Bib Istvn- A kelet-eurpai kisllamok nyomorsga

A szveg az eurpai nemzetek ltrejttvel, azon bell is elssorban a kzp- s keleteurpai llamok nemzett alakulsnak trtnelmvel, ksbbi megcsonktsukkal, s az
ebbl add, mai napig tart nacionalista hangok okaival foglalkozik. Kln kiemeli
Lengyelorszgot, Csehorszgot s Magyarorszgot, s prhuzamot von hasonl mdon
alakul trtnelmk kztt. Mind a hrom llam ltrejttnek kezdetn majd a ksbbiek
folyamn is-, befogadott idegen npeket, amelyek egy bizonyos id elteltvel, amikor
lehetsget lttak r, igyekeztek elszakadni s nll nemzett formldni. Majd a
lengyeleknl tbb alkalommal is, de sszessgben a 20. szzadban a lengyel, cseh s
magyar llamot is sztszaggatta Eurpa, viszonylag jogosan, hiszen az etnikai s trtnelmi
klnbzsgek folytn evidensnek mondhat a nemzetisgek levlsa, azonban a tlzott
erszak miatt az anyaorszg milliszm lakosai is az orszghatron tlra knyszerltek.
Ezen nemzetek, s a tbbi kelet-eurpai kisllam lemaradsa Nyugat-Eurphoz kpest
nyilvnval. A szerz szerint ennek oka egszen a gykerekig nyl vissza: a hbrrendszer
csak az Elbig rt, azon tl a jobbgysg uralma rzdtt. A folyamatos nyugati fejldssel a
keletebbre lv llamok nem tudtak versenyezni, s mind a mai napig nem tudjk beptolni
lemaradsukat.
gy is mondhatnnk, hogy nyugatra a nagyhatalmak azzal voltak elfoglalva, hogy uralmuk al
hajtsk s irnytsk a kevsb ers orszgokat, egyfajta pldt lltva eljk, hogy az
gazdasgi s politikai modelljket kvessk, hogy tovbb terjeszthessk mind gazdasgi,
mind politikai hatalmukat, mg a kisebbek a nagyhatalmak elleni flelem miatt sajt bels
egysgk megerstsrt s a nemzetisgek trekvseinek letrsrt harcoltak.