Professional Documents
Culture Documents
Gyakorlás 2. Zh
x
∂tt u(x, t) = ∂xx u(x, t) + sin(t),
2
u(x, 0) = cos(x),
∂t u(x, 0) = cos(πx)
Megoldás: A feladat megoldás d'Alambert-formulával
x+t Z tZ x+(t−s)
ϕ(x + t) + ϕ(x − t) 1
Z
1
u(x, t) = + ψ(y) dy + f (y, s) dy ds, (1)
2 2 x−t 2 0 x−(t−s)
ahol
x
ϕ(x) = cos(x), ψ(x) = cos(πx), f (x, t) = sin(t). (2)
2
Az integrálokat külön kiszámítva
ϕ(x + t) + ϕ(x − t) 1
= (cos(x + t) + cos(x − t)) (3)
2 2
Z x+t x+t
1 1 sin(πy) 1
ψ(y) dy = = (sin(π(x + t)) − sin(π(x − t))) (4)
2 x−t 2 π y=x−t 2π
Z tZ x+(t−s) Z t Z x+(t−s)
1 1
f (y, s) dy ds = sin(s) y dy ds
2 0 x−(t−s) 4 0 x−(t−s)
Z t (5)
1 1
= sin(s) · 2x(t − s) ds = x(t − sin(t))
4 0 2
2. Oldjuk meg az alábbi egyenletet a megadott kezdeti feltételekkel!
x+t Z tZ x+(t−s)
ϕ(x + t) + ϕ(x − t) 1
Z
1
u(x, t) = + ψ(y) dy + f (y, s) dy ds, (6)
2 2 x−t 2 0 x−(t−s)
ahol
1
ϕ(x + t) + ϕ(x − t) 1
= (sin(x + t) + sin(x − t)) (8)
2 2
Z x+t
1 1 1
ψ(y) dy = − [cos(2y)]x+t
y=x−t = − (cos(2(x + t)) − cos(2(x − t))) (9)
2 x−t 4 4
Z tZ x+(t−s) Z t Z x+(t−s)
1
f (y, s) dy ds = cos(s) y dy ds
2 0 x−(t−s) 0 x−(t−s)
(10)
Z t
= cos(s) · 2x(t − s) ds = 2x(1 − cos(t))
0
t · ∂x u(x, t) + x · ∂t u(x, t) = t
u(0, t) = t2
x′ (τ ) = t(τ ),
t′ (τ ) = x(τ ), (11)
u′ (τ ) = t(τ ).
x2 t2
Z Z
dx t
= ⇒ x dx = t dt ⇒ = + c ⇒ x2 − t2 = c. (12)
dt x 2 2
A karakterisztikus egyenletrendszer 1. és 3. egyenletét egymással elosztva
du
= 1 ⇒ u = x + c ⇒ u − x = c. (13)
dx
A PDE általános megoldása tehát
ϕ(x2 − t2 , u − x) = 0 (14)
alakú. x2 − t2 = X és u − x = Y jelölésekkel
Az tehát Y = f (X) alak írható fel, azaz
u(x, t) = t2 − x2 + x (16)
alakú.
y · ∂x u(x, y) + x · ∂y u(x, y) = y
u(0, y) = y 4
2
Megoldás: A feladathoz tartozó karakterisztikus egyenletrendszer
x′ (τ ) = y(τ ),
y ′ (τ ) = x(τ ), (17)
u′ (τ ) = y(τ ).
y2 x2
Z Z
dy x
= ⇒ y dy = x dx ⇒ = + c ⇒ y 2 − x2 = c. (18)
dx y 2 2
A karakterisztikus egyenletrendszer 1. és 3. egyenletét egymással elosztva
du
= 1 ⇒ u = x + c ⇒ u − x = c. (19)
dx
A PDE általános megoldása tehát
ϕ(y 2 − x2 , u − x) = 0 (20)
alakú. y 2 − x2 = X és u − x = Y jelölésekkel
Az tehát Y = f (X) alak írható fel, azaz
u(0, y) = y 4 ⇒ y 4 − 0 = f (y 2 − 02 ) ⇒ y 4 = f (y 2 ), (21)
u(x, t) = (y 2 − x2 )2 + x (22)
alakú.
∀t > 0 esetén!
X ′′ (x)
= λ,
X(x) (23)
X(0) = X(5) = 0
melynek megoldása
(nπ)2 nπx
λn = − , Xn = sin , n = 1, 2, . . . . (24)
25 5
Itt felhasználtuk az alábbi feladat általános megoldását, amelyet érdemes a Zh segédletre
is felírni!
3
X ′′ (x) = λX(x),
X(0) = X(L) = 0
nπ 2 nπx
λn = − , Xn = sin , n = 1, 2, . . .
L L
∞ nπx
X (nπ)2
u(x, t) = cn e − 25
t
· sin . (26)
n=1
5
∞ nπx
X 12πx
u(x, 0) = cn · sin = sin (27)
n=1
5 5
azaz
R5 (
12πx
, sin nπx 12πx nπx
sin 5 5
sin 5
· sin 5
dx 1, ha n = 12
cn = nπx nπx
= R05 nπx
nπx
= (28)
sin 5
, sin 5 0
sin 5
· sin 5
dx ̸ 12
0, ha n =
−
(12π)2
t 12πx
u(x, t) = e 25 · sin . (29)
5
∀t > 0 esetén!
X ′′ (x)
= λ,
X(x) (30)
X(0) = X(6) = 0
melynek megoldása
(nπ)2 nπx
λn = − , Xn = sin , n = 1, 2, . . . . (31)
36 6
4
Itt felhasználtuk az alábbi feladat általános megoldását, amelyet érdemes a Zh segédletre
is felírni!
X ′′ (x) = λX(x),
X(0) = X(L) = 0
nπ 2 nπx
λn = − , Xn = sin , n = 1, 2, . . .
L L
∞ nπx
X (nπ)2
− t
u(x, t) = cn e 36 · sin . (33)
n=1
6
∞
X nπx πx πx
u(x, 0) = cn · sin = 5 sin + 17 sin (34)
n=1
6 3 2
azaz
5 sin πx
, sin nπx
17 sin πx , sin nπx
5, ha n = 2
3 6 2 6
cn = nπx nπx
+ nπx nπx
= 17, ha n = 3, (35)
sin 6 , sin 6 sin 6 , sin 6
0, egyébként
−
(2π)2
t 2πx −
(3π)2
t 3πx
u(x, t) = 5e 36 · sin + 17e 36 · sin . (36)
6 6
X ′′ (x)
= λ,
X(x) (37)
X(0) = X(π) = 0
5
melynek megoldása
Y ′′ (y)
− = −n2 ⇒ Yn = cn ch(ny) + dn sh(ny), (39)
Y (y)
a megoldást pedig
∞
X
u(x, y) = (cn ch(ny) + dn sh(ny)) sin(nx) (40)
n=1
∞
X ⟨sin(3x), sin(nx)⟩
u(x, 0) = sin(3x) ⇒ cn sin(nx) = sin(3x) ⇒ cn =
n=1
⟨sin(nx), sin(nx)⟩
( (41)
1, ha n = 3
=
̸ 3
0, ha n =
∞
X
u(x, π) = (cn ch(nπ) + dn sh(nπ)) · sin(nx) = sin(2x) ⇒ cn ch(nπ) + dn sh(nπ)
n=1
(
⟨sin(2x), sin(nx)⟩ 1, ha n = 2
= =
⟨sin(nx), sin(nx)⟩ ̸ 2
0, ha n =
(42)
1
d2 sh(2π) = 1 ⇒ d2 = . (43)
sh(2π)
Ha n ̸= 2, akkor c3 = 1, azaz
ch(3π)
ch(3π) + d3 sh(3π) = 0 ⇒ d3 = − . (44)
sh(3π)
A megoldás tehát
1 ch(3π)
u(x, y) = sin(2x) · · sh(2y) + sin(3x) · ch(3y) − sh(3y) . (45)
sh(2π) sh(3π)
6
′′ Y ′′ (y)
Megoldás: A változók szétválasztásával kapjuk a − XX(x)
(x)
= Y (y)
= λ összefüggést. A
Y ′′ (y)
= λ,
Y (y) (46)
Y (0) = Y (π) = 0
melynek megoldása
X ′′ (x)
− = −n2 ⇒ Xn = cn ch(nx) + dn sh(nx), (48)
X(x)
a megoldást pedig
∞
X
u(x, y) = (cn ch(nx) + dn sh(nx)) sin(ny) (49)
n=1
∞
X ⟨sin(2y), sin(ny)⟩
u(0, y) = sin(2y) ⇒ cn sin(ny) = sin(2y) ⇒ cn =
n=1
⟨sin(ny), sin(ny)⟩
( (50)
1, ha n = 2
=
̸ 2
0, ha n =
∞
X
u(π, y) = (cn ch(nπ) + dn sh(nπ)) · sin(ny) = sin(2y) ⇒ cn ch(nπ) + dn sh(nπ)
n=1
(
⟨sin(2y), sin(ny)⟩ 1, ha n = 1
= =
⟨sin(ny), sin(ny)⟩ ̸ 1
0, ha n =
(51)
1
d1 sh(π) = 1 ⇒ d1 = . (52)
sh(π)
Ha n ̸= 1, akkor c2 = 1, azaz
ch(2π)
ch(2π) + d2 sh(π) = 0 ⇒ d2 = − . (53)
sh(2π)