A reformkor fő kérdései,

Széchenyi és Kossuth
reformprogramja és vitája
A reformkor
• - 1830-tól (Hitel megjelenése) – 1848. március 15-ig tartó
korszak
• -Ma.o. a Habsburg Birodalom része
• - célok:
• A) feudális gazdasági-társadalmi szerkezet lebontása és a
polgári átalakulás
• B) a nemzet felemelkedése
„Jelszavaink valának: Haza és haladás!”
• - a reformprogramokat a liberális ellenzéki nemesség dolgozta ki
Gróf Széchenyi István
• Családja és ifjúkora:
• udvarhű nyugat-magyarországi nagybirtokos családból származik
• katolikus arisztokrata
• nemzeti eszme, hagyományok fontossága
 apja Széchényi Ferenc (1802-ben a nemzetnek adományozza gyűjteményét és
könyvtárát, ebből jön létre a Nemzeti Múzeum és a Széch. Könyvtár),
- anyja Festetics Júlia (fivére, F. György 1797-ben alapította a keszthelyi
Georgikont, mezőgazdasági főiskolát),
 ifjúkorában katonaként Napóleon ellen harcol, beutazza Európát (legnagyobb
hatású útja Anglia)
Széchenyi első fellépése
• I. Ferenc 1825-ben újra összehívta a magyar
országgyűlést.
• Ezen Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlotta fel a
magyar nyelv ápolására (Magyar Tudós Társaság>>
Majd később ebből lesz az MTA)
Politikai programja
• ő az első politikus, aki összefüggő reformprogrammal lép fel:
fontosabb művei a Hitel (1830), a Világ (1831), és
a Stádium (1833), melynek 12 pontja a reformprogram
összefoglalása
A Stádium 12 pontja
• 1. hitelrendszer megteremtése:
• gazdasági megközelítés: a fennálló rendszer gazdaságilag előnytelen a
nemesség számára
• a nemeseknek érdekükben áll modernizálni a gazdaságukat, de
nincs elég pénzük,
• tehát hitelt kell felvenniük; ennek fedezete csak a birtokuk
lehet,
• de egy 1351-es törvény kimondja, hogy a nemesi birtok nem
adható el, nem árverezhető el, nem adható zálogba,>>ez az
ősiség törvénye
• 3. háramlási jog megszüntetése
• 4. nem nemesek birtok bírhatási joga,
• 5. törvény előtti egyenlőség,
• 6. nem nemeseknek is ügyvéd
• 7. közteherviselés (fellép a nemesi adómentesség
ellen)
o 8. közlekedés fejlesztése,
o 9. belső vámok és céhek eltörlése (azaz szabad kereskedelem és

szabad iparűzés)
o 10. magyar legyen az államnyelv (törvényhozás, közigazgatás,

hivatalos ügyek intézése)

o 11. Helytartótanács közbenjárása
o 12. nyilvánosság: fontos, hogy az országgyűlések között is beszélnek a
problémákról - ekkor indul be Magyarországon a politikai sajtó
(újságcikkek)
Széchenyi mérsékelt reformer volt:
- -a társadalomban meg akarta tartani a
főnemesség vezető szerepét
- -elveti a tömegmozgalmakat
- -és a Habsburgokkal sem akart szakítani!
Gyakorlati tevékenysége

 társasélet fejlesztése angol szokások (pl. lóverseny,

kaszinó) meghonosításával

 közlekedés fejlesztése:

oTisza-szabályozás, Duna szabályozása

o dunai és balatoni gőzhajózás beindítása (Óbudai Hajógyár)

o Lánchíd (a nemeseknek is hídpénzt kell fizetniük)

(közteherviselés)
o Vasútépítés szorgalmazása

o iparfejlesztés: Pesti Hengermalom (korszerű gyár)

Kossuth Lajos
• Monokon született, köznemesi családból
• ügyvédnek tanul, az 1832-36-os országgyűlésen Zemplén
megye követe
• nyilvánosság megteremtése: Országgyűlési Tudósítások
(1832-36), Törvényhatósági Tudósítások (1837-től), ezeket
kézzel írott formában terjesztik, bennük szenvedélyes
cikkek a reformokról
• 1840-41 börtönbe kerül (Habsburgok érzik, hogy veszélyes)
• kiszabadulása után 1841-től a Pesti
Hírlap szerkesztőjeként cikkeiben összefogja és
népszerűsíti a reformelképzeléseket
• /A Pesti Hírlap mind a példányszámát, mind jellegét
tekintve újdonság volt - 5000 előfizetője volt, és vele
indult be a politikai sajtó Magyarországon./
• Vezércikk műfajának megteremtése
Politikai programja
• 1. érdekegyesítés: a nemességnek és a jobbágyságnak
egyaránt érdeke, hogy Magyarország fejlődjön, ezért a
jobbágyságnak meg kell adni minden jogot
• 2. kötelező örökváltság (jobbágyfelszabadítás)
• Állami kárpótlással (az állam fizesse ki a
földesurakat)
• 3. hazai ipar fejlesztése
• Védővámok
• Védegylet (tagjai hazai termékeket vásárolnak)
- reformokat a középnemesség vezetésével akarta véghezvinni

 '40-es években vita Széchenyivel

o Széchenyi túl radikálisnak tartotta Kossuthot, aki

veszélyezteti a reformokat és forradalomba taszítja az
országot
• Kossuth udvariasan válaszolt (ő nevezte Sz.-t a "legnagyobb
magyarnak"), és a liberálisok végül is őt támogatják, Sz. egyre
inkább elszigetelődik