A BN valls

- BIRU-GUR az els knyv -

A rbakzi hagyomny etikjnak rtelmben mindent szabad, ami nem rt msnak.

Ez a J SZOMSZDSG TRVNY- nek alapkve.
(Ez a BN valls hitvallsa, a BIRU-GUR cm knyv els rovata.)
Nem isten, - istenek,
nem nemzet, - nemzetek,
nem orszg, - orszgok,
nem hit, - hitek,
nem szoks, - szoksok,
nem kts, - ktsek,
nem olds, - oldsok,
nem blcsessg, - blcsessgek,
nem t, - utak!
Egy csak s-rk EGNK,
s-szellem s-testben,
s-test s-szellemben.
Osztatlanul rk nyugalom,
osztdottan tmntelen er.
Sohasem nyugv, folyvst vltoz,
ISTENEK blcsje,
szellemek vasnt kohja.
Tenger szellem,
tenger anyag,
tengernyi teremts,
mindent magban rejt S IGE.
Idk kezdett megelzen
vajdst vr terhes asszony, homlokn Holddal kes
UKK FLD-ISTEN-anynkban,
tzek rben, BOLDOGASSZONYUNK-ban,
naporcj GNZ, G-ISTEN atynkban
szellem-nstnny, szellem-hmm testeslt.
Legeslegels hajnal hasadsa volt az,
a NAGY KERK ldttatsa,
minden idk kezdete,
a legeslegels moccans.
A BIRU-GUR, az Els knyv msodik rovatban fllaztottabban, magyarzbban
folytatdik a hitttelek flsorolsa s magyarzata.

S-G hasadsbl eszmldtt

YOTENGRIT egy-rk snk
hm rszt nstny srostjbl alaktvn,
szltet, hosszat, mlysget, magassgot,
ltet, nem-ltet, sttsget, vilgossgot,
nyugalmat, nyughatatlansgot klnvlasztvn,
nstny TEREMT ISTEN-n,
hm TEREMT ISTEN-n szellemtesteslt.
Naporcj GNZ G-ISTEN atynk,
homlokn Holddal kes
UKK FLDISTEN anynk
egytt YOTENGRIT, s-rk EGNK,
mozdulatlan nyugalomban.
Kln-kln egytt-teremt ISTENEK,
soha nem csitul mozgsban,
mint rvnybe csavarod
kt nagy VZRADAT,
mint forgszlbe forgd
kt zaboltlan szlvihar.
lelkezskbl vilgok fogantak,
tmntelen let tereblyesedett
let meg hall kapuin t szntelen jhodsban,
egyre hibtlanabbul,
egyre szebben.
Minden bellk van,
mindenben k vannak, minden bennk,
k, a htrt, RK EGY-ben.
EGY, EGYBL KETT, KETT MEG EGY.
Ez minden mrtk alapja,
minden let csirja,
szmok, nevek ptkve.
ltaluk jutunk htrl kilencre.
LT szorzszma NEMLT,
NEMLT szorzszma LT,
lthatatlan parnyitl,
mrhetetlen nagyig.
EGY, EGYBL KETT, KETT MEG EGY.
Alapjban minden csak ennyi,
mgis szmllhatatlanul sok.
Szlt, hossz, magas, mly magyarzata ez - ht vilg
kerts. Ht vilg van.
Az egyik vilg szlte-hossza-mlye-magasa
a msiknak csak szltt-hosszt,
vagy mlyt-magast kpezi.
EGY RK-G szellemteste ez,
ISTENEK anyamhe ez senki egszen sszel fl nem ri,
csak blcsek sejtik, nagy tltosok!

Az Els knyv" harmadik rovatban tovbb lazul az elvont elmlet, az let gyakorlata
fel.
Szletds, szls, szlets,
els moccans, id kezdete.
Mlhatatlan nstnysgbl fakadt
muland hmsg.
rk bennnk mi nstny,
muland mi hm.
A virgpor elszll,
a bibe marad.
Nstny rsznk jandul bennnk,
hm rsznk egyszer l, elhal.
Nstnysgnk letnk,
hmsgnk hallunk
kiben-kiben eredend kettssg,
KT KAPU BLVNYA.
Azrt mondatik N, mert nstny,
azrt mondatik N, mert nvekedik.
Nstnysg hmsget nevel magbl,
hmsg nstnysg hjn kiveszik.
Nstny-erny, hm-erny kis hjn gyerk (ugyanazok)
egyazon szvet sznei-visszi,
suba gy fordtva, suba gy fordtva.
rtkk-mrtkk nem tbb, nem kevesebbrendeltetsk ms.
Nem ellentteik vonzzk egymst,
hanem hinyaik-flslegeik.
EZ a KT FLBL EGGY
kerekeds s-trekvse,
szerelemre gyullads okozja.
Nstny erny: nstny gyngdsg,
nstny bketrs,
nstny btorsg, virg-szpsg,
res kancs asztalra ttele,
kotls gondoskodsa,
MOSOLY SZP SZAVAKRT.
Hm erny: hm gyngdsg,
hm bketrs, hm btorsg,
dong szorgalma virg kelyhben,
res kancs megtltse az asztalon,
kakas bersge,
SZP SZAVAK MOSOLYRT.
Nstny er hm ert kvn,
nstny sz hm szt,

a n vlaszt, fogad be.

rzi, kitl kvnatos fogannia,
ki magja mlt bele,
mindig a KLNB-re vgyik.
Ahol a frfi vlogat,
Elkorcsosul a np.
A frfi meg mindig a szebbe,
a kvnatosabba kvnkozik,
abba hullatn magjt,
nem nz rtelmet, szt,
ha orrluka kitgul.
sztnk ezek, si elrendezsek,
hogy tkletesedjk
s szpljn a teremts.
A negyedik rovatban jra, immr konkrtan megfogalmaztatik a ttel, mely szerint a
szellem is anyag s ISTEN nem a semmibl teremt. A hitvalls elvont blcselete e fejezetben
mr a termszethez val viszonyra is tterjed.
Semmibl semmi sem leend,
minden mi van, lthat, lthatatlan,
foghat, foghatatlan,
EGEK SROSTJ-bl teremtetett.
Minden ISTENEK ltal van,
az rk EGY-bl kt rt-rz
kt ISTENFL-l testeslt szellem-anyagbl.
Az , szitl kdnl finomabb,
rozsda-nemmarta fnyes anyagukbl.
F, fa, llat, ember.
A Fld is, melyre helyeztettek,
a Levegg is, mely oltalmazn takar,
mint fonott bort naposcsibket.
Ezrt nincsen FLJEBB val teremtmny,
ezrt nincsen ALBB val teremtmny.
ISTENEK megtesteslse mindvalahny.
Nincs FLJEBB val NEM,
nincsen ALBB val NEM!
Egyik az G nstny felnek megtesteslse,
msik az G hm felnek megtesteslse.
A NAGY KERK KLLI-n csobog,
rkk mozg let-ben ember, rge, juharfa,
bojtorjn, meg mind a tbbi gyerk (egyenrtkek).
Gyera tmntelenszer tmntelen let,
egyike sem klnb alapjaiban msiknl.
Egyazon IGE mozgatja valahnyt:
EGY, EGYBL KETT, KETT MEG EGY.
Fontos is valahny llny,
ISTENEK porcikja.
Fontos, mint kariksostorban

nyl, forg, karika, sudr, csap.

Ezek egytt a kariksostor,
azok egytt a csorbtatlan let.
Egyikknek is ha rmagja veszik,
EGEK orcja ttetik, EGEK teste csonkttatik.
Egyetlenegy let rmagja vesztt
megszmllhatatlan fajok sora snyli.
Testvrgyilkos, ki rmagig irt.
S-BLCS szennyezje, rk teremts
kivetni val salakja.
Az Els knyv" tdik rovata trsadalomblcselet.
A szveg kevsb analitikus, nem magyarz, hanem kijelent. Ebben a megfogalmazsban egyids lehet az Aranybullval. Ezt valsznsti a clzs a Nmet
mkdsre" (ld. a Teuton Jnosrl szl fejezetet).
Nincsen r, nincsen szolga!
Csak munkltats van, meg szolglat.
Nem szolga a szolga, hol embersgben hagyjk,
nem r az r, ha embersges.
DZSal-DZSalit - mondk az sk.
r meg szolga - dolog krje, dolog elvgzje,
ugyanazon kdmn ms-ms gombjai,
rncok egy ingen, egy guba szne-visszi.
(A rbakzi tltos-tudknl a DZSal-DZSalit (munka-munkltats) bvs ige, az
IKERRVNY bvletnek szava. trkgi seink nyelvben gykere a "munka" s csel" taln a "csal" - fogalmra fejldtt szavaknak, mint pl. a trkben: csalismak = dolgozni,
csalmak =lopni. Cseld szavunkban is ez leledzik.)
Nincsen szolga-np meg r-np,
csak rablk vannak s rablottak,
csak nyzk vannak, meg nyzottak,
csak megflemltk s megflemltettek
J KZ-ben (szabadsgban, tvitt rtelemben szabad trsadalomban) senki sincsen FLL,
j KZ-ben senki sincsen ALUL.
Ki-ki mlt helyn van tudsa szerint,
ki-ki helyn van btorsga szerint.
Ki-ki gazdagabb, vagy szegnyebb,
szorgalma meg szerencsje szerint.
Aki FLL van, tipor,
tipor akkor is, ha nem akar,
mert FLL jrs - ALUL lapuls!
J KZ-ben a mltbb
nem FLL van, hanem ELBB-re.
ELLJR, "ELS EMBER - gy mondjk.
Nem ALJA meg FLE van,

a bcsletes npnek
ELEJE van, meg HTULJA.
Ki ELL jr blcsessgben, tudsban,
btorsgban, gyessgben, gazdagsgban,
ki HTUL kullog vagy elmarad,
mert gyarl, GY-ben (malasztban, isteni szikrban, szben) fogyatkozott.
Nincs ALBB val NEM,
nincsen FLJEBB val NEM,
nincsen FLJEBB val KOR,
nincsen ALBB val KOR.
jszlttnek jvje van,
elaggottnak mltja,
javakorbelinek jelene.
Fontosabb-e pitvaraink lpcsfokaibl
egyike msiknl?
Nemzedkek az let lpcsfokai.
Van e csald egyike, msika hjn?
(A rovat zr sorai kvetkeznek, az IKERTRVNY pldzataival. Nem a megelz
gondolatmenet folytatsa.)
Szeretkezs, szerelem, szeretet.
Van e, volna e SFRGETEG hjn?
Azt mondjk luk, azt mondjk rd.
Mi teszi, melyik teszi a szekeret szekrr?
Kerk agyban luk, vagy tengely benne?
Mozsr e a mozsr trtlenl?
IKERTRVNY a vilg forgsa,
mrleg kt serpenyvel!
Az Els knyv" ratlan rovatai sszefoglal jelleggel BN- valls minden lnyeges
tantst tartalmazzk, de gyakran csak utalsokban.
A hatodik rovat, szintgy a hetedik rovat nagy rsze ms knvek" tteleit is trgyalja. Az
ezt kvet nyolcadik s kilencedik rovatban ismtldnek ugyan a dogmk alapjait kpez
IKERRVNY" magyarzatai, tvettsei az let gyakorlatra, de ezekben ISTEN s
ember viszonya, ember s ember viszonya s mg sok ms ALAPLLS" is trgyaltatik.
A nlklzhet ismtlseket figyelmen kvl hagyjuk, a tbbihez pedig trelmet krnk a
nyjas Olvastl. Kvetkezzenek teht most a hatodik s a hetedik rovat egyes rszei.

J ISTENEK nem vrnak imdatot,

csak cselekedetek sszhangjt vrjk
szitl kdnl finomabb szellemanyagbl
teremtett vilgtestkkel.
J ISTENEK jt vrnak, mert jt adnak.
Rossz ISTENEK rosszat vrnak

mert tlk csak rosszra telik.

J ISTENEK rszeink, mink rszeik vagyunk,
- mg EZEK (a keresztny papsg) is ezt mondjk.
Ki dicsten nmagt teht,
orcjt nem pirtand?
Mondja-e, ki dolgt jl vgezte:
ajnroljatok, dicstsetek?
A sikerben bizonytalannak fontos ez!
J uralkodk, NPEK ELEI,
utlnak hzelkedst, talpnyalst.
Ezt jl vgeztk, ezt gyarln - gy tlnek,
s intenek, okulnnk hibinkbl.
ROSSZ ISTENEK, gyarl ISTENEK
hzelkedst, tmjnezst htanak.
Rontjk a jt, hamistjk az igazat.
Haragjuknak sem urai,
mrgket vilgg fjjk.
gy tmad kros kts, kros olds,
KAZ (Szabadsg) helyett szolgasg,
szeretet helyett gyllet,
rm helyett bnat.
Papjaik nem mondjk br, cselekedj rosszat!
Azt mondjk: cselekedj jt,
de az vilguk kvl acsarkodik
IKERRVNYEK, IKER FORGSZELEK forgatagn, nincs
ALJA, nincs FLE,
ha akarom gy, ha akarom gy vilg az,
a J rossz vlhat benne brmikor,
a Rossz meg jv lssad, a Nmet" mkdst,
lssad, mint pusztttat tzzel
mint pusztttat hamis tanskodssal,
mint pusztttat az elmk jbe burkoltatsval!
Bizony tkozott vallsok,
gytrelmes hitek ezek!
KT RVNY-bl fondott ISTENSG-nk
bennnk lakozik, kzel van hozznk,
mgis messze.
Csak ki blcsessgre trekszik,
meg jt cselekszik,
az jut el hozz nmaga belsejben,
vndorolvn lelke negyvenkilenc lpcsfokn.
Hossz lpcs ez, ha kinyjtannk,
htrt hajlank levegegnkn.
ISTENSGNK ISTENSG-et tpe magbl,
kicsinyke ISTENCSR-t belnk,
sajt isten-orcnkk nevelend palntt.
Ki j ton jr, blcsessgre trekszik, tudsra,

ki j ton jr, szpre trekszik, nemesre.

Ki j ton jr, alkot ereje mrtkben maradandt,
ha nem tbbet, J SZOMSZDSGOT.
Azt mondjk rla: hres j ember volt.
Ez nagy rdem!
Ki j ton jr, ktkedik, mrlegel, meggyzdik.
Nem hiszi, ez gy van maradandn,
az gy van ktsgbevonhatatlanul,
mert mondtk, rttk, ktttk
rte az ebet, vagy mert rva vagyon,
mint EZEK (keresztnyek) mondjk.
Ami tegnap J volt, ma Rossz lehet,
s mi ma J, tegnap Rossz,
vagy nem korba val (nem idszer).
Nem az alakzat szmt, a tartalom.
A krte nem alakja miatt krte,
hanem ze miatt.
A szp szavakba csomagolt hazugsg
hazugsg, holott klseje andalt.
Nem a szavak alakja az IGE,
hanem tartalmuk, jelentsk.
Tegnapeltt azt mondtk Kles
kvn rltk
tegnap azt mondtk rpa
kzimalmon darltk,
ma azt mondjuk Bzavzimalomban rltetjk.
Kzs nevk gabona,
kzs lnyegk: eledel.
Az Els knyv" nyolcadik rovatban adatik el, hogy mi is a BN:
Mink ezt hisszk, mert gy tudjuk:
BN - kinek ht, kinek kilenc,
kinek tz BVLET aszerint, kinek mi kerek.
Az sk gy hagytk rnk: kilenc,
mert a HROM s egyiknek nyelvn ezt jelenten.
Ez a gymlcs formja" de az z a lnyeg.
BN - kilenc BBJ, kilenc BMULAT,
kilenc krs, kilenc ads,
kilenc krds, kilenc felelet,
kilenc ktkeds, kilenc meggyzds,
kilenc KAPU befel, kilenc KAPU kifel.
Kinek kilenc, kinek ht, kinek tz, mindegy mennyi
BN - szpsg nyitott pitvara,
blcsessg nylt hza, bekertetlen szrje,

tuds soha be nem zrt mhelye.

BN - BBJ, IGE, t, tkeress, ttalls
esendknek, gyngknek, gyarlknak, gyatrknak,
oltalmat, gymoltst keresknek.
BN - sohasem Ez gy VAN, hanem gy LEHET!
BN - sohasem Ellensg csak Ellenfl, vitban, megklnbzsben, tallgatsban.
Az Ellensg S-RTALOM, az kvl van.
BN - nem TOR (gyzelem) hanem MEGGYZS.
BN - istp betegeknek, - gyarlknak r.
Blcseknek vilgossg, fny az ton
nmagunkban ISTEN-re tallni.
A knv" kilencedik rovata rtelmileg s rzelmileg az elz folytatsa. E rovatban a
MAGYAROK ISTENE" is emlttetik, rtelmeztetik.
ISTEN bennnk, mink ISTEN-ben.
Ki ha elfordul a J-tl,
naporcj GNZ G-ISTEN atynktl,
homlokn Holddal kes UKK FLD-ISTEN anynktl,
- ki BOLDOGASSZONYUNK-ban emberkzelre testeslt -,
az RMN-hoz, a ksrthz gyaluldik.
DAG, vagy RMN egyazon RK-ROSSZ nevei
EZEK (a keresztnyek) GONOSZ-nak mondjk,
gyalzvn Naporcj GNZ ISTENATYNK szent nevt.
A nevek mulandk - a nv csak csizmatalp,
ha elkopik, jat vernek a csizmra.
EGY, EGYBCSL KETT, KETT MEG EGY.
Ez az rk teremts IG-je,
szvetek mintinak terve.
RMN minduntalan megksrli
a maga LNCSZEMEI-t belefzni, hogy rontson,
hogy megrontsa az IKERRVNY egybesimulst (harmnijt).
Homlokn Holddal kes UKK anynk,
naporcj GNZ ISTENATYNK
szerelmt irigyli, lelkezsket zaklatja.
Ha kit maghoz tntort, a KTHARMAD
szellemanyagt lopja, rabolja. Ki j ton jr,
megtartja a J SZOMSZDSG TRVNYEI-t,
gyaluldik szben, rzelemben,
az ISTEN-re tall nmagban
ISTENSG-re lelt, ki magra tallt.
Azon nem fogronts, tok.
Ki, ha gyaluldott, s gyaluldvn elrte
Beltsok" Fnyes Hatrkveit,
nagy gondolatok megfogalmazja,
nagy tettek vghezvivje,

ISTEN-n tisztul szellemben.

ISTEN-n tisztult szelleme npek, nemzetek,
mvszetek, mestersgek, blcseletek, tudomnyok
VDELMEZ RDG (vdszelleme) lehet, de
hvhatjk OLTALMAZ ISTEN-l is, ki npeket v
s ellensgek erejt rontja.
Ekknt nyere nemzetnk is ISTEN-t
MAGYAROK ISTEN-t!
ltala vltak, kik oltalma al futottak,
Npek tarkasgbl Egy Nemzett.
a mi OLTALMAZ ISTENNK, kinek krmenetekben
MEGLDOZOTT (megldott, flszentelt) fehr lovat vezetnek,
veretes nyerg, szvtt takarj,
kkves szerszm fehr mnt.
Nevesembiztos fejedelemhs atynk volt valaha.
Egyik gy mondja M, amaz MAR-t mond, vagy MN-t.
NEMZETNKRE GYEL, a KETTS VILGRVNY KREIN
minket szemmel tart RSZELLEMNK
EGEK-bl vigyz rnk,
mint kotls csibire.
Velnk van, ha hozz szttunk,
rtnk, ha rte vagyunk,
erst, ha sszetartunk,
hozznk sztt, ha nem hzunk sztt.
Ereje ernk, ernk ereje.
NPEK ISTENEI-nek titka ez,
FVEK, FK, LLATOK
ISTENEI-nek titka ez. Jban tmogat,
ellensgeink erejt rontja,
ha rossz forog hasunkban, elfordul tlnk,
ha elhagyjuk, idegen ISTENEK igjban grnyedhetnk,
idegen ISTENEK ktfkn zabolztatunk.
rmagok istpolja,
rmagirtk ellensge dglesk ivadkai kz szorulva
egyetlen igaz tmaszunk.
Nagy Isten a MI ISTENNK,
MAGYAROK ISTENE.
(Rszlet Yotengrit I. ktetbl.)