SZÉCHENYI ISTVÁN

1. élete
- 1791 (Bécs) – 1860 (Döbling)
- szülei: Széchényi Ferenc (a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi
Könyvtár alapítója) és Festetich Julianna (testvére, György alapította a Georgicont
Keszthelyen)
- katonai pályára lépett ifjúkorában, huszártiszt volt a napóleoni háborúkban (1808), harcolt
a lipcsei csatában (1813), de csődbe jutott ezen a pályán és leszerelt (1826)
- sikertelen házassági kísérletek
- megcsömörlött a bécsi udvartól
- rengeteg adósságot halmozott fel, ezektől takarékoskodással és ésszerű gazdálkodással
próbált szabadulni (230 ezer forintos adósság 1830-ban, birtokainak évi jövedelme 60
ezer ft)
- sokat utazott: Angliában járt (1815), ahol tanulmányozta az angol jogrendszert és a
társadalmi rendet, 3 figyelemre méltó dolgot látott: alkotmány, gépek, lótenyésztés,
rádöbbent hazája elmaradottságára, járt Törökországban is, az útjai barátja, Wesselényi
Miklós is elkísérte
- példaképe: Byron (költő, liberális gondolkodó)
- sokat olvasott: Byron, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, Montesquieu
- a Helytartótanács közlekedési osztályának a vezetője lett (1845)
- közlekedési miniszter a Batthyányi-kormányban
- 1848-tól idegrendszeri problémákkal kezelték, Döblingbe vitték egy elmeintézetbe
- 1860-ban öngyilkos lett
- temetése nyilvános tüntetés volt az abszolutizmus rendszere ellen

2. írói munkássága
- 1828. Lovakrul
- 1830. Hitel (a pénzhiányra és a bizalomra utal a cím), előzmény: 1828-ban az Arnstein és
Eskeles bécsi bankház visszautasította hitelkérelmét – 10 ezer forintot kért, de
pénzszűkésre hivatkozva visszautasították, logikus rendbe állította a teendőket,
korábban is születtek hasonló munkák, de Széchenyi neve és rangja garancia volt a
sikerre, 3 magyar és 3 német kiadásban jelent meg → a mű hatására reformjavaslatok
fogalmazódtak meg, de sokan bírálták is: pl. Dessewffy József: Taglalat c. műve: tkp. a
Hitel kiegészítése volt: gazdasági függetlenséget akart és a vámrendszer eltörlését
- 1831. Világ (megvilágosítás, felvilágosítás)

1
 - 1833. Stádium (szakaszok, a reformok stádiumai): ebben a műben már konkrét
törvényeket indítványozott
- 1841. Kelet Népe → Kossuth Lajos: Felelet gróf Széchenyi Istvánnak
- 1842. a Jelenkor c. folyóirat szerkesztője
- 1847. politikai program töredéket ír
- 1859. Ein blick auf den anonymen Rückblick

3. reformeszméi
- a nagybirtok korszerűsítésére van szükség → ehhez hitel kell, de az ősiség törvénye
miatt ez lehetetlen → el kell törölni, s meg kell szünteti a robotot, a dézsmát, a
kilencedet, fel kell számolni a céheket, el kell törölni a belső vámokat, az árszabásokat,
bérmunkát kell alkalmazni, korszerűsíteni kell a közlekedést: útépítésre,
folyószabályozásra van szükség
- törvény előtti egyenlőség
- részleges közteherviselés → házipénztár létrehozása
- nem nemesek szabad birtokszerzése
- nyilvános törvényszéki tárgyalás
- önkéntes örökváltság
- magyar nyelv hivatalossá tétele
- örökösödési illeték eltörlése
- nyilvánosság biztosítása = sajtószabadság
- törvény a megyei ügyvédségre
- kormányzás korszerűsítése
- a közjogi kérdésekkel nem foglalkozott, a Habsburg-ház érdekeit nem akarta megsérteni,
az önállóság kérdését nem vetette fel, a birodalom egységét meg akarta tartani, csak be
akarta vonni az udvart a reformokba
- az átalakulásban a vezető szerepet az arisztokráciának szánta, ők alkalmasak a reformok
végrehajtására, a követendő példa Anglia volt
→ szembekerült Kossuthtal és Wesselényivel

4. gyakorlati alkotásai
- az Al-Duna és a Vaskapu hajózhatóvá tétele
- takarékpénztár
- Pesti Kikötő Egyesület
- Alagút (1857)
- csónakda
- téli kikötő

2
- Lánchíd építése (1842-1849)
- lóverseny, lótenyésztés
- pesti Hengermalom és óbudai Hajógyár
- vasút
- dunai és balatoni gőzhajózás
- Pesti Magyar Színház
- Tisza szabályozása (Vásárhelyi Pál)
- selyemhernyó-tenyésztés
- strand
- lóverseny, lótenyésztés
- pesti sétatér
- bortermelés
- Nemzeti Kaszinó (a társasélet helyszínei)
- Szederegylet
- neki volt az első vízöblítéses wc-je, ő honosította meg a sport és a Budapest szavakat, ő
vezette be az Ön megszólítást

5. politikai szerepvállalása
- 1825-27-es ogy.: birtokainak egy éves jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság,
a későbbi Magyar Tudományos Akadémia alapítására
- a negyvenes évekre elszigetelődött, a tömegpolitikától irtózott, komoly vita Kossuthtal
(jobb szónok, népszerűbb politikus volt)
- 1848-ban szerepet vállalt a Batthyány-kormányban