Professional Documents
Culture Documents
József Attila kései költészetének két reprezentatív verstípusa az önmegszólító és az időszembesítő vers.
Mindkettő létösszegző jellegű, alkalmas arra, hogy a költő végső számvetést tegyen. Olyan élethelyzetben
sokasodik meg az ilyen verseknek a száma, amelyben a személyiség, a lélek válsága elviselhetetlenné
fokozódik. A halállal való szembenézés kényszerűsége meghatározza a versek stílusát és hangulatát,
szemléletmódját, motívumrendszerét, szerkezetét és szentenciózus beszédhelyzetét. (Németh G. Béla
tanulmánya1 alapján beszélhetünk önmegszólító, idő- és értékszembesítő verstípusokról, létösszegző
versekről.)
A kései verseket az irodalomtörténet az életmű legsikerültebb darabjainak nevezi, joggal. Az utolsó év
termése tartalmi és költészettechnikai értelemben is szintézisnek mondható. Egyrészt az egyéni, költői és
társadalmi lét alapvető kérdései kerülnek itt elő, másrészt létösszegző versek hagyományos megoldásain túl
(Ars poetica) József Attila sajátos verstechnikai megoldásai is nagyobb teret kapnak. Ennek bizonyítéka a
két verstípus darabjainak számbeli növekedése.
Az önmegszólító és időszembesítő vers nem új keletű irodalmunkban. Az önmegszólító típusa a XIX.
század második felében erősödik fel, gyökerei pedig a reneszánsz magyar líráig nyúlnak vissza. A
legkorábbi előfordulások közé tartozik Balassi Bálint „De mit gyötresz engem…” kezdetű verse, reformkori
költőink közül pedig Kölcsey Vanitatum vanitas című műve tekinthető példának. A XIX. század
történelmi-politikai válsághelyzete (1849-es katasztrófa) ihlető élményként szolgált Vörösmarty Mihály
Fogytán van napod című költeményének, hasonló élmény szaporítja meg Arany költészetében az
önmegszólító beszédhelyzet ill. attitűd jellemezte verseket (pl. Mindvégig). A századvég (pl. Reviczky:
Magamról) és századelő költői (főképp a Nyugat nemzedékének tagjai) előszeretettel nyúlnak a költői
önkifejezés ezen módszeréhez. Babits (pl. Csak posta voltál), Kosztolányi (pl. Számadás), Ady és Szabó
Lőrinc versei sorakoznak példaként. József Attila kései versei ebbe a sorba simulnak bele. Az időszembesítő
versek hasonlóképpen régebbi korokba nyúlnak vissza. A XIX. század azonban itt is határvonal, az eddig
1
Németh G. Béla: 11 vers, verselemzések, versértelmezések Budapest, Tankönyvkiadó 1977
www.klett.hu
csak szórványosan előforduló versek száma megnő. Berzsenyi Osztályrészem, Közelítő tél című versei,
Vörösmarty Előszó című rapszódiája és Arany Epilógusa bizonyítja a létösszegzésnek az idősíkok
összevetésével történő megoldását. A századelő lírikusai közül Ady, Babits, Kosztolányi költészetében
ugyancsak gyakran előfordul az idő- és értékszembesítő verstípus. József Attilánál válik általánossá
előfordulása, a korai költészetben is találunk belőle szép számmal, 1933-tól pedig szinte minden nagy vers
eleme az értékszembesítés, s ennek megoldásaként az idősíkok összevetése.
A kiindulási alap mindkét verstípusnál a személyiség most már végérvényesen megfogalmazott válsága. Az
1935-1937 között keletkezett versek meghatározó élménye az élet és sors kilátástalansága, az utolsó versek
pedig a végletekig erősítik a lehetetlen élet megvallását.
A külső (fasizálódás) és belső világ (patológiás személyiségzavarok, szembesülés a halál tényével) egyaránt
negatív hatásai kényszerítik ki a számadás, számvetés jellegű gondolati verseket. A világgal, sorssal való
szembenézés következménye az önértékelés.
A kései költészet témái - szerelem, közélet, önsors – közül az utolsó kap hangsúlyosabb szerepet. Az egyéni
és költői attitűd újrafogalmazása a jól bevált alkotói módszert követi. Mindkét verstípus közös sajátossága
az összehasonlítás, konklúziójuk pedig a világ és önmaga értelmezése. A valódi és az ál-létezés, az egyéni
önmegvalósítás és a közösségi cselekvés kérdései, a világ megismerhetőségének és a megfelelő erkölcsi
emberi magatartás kialakításának nehézségei foglalkoztatják a költőt. (Madocsai László)
A Tudod, hogy nincs bocsánat és Talán eltűnök hirtelen… című versek bemutatásával és
összehasonlításával értelmezhető a két verstípus szerepe és jelentősége József Attila költészetében.
Mindkét vers 1937-ben született. A Tudod, hogy nincs bocsánat az önmegszólító verstípus példája, míg a
Talán eltűnök hirtelen… az idő- és értékszembesítő verstípus példája.
A versek élmény és gondolatvilága egyaránt összetett, szépségük és nehézségük éppen ebből fakad. Az
önértékelés világgal szembenéző költői magatartása egyrészt a személyiség szerepválságában összegződő
negatív élményének kifejezése, másrészt a válságkezelő magatartás kimondásának igényéből születik.
www.klett.hu
A költői önmegszólítás keretet ad a meditációnak és láthatóvá teszi a láthatatlant, a személyiség belső
vívódását. „A tudat válságának élményéből fakad, a krízises önszemlélet vívódó gondolatélményében fogan
ez a verstípus, ez az attitűdfajta.” (Németh G. Béla)
Hasonló meditáció gerjeszti az önértékelés másik változatát a Talán eltűnök hirtelen… című versben. A
jelen léthelyzetében felidézett múlt, ill. a múlt és jelen miatt determinált jövő értelmezése a feladata a
költeménynek.
A másik versben a múlt tényeinek elősorolása teremti meg az egyéni lét reménytelennek rajzolt képét. A
vágy és remény teljes hiánya eredményezi az élet peremére szorult létértelmezés befejezést sejtető
attitűdjének kényszerű kimondását.
www.klett.hu
„Már bimbós gyermek-testemet →„és most könnyezve hallgatom,
szem-maró füstön száritottam.” a száraz ágak hogy zörögnek.
(Talán eltűnök hirtelen)
Az időszembesítő verstípus jellegzetessége, hogy a jelen, múlt és jövő kifejezésére használt kulcsszavak a
„már” és „most” ill. más versekben a „még” és a „majd” vagy hasonló jelentésű szavak adják a vers
szerkezeti pontjait, amelyre aztán rendszerint a természeti képekből generált metaforák emelik az értelmet.
A konkrét és elvont jelentések kusza hálózata pedig egyetemes jelentéssel ruházza fel a létértelmezést.
De nem csak a léthelyzet, létállapot meghatározása szüli az ilyen típusú verseket, hanem a továbblépéshez
szükséges érzelmi, intellektuális (szerelem, munka, Freud, Heidegger) hatások is ihlető erejűek. Ebből a
szempontból mindkét vers végső fázis, végső létösszegzés.
www.klett.hu
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
S kiröhögtem az oktatómat.”
(Talán eltűnök hirtelen)
www.klett.hu
Rejtett önmegszólításnak ugyanúgy értelmezhető, mint a szerző és befogadó szokásos kommunikációjának.
Azonban nem csak a beszélgetőpartner marad rejtve, hanem a számadás tételei is körvonalazatlanok. A
második és negyedik versszak kivételével megkísérelhetetlen az életrajzi tényekkel való azonosítás.
A versek grammatikai rétegét a mondatrend és a szókincs határozza meg. Az első versben mindkettő az
önmegszólítás eszköze tartalmi és formai értelemben egyaránt. A másodikban az idősíkok értelmezésének
és az értékszembesítésnek az eszköze, egyben a vers szerkezetének meghatározója is. A Talán eltűnök
hirtelen című vers szerkezete az alábbiak szerint épül fel:
Mindkét verskezdő mondat egyszerre gondolatnyitó és szentenciózus zárómondat is. Arra utalnak, hogy
“kész a leltár”:
Az alapmondat a „Légy, ami lennél: férfi.”, önmegszólítás, önfelszólítás. A mondat rejtett jelentéstartalma a
halállal való „férfias” szembenézésre szólít fel.
A vers mondatstruktúráját az alárendelés (ok- és időhatározói, ill. a határozó mellékmondat sajátos fajtái, a
feltételes és megengedő mellékmondat) és a mellérendelés (következtető, magyarázó) határozza meg. Ez
felel meg legjobban a szentenciózus fogalmazásnak. A mondatok sokszor evidenciaszerű állítások, általános
igazságot, erkölcsi alapvetést fejeznek ki. Az állítmányok közül 41 igei állítmány, ebből 10 létige, 15
felszólító módú, 30 pedig második személyű. A mondatok állítmányai is az önmegszólítás, önfelszólítás
eszközei. Hasonlóképpen fejezi ki a halállal való szembenézést a „Talán eltűnök hirtelen / Akár az erdőben
a vadnyom.” verskezdő mondat.
A vers mondatrendjét a szakaszonkénti mondat-párok ellentéte határozza meg, amelyet az idősíkok
értéktartalma erősít fel. A záró szakasz egyetlen összetett mondata lineáris haladású. A bennfoglalt kép a
www.klett.hu
természet évszakmetaforájának az emberi életszakaszokkal való azonosításán nyugszik. A száraz ágak
jelképezte tél az élet lezárulásának tényét közli.
Mindkét vers szókincsének legfontosabb jegye az erkölcsi jelleg. Domináns szavak: bűn, bocsánat, bánat,
megbánás. Mellettük a Tudod, hogy nincs bocsánat című versben meghatározó a jogi vagy törvénynyelvi
színezetű a szavaknak. Ez egyrészt utal az önmegszólítás egzisztencia feletti megszólítójára, másrészt a
morális tartalom ítéletkeltő jellegére: tanú, pör, pártfogó; fogadkozni, könyörögni; hamis, igaz.
Ezzel szemben a Talán eltűnök hirtelen című versben a hétköznapi beszéd kissé szlengbe hajló szavai
ötvöződnek a metaforikus kifejezésekkel:
A morális jelentésmező fő fogalmai a bűn és a büntetés. A kései költészet alapvető fogalomkörei ezek,
másrészt az önértékelés ítéletének termékei. A bűn József Attila költészetében az öntörvényű személyiség
önmegvalósításának elmulasztása, a felelős önmaga. Az autonóm személyiség megalkotásának hiánya, az
igazi szerep betöltésére való képtelenség kimondása szükségszerűen maga után vonja a büntetést:
Az intellektus a hamis szerepek felismerése és elutasítása után csak egyet választhat, a visszafordíthatatlant.
A versek gondolati egységét ez a tragikus létszemlélet határozza meg.
www.klett.hu