Bevezetés az ókori egyiptomi kultúrába 2. – Irsay-Nagy Balázs János 2020. 02. 20.

Egyiptom földrajza
- Kék-Nílus
o Etiópia, Tana-tó – magasföld
o etióp fennsík közepén, a Tana-tó kifolyása
o nyugatról észak felé fordul
o vízhozam 90%-a
- Fehér Nílus
o Kenya, Uganda határán a Viktória-tó kifolyása
o Albert-tó, Mó-tó Dél-Szudánban, onnan egyenesen fel
o délről észak felé folyik
o meszes hordalék
- Kartúm, a Nílusok összefolyása
o Szudánon (az ókori Núbia) és Egyiptomon keresztül folyik a Földközi-tengerbe
- etiópiai monszunesők jelentősen befolyásolják a vízhozamot
- a Kék-Nílus löszt hord magával, ami leülepedik Egyiptomban, termékennyé téve a talajt
- katarakták (6)
o jelentése zuhatag, de valójában zátonyos, örvényekkel teli vidék  vízsellők
o összekeskenyedik a meder, felgyorsul a víz
o az első kataraktától délre Núbia, északra Egyiptom
- kőzetkülönbség az első kataraktánál
o az afrikai fennsík homokkőből van az első kataraktáig
o utána mészkő
- az etiópiai árhullám nem vezet kiöntéshez a kataraktáknál, csak lezubog rajta
- kétszintes teraszosság jellemzi
- Egyiptomban a teljes alsó teraszt elönti
o annyira le tud lassulni a folyás, hogy lehetővé teszi az iszap lerakódását
- áradás kezdete Szíriusz-csillag (Szótisz) héliákus felkelése júniusban
o a legfényesebb csillag, ami az égbolton megfigyelhető
- Alsó- és Felső-Egyiptom
o Alsó-Egyiptomban van a Nílus-delta
 ma két nagy ág, az ókorban hét nagy, több száz kicsi
 Rosetta és Damietta
 A Rosetti-ágat védte az az erőd, aminek az alapjában megtalálták a
Rosetti-követ
 Felső-Egyiptom Nílus-völgy
- Núbia
o Walat az első és második katarakta között
o Kus az első katarakta alatt

Kronológia
- predinasztikus kor
- dinasztikus kor
o 31 dinasztia szerint tagoljuk Egyiptomot – Marethón, Egyiptom történetét írta meg
o nem család, hanem egy városban uralkodó vagy egy helyre temetkező emberek
o nem genealógiai rokonság
 o Eusebius, Africanus felhasználták ezt a táblázatot
- Kr. e. 752-ig van biztosan meg ez a felosztás, 25. dinasztia
o előtte a 24-22. dinasztiák párhuzamosan uralkodtak

Egyiptomi naptár
- 365 napos év
- három évszak
o Ahet
o áradás, sarjadás, aratás
- az évszakokat négy hónapra osztjuk fel
- 12 hónap
- egységesen 30 nap
- az év végén öt epagomenális nap
o Ozirisz, Hórosz, Széth, Ízisz és Neptusz isteneknek szentelve
o Julius Caesar vezeti be Rómában az egyiptomi naptárat
- nem számol a szökőnapokkal, teljesen elmozdul a kronológia
o az abszolút kronológiához való rögzítés bonyolult

Dinasztiák
- nulladik dinasztia
- legkorábbi feliratos emlék U-j-ból (U temető j jelű sírja) származik
- Kr. e. 3200-2200 közöttire lehet találni, Nagada III. kor eleje
- 0. dinasztia a B temetőből került elő

1. Archaikus/protodinasztikus/ kor (0-2/3. dinasztia)

2. Óbirodalom (4-6/8. dinasztia) – 7. dinasztia nem létezik :D
3. I. átmeneti kor (9-11. dinasztia eleje)
4. Középbirodalom (11-13. dinasztia)
5. II. átmeneti kor (14-17. dinasztia) – párhuzamosan uralkodó
6. Újbirodalom (18-20. dinasztia)
7. III. átmeneti kor (21-25. dinasztia)
8. Későkor (26. Szaisz, 27. Perzsa, 30-31, 28-29)
9. Ptolemaiosz kor (Kr. e. 332, Nagy Sándor hódítása – Kr. e. 30., actiumi csata)
10. Római provincia

Nagyonnagyon régi kor

- Kr. e. 11000 – jégkorszak vége
o Afrikában száraz időszak
o a jégkorszak végén elkezdődik
o intertropikális konvergenciazóna északabbra tolódik
o Hadley-cella, Föld, Vénusz, Titán (Szaturnusz), Plútó
 Földnek 4, a többi 2-2 cellája van
 az egyenlítőnél az erős beesési szög miatt jobban felmelegedik a levegő,
felszáll, és két irányba indul, aztán ha eléggé lehűlt, lesüllyed és indul vissza
  poláris Hadley-cella a sarkok körül
 egyenlítői Hadley-cella a trópusi területeken van
 mérsékelt égöv Hadley-cella nélküli
 az északra tolódás miatt a Szahara rendszeres esőzónába kerül
 állandó növénytakaró, stabilizálja a dűnéket
 zöld, dimbes dombos táj Kr. e. 9000 körül
o gazdag állatvilág, gazdag növényfelület
o két irányból érkezik a Szahara-zónába
 afrikai típusú fekete emberek
 északról mediterrán népesség (piros)
- neolit forradalom Kr.e. 9000 körültől
o Közel-Keleten mezőgazdasági forradalom
o átállás a vadászó-gyűjtögető életmódról élelmiszertermelésre
 növények háziasítása
 termékeny félhold - Izrael, Libanon, Szíria, Észak-Irak
- árpa – sör, búza – kenyér
- ezt exportálják az Indus-völgybe, Mezopotámiába és Egyiptomba
o Kína: Sárga-folyó köles, Jangce körül rizs
o Amerika: kukorica
o Dél-Amerika: burgonya
- Afrika más útra lép
o állattartás, szarvasmarha domesztikációja (tehén + bika + borjú)
o őstulokból háziasítják, 1700-as években halt ki
o egy helyen történt meg a domesztikáció, Kr. e. 7000-től biztosan van, valószínűleg
már 8000-től
o szaharai korai civilizációban történt a domesztikáció
o fazekasság
 több helyen találják fel függetlenül
 téli legelő
o vadfüvek
 szorgum, azaz cirok vagy círköles, Egyiptomban nem népszerű, a búza
megjelenése után felhagynak vele
 bioboltban van szorgum
- Szahara régészeti kutatása 2-3 évtizede kezdődött
o Angol beteg film, barlangban, úszókat ábrázoló rajzok vannak
- legkorábbi egyiptomi kultúra kb. 6500 körül, a nagy-szaharai kultúra legkeletibb nyúlványa
o fajum bé…
- a mai oázisok nagy kiterjedésű tavak voltak
- elindul a Szahara kiszáradása
o a jelenlegi homokos Szahara Kr. e. 1500 körül alakul ki, az Újbirodalom idején még
szavannás
- belátják, hogy innen menni kell, így kerülünk Egyiptomba

Ókori nílus-völgyi kultúrák

- Kr. e. 5000 merinde derin szálime (tutálibe málibe…) a legkorábbi kultúra a Nílus-deltában
- Gezíra, homokhátak a vízgazdag területekről
o sziget jelentése arabul
o egy gezírán van a település, a másikon a temető, harmadikon a mezőgazdaság
 - 4500 körül van a nagy betelepülés
- 4500-4000 legelső kultúra délen, badari kultúra
o félig nomád életmód
o paletta
o feketeperemes kerámia
- Nagada 1. kultúra 4000-3500
o átáll mezőgazdaságra, hogyan kell az áradással együtt élni (remekül)
- Mezopotámiában csatornákat kell ásni az öntözéses földműveléshez
 40x-es termés
 középkori Európában 8x termés rendkívülinek számított
o Egyiptomban csak ki kell menni az ásványgazdag iszapra és szórni némi magot
o Egyiptomban azért szántanak faekével, mert annyira puha
o ez a biztos életmód teszi lehetővé a magaskultúra létrejöttét
- Nagada 2. kultúra, 3500-3200
- Nagada 3. kultúra 3200- dinasztikus kor
- Buto-Maadi kultúra
o Buto városa hatalmas központ a Nílus-deltában
o Tell el-Farkha a másik központ
o elkezdenek kereskedni, sokkal járhatóbban az utak Kánaán felé (Izrael)
 ma már sivatag

Bevezetés az ókori egyiptomi kultúrába 2. – Irsay-Nagy Balázs János 2020. 02. 27.
Buto-Maadi kultúra
- terjeszkedő félként megjelenik a Nagada 2 kultúra
- a nagada kultúra jelenléte lassú akulturális folyamatot indít át a buto-maadi kultúrában
- ez a Nílus-delta keleti felét érinti, mert ott van az átjáró Kánaán felé
o kereskedelmi útvonalak
o olívaolaj, -termékek, bor, méz
- Dél-Egyiptomban Nagada 2 óta elindulnak átalakulási folyamatok
o északon Thinisz
o Abydos (királytemető)
 U-j
 Ozirisz-szel azonosítják később a védőistenüket
o Nagada (arab név, görögül Ombos, egyiptomiul Nebut (nebu = arany))
 100-as sír, falfestmények, csatajelenetek, vadászatok
 nem balzsamoznak, hanem a csontokat sorban a fal mellé teszik
 Sith a védőistene, aki feldarbolja Ozirisz holttestét
 egyiptomi síkművészet fontos eleme
o Hierakónpolis, egyiptomiul Nehen
 Hórusz az istene
o helyi királyok temetkeznek
- Nagada II. kor közepén megszűnnek a nagadai királysírok
o Thinisz és Hierakónpolis valószínűleg összefogott ellene
 Thinisz északi terjeszkedés a Buto-Maadi kultúra rovására
 Hierakónpolis dél felé, elefántokat tartanak, a király mellé temetik
- utolsó Hierakónpolisi király a Skorpiókirály, utána Thinisz veszi át az uralmat
o Narmel (Thinisz) lesz a Skorpiókirály utódja, a jelenléte már Butoban is kimutatható
 - Ménész király, mint egyesítő a hagyományokban
- Memphisz neve már a 0. dinasztiában is megjelenik
o Alsó- és Felső-Egyiptom határán
- kereskedelmi útvonalak, vámok kivetése
o Afrika belseje felé importál és tovább exportál
 elefántcsont, strucctojás, ébenfa, arany (Asszuán környékén)
 arany kevésbé értékes, mint az ezüst
- 3000 körül belépünk bronzkorba
o legkorábbi változata az arzénbronz (Iránban bányászták)
o réz puha, de ötvözve kemény – ónra hamar leváltják
 ónnal el van látva Európa, de ezt senki nem tudja
 Afganisztán északi részét ismerjük csak
 Hindukus hágóin túl (5000 m magasságban)
o ón és lazúrkő miatt épül ki a kereskedelmi útvonal
o egyiptomi kék fajansz a lazúr utánzására
 Egyiptom, Sinai-félsziget – Vörös-tengeren való átkeléshez flottaépítés
o Héphaisztosz azért sánta, mert arzéngőzt lélegez be, ami megbénít
- bronzkor jelentősége a fegyverekben van
- Imhotep a szakkarai piramis
o építészet, orvoslás, írás, istenként tisztelték
o a Dzsószer-piramis szent kerületében van a neve
- elefántcsont táblácskák
o az első két dinasztia évkönyveit tartalmazza
- Uszerkaf naptemploma Abuszirban
- Unisz piramisszövegei az emberiség legkorábbi vallásos szövegkorpuszai
o korábban úgy gondolták, hogy a halál utáni élet királyi privilégium
o magánsírokból is előkerültek ilyen szövegek, megdőlt ez a nézet
- Uni hadserege
o egyesítési folyamat a kisebb királyságok között
- intenzív kereskedelmi kapcsolat Büblosz és Egyiptom között
o az Indus-völgyi civilizáció azt az afganisztáni ónbányát fogja ellenőrizni
 kereskedelmi fegyvertény
- Eufrátesz a föníciai parton köt ki, innen tud Egyiptom föníciai közvetítéssel ónhoz jutni
- Büblosz – Gubla – a Hegy
o Könyvváros
- beduin kifejezéssel vigyázni kell
o tevetartó nomád a hivatalos definíció
o minden beduin nomád, nem minden nomád beduin
o karavánkereskedelem ekkor még nem létezik
 a Nílus-völgy az egyetlen folyosó Afrika belseje felé
o teve háziasítása csak kr. e. 1000 körül történik
o Afganisztán – Baktria, teveexport, onnan terjed el Afrikába
- Mári, agyagtáblák
o amari és akkád nyelvütközés

Bevezetés az ókori egyiptomi kultúrába 2. – Irsay-Nagy Balázs János 2020. 03. 05.
Assziud