McNeill, John R.

: ​
Valami új a nap alatt. A 20. század környezettörténete​. Ursus Libris, Budapest
2011. 15-68 [Bevezetés, 1. fejezet, 2. fejezet]

Bevezetés

Idézet a Prédikátorok könyvéből: “semmi sem új a nap alatt” → de van új a nap alatt, hiszen az
embernek a természeti világban betöltött szerepe sokat változott

Patkányok, cápák és történelem:

● a könyv a 20. századi globális környezeti változások történetét, okait és következményeit

tárja fel
○ 1. a 20. században az ökológiai változások váratlan intenzitással mentek végbe -
ezeket a változásokat nagyrészt az emberiség váltotta ki
○ 2. az ökológiai változások sajátos vonásai a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a
szellemi preferenciák és szokások akaratlan következményeire vezethetők vissza
○ 3. gondolkodási, viselkedési, termelési szokásaink jelenlegi körülményeinkhez
alkalmazkodtak (vagyis az aktuálisan uralkodó éghajlathoz, vagy éppen a 20. századi
vízbőséghez)
○ 4. ha ezekben a feltételekben változás áll be, szokásainkat és preferenciáinkat nem
lesz könnyű hozzáigazítani az új körülményekhez
● az evolúciós siker biztos záloga, ha egy faj túl tudja élni azokat a periodikus sokkhatásokat,
amelyektől a rivális fajok kipusztulnak: benépesíthetik a felszabaduló élőhelyeket
● a homo sapiens, csakúgy mint a patkány rugalmas alkalmazkodási képességének
köszönhette sikerét (patkánystratégia)
● a cápák viszont a körülményekhez teljesen adaptálódtak (nagytestű tengeri élőlényekre
vadásznak) - ez 200 millió éve sikeres stratégiának bizonyul
● az elmúlt évezredben az emberiség történetére a biológiai evolúció helyett a kulturális
evolúció jellemző
● az emberiség történetében a környezethez adaptálódott társadalmak (pl. Kínai Birodalom,
vagy ókori Egyiptom) a viszonyok (alapfeltételek) fennálltáig prosperáltak, utána viszont
válság következett be (cápastratégia)
● a 20. században is sokszor alkalmazott cápastratégiát az ember, noha a globális ökológiai
viszonyok instabillá váltak
● az olcsó energia, a foszilis eredetű tüzelőanyag kb. 1820 óta van
● olcsó édesvíz 19. század óta
● 18. század közepe: gyors népességnövekedés kezdete
● 1870. - gazdasági fejlődés felgyorsulása
● a cápastratégia alkalmazásának oka a 20. században: versenyre épülő társadalom, gazdaság -
aki nem alkalmazkodik, az a változásig vesztésre áll → pl. az Egyesült Államok teljes
mértékben az olcsó energiára építette gazdaságát → nehéz lesz a váltás; próbálják
biztosítani az olcsó energiát (pl. Öböl-háború)
● a kialakított kőolaj-és földgázalapú civilizáció azonban azok ökológiai bomlasztó hatása miatt
folyamatos változásnak van kitéve

1. fejezet:
 ● a környezeti változás kb. 4 milliárd éve tart
● az emberiség 4 millió éve alakítja környezetét, de ez a 20. században a leggyorsabb
● a 20. században jelent meg az ózonréteg vékonyodása
● a környezetátalakítás hatóköre és intenzitása olyannyira megnőtt a 20. században, hogy a
korábbi lokális problémák globálissá váltak (pl. légszennyezés) → nagyságrend megváltozása
minőségi változással is járt (már a globális atmoszféra kémiai egyensúlya is veszélyben)
● 20. századi ember tevékenysége egyre több környezeti küszöbértéket lépett át (az óceánok
hőmérséklete már nem csak emelkedett, hanem hurrikánok is kialakultak)

Gazdasági növekedés az 1500-as évektől kezdődően

● GDP (bruttó hazai termék - gross domestic product): piacra vitt vagy más módon hivatalosan
jegyzett áruk és szolgáltatások mennyisége → tökéletlen, különösen ott ahol a termelés és a
szolgáltatások nem a piacon zajlik
● 1500-ig a világgazdaság lassan növekedett, mert a népesség is lassan nőtt - a termelési
technikák is lassan fejlődtek
● a 19. század elejére a világ GDP-je az 1500-as évekhez képest közel 3-szorására nőtt
● az ipari forradalomnak és Észak-Amerika nyugati területeinek benépesítése szintén 3-szoros
növekedést hozott (1900) -->1870-1913: a világtörténelem egyik legkiugróbb növekedési
periódusa
● 1914-1945: visszafogott fejlődés, majd megint gyorsabb
● a fejlődés az egész század során megmaradt - oka: nyitottabb nemzetközi kereskedelem,
gyors technológiai fejlődés, lendületes népességnövekedés
● a II. vh. szintén nagy növekedést hozott, de a században az 1950 és 1973 közötti időszakban
volt a leggyorsabb → 1500-hoz képest a produkált termelés 120-szoros volt
● nőtt az emberek átlagjövedelme (9x nagyobb)
● természetesen mindez globális átlag: továbbra is vannak nagyon elmaradt régiók (pl.
Mozambik)

A népesség növekedése Kr. e. 10 000 óta

● Kr.e. 8000 kb. 2-20 millió ember élt a Földön (néhány főemlősből - páviánból - több volt, mint
emberből)
● mezőgazdasági termelés → első “népességrobbanás”
● Kr.u. 1. a Földnek kb. 200-300 millió lakosa volt
● 1500-ban már 400-500 millió ember → másfél évezred alatt megduplázódott a Föld
lakossága
● 1730: 700 millió → ezután gyorsabb növekedés - beindult népességrobbanási folyamat, ami
ma is tart
● 1820: több mint 1 milliárd ember
● 1950 után: 10ezerszeres növekedés a földművelés előtti időszakhoz képest
● de ez a népességnövekedés nem tartható - a népességtörténet második nagy robbanásának
utolsó szakaszában vagyunk
● a valaha leélt emberi életévek egyötödét a 20. században élték le

Az energiafelhasználás története Kr.e. 100 000-től

 ● ipari forradalom előtt csupán izomerő, szél és víz ereje, fában és biomasszában elraktározott
kémiai anyag (csupán hőértékét hasznosították) állt az ember rendelkezésére: “szomatikus
energiarendszer”
● a szerszámok feltalálásával az izomerő hasznosítása hatékonyabbá vált
● fontos momentum volt a tűz meghódítása → hő + sütés-főzés miatt ehetetlen
energiaforrásokat és hasznosítani tudott az ember
● jelentős előrelépés a földművelés és állattenyésztés: ló, teve, ökör erejét lehetett alkalmazni
- kerék és nyakhám használata
● azokon a helyeken, ahol kevés igavonó állat: rabszolgatartás
● az időjárás viszonttagságai az energiahordozókra (ember, állat) is kihatással volt
● ipari forradalom: gőzgép feltalálása​(biomasszát már mechanikai energia kinyerésére
használták): “exoszomatikus energiarendszerek” kora vagy foszilis energia kora
● gőzgépek kezdetben rossz hatásfokkal működtek → a 19. század elejére egy gőzgép 200
ember munkájával ért fel
● a gőzgépet hajókra és mozdonyokra lehetett szerelni → szénszállítás könnyebbé vált →
széntermelés a 20. századra 100-szorosára nőtt
● 1900-ra belső égésű motorok megjelenése és a kőolaj finomítása - nagyobb energiát
termeltek, mint a gőzgépek
● 1890. megkezdődik a villamosítás - villanymotorok
● árammal világítani és fűteni is lehet
● 1950. megjelent a földgáz, majd a nukleáris energia
● az ember a 20. század során megszabadult a fizikai munka terhe alól
● az egy főre eső energiafogyasztás meg4-5-szöröződött
● sem az utolsó két évszázad gazdasági növekedése, sem a népességrobbanás nem mehetett
volna végbe a szomatikus energiarendszer korlátjaitól való megszabadulás nélkül
● AZONBAN A KŐOLAJ FELHASZNÁLÁSA LÉGSZENNYEZÉSHEZ VEZETETT + VAGYONI-HATALMI
EGYENLŐTLENSÉGET NÖVELTE (pl. egy átlagos amerikai lakos 50-100-szor annyi energiát
fogyasztott mint egy bangladesi)
● a kőolajalapú energiahordozók kimerülésére vonatkozó hírek 1860 óta hamisnak bizonyulnak

Minek köszönhető a fejlődés?

❖ szerencse​: az emberi szervezet alkalmazkodni tudott a kórokozókhoz, illetve véget ért a
kisjégkorszak (1550-1850)
❖ emberi találékonyság​: új technológiák (1760-tól), ill. társadalmi és üzleti szervezettség
korszerű formáinak megjelenése

2. fejezet:

A litoszféra és a pedoszféra: a földkéreg

● a litoszféra folyamatos mozgásban van - ennek mi csak hirtelen változásait érzékeljük pl.
földrengés, vulkánkitörés
● pedoszféra: talaj (litoszféra és atmoszféra közötti képződmény

A talaj alkímiája
● középkori cél: közönséges fémből aranyat csinálni
● modern kori cél: rossz talajból kiváló minőségű földet, kiválóból még kiválóbbat csinálni
 ● 20. században az urbanizáció hatására megnőtt a földből való tápanyagexport aránya
(=kevesebb tápanyag került a talajba) → gátolja a növények növekedését, csökkenti a
terméshozamat
● megnőtt a tudósok szerepe → rájöttek, hogyan lehet szuperfoszfátot kinyerni a kőzetekből
és nitrogént elvonni a levegőből (=tápanyagpótlás) - John Lawes angol farmtulajdonos találta
fel a műtrágyát a 19. század közepén → ő alapította meg az első műtrágyagyárat is
● a német kémiai Nobel-díjas Haber jött rá angliai emigrációja során, hogy hogyan lehet
nitrogént juttatni a talajba: ​nitrogéntartalmú műtrágyagyártás ​(Haber-Bosch-féle eljárás)
● a műtrágyák 2 milliárddal több ember élelmezését biztosítják
● elsősorban a szegényebb országokban terjedt el (pl. Fülöp-szigetek)
● a műtrágyázásból a nagygazdaságok profitáltak, a kisbirtokosok sorra tönkrementek → ez
növelte a szociális feszültségeket
● sajnos a műtrágya nagy része a vizekben köt ki, azokat szennyezi (vonja el a tápanyagot)
● a műtrágyázás azt is meghatározta, hogy milyen ételeket fogyasztunk, azáltal hogy mely
növények reagálnak jól a műtrágyára: így terjedt el a kukorica

Talajszennyezés
● a 20. században fémek nagy mennyiségben kerültek a talajba (pl. ólom), amik károsak az élő
szervezetekre
● a legtöbb fém először csak a legkört szennyezi, majd utána kerül bele a talajba, végül pedig a
táplálékláncba (a Japán rizstermelésben ez drasztikusan tettenérhető volt az 1970-es
években)
● de az USA-ban és Németo.-ban is jelentős volt
● létrejöttek veszélyes vegyihulladék lerakóhelyek (Usa, 1980, már 50ezer ilyen terület) →
környezetvédelmi politika: ezek felszámolása
● 1970-es évek: megjelent a veszélyes hulladékok exportja: Mexikó az Egyesült Államok, a
dél-kelet ázsiai országok Japán , stb. hulladékát fogadta be - az egyik legjelentősebb importőr
1989 előtt az NDK volt → az egyesítés után a nyugatnémetek visszakapták az exportált
hulladékot
● a szegény országok egyre kevésbé akarták befogadni a gazdagok hulladékát → 1990-es évek:
elkezdték szabályozni a veszélyes hulladékok kereskedelmét
● a szintetikus anyagok legnagyobb felhasználói a hadseregek (pl. II. világháború)

Bányászat
● A modern kori szénbányászat első központjai Angliában voltak (még Indiába és Brazíliába is
exportáltak szenet)
● Az iparág vezető nagyhatalmai: USA, Szovjetunió, Kína
● vasércbányászat: először Nagy-Britannia majd Németország, USA, Szovjetunió; ‘90-es
évektől: Kína, Brazília, Ausztrália, Oroszország
● 1980-ra a kőfejtők nagyobb tömeget mozgattak, mint a természetes erózió → átalakul a
természeti táj (hegygerincek elbontása)
● a nagymértékű bányászat tönkretette a helyi közösségek hagyományos életmódját

A talajerózió három üteme

● természetes jelenség, mely egyidős a kontinensekkel
● a felfokozott eróziót az emberi tevékenység váltotta ki a földműveléssel
 ● manapság az emberi tevékenység okozza a talajerózió 60-80%-át
● a talajerózió károsítja a vízi élővilágot, eliszaposítja a partokat, kikötőket, hajózható
folyómedreket
A 3 nagy kritikus talajerózó az emberiség történelme során:
1. Kr.e. 2000-1000. Kína és India: vaseszközök megjelenése, erdőírtásos földművelés → hatása
mai napi nem csengett le
2. 1492 után: európai terjeszkedés és a mezőgazdasági piacok világméretűvé válása
- demográfiai katasztrófa az amerikai őslakosok számára
- megszűnt a teraszos földművelés, az Európából behozott állatok patáikkal tovább lazították
a földfelszínt
- az erózió enyhülése 1650 és 1700 között, amikor a népességszám stabilizálódott
-1840 után újabb bevándorlási hullám Európából → újabb eróziós hullám (ok: eltérő volt a
mezőgazdasági termelés, amelyet magukkal hoztak)
- az európai lakosság a helyi lakosságot a peremvidékre szorította, így ott is megkezdődött a
termelés (bár a megszokott termelési mód nem kedvezett az ottani földeknek) pl. Kenya
- gyarmatosítás É-Amerikában, Ausztráliában: a földeket elvették, kimerítésig termeltek
rajta, végül továbbálltak
- a világpiac növekedése nagyobb termelésre ösztökélt
- 1920-30 között tetőpont
- megjelent a talajmegóvásra való igény - Szovjetunió, USA: szélfogó erdősávok telepítése
- hatása napjainkban folytatódik
3. 1950-es évektől; napjainkban csúcson van
- az előző fázisra épül, de más régiókra van hatással
- nehézgépek használata
- járványok leküzdése → demográfiai növekedés → éhínség problémája → intenzívebb
termelés a peremvidékeken, egyre nagyobb területeken termelés a gyarmatokon
- esőerdők meghódítása, megtelepedés félszáraz vidékeken → a megszokott termelés nem
kedvezett a helyi viszonyoknak
- fakitermelési vállalatok megjelenése
- az urbanizáció hatalmas talajterületeket fedett be
- megnőtt a csapadékfelesleg
- problémára való rádöbbenés után talajmegóvó programok

● a talajerózióban a szerepe volt még az olyan lakosságoknak, ahol a termelést nem

szabályozták központilag → gyakran előfordult túllegeltetés
● a 20. század folyamán annyi termőtalajréteg veszett kárba, amely ezer év alatt alakul ki
● az erodált talajmennyiséggel szemben a világ termelése sose volt még ekkora - oka:
műtrágyázás, amelynek problémái már fentebb ki lettek fejtve