Politika és emlékezet

Készítette: Praviczki Gábor

Politika és emlékezet

 A társadalmi emlékezetünk jelentős része befolyásolt a politika által a modern

társadalmakban
 Prehisztorikus társadalmak társadalmi emlékezete inkább természeti katasztrófákra,
hősökre, háborúkra és vezérekre terjedt ki (bár ez is részben politika!)
 A modern társadalmak kollektív emlékezete olyan eseményekre terjed ki sokszor, amelyek
elindítója/mozgatója a politika volt (közelmúltbeli Magyarországon példa: a Bokros-
csomag; nagyon sokak emlékeznek rá és a rájuk és környezetükre gyakorolt hatására.
Társadalmi emlékezet

 Társadalmi emlékezetnek nevezem azt a jelenséget, amikor egy közösség és a közösség

tagjai emlékeznek, beszélnek a velük közösen történt, mindannyiukat érintő eseményekről
 A társadalmi emlékezetet a tudósok szűkebb értelemben a tudásszociológia egyik
vizsgálati területének (Swindler és Arditi 1994), tágabb értelemben pedig "a társadalmakat
összekötő struktúrának" tekintették (Assmann 1992: 293).
 Pl. hogyan éltük meg a rendszerváltást? Hogyan élték meg nagy- és dédszüleink 1956-ot?
Tisza-menti községek nagy áradásokról való emlékezés, stb.
Mire szolgál a politikai emlékezés?

 A társadalmi emlékezés alapvetően egy közösség stabilitását és önazonosságát adja

(Maurice Halbwachs: Az emlékezés társadalmi keretei)
 A politikai emlékezés szintén önazonosságot, igazodási pontot ad, a jelenhez való
hozzáállást befolyásolja
 A politikai emlékezés lehet spontán és csoportok, pártok, kormányok által erősített
Spontán politikai emlékezés

 Olyan társadalmakban, ahol el van nyomva a szólás szabadsága, bizonyos témákat nem
lehet nyilvánosan érinteni, ott a politikai-társadalmi emlékezet formális megnyilvánulások,
gesztusok nélkül történhet, az egyének és kis csoportok közt.
Irányított politikai emlékezet

 Szabad társadalmakban egyes érdekcsoportok vagy politikai szerveződések kisajátíthatnak

egy-egy múltbéli politikai-társadalmi eseményt, mint igazodási pontot, egy origót,
amelyhez képest mérik magukat.
 Példa: a korai FIDESZ 1956-hoz való igazodása
A politikai emlékezet megosztottsága

 Egy politikai esemény vagy korszak másképp élhet egyes egyének vagy a társadalom
egyes rétegeinek emlékezetében.
 Függ az akkor megélt élményektől és a jelenlegi élethelyzettől és az azóta eltelt
eseményektől.
 Pl. a Kádár-korszakot megéltek megoszló véleménye az államszocialista rendszerről.
Politikai emlékezet és félelem

 Egy kisebbséggel történt politikai indíttatású elnyomás/igazságtalanság/embertelenség

nyomán az elnyomás az egyénekben internalizálódhat, a történtek után amikor szabadon
beszélhetnének a velük történtekről, nem beszélnek, kisebbítik azok jelentőségét,
próbálnak felejteni.
 Ez gátolja a társadalmi emlékezést.
 A társadalmi emlékezés eddig még nem említett funkciója a jövőre néző politikai-
társadalmi cselekvések befolyásolása.
 Ld. A magyar holokauszt-túlélők élményeinek ki nem beszéletlenségét és a magyar nyilas-
rémuralom érdemtelen feltáratlanságát, szemben a német náci múlttal
Politikai emlékezet a modern korban és a
posztmodernben
 Marx és Weber is azt vallották hogy a társadalmi emlékezet a társadalmi dichotómiák
előrehaladásával egyre kisebb szerepet fog kapni.
  A klasszikus elméletalkotók közül sokan "vallották azt a naiv nézetet, hogy a modern
társadalom a teljes hagyománynélküliség felé halad…" (Shils 1981: 9)
 A XX. század második felétől egyre nagyobb szerepet kap a társadalmi emlékezettel való
tudományos foglalkozás (Shils, Terdiman)
 Jelenleg a társadalomtudományokban általánosan elfogadott hogy a társadalmi emlékezet
jelenlévő és hatása meghatározó.
Források

 A társadalmi emlékezet tanulmányozása: a "kollektív emlékezettõl" a mnemonikus

gyakorlat történeti szociológiai vizsgálatáig - Jeffrey K. Olick és Joyce Robbins
 Theories of Society: Foundations of Modern Sociological Theory, Two Volumes in
One, with Jesse R. Pitts, Talcott Parsons (Editor), & Kaspar D. Naegele, New York: The
Free Press (1961)