Gróf 

sárvárfelsővidéki Szé
chenyi István
Széchenyi Családi Háttere és
Ifjúkora
 Széchenyi Család
• Széchenyi István arisztokrata családban született
• Édesapja: Széchényi Ferenc a Nemzeti Múzeum megalapítója( 1802 )

• Édesanyja: Festetics Julianna, (Festetics Julianna öccse, gróf Festetics György, a keszthelyi

Georgikont alapítója volt)(1883 és 1887)
 Családfa

Festetics Julianna Széchényi Ferenc

Széchenyi István
 A fiatal Széchenyi
• Mint a legtöbb főnemesi ifjú, belépett a hadseregbe
(Bátorságáért több kitüntetést is kapott)

• Részt vett 1813-ban Lipcsénél a „népek csatájában”

(A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813. október 16–19. között zajlott, ahol Napóleon súlyos
vereséget szenvedett)
• A háború alatt és után beutazta Európát

• Az útja során rájött hogy a nyugati országokhoz képest Mo. mennyire elmaradott

Mo. = Magyarország
• Széchényi gondolata: tenni, cselekedni kell a haza felemeléséért
 SZÉCHENYI REFORMPROGRAMJA
1830-ban jelent meg az első komoly munkája, a Hitel

A könyvben irtak szerinte a fejlődés akadálya hogy a nemesek

ragaszkodnak a kiválságaikhoz.

El kell törölni az ősiség törvényét -> hiszen ezáltal lesz hitelképes a
nemesi birtok

az ősiség törvénye Az öröklött (tehát ősi) nemesi birtokok öröklődésének szabályozása Magyarországon. Nagy Lajos
1351-es törvénye eltörölte a szabad végrendelkezést, és kimondta, hogy az öröklött birtok automatikusan az egyenes
vagy oldalági férfi utódra száll.
 SZÉCHENYI REFORMPROGRAMJA 2
• Széchenyi javitani akart a jobbágyok helyzetén is  Érdekeltté kívánta
őket tenni a munkában  hogy hatékonyabban dolgozzanak a robot
megszüntetését javasolta Robot= ingyen munka

• Programjának fontos pontja volt a közteherviselés gondolata  a

nemesség is adózzon

• Magyarország jövőjét hosszú távon is csak a Habsburg Birodalmon

belül tudta elképzelni  meg akarta nyerni a bécsi udvar támogatását
 SZÉCHENYI REFORMPROGRAMJA 3
• A polgári átalakuláshoz szükséges törvényeket az országgyűlésnek kell
meghozni

• A folyamat vezető erejének az arisztokráciát tekintette

Mi az a arisztokrácia?

Az arisztokráciának azt a rendszert nevezzük, amelyben a politikai hatalmat egy kiváltságos osztály gyakorolja,

amely nemesekből és a legmagasabb és leggazdagabb társadalmi osztályokból áll. Ezért az arisztokrácia szó
utalhat egy nemzet vagy régió nemességére is.
Az európai országokban például az arisztokrácia királyi származású családokból áll (királyok, hercegek, grófok,
bárók), vagy katonai szolgálatuk miatt
GYAKORLATI ALKOTÁSAI
• Széchenyi gyakorlati alkotásaival is hozzájárult az ország fejlesztéséhez

• Első országgyűlési fellépésen  1825-ben felajánlotta birtokainak

egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására.

Ennek feladata a magyar nyelv és kultúra ápolása lett

• Széchenyi sokat tett a közlekedés fejlesztéséért is  Kezdeményezte az
első állandó híd, a Lánchíd felépítését Pest és Buda között

• Benindította a gőzhajózást a Balatonon és szerverzője volt a dunai

gőzhalózásnak is

• Terveket készíttetett a Tisza és a Duna alső szakaszának szabályozására

 Ipar fejlődése
• Támogatta az ipar fejlődését is  Részt vett az óbudai hajógyár
alapításában is
• Azért hogy „hazánk gabona helyett végképp liszttel űzze
kereskedését”
• Pesten gőzmalmot létesített
• Országszerte népszerűsítette a selyemhernyó-tenyésztést amelyre
manufaktúrákat lehetett alapozni
 Szórakozás
• Neki köszönhető a lóversenyzés elinditása Pesten.

• Angol mintára kaszinókat szervezett, melyek a társasági élet

központjaivá váltak  itt az emberek újságokat, könyveket
olvashattak, és eszmét cserélhettek politikai, közéleti kérdésekről

• Pestet és Budát kívánta az ország Fővárosává fejleszteni. Ő használta

először a Budapest megnevezést
 Széchenyi hatása a hazai közvéleményre
• Úgy vélte hogy a gazdasági átalakulás a társadalom polgárosodását is
elindítja

• Műveit sokan olvasták: A Hitelből például 5000 darabot adtak el amik

akkoriban kiugróan magas példányszámnak számított

• Törekvéseit azonban a magyar arisztokrácia nagy része mégis

értetlenséggel, a bécsi udvar pedig gyanakvással fogadta. A közlemény
viszont lelkesen ünnepelte őt
Jelentőségét a pályatárs, Kossuth Lajos fogalmazta meg a legszemléletesebben: „ Ujjait a kornak üterére tevé, és
megértette a lüktetéseit. És ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak
Köszönöm a
figyelmet!