezután rézlemezt mártottak az ismeretlen fémiont és az
ezüstiont tartalmazó oldatba. Ekkor a lemez tömege 1,27 g-mal nőtt. Mi az ismeretlen fém?
 0

A szertár polcán 50,00 g 30,00 tömeg%-os CuSO4- és 50,00 g 30,00 tömeg%-os NiSO4-oldat
található.
a) Hány cm3 1,00 mol/dm3 koncentrációjú réz(II)-szulfát-, illetve nikkel(II)-szulfátoldatot
készíthetünk a szertárban talált két oldatból?

b) Az elkészített két oldatot galvánelemmé kapcsoljuk össze a megfelelő fémelektródok

használatával. Írja fel a katód- és az anódfolyamat reakcióegyenletét!

c) Mennyi az így készített galvánelem elektromotoros ereje?

 0

Réz- és nikkelelektródokból galvánelemet állítunk össze. Az egyik fémlemez 1,00 mol/dm3

koncentrációjú réz(II)-szulfát-oldatba, a másik 1,00 mol/dm3 koncentrációjú nikkel(II)-
szulfát-oldatba merül. Mindkét oldat térfogata 1,25 dm3 . Az elem működése közben az egyik
elektród tömege 9,98 grammal csökkent.

a) Írja fel a katód- és anódreakciók egyenletét!

anódreakció:
katódreakció:

b) Számítsa ki a cella elektromotoros erejét!

c) Mennyivel változott a másik elektród tömege működés közben?

d) Számítsa ki mindkét elektrolitoldat anyagmennyiség-koncentrációját a működési folyamat

végén, ha térfogatváltozásuktól eltekintünk!

e) Számítsa ki, mennyi töltés haladt át a cellán!

 0

Számítási és elemző feladat Egy laboráns standard Daniell-elem összeállítását kapta feladatul.
a) Írja fel a Daniell-elem celladiagramos jelölését, a katód-, és anódfolyamatok
reakcióegyenletét!

b) Számítsa ki a cella elektromotoros erejét!

A laborvezető később meggondolta magát, s az utasítást úgy módosította, hogy a Daniell-

elem színtelen elektrolitja helyett nikkel(II)-klorid-oldatot használ, s egy nikkellemezt is

keres hozzá. Újonnan támadt ötletét úgy indokolta, hogy a cserével mindkét elektrolit
színes lesz, s ezzel két hidratált kation színét is meg tudja a hallgatóságnak mutatni. b)
Milyen színűek a szóban forgó hidratált kationok?
A laboráns 1,500 dm3 , 1,000 mol/dm3 koncentrációjú nikkel(II)-klorid-oldatot készített.

c) Mekkora tömegű kristályvíztartalmú sót (NiCl2·6 H2O) kellett bemérnie ehhez?

 0

A galvánelem összeállítása előtt megmérte mindkét fémlemez tömegét. A nikkelé 42,80 g, a

másik lemezé 51,92 g volt. Az elektrolitok koncentrációját 1,000 mol/dm3 -nek mérte.
Mindkét elektrolit-oldatból 1,200 dm3 -t használt a demonstrációhoz. A kísérlet bemutatása
után újra megmérte a fémlemezek tömegét, s az elektrolitok koncentrációját is. A rézlemez
tömege 57,63 g volt. A tömegmegmaradás törvényére emlékezve úgy gondolta, hogy a
nikkellemeznek 37,09 g tömegűnek kellene lennie. A biztonság kedvéért azonban méréssel is
meggyőződött hipotéziséről, de a mért eredmény eltért az általa várt értéktől.

d) Írja fel az újonnan összeállított galvánelemben zajló kémiai folyamat bruttó egyenletét!
Számítsa ki a nikkellemez tömegét és a nikkel(II)-ionok koncentrációját a kísérlet elvégzése
után! (A számítás során az elektrolit térfogatát tekintse állandónak!)

e) Számítsa ki, mekkora elektromos töltés haladt át a cellán! Ekkora töltésmennyiség hatására,
a CuSO4-oldat elektrolízise során mekkora térfogatú, 25 °C-os, standard légköri nyomású gáz
keletkezne az anódon? A számítás előtt írja fel az anódfolyamat reakcióegyenletét is! Mennyi
ideig tartott volna az elektrolízis 5,000 A erősségű áramot használva?
0
0
0
0
0