A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogjamja

A reformkornak a magyar történelem 1830-48 közötti időszakát nevezzük a Magyar Királyság a

Habsburg Birodalom része, célja a polgári átalakulás és a feudális keretek felszámolása. Két vezér
alakja Széchényi István és Kossuth Lajos.

Főbb kérdései a polgári átalakulás, a jobbágy és nyelv kérdése. A polgári átalakulás a rendi
kiváltságokon alapuló rendszer felszámolása és a polgári viszonyok megteremtésének folyamata,
elemei a nemesség előjogainak eltörlése, a törvény előtti egyenlőség, a polgári tulajdonjog
megvalósítása, szabad vállalkozás. Ennek alapja az érdekegyesítés, a liberális nemesség programja,
ami a társadalmi csoportok összefogását célozza. A jobbágy kérdés fő eleme a jobbágyfelszabadítás, a
jobbágy örökre megváltja szolgáltatásait, így megszűnnek a kötöttségek és megtarthatná az általa
művelt teleki tartományt. A jobbágyfelszabadás kérdését illetően két fajtájáról beszélünk, van a
kötelező, ezt Kossuth szorgalmazza, ezt törvény írná elő. A másik az önkéntes örökváltság, amelynél a
földesúr és a jobbágy önkéntesen közösen egyeznek meg, ezt Széchenyi támogatja. Másik fontos
kérdés a magyar nyelv szerepének növelése. Terveik a magyar nyelv államnyelvé válása.

A reformkornak két vezér alakja volt, Széchenyi István a legnagyobb magyar és Kossuth Lajos. Először
Széchenyi jelent meg a köztudatban, 1791-ben született, apja Széchenyi Ferenc a Nemzeti Múzeum
alapítója, anyja Festetics Júlia. Harcolt a napóleoni háborúkban majd körbejárta Nyugat-Európát,
utazásai során szembesült az ország elmaradottságával. Időközben barátságot kötött Wesselényi
Miklóssal. Első politikai fellépése 25-27 országgyűlésen volt, magyar nyelven szólalt fel és birtokainak
egy évi jövedelmét ajánlotta fel egy magyar nyelvet ápoló intézet létrehozásáért, ez lett a Magyar
Tudós Társaság, ma már Magyar Tudományos Akadémia.

Több elméleti műve is megjelent. 1830-ben a Hitel, ebben összegezi a birtokos nemesség gazdasági
problémáit, kimondta, hogy a birtokok modernizálásához hitelt kell felvenni, viszont nem kaphatnak
az ősiség törvénye miatt, a nemesi birtok elidegeníthetetlen, fel lép a törvény eltörléséért.
Robotmunka helyett bérmunkát javasol, a robotmunka nem éri meg a jobbágyoknak mivel nekik
abból nincs jövedelmük. A Hitelt Dessewffy József bírálta, ezértegy évvel később kiadott egy másik
könyvet a Világ című művet ahol választ ad a bírálatokra. Másik nagy alkotása a Stádium, amit 1833-
ban írt meg, a címe a reformok egyes szakaszaira utal, tömör összefoglalást ad 12 pontban. Hitel
adás, amihez szükséges az ősiség törvényének eltörlése, a háramlási jog eltörlése - ha kihal a
nemzetség a királyé a föld, a törvény előtti egyenlőség, mindenkinek legyen választott védője,
részleges közteherviselés – a vármegyék és az országgyűlés költségeit mindenki fizesse, kiegészítve
utak, vizek, belvámok közös fizetésével. A magyar legyen a hivatalos nyelv, szabad verseny érdekében
céhek, monopóliumok, hatósági árszabások eltörlése, helytartótanács kormányozzon, nyilvánosság
garanciája legyen.

Társadalmi reformjain belül mérsékelt reformok híve. Megjelenik a jobbágyfelszabadítás, örökváltság

mivel a hagyományos keretek között a jobbágy nem érdekelt a termelésben. Széchenyi az önkéntes
örökváltság híve volt, ezt a reformkor alatt törvénybe is iktatták, de csak kevés jobbágy tudta
kiváltani magát. A törvényelőtti egyenlőség, a jobbágy is lehessen felperes, és a részleges
közteherviselés, a nemesség bizonyos terhekben vállaljon részt. A magyar nyelv államnyelvé válása, a
nemzeti önállóság igényének kifejezése, az 1843-44-es országgyűlésen elfogadták ezt a törvényt.

Gazdasági reformokat illetően a radikális változtatások híve. Elavult törvények eltörlése a gazdaság
érdekében, céhek elavult gazdasági szabályok törlése, infrastruktúra fejlesztése, a gazdaság
vérkeringését beindítani új úthálózatokkal. A reformkor változásait Széchenyi szerint az arisztokrácia
vezetésével kell megvalósítani, mert a köznemesség nem elég művelt ehhez. Udvarhű a forradalmat
mindképp el akarja kerülni.
Széchenyi gyakorlati alkotásaiból számos van, a gazdaság érdekében rengeteget tett, Tisza
szabályozása, a dunai és balatoni hajózás megindítása, a Vaskapu hajózhatóvá tétele, Lánchíd építése
Pest és Buda kapcsolatának erősödése érdekében. A társadalmi életet lóversenyekkel, kaszinókkal
élénkítette, mindkettő arra szolgál, hogy az arisztokrácia ott megossza, megvitathassa nézeteit.

Kossuth Lajos 1802-ben született, egy köznemesi családból származik, apja ügyvéd, ő is jogi pályán
tanult. Előszőr 1832-36-os országgyűlésen tűnik fel, mint országgyűlési tudósító. 1837-ben
bebörtönözik, mert veszélyesnek tartják a Habsburgok, 1840-ben amnesztiával szabadul. 41-től
egészen 44-ig a Pesti Hírlap szerkesztője, vezércikkeiben a reformkor kérdéseivel foglakozik, az újság
hatalmas népszerűségnek örvend. 1848-ban az első felelős kormányzó.

Társadalmi programjában a legtöbb kérdésben azonos Széchenyi nézeteivel, de a módot illetően

eltér. Jobbágyfelszabadításnál a kötelező örökváltságot javasolja, ezt törvény írta volna elő, minden
jobbágy szabad lenne, a földesúr az államtól kapna kárpótlást. Megjelenik a törvény előtti
egyenlőség, közteherviselést illetően a teljes közteherviselést javasolja, vagy a nemességre
terjesztene ki minden terhet. Kossuth a liberális felfogást képviseli, fontosnak tartotta a politikai
nyilvánosságot, a közéleti nyilvánosságot és a közvélemény tájékoztatását, ehhez kapcsolódva az
alapvető szabadságjogok, mint szólásszabadság. Szerinte a reformokat a liberális köznemességnek és
az értelmiségieknek kellene megvalósítania. A köznemesség önmagában kis létszámú ezért meg kell
szerezni a jobbágyok támogatását is, ennek módja az érdekegyesítés, mindenekelőtt a nemességnek
támogatnia kellene a jobbágyfelszabadítást, hogy megnyerjék a jobbágyokat.

Gazdasági programjában az ország számára kedvezőtlen viszonyok megváltoztatása a cél, a hazai ipar
fejlesztése. A probléma a az osztrák és cseh iparnak biztosított előny, kettős vámhatár, ezért
védővámokat kellene bevezeti az országnak a cseh és osztrák iparcikkek ellenében. 1844-ben
kezdeményezi a Védegyletet, ezzel népszerűsíteni és szorgalmazni a magyar áruk vásárlását. Kossuth
nem volt udvarhű, inkább a birodalmon belüli önállóságot akarta elérni.

Vitájuk

Az eszmék közösek, de a megvalósítási módok különbözőek. Széchenyi a Kelet népe c. művében

támadta Kossuthot, erre ő a Pesti Hírlapban válaszolt. Kossuth a legnagyobb magyarnak tartotta
Széchenyit, ezzel is kifejezte felé a tiszteletét. Széchenyi elismeri Kossuth tevékenységeit, de bírálja a
Kossuth hangoztatását az önállóságról, meggondolatlanságával forradalomba vezetheti az országot, a
politikát a nyilvánosság elé viszi, akik nem értenek hozzá.