Széchenyi István – a reformmozgalom kibontakozása

(Széchenyi István személyisége legfőbb elméleti művei és ezek politikai hatása, fogadtatása, Széchenyi
István gyakorlati tevékenysége)

Gróf Széchenyi István – Kossuth szavaival fogalmazva – a legnagyobb magyar, mert munkásságával,
reformgondolataival, gyakorlati alkotásaival elindította a reformkort, ami az 1848-as változásokhoz vezetett.

Széchenyi István: (1791-1860)

 1791-ben született Bécsben, egy arisztokrata, katolikus családban
 jogi tanulmányokat folytatott
 Beutazta Európát, és rádöbbent, hogy hazánknak csatlakoznia kell a virágzó Nyugathoz, mert olyan
nagymértékű a lemaradása.

Sorold fel az utazási célokat!

Mely országok fejlődését hozta
példának Széchenyi?

 Magyarország sorsát a szívén viselve bekapcsolódott a magyar politikába

 Szükségesnek látta a megfontolt és eltervezett reformokat
 Kerülte a kormányzati érzékenységet sértő kifejezéseket
 1830-ban megjelent Hitel című munkája, melynek következményként országosan ismerté vált.
Innentől számítjuk a reformkort. A mű korszakalkotó, nagy olvasottságnak örvendett.
Ebben a művében megfogalmazta benne reformelképzeléseit:
- a robot gazdaságtalan, nem hatékony, helyette bérmunkásokat kell alkalmazni, melyhez pénzre
van szükség, azonban az ősiség törvénye megakadályozza a hitelfelvétel lehetőségét
(maga Széchenyi sem kapott ezért hitelt)
- A hitel tehát csak szabad polgári tulajdonviszonyok mellett jöhet szóba
- Szabadversenyre van szükség (céhek, monopóliumok eltörlése)
- Belső piac kiszélesítése (utak építése, folyók szabályozása, közlekedés fejlesztése)
- A mezőgazdaság modernizálása
- jobbágyok bírtok bírhatási joga, önkéntes örökváltság

Mit jelent az önkéntes örökváltság? Mi a jobbágyfelszabadítás másik formája?

 A problémákat gazdasági oldalról közelítette meg, a fennálló rendszer előnytelenségére hívta fel a
figyelmet
 Kis lépésekkel hosszú haladást ért el (fölülről jövő reformok)
 Elsősorban az arisztokráciát kívánta megnyerni vezető rétegnek, álljon a reformok élére
 A Habsburg birodalom meggyőzése (az udvar támogassa a reformokat)
 Magyarország birodalmon belüli helyzetén nem akart változtatni
 Közteherviselés (pl. hídpénzt kellett fizetni a Lánchídon)
Gyakorlati alkotásai:
 Gyakorlati tevékenységeivel jelentősen hozzájárult a magyar infrastruktúra, a magyar gazdaság
fejlődéséhez és a társadalmi élet megélénküléséhez.
 Állandó lóversenyeket hozott létre, lóversenyszabályzatot írt, egyesületet alakított, növénytermesztési
problémákkal foglalkozott
 Sétateret hozott létre
 Elméleti munkássága:
- Hitel: 1830
- Világ: Célja: az emberek tudtának a felébresztése (1831)
 az őt ért bírálatokra válaszolt
- Stádium (a cenzúra miatt betiltották)
 itt 12 pontban fogalmazta meg elképzeléseit
- Lovakról
- Pesti homok és sár (Pest fellendítése, a Budapest kifejezést ő használta először)

 Nemzeti kaszinót nyitot

 Al-Duna és a Tisza szabályozása
 Megépíteti a Lánchidat és a hozzá tartozó alagutat
 Beindítja a dunai és balatoni gőzhajózást
 Az ország érdekében felajánlja (az 1825-ös évi országgyűlésen) birtoka 1 évi jövedelmét a tudós
társaság megalapítására, példáját számosan követték, így jött létre a Magyar Tudományos Akadémia.
Ezen az országgyűlésen ismerte meg az ország.
Birtokain mintagazdaságot folytatott: eladta őket, befektetett, vállalatokat alapított, jövedelmei nagy
részét tőkés jellegűvé tette
 Megépíti a Pesti Magyar Színházat
 Vasutat épített
 Fürdő helyeket hoz létre
 Acél árukat készíttet (hengermalom), meghonosítja a selyemtermelést (selyemhernyó-tenyésztés)
 Hajógyártás, hajókikötők építése (csepeli kikötő)

Széchenyi a forradalmat elutasította – mert féltette az országot a Habsburgok bosszújától - , de 1848

tavaszán beismerte, hogy nem neki volt igaza, ezért vállalt miniszterséget.
A Batthyányi-kormányban: közmunka és közlekedésügyi miniszter

Széchényi munkásságával elindította a reformkort, felrázta a reformok híveit, az 1830-as évek

reformországgyűlésein a reformellenzék Széchenyi elképzeléseit igyekezett megvalósítani. Az 1840-es években
háttérbe szorult, Kossuth módszereit nem támogatta, ezért hosszú vitát folytattak (pl. Kelet népe c. művében
bírálta Kossuthot.) A forradalom után idegösszeomlást kapott, 1848 őszén a döblingi idegszanatóriumba
került, itt is halt meg 1860-ban.