MINTAELEMZÉS

Az önmegszólító és időszembesítő verstípus József Attila lírájában

Karóval jöttél – Talán eltűnök hirtelen

József Attila kései költészetének két reprezentatív verstípusa az önmegszólító és az időszembesítő vers.
Mindkettő létösszegző jellegű, alkalmas arra, hogy a költő végső számvetést tegyen. Olyan élethelyzetben
sokasodik meg az ilyen verseknek a száma, amelyben a személyiség, a lélek válsága elviselhetetlenné
fokozódik. A halállal való szembenézés kényszerűsége meghatározza a versek stílusát és hangulatát,
szemléletmódját, motívumrendszerét, szerkezetét és szentenciózus beszédhelyzetét. (Németh G. Béla
tanulmánya1 alapján beszélhetünk önmegszólító, idő- és értékszembesítő verstípusokról, létösszegző
versekről.)
A kései verseket az irodalomtörténet az életmű legsikerültebb darabjainak nevezi, joggal. Az utolsó év
termése tartalmi és költészettechnikai értelemben is szintézisnek mondható. Egyrészt az egyéni, költői és
társadalmi lét alapvető kérdései kerülnek itt elő, másrészt létösszegző versek hagyományos megoldásain túl
(Ars poetica) József Attila sajátos verstechnikai megoldásai is nagyobb teret kapnak. Ennek bizonyítéka a
két verstípus darabjainak számbeli növekedése.
Az önmegszólító és időszembesítő vers nem új keletű irodalmunkban. Az önmegszólító típusa a XIX.
század második felében erősödik fel, gyökerei pedig a reneszánsz magyar líráig nyúlnak vissza. A
legkorábbi előfordulások közé tartozik Balassi Bálint „De mit gyötresz engem…” kezdetű verse, reformkori
költőink közül pedig Kölcsey Vanitatum vanitas című műve tekinthető példának. A XIX. század
történelmi-politikai válsághelyzete (1849-es katasztrófa) ihlető élményként szolgált Vörösmarty Mihály
Fogytán van napod című költeményének, hasonló élmény szaporítja meg Arany költészetében az
önmegszólító beszédhelyzet ill. attitűd jellemezte verseket (pl. Mindvégig). A századvég (pl. Reviczky:
Magamról) és századelő költői (főképp a Nyugat nemzedékének tagjai) előszeretettel nyúlnak a költői
önkifejezés ezen módszeréhez. Babits (pl. Csak posta voltál), Kosztolányi (pl. Számadás), Ady és Szabó
Lőrinc versei sorakoznak példaként. József Attila kései versei ebbe a sorba simulnak bele. Az időszembesítő
versek hasonlóképpen régebbi korokba nyúlnak vissza. A XIX. század azonban itt is határvonal, az eddig

1
Németh G. Béla: 11 vers, verselemzések, versértelmezések Budapest, Tankönyvkiadó 1977

www.klett.hu
csak szórványosan előforduló versek száma megnő. Berzsenyi Osztályrészem, Közelítő tél című versei,
Vörösmarty Előszó című rapszódiája és Arany Epilógusa bizonyítja a létösszegzésnek az idősíkok
összevetésével történő megoldását. A századelő lírikusai közül Ady, Babits, Kosztolányi költészetében
ugyancsak gyakran előfordul az idő- és értékszembesítő verstípus. József Attilánál válik általánossá
előfordulása, a korai költészetben is találunk belőle szép számmal, 1933-tól pedig szinte minden nagy vers
eleme az értékszembesítés, s ennek megoldásaként az idősíkok összevetése.
A kiindulási alap mindkét verstípusnál a személyiség most már végérvényesen megfogalmazott válsága. Az
1935-1937 között keletkezett versek meghatározó élménye az élet és sors kilátástalansága, az utolsó versek
pedig a végletekig erősítik a lehetetlen élet megvallását.
A külső (fasizálódás) és belső világ (patológiás személyiségzavarok, szembesülés a halál tényével) egyaránt
negatív hatásai kényszerítik ki a számadás, számvetés jellegű gondolati verseket. A világgal, sorssal való
szembenézés következménye az önértékelés.
A kései költészet témái - szerelem, közélet, önsors – közül az utolsó kap hangsúlyosabb szerepet. Az egyéni
és költői attitűd újrafogalmazása a jól bevált alkotói módszert követi. Mindkét verstípus közös sajátossága
az összehasonlítás, konklúziójuk pedig a világ és önmaga értelmezése. A valódi és az ál-létezés, az egyéni
önmegvalósítás és a közösségi cselekvés kérdései, a világ megismerhetőségének és a megfelelő erkölcsi
emberi magatartás kialakításának nehézségei foglalkoztatják a költőt. (Madocsai László)
A Tudod, hogy nincs bocsánat és Talán eltűnök hirtelen… című versek bemutatásával és
összehasonlításával értelmezhető a két verstípus szerepe és jelentősége József Attila költészetében.
Mindkét vers 1937-ben született. A Tudod, hogy nincs bocsánat az önmegszólító verstípus példája, míg a
Talán eltűnök hirtelen… az idő- és értékszembesítő verstípus példája.
A versek élmény és gondolatvilága egyaránt összetett, szépségük és nehézségük éppen ebből fakad. Az
önértékelés világgal szembenéző költői magatartása egyrészt a személyiség szerepválságában összegződő
negatív élményének kifejezése, másrészt a válságkezelő magatartás kimondásának igényéből születik.

„Tudod, hogy nincs bocsánat, →← „Vagy vess el minden elvet

hiába hát a bánat. s még remélj hű szerelmet,
Légy, ami lennél: férfi. hisz mind a kutya hinnél
A fű kinő utánad. abban, ki bízna benned.

www.klett.hu
A költői önmegszólítás keretet ad a meditációnak és láthatóvá teszi a láthatatlant, a személyiség belső
vívódását. „A tudat válságának élményéből fakad, a krízises önszemlélet vívódó gondolatélményében fogan
ez a verstípus, ez az attitűdfajta.” (Németh G. Béla)
Hasonló meditáció gerjeszti az önértékelés másik változatát a Talán eltűnök hirtelen… című versben. A
jelen léthelyzetében felidézett múlt, ill. a múlt és jelen miatt determinált jövő értelmezése a feladata a
költeménynek.

„Elpazaroltam mindenem, → „Talán eltűnök hirtelen,

amiről számot kéne adnom.” akár az erdőben a vadnyom.”

A második személyű megszólítás, önmegszólítás, a tárgyiasított Én kifejeződése, gondolati lényegét

tekintve nem különbözik attól a beszédhelyzettől, amelyben az önmagát, sorsát, múltját, jelenét és jövőjét
elemző Én megszólal.
Az összegző szerep (egyéni lét vagy az emberi lét általános állapotának kimondása) mellett vagy helyett
hangsúlyt kap a felelős emberi magatartás megválasztásának igénye (vágy és remény).

„A bűn az nem lesz könnyebb,

hiába hull a könnyed.”
↓
„Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.”
↓
„Most hát a töltött fegyvert → „s még remélj hű szerelmet,” szoritsd üres szivedhez.
(Tudod, hogy nincs bocsánat)

A másik versben a múlt tényeinek elősorolása teremti meg az egyéni lét reménytelennek rajzolt képét. A
vágy és remény teljes hiánya eredményezi az élet peremére szorult létértelmezés befejezést sejtető
attitűdjének kényszerű kimondását.

www.klett.hu
„Már bimbós gyermek-testemet →„és most könnyezve hallgatom,
szem-maró füstön száritottam.” a száraz ágak hogy zörögnek.
(Talán eltűnök hirtelen)

Az időszembesítő verstípus jellegzetessége, hogy a jelen, múlt és jövő kifejezésére használt kulcsszavak a
„már” és „most” ill. más versekben a „még” és a „majd” vagy hasonló jelentésű szavak adják a vers
szerkezeti pontjait, amelyre aztán rendszerint a természeti képekből generált metaforák emelik az értelmet.
A konkrét és elvont jelentések kusza hálózata pedig egyetemes jelentéssel ruházza fel a létértelmezést.
De nem csak a léthelyzet, létállapot meghatározása szüli az ilyen típusú verseket, hanem a továbblépéshez
szükséges érzelmi, intellektuális (szerelem, munka, Freud, Heidegger) hatások is ihlető erejűek. Ebből a
szempontból mindkét vers végső fázis, végső létösszegzés.

„Most hát a töltött fegyvert „és most könnyezve hallgatom,

szorítsd üres szivedhez.” a száraz ágak hogy zörögnek.”
(Tudod, hogy nincs bocsánat) (Talán eltűnök hirtelen)

A személyiségnek ez a válsága a szerep ellehetetlenülésén és elutasításán túl, valójában valamennyi szerep

elutasításában ölt testet, ez eredményezi a végső elszámolás attitűdjét. A szerepek, szerephelyzetek mindkét
irányú elutasítása a versekben tükröződik:

„Emlékezz, hogy hörögtél

s hiába könyörögtél.”

„Atyát hivtál elesten,

embert, ha nincsen isten.”

„Megcsaltak, úgy szerettek,

csaltál s igy nem szerethetsz.”
(Tudod, hogy nincs bocsánat)

„Dacból se fogtam föl soha

www.klett.hu
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
S kiröhögtem az oktatómat.”
(Talán eltűnök hirtelen)

A céltalanság és reménytelenség, az elhibázott élet tudata, a kiteljesedés hiánya keltette érzés a

szerepelutasítás mellett a halál vállalását jelöli. A Tudod, hogy nincs bocsánat utolsó előtti szakasza, a Talán
eltűnök hirtelen záró versszaka egyaránt kifejezi az életből való kilépés lehetőségét. S bár az első vers záró
szakasza alternatívát kínál, ez csak látszólag biztató. Valójában a „kiegyezés” lehetetlenségének
megerősítése – az etikus ember nem adhatja fel az elveket semmi áron. A szerelemben való reménykedés
pedig az öncsalás egyik formája volna, erre utal az előző versszak is. Ezzel lényegében meg is születik az
ítélet, az élet feladása. József Attila, ha halálát öngyilkosságnak tartjuk, tettel is hitelesíti elgondolását.
A végső konklúziókból is következik, hogy a verseket a pesszimista hang határozza meg. A Tudod, hogy
nincs bocsánat szakaszról szakaszra lépkedve jut egyre mélyebbre. Megjegyzendő, hogy ha a negyedik
versszak másik változatát („hisz ember vagy, vesd meg”) értelmezzük, a vers egyik hangulati mélypontja ez
lenne. A Talán eltűnök hirtelen című versben pedig a szakaszokba rejtett ellentét és a kulcsszavak keltenek
pesszimista hangulatot (elpazaroltam, bánat, vágy, árva, mostoha, könnyezve, zörögnek).
A Tudod, hogy nincs bocsánat című vers gondolati és nyelvi struktúráját a megszólítás (önmegszólítás,
önfelszólítás) határozza meg. A megszólító és a megszólított egyaránt a költő. A megszólító pontos
meghatározásakor figyelemmel kell lennünk arra a nyelvi megoldásra, amely a törvények és szentenciák
második személyű formuláját alkalmazza. Az első személy a beszélő, a második személy pedig mindent
magában foglal, ami a beszélőn kívül van: “a törvényhozó erkölcsi személyiség, intellektus szólította meg és
fel egyetemlegesen azt az egyetemességet, amelynek, éppen törvényhozó jogánál és képességénél fogva,
kívüle és fölötte állt.” (Németh G. Béla) A megszólított pedig a válságban lévő személyiség, amelynek még
mindig a válságot előidéző szerep belső gravitációja, kényszere szabja meg megnyilvánító keretét,
viselkedése normáit. (Németh G. Béla) Emellett természetesen szerepet kap az a hétköznapi beszédhelyzet
is, amikor a személyiség az önszuggesztió szándékával szól önmagához. A kettős indíttatás természetesen
egymást erősítő hatású. A gondolati és nyelvi eszközök ilyen alkalmazása a drámai dialógusra is emlékeztet.
De a versben csak az egyik oldal szólal meg, s bár a másik is jelen van, kimondatlan marad. Hatása ennek
ellenére érvényesül.
Hasonlóképpen összetett beszédhelyzet jellemzi a Talán eltűnök hirtelen című verset. Ez a vers is imitált
párbeszéd, ugyancsak egyoldalú, hiszen a beszélő azonosítható, de a megszólított nem meghatározható.

www.klett.hu
Rejtett önmegszólításnak ugyanúgy értelmezhető, mint a szerző és befogadó szokásos kommunikációjának.
Azonban nem csak a beszélgetőpartner marad rejtve, hanem a számadás tételei is körvonalazatlanok. A
második és negyedik versszak kivételével megkísérelhetetlen az életrajzi tényekkel való azonosítás.
A versek grammatikai rétegét a mondatrend és a szókincs határozza meg. Az első versben mindkettő az
önmegszólítás eszköze tartalmi és formai értelemben egyaránt. A másodikban az idősíkok értelmezésének
és az értékszembesítésnek az eszköze, egyben a vers szerkezetének meghatározója is. A Talán eltűnök
hirtelen című vers szerkezete az alábbiak szerint épül fel:

1.vsz. jövő lehetősége – múlt értelmezése a jelenben

2.vsz. múlt ténye – jelen léthelyzetének determináltsága
3.vsz. múlt – jelen
4.vsz. múlt
5.vsz. múlt – jövő determináltságának tudomásul vétele a jelenben

Mindkét verskezdő mondat egyszerre gondolatnyitó és szentenciózus zárómondat is. Arra utalnak, hogy
“kész a leltár”:

„Tudod, hogy nincs bocsánat,

hiába hát a bánat.”

Az alapmondat a „Légy, ami lennél: férfi.”, önmegszólítás, önfelszólítás. A mondat rejtett jelentéstartalma a
halállal való „férfias” szembenézésre szólít fel.
A vers mondatstruktúráját az alárendelés (ok- és időhatározói, ill. a határozó mellékmondat sajátos fajtái, a
feltételes és megengedő mellékmondat) és a mellérendelés (következtető, magyarázó) határozza meg. Ez
felel meg legjobban a szentenciózus fogalmazásnak. A mondatok sokszor evidenciaszerű állítások, általános
igazságot, erkölcsi alapvetést fejeznek ki. Az állítmányok közül 41 igei állítmány, ebből 10 létige, 15
felszólító módú, 30 pedig második személyű. A mondatok állítmányai is az önmegszólítás, önfelszólítás
eszközei. Hasonlóképpen fejezi ki a halállal való szembenézést a „Talán eltűnök hirtelen / Akár az erdőben
a vadnyom.” verskezdő mondat.
A vers mondatrendjét a szakaszonkénti mondat-párok ellentéte határozza meg, amelyet az idősíkok
értéktartalma erősít fel. A záró szakasz egyetlen összetett mondata lineáris haladású. A bennfoglalt kép a

www.klett.hu
természet évszakmetaforájának az emberi életszakaszokkal való azonosításán nyugszik. A száraz ágak
jelképezte tél az élet lezárulásának tényét közli.
Mindkét vers szókincsének legfontosabb jegye az erkölcsi jelleg. Domináns szavak: bűn, bocsánat, bánat,
megbánás. Mellettük a Tudod, hogy nincs bocsánat című versben meghatározó a jogi vagy törvénynyelvi
színezetű a szavaknak. Ez egyrészt utal az önmegszólítás egzisztencia feletti megszólítójára, másrészt a
morális tartalom ítéletkeltő jellegére: tanú, pör, pártfogó; fogadkozni, könyörögni; hamis, igaz.
Ezzel szemben a Talán eltűnök hirtelen című versben a hétköznapi beszéd kissé szlengbe hajló szavai
ötvöződnek a metaforikus kifejezésekkel:

„Bánat szedi szét eszemet” „rezge megbánás”

„kiröhögtem az oktatómat” „zöld vadon”

A morális jelentésmező fő fogalmai a bűn és a büntetés. A kései költészet alapvető fogalomkörei ezek,
másrészt az önértékelés ítéletének termékei. A bűn József Attila költészetében az öntörvényű személyiség
önmegvalósításának elmulasztása, a felelős önmaga. Az autonóm személyiség megalkotásának hiánya, az
igazi szerep betöltésére való képtelenség kimondása szükségszerűen maga után vonja a büntetést:

’Tudod, hogy nincs bocsánat,”

„Talán eltűnök hirtelen,”

„Légy, ami lennél: férfi.”

„és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.”

Az intellektus a hamis szerepek felismerése és elutasítása után csak egyet választhat, a visszafordíthatatlant.
A versek gondolati egységét ez a tragikus létszemlélet határozza meg.

www.klett.hu