Halotti beszéd és könyörgés

Ez a legrégebbi fönmaradt összefüggő magyar szövegemlékünk!

Ez a szöveg 1195 körül keletkezett, vagyis harmadik Béla korában keletkezhetett!
Szerzője ismeretlen! Ezt a beszédet egy úgynevezett pré kódexben található meg.
A kódex nem más, mint kézzel írott könyv, tehát nem nyomtatott könyv!
Prai György arisztokrata volt.
Eredetileg nem egy irodalmi alkotás hanem egy hétköznapi gyakorlati alkotás/beszéd!
A szöveg tehát egy temetési beszéd egy gyászbeszéd amit a pap mondott el temetések alkalmával a
ravatalnál a halott hozzátartozóinak!
„Látjátok szemeim feletekkel mik vagyunk
Bizony por és hamu vagyunk.”
A pap figyelmezteti és felhívja a figyelmét minden embernek arra, hogy az ember törékeny, esendő.
Az emberi élet véges és mindenki abba tudatba élje az életét,hogy egyszer mindekinki meg fog halni
és akkor mindennek vége lesz.Minden embernek közös illetve egyetlen dologban közös a sorsa.A
szöveg írója egy bibliai történetet állít példaként az emberek elé ez pedig a bűnveesés története.A
paradicsom elvesztésének oka.

Ómagyar máriasiuralom

A második legrégebbi magyar nyelvű szövegemlékünk!

Szerzője ismeretlek!1300 körül keletkezett,kb 100 evvel a halotti beszéd és könyörgés után íródott.A
mű tartalam már a cím.A mű szűzmária fájdalmáról szól amit a fia jézus krisztus halála miatt érez.