KÉRDÉSEK 

Elektromotoros erő mérése, galváncellák tanulmányozása 
 
1. Milyen módszereket használ a gyakorlaton az elektromotoros erő mérésére 
(felsorolás)? 
Nagy  bemenő  ell
enál
lású volt
mérő 
Kompenzáci ós  módszer 
Ext r
apoláció(különböző külső el
l
enál lásokkal
 mérj
ük a kapocsf
eszült séget
) 
2. Milyen voltmérőt kell használni a mai mérések során? Miért? 
 
Nagy 
bemenő 
ell
enál
l
ású 
kel
l
 (l
egal 1010Ω)   azér
ább  t,
 mer
t 
a vol
tmér
ő bemenő 
ell
enál
l
ása 
befolyásol ja a  mér  kapoc sgeszül tség  ér t
ékét , 
mi nél ki
sebb  az ellenáll
ás, annál jobban el
tér 
a 
kapocsf eszül tség  az  elektromot oros  er őt
ől  (
lásd  6. kérdés) .
 
3. Milyen elektródokat használ a mai mérés során?  
Rézel ekt r
ód 
Zinkel ektr
ód 
Kalomel elek tród(a  koncent ráci ófüggéses  mér éshez)  
A West on­fél e nor mál elemben  is vannak  el ektródok,  de az talán nem  kell
. 
4. Definiálja az elektromotoros erőt! 
A galváncel la elekt romot oros  ereje (EMF)  az  E kapocsf eszültség  azon (határ
)értéke, amikor 
a 
cella külső ár amkör ében  nem  folyik ár am  (I=0), és  ha a cell
adi agramban  fel
tünthetett 
fázishatárokon  (
kivéve  a lehet séges  elektrol i
t/
el ektroli
t csatlakozásokat , 
it
t l
ép fel 
az ún. 
“dif
fúziós pot enci ál ”, 
ᵱᵳdiff) lezaj l
ó val amennyi  töl t
ésát l
épésr e, valamint a f
ázisokon belül 
végbemenő  kémi ai folyamat okr a i
s egyensúl y áll f
enn.  
 
5. Definiálja az elektrokémiai cella elektromos potenciálkülönbségét 
(kapocsfeszültség)! 
A celladiagr amban  a  jobb  oldalon  f
eltünt etet t
 elekt ródhoz  csatlakozó  
fémes  hozzávezet és, 
és 
a bal oldalon  feltünt etet t
 elektródhoz  csat lakozó  előbbivel azonos  minőségű  fémes  
hozzávezet és  el
ekt romos  pot enci álj
ának  a  különbsége.  
 
6. Milyen kapcsolat van a kapocsfeszültség, az elektromotoros erő és a galváncella 
belső ellenállása között? (rövid levezetés, szöveges magyarázat) 
EMF
Az ös szeál lí
tásban  folyó ár am:   
I =  R +R  
b k
E
A 
kapocsf
eszül
tség 
pedi
g az 
Ohm­
tör
vényből
: 
Ek = I Rk  = Rk R +R
MF
 
b k

Ebből l
átható,
 hogyha 
Rk a 
végtelenhez  t
art,
 akkor  a kapocsf
eszültség 
éppen az
 
el
ektromotoros er
ő l
esz.
 (Egyébként  mi ndig 
kisebb,  mint
 az 
elekt
romotoros 
erő.
) 
Ek
Másféle 
átrendezéssel
: 
Ek = EMF − I Rb  = EMF − Rb  R  
k

7. Definiálja a cellareakció potenciálját! 
ΔEcell  =   − ΔzFrG  
 
 
8. Definiálja az elektródreakció potenciálját! 
ppt:  Egy  ol yan  elektrokémi ai 
cella el ektromos  pot enciálkül önbs ége,  amel y cell
adi agramj ának 
bal  oldal án  felt ünt et
et t 
cel l
a  egyensúl yban  van.  A  mér t pot enci álkülönbség  ekkor  
a jobb ol dal
i 
el ekt ródnak  a  bal  ol
dal ira vonat kozt at ott 
elekt ródpot enci álja. (meg  kell
 adni  
r efer enci a­ elekt ródot ) 
A praktikum:  Az  elekt ródr eakci ó pot enci álja (ᵍr) def i
níció szer int 
egy  olyan  galváncel l
ában 
végbemenő  cel l
ar eakci ó pot enciálja,  amel ynek  cel l
adiagr amj ában  a bal ol
dal i
 elektród a 
st andar d­ hi drogénel ekt ród,  a j
obb  ol dali 
pedi g a vizsgál t elekt ród.  
 
9. Mi a celladiagram? Írja fel a Daniell­elem celladiagramját a megfelelő jelölések 
alkalmazásával, a szükséges adatok feltüntetésével! 
Az  elekt rok émi ai cella l
eí rásásr a szol gál.
 Mi nden  ol yan infor máci ót t
artalmaz  a celláról
, ami  
annak  fizi k ai megval ósí tásához  szükséges.  Fel kel l
 tüntet ni: fázisok  halm.áll.­
a, összet étele 
szaggat ot t
 függől eges  vál aszt óvonal : egymással  elegyedni  képes  f
olyadék,  2s szaggat ott 
vonal ,
 ha  i
tt a di ffúziós pot enci ált 
ki küszöböl t
nek  t
eki nthet j
ük  
Cu’ (s) | Zn( s)  | ZnSO4( aq)  cZnSO4   ár amkul cs  t
elített KNO3  ol dat    CuSO4( aq) cCuSO4 |
 Cu( s) 
 
10. Milyen kapcsolat van az elektromotoros erő és a cellareakció potenciálja között? 
Ha  kiküszöböl j ük valami lyen  módon  a dif
fúzi ós  pot enciált, ideál is esetben  egyenl őek: 
EMF  =  Ecell +  ᵱᵳdiff 
 
11. A mai mérés során az elektromotoros erő koncentrációfüggésének vizsgálatánál 
miből láthatjuk, hogy mérési eredményeink valószínűleg hibásak? 
Ha  tényl eg  l
ogar it
mi kus  skál án egyf orma  beoszt ást csinál unk  a hígításoknál , 
akkor  az EMF  
ér t
ékek  el t
ér ései  i
s azonosak  kell
 legy enek,  szer intem  innen.  
 
Kérdések B4.9. A kálium­permanganát és oxálsav közötti reakció vizsgálata 
 
1. Az elektromágneses spektrum mely tartományában végezzük a méréseket? Húzza 
alá a megfelelő választ! 
a) távoli infravörös 
b) vákuum ultraibolya 
c) látható 
d)közeli infravörös 
 
2. Mi az abszorbancia és mi a mértékegysége? 
A( ᵰ)=ᵰ( ᵰ,I, T) cl 
A: ᵰ   hul lámhosszon  mér t 
fényel nyel és  mér téke,  
abszor banci a 
ᵰ:  a fényel nyel ő  anyag  mol ár i
s abszor banci áj a  ᵰ hul l
ámhosszon,  I 
ionerősségű  és T 
hőmér sékl et ű  oldat rétegben.  
c:  fényel nyel ő  anyag  koncent rációja 
l: küv et ta  vast agsága 
A = ­lgT =  ­l
g(I/I0), ahol  T a 
transzmi t
tanci a. Mér t
ékegysége  nincs (mi vel l
g). 0­∞  l
ehet , 
de 0­3 
l
ehet  mér ni, 0,2­ 0,8­ ig pontos  
 
3. Hogyan állítjuk be az abszorbancia skála 0 pontját az egysugaras 
spektrofotométernél? 
Mi nden  mér ési  hul lámhosszon  desztill
ál t
 vizet t
öltve a megf elelő vast agságú  küvet t
ába.  (
ok: a 
szór t
 fény és  a  l
ámpa  i
ntenzitása hul l
ámhosszt ól 
függ)  
 
4. Sorolja fel milyen oldatok szükségesek a mérés elvégzéséhez? Mi a szerepük? 
KMnO4    
     
­>  vizsgál t
 reakcióban  részt  vesz  
(COOH) 2     
­>  vizsgál t
 reakcióban  részt  vesz  
MnSO4    
     
­>  csak  reakciórend  meghat ározásánál  öntjük  bele, az Mn2+  ionok  katalizálj
ák a 
reakc iót 
Na2SO4     
  ­> ioner ősség  áll
andór a áll
ítása 
 
5. Melyik színes anyag fényelnyelésével követjük a reakciót az autokatalízis 
vizsgálatánál? 
Az  MnO4­  ­éval . 
5+. Kevésbé lenne indokolt az Mn(III) koncentrációját mérni, miért? 
talán mer t közt itermék,  ahogy  keletkezik,  f
ogy  i
s, míg az  MnO4­  f
őleg  a vizsgál t
 (autokat al
izált 
folyamat ban  fogy  
 
6. Melyik színes anyag fényelnyelésével követjük a reakciót a reakciórendűség 
mérésénél? 
Mn( II
I)­kompl ex  
 
7. Milyen szempontokat használunk fel a mérési hullámhossz megválasztásánál? 
­ a  szóban  for gó részecske  fény elnyel ése a  l
ehet ő legnagyobb  legyen;   
­ más  r
észecske  számot tevően  ne  nyel j
en a választ ott hull
ámhosszon;   
­ a  műszer en  t
ör t
énő  hullámhossz­ beál l
ít
ás pont atlansága  a lehet ő l
egki sebb  hibát 
 
okozz a az  abszor banci a mér ésében;   
­ a  műszer ek  3–4  k ör
üli abszor banci a  ért
ékeket  már  csak  nagy  hibával  tudnak  mér ni.
  
 
8. Fontos­e, hogy buborékmentesen töltsük meg a küvettákat és miért? 
Font os. Pl. különben  nem  l
enne  pont  olyan  vastagságú  a folyadék.  
 
9. Milyen részfeladatokból tevődik össze a mérés? 
1.Feladat : Az  aut okat al
ízis 
vizsgál ata, a reakci ó 
aut okat alit
ikus felgyor sulás időt art
ományának 
meghat ározása  egyenesek  il
lesztésével  
2.Feladat : a 2­ 4 ol dat ok A­t 
kinetikai gör béjének  mér ésével  
megál lapítani a kompl exionra 
vonat kozó  reakci ór endet . 
3. Feladat :  
Fel tét elezve,  hogy  a r
eakci ó  el
sőr endű  ki
net ika szer i
nt  
zaj li
k, az abszor banci a–idő 
függvény  alakja:  A=A0* exp(­kt) 
Origin  progr ammal  végezzük  az Ao és k meghat ár
ozását nemli
neár is paraméterbecsléssel 
3.2 feladat : vizsgáljuk meg  a r
eziduális el
tér
és  menetét
! 
3.3. feladat : Elsőrendű  reakciót 
fel
tételezve számolj
uk ki
 minden  mér ési 
A­t
 adatpárból a 
sebességi  együt t
hat ót
 
4. 
Fel adat: A  mér ésnél nem  alkal
mazunk  t
ermosztálást
. A t
ermoszt álás hi
ánya okozta hiba 
számí tása 
 
10. Írja fel a lejátszódó reakció bruttó egyenletét (rendezve)! 
2 KMnO4  +  5 (COOH) 2 
+  3 
H2SO4  = 2 MnSO4  + 
10 CO2 + 8 
H2O +  K2SO4 
 
11. Mi a szerepe a mérésben a Na2SO4­oldatnak? 
 
Az 
ioner
ősséget
( I = 12 ∑ ciz2i )
 azonosr
a ál
l
ítj
uk 
vel
e a 
kül
önböző 
hígí
tású 
oldat
ok 
eset
én.
 (
Az 
i
ol datr eakci ók  sebességét  az oldatok ioner őssége  is 
bef olyásol j
a.  Ez  egy  i
ner t
 só  a  reak ció 
szempont j
ából .
) 
 
 
12. Mi az autokatalízis? Miért autokatalitikus a vizsgált folyamat? 
A  reakci ó t
er méke  kat ali
zál j
a a reakc i
ót  
(jelenlétében  a reakci ó alacsonyabb  akt ivál ási 
ener gi ájú r
észf ol
yamat okon  keresztül játszódi k le). 
I t
t a 
v égtermékként  
kel etkező  Mn2+  ion  r
észt  vesz  az Mn( III
)­kompl ex képződésében,  ami nek 
a  boml ása  a  sebességmeghat ározó lépése  a reakci ónak.  
 
13. Milyen reakciósebességi egyenletet írhatunk fel a vizsgált folyamat 
sebesség­meghatározó lépésére? Adja meg az egyenletben szereplő reaktánsok 
jelentését is! 
3­ 2­
A  reakci ó: 
2  [Mn( C2O4) 3]  = 2 [
Mn( C2O4) 2]  + 2  CO2  ­ 
ez rosszul van rendezve a kiegészítésben…
2+
Mn(III) -> Mn -1
C2O42- -> 2 CO2 2*(+1)
r
v = k[komplex]     ahol 
r=2­ nek  tűnik (
de  szigor úan  kísérletil
eg  meghat ározandó! !!) és  a kompl ex 
3­
a  [Mn( C2O4) 3] 
 
14. Mi a reakciósebességi együttható és mitől függ? 
A  reakci ósebességi  
di ff.
 egyenl etben a  hatványr a emel t koncent rációk  szor zót ényezőj e. A 
r eakc i
ó sebességér e jell
emző  adat ,
 amel y 
egy  adot t
 reakci ó es et én  függet len  az  időt ől és a 
koncent ráció( k) tól
. 
 
15. Mit jelent egy reakció bruttórendje, illetve egy reaktánsra vonatkozó részrend? 
A  reakci ósebességi  
egyenl etben a koncent rációk  hatványki t
evői nek  összege.  A  részr end  az 
adot t  reaktáns  koncent rációjának  ki
tevőj e 
 
 
 
16. Mit jelent egy reakció molekularitása és mire utal? Lehet­e azonos a kísérleti úton 
meghatározott rendűséggel? 
“Egy adot t reakció eset én a r
endet  
k í
sérleti
leg kell
 meghatározni,
 ezért a reakció 
rendűségét mindig szigorúan meg kell különböztetni a reakció molekularitásától.  A 
reakció mol ekul ari
tása  ugyanis már a reakció mechani zmusával összefüggő  fogalom,  
és 
azt 
mut atj
a  meg,  hogy az  adott 
reakciólépés  hány molekula 
kémi ai
 kcsh.­a során jön létre.
 Ebből
 
nyil
vánval ó, hogy a mol ekularit
ásról 
valójában  csakis 
egyszerű elemi 
reakci ók eset ében, 
il
l
. 
összetet t 
reakci ók elemi  
részlépései esetén  beszélhet
ünk.” 
(A prakti
kum)  
Szer i
ntem  l
ehet  pl
. elemi reakciók 
es etén.  
 
A reakció követésére alkalmas hullámhossz mintaspektrumok alapján: 
(a 
fájl
 it
t található: 
htt
p: /
/f
oundat i
on04. chem. elt
e.hu/Kemi a_BSC_1%20&%20Kemi a_tanar_lab_gyak/ 09_BLOKK/
spektrumok/ )  
 
(I
mi ) 
Én  azt mondanám,  
hogy  446­447nm  l
enne  j
ó a r
eakci
órendhez  és valahol  
563­ 567nm 
az autokat alízishez.