KOSSUTH LAJOS REFORMPROGRAMJA

Az ellenzék vezére a ’40-es években. Monokon született, magával hozza a Zempléni táj
sokszínűségét. Ügyvédi diplomát szerez, peres iratokból megismerhette a jobbágyság sorsát.

Az 1832/26-os országgyűlésen egy távol lévő főúr követeként van jelen az alsó táblában.
Célja a modern sajtó megteremtése. Elindítja az Országgyűlési Tudósításokat , majd azt
követően a Törvényhatósági Tudósításokat, melyek segítségével tájékoztatni tudja a
közvéleményt az országgyűlésben történtekről.

1837-ben börtönbe kerül, ott közgazdaságtant és angolt tanul. 1839-ben szabadul, és

megkapja a Pesti Hírlap szerkesztői pozícióját. A nyomda tulajdonosa a bécsi titkosrendőrség
besúgója, így Kossuthot ellenőrizni tudja.
Kossuth megteremti a modern újságírást, valamint a vezércikk fogalmát. 1844-ben
elbocsájtják.

Eszmerendszere:
 Érdekegyeztetés: a társadalom különböző csoportjainak érdekeit egyeztetni kell.
 Kossuth a reformok végrehajtásában a gyorsítás mellett áll. „Nem lehet félig akarni az
átalakulást” A totalitás jellemzi.
 Független nemzetállamot akar
 Kötelező örökváltság elérése=jobbágyfelszabadítás
Az önkéntes örökváltság nem oldott meg semmit, ezért kell a kötelező örökváltságot
bevezetni. A jobbágy úrbéres telke szabad tulajdonba menne át, és az állam vállalná a
kárpótlást.
 Közteherviselés: a nemességnek is adót kell fizetni
 Népképviselet: a politikai jogokat ki kell terjeszteni
 Társadalmi bázisa rendkívül széles. A társadalom széles rétegét be akarja vonni az
ország irányításába.

Gazdaságpolitika:
Gazdaságpolitikájában fellelhetőek a merkantilizmus és a szabad verseny jellemzői is.
A vállalkozás szabadságát hírdeti, de ugyanakkor szerinte védővámra lenne szükság, mivel az
osztrák és a cseh ipar megfojtják a magyar ipart. „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”

Mivel az országgyűlés elutasítja a védővámról szóló javaslatát, 1844-ben megalakul a

Védegylet, melynek tagjai megfogadták, hogy 6 évig csak magyar árut vásárolnak.
A Védegylet új vonásai:
 Nők bevonása
 Egyleti díj fizetése
 Nincs társadalmi megkülönböztetés

Széchenyi-Kossuth vita:
A ’40-es években bontakozott ki. Széchenyi elismeri Kossuth tehetségét, de bírálja modorát,
és azzal vádolja, hogy módszerei veszélyesek, forradalomhoz vezetnek. A vitában Kossuth
kerekedik felül.

Az első felelős minisztérium tagja lesz 1848-ban. A szabadságharc döntő veresége után az
országot elhagyja, a kiegyezés legnagyobb bírálója lesz. 1894-ben Torinoban hal meg.