A Galván elemek

Készítette: Béres János

Egy galván elem az egyik legegyszerűbb fajta elem mely
két eletródból és egy vagy több elektrolitból áll. A
legegyszerübb formája az mely esetén amikor a két
tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba
merül.

A Galván elem egy elektrókémiai áramforrás.

Galván elemeknek 2 fajtájuk van: primer, mely nem
tölthető, illetve tölthető.

Bármely Galván elem alapja a potenciál különbség a két eletród közöt. Ez a potenciál
különbség az elektródókra kapcsolt áramkörben elektromos áramot hoz létre.
 Luigi Galvani

Luigi Galvániról nevezték el ezt a folyamatot, aki

egy olasz fizikus, orvos volt.
(Bologna, 1737 szeptember 9. –
Bologna, 1798. december 4.)
 Mükődése

A legegyszerűbb galvánelem az, amikor a két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó
sóoldatba merül. A sóoldatban a bemerülő fém oxidált, pozitív töltésű kationjai és az ezeket
semlegesítő anionok találhatók. Az elektródok a fémet két különböző oxidációs állapotban
tartalmazzák. A lejátszódó redoxireakciót a konvenció szerint a redukció irányában írjuk fel.

Konkrét példa:A képen egy Daniell-elem látható, ahol cink (Zn) az oldatba kerül ,
miközben elektront ad le. Az elektron a vezetéken keresztül a réz(Cu)lemezre jut (ezért
világít az izzó). Itt az elektront az oldatban lévő rézionok felveszik, és kiválnak a
lemezre. A töltéskiegyenlítés érdekében szulfátionok vándorolnak a rézoldatból a
cinkoldatba és ezek zárják az áramkört.
 A Polarízáció

A Polarízáció veszélyezteti az áram állandó folyását. A Polarízáció az a

folyamat mely során hidrogén buborékok jelennek meg a a vegyi folyamat
során. Ez általában káros mivel részben, majd teljesen befedik a (+) pozitív
elektródot. Ez elején lasítja, majd elálíthatja az áram vonulását. Ezen
folyamat ellen depolarízálunk.

A depolározásnak több módja is van, de

megemlítünk 2-őt:

1. Az elektródot saját sójába merítik. Ilyenkor

nem gázok válnak ki az elektrolitból, hanem
ugyanaz a fém, mint amiből maga az elektród
készül.

2. A pozitív elektródot oxigéndús anyaggal

(pl. barnakőporral, MnO2) veszik körül, ami a
kiváló hidrogént leköti, és nem jöhet létre a
polarizált galvánelem.
 Vonatkoztatott alapfeszültség

Ha egy galvánelem egyik elektródja hidrogén, a másik elektróda pedig különböző

fémekből készül, a fémelektródokon különböző feszültségszinteket lehet mérni, azaz így
minden fém elektrokémiai feszültsége a hidrogénhez képest – mint alapra –
meghatározható. A galvánelem feszültsége az elektródokat alkotó fémek elektrokémiai
feszültségének különbségeként számítható.