A Halotti beszéd és könyörgés szövegemléknek és Kosztolányi

Dezső halotti beszédjének különböző megközelítése a halál

témájában

A Halotti beszéd és könyörgés című nyelvemlék 1200 körül keletkezett és az

első teljesen magyar nyelvű szövegemlékünk, a Pray-kódexben található.

Kosztolányi Dezső a Halotti beszéd című művét 1933-ban írta, majd 1935-ben

jelent meg a Számadás című kötetében. Abban az időszakban népszerű volt a

művészek körében az emberek és az önmegértésére alapozó szemlélet, ami ezt a

verset is inspirálta.

A Halotti beszéd és könyörgés egy prédikáció, amit temetési beszédként, a sír

mellett mondhattak el, iniciáléval kezdődik. A Halotti beszéd egy elégikus

hangnemű óda, azonban ez a mű is tekinthető temetési beszédnek, hiszen a

gyászolókhoz szól. Első sorában intertextualitással kezd „Látjátok feleim,” a

hasonló címmel és ezzel az indítással mutatja meg, hogy művét a

nyelvemlékünk ihlette.

Szövegemlékünk a halál témáját boncolgatja. Közös emberi sorsunknak, a

halálunk miértjének, a bűnbeesést tekinti. Kosztolányi műve is megemlíti a

halált, mint közös sorsot, de ő a hangsúlyt inkább az emberek egyediségére

fekteti és arra, hogy amikor valaki meghal senki más nem lesz ugyanolyan „…

akárki megszülethet már, csak ő nem.”.

A Halotti beszéd és könyörgés összesen 36 sorból áll és 2 részre osztható.

Tartalmaz 26 sor temetési szentbeszédet és egy imát, 6 sor könyörgés

formájában. Kosztolányi Halotti beszédjét én 3 részre osztanám. Az első

versszakban felvezeti a beszédet, figyelmet kér és közli a halál tényét. A

második versszakban általánosítja az embereket, mint halandók „Okuljatok

mindannyian e példán. / Ilyen az ember.” A harmadik versszaktól kezdve a vers

végéig pedig a hallottról beszél, emlékeket idéz fel róla és

megismételhetetlenségét erősíti. Mesei elemekkel zárja a művet „Hol volt…”

„Nem volt…”.

Mindkét mű más irányból megközelítve, de szépen kifejti a halál témáját és

helytáll, mint temetési beszéd. Hozzám mégis Kosztolányi Dezső műve áll

közelebb a keletkezésének idejéből adódó könnyebb nyelvezete és személyes

hangvétele miatt.