Imrehné Sebestyén Margit

érdemes tankönyvíró

A képzelet világa 5.
vizuális kultúra tankönyv az 5. évfolyam számára

A kiadványt az Oktatási Hivatal TKV/4395-11/2013 határozati számon

2013. 04. 10-től 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította.

Az Apáczai Kiadó
az „Anyanyelvűnk, történelmünk, életünk"
5. évfolyamos humán tankönyvcsaládjáért
2013. szeptember 1-én
MAGVAS TERM ÉK NAfiVbÚ®
kitüntető címet kapott.

2009 2013
 Kedves Diákok!
Ez egy környezetbarát tankönyv.
Vigyázzatok rá, hogy a következő évfolyam tanulói is használni tudják!
Ezzel ti is hozzájárultok Földünk, környezetünk megóvásához.

Imrehné Sebestyén Margit a Tankönyvesek Országos Szövetségétől

2009-ben elnyerte az„Érdemes tankönyvíró" kitüntető címet.

Lektorálta
SZALAY JÓZSEF
művésztanár, közoktatási szakértő, a MROE elnöke

Bírálta
RAB BEATRIX
tanító, rajz-, vizuális és környezetkultúra tanár
HORVÁTH KATALIN
történelem-, rajz-, vizuális és környezetkultúra tanár, tankönyvszerző

Tudományos-szakmai szakértő
ZOMBORI BÉLA

Tantárgy-pedagógiai szakértő
DR. PARÉJNÉTÓTH GABRIELLA

Technológiai szakértő
KIRÁLY ILDIKÓ

Szerkesztette
VÁMOS NORBERT

Illusztrálta
IMREHNÉ SEBESTYÉN MARGIT, VÁMOS NORBERT

Kapcsolódó kerettanterv
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)
EMMI rendelet 2. sz. melléklet
*

| 2014

AP-052203
i ISBN 978-963-328-086-7
% © Imrehné Sebestyén Margit, 2013
| 12., átdolgozott kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
S sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.

Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
S Internet: www.apaczai.hu
j Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

j Tipográfiai terv, tördelés, nyomdai előkészítés

% VÁMOS NORBERT

Borítóterv
SELLYE! TAMÁS OTTÓ

| TARTÓS TANKÖNYV

| Terjedelem: 14,42 A/5 ív

Tömeg: 287 g
I Nyomtatta és kötötte a Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt.
Felelős vezető: Vágó Magdolna vezérigazgató
U www.dabasinyomda.hu
 I
Előszó

A képzelet világa című tankönyv a művészetek megértésié

hez és kreatív alkalmazásához nyújt segítséget. Az elméle­
ti ismereteken túl ötleteket ad ahhoz, hogy te is kipróbálj
alkotásaidban egy-egy megismert stílust, témát vagy mű­
vészeti technikát.
A művészetekről szóló fejezetekben a nagy történelmi
korszakok legjellegzetesebb épületei, szobrai, festményei,
használati és dísztárgyai mellett az adott időszak öltözéké­
it is megismerheted. A könyv elején olvasható műelem­
zési módszerek egyfajta lehetséges megoldást kínálnak
fel. Elsősorban a figyelmedet hívják fel arra, hogy milyen
összetett egy műalkotás, mennyi dologra kell figyelni ah­
hoz, hogy megértsd a művész szándékát, és eljuss a lát­
ható külső formától a tartalomig, a mű mondanivalójáig.
A megértés szintje tőled is függ. A te egyéniséged, a pilla­
natnyi lelkiállapotod, érdeklődésed, ízlésed is befolyásolja,
hogy érvényesül-e a mű hatása vagy sem, elfogadod-e a
művész kifejezőeszközeit, és tetszik-e a látott mű. Ha töb­
bet tudsz egy mű keletkezéséről, a művész egyéniségé­
ről, akkor valószínűleg az alkotói stílusát is jobban m egfo­
god érteni.
A műalkotások képei mellett szöveges elemzések is
szerepelnek. Egészítsd ki azokat saját gondolataiddal,
észrevételeiddel!
A tankönyv jellegzetessége, hogy az elméleti ismerete­
ket különböző tevékenységek során szerezheted meg. Az
ismeretközlő részekhez írásbeli és rajzos feladatok is kap­
csolódnak. Egy-egy témához több alkotó feladat is tar­
tozik. Nem kell mindegyiket elkészítened. Válaszd ki azt,
amelyikről a legtöbb ötlet jut eszedbe és a legjobban
meg tudod valósítani!

Sikeres munkát kíván:

A Szerző és a Kiadó

A tankönyv szövegében vastag betűvel szedve találod

meg a legfontosabb fogalmakat és ismereteket. Fogalmak, technikák
Az ilyen jelölésen lévő szöveg egy fontos művészettörté-
Ha * szerepel egy szó mellett, akkor annak magyarázatát a neti fogalmat vagy egy képzőművészeti technikát ismer-
könyv végén lévő Kislexikonban találod meg. tet megveled'

Ha többet szeretnél tudni egy-egy korszakról, művészről Tudod-e,

vagy művészeti technikáról, akkor a tankönyv végén lévő
.. .hogy az így megjelenő szövegből sok érdekességet tud­
Irodalomjegyzék ajánlott könyveiben is utánanézhetsz
hatsz meg az adott témához kapcsolódóan?
az érdeklődésednek megfelelő témáknak.
 A képzelet világa 5.

Épület és építmény elemzése

Khonsz-templom (Kr. e. 1200 körül), Karnak, egyiptomi
művészet
Artemisz-templom (Kr. e. 590 körül), Korfu, görög művészet
Constantinus császár diadalíve (Kr. u. 315), Róma,
római művészet
1. Az első benyomások
Az épület tömeghatása, hangulata. Hogyan illesz­
kedik a környezetébe?
2. Az épület adatai
Az épület neve. Hol található és mikor épült, ki
tervezte? Méretek. Történt-e valamilyen jelentős
esemény az épületben?
3. Rendeltetés, funkció
Milyen célból épült (lakóház, palota, vár, templom,
színház, könyvtár, sportcsarnok, fürdő stb.)?
4. Az épület külső megjelenése (tömege)
Az épület térhatároló felületekkel meghatározott
építészeti tömeget alkot. A tömeg lehet zárt töm­
böt alkotva egyszerű vagy több alapelemből álló
összetett.
Milyen kapcsolat olvasható le a tömeg és a funk­
ció között? Milyen állapotban látható jelenleg (tel­
jesen ép, újjáépített, átalakított, romos)?
5. A tömeg és az alaprajz közötti összefüggés
vizsgálata
A térformák jelzésének módja az alaprajzon.
Szabályos ismétlődések, ritmusok megfigyelése
az alaprajzon, és a megfigyelt szabályok építés-
technikai magyarázatának keresése.
6. Az épület szerkezete, anyaga, az építés tech­
nikája és stílusa
Milyen összefüggés állapítható meg az építőanyag
minősége és a szerkezet között?
Hagyományos vagy új építőanyagokból és szer­
kezetekkel épült-e?
Az új szerkezetek elemzése. Miért vált szükséges­
sé az új szerkezetek bevezetése?
A részletek elemzése: homlokzatok, oszlopok, ka­
puk, ajtók, ablakok, térlefedés, díszítések. Az adott
kor építési stílusának jellegzetes épülete-e?
7. A belső tér elemzése
A térélmény és a fényhatás megfogalmazása.
A külső és a belső tér összhangja, stílusa.
Hatása, díszítése megfelel-e a funkciójának?
Milyen a díszítés elrendezése a belső térben?
8. Összehasonlítás
•egy azonos stílusú és funkciójú másik épülettel
(a korstílus közös vonásainak megfigyelése),
•egy régebbi stílusú épülettel (azonosságok és
különbségek keresése).
9. Összefoglalás
Az elemzés során szerzett legfontosabb ismere­
tek összegzése.
 Bevezető

Szobor és dom borm ű elemzése

1. Az első benyomások
Miért tetszik? Miért nem tetszik?
2. A szobor adatai
Alkotó, cím, a keletkezés ideje, mérete, anyaga (fa, fém, kő,
márvány, gránit, terrakotta* stb.).
A készítés technikája, rendeltetése (épületdíszítő szobor, köz­
téri alkotás, épületbelsőt díszítő mű, szökőkút része stb.).
Jelenleg hol látható a mű (eredeti helyén, múzeumban, ma­
gángyűjteményben)?
Milyen a szobor állapota (sérült, hiányos, helyreállított - res­
taurált -, másolat)?
Műfaja: térplasztika, épületszobor, dombormű, féldombor­
mű, kisplasztika, mobil.
3. A szobor témája
Kit vagy mit ábrázol, miről szól? Az ábrázolt egyének
jellegzetes karakterének, egyéniségének jellemzése.
4. Az ábrázolás módja
Valósághű, egyszerűsített (stilizált*), idealizált*, nonfiguratív írnok szobra (Kaikancellár, Kr. e. 2500 körül), fes-
(absztrakt*), organikus* vagy geometrikus* tett mészkő, 53,5 cm magas egyiptom i szobor
5. A kompozíció
Az alak jellegzetes tartása, a szerkezet, a befoglaló forma*
a formák elrendezése, az egymáshoz viszonyított méretek,
jellegzetes mozdulatok, a kiemelés módjai, arányok.
Kompozíciós vázlat készítése a mozdulatok és a befoglaló
forma hangsúlyozásával.
Az elrendezés módja hogyan segíti a mondanivaló kiemelé­
sét vagy a tartalomnak megfelelő hangulat elérését?
6. A szobor felületi megmunkálása, színe, a részletek ki­
dolgozása
Megfelelő anyagot választott-e a művész? Segíti-e a monda­
nivaló kiemelését, illik-e az adott témához (pl. az ünnepélyes
hatású márvány)?
7. A művész egyéni stílusának jellegzetességei
Hasonlít-e a művész egyéni stílusa az adott kor általánosan
elterjedt és elfogadott stílusára?
8. Összehasonlítás
• azonos témájú, de más stílusú szobrokkal (pl. uralkodók
szobra),
• régebbi stílusú, már ismert szoborral. A stílusazonosságck
és stíluskülönbségek keresése és a változás magyarázata (pl.
frontális* és kontraposzt* tartású szobrok),
• a művész egy másik alkotásával.
9. Összefoglalás
Az első benyomás és az elemzés során szerzett ismeretek
összevetése, a legfontosabb tudnivalók kiemelése. Polükleitosz: Lándzsavivő (Kr. e. 450), márvány,
199 cm magas, klasszikus görög szobor római
másolata
 A képzelet világa 5.

Kép elemzése
1. Első benyomások
Milyen a kép hangulata, milyen érzelmeket vált ki a néző­
ből?
2. A kép adatai
Alkotó, a mű címe, mikor készült, milyen a mérete, mi az alap­
anyaga (fa, vászon, papír, fal), milyen technikával készült (olaj-
festmény, tempera, akvarell, freskó*, litográfia, linóleummet­
szet stb.).
Jelenleg hol található (templom, múzeum, közintézmény, ma­
gángyűjtemény)? Milyen az állapota pl.: sérült, restaurált?
A kép műfaja: portré, csoportportré, tájkép, csendélet, élet­
kép, enteriőr*, történelmi festmény, illusztráció, vallási kép,
absztrakt.
3. A kép témája
Kik a szereplők, hol játszódik a jelenet, és mi történik a képen?
4. A kompozíció
A személyek és tárgyak elrendezése, a csoportosítás módjai.
A főszereplő kiemelésének megoldásai: méret, színkontraszt,
tónuskontraszt, perspektivikus irányvonalak, a mellékszerep­
lők tekintetének iránya, ritmikus ismétlődés stb.
A kompozíciós szerkezet megrajzolása háromszög, átlós, kö­
zéppontos (centrális), szimmetrikus* Milyen a kép ábrázolási
módja: sík vagy tér?
5. A kép színei
Nofertari sírkamrája (Kr. e. 13. század), egyiptomi
Színei valóságosak vagy a valóságtól eltérőek?
művészet
Milyen a kép színhangulata (tarka, harmonikus, monokróm*
meleg vagy hideg színek)?
Melyik szín uralja a képet és vajon miért?
Színkontrasztok keresése és a kontrasztok jelentősége a sze­
replők és a mondanivaló kiemelésében.
A színfoltok nagysága és elrendezése. Színritmus.
6. Az alkotóművész stílusa, kifejezőeszközei
Jellegzetes technika, ecsetkezelés, kompozíció, a felület meg­
munkálása (faktúra*), vonalhasználat (éles, elmosódott).
7. A kép mondanivalója (a tartalom üzenete, megértése)
A kompozíció, a színhasználat és a művész egyéni stílusa ho­
gyan segíti a mondanivaló kiemelését és a mű hangulatának
átélését?
8. Összehasonlítás
• a művész egyéb alkotásaival,
• hasonló kompozíciójú és témájú képekkel (pl. a kiemelés
módjainak összehasonlítása).
9. Összefoglalás
Az első benyomás és az elemzés során szerzett ismeretek
összevetése. A legfontosabb tudnivalók kiemelése és összeg­
zése. Értékítéletek megfogalmazása, indoklása.
Római kori freskó (Kr. e. t század),
Villa dei Misteri, Pompeji
Az ősember művészete
A bikák terme a Lascaux (laszkórbarlangban
Vajon miért festett az ősember, és miért faragott szobrokat?
A pontos választ még ma sem tudjuk. A felfedezett barlang­
festmények, a sziklába karcolt állatalakok, a csontokból,
kőből és agyagból formázott szobrok, a kőből,
bronzból és agyagból készült használati tár­
gyak és edények alapján csak következtetni
tudunk az ősember életkörülményeire.
Az ősember kezdetben a természetben
talált dolgokat (kő, bot, csont) átalakítás
nélkül, eszközként használta fel. Később
pattintással, csiszolással úgy formázta
meg ezeket a természetes anyagokat,
hogy alakjuk a legjobban megfe­
leljen rendeltetésüknek (pl. vágni,
szúrni, ásni, karcolni lehessen ve­
lük). Az egyre bonyolultabbá vá­
ló eszközök készítése közben az
emberi kéz fokozatosan ügyese-
dett, és ezáltal művészi munka
végzésére is alkalmassá vált.
Pattintott marokkő
(szakóca), őskőkorszak
Időrend
Őskőkor, Kr. e. 600 000-15 000
Kr. e. 300 000 körül. A vértesszőló'si előember („Samu"),
pattintott kavicseszközöket használt
Kr. e. 120 000 körül. A Neander-völgyi ősember megjele­
nése
Kr. e. 35 000 körül. Az értelmes (cro-magnoni) ember
megjelenése
Kr. e. 30 000 körül. Mamutcsontból faragott vadló
Kr. e. 25 000 körül. Willendorfi Vénusz
Kr. e. 20 000-15 000. A Lascaux-barlang
sziklafestményei
Átmeneti kőkor, Kr. e. 15 000-10 000
Kr. e. 15 000 körül. Az Altamira-barlang sziklafestményei
Újkőkor, Kr.e. 10 000-3000
Kr. e. 3000 körül. Szegvár—Tűzkövesi Sarlós isten szobra
Kr. e. 3000 körül. Kökénydombi Vénusz
Kr. e. 3000-1600. Stonehenge-i építkezés
Bronz- és vaskor, Kr. e. 3000-időszámításunk kez­
detéig
Fegyverek, használati tárgyak bronzból, vasból
 A képzelet világa 5.

A barlangfestmények varázsa
Az őskor (Kr. e. kb. 600 000-10 000) időszakában az ember leg­
fontosabb tevékenysége a vadászat volt. A táplálékot kereső
ember követte a legelőt kutató állatok útját, emiatt folytonos
vándorlásra kényszerült. A sikeres zsákmányszerzés érdekében
megleste az állatok szokásait, közben jól emlékezetébe véste
jellegzetes alakjukat és mozdulataikat. Az alaposan megfigyelt
állatok alakját a barlangok falán is megörökítette. Az első ősko­
ri barlangot 1879-ben fedezték fel a spanyolországi Altamirá­
ban. A lelet annyira váratlan és megdöbbentő volt, hogy hi­
telességét megkérdőjelezték, a felfedező régészt, Sautuolát
pedig hamisítással vádolták. A 280 méter hosszú, több terem­
ből álló Altamira-barlang festményei főleg bölényeket, szar­
vasokat, lovakat, vaddisznókat, mamutokat és vadkecskéket
ábrázoltak. Olyan élethűek voltak, hogy még a tudósok is ké­
telkedtek abban, hogy valóban az ősember volt-e, aki ezeket
a magas színvonalú alkotásokat létrehozta. Később más barlan­
gokban is találtak hasonló festményeket, és akkor már az Alta­
Bölények az Altamira-barlangbóllKr. e. 15000 mira-barlang eredetiségét sem vonták kétségbe.
körül) A 20. század egyik nagy felfedezése a dél-franciaországi
Lascaux-barlang volt, melyre 1940-ben bukkantak rá. A fest­
Tudod-e, mények az őskőkorszak idején, kb. 20 000 évvel ezelőtt készül­
tek. Pihenő, futó, ugró állatok mellett megsebzett állatok képét
.. .hogy az Altamira-barlang felfedezése egy szerencsés
véletlennek köszönhető? 1879-ben a barlang bejáratának is láthatjuk.
közelében végzett kutatómunkát Sautuola, a spanyol ré­
gész. Egyszer csak kislánya, Maria kiáltására lett figyel­ Mit gondolsz, mi lehetett az oka annak, hogy az első ősko­
mes, aki hívta az édesapját, hogy jöjjön gyorsan, mert bi­ ri barlang felfedezőjét hamisítással vádolták? Mondd el, hogy
kákat vett észre a barlangban. Amikor bebújt a bejáraton,
te milyen érvekkel bizonyítottad volna a barlangfestmények
egy olyan alacsony térben találta magát, ahol nem is tu­
dott kiegyenesedni. A magával vitt lámpa sejtelmes fényé­ eredetiségét!
nél vette észre a mennyezetre festett állatokat. A felfede­
zés örömét azonban beárnyékolta egy sejtés: nem fogják
elhinni, hogy valóban ősemberek festették ezeket a ké­
peket.

Bölény az Altamira-barlangból (Kr. e. 15000 körül) Bika és bölény a Lascaux-barlangból (Kr. e. 20000 körül), részlet

8
 Az ősember művészete

A barlangfestmények jellemzői

1. A festmények a barlangok legnehezebben megközelíthető

helyein, a rejtett belső üregekben, a falon vagy a mennye­
zeten találhatók. Ezért valószínű, hogy a készítés célja nem a WW
díszítés, hanem más egyéb volt. A mai kutatók úgy gondol­
ják,. hogy a rajznak varázslatos erőt tulajdonított az ősem­
ber. Úgy képzelte, ha lerajzolja az állatot, azzal az állat lelkét
a hatalmába keríti. Sőt, ha testébe nyilakat is rajzol, akkor a va­
rázslat segítségével másnap biztosan sikerül elejtenie a zsák­
mányt. Amikor elérkezett a valóságos vadászat ideje, nem félt
az állattól. Magabiztosan támadt rá, és többnyire győzött is, Festékkel körbefújt kéznyomat (Kr. e. 40
mert hitt a varázslat erejében.
2. Az első festményeknek a festékbe mártott kéznyomok te­
kinthetők. A legrégibb valódi rajzok azok a tárgytalan fir­
kák, amelyek a barlangi medve karomnyomait utánozták. Az
ősember úgy gondolta, hogy az utánzással ugyanolyan erős­
sé válik, mint a medve.
3. Sok-sok év múlva az állatalakok körvonalai egyre jobban
megközelítették a valóságos formát, az ábrázolás egyre
valósághűbbé vált. Az állatok fajtája is jól meghatározható,
mert alapos megfigyelés után, a jellegzetességek kiemelé­
sével készültek. Az állatokat a legjellemzőbb nézettel, ol­
dalról láthatjuk. Az ábrázolás síkszerű: nincsenek rövidülé­
sek, erőteljesen kihangsúlyozott az állat körvonala. Gyakran
a test egész felületét csak egyféle színfolttal töltötték ki, nem
árnyékolták a valóságos látványnak megfelelően. A testek „Kínai ló" a Lascaux-barlangban
tömegét úgy érzékeltették, hogy belekomponálták
a rajzba a fal kiemelkedéseit és bemélyedéseit.
4. A festékeket úgy készítették, hogy a különbö
ző színű ásványokat dörzskővel porrá őrölték, álla­
ti zsiradékkal, vérrel, esetleg vízzel összekeverték,
majd kezdetleges szőrecsettef vagy ujjal felfes­
tették, de előfordult az is, hogy csövön keresz­
tül fújták a felületre. Jellemző színek a sárga,
a vörös, a barna és a fekete, ritkán a fehér.
5. Hittek benne, hogy a barlang bizonyos he­
lyei nagyobb varázserővel rendelkeznek,
ezért ugyanoda többször is visszatértek.
Emiatt ezeken a varázslatos helyeken az állat­
figurák egész kavalkádja látható, mert egymás
ra festették őket.

Állapítsátok meg a leírás és a képek alapján az őskori festé­

szet fő jellemzőit! Milyen nézetből ábrázolták a barlangfest­
mények állatait? Mondjatok példákat arra, hogy mit értünk ^
egy forma jellemző nézetén! '

Őskori barlangrajz rekonstrukciója*

9
 A képzelet világa 5.

Szobrászat
Az ősember nemcsak festményeket készített, hanem dopibor-
műveket és kis szobrocskákat is faragott kőből vagy az elej-
tett állatok csontjából. Sőt, agyagból is mintázott.küiöaféle for-
mákat. Az állatok szarvából szerszámokat faragott, amelyeknek
felületét gyakran még karcolással is díszítette.
A festményekhez hasonlóan a szobroknak is varázslatos
erőt tulajdonított. Ezt a feltételezést bizonyítják azok a bar­
langi leletek, ahol az állatszobrokon vadászszerszámok becsa­
pódási nyomai láthatók.

Milyen volt az őskori nőideál?

Willendorfi Vénusz A régészek olyan kicsi szobrocskákat is találtak, amelyek töm­

(Kr. e. 20 000), 11 cm, zsi, telt idomú nőket ábrázoltak. Valószínűleg talizmántárgyként
mészkő, Bécs, használták, mert hittek benne, hogy bűvös erejükkel elősegítik
Naturhistorisches
a termékenységet. A nyakukba függesztették, vagy a ruhájuk­
Museum
ba rejtették. Ezek közül a leghíresebb a Willendorfi Vénusz.
A Vénusz-szobor készítője az ideális nőt testesítette meg.
Azokat a részleteket hangsúlyozta, amelyek az anyasághoz és
a kisgyermek felneveléséhez a legfontosabbak. Ugyanakkor
a karokat és lábakat elnagyolta, az arcot pedig egyáltalán nem
ábrázolta.
Az őskori körülmények között a kövérség előnyös tulajdonság
volt, és valószínűleg szépnek is tekintették az elhízott nőket. Az
ínséges időszakban a zsírpárnák az életben maradás esélyét ja­
vították. Napjainkban is élnek olyan törzsek, amelyeknél a női
szépség első feltételének a kövérség számít.

A vicces vázlatkő egy m ai karikaturista képze­

letében született (Kaján Tibor rajza) „Zsűrielnök:
- Kedves kollegák! Nekem az az érzésem, hogy
ez a rajz egy kissé naturalista."*
Vázlatkő
Sima, lapos, vízmosta kavicsok, amelyekre a késő jégkor­
szak emberei kis vázlatokat, állatokat ábrázoló tanulmá­
nyokat karcoltak.
A gyakorlás során az állatok körvonalát többször átkarcol­
ták vagy kiegészítették. Ezzel gyakorolták a forma és a ki­
fejező mozdulatok felvázolásának jellemzőit. Egyes vázlat­
kövekre nemcsak rajzoltak, hanem festettek is.
1. Gyűjtsetek példákat a törzsi népek életéből! Milyen mód­
szereket alkalmaztak régen és még ma is a testük elváltoz-
tatására, díszítésére? Folytasd a füzetedben a felsorolást,
pl. a „tányérajak'' kialakítása az egyik etiópjai törzsnél még
napjainkban is élő szokás!
2. Jellemezzétek a Willendorfi Vénusz kompozícióját!
A közösen összegyűjtött megállapításokból válasszátok ki
a három legjellegzetesebbet!
Rajztanulás az őskorban
A barlangokban talált tenyérnyi méretű lapos
vázlatkövek alapján feltételezik, hogy a rajz­
technikát, az élethű ábrázolást valószínűleg már
az őskorban is tanították. Talán úgy történhetett,
hogy a kis kövekbe a mester belekarcolta a tel­
jes formát vagy annak egy részletét, és a tanítvá­
nyok ezután többször átkarcolták a rajzot. Vázlatkő bölényrajzzal

IO
 Az ősember művészete

Karcolás és festés
Készíts őskori motívumokból kiinduló plakettet vagy vázlat­ Gipszöntés
követ! A plakettet a gipszöntés technikájával készítsd el, és a) A gipszmassza elkészítése. Önts egy rész vizet egy
karcolt mintákkal díszítsd! A színes vázlatkövekhez tempe­ műanyag vagy zománcozott falú tálba! Szórj bele kis
adagonként egy rész jó minőségű modellgipszet mind­
rát használj!
addig, amíg a gipsz eléri a víz felszínét! Keverd ösz-
sze alaposan egy fakanállal, hogy csomómentes legyen!
Gipszplakettek.
Gyorsan dolgozz, nehogy a kiöntés előtt megkössön a
Diákmunkák, Szolnok, Fiumei Úti
gipsz! Ha a massza már tejföl sűrűségű, akkor ne ke­
Általános Iskola (ft.: Rab Beatrix)
verd tovább!
b) A gipszlap öntése. A plakett tervezett méretének
megfelelő kartont ragassz körbe kb. 2 cm magas papír­
csíkkal! (Kerek plakett esetén használhatod a papírból
készült sajtos dobozt is.) Öntsd a gipszmasszát a papír­
dobozba kb. 1,5 cm magasságig! Megkötés közben -
kb. 10-15 perc - előbb melegszik, majd lehűl, és egy ki­
csit a térfogata is kiterjed.
A megkötött gipszlapot rögtön válaszd le a papírdo­
bozról!
c) A minta karcolása. Rajzold fel ceruzával a tervezett
mintát! A vonalakat karcolással mélyítsd bele a felület­
be! Hegyes eszközzel, pl. szeggel dolgozz!
d) Fesd be a plakett felületét!

Festett kövek
Gyújts vízmosta, lapos, gömbölyded, tenyérnyi méretű kö­
veket! Díszítsd a felületüket pontokból és vonalakból álló
festéknyomokkal! Fedó'festéket (pl. temperát) használj!
A színek és a vonalak fejezzék ki a legjellegzetesebb tu­
lajdonságodat! Próbáljátok meg közösen kitalálni egymás
megfestett tulajdonságait!

Fazekas Anna, Kis Eszter, Hüvelyes Levente,

Bencsics Balázs: Festett kövek. Diákmunkák,
Eger, Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium
f t : Fedics Miklós)

11
 A képzelet világa 5.

Őskori építmények
Az őskori építészet máig fennálló alkotásai a hatalmas kőtöm­
bökből összeállított építmények, a megalitok. Az egyik legis­
mertebb megalit a stonehenge-i kőkör.
A kőkört már több ezer éve titokzatosság övezi. Június 21-
ről 22-re virradó éjszakákon - a nyári napfordulókon - feszült
várakozással gyűlnek itt össze az emberek. Kíváncsian figye­
lik, amint a felkelő Nap sugarai a sarokkő csúcsa fölött áthalad­
va elsőként az oltárkövet világítják meg. Ez a pontos számítás
talán arra utal, hogy a kőkör csillagvizsgálóként működhetett.
Kunyhó rekonstrukciós rajza
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy innen figyelték az égites­
A rajz egy 400 000 évvel ezelőtt épített kunyhót ábrázol. tek mozgását, előre jelezhették a nap- és a holdfogyatkozást.
Az ágakból és levelekből összeépített tetőt facölöpök tar­
A Stonehenge környékén lakó emberek a kövek gyógyító ere­
tották. A lakóteret kövek vették körül, ezekhez támaszkod­
tak a faágak.
jében is hittek.
Az őskorból csak olyan tárgyak és építmények marad­
tak fenn, amelyek időtálló anyagokból készültek. Minden
egyéb elpusztult. Vajon milyen lehetett az őskori hajlék?
A barlangot lakóhelyül is használták az emberek, vagy csak
a varázsszertartások helyszínéül szolgált? Bizonyítékok hi­
ányában csak feltételezéseink lehetnek.

1. Képzeld magadat a stonehenge-i oltárkő elé! Meséld el,

hogy milyen látvány tárul eléd!
Menhir Trilit(hármas kő)
2. Alkossatok 4-6 fős csoportokat! Építsétek meg legóból
Magában álló Két kőtömböt a talajba ástak, a stonehenge-i kőkör makettjét! Ügyeljetek a különböző
kőoszlop majd a tetejére egy vízszintes arányokra és magasságokra! Fényképezzétek le különbö­
kőtömböt fektettek ző nézőpontból (elölről, felülről, szemmagasságból)! Vetít­
sétek le a felvételeket a következő rajzórán!

Dolmen
Függőleges kőtömbökkel körülvett, egyetlen A stonehenge-i kőkör napjainkban (Kr. e. 3000- 1600-ig épült),
óriási kőlappal lefedett, asztalszerű sírépítm ény ném elyik kőtömb súlya m ajdnem 40 tonna

12
 Az ősember művészete

Őskori agyagedények
Az agyagedények ősi formája a sásból, fűből, vesszőből font Az agyag
kosár volt. A kosarat megfonták, majd kívül-belül betapasztot­
Az agyag olyan földféle, melynek jellegzetes tulajdonsá­
ták a.fonatok réseit agyaggal. Az edény nem volt sima, mert
ga, hogy nedvesen képlékeny, emiatt könnyen formálható.
a fonatok mintája kidomborodott a felületén. Ebből dolgozik a fazekas, aki tárolóedényeket, főző- és sü­
Később már csak agyagot használtak az edények készítéséhez. tőedényeket készít belőle. Az agyagból készült forma
Agyaghurkát sodortak, amelyet sorról sorra egymásra tekertek, a száradás során megkeményedik, de vízzel újra feláztat­
majd a felületét kívül-belül elsimították. A fonott és szövött min­ ható. Magas hőfokon történő kiégetéskor kemény „cse­
tákat ekkor már csak díszítésként alkalmazták. A vonaldíszes ke­ rép" lesz belőle. A kiégetett agyag kivilágosodik, fehér
vagy narancsos vörös színű lesz. A kiégetés után színes­
rámiák egész felületét beborították a ritmikusan ismétlődő min­
re is festhető különböző mázakkal. A mázat újabb égetés­
tákkal. Voltak sávokra tagolt mintákkal díszített edények is, ahol sel kell rögzíteni.
a díszítés nélküli csíkok váltakoztak a mintásakkal.
Nagy előrelépést jelentett, amikor rájöttek az agyagedények
kiégetésének technikájára. Az égetett agyagból nemcsak
edényeket, hanem szobrokat is készítettek.

Őskori agyagedények rajzai kosárfonásra

emlékeztető díszítéssel

Bronzkori agyagedények. Felületüket a puha

agyagba nyomott pontokkal és vonalakkal
díszítették, végül kiégették...

Tari Márta: Ősi technikával, kézzel rakott agyagedény. A formát az egy­ Geometrikus mintákkal díszített, stilizált em­
másra tapasztott, agyagból sodort hurkák (vagy gyűrűk) alkotják beralak (újkőkor), égetett agyag (terrakotta)

13
 A képzelet világa 5-

Inspiráció az őskori művészetből

^ \w

A firkától az alkotásig
Az őskori barlangok falán az állatrajzok mellett kusza vonalakat,
tárgytalan firkákat is találtak a régészek. A kutatók úgy gondol­
ták, hogy „az első emberkéz húzta vonalak - amelyekből később
a rajz megszületett - azok a tárgytalan firkák voltak, amelyeket az
ősember ujjaival húzott bele a barlangok agyagos falába. Párhu­
zamos vonalszalagok, játékosan kanyargó vonalak (...), amelyek
erősen hasonlítanak a kisgyermek legelső, még jelentés nélküli firká­
1. Rajzoljatok közösen egy újkori Altami-
lásához." (László Gyula)
ra-barlangot! Pontokból, vonalakból
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a firkavonalak a barlangi med­
és foltokból álló mintákat készítsetek,
ve kaparászását utánozták.
amelyekből akár egy ember- vagy
Más feltételezések szerint a véletlenszerűen rajzolt vonalak ki­
állatforma is kirajzolódhat!
egészítésével keletkezhetett a felismerhető forma ábrázolása.

2. Beszélgessetek Fejér Ernő alkotásairól (14-15. oldal)!

Grafikáinak kiindulási alapját az Altamira-barlang rajzai és
az állatrajzokat kísérő firkavonalak adták, de a kompozíció
és a kidolgozás a művész egyéni stílusát tükrözi. Soroljátok
fel, hogy milyen vizuális alapelemeket alkalmazott a részle­
tek megalkotásakor!

Fejér Ernő: Új Altamira (1997), pasztell, 50x65 cm

14
 Az ősember művészete

Fejér Ernő: Altamira (1988), 29,5x42,5 cm, toll, tus, ceruza, ezüst gél

Fejér Ernő: M appa III. (A barlangrajzoló mintakönyvéből, 1988), tollrajz, 63x89 cm

IS
 A képzelet világa 5.

Őslénytan és képzőművészet

Milyen lehetett az évmilliókkal ezelőtti élet? Hogyan néz­

hettek ki azok a kihalt állatok, amelyeknek legfeljebb csak a
csontvázát ismerjük? A sok ezer évvel ezelőtt kihalt élőlények
csont- és fogleleteinek tanulmányozásával a paleontológu­
sok* foglalkoznak. Néhányan közülük elhatározták, hogy a
megtalált maradványok alapján elkészítik az őslények élethű
mását. Természetesen csak festmények és szobrok formájá­
ban. A rekonstrukciós munkát a csontvázleletek összerakásá­
val kezdték meg. Ezután következett az izmok és a zsír mester­
séges felépítése, majd a feltételezett testfelszín kialakítása. Erre
a kőzetekben hagyott lenyomatokból következtettek.

1. Végezz kutatómunkát! Keress képeket kihalt ősállatokról!

Állapítsd meg, hogy melyek a hasonlóságok az őslények
és a sárkányok között! Gyűjtsétek össze közösen, hogy a
mesebeli sárkányokat milyen állatok testrészeinek összeke­
verésével ábrázolják általában! Melyek a sárkányok legjel­
legzetesebb tulajdonságai?

2. Alakítsd át az egyik őslény képét mesebe­

li sárkánnyá! Mintázd a felületét kitalált fak­
túrákkal, és színezd az elképzeléseid sze­
rint!
3. Az őslényeket nem csak kitalált felületek­
kel lehet mesebelivé változtatni. Rajzolj
karikatúrát! Rajzolj a szomorú dinó fiúnak
párt egy dinó kislány képében!
Lukács Szilvia: Sárkány. Számítógéppel színezett tollrajz

16
 Az ősember művészete

Hogyan lesz egy koponyából portré?

Egy 50 ezer évvel ezelőtt élt Neander-völgyi ember képzeletbe­

li megelevenedésének lehetünk tanúi. A rekonstrukciós mun­
kához tudományos ismeretekre és művészi képzeletre is szük­
ség volt. Kövessük végig a rekonstrukciós munka lépéseit a
fényképek segítségével!

/. A teljes koponya öntőformájának elkészítése a

koponyacsontleletek alapján

A ja va i előember koponyája és rekonstruált portréja

Magyarország területén is találtak őskori koponyacson­

tot, Vértesszőlősön. A 350000 évvel ezelőtt élt előembert
Samunak nevezték el a régészek. Rajzold meg, hogy te
milyennek képzeled el Samu portréját!

2 . Az izmok, a szemek, a fülek és a zsírszövet felra­

kása a koponyamásolatra

3 . A fej bevonása műanyagból készült bőrszerű

burkolóréteggel

Szabó Gerda, Vitáris Iván, Németh Sára: Képzeletbeli ősemberek. Diákmun­ 4 . A bőrszín megfestésével, m ajd a szőr- és hajszá­
kák, Szolnok, Fiumei Úti Általános Iskola (ft.: Rab Beatrix) lak felrakásával zárul a feladat

17
 A képzelet világa 5.

Állatgaléria
Rénszarvasagancsra
karcolt bölény
Az őskori művész leggyakoribb témája az állatok ábrázolása
volt. Megfestette őket a barlangok falára, és megformázta alak­
jukat agyagból, kőből vagy csontból.

Gyújts képeket különböző alkatú állatokról! Készíts olyan

kompozíciót, amelyen bemutatod az őskori ábrázolás jel­
legzetességeit: a körvonal- és foltrajzot, továbbá a jellem­
ző nézet szerinti ábrázolást! A tervedet viaszkarc technikával
dolgozd ki!

Készíts viaszkarcot!
Színezd be a rajzlap teljes felületét világos színű olajpasztell krétákkal! Ügyelj arra, hogy a
színek vastagon fedjék be a lapot! Nyomj 2-3 csepp folyékony szappant a lapra, majd vizes
ecsettel terítsd szét a felületen! Ezután fesd be fekete temperával vagy fekete tussal!
A festék száradása közben készíts vázlatrajzokat! A megszáradt felületbe karcolj ősi motí­
vumokat (állatrajz az ősember ábrázolási stílusában, kerámiaedényekről gyűjtött geomet­
rikus minták)!
A tervezés előtt végezz gyűjtőmunkát! írd össze a megismert őskori alkotások fő jellemzőit!

Hüvelyes Levente: Mamut. Diákmunka, Eger, Gárdonyi Géza Ciszterci

Gimnázium (ft.: Fedics Miklós)

Állatrajzok az Altamira-barlangból (rekonstrukció)

18
 Az ősember művészete H P

A z őskori vadászm ágia * (szerepjáték)

Beszélgessetek az őskori mágikus szertartások céljáról!

Olvassátok el közösen a 22. oldalon található, Vadászmágia
című történetet!

1. „Varázsszertartás" az osztályban
Induljatok el gondolatban egy időutazásra! Képzeljétek maga­
tokat egy őskori barlang belsejébe, és játsszátok el a vadá­
szat előtti, varázserejű szertartást! Alkossatok csoportokat!
Válasszatok varázslót, találjatok ki varázsigéket és varázséne­
keket is! (A barlang fala egy nagyméretű, gyűrt felületű cso­
magolópapír legyen!) A szertartást a varázslatos rajzzal fejez­
zétek be!

2. „Barlangrajz" készítése
Gyűrj össze egy rajzlapot, simítsd ki, és satírozd át halványan
a pasztellkréta oldalával az egész felületet! Azokat a színeket
használd, amelyeket az őskorban elő tudtak állítani! Fess a szí­
nekkel előkészített alapra fekete tussal egy mágikus jelenetet!
Feketével csak a körvonalakat fesd meg, a színezést pasztell­
krétával folytasd! Végül utánozd a töredezett sziklatömböket
azzal, hogy a lap szabályos szélét tépkedéssel szabálytalan­
ná formázod!

Buruzs Amarilla, Erdélyi Anita: Vadászmágia, pasztellkréta, tus. Diákmunkák,

Szeged, Gedói Általános Iskola és AMI (ft.: Fiedler Judit)

19
 A képzelet világa 5.

Mimikri

Egyes állatok kültakarója (bőre, szőre, pikkelye, tolla) hason­

ló színű és mintázatú, mint a környezetük. Ezt az alkalmazko­
dást, amikor egy élőlény a megjelenésével utánozza környeze­
tét, mimikrinek nevezzük. Ez az alkalmazkodás teszi lehetővé,
hogy észrevétlenül elrejtőzhessenek az őket támadó állatok elől.

Választható feladatok
1. Gyújts fényképeket vagy rajzokat napjainkban élő állatok­
ról! Rajzold vagy fesd meg az egyiket olyan kitalált háttér­
rel, amely lehetővé tenné az állat elrejtőzését!
2. Egyes állatok kültakarója jellegzetes mintákból áll. Válassz
egy pöttyös, csíkos vagy foltos felületű állatot, és tervezz
az állat mintáiból kiinduló kompozíciót a következő leírás
szerint! Vázold fel az állat körvonalát, és töltsd ki a sziluettet
az állat textúrájára* jellemző mintákkal! Tervezz keretet is a
képnek az állat felületének kinagyított mintáiból! A minta
méretváltozásának mértékét te döntsd el!

Vladár Dorottya: Rejtőzködő zsiráf. Diákmunka,

Budapest, Városmajori Gimnázium
(ft.: Vértesaljai Mária)

Zebra és a kinagyított mintája Zebra a kinagyított mintája előtt

20
 Az ősember művészete

Pozitív-negatív forma

Vázold fel egy állat jellemző nézetét! A körvonalon

belül rajzold meg az állat valóságos felületét (de
kitalált mintákkal is dolgozhatsz), majd tervezz a
forma köré környezetet! Ezután készíts olyan kom­
pozíciót, amelyen megcseréled a forma és a hát­
tér mintáit!

Buruzs Amarilla, Kovács Edina, Török Ádám: Pozitív-negatív forma, képsorozat. Diákmunka, Szeged, Gedói Általános Iskola és
AMI (ft.: Fiedler Judit)
 A képzelet világa 5.
Tudod-e,
.. .miért napfelkeltekor tartották a vadászat előtti szer­
tartást a pigmeusok? A pigmeusok szerint az állatot a nap
öli meg, illetve segít abban, hogy a vadászat eredményes
legyen.
.. .vajon miért tértek vissza az emberek a vadászat után
az antiloprajzhoz? Az Afrika-kutató is nagyon kíváncsi volt
a válaszra. Kikérdezte a legidősebb vadászt, aki elmondta,
hogy azért mentek vissza a dombra, hogy az elejtett állat
szőrét és vérét ráhintsék a rajzra, majd ezután kihúzzák a
nyilat, végül a rajzot megsemmisítsék.
.. .miért hintették a rajzra a szőrt és a vért? A vadász azt
mondta, hogy azért volt erre szükség, mert ha ezt nem
tennék meg, akkor az állat vére megsemmisítené őket.
Beszéljétek meg közösen, hogy mi
lehetett a célja az őskori vadászszertar­
tás során az állat testére rajzolt nyilak­
nak! Nézz utána, hogyan élnek napja­
inkban a pigmeusok!
Gyűjtsétek össze közösen, hogy milyen
hasonlóságokat találtok az őskori bar­
langfestmények jelenetei és a pigmeu­
sok szertartása között!
A moziban és a televízióban is vetítet­
ték az Istenek a fejükre estek című filmet.
Milyennek mutatja be a filmbeli törté­
net a pigmeusokat?
Pigmeus és európai férfi találkozása napjainkban
22
Vadászmágia (olvasmány)
Mit gondoltok, vajon milyen bizonyítékok alapján jutottak arra
következtetésre a kutatók, hogy az őskori vadászok varázslat
céljából festették a képeket a barlangok falára? Honnan tudjuk,
hogy mi történt 20000 évvel ezelőtt a barlangok mélyén, ami­
kor írásos bizonyítékaink nincsenek? Miért feltételezzük, hogy
a vadászat előtti napon a vadászat minden részletét elpróbál­
ták? Miért állítjuk, hogy az állatrajz jelképezte a leendő zsák­
mányt, a testére rajzolt nyilak pedig a vadászat sikerét?
A bizonyítékokat a napjainkban is ősi körülmények között élő
népek szokásainak tanulmányozásában keresték a néprajzku­
tatók. Az egyik legismertebb történetet az afrikai pigmeusok
földjén kutató Leó Frobenius jegyezte le:
„Egy napon (...) kértem a három kis emberkét, hogy még ma
ejtsenek el nekünk egy antilopot. Az emberek csodálkozva néztek
reám kérésem hallatára, s az egyik végre kibökte a választ. Szíve­
sen megtennék, de ma természetesen lehetetlen, mert nem történ­
tek meg az előkészületek. A hosszas alkudozás vége az lett, hogy
a vadászok hajlandónak mutatkoztak, hogy másnap napfelkelte­
kor megteszik az előkészületeket. Ezzel elváltak tőlünk, majd a há­
rom férfi vizsgálódva járt körül, s végül az egyik szomszédos domb
magaslatára távozott. Mivel rendkívül érdekelt, mi is lehet ezek­
nek az embereknek az előkészülete, még napkelte előtt felkeltem, s
a bozótban előrelopakodtam annak a szabad helynek a közelébe,
amelyet az emberek tegnap este előkészületeikhez kiválasztottak.
Még pitymallott, amikor megjöttek a férfiak az asszonnyal együtt.
A férfiak lekuporodtak, majd egy kis térséget megtisztí­
tottak és elsimítottak. Ezután az egyik férfi ismét leku­
porodott, s ujjával valamit rajzolt a homokba. Ezalatt
a három férfi és az asszony valamilyen igét s imát mor­
molt. Ezután várakozó hallgatás. A nap felkelt. A férfi­
ak egyike az íjára illesztett nyíllal a megtisztított terület
mellé lépett. Néhány perc várakozás után a nap suga­
rai a homokrajzra sütöttek. Ebben a szempillantásban
villámgyorsan a következő történt: a nő felemelte ke­
zeit, mintegy »megfogva a napot«, s hangosan - szá­
momra érthetetlen - néhány szót kiáltott. Ekkor a fér­
fi kilőtte nyilát; utána a férfiak fegyvereikkel beugrottak
a bozótba. Amikor az asszony is elment, kiléptem a bo­
zótból, és láttam, hogy az elegyengetett talajon mint­
egy négy arasz hosszú antilop képet rajzoltak, s ennek
nyakából állt ki a rálőtt nyíl. Míg a férfiak távol voltak,
el akartam menni erre a helyre, hogy megkíséreljem a
rajzot lefényképezni, de a mindig közelemben lévő asz-
szony kért, hogy ne tegyem meg.
Délután jöttek a férfiak egy szép bakkal, a nyíl a nyak­
nál az ütőeret ütötte át. Az emberek átadták zsákmá­
nyukat, s aztán néhány szőrcsomóval s egy antilopvér­
rel tele csészével visszatértek a dombra, és csak két nap
múlva csatlakoztak újra hozzánk."
Mezopotámia művészete *
Időrend
Ósumer kor, Kr. e. 3000-2350
Kr. e. 2900 körül. Ékírásos agyagtáblák
Kr. e. 2750 körül. Gilgames uralkodása
Kr. e. 2500 körül. Ebih-il intéző szobra
Akkád kor, Kr. e. 2350-2200
Kr. e. 2334-2279.1. Sarrukín uralkodása
Újsumer kor, Kr. e. 2200-2000
Kr. e. 2144-2124. Gudea uralkodása
Kr. e. 2100 körül. Gudea szobra
Kr. e. 2100. Zikkurat építése ür városában
Óbabiloni Birodalom, Kr. e. 2000-1590
Kr. e. 1792-1750. Hammurapi uralkodása
Kr. e. 1760 körül. Hammurapi törvénykönyve
Különböző népcsoportok, Kr. e. 1590-1450
Kr. e. 1380 körül. Hettita Birodalom fénykora
Asszír Birodalom, Kr. e. 1450-612
Kr. e. 883-859. II. Assur-nászir-apli uralkodása
Kr. e. 860 körül. II. Assur-nászir-apli nimrudi palotájának
szobrai és domborművel
Kr. e. 668-627. II. Assur-bán-apli uralkodása
Dom borm ű Lagas városából (Kr. e. 2500 körül), ósum er m űvészet Kr. e. 7. század. II. Assur-bán-apli ninivei palotájának dom­
borművel
Újbabiloni Birodalom, Kr. e. 612-539
Az ókori Mezopotámia a Tigris és az Eufrátesz folyók között
Kr. e. 612-562. II. Nabú-kudurri-uszur uralkodása
terült el a mai Irak területén. Nevét is földrajzi fekvéséről kapta:
Kr. e. 570 körül. A felvonulási út és az Istár-kapu építése
a görög mezopotamiosz jelentése folyók közötti. Babilonban
Az országnak nem voltak természetes határai, ezért a környe­ Perzsa Birodalom, Kr. e. 539-330
ző nomád népek állandóan megtámadták az itt lakó Kr. e. 5 2 2 -4 8 6 .1. Dareiosz király uralkodása
sumerokat és akkádokat. A külső ellenség mellett
belső harcok is folytak, emiatt időnként más né­
pek kerültek hatalomra. A városokat leigázó népek
hatalmas városállamokat hoztak létre.
A folyók völgyében nem nagyon akadt kő és
fa. A folyók áradásából keletkező hordalékiszap,
az agyag viszont bőségesen rendelkezésre
állt. Az épületek, a szobrok nagy része és az
edények is agyagból készültek. Az emberek
szemében a kultúra alapja és minden teremtés
szimbóluma az agyag volt, hiszen nézeteik
szerint az embert is ebből formázták az
istenek. A könyvek és a hivatalos okiratok
lapjai is ékírással telerótt agyagtáblák
voltak. Az ókori világ első könyvtárát is a me­
zopotámiai Ninivében találták meg a régészek.
Az agyagtáblák feliratai hősökről és istenekről
szóló történeteken kívül az asszír királyok hadjá­
ratait is megörökítették. Gilgames* történetét is az
agyagtáblák feliratainak megfejtése óta ismerjük.
 A képzelet világa 5.

Sumer művészet
A sumer építészet legjobb állapotban megmaradt emlékei
a zikkuratok. Anyaguk napon szárított és égetett vályog­
tégla. Az épület belseje is napon szárított téglából készült, a kül­
sejét pedig bitumenbe* rakott tartósabb, égetett téglával bur­
kolták. Alaprajza téglalap, négy sarka a négy égtáj felé néz.
A falak kissé befelé dőlnek. Három, egyre csökkenő méretű
és magasságú teraszból áll. A harmadik teraszra építették Ur
város védőistennőjének, Nanna holdistennőnek a szentélyét.
Az északkeleti oldal lépcsőin elindulva - az alsó terasz bolt­
íves* nyílású kapuépítménye alatt áthaladva - a középen futó
lépcsősoron egyenesen a felső szintre juthatunk. A hosszú lép­
csőrámpák megtámasztására előteraszok épültek.

.. .hogy vajon miért épültek ezek a magasba törő, „szent Nevezzétek meg közösen a zikkurat* megjelölt részeit!
hegy"-nek nevezett toronytemplomok?
Az emberek a természeti jelenségeket az istenek művének
hitték, ezért engesztelésül lakhelyet (templomot) építet­ b)
tek számukra, ahol különféle áldozatokat is bemutattak.
Sok istent tiszteltek, ugyanis minden emberi tevékenység­
0
nek külön istent választottak.
Feltételezhetjük, hogy a zikkuratok szentélyét is azért
emelték ilyen magasra, hogy a szertartás alatt közelebb
legyenek az istenekhez. A szentély volt az „ég kapuja", ami
összekapcsolta az isteneket az emberekkel. Némelyek sze­
rint csillagvizsgálóként is használták. Védelmi helyként is
működhetett.

Zikkurat (toronytemplom; Kr. e. 2100

körül), Ur, rekonstrukciós rajz

Emberábrázolás a szobrászatban

A sumer művészetben kiemelt szerepe volt az istenek és az ural­

kodók ábrázolásának. Az istenszobrok közelében elhelyezett,
'összekulcsolt kezű, imádkozó szobrokat fogadalmi szobrok­
nak nevezzük. Úgy gondolták, hogy ezek a szobrok az ember
képmásaként folyamatosan imádkoznak a templomban, és ez­
zel elnyerik az istenek jóindulatát.
Gudea sumer papkirályról is számos szobor készült, amelyek
imádkozás közben örökítették meg az uralkodót.

Gudea szobra (Kr. e. 2100 körül), diorit* 45 cm magas

Az ülő Gudea-szobor fő jellemzői:

• szimmetrikus, elölnézetre komponált (frontális) ábrázolás,
• tömbszerű megformálás (zömök test, a testet szorosan követő vastag kar, a mellkas előtt összezárt, imá­
ra kulcsolt kezek, szorosan összezárt lábfejek),
• a nyugalom, a mozdulatlanság, az örökkévalóság érzetét keltő statikus* ábrázolás.

A sumer írás (kiegészítő anyag)
A sumer írás kezdetben egyszerű képírás volt. A képek tár­
gyakat jelöltek, tehát azt fejezték ki, amit ábrázoltak. Például
a hal jelölésére a hal egyszerűsített képét rajzolták le, vagy
az emberi fej és egy tál rajzának összeolvasása azt jelentette,
hogy „eszik". A szavak jelének összeolvasásával mást is ki tud­
tak fejezni, mint amit a képek ábrázoltak. Hasonlóan alkottak
mondatokat, mint ahogyan Arany János alábbi képrejtvényét
is összeolvassuk.
Rajzolj te is képrejtvényt! Olyan formákat rajzolj, hogy az össze­
olvasásukkal értelmes mondat keletkezzen!
<; i* »»r u
; »r >\ A (<''/>
4
Ti tís -T en sjjiT -‘F fíT
a ^
Kőbe vésett ékírás
Az ékírás egyszerűsödése a 90°-kal elforgatott
képtől az egyenes vonalakból álló jelekig (Kr. e. 9. század)
A feliratokból látható, hogy a jelek valódi Az Írás iránya kezdetben
formák képeiből alakultak ki. Az ékírásos függőleges volt. Kr. e. 2300
jeleket nyomhatták agyagba, véshették körül már vízszintes sorok­
kőbe vagy fémbe ban írtak, és balról jobbra
olvasták a szöveget
A 600 jelből álló bonyolult kégírás fokozatos leegyszerűsödé­
sével alakult ki az ékírás. Ez már szótag- és betűjeleket is tartal­
mazott, és elvont fogalmakat is ki tudtak vele fejezni.
Az íráshoz nedves agyagtáblákat használtak. (Képzeljünk el
egy régi sumer iskolát, ahol a tanítás valószínűleg az agyag
gyúrásával és lapításával kezdődött!) Az ékírásos jeleket három­
szögűre hegyezett nádszál végével nyomták az agyagtáblába.
Ha csak gyakorolták az írást, akkor az agyagot benedvesítet­
ték, majd újra összegyúrták és ismét kisimították. Ha a szöveget
meg akarták őrizni, akkor a napon kiszárították vagy kiégették.
A legfontosabb információkat (pl. a törvényeket) kőbe vésték.
r m f víinTTTírrttt
Sumer ékírás (Kr. e. 3000-2700)
Mezopotámia művészete
Pecsételő és pecséthenger
Az okiratok hitelesítésére általában kőből készült pecsét­
nyomót, majd később pecséthengereket használtak.
Képeket véstek egy kőből készült henger felületére, amit
a használat során végiggörgettek a puha agyagon.
A lenyomata ritmikusan ismétlődő képsorozatot eredmé­
nyezett.
A képek között gyakran feliratok (a tulajdonos neve és
rangja) is szerepeltek. A pecséthengereket ékszerként is
viselték. Hosszában átfúrták, zsinórt fűztek bele és a nya­
kukba akasztották.
Pecsételő
és lenyomata
Pecséthenger és lenyomata
Pecsétnyomó készítése
a) Tekerj egy hengeres forma (pl. farúd, PVC-cső stb.) kö­
ré egy kb. 10 x 10 cm-es papírlapot! Rögzítsd ragasz­
tószalaggal!
b) Húzd le a papírhengert a rúdról, majd függőleges hely­
zetben az egyik végét állítsd rá egy puha agyaglapra
vagy plasztilinre, és nyomd bele kissé, hogy megálljon!
c) Keverj össze tejföl sűrűségűre gipszport és vizet! (Egy
rész vízbe keverj egy rész gipszport!)
d) Öntsd a papírhengerbe a folyékony gipszpépet!
e) A megszilárdult gipszről fejtsd le a papírt! Hagyd szá­
radni a gipszhengert legalább egy napig!
f) Csiszold meg az egyik végét, amit pecsétként fogsz hasz­
nálni, és karcolj bele hegyes eszközzel (pl. szeg) mintát!
g) Nyomkodd a mintákat nedves agyaglapba vagy plasz-
tilinbe!
Pecséthenger és lenyomata. Diákmunka
 ül A képzelet világa 5.

ÓbabiIon művészete
Óbabilon történelme elválaszthatatlanul összefonódik Ham­
murapi király nevével. Ő volt az első uralkodó, aki Sumer és
Akkád városainak egyesítésével egy hatalmas mezopotámiai
birodalmat hozott létre, melynek központja Babilon lett.
A harcok során aratott győzelem megörökítésére emlékmű­
veket (sztéléket*) emeltek. A kőlapok felső részét lekerekítet­
ték, felületére pedig hősi jeleneteket véstek. Gyakran láthatunk
isteneket a sztéléken, hiszen az ő segítségük és jóindulatuk is
kellett a győzelem megszerzéséhez. Az óbabiloni időszakban
a sztélékre törvényeket véstek. Ebből az időszakból egyet­
len alkotás maradt fenn: Hammurapi törvénykönyve.
A sztélé jobb oldalán Samas napisten ül, aki az igazság és
a hatalom jelképeit nyújtja át az előtte álló Hammurapi király­
nak. A kőlap síkjából kiemelkedő személyeket a jellemző nézetek
szerint ábrázolta a szobrász: a fejet oldalról, a törzset szemből, a
lábakat oldalról. A napisten és a király találkozását megörökítő
jelenet alatt 282 ékírásos törvény sorakozik. A szöveg részletesen
felsorolja a különböző bűnökért járó büntetéseket.

Állapítsd meg, milyen megoldást alkalmazott a szobrász - az

isteni jelképeken kívül - a napisten, Samas hatalmának érzé­
Hammurapi törvénykönyve, részlet (Kr. e. 1760 keltetésére!
körül), fekete diorit, 2,25 méter magas

Asszír művészet

Hammurapi uralkodását követően a birodalom

idegen népek uralma alá került. A több évtizedes
ellenséges támadások után az asszírok vették
át a birodalom irányítását. Hatalmuk fenntar­
tása érdekében folyamatos háborúskodás­
ra kényszerültek. A hadjáratokban gyakran
még a király is részt vett. A király életét és
a győztes hadjárataik eredményeit a palo­
ták falait díszítő domborműveken örökí­
tették meg. Ezeken az ábrázolásokon
az asszírok fölényes győztesként jelentek
meg. Az uralkodó hatalmát a mérettel is
kifejezték: a király alakja mindig kiemelke­
dett a jelenetből.

A királyokat isteni tulajdonságokkal ruházták fel. Isteni jelkép volt

a fejükön látható, csonkakúp alakú tiara*. A királyi rangot a dúsan
göndörített szakáll is kifejezte. A dombormű részletén azt a jele­
II. Assur-bán-apli ninivei palotájának dom bor­ netet láthatjuk, amikor a harci kocsiban álló király a kifeszített íj­
műve, részlet (Kr. e. 7, század) jal céloz, a másik személy pedig a lovat irányítja.
 Mezopotámia művészete

Babilon művészete *

A valódi boltív ék alakú kövei a felülről érkező terhet

oldalirányba vezették le az ív mentén. Jelentősége az
volt, hogy nagy fesztávolság* áthidalását tette lehetővé

A z Istár-kapu kígyófejű sárkánya a babiloniak szent

állata volt

A babiloni szent felvonulási út és az Istár-kapu

Az Asszír Birodalom bukása után az Újbabiloni Birodalom köz­

pontja Babilon lett. Az uralkodó, Nabú-kudurri-uszur hatalmas
építkezésbe fogott, melynek eredményeként a várost a temp­ A felvonulási út falát díszítő oroszlán
lomok és paloták városává alakította. Köréje falakat, erődítmé­
nyeket és tornyokat építtetett, és vizesárokkal is körülvetette.
A város főbejárata a boltíves Istár-kapu volt. Innen indult
a felvonulási út Marduk isten templomáig. A lépcsőzetes, hét­
szintes zikkurat minden szintjét más-más színűre festették.

Az Istár-kapu
A teljes kapu égetett agyagtéglából épült. A kaputornyokat és
a kapuhoz vezető felvonulási utat is kék mázas téglával bur­
kolták, felső szélét lépcsőzetes mintával rakták ki (pártázat*).
A felvonulási út falára a kék színű alapra nyitott szájú oroszláno­
kat, a kaputornyokra és a kapuszárnyakra pedig szent bikákat és
kígyófejű'sárkányokat mintáztak. A bika a királyság jelképe, és Adódnak, a vihar iste­
nének jelképes állata volt
Történetek M ezopotám ia művészetéből
Kapuőrző lény a khorszabadi palotából
(Kr. e. 8. század). A királyi palota kapujánál álló
emberfejű állatfigura a hatalom erejét fejezte
ki, és az idegenek elrettentésére szolgált.
A hatalmas méretben megfaragott szobor
több lény testrészeit egyesíti. Az emberfej
az észt, a sasszárnyak az égi-isteni hatalmat,
az oroszlántest az uralkodói hatalmat, a bikalá­
bak és a bikaszarvak az erőt testesítették meg
1. Találj ki 3-4 állatforma testrészeinek fel-
használásával egy különleges teremt­
ményt! Adj neki olyan nevet, amellyel
utalsz az eredeti állatnevekre!
2. Olvasd el a versrészletet! Rajzold
le, hogy milyennek képzeled el a
szövegből megismert lényt! Nézz
utána, hogyan jelenik meg a korabeli
ábrázolásokon, pl. gyakori motívuma
az asszír pecsétnyomóknak!
Ludovico Ariosto: Őrjöngő Lóránt (részlet)
Nem képzelt lény, úgy nézz e paripára,
Anyja kanca, griff volt atya-elődje;
Apjától lett a tolla és a szárnya,
A mellső lába, a feje, a csőre,
Anyjától van minden más porcikája;
Neve így hippogriff- és egyelőre
Ritka jövevény; jeges tengerekről,
Rajtuk is túlról, uráli hegyekből.
Képzeletbeli lények
Az asszír paloták domborművei és szobrai különleges és érde­
kes képzeletbeli lényeket is megjelenítet­
tek. A figurák két különböző típusát figyel­
hetjük meg.
1. A különböző állatok testrészeit egye­
sítő lényeket istenként tisztelték, például
a sors istennőjét oroszlánfejű sasként ábrá­
zolták.
2. Az ember-állat keveréklények védő­
szellemként, őrzőként jelentek meg a
templomok, paloták falain vagy a be­
járatok mellett, például bikaember,
halember, keselyűfejű ember.
Id. Pieter Bruegel (brőhel): Bábel tornya* (1563), reneszánsz festmény. Képzelet­
beli jelenet a torony építéséről
Az Asszír Birodalom bukása után megkezdődött az ellenség által feldúlt Babilon városának
helyreállítása. Újjáépült a Marduk isten számára készült zikkurat is. A toronytemplom építésé­
nek történetét a Bibliából is ismerjük. A Bábel tornyaként ismert zikkurat nem maradt meg az
utókor számára. Vajon milyen lehetett? Egy leírás maradt csak meg, melyben Hérodotosz ógö­
rög történetíró - aki Kr. e. 470 körül utazta be ezt a vidéket - személyes élményeit rögzíti:
„A város (Babilon) mindkét részének közepén van egy-egy épület; az egyikben a nagy és erős körtál­
lal ellátott királyi palota, a másikban pedig Zeusz Bélosznak (Marduknak) érckapus szentélye...
A szentély közepéből egy kőtorony emelkedik ki... Ezen a tornyon egy másik nyugszik, ezen ismét
egy harmadik s így tovább, összesen nyolc torony. A feljáró lépcsőzet kívül, az összes tornyok körül
van elhelyezve; a feljáratnak úgy közepe felé egy nyugvóhely van, pihenőszékekkel, s ezekre ülnek
a felmászók pihenni. Az utolsó toronyban van egy nagytemplom.. ."(Hérodotosz az egyes szinteket
tornyoknak nevezte, és valószínűleg az alépítményt is beszámította, amikor nyolc toronyról írt.)
3. Rajzold meg, milyennek képzelnél egy égbe törő, csodálatos
tornyot! Indulj ki Hérodotosz leírásából, de elsősorban a fan­
táziádra hagyatkozz!
Egyiptom művészété
Időrend
Történelem előtti kor, Kr. e. 5500-2900
Egyiptom két részből állt: Felső-Egyiptom a Nílus forrásá­
tól Memphiszig, Alsó-Egyiptom pedig a Nílus-delta vidé­
kén terült el
Kr. e. 2900 körül. Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése
Óbirodalom, Kr. e. 2635-2155
Kr. e. 2650 körül. Dzsószer fáraó piramisa
Kr. e. 2600-2500 körül. Megépülnek Kheopsz (keopsz),
Khephrén (kefrén) és Mükerinosz fáraók piramisai Gízában
Kr. e. 2540-2505 körül. Khephrén fáraó szobra
Kr. e. 2500 körül. írnok szobra
Kr. e. 2500 körül. Rahotep és Nofret szobra
Kr. e. 2480 körül. Mükerinosz triász
Kr. e. 2460 körül. Falusi bíró szobra
I. Átmeneti kor, Kr. e. 2155-2040
Középbirodalom, Kr. e. 2040-1785
Kr. e. 2000 körül. Sziklasírok Béni Hasszánban
II. Átmeneti kor, Kr. e. 1785-1552
Újbirodalom, Kr. e. 1552-1070
Kr. e. 1465. Szenenmut és Nofruré szobra
Kr. e. 1400 körül. Halastó (thébai falfestmény)
Kr. e. 1360 körül. Nofertiti királyné portréja
Kr. e. 1330 körül. Tutanhamon sírkamrája
Kr. e. 14. század. Nebamun vadászata (thébai falfestmény)
Kr. e. 1250 körül. II. Ramszesz fáraó sziklatemploma (Abu-
Szimbel)
Kr. e. 1200 körül. Khonsz-tempiom (Karnak)

Mi jut eszedbe Egyiptomról? A Nílus, a sivatag, a pirami­

sok* a fáraók és a múmiák egészen biztosan.
Fedezzük fel együtt Egyiptom művészetét! Derítsük
fel közösen azokat a rejtélyes dolgokat, amelyeket
a kutatók az épületek, a szobrok és a festmények
tanulmányozásakor tapasztaltak és leírtak! Indul­
junk el egy képzeletbeli expedícióval a Nílus men­
tén, és ismerjük meg Egyiptom nevezetességeit!
A régészeti emlékek megismeréséhez és meg­
értéséhez tudnod kell, hogy a művészetek közép­
pontjában a fáraók, az istenek és a halottkultuszhoz*
kapcsolódó események megörökítése állt. Az egyip­
tomiak úgy gondolták, hogy az élet és a halál között
nincs éles határ. Hittek a túlvilági életben. A fáraót is­
ten fiaként tisztelték, és azt tartották róla, hogy túlvi
lági életében a legfőbb istenné válikTEbből a hitből
alakult ki az a szokás, hogy a föld alatti sírok fö­
lé jelképes építményeket emeltek. A régészeti ku­
tatások során előkerült alkotások, írásos és tárgyi
emlékek tanulmányozásával kirajzolódik előttünk
az ókori egyiptomi nép különös hitvilága és élete.
 A képzelet világa 5.

Temetkezési szokások
Az ókori egyiptomi ember hite szerint a földi élettel párhuza­
mosan létezik egy túlvilág, ahol az emberek ugyanazt az éle­
tet élik, mint a Földön. Éppen ezért nagy hangsúlyt fektettek
a sírok berendezésére és díszítésére. A sírok fontos kellékei vol­
tak: a halotti sztélék (sírkövek), a koporsó a múmiával, a ka-
nópusz-edények, a sírszobrok (isteneket és az elhunyt fáraót
ábrázoló szobrok, valamint a szolgaszobrok), a Halottak köny­
ve*, a sírkamra falát díszítő festmények vagy dombormű­
vek, az elhunyt életében használt tárgyak, amulettek* és
rengeteg élelem.

Mumifikálás *

Az egyiptomiak szerint a test eredeti külsejének megőrzése

elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember a halála után is foly­
tathassa életét. Bevezették a mumifikálást, melynek célja
a test tartósítása volt. Azt remélték, hogy a bebalzsamozott
testet nem hagyja el a halhatatlan lélek.
Múmia alakú szobrocskák (usébtik* Kr. e. 1250
körül). Az ókori egyiptomiak szerint egy varázs­
ige hatására megelevenedtek, és az elhunyt
helyett dolgoztak a túlvilágon

A testüregből eltávolított belső részeket a varázsigékkel teleírt kanópusz-

Ember alakú szarkofág* és a belsejében a bete­ edényekbe tették. Az edényeket a koporsóhoz közel helyezték el a sírkam­
kercselt múmia rában. Anyaguk alabástrom*, mészkő vagy agyag
 Egyiptom művészete

A szarkofágok díszítése

1. Gyújts képeket ember alakú szarkofágokról! Figyeld meg

a minták szimmetrikus ismétlődését! Nézz utána, hogy
milyen jelképes formákat és milyen szöveget írtak a felüle­
tükre! Beszéljétek meg közösen a szarkofágok díszítésének
lényeges jellemzőit!
2. Rajzolj egy ember alakú szarkofágot! Díszítsd a felületét
a megbeszélt sajátosságok figyelembevételével! Ügyelj a
szimmetriára és a minták ritmikus ismétlődésére! Használj
színes eszközt, pl. filctollat, színes ceruzát vagy olajpasztellt!

Szarkofágtervek. Diákmunkák, Győr, Kölcsey Ferenc Egyiptomi szarkofág (Kr. e. 600), festett fa
Általános Iskola (ft.: Németh Éva)
 A képzelet világa 5.

Sírépítmények
Az uralkodók és az előkelők sírépítményei a maradandó anyag­
ból épült, hatalmas méretű masztabák és piramisok voltak.
Az egyszerű emberek földbe vájt sírba temetkeztek.
A masztabák sziklás földbe vájt, téglalap alaprajzú sírok vol­
tak. A sírok fölé dőlt oldalfalú, lapos tetejű, pad formájú épít­
ményt emeltek. A mélyre ásott sírkamrához egy akna vezetett.
Ezen keresztül eresztették le a koporsót. A temetési szertartás
után homokkal és kőtörmelékkel betemették. A masztaba föld
feletti részét az áldozati kápolna és az elhunyt életnagyságú
szobrát őrző helyiség (a szerdáb) alkotta.'
Masztaba Szakkarában
Az Óbirodalom idejének legfontosabb építészeti újítása a pi­
ramis kifejlesztése volt. Az első piramis építése is masztabaként
indult Szakkarában. A lépcsős piramis mintául szolgált a későb­
bi sírépítmények megtervezéséhez, melyek fokozatosan töké­
letesedtek gúla alakúvá. Ez a tökéletesen stabil mértani for­
ma a fáraó rendíthetetlen hatalmát és isteni származását
jelképezte. A felfelé törő csúcs az elhunyt fáraó jelképes atyjá­
hoz, a napistenhez való felemelkedését jelenítette meg.
A masztaba külső képe Az Óbirodalom legnagyobb piramisai Gízában épültek Khe-
opsz, Khephrén és Mükerinosz fáraó számára (Kr. e. 2600-
Szerdáb
2500 körül). A fáraók úgy készültek a túlvilági létre, hogy még
életükben felépíttették ezeket a hatalmas síremlékeket. A pira­
misokhoz még halotti templom és völgytemplom is tarto­
zott, melyeket fallal övezett folyosó kötött össze egymással. Az
elhunyt holttestét a völgytemplomba szállították, ahol mumifi-
kálták. Innen egy fedett folyosón keresztül vitték a piramis mel­
Áldozati letti halotti templomba, ahol az örök élethez szükséges szer­
kápolna A sírkamrába tartásokat végezték el rajta. Ezután koporsóba tették, majd
vezető akna
a sírkamrába helyezték.
A sírkamrát
Óriási megtiszteltetésnek számított, ha valaki a fáraó pirami­
lezáró faragott
kő sa mellé építhette sírhelyét. Számára ez azt jelenthette, hogy
megoszthatta az örök életet a fáraóval.
Kőből készült Előszoba
szarkofág
A masztaba hosszmetszeti rajza

Imhotep: Dzsószer fáraó lépcsős piramisa A gízai piramisok: az előtérben Mükerinosz, középen Khephrén, a háttérben
(Kr. e. 2650 körül), Szakkara Kheopsz fáraó piramisa
 Egyiptom művészete

Vörösgránit szarkofág a Kheopsz-piramis

sírkamrájában

Kheopsz-piramis (Kr. e. 2550 körül), Gíza

Kheopsz-piramis

Az Óbirodalom piramisépítészetének csúcspontját a legna­

gyobb méretű Kheopsz-piramis jelentette. Hatalmas méretei
és építésének rejtélyes körülményei miatt az ókori világ hét
csodája közé tartozik. Építéséhez kb. 2250000, egyenként
2,5 tonna súlyú simára csiszolt kváderkövet* használtak fel.
Oldalai pontosan a négy égtáj felé néznek. Eredeti magassága
146,6 méter. Lépcsőszerűen egymásra rakott sorokból épült,
majd a külső felületét simára csiszolt mészkőlapokkal burkolták,
csúcsát (piramidion*) pedig gránitlapokkal fedték be.
Tegyünk egy képzeletbeli látogatást a piramis belsejébe!
Az északi oldalon nyíló bejárattól lefelé lejtős akna vezet a pi­
ramis függőleges tengelyében lévő - a sziklás talajban 30 mé­
ter mélységben épült - föld alatti kamrába. Ha a sírkamrához
szeretnénk eljutni, akkor induljunk el a bejárattól a lefelé vezető
járaton! Az első elágazástól felfelé folytassuk utunkat! A bejárat
magasságában található következő elágazásnál forduljunk bal­
ra, és akkor hamarosan a „királynő kamrájába" jutunk. (Való­ A Kheopsz-piramis sírkamrájához vezető Nagy
színűleg a halott szobrainak elhelyezésére szolgált, egyetlen ki­ Galéria

rálynőt sem temettek ide.) Ha a kiszélesedő felszálló járaton, a

írd le a füzetedbe a pira­
„Nagy Galérián" folytatjuk utunkat, akkor megérkezünk Khe-
opsz feltételezett végső nyughelyére, a sírkamrába. Ez egy mis rajzán számokkal
5x10 méteres, 6 méter magas, vörös gránittal burkolt tér, ben­ jelölt részletek nevét!
ne az egy tömbből faragott vörösgránit szarkofággal. Meny-
nyezetét öt teherhárító üreg könnyíti. A legfelső kváder-
kövekből álló nyeregtetőben* végződik (álboltozat*),
amely a lefelé ható erőket oldalirányba tereli. A sírkam­
rából két szellőzőakna vezet a piramis északi és déli
oldalának felszínéhez. A piramis keleti és déli olda­
lán a fáraó családjának masztabái, nyugat felől
pedig az előkelőségek sírjai állnak. Keleti olda­
lán kaptak helyet feleségeinek jóval kisebb
piramisai.
2
 A képzelet világa 5.

Szituációs játék Mit rejtett Tutanhamon sírkamrája?

Alkossatok csoportokat! Készüljetek fel képzeletben
Tutanhamon sírkamrájának felfedezésére! Meséljétek el a
felfedezés pillanatát! (Előzetes feladat: olvassatok utána,
hogy milyen tárgyak és kincsek hevertek Tutanhamon sír­
jában! Gyűjtsetek ezekről a tárgyakról képeket, és olvassa­
tok róluk történeteket!)
Mellék-
szoba
Sírkamra
Előtér
Az Újbirodalomtól kezdve az egyiptomiak nem építettek több
piramist, A fáraókat általában a Nílustól nyugatra található
Királyok völgyében temették el. A több helyiségből álló síro­
kat mélyen a szikla alá ásták, a falakat festményekkel és dom­
borművekkel díszítették. A temetési szertartás után a bejáratot
elrejtették. A fokozott óvintézkedések ellenére majdnem mind­
egyik sírt már az ókorban kifosztották. Egyedül Tutanhamon
fáraó sírja őrizte meg a kincseket csaknem 3300 éven keresz­
tül. Vajon ki zavarta meg a fiatalon elhunyt fáraó több ezer évig

m I Kincstár
tartó nyugalmát? Hosszas kutatómunka után 1922 novemberé­
ben Howard Carter (háuárd kárter) brit egyiptológus és támo­
gatója, Lord Carnarvon (kárnárvon) állt a sziklasír lepecsételt
ajtaja előtt. A régészet nagy pillanata következett. Lyukat fúrtak
az ajtón, és egy gyertya fényénél bepillantottak a sír mélyébe.
'o A csodálatos felfedezés híre hamar bejárta a világot, hiszen
<S)
O Tapasztott fal a temetéskor felhalmozott értékeket hiánytalanul megtalálták.
>
O
LL. 1 Szilárd fal Aranyozott heverők, székek, ládák, arany kocsikerekek, alabást-
romvázák, ékszerek, hangszerek, hajók, fegyverek, faragott ál­
■ lat- és emberszobrok hevertek a sírkamra előterében.
A fáraó sírkamrájába vezető lepecsételt ajtót két életnagysá­
Tutanhamon fáraó sír­ gú (a fáraót ábrázoló), feketére lakkozott szobor őrizte.
kamrájának alaprajza Amikor a régészek felnyitották a sírkamra ajtaját, meglepőd­
ve tapasztalták, hogy elsőként nem a koporsó tárult a szemük
elé, hanem egy hatalmas aranyszekrény. Ez a díszes szekrény
majdnem az egész helyiséget betöltötte. A külső aranyszek­
A sírkamra bejárata felett a következő felirat figyelmeztette
az idegen betolakodókat: „Gyors szárnyakon jár a halál arra, rény még további három szekrényt rejtett. A negyedik kinyitása
aki a fáraók sírjához merészel nyúlni." után találták meg a fáraó szarkofágját.

Sírkamra
Mellékszoba Előtér

Kincstár

Tutanhamon sírja a felfedezés idején

(rekonstrukciós rajz)
 Egyiptom művészete

Tutonhamon koporsói

A szarkofág grá­
nitfedele

Aranyozott fából
készült koporsó

Aranyozott fából
készült, üvegpaszta
berakásokkal díszí­
tett koporsó

A megigazulás
koszorúja

Vászon szemfedő

Színarany koporsó

Arany halotti maszk

Hórusz nyaklánca

Tutanhamon
múmiája

Vászonlepel a testet
Tutanhamon színarany koporsója az uigjko-
borító kincsekkel és
dóijelképekkel (Kr. e. 1323 körül), Kairó, egyip­
amulettekkel
tomi Múzeum. Tutanhamon uralkodása:
Homokkő szarkofág Kr. e. 1333-1323

A gránitkő fedelű homokkő szarkofágban Tudod-e,

három múmia formájú koporsó helyez­ .. .hogy a fáraók azzal fejezték ki isteni származá­
kedett el. A legbelső koporsó 1110 kg sukat, hogy az istenek jelképeit hordták magu­
tömör aranyból készült. A fáraó fejét kon? Hittek abban, hogy jótékony hatásuk meg­
egy 10 kg súlyú színarany maszk fedte. védi őket a balszerencsétől. Egyes öltözékek,
fejdíszek és tárgyak a fáraó uralkodását és hatal­
143 arany ékszer feküdt a mumifikált,
mát hirdették.
beburkolt testen. Milyen hatalmijelképeket látunk Tutanhamon ko­
porsóján? A csíkos fejkendőt csak az előkelő
egyiptomiak viselhették. A fejkendő elejét dí­
Gyújtsd ki a füzetedbe, hogy szítő keselyű (Nehbet) és az ágaskodó kobra
(Uadzset) Felső-Egyiptom és Alsó-Egyiptom
milyen jelképes formákat látha­
istennői, a fáraó védelmét jelképezik, készen
tunk Tutanhamon koporsóján állnak arra, hogy lecsapjanak az ellenségre.
és a színarany maszkon! A bölcsességet jelképező álszakállt csak ural­
kodók viselhették. Annyira hozzátartozott
a fáraók nyilvános megjelenéséhez, hogy
[ Tutanhamon fáraó arany halotti még Hatsepszut, a női fáraó is álszakállt kö­
I maszkja (Kr. e. 1323 körül), Kairó, tött a hivatalos események idejére. A fáraó
j Egyiptomi Múzeum kezében tartott pásztorbot és korbács az
erőt és a hatalmat jelképezi. Oziriszt, a hol­
Az aranylemezből formázott halotti maszkot féldrágakövek és tak istenét is a pásztorbottal és a korbáccsal
színes zománcbetétek díszítik. A fejét körülvevő kendő aranycsíkjai ábrázolták. A legenda szerint Ozirisz Egyiptom
a napsugarakat, a lazúrkőből készült kék sávok pedig az ég kékjét jelképezték. királya volt, mielőtt a holtak birodalmának ura lett.
 Templomok
^Szfinx Az istenszobor helye Kincstárak Az Újbirodalom időszakában a templomok egyre nagyobb
\ _____ méretűek lettek. Ez a nagy méret nem tömegek befogadására
®<§ ® ®®
■ J É J § 2 § L # 2 Í>
»
ff™
§ 1 1 ® ® I »— 1 ^.
szolgált, hanem az istenek nagyságának hódoltak vele. A hatal­
mas templomok is azért épültek, hogy szentélyükben elhelyez­
, g zék az istenszobrot. Az ókori Egyiptom legnagyobb temploma
• /• « •: • jm m a karnaki templom volt.
®/<§ * ®■ §)
Az egyiptomi templom jellemzői: a szimmetria*, a kelet­
r i
nyugat irányban tájolt hossztengelyes építkezés és a nagy
Hüposztilcsarnok I Szentély
oszlopsűrűség. A vaskos oszlopok felületét festéssel vagy vé­
Oszlopsorral körülvett | Kápolnák
templomudvar Bárka terme
séssel díszítették. Az oszlopfők jellegzetes formája a bimbós és
nyitott kelyhű papiruszsás, a lótuszvirág és a pálmalevelekkel dí­
Kaputorony
szített forma volt. Az emberek a két vaskos kaputorony (pülon*)
között nyíló bejáraton léphettek a templomudvarba. A köznép
1. írd le a füzetedbe a Khonsz-templom a három oldalról oszlopsorral körülvett, középen nyitott udvar­
rekonstrukciós metszetrajzán megje­ nál tovább nem mehetett. A félhomályos hüposztilcsarnok-
lölt épületrészletek nevét! ba* a hivatalnokok és a hadvezérek, a bárka termébe pedig
2 . Keresd ki a Kislexikonban a hüposztil­ csak a papok és a főméltóságúak mehettek be. A templom leg­
csarnok jelentését! belső helyiségében, a szentélyben teljes sötétség uralkodott. Az
istenszoborra csak a tetőbe vágott nyílásokon szűrődött át ke­
vés fénysugár. Itt már csak a fáraó, a fővezér és a főpapok tartóz­
kodhattak. A szentélyt kápolnák és kincstárak vették körül.

Nyitott papiruszsást
A Khonsz-templom (Kr. e. 1200 körül), Karnak, formázó oszlop fő
alaprajz és rekonstrukciós metszetrajz rekonstrukciós rajza

WSSm
A karnaki Am on-Ré-tem plom oszlopcsarnoka
 Egyiptom művészete

Egyiptomi istenek
Az ókori egyiptomiak sokféle istent tiszteltek. Isteneik többnyire
Végezz önálló témakutatást!
állat alakban jelentek meg, és ezeket az állatformákat a valóság­
Folytasd az egyiptomi istenek felsoro­
ban is szentként tisztelték (pl. macska, szkarabeusz). Az egyip­
lását és jellemzését! írd le a füzetedbe
tomi.isteneket jellegzetes ismertetőjegyeik alapján tudjuk azo­
legalább még három egyiptomi isten
nosítani. Ezek az isteni jegyek (attribútumok*) főként a fejükön
vagy a kezükben találhatók. nevét, és röviden jellemezd őket!

Anubisz: Sakálként vagy embertes­

ten sakálfejjel ábrázolták. Ő kalau-
: zolja a halottakat a túlvilágra. A bal-
-zsamozók istene.
Hathor: Fején napkorongot és tehén-
szarvakat hord. A szerelem, a termé-
; kenység és az élet istennője.
Thot: íbiszfejű, a fején gyakran hold­
sarlóval. Az írás, a számolás és a böl-
, csesség istene.
Ozirisz: Testét múmiaszerű, szoros
-.fehér lepel takarja. Fején szarvakkal
díszített fehér koronát visel, kezében
; a hatalom jelképeit, a korbácsot és af
görbe botot tartja. Az alvilág istene.
Bőrét fehérre, feketére vagy zöldre fes­
tették, attól függően, hogy múmiá-
I ra, a Nílus fekete hordalékára vagy a
'-növényzet zöld színére akartak utalni.
Szahmet: Nőstény oroszlán képében;
vagy oroszlánfejű nőalakként ábrázol1
ták. Fején az ureuszkígyóval díszített
napkorong látható. A bosszú és
a háború istennője,
ízisz: Gyakran szárnyakkal ábrázol­
ják, fején pedig nevének hieroglifjeiét
■viseli. Oltalmazó és varázsló istennő.
Ozirisz felesége.
I Amon: Rendszerint , ember alakban V,
ábrázolják fekete vagy kék bőrszínnel,
fején lapos tetejű tiarával,-melyet két ,
| hosszú toll díszít. A toll az égi hata­
lom jelképe. A világ és az egész Föld '
( ura, a teremtés istene.
Ré: Sólyomfejjel, szárnyas napkorong-'
gal és gyakran kosszarvval ábrázolják.
Napisten.
Hórusz: Sólyomfejű, fején Egyiptom
. kettős koronáját viseli. Égisten, állam-
Amon Ré Hórusz •; isten. Ozirisz-fia. "A J
 A képzelet világa 5.

/Azegyiptom i ábrázolás jellem zői

Az egyiptomi falfestés technikája
A felvakolt falra négyzethálós segédvonalakat rajzoltak.
A megtervezett rajzot a négyzetháló segítségével nagyí­
tották fel.
A figurák körvonalait vörössel rajzolták elő, majd fekete,
kék, vörös, zöld, sárga és fehér temperaszerű festékkel fes­
tették meg.
Minden színnek jelentése is volt:
• a fekete a halál utáni visszatérést,
• a sötétkék az istenségek haját,
• a türkizkék az új lét ígéretét,
• a vörös a vért és az életet,
• a zöld a reményteli életet,
• a fehér a diadalt és a vidámságot jelképezte.
A bőrszíneket sem egyformára festették:
a nők bőrét halványsárgára vagy rózsaszínre, a férfiakét
sötétvörösre vagy barnára.
Az egyiptomi templomokat, palotákat és az előkelőbbek sírjait
festményekkel vagy domborművekkel díszítették. Az ábrá­
zolást a valóság másának tekintették. Úgy gondolták, hogy
a megfestett jelenetekkel az örök életben is biztosítják az
elhunyt számára ugyanazokat a javakat, amelyekben a földi
élete során részesült. Gondosan megörökítettek mindent, ami
szükséges lehet a túlvilági életben: ételt, italt, használati tárgya­
kat, szolgálókat, zenészeket stb. A jeleneteket mindig magyará­
zó feliratokkal, hieroglifákkal kísérték.
Festészet
Az egyiptomiak teljesen egyéni szabályokat alkalmaztak a va­
lóság ábrázolásakor. A festményeken nincs térhatás, a körvona­
lakon belül nincsenek a domborodást kifejező színárnyalatok.
Árnyékolást valószínűleg azért nem alkalmaztak, mert az állan­
dóan változik, és ők az örök érvényű dolgokat örökítették meg.
A formákat nem a pillanatnyi látvány szerint, hanem a leg­
jellemzőbb nézetnek megfelelően ábrázolták.
A személyeket nem a valóságos méretarányban, hanem a tár­
sadalmi rangjuknak megfelelően festették meg. Minél ma­
gasabban helyezkedett el a személy a társadalmi ranglétrán, an­
nál nagyobb méretet foglalt el a festményen.

Az emberi testet a különböző testrészek legjellemzőbb

nézetei alapján, tehát több nézőpontból mutatták be. A fe­
jet oldalról, de a szemeket elölről, a vállakat és a mellkast
elölről, de mellette a karokat, a lábat, a lábfejet oldalról.
Az ábrázolt személyek az egyiptomi eszményképet testesí­
tették meg. Mindig széles vállal, karcsú derékkal, keskeny
csípővel és hosszú lábakkal láthatók. Elsősorban a főalakok
idealizáltak. Nem olyannak mutatták be őket, amilyenek
a valóságban, hanem amilyennek lenniük kellene, tehát
a valóságot az eszményképhez igazították.

Beszélgessetek a festményről! Gyűjt-

sétek össze közösen, hogy melyek az
emberek, az állatok és a növények ábrá­ Nebamun vadászata (Kr. e. 14. század), thébai falfestmény Nebamun sírjából.

zolásának jellegzetességei! A nemesember egy papiruszcsónakon áll felesége és lánya társaságában.

A különböző méretek a családfő tekintélyét hangsúlyozzák
 Egyiptom művészete

Az ókori egyiptomi festők a különböző távolságban lévő formá­

kat és jeleneteket nem a valóságos látvány szerint ábrázolták.
A valóságban a közelebbi dolgok nagyobbnak, a távoliak ki­
sebbnek látszódnak (perspektíva*). Az egyiptomiak mellőzték a
perspektíva két fő elvét: a rövidülést és a változatlan nézőpon­
tot. A különböző jeleneteket vízszintes vonallal választották el
egymástól. A valóságban a hozzánk közelebb lévő formákat
vagy közelebb történő jeleneteket az alsó sávba, a távolabbiakat
pedig magasabb sávba festették, de a méretek nem csökkentek
a távolodásnak megfelelően.
A sávos ábrázolás alkalmas volt arra is, hogy egy esemény­
sor különböző időszakban történő jeleneteit egy képbe sűrít­
sék. A korábban zajló cselekmények az alsó sávba, a későbbiek
pedig egyre magasabb sávba kerültek.

1. Sorold fel A paraszti életjelenetei című

falfestményen ábrázolt mezőgazda-
sági munkákat időrendi sorrendben!
A történet elmesélését az egyipto­
mi sávos ábrázolás jellegzetességei
miatt az alsó sávban kezdd!
2 . Rajzold le egy kitalált vagy megtör­
A paraszti élet jelenetei (Kr. e. 1400 körül), falfestmény tént esemény időben egymást köve­
tő részleteit a sávos ábrázolás szabá­
lyai szerint!
3 . Sorold fel, melyek a valóságos lát­
ványtól eltérő részletek a Halastó
című falfestményen!
4 . Rajzold meg, milyen lenne ugyanez
a halastó a valóságban!

Halastó (Kr. e. 1400 körül), thébai falfestmény

A Halastó című festményen jól látszik, hogy az egyiptomiak nem

a valóság pontos utánzására fektették a hangsúlyt. A művészek a
maradandóságra, a dolgok változatlanságának bemutatására töre­
kedtek. Az ábrázolás szigorú szabályait követve mindig a lényeget,
a legjellegzetesebb részleteket örökítették meg. Nem azt mutatták be,
ami pillanatnyilag látható, hanem azt, amit tudni kell a témáról és annak
szereplőiről. A festményen a jellemző nézeteik szerint, azaz oldalnézetben
jelentek meg a fák, a halak, a madarak, és a szabályos téglalap alakú halas­
tó is olyan, mintha pont felülnézetből látnánk.
 A képzelet világa 5.

Szobrászat
A sírokban és a templomokban talált nagyszámú szobor bizonyít­
ja, hogy az ábrázolások a halottkultuszt szolgálták. A szo­
bor rendeltetése az volt, hogy magába fogadja az elhunyt lel­
két, a „ká" t, és ezzel földi élete a szoborban tovább folytatódjon.
Fontosnak tartották, hogy a személy neve is rajta legyen, hiszen
csak azzal együtt rendelkezett varázserővel. A szobrot nem a
hasonlóság, hanem a felirat alapján azonosították az ábrázolt sze­
méllyel.
Az egyiptomi szobrok közös jellemzői:
• szimmetrikus kompozíció (egy függőleges tengellyel két,
csaknem teljesen egyenlő részre oszthatók),
• elölnézetre komponált (frontális) szobrok: merev, egye­
nes, nyugodt testtartás, előretekintő, mozdulatlan arc.
A szobrok az ábrázolás két alaptípusába tartoznak:
• Az egyik a szigorúan derékszögben, egyenes derékkal, össze­
zárt lábbal és szorosan a testhez simuló karokkal ülő figura.
A két kéz a térden pihen vagy összekulcsolódik a mellen. Nincs
üres tér a végtagok és a törzs között. Az uralkodókat általában
mezítelen felsőtesttel, ágyékkötőben, fejükön Alsó- és Felső-
Egyiptom koronájával vagy csíkos kendővel ábrázolják.
• A másik típus a bal lábbal előrelépő, méltóságteljes, egyenes
tartású, nyugalmat árasztó szobor. A két kar általában szorosan
a törzshöz simul, a kéz ökölbe szorul.

Khephrén szobra (Kr. e. 2540-2505), diorit,

168 cm, Kairó, Egyiptomi Múzeum
Hogyan készült Khephrén fáraó szobra?
Először szögletes formájúra faragták a kőtömböt. Az ol­
dallapokra négyzethálót szerkesztettek, majd felrajzolták
a szobor nézeteit. Ezután minden oldalról fokozatosan le­
faragták a felesleget. A vésés után lecsiszolták. Felületére
még hieroglifákat véstek.
írnok szobra (Kai kancellár, Kr. e. 2500 körül), festett mészkő,
53,5 cm, Párizs, Louvre
Az írnok jellegzetes testhelyzete a törökülés volt munka közben. Mindig földön ülő pózban
ábrázolták úgy, hogy egyik kezével a papirusztekercset vagy a fatáblát fogja, a másikban
pedig az íróeszközt (ecsetet vagy nádtollat) tartja. Tartása mindig egyenes. A szobor kom­
pozíciója szimmetrikus, frontális. A befoglaló formája gúla. Általánosan elterjedt, hogy a ki­
faragott szobrot gipszréteggel fedték be, majd erre festették fel az ábrázolás hagyományai­
nak megfelelő színeket.

Készíts kompozíciós rajzot a

szoborról! Vázold fel, hogyan
tölti ki a gúla alakú befoglaló
formát az írnok alakja!
 Egyiptom művészete

Nofertiti, aki szépségesen érkezett

Ehnaton uralkodásának idején jelentősen megváltozott a szob­

rok kidolgozása. A korábban elterjedt merev tartású, időtlensé­
get érzékeltető szobrok helyett a valóságot kifejező, realista*
ábrázolás terjedt el. A portrék a külső hasonlóságon túl a jel­
lemvonásokat is érzékeltették. Az arcvonásokról gyakran még
a pillanatnyi érzelmi állapot is leolvasható.

1. Beszéljétek meg közösen, hogy melyek lehettek Nofertiti

királyné személyiségének fő jellemzői! Vajon mit fejez ki a
mosolygós arca és a méltóságteljes testtartása?

I Nofertiti királyné (Ehnaton felesége) portréja (Kr. e. 1340 körül), festett

I mészkő, 48 cm magas, Berlin, Neues Museum

Nofertiti királyné szobra az egyiptomi szépségideáit testesítette meg. Méltán tartják az

egyiptomi portrészobrászat legszebb alkotásának. Előkelő rangját az ureuszkígyóval díszí­
tett, lapos tetejű kék tiara, nyakának karcsúságát pedig a díszes nyakék hangsúlyozza. A dí­
szes nyakék elengedhetetlenül hozzá tartozott az ókori egyiptomi előkelők és uralkodók
megjelenéséhez. Egyszerű anyagokból is készülhetett, pl. üveggyöngyből, virágokból vagy
levelekből. Ünnepélyes alkalmakkor nemes anyagokból - pl. amazonit, kalcedon - készült
nyakdíszt viseltek.

2 . Tervezz díszes vállgallért az egyiptomi jelképes formák és

jellegzetes díszítőmotívumok felhasználásával! A tervezés
szempontjai: a gallér sávokra tagolása, a motívumok stilizá­
lása, a formaritmus megtartása és a szimmetrikus kompozí­
Bognár Ildikó, Németh Dóra, Rédli Nikolett, Bog­
ció kialakítása. nár Zsófia: Díszgallérok. Diákmunkák (ft.: Németh-
né Andorka Klára)
 A képzelet világa s-

Egyiptomi írás
A dombormű
1. Magas dombormű: az alakokat körülvevő felületet
néhány milliméternyire levésték, ezáltal a formák ki­
emelkedtek a síkból.
2. Lapos dombormű: az alakok körvonalait bevésték a
kőbe, majd a részleteket a körvonalon belül alakították
ki. Mindkét technikával készült domborművet a vésés
után befestették.
Az egyiptomi művészetben a kép és az írás nem különült el
élesen egymástól. A festmények és a domborművek jelenete­
it mindig magyarázó feliratokkal kísérték. Mindenhol láthatók:
a sírokban, a templomfalakon, az oszlopokon, a szobrokon és a
dísztárgyakon.
Az ókori Egyiptomban háromféle írást használtak. A 750 jelet
tartalmazó hieroglif írás apró képekből - emberek, madarak,
növények, kígyók, házak stb. leegyszerűsített (stilizált) rajzából
- állt. Némelyik képecske teljes fogalmat is jelölhetett, más jelek
pedig csak egy-egy betűre vonatkoztak.
A hieroglifák használata mellett Kr. e. 3000 körül jelent meg
a gyorsabban megtanulható és egyszerűbben írható hieratikus
írás. A képjegyek már betűkhöz hasonlatosak, és jobbról bal­
ra tartó sorokban írták. Az írnokok fekete vagy vörös tintával je­
gyezték a szöveget papiruszra, kő- vagy cserépdarabokra.
A hieratikus írás további egyszerűsödésével alakult ki Kr. e.
750 körül a démotikus írás. Az Újbirodalom végén vezették be
használatát először a kereskedelemben, majd később vallási és
tudományos szövegekben is alkalmazták.

Hieroglifák a karnaki Khonsz-templomban

A hieroglifák megfejtése
Az egyiptomi hieroglifák jelentése egészen a 19. század elejéig rejtély maradt. A jelek megfej­
tése egy szerencsés véletlennek köszönhető. Egy francia katona 1799-ben a Rosette nevű fa­
lu közelében egy gránit kőtáblát talált. Felületére háromféle írásformában ugyanazt a szöveget
vésték fel. Legfelül a hieroglif, középen a démotikus, alul pedig a görög írás szerepelt.
A rosette-i kő rejtélyes tartalmát Jean-Fran^ois Champollion (zsán fránszoá sámpoljon) fran­
cia tudós fejtette meg 1822-ben. Először két fáraó - Ptolemaiosz és Kleopátra - ovális keretbe
(kartusba) írt nevét ismerte fel, majd ezek segítségével fordította le a szöveg többi részét is.
 Egyiptom művészete

Névgyűrű

Az egyiptomi fáraók hieroglifjelekkel írt nevét hosszúkás név­

gyűrűvel (kartus) vették körül. A kartust ráfestették az uralko­
dóknak készült tárgyakra, a róluk készült szobrokra és a festmé­
nyekre is.

Tanulmányozd az ábécé betűi mellett lévő hieroglifjeleket!

Képzeld magadat az ókori Egyiptom egyik uralkodójának!
Rajzolj egy kartust, és tervezd meg, hogy milyen lenne az
uralkodói jeled, ha monogramodat hieroglifjelekkel írnád le!
Díszítsd a névgyűrűt mintákkal és színekkel!

I I 1 i 1 1I 1 Ü l 1 1 1 1m i1 1 i M í j

Pusztai Tibor, Mátyus Péter, Vámos Dávid, Polónyi Krisztina, Mokos

Nusi, Dömök Bálint: Kartusok. Diákmunkák (ft: Rab Beatrix)
t l Bi A képzelet világa 5-

Jelek és jelképek
Az egyiptomiak varázserőt tulajdonítottak az írásjeleknek, a kép­
szerű hieroglifáknak. A jelek egyik csoportja emberalakokat,
állatokat, testrészeket, tárgyakat és épületeket ábrázolt. Ezek az
írásjelek a valós formák egyszerűsített rajzai voltak. A stilizálás
során a forma főbb ismertetőjegyeit megtartották, a kevésbé
fontosakat, a lényegtelen részleteket elhagyták.
A jelalkotás célja az volt, hogy elősegítse a képpel jelölt do­
Fehér korona Vörös korona Kettős korona log vagy fogalom könnyű megértését. A jelek segítségével sza­
vak nélkül is kifejezhették magukat, és fontos tartalmakat közöl­
A fehér korona Felső-Egyiptomot, a vörös Alsó-
Egyiptomot jelképezte. A két ország egyesítése hettek.
után a kettős koronát viselték a fáraók (első­ Egyes hieroglifjeleknek önálló jelentésük is volt. Pl. a felül hur­
ként Ménész fáraó) kolt ankh kereszt az életet, a könyékben behajlított és felfelé mu­
tató két kar az emberi lelket, az oroszlán vagy a sólyom a fáraó
személyét jelképezte. A fáraó koronáján megjelenő ureuszkígyó
Alsó-Egyiptom istennőjét, a keselyű pedig Felső-Egyiptom is­
tennőjét szimbolizálta. Maga a korona az uralmat jelképezte.
Egyes állatokat istenként tiszteltek, és az állatok ábrázolása
magát az istent jelentette. Pl. a macska Básztet istennőt, a te­
hén Hathor istennőt, a krokodil Szobek istennőt és a bika Ápisz
főistent testesítette meg.

1. Gyújts egyezményes vizuális jeleket, jelzéseket és szimbó­

Egyiptomi szimbólum ok lumokat az egyiptomi művészetből! Értelmezd szavakkal
a jelentésüket!

Információközlő jelek és jelképek napjainkban

A mindennapi életben mi is sok jellel találkozunk az utcán,

a közintézményekben és még otthonainkban is. Ezek a jelek tá­
jékoztatnak bennünket, figyelmeztetnek a veszélyekre, és segí­
tik a közlekedésünket. Ismerünk és használunk pl. térképjeleket,
turistajeleket, közlekedési jeleket, zászlókat, cégjelző emblémá­
kat, képes használati utasításokat stb.
A számítógép használatakor az oldalak közötti navigálást is
a mindenki számára érthető képecskék, az ikonok könnyítik
meg. E-mail íráskor emberek milliói fejezik ki érzelmeiket azzal,
hogy mondataik végére smiley-t (szmájli), vagyis boldog, mo­
solygós arc jelét biggyesztik. Ezek olyan egyszerű jelek, hogy
jelentésüket szavak nélkül is megértjük. A mosolygós arcon kí­
vül már nagyon sokféle érzelmet kifejező ikon, ún. emotikon ta­
lálható az interneten.

2 . Kutass fel az emotikonok közül néhányat az interneten!

Rajzold le a füzetedbe azt, amelyik a legjobban tetszett
Emotikonok: különböző érzelmeket, hangulatokat neked! Tervezz egy olyan jelet, amelyik a pillanatnyi hangu­
kifejező képecskék (Az emotion: érzelem, és az ikon: latodat fejezi ki!
jelkép szavak összetételéből származik.)
 Egyiptom művészete

Képekben írt vers 1. Válassz egy rövid verset, vagy egy

versrészletet! Rajzold meg piktogra­
A költők szavakban leírt képekben beszélnek. Amikor olvassuk mok segítségével a sorok tartalmát!
verseiket, képekben jelenik meg szemünk előtt a vers tartalma. 2 . írj egy levelet, amelyben piktogra-
Nézd meg a következő képsorozaton, hogyan fordította le mokkal meséled el egy napod tör­
Széplaky Pál képgrafikus Petőfi Sándor Anyám tyúkja című ver­ ténetét!
sét a piktogramok nyelvére!

A,
Petőfi Sándor:
■ Anyám tyúkja (Vác, 1848. február)

Ej, mi a kő! tyúkanyó, kend Lám, csakjó az isten, jót ád, Itt szaladgál föl és alá,
A szobában lakik itt bent? Hogy fölvitte a kend dolgát! Még a ládára is fölszáll.

Eszébe jut, kotkodácsol, Dehogy verik, dehogy verik! Válogat a kendermagban,

S nem verik ki a szobából. Mint a galambot etetik, A kiskirály sem él jobban.

Ezért aztán, tyúkanyó, hát Iparkodjék, ne legyen ám Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Jól megbecsülje kend magát, Tojás szűkében az anyám. - Hadd beszélek mostan veled,

Régi cseléd vagy a háznál, Ezután is jó légy, Morzsa, Élj a tyúkkal barátságba'...
Mindig emberül szolgáltál, Kedvet ne kapj a tyúkhusra, Anyám egyetlen jószága.
 A képzelet világa 5.

Varázserejű tárgyak és am ulettek

Az egyiptomiak életében fontos szerepet töltöttek be a külön­
leges tulajdonságokkal rendelkező tárgyak és a szerencsét hozó
amulettek. Az isteneket és az uralkodókat is ezekről a tárgyak­
ról ismerhetjük fel, például parókát és kendőt (klaft) csak elő­
kelő férfiak és nők viselhettek. Hitük szerint a jelképes formák­
ból kialakított ékszerek varázslatos erővel rendelkeznek. Ezeket
amulettként viselték a nyakban, a csuklón és az ujjakon. Úgy
gondolták, hogy csodálatos hatásuk a túlvilágon is működik,
ezért a múmiák testét is amulettekkel borították. A legnagyobb
hatást az elhunyt torkára helyezett Hórusz nyakláncnak, a szívre
helyezett szkarabeusznak és a Hórusz-szemnek tulajdonították.
Ékkövekkel kirakott szárnyas szkarabeusz
Mellső lábaival a Napot görgeti maga előtt, hátsó
lábaival pedig egy kosárformán támaszkodik.
A teremtő napisten megszemélyesítője volt.
Az új életet és a feltámadást jelképezte

Hórusz-szem (Udzsat-szem) Ankh kereszt: az Dzsed oszlop:

Védelmező amulett, amely a gyó­ energia, az erő Ozirisz gerincét
gyulás, az egészség, az erő, a tökéle­ és az örök élet jeleníti meg.
tesség szimbóluma jelképe Az állandóság,
a rendjelképe

Válassz a következő feladatok közül! Készíts magadnak egy

varázserejű amulettet!
Hórusz-szemes karperec (Kr. e. 1340 körül)
1. Tervezz egy szerencsekarperecet papírhengerből! Jó hozzá
a WC-papír guriga, amit hosszában fel kell vágni. Díszítsd
a felületét egyiptomi jelképes formákkal!
2 . Készíts egy medált gipszből! Alkalmazd a korábban megis­
mert gipszöntés, karcolás és színezés technikáját! (A gipsz­
öntés leírása a 11. oldalon olvasható.)

Szerencsekarperec. Diákmunkák, Szolnok, Fiumei Ábrahám Attila, Gombos Tamás, Fehér Veronika: Festett gipszplakettek.
Úti Általános Iskola (ft.: Rab Beatrix) Diákmunkák, Szeged, Gedói Általános Iskola és AMI (ft.: Simon Edit)
Az ókori görögök művészete
Időrend
Minószi kultúra, Kr. e. 2700-1100
Kr. e. 1700 körül. Knósszoszi palota
Kr. e. 1450 körül. A Bikaugrás című falfreskó a knósszoszi
palotában
Mükéné művészete, Kr. e. 1600-1100
Olümposz
Kr. e. 1350 körül. Atreusz kincsesháza, Mükéné
Kr. e. 1250 körül. A mükénéi fellegvár, Oroszlános kapu
Pergamon Geometrikus kor, Kr. e. 1100-700
Geometrikus sormintákkal, egyszerűsített emberalakokkal
díszített kerámiák
Delphoi Archaikus* kor, Kr. e. 700-480
Feketealakos kerámiák
Epheszosz
"i * Kr. e. 530 körül. Anavüszoszi kurosz
) Priéné
Olümpia
Kr. e. 520 körül. Fiatal nő (kóré) szobra
Mükéné Klasszikus* kor, Kr. e. 480-330
Vörösalakos kerámiák
Kr. e. 470 körül. Delphoi kocsihajtó
Kr. e. 450 körül. Mürón: Diszkoszvető
Kr. e. 450-410. Polükleitosz: Lándzsavivő
Kr. e. 447-438. Parthenon
Kr. e. 427-424. Niké-templom
Z l ~ t+ e n Kr. e. 421-406. Erekhtheion (erektejjon)
ger Hellenizmus, Kr. e. 330-30
Kr. e. 2. század eleje. Szamothrakéi Niké
Kr. e. 1. század. Laokoón-csoport

Görögország Földközi-tengerbe nyúló partvidékét több

száz kisebb-nagyobb sziget veszi körül. A legnagyobb
sziget Kréta, ahol már 4000 évvel ezelőtt virágzó kultúra
fejlődött ki. A krétaiak uralták a földközi-tengeri kereske­
delmet, és már ekkor szabályosan tervezett városokat
építettek. Ennek a fejlődésnek valószínűleg egy ter­
mészeti katasztrófa (földrengés, szökőár) vetett véget.
A több ezer éves civilizáció maradványait Sir Arthur
Evans (szőr ártör ívensz) fedezte fel az 1920-as években.
A legendás krétai király, Minósz után minósziaknak nevez­
te el a valaha itt élt népet. A „minószi" népen ma azokat
a bronzkorban élt krétaiakat értjük, akik házakat, palotákat
építettek, színes falfestményeket, pecsétnyomókat és igé­
nyes ékszereket készítettek. A minószi kultúra nagy hatással
volt a mükénéi, majd a későbbi korok görög kultúrájára is.
A mükénéi kultúra nagy részét a Kr. e. 13. század végén, a tró­
jai háború után bevándorló és megtelepedő görög törzsek
megsemmisítették, vagy beolvasztották saját kultúrájukba.
■giJ A képzelet világa 5.

A minószi kultúra
A knósszoszi palota fából faragott oszlopaira víz­
szintes fagerendák támaszkodnak
A minószi kultúra területe - Kréta szigete - gyakran szerepelt a
mitológiai* történetek helyszíneként. A legenda szerint itt szü­
letett a főisten, Zeusz. Itt küzdött meg Thészeusz athéni királyfi
a félig bika, félig ember alakú szörnnyel, a Mi nóta urosszal. Itt élt
és dolgozott a híres építész, Daidalosz és fia, Ikarosz, akik első­
ként próbáltak meg repülni saját készítésű szárnyak segítségével.
A minószi (krétai) kultúra legfejlettebb időszakában (Kr. e.
1700-1100) hatalmas, bonyolult alaprajzú paloták épültek, me­
lyek falait freskókkal* díszítették. Ezek közül a legismertebb a
Kpe. 1700 körül épült knósszoszi palota.
A knósszoszi palotát a korábban megszokott szabályos,
szimmetrikus alaprajzú épületektől eltérően olyan bonyolult
alaprajzzal építették, hogy a görögök labirintusnak (útvesz­
tőnek) nevezték el. A helyiségek egy központi udvart fogtak
közre. Itt zajlottak a vallási szertartások és ünnepségek. A szo­
bákhoz folyosók vezettek, némelyik helyiséget pedig csak rej-
tekajtón át lehetett megközelíteni. A lépcsőházakat, termeket
és szobákat szokatlan formájú, lefelé keskenyedő oszlopok dí­
szítették. Fából faragták, majd felületüket egyszínű vörösre vagy
mintásra festették. Az alaprajz megtervezésekor különösen
ügyeltek arra, hogy a díszes homlokzat arra az udvarra nézzen,
ahol a bikajátékot rendezték.

A labirintus rejtélye

A görög eredetű labirintus szó jelentése - útvesztő - egy

A knósszoszi palota alaprajza
mítoszra* utal. A krétai Minósz király Daidaloszt bízta meg egy
bonyolult alaprajzú, rejtekutakkal és folyosókkal behálózott
palota megépítésével. Ide rejtette el az emberek szeme elől
fiát, a félig ember, félig bika szörnyeteget. A mitológiai törté­
net szerint Minósz arra kötelezte a görög királyokat, hogy min­
den 9. évben hét ifjat és hét leányt küldjenek áldozatul. Az
egyik alkalommal az athéni király fia, Thészeusz vállalkozott arra,
hogy legyőzi Minótauroszt. Behatolt a labirintusba, ott megöl­
te Minótauroszt, majd az Ariadnétól kapott fonal segítségével
visszatalált a bejárathoz.

1. Beszélgessetek az élet labirintusáról! Milyen helyzetekben

jutunk zsákutcába, és hogyan találjuk meg a kivezető utat?
Magyarázzátok meg a következő idézetet! „Minden ember
élete labirintus, melynek közepén a halála rejtőzik, s meglehet,
még a halál után is áthalad egy végső útvesztőn, mielőtt min­
den véget érne a számára." (Michael Ayrton)
2 . Képzeld magadat Daidalosz helyébe! Tervezz egy olyan
bonyolult labirintust, melyben akár Minósz király is elrejt­
Thészeusz legyőzi Minótauroszt (Kr. e. 6 . század),
feketealakos vázakép hette volna a félelmetes Minótauroszt!

Bikaugrás (Kr. e. 1450 körül), freskó, knósszoszi palota. A festmény a bikaugrás mozdulatsorának három részletét mutatja be két
lény és egy fiú ábrázolásával
A bikaugrás
A minósziak legkedveltebb sportja és egyben leglátványosabb
rendezvénye a bikaugrás volt.
A paloták udvarán rendezett rituális* sportesemények óri­
ási érdeklődés mellett zajlottak. A nézők izgatottan figyelték,
és hangosan biztatták az ugrásra készülődő férfiakat és nőket.
Szinte hihetetlen, de nők is részt vettek ebben a kockázatos já­
tékban. Bátorságukat és rátermettségüket bizonyították, amikor
teljesen fegyvertelenül mérték össze ügyességüket a bikával.
A Bikaugrás című festmény az ugrás lendületét örökítette
meg. A bika „S" alakban megfeszülő teste a szaltó ívét ismét­
li meg. Hatalmas energia érződik abban a mozdulatban, aho­
gyan óriási ívben szeli át a képmezőt, szinte repül a levegőben.
A falfestményen megörökített ugrás három részletét két lány és
egy fiú mutatja be. (Az egyiptomi ábrázolási szokásokhoz ha­
sonlóan a férfiak bőrét sötétebbre, a nőkét pedig egészen vilá­
gosra festették.)
A krétai falfestmények
A krétaiak kedvelték az élénk, derűs színeket. A paloták falait és
a mennyezetet is varázslatos színhatású freskókkal díszítették.
A sportesemények ábrázolásán kívül gyakran festettek növé­
nyeket és állatokat a falakra.
A festmények a síkábrázolás szabályai szerint készültek.
A formák határozott kontúrral* különülnek el az egyszínű hát­
tértől, árnyékok nem jelennek meg sehol, és térmélység nem
érzékelhető.
Az ókori görögök művészeté
A bikaugrás sportjának fázisai
A krétai bikaviadal abból állt, hogy a sportoló
határozott mozdulattal elkapta a feléje rohanó,
felbőszült bika szarvát. Ezután egy nagy lendü­
lettel átszaltózott a hátán, és egy perdüléssel
megérkezett a talajra. Ez a mutatvány nem volt
veszélytelen. Balesetek is előfordulhattak, ha
valaki rosszul időzítette az ugrást.
A sportolók öltözéke csupán a vászon ágyékken­
dő, a rövid szárú bőrcsizma, a kar- és a csukló­
szorító volt. Derekukat hurka formájú övvel szorí­
tották karcsúra. A férfiak és a nők is hosszú hajat
növesztettek
Szituációs játék
Képzeld magadat a knósszoszi palota udvarára, ahol éppen
a sportolók és a bika összecsapását láthatod! Válaszd ki,
hogy kinek a szerepébe éled bele magadat! Meséld el az
eseményt a néző, a sportoló vagy a bika szemszögéből!
Korabeli tudósítóként készíts riportot egy a versenyen
részt vevő sportolóval! A kérdéseket úgy állítsd össze,
hogy derüljön ki a felkészülés módja és az ugrás techniká­
ja! Válassz magadnak valakit az osztályban, aki a verseny­
ző nevében válaszol a kérdéseidre!
 A képzelet világa 5.
Mükéné művészete
Oroszlános kapu (Kr. e. 1250 körül)
A mükénéi várfal legerősebben megépített
pontja az álboltozás technikájával készült bejárati
kapu. A teherhárító háromszöget szimmetriku­
san elhelyezkedő, mellső lábukkal egy díszes
oltárra támaszkodó oroszlánok töltik ki. Az oltár
közepén a kor építészetére jellemző, lefelé kar­
csúsodó oszlop áll
Álboltozat. Vízszintesen egymásra rakott hatalmas
kövekből épül. A köveket rétegenként, lépcsőze­
tesen rakják egészen addig, amíg középen talál­
koznak. A kövek között csak függőleges erők
adódnak át
Kr. e. 1600 körül a mükénéi nép vette át a vezető szerepet
a görög szárazföldön. A mükénéi állam ekkor több apró király­
ságból állt. Az uralkodók hatalmára és gazdagságára a régé­
szek által feltárt palotaromokból és hatalmas királysírokból
következtethetünk.
Mükénéi vár
A vár meredek sziklafal tetején emelkedett magasan a város
fölé (akropolisz*). Nagyméretű kőtömbökből épült fal vette
körül, ami biztos védelmet jelentett a vár lakói számára. A vár
belsejében álló palota sokkal kisebb, egyszerűbb és áttekint­
hetőbb alaprajzzal épült, mint a krétai labirintusszerű paloták.
Kedvelték a szabályos, szimmetrikus épületeket.
Paloták
A nagyobb városok közül Mükénében, Tirünszben és Pülosz-
ban tártak fel a régészek régi mükénéi palotákat. A legjelentő­
sebb lelet Nesztor királyának püloszi palotája volt. A romok
között bronzedényeket, arany és ezüst ékszereket, továbbá
sajátos, régi görög írással telerótt agyagtáblákat találtak.
A püloszi palota trónterme (Kr. e. 13. század), rekonstrukciós rajz
A királyi palota falait és mennyezetét színpompás festmények díszítették.
A trónterem közepén egy kör alakú emelvényen állt a szabad tűzhely,
melyet lefelé karcsúsodó oszlopok hangsúlyoztak. Ebben a teremben griff-
madarak között állt a trónszék. Itt intézte a király az államügyeket, és itt
hozta a törvényeket
 Az ókori görögök művészete

A mükénéi királysírok

A Kr. e. 15. századig csak sziklába vagy talajba vájt sírokba temet­
keztek. Ezt a hagyományt törték meg a talajszint fölé épített,
földhalommal takart kupolasírokkal. Legjelentősebb közülük
a Kr. e. 1350 körül Mükénében épült „Atreusz kincsesháza"
néven ismert fejedelmi sír. Hogyan juthatunk el a sírkamrához?
Haladjunk végig a 36 méter hosszú, 6 méter széles, egyre
magasabb támfallal* szegélyezett folyosón! A végén egy
5,4 méter magas, díszes, álboltozatos bejárat nyílik a főte- Az Atreusz kincsesháza álboltozatos bejárata és a
rembe. A kör alaprajzú főterem 14,5 méter átmérőjű. A fölé épült támfallal szegélyezett folyosó
méhkas formájú álboltozatos kupola* 13 méter magas.
Úgy épült, hogy soronként szűkülő gyűrűkben rakták
egymásra a köveket, utólag simára faragták, majd
földhalommal befedték. A kupolatérben ravata­
lozták fel a halottakat. Arcukat halotti maszkkal
fedték le. A temetési szertartás után a főterem
melletti sírkamra sírgödrébe helyezték a kopor­
sót és az elhunyt értéktárgyait (innen a kincses­
ház elnevezés).

1. Melyek az Atreusz kincseshá­

zaként elnevezett kupolasír
részei? írd le az elolvasott
leírás alapján a füzetedbe a
megjelölt részletek nevét!

Atreusz kincsesháza
(rekonstrukciós rajz) 2 . Rajzold meg; hogy milyennek képze­
led el a trójai falovat! Milyen volt az
alakja, milyen mintákat faragtak vagy
festettek a felületére?

Kr. e. 1200 körül a görög harcosok megtámadták a kis-ázsiai

Trója városát. Hatalmas hajócsapatokat indítottak a tenge­
ren keresztül, de tíz évig tartó csatározás után sem tudták
áttörni a trójai várfalakat. Végül cselhez folyamodtak.
A görögök egy ajándéknak álcázott hatalmas falovat építet­
tek, melynek belsejében elrejtették a legbátrabb katonái­
kat. A trójaiak megörültek, hogy vége a háborúnak, és be­
vontatták a lovat a városba. Egyedül Laokoón főpap érezte
a veszélyt, de a nép nem hitt neki. Ráadásul egy hálaadó
szertartás közben a főpapot és két fiát kígyók marták halál­
ra. (Az erről készült szobrot az 57. oldalon láthatod.)
Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló bel­
sejéből, kinyitották a városkaput a görög seregnek, akik fel­
gyújtották a várost.
A trójai faló ábrázolása egy mükénéi kerámiaedényen
 A képzelet világa 5.

Görög építészet
Az ókori görög templomokat nem istentiszteletek számára épí­
tették. Fő feladatuk az volt, hogy őrizzék a szentélyben elhelye­
zett istenszobrot, és tárolják a kincseskamrában az áldozati ado­
mányokat. A nép nem léphetett a belső térbe (a szentélybe),
csak a templomajtón keresztül figyelhette a papok és a pap­
nők istenhez intézett imáját. A tömegek számára rendezett
ünnepségek és áldozati szertartások a templomon kívül zajlot­
tak, ezért a belső tér nem épült nagyra.
Az ókori görögökre három építési stílus jellemző. Legko­
rábban az egyszerű dór oszloprend fejlődött ki, és ez is vált
a legnépszerűbbé. Később alakult ki a díszesebb jón és a korin-
thoszi stílus. A görög oszloprendek legmeghatározóbb részle­
te az oszlopfő.

Régi fagerendás építési m ód

A görög lakóházak és a templomok gerendái
eleinte fából készültek. Az oszlopokat összekö­
tő gerendákra keresztben illesztették rá a térle­
fedő gerendákat, végül a nyeregtetőt tartó
ferde gerendák következtek. A három elem
Dór oszlop fő Jó n csigavona­ Korinthoszi akantuszle-
mintaként élt tovább a kőből épült dór temp­
las oszlopfő veles* oszlopfő
lomokon. Az oszlopokat márványból faragott
hengerekből illesztették össze. Mészhabarcsot d) Kis hajlásszögű
nem alkalmaztak. A hengerek felületét tökéle­ nyeregtető.
a) Fríz* (triglif*-metope* sor)
tesen simára csiszolták, majd csap- és lyukkö­ Márványcserepek
téssel fogatták össze, végül belevésték a vája- b) Koronázó párkány*
borították
tokat c) Oromzat (tümpanon
Domborművek díszítik

f) Szentély (cella*)

i) Gerendák (az oszlopok h) Lépcsős alépít­ g) Előcsarnok

tengelyén érnek össze) mény. A lépcsősorok
kiemelték a templo­
mot a környezetből
Állapítsd meg, hogy melyek a görög
oszloptípusok fő különbségei! Dór stílusú templom
 Az ókori görögök művészete

Az athéni Akropoiisz

Az Athén közepén emelkedő sziklás domb tetején egy fal­

lal körülvett fellegvár (akropoiisz) áll. A ma látható épületek
Kr. e. 5. században épültek Periklész megrendelésére. A temp­
lomok, szentélyek és szobrok az istenek dicsőítését szolgálták.

Paliasz Athéné szobra (másolat)

Parthenon (Kr. e. 447-438),

pentelikoni fehér márvány
Tervezte: Iktinosz és Kallikratész a
város védőistennője, Paliasz Athéné
tiszteletére. A szobrászati munkák
művészeti irányítója Pheidiász
(feidiász) volt

A városvédő Pállasz
Athéné 9 méter magas
bronzszobra Niké-templom (Kr. e. 427-424)
A fehér márványból épült jón stí­
Propülaia*,
lusú, egyterű templomot Niké,
az Akropoiisz
a győzelem istennője számára
díszkapuja
építették.
A szokástól eltérően a szobrász
azért nem mintázott a szobornak
szárnyakat, hogy el ne szálljon a
győzelem a városból. A 17. század
végén a törökök lerombolták.
1835-ben építették fel újra, de
a sok elveszett darab miatt a tető-
szerkezetet már nem állították
helyre

Képtár

Erekhtheion* (Kr. e. 421-406)

Itt ünnepelték a város hőseit. Déli
oldalán épült a Kariatidák csarnoka,
m elynek tetőzetét lepelruhába
(peploszba*) öltözött, mészkőből fara­
gott nőalakok (kariatidák*) tartják
 A képzelet világa 5.

Tudod-e, A Parthenon díszítése

.. .hogy a görög templomok nem voltak mindig ilyen
színtelenek, mint amilyennek jelenleg látjuk? A fehérmár­ Az Akropolisz leghíresebb és legnagyobb temploma a Parthe­
vány épület egyes részeit vörös, kék és arany színekkel fes­ non. A harmonikus arányú templomot a függőleges tartó­
tették be. elemek (oszlopok + faiak) és a vízszintes tartók (lépcsőzet
... hogy a Görögországot meghódító törökök a Parthe- + gerendázat) egyszerű ritmusa jellemezte. A sűrűn álló vája-
nont lőszerraktárnak használták? 1687-ben a velencei
tos oszlopok a napfényben gazdag fény-árny játékot adnak.
sereg ágyúgolyója eltalálta, és ekkor felrobbant. A tető-
szerkezet teljesen megsemmisült, a szobrok és a márvány­ Az ókori görög templomok elképzelhetetlenek voltak a hom­
díszek darabokra törtek. lokzatokat díszítő szobrok és domborművek nélkül. Az ábrá­
... hogyan született Pállasz Athéné istennő a gö­ zolás témái mindig ahhoz az istenhez kapcsolódtak, akinek
rög mitológiai történet szerint? Úgy, hogy Héphaisztosz a tiszteletére a templom épült.
(héfaisztosz), a kovácsok istene kalapáccsal Zeusz fejé­ A Parthenon szobrászati díszei Pállasz Athéné emlékére ké­
re ütött, ahonnan az egybesereglett istenek szeme láttára
szültek. A templom belsejében állt az istennőről készült szobor.
pattant ki Athéné teljes fegyverzetben.
.. .hogy a 92 metopéban mitológiai jeleneteket, az is­ A keleti orommezőben az istennő születését ábrázolták.
tenek és a gigászok* csatáját, a görögök és az amazonok*
harcát, a kentaurok* és a lapithák* összecsapását, a görö­
gök és a trójaiak küzdelmét örökítették meg?
.. .hogy a szentély külső falán körbefutó 160 méter hosz-
szú fríz az athéni népünnepélyt (Panathénaia) örökítet­
te meg? A négyévente megtartott ünnepségen a lovas és
gyalogos díszmenet a Parthenonhoz vonult, ahol az isten­
nő szobrára terítették a szent gyapjúköpenyt (pepioszt).
Ezután a templom előtti oltáron állatáldozatot mutattak
be. A hosszú frízen mintegy 360 ember és több ló ábrázo­
lása elevenítette meg a díszmenetet. Olyan változatos a
megformálásuk, hogy nem találunk két egyforma mozdu­
latot a jelenetben.

Állapítsd meg az elolvasott szöveg,

a rajzok és a képek alapján, hogy melyek
a dór stílusú templom jellemzői!
ismertesd a Parthenon fő részeit! írd a
füzetedbe az ábrán megjelölt épület­
részletek nevét!
Chris Forsez: A Parthenon rekonstrukciós rajza

Kentaur és lapitha harca, metope a Parthenonról,

magas dombormű, London, British Museum Lovasok felvonulása (a szentély külső falán lévő fríz részlete)
 Az ókori görögök művészete

A Porthenon harmonikus arányai

A Parthenon tervezésekor az aranymetszés arányait érvényesí­

tették a tervezők. Sokak szerint ez a legharmonikusabb, legtö­
kéletesebb arány.
Mi jellemzi az aranymetszés arányait? Egy kompozíció két ré­
sze akkor aránylik tökéletes harmóniában egymáshoz, ha a ki­
sebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egész­
hez. A Parthenon homlokzatán ez így jelent meg:
A Parthenon aranymetszési arány szerint tagolt
, BC : AB = AB : AC
homlokzata

a) 0 C b) Szerkeszd meg az aranyspirált! A szer­

kesztés lépéseit olvasd le az a), b), c),
d) ábrákról! Tervezd meg az aranyspi­

\ rál színárnyalatait, és mintákat is rajzolj

a különböző területekre!

d)

A z aranyspirál szerkesztése. A szerkesztés kiindulási alapja az ABCD négyzet

Aranyspirál. Diákmunkák, Keszthely, Csány-Szendrey ÁMK jft: Kovács Éva)

 A képzelet világa 5,

Szobrászat
Az ókori görög szobrok többnyire sérült
állapotban maradtak ránk. Nagy részü­
ket csak a római kori másolatokból is­
merjük. Az archaikus kor szobrai
az egyiptomi ábrázolás hagyomá­
nyait követték. A szobrászok leg­
gyakoribb témája a ruhátlan ifjú
(kurosz) és a fiatal nő (kóré) álló
alakjainak ábrázolása volt. Jelleg­
zetes a frontális kompozíció, és a me­
reven kilépő bal láb mozdulata.
Nagy változást jelentett a klasszikus
kor szobrászata. A leghíresebb szobrá­
szok - Pheidiász, Polükleitosz és Mürón
- már az életszerű mozdulatok érzékel­
tetésére törekedtek. Legnagyobb újításuk
a kontraposzt tartásban álló emberalak
ábrázolása volt.
Anavüszoszi kurosz
(Kr. e. 530 körül)
Fiatal nő (kóré, Kr. e. 520) Polükleitosz kidolgozta a tökéletes emberalak arány-
Az ifjú sportolót ideális
testarányokkal: széles A nőket mindig hosszú rendszerét, a kánont*. Egy eszményi formát terem­
vállal, karcsú derékkal, ruhában ábrázolták. tett meg azzal, hogy meghatározta a fej, az ujjak, a
Polükleitosz: Lándzsa­ kéz és a kar arányát a test egészéhez képest.
tökéletesen kidolgozott, A sűrű redőzésű ruha
vivő (Kr. e. 450), A Lándzsavivő című szobor testsúlya a jobb lábán nyug­
izmos testtel ábrázolták. alatt a test formája alig
199 cm , római szik. A vállak, a bordák, a csípő és a térdek vonala a tar­
A méltóságteljes, egye­ látszik. A ruharedők az
m árványm ásolat tóláb irányába összetart. A test íve követi a gerinc görbü­
nes testtartás az erőt alak kecses mozdulatát
fejezi ki. A hosszú, gön­ emelik ki. A csigákba letét, „S" vonalat ír le, mely a tartólábban és az elforduló
dör haj a fiatalság jelké­ göndörített hajfürtök fej középvonalában folytatódik. Ezt a pihenő testtartást,
pe, volt lágyan omlanak a vállára melyben a test tengelyei ellentétes irányban elmozdulnak,
kontraposztnak* nevezzük.

Fogalmazd meg saját szavaiddal a kontraposzt tartás lénye­

gét! Készítsd el a füzetedbe a Lándzsavivő című szobor kom-
pozíciós vázlatrajzát!

Mürón elsősorban a lendületes mozgások megörökíté­

Mürón: Diszkoszvető [Diszkobolosz;
sére törekedett. Mivel érte el, hogy a néző szinte átéli
Kr. e. 450 körül), 125 cm, római már­
a sportoló mozgását, és alig várja, hogy a következő pil­
ványmásolat
lanatban eldobja a korong alakú diszkoszt*? Azzal, hogy
p , több mozdulatot sűrített egy jellemző pillanatba,
és a lényeget örökítette meg. A korong eldobása
előtti utolsó pillanatban, a holtpontban ábrázol­
ta a diszkoszvetőt. Ezért érezzük egyszerre a len­
dületvételt, az eldobást és a korong repülését is.
Az íjként kifeszülő test a nyugalmat és a mozgást
is érzékelteti egy pillanatba sűrítve.
 Az ókori görögök művészete

A Kr. e. 3 - században - a helleniz­

mus időszakában - ismét stílusváltás
következett be a görög szobrászat­
ban. Már nem készítettek merev
tartású, idealizált szobrokat.
Az érzelmekkel teli,
mozgalmas jelenetek
kerültek előtérbe. A va­
lósághű ábrázoláson Szamothrakéi Niké (Kr. e. 2. század
túl a jellemábrázolásra is eleje), márvány, 245 cm, Párizs,
törekedtek. Louvre
Egy győztes tengeri csata
emlékére állították fel a
szobrot Szamothraké szi­
getén a Kr. e. 2. század ele­
Delphoi kocsihajtó (Kr. e. 470 körül), bronz, jén. A szobor a győzelem
180 cm, Delphoi Múzeum istennőjét ábrázolja, amint
A kocsihajtó szobrának kompozícióját két stílus leszáll egy hajó orrára. Szinte
határozta meg. Merev tartása és szigorúan elő­ érezzük, ahogy a teste ferdén
retekintő arca még az archaikus kor szobraira nekidől a szélnek. Kiterjesztett
emlékeztet. A valóság érzetét keltő mozdulat, szárnyai és a ruharedők moz­
és a ruharedők mozgalmas játéka már a klasszi­ galmasjátéka jól érzékeltetik a
kus stílusra jellemző realizmust mutatja repülés sebességét

1. Hasonlítsd össze a Delphoi kocsihajtó és a Szamothrakéi Niké

szobrát! (Szempontok: kompozíció, formatömeg, részletek,
az ábrázolás stílusa, technika.) Gyújtsd össze a statikus és a
dinamikus szobrok fő jellemzőit!
2 . Idézzétek fel, hogy miről szól a trójai háború történetének
az a részlete, amelyik Laokoón és fiai tragédiáját meséli el!
Beszéljétek meg, hogyan fejezi ki a szoborcsoport a kígyók­
kal való küzdelem különböző fokát!

Laokoón-csoport (Kr. e. 1. század), márvány,

magassága 242 cm

A szobor a kígyókkal való reménytelen küzdelem csúcs­

pontját örökíti meg. A szoborcsoport szereplői nemcsak
az arcukkal, hanem a testmozdulataikkal is kifejezik a tra­
gédiát.
A bal oldali fiú ernyedt, erőtlen, lehanyatló teste a küzde­
lem végét jelzi. Laokoón főpap kimagasló alakja a végső
erőkifejtést mutatja: éppen most kapja a halálos harapást
a kígyótól, emiatt teste görcsösen megfeszül, arcvonásai
eltorzulnak. Testtartásával m ára halálba hanyatló fiához
közelít. Fájdalmát növeli, hogy gyermekeit nem tudja meg­
menteni. A jobb oldali fiú arcára a rémület és az iszony ül
ki, de teste még reménykedőn távolodik el a haláltusáját
vívó apjától. Egyik kezével kétségbeesetten próbálja eltol­
ni a lábára tekeredett kígyót, a másikat segélykérőn nyújtja
apja felé. A szenvedélyes, mozgalmas szobor a görög érze­
lemábrázolás fő műve.
 A képzelet világa 5-

Kerámioedények
A leghíresebb görög mesteremberek a fazekasok voltak.
Ismerték a lábbal hajtott, pörgethető korongot, amelynek
tetején az agyagból szebbnél szebb formákat alakítottak ki.
A formázás után kiszárították, fényezték, majd festették és
kiégették az edényeket.
Az edényekre festett témák a görög férfiak hőstetteit, a mito­
lógiai szereplők kalandjait és különböző hétköznapi eseménye­
ket (sportversenyek, lakomák) örökítettek meg. A jeleneteket
geometrikus mintákkal vagy növények egyszerűsített rajzolatá­
ból álló sordíszekkel zárták le.

Hasonlítsd össze a kerámiaedények stílusait! Milyen hasonló­

ságokat találsz, és melyek a lényeges különbségek? Az össze­
hasonlítás szempontjai: a díszítőminta, az emberábrázolás stí­
lusa és a színhasználat.

Geometrikus stílus (Kr. e. 9-8. század) Feketealakos stílus (Kr. e. 7-6. század) Vörösalakos stílus (Kr. e. 6 . század vége)

Ezt a kratért* nemcsak a geo­
metrikus sormintákkal, hanem
egyszerűsített ember- és állat­
formákkal díszítették. Jellegze­
tes díszítőminta volt a mean-
dervonal*.
Az alapszínt az égetett agyag
vörös színe adja. Ezen rajzolód­
nak ki a feketével festett figurális
rajzok. A részleteket tűvel karcol­
ták a fekete festékbe. Jellegzetes
díszítőminta a palmetta*
Feketével festették a hátteret, a
figurákat pedig az alap vörös
színében hagyták. A részleteket
ecsettel festették meg. Ez a stílus
tette lehetővé a legrészletesebb,
bonyolult ábrázolást. Jellegzetes
díszítőminta a palmetta.

íüíh JdUíí
 Az ókori görögök művészete

Karcolt minták A viaszkarc

Tervezd meg egy kerámiaedény mintáit! Törekedj a díszítő­

motívumok kreatív alkalmazására! A kidolgozáshoz alkalmazd
a viaszkarc technikát!
Előzetes feladat: gyújts különböző kerámiaedény-formákról
díszítőmotívumokat és figurális rajzokat! Nézz utána, hogy
a különböző formájú edényekben mit tartottak!
Folytasd a füzetedben a felsorolást: a hüdria vízhordásra hasz­
nált edény volt; az amforában bort, olajat és magvakat tartottak;
• a kratér...
• a külix...

a) Alapozz le egy műszaki rajzlapot világos festékszínek -

sárga, narancssárga, piros - árnyalataival!
A festék száradása után vastagon dörzsöld át minden­
hol a lapot színtelen gyertyával! (Egyszerűsítheted a fel
adatot, ha világos színű kartont használsz. Akkor nem
kell festened, csak gyertyával kell vastagon bedörzsöl­
nöd a papírt.)
b) Nyomj a festékre 2-3 csepp folyékony szappant, és víz­
zel hígítva kend szét a lapon!
Fesd át a lapot fekete festékkel!
c) A festék száradása után hegyes fémeszközzel karcolj
mintákat a felületbe!
Alabasztron

Győrfi Mónika: Mintaterv. Diákmunka, Bonyhád, BONI, Szé­ Horváth Martina -.Amfora. Diákmunka, Csorna, Széchenyi
chenyi István Általános Iskola (ft: Kertész Jánosné) István Általános Iskola (ft.: Némethné Andorka Klára)
Görög katonák egy vázafestményen
A görög harcosok

A görögök nagy hadsereget tartottak fenn, mert szinte folya­

matosan háborúskodtak. Híres történetekben és képi ábrázolá­
sokon örökítették meg a trójaiakkal és a perzsákkal vívott csa­
táikat. A hadsereg nagy részét a nehézfegyverzetű gyalo­
gosok (a hopliták) alkották. Jellegzetes harcmodorban,
a szervezett alakzatba tömörülő falanxban harcoltak.
A hopliták bronzból vagy bőrrel bevont fából ké­
szült, kifelé domborodó, díszes pajzsot tartottak
maguk elé védekezésül. Úgy használták, hogy
karjukat a pajzs belső oldalán lévő szíjak alá
csúsztatták, majd megfogták a pajzs szé­
lén lévő fogódzkodót.
A pajzs közepét díszítő képet bajelhá­
rító céllal készítették. A pajzs peremét
geometrikus sormintával vagy stilizált
növényi motívumok ritmikusan is­
métlődő sorával díszítették.

A görög hopliták viselete: a rövid ingruha

(khiton*), a térdet is védő bronz lábvért,
a bronzból vagy bőrlemezekből készült
mell- és hátvért, a fejet védő bronzsisak,
a lószőr sisaktaréj és a bőr saru.
Fegyverzetük: a hosszú lándzsa, a rövid kard,
a rövid és széles tőr és a bronzból vagy bőrrel
bevont fából készült pajzs
 Az ókori görögök művészete

A pajzs

A pajzs azon túl, hogy védelmet jelentett az ellenség táma­

dásával szemben, szimbolikus jelentéssel is rendelkezett. Egy
spártai, majd római hagyomány szerint a harci erény jele volt,
ezért a csatából vagy „pajzzsal", vagy „pajzson", azaz vagy győz­
tesen, vagy hősi halottként kellett visszatérnie a katonának.
A felületén megjelenő formák célja a balszerencse és az ellen­
ség elűzése volt. Több görög isten ábrázolásán is nélkülözhe­
tetlen tartozékként jelent meg a pajzs. A görög pajzsok jelleg­
zetes díszítményei a pegazus, a madár, a kígyó, az oroszlán, a
griff, a szfinx. Például Paliasz Athéné, a háború és a bölcsesség
istennőjének pajzsát a rémületet keltő Medusza-fej díszíti.

Gyakran láthatjuk a fekete- és vörösala­

kos kerámiák jelenetein a pajzsot tartó
harcosokat. Ezeken sokféle jelképes for­
mát megfigyelhetsz.
1. Gyújts pajzsdíszeket a görög kerá­
miaábrázolásokról! Sorold fel, milyen
díszítő mintákat találtál! Nézz utána,
hogy vajon milyen jelképes céllal fes­
tették rá a pajzs felületére!
2. Tervezz egy kör alakú pajzsot! Rajzolj
a középpontjába egy bajelhárító, jel­
Akhilleusz pajzsa Pállasz Athéné képes formát! Vedd körül díszítőmotí­
vumokkal!
 A képzelet világa 5.

A görög színház

Dionüszosz-színház (Kr. e. 4. század), Athén

A görögök minden év tavaszán áldozati szertartásokat tartot­

tak Dionüszosz - a bor és a vidámság istenének - tiszteletére.
A szertartást követően a költők előadták verseiket, a közönség
pedig szavazatokkal fejezte ki tetszését. Ezeket a versenyeket
kezdetben a város főterén rendezték. Úgy megkedvelték
a színdarabokat az emberek, hogy színházakat is építettek
a városok domboldalaira.
A görög színház szent hely volt. Az előadásokat a vallási ünne­
pek idején tartották. A szertartások és az áldozatok bemuta­
tását követően adták elő a színdarabokat. Két műfajt játszot­
tak: a tragédiát és a komédiát. A tragédiák a görög mítoszok
hőseiről szóltak, s az emberi gyarlósággal való összeütközé­
süket, harcukat, bukásukat mutatták be. A komédiák hétköz­
napi vagy híres embereket tettek nevetségessé.
Tudod-e,
.. .hogy egy görög színész több szerepet is játszhatott,
emiatt egy darabban 8-10 féle maszkot is viselhetett?
A különböző haj- és szakállviselet alapján lehetett megál­
lapítani, hogy női vagy férfi szereplő, fiatal vagy idősebb
férfi, vagy rabszolga van a színdarab­
ban. A szereplők tulajdonsá­
gait a ruhák színével is
jelezték. A boldogok
élénk színű (piros,
bordó, narancssár­
ga) tunikát* visel­
tek, a menekülők
és boldogtalanok
sárgát, zöldet vagy
kéket, a szenvedők pe­
dig feketébe öltöztek.
Indokold meg, hogy mi volt a célja a
görög színházban a maszkok viseleté­
nek!
A Dionüszosz-színház rekonstrukciós rajza
Kr. e. 6 . század közepétől a színház állami intézménnyé vált, és
nélküle elképzelhetetlen volt a városi élet.
A színházakat meredek domboldalak lejtőjére építették. Fő ré­
szei: a félkör alakú nézőtér, az előtér, a színpad és az orkesztra.
A nézőtér sorait félkör alakban, lépcsőzetesen vágták a lejtős
domboldalba. Az első sorban díszes székeken a város előkelő
polgárai ültek. A nézőteret a sugárirányban induló lépcsős fel­
járók ék alakú területekre osztották.
A színház középpontjában lévő kör - vagy fél­
kör - alakú előtér (orkesztra) a szavaló szí­
nészek (kórus) helye volt. A nézők
az emelkedő nézőtéri sorok mi­
att kiválóan látták a négyszög
alakú, emelt színpadon zajló
előadást. A lejtős domboldal a
hangokat is jól visszaverte. A szín­
padot egy U alakú éoület - a szkéné
- vette körül, melyben az előadás kel­
lékeit tárolták, és ehhez erősítették a
díszletet is.
A görög színházban a női szerepeket is
férfiak játszották. A színészek maszkot és
vastag talpú szandált viseltek. A maszk­
ra festett mimika* a szereplő tulajdonsága­
it és lelkiállapotát is

? rí

Érzelemábrázolás - mimika
Az érzelmeinket, a pillanatnyi hangulatunkat szavak nélkül is
kifejező mimikával már sokat foglalkoztunk a korábbi évek­
ben a tanórákon. Szándékosan játszottunk az arc izmaival,
kifejeztünk mások számára is leolvasható érzelmeket, rajzol­
tunk és festettünk ebben a témában. Az eddigi ismereteidet
felhasználva most készíts egy olyan álarcot, melynek mimiká­
ja egy általad választott érzelmet tükröz! Ha színházi álarcnak
tervezed, határozd meg, hogy tragikus vagy komikus szere­
pet játszó színésznek szánod-e! A papírkivágás technikájával
dolgozz!
Az ókori görögök művészete
Maszkok készítése papírkivágással
Anyagszükséglet: A/4-es fehér vagy színes írólap, hegyes
kisolló, fekete vagy színes karton, ragasztó.
Az elkészítés módja:
a) Hajtsd félbe az írólapot! Rajzold rá először az álarc
legjellegzetesebb részeit (szem, orr, száj), és csak az­
után egészítsd ki a további részletek elhelyezésével!
Satírozd be a kivágandó (negatív) területeket! A színes
papír hátoldalán dolgozz!
b) A satírozással jelölt részletek kivágása után óvatosan
nyisd szét a lapot, nehogy beszakadjon az apró részle­
teknél! Ragaszd fel egy kartonra! Olyan alátétszínt vá­
lassz, hogy az álarc feltűnően kirajzolódjon!
Papírkivágással
készült álarcok.
Diákmunkák
 A képzelet világa 5.

A görög és a róm ai istenek

A görögök sok istennel népesítették be a földet. Isteneiket
ember formájúra mintázták, és emberi tulajdonságokkal
ruházták fel. Jók és rosszak is voltak közöttük. A görögök tisz­
telték isteneiket, de féltek is tőlük. A tizenkét olümposzi isten
megkülönböztetett figyelmet és tiszteletet kapott az emberek­
től. Igyekeztek jóindulatukat megnyerni, ezért templomokat
emeltek számukra, szobrokat mintáztak róluk, és áldozati
szertartásokkal próbáltak kegyeikbe férkőzni.
A görög istenek kivétel nélkül valamilyen tárgy, tevékenység
vagy képesség urai voltak. A cselekedeteikről szóló története­
ket mítoszoknak nevezzük. A görög mitológia történetei és is­
tenei a római vallásba is átkerültek.
Zeusz, főisten, a Föld és az ég ura. Római megfe­
1. Beszéljétek meg a rajzok alapján, hogy milyen ismertetője­
lelője: Jupiter. Zeusz felesége Héra, a házasság és
a gyermekáldás védőistennője. Római megfele­ gyekkel ábrázolták a görög-római isteneket!
lője: Júnó 2 . Gyújts a görög és a római művészetből isteneket ábrázoló
festményeket és szobrokat! Meséld el az egyik művön látha­
tó történetet!

Pállasz Athéné, a böl­ Poszeidón, a tenger Artemisz, a Hold és a Hermész, a kereske­ Aphrodité, a szépség
csesség istennője. istene. Római megfe­ vadászat istennője. dők, utazók és tol­ és szerelem istennője.
Római megfelelője: lelője: Neptunus Római megfelelője: vajok istene. Római Római megfelelője:
Minerva Diana neve: Mercurius Vénusz

Démétér, a földműve­ Apollón, a fény, a köl­ Árész, a háború Héphaisztosz, a tűz és Hesztia, a családi
lés istennője. Róm ai' tészet, a zene és a istene. Római megfe­ a kézművesség iste­ békesség istennője.
megfelelője: Ceres jóslás istene. Római lelője: Mars ne. Római megfelelő­ Római megfelelője:
megfelelője: Apollo je: Vulcanus Vesta
Az ókori Itália művészete
Időrend
Etruszk Birodalom, Kr. e. 9. század - Kr. e. 509
Kr. e. 520 körül. Szarkofág a cerveteri-i (szerveteri) házas­
pár szobrával, terrakotta
Kr. e. 500 körül. Capitoliumi (kapitólium) farkas, bronz­
szobor
Kr. e. 480-470. Etruszk lakoma, freskó a tarquiniai „Leo­
párdok" sírkamrájából
Kr. e. 470 körül. Táncosok és zenészek, freskó a tarquiniai
„Leopárdok" sírkamrájából
Köztársaság kora, Kr. e. 509 - Kr. e. 31
Kr. e. 6. század - 4. század. Lorum Romanum építése
Rómában
Kr. e. 2-1. század. Házak építése Pompejiben és
Herculáneumban
Kr. e. 1. század. Patrícius az ősök portréival, bronzszobor
Kr. e. 50 körül. Julius Caesar portréja, márványszobor

____________________ —
!
Császárság kora, Kr. e. 31 - Kr. u. 476
Kr. e. 15 körül. Vízvezeték építése Nímesben
Kr. u. 75-80. Colosseum
Kr. u. 81. Titus császár diadalíve
Constantinus császár diadalíve (312-315), Róma Kr. u. 98-117. Traianus császár uralkodása
Ekkor érte el a Római Birodalom a legnagyobb kiterjedését
Európa déli részén a Földközi-tengerbe nyúló félszigetet Kr. u. 113. Traianus-oszlop
Itáliának nevezzük. Kr. e. 750 körül több népcsoport lakott Kr. u. 118-128. A Pantheon jelenlegi formájának építése
Kr. u. 170 körül. Marcus Aurelius lovas szobra
itt. Észak-ltáliában az etruszkok, Dél-ltáliában és Szicília keleti
Kr. u. 215. Caracalla császár fürdői
részén görög, a középső területen pedig latin telepesek éltek. Kr. u. 3. század eleje Caracalla császár portréja
A régészeti leletek bizonyítják, hogy a később hatalmas biro­ Kr. u. 308-312. Maxentius-bazilika
dalommá fejlődő latinok Kr. e. 750 körül még apró falvak kis Kr. u. 312-315. Constantinus császár diadalíve
csoportjában éltek a mai Róma területén. Az etruszk civilizáció
olyan fejlett volt ebben az időszakban, hogy Kr. e. 7-6. század-
ban közel 100 éven keresztül még
Közép-ltália felett is ők uralkod­
tak. Kr. e. 509-ben a lázongó
latinok elűzték az etruszk
királyt a trónról, kikiáltot­
ták a köztársaságot, majd
hamarosan egész Itáliára
kiterjesztették hatalmukat.
E g yre e rő s e b b é és s z e rv e ­
z e tte b b é v á ló h a d s e re ­
g ü k n e k k ö sz ö n h e tő e n e l­
fo g la lták Észak-Afrikát, Kis-
Á zsiá t és Euró pa n a g y ré­
szét. A róm ai ta rto m á n y o k
te rü le té n fe jle tt ú th á ló z a ­
to t é p íte tte k ki, és hivatalo s
n y e lv v é te tté k a latint.

' iM M .w
mm* A képzelet világa 5-
Etruszk művészet
Etruszk sír (Kr. e. 7-6. század), Cerveteri
A sírokat sziklába vájták vagy kőből építették,
majd földhalommal borították be
F ig y e ld m eg a la p o sa n a tá n c o s o k
és a z e n é sz e k alakját és m o zd u latait!
M ilyen e lté ré se k e t ta lá lsz a v a ló sá g o s
te s ta rá n y o k h o z képest?
Táncosok és zenészek (Kr. e. 470 körül),
freskó a „Leopárdok sírjából", Tarquinia
Az etruszkok életében fontos szerepet töltött be
a tánc és a zene. Még a temetési menetet kísérő
halotti táncokból is derű és életöröm árad. Jel­
legzetes a széles gesztusokkal* kísért lendületes,
felszabadult mozgás. A temetési menetet hang­
szeres zenével is kísérték. Az etruszkok kedvenc
hangszere a héthúrú lant,és a kettős furulya volt
*
I
|
A z e tru sz k o k v a ló s z ín ű le g k e d ve s, v id á m e m b e re k le h e tte k , akik
n e m c s a k a z é le tb e n , h a n e m a h a lá lu k u tán is s z e re tté k v o ln a jó l
é re zn i m a g u k a t. H itte k a tú lv ilá g i é le tb e n , e z é rt a h o lta k v á ro s á ­
n ak sírjait saját h á z a ik m in tá jára é p íte tté k . M ily e n e k v o lta k e z e k
a sírok? T ö b b n y ire kör a la p ra jz ú a k , m e ly e k e t fö ld h a lo m m a l b o ­
ríto ttak b e. A tö b b h e ly is é g b ő l álló sírk a m rá b a kő b ő l fa ra g o tt
s z é k e k e t és h e v e rő k e t h e ly e z te k , h o g y a z e lh u n y t jó l é re z z e
m a g á t. M ég h a szn á la ti tá rg y a k a t és é te le k e t is te tte k m e llé .
A sírka m rá k fa lá t s z ín p o m p á s fre skó kkal és d o m b o rm ű v e k k e l
d ísz íte tté k . A sírk a m rá k fe s tm é n y e in , sz o b ra in g y a k ra n lá th a tu n k
h e v e rő n fe k vő , fé lk ö n y é k e n tá m a s z k o d ó p áro k a t, a kik e s z n e k ,
iszn a k és b e s z é lg e tn e k . N a g y o b b tá rsa sá g é rk e z é se k o r se m
szé k e k e t te tte k a z aszta l köré, h a n e m k a n a p é k a t. E z t a szo k á st
k é ső b b a ró m a ia k is á tv e tté k .
Melyek az etruszk falfestmények jellemzői?
•Jellegzetes témák: jó k e d v ű tá n c o s o k , z e n é s z e k , le n d ü le te s
tá n c m o z d u la to k , sp o rto ló k , ü n n e p i lako m a je le n e te i, v a d á s z a t,
te m e té s i sz e rta rtá s o k , m ito ló g ia i je le n e te k .
• A fe s tm é n y e k a síkábrázolás sz a b á ly a i sz e rin t k é szü lte k. A raj­
z o la to t e lő s z ö r b e le k a rc o ltá k a fa lb a , sö té t szín e k ke l fe s te tté k
fel a ko n tú ro ka t, m ajd tiszta sz ín e k k e l, a té rm é ly s é g kife je zé se
n é lkü l fe s te tté k m e g a fo rm á k a t.
• A m e g le p ő e n jó á lla p o tb a n m e g m a ra d t, élénk, tarka színű
képek a z é le t v id á m és szé p o ld a lá t ö rö k íte tté k m e g , ta lá n
a zé rt, h o g y a z e lh u n y t a h alá lo n túl is jó l é re z z e m a g á t.
• A z e g y ip to m i á b rá z o lá s h o z h a s o n ló a n a z e tru s z k fe s tm é n y e ­
ken és a fe s te tt sz o b ro k o n is m e g fig y e lh e tjü k , h o g y a fé rfia k
b ő ré t s ö té te b b v ö rö s e s b a rn á ra , a n ő k é t p e d ig v ilá g o s te s ts z í­
n ű re fe s te tté k .

Vidám jelenetek a holtak városában
Az etruszk sírkamrában égetett agyagból készült szarkofág
állt. Fedelére az elhunyt fekvő alakját mintázták meg, gyakran
a házastársával együtt. Az ábrázolásban törekedtek a hason­
lóságra. A gesztus és a mimika is valósághű. Mai szemmel
nézve szokatlan ez az ábrázolás. A pár úgy fekszik a koporsón,
mint az ágyon a valóságban. Olyanok, mint az élet­
ben: kedélyesek, közvetlenek, ember­
közeliek, némelyik ábrázolást még
humorosnak is találjuk. Látszólag
egyáltalán nem szomorkod-
nak az élet elmúlása miatt.
Vajon miért?
Szarkofág egy házaspár szobrával a cerveteri-i sírból (Kr. e. 520
körül), égetett agyag (terrakotta), Párizs, Louvre
1. Hasonlítsátok össze az ókori egyiptomiak és az etruszkok temet­
kezési szokásait! Gyűjtsétek össze a hasonlóságokat és a különb­
ségeket!
Az ókori Itália művészete
Etruszk szarkofág (részlet)
Melyik az elegánsabb, nem tudom: az asszony keskeny,
hosszú és hegyes divatcipője vagy a férfi keskeny, hosszú
ujjú lába, ívelő talpa? Gömbölyű süvegkalap alól gyűrűző,
keskeny rendezett női hajfonatok vagy ugyanolyan fona­
tok a férfi hosszúkás, keskeny, hegyes szakállú arca fölött,
le a meztelen háta közepéig? Azt sem tudom, mit tart a nő
félig nyitott keze, vagy csak tétován emeli, mintha búcsúra
intene? Kinek? Minek? Mitől búcsúzik ez a keskeny, hosszú
kéz? Mi az, aminek ez a szép nő kissé báván utána néz? És
persze azt sem tudom, kik ezek.
Csak azt tudom, ahogy az asszony könyökén hever s a férje
meztelen mellére dől, s az átkarolja, szerelem süt a vörös
kőből, a szép, a választott élettel egy: úgy éltek, vagy éltek
volna, ahogy én akartam élni veled. Ilyenek voltak-e, ami­
kor meghaltak, ilyen fiatalok? Vagy ez volt az a pillanatuk,
amelyről azt hitték, örök? Mit tudjuk mi, hogy az alakba
öltözött jelbeszédük mit jelent? Vagy én tán a látszatom­
mal egy vagyok? De így akarták láttatni magukat, mikor
már elporladtak odalent...
(Vas István)
2 . Olvassátok el közösen Vas István
Etruszk szarkofág című írását! Beszél­
jétek meg a válaszokat! Tegyetek fel
egymásnak is a szarkofággal kapcso­
latos újabb kérdéseket!
 A képzelet világa 5.

A Római Birodalom építészete

A térlefedés változása
1. Pillérgerendás szerkezet (őskori, egyiptomi, görög
épületek)
A pilléreket vagy oszlopokat
vaskos vízszintes gerendák­
kal kötötték össze. A táma­
szokat sűrűn építették,
hogy a gerendára nehezedő
súlyt levezethessék.
2 . Álboltozat
(Kréta, Mükéné)
Egymás fölött lépcsőzetesen
elcsúsztatott kövekből épült,
A boltozat szilárdságát külső /— j
terhelés (pl. földhalom) biz-
tosította.
3. Boltív
(etruszkok, rómaiak)
Nagy fesztávolságú terek
lefedését tette lehetővé.
A boltozatra érkező ter­
helést az ék alakú kövek
vezetik le az alátámasztó
szerkezetbe (falba, pillérbe vagy oszlopba).
„Minden út Rómába vezet." A m o n d á s o n n a n sz á rm a z ik ,
h o g y a z ókori R ó m a k ö z p o n tjá b a n e g y tá v o ls á g o t je lz ő k ő o sz­
lo p állt. Erre v é s té k rá a b iro d a lo m n a g y v á ro s a in a k n e v é t és
R ó m átó l m é rt tá v o lsá g á t. V o lt m it rávé sn i, u g y a n is a b iro d a lo m
!_ ______ ,_ _ _ _ _ _ _ _
te rje s z k e d é s e so rá n a ró m ai k a to n á k k ite rje d t ú th á ló z a to t é p í­
te tte k m a g u k n a k . E ze k e t k é ső b b k e re s k e d ő k és u ta z ó k is h a sz­
n álták.
A z ókori ró m ai é p íté s z e t g ö rö g és e tru sz k hatásra fe jlő d ö tt.
A z e tru s z k é p íté s z e k m á r a b o ltív k ia la k ítá s á h o z is é rte tte k .
A ró m ai é p íté s z e k á tv e tté k és to v á b b fe jle s z te tté k a b o ltív é p íté ­
s é n e k te c h n ik á já t, m e ly n e k se g íts é g é v e l n a g y m é re tű és t ö b b ­
sz in te s la k ó h á za k a t, k ö z é p ü le te k e t, te m p lo m o k a t, fü rd ő k e t, a m ­
fite á tru m o k a t* , v íz v e z e té k e k e t és d ia d a lív e k e t é p íth e tte k . F e jle tt
é p íté s z e tü k és s z e rv e z e tts é g ü k se g íts é g é v e l n a g y k é n y e lm e t
' te re m te tte k m a g u k n a k . A R ó m ai B iro d a lo m m in d e n v á ro sá b a n
és kato n ai tá b o rá b a n v o lt e g y k ö zp o n ti tér, a fórum*.
C é lsze rű fe lé p íté s ű v á ro s a ik b a n kikövezett utakon le h e te tt
k ö zle k e d n i. F e d e tt c s a to rn á k a t é p íte tte k , é s e n y h e lejtésű víz­
vezetékeken (a q u a e d u c tu s ) sz á llíto ttá k a friss fo rrá sv iz e t a v á ­
ro so kb a . A te re p v is z o n y o k n a k m e g fe le lő e n fö ld a la tt, ta la js z in ­
te n v a g y b o ltív so rra l m a g a s íto tt h id a k o n v e z e tté k a vize t.

Pontdu Gard (pont dü gár), Nímes (nim), vízvezeték (Kr. e. 15 körül)

Boltozatzsaluzás. A boltozatok építésénél az ívet A híd 49 méter magas és 275 méter hosszú. A vízvezeték 50 km távolságból
fából kizsaluzták, majd erre építették rá faragott szállította a vizet Nímes városába. A háromszintes, boltíves híd a Gard folyó
kövekből az ívet. A kőtömböket habarcs nélkül fölött ível át. A vizet vezető - vízhatlan vakolattal bevont - csatornát a leg­
helyezték egymásra felső árkádsorra* fektették

A római lakóházak díszítése
A z e lő k e lő ró m a ia k g a z d a g o n d ís z íte tt, tá g a s la k ó h á z a k b a n
éltek. A h e ly isé g e k e t m o z a ik k o c k á k b ó l kirako tt p ad ló val b u rk o l­
ták,a falakat festményekkel és mozaikképekkel díszítették.
A festmények egy része olyan valósághű, hogy a tulajdonos a
lakásban tartózkodva sem érezhette magát a négy fal közé zár­
va. A festmények azt a látszatot keltették, hogy a falon ablakok
nyílnak, azon keresztül pedig csodálatos táj, épületek, termé­
szeti képek és mitológiai jelenetek láthatók. A lakóházak belső
kertjében díszkutak és szobrok is álltak.
Pompeji a Kr. e. 2. század végén és az 1. században épült.
A város pontos képét a 79-ben bekövetkezett tragédia őrizte
meg az utókor számára. Ebben az évben tört ki a Vezúv, és vul­
kanikus hamuval fedte be a házakat és az embereket. Az 1748-
ban zajló ásatások során a régészek csodálatos falfestményeket
és mozaikokat találtak a viszonylag jó állapotban megmaradt
A Vettiusok házának oszlopokkal körülvett udvara, Pompeji
Az ókori Itália művészete
Lakószoba a Vettiusok házában (Pompeji)
Lakóházak Pompejiben
Pompejiben az épületek nagy része földszintes vagy egy­
emeletes lakóház volt. Az utca felé zárt tömböt alkot­
tak, az ablakok a ház belső udvara felé nyíltak. Helyiségeit
a hossztengelye irányában szimmetrikusan építették.
Induljunk el az utcai bejáraton, és ismerjük meg a ház bel­
ső kialakítását! A bejárati ajtón belépve egy kis átjáróba
érkezünk, mely a ház központjába, a belső udvarba (átri­
um) vezet. Itt volt régebben a családi tűzhely, amelynek
füstje befeketítette a tetőzetet. Ebből ered az átrium (fe­
kete helyiség) elnevezés. Az átriumot egy középen nyitott,
udvar felé lejtő tető fedte, emiatt az esővíz a nyílás alatt
lévő medencébe folyt. Sok esetben az átriumot oszlop­
sor vette körül. Az oszlopfolyosón sorakoztak a család őse­
iről készült portrészobrok. A folyosókról hálószobák nyíl­
tak, a bejárati oldallal szemközt pedig a családfő lakhelye
(tablinum) épült. Emellett lakó- és étkezőhelyiségek vol­
tak. A nagyobb lakóházak a hossztengely irányában to­
vább bővültek egy oszlopokkal körülvett udvarral, melyet
növények és szobrok díszítettek, és gyakran szökőkút is
állt a közepén. A ház végében volt a fogadóhelyiség.
Terentius Neo és felesége (1. század), freskó
Pompejiből
 A képzelet világa s-
Colosseum (75-80), Róma
A Flaviusok uralkodása idején épült, ezért kapta
az Amphiteátrum Flavium elnevezést. Colosse­
umnak csak a középkortól nevezik a közelében
akkor még látható, Neró császárt napistenként
ábrázoló hatalmas méretű bronzszobor miatt
Hogyan szórakoztak a rómaiak?
A rómaiak legkedveltebb szórakozása a cirkuszi játék volt.
A rendezvényt egy kör vagy ellipszis alakú amfiteátrum­
ban tartották. Fő eseménynek az állatviadalok, a három­
vagy négyfogatú lovas kocsik versenye és a gladiátorhar­
cok számítottak. A nézők láthatták az egymásnak uszított
állatok véres küzdelmét, de még jobban várták az embe­
rek viadalát az állatokkal szemben. „Következtek ezután az
állatviadalok... nagyszerűek voltak, senki sem tagadhatja:
de gyönyörködhet-e művelt ember olyan játékokban, melyek
során vagy védtelen embert marcangol szét egy óriási erejű
vadállat, vagy a remek állat esik áldozatul az ember hajító­
dárdájának?"- írta Cicero, a híres szónok.
A veszély ellenére sokan jelentkeztek gladiátornak a rab­
szolgák közül, mert több győzelem esetén felszabadulhat­
tak a rabszolgasorból.
Colosseum
Az ellipszis* alakú Colosseum 188 méter hosszú és 156 méter
széles, magassága 48,5 méter. A homlokzat négy vízszintes sáv­
ra tagolódik. Az alsó három szinten félköríves árkádnyílások
sorakoznak. A boltíveket vaskos teherhordó pillérek tartják.
A negyedik szint a koronázófal. Az épület legfelső peremén
álló tartóárbocokra csörlőkkel mozgatható vászontetőt erő­
sítettek, amellyel beárnyékolták a nézőteret.
A 84 méter hosszú, ellipszis alakú porond (aréna) alatt ketre­
cek, folyosók, öltözőhelyiségek és raktárak voltak. A porondot
egy magas emelvény választotta el az első sorban ülő magas
rangú vendégek páholyaitól. Ök így közelről szemlélhették a
kocsifelvonulást, a gladiátorok küzdelmét a vadállatokkal, to­
vábbá a lovas- és íjászbemutatókat. A mögöttük lévő nézőté­
ri sorban foglaltak helyet a polgárok, felettük a köznép, legfelül
pedig a nők és a rabszolgák.
A Colosseum homlokzata azonos épületelemek ismétlődésé­
ből áll. Nézz utána a Kislexikonban, hogy milyen részekből áll
a colosseum-motívum*! A leírás és a képek alapján rajzolj le a
füzetedbe egy colosseum-motívumot!
A vászontetőt tartó árbocok
Fából ácsolt ülőhelyek rabszolgák és nők számára
Kijáratok
Vászontető: a fedetlen nézőtér beárnyékolására szolgált
Koronázófal: felületén falpillérek és négyszögletes abla­
kok váltakoznak
Páholyok
Ellipszis alakú porond (aréna)
Félköríves árkádnyílás
Vaskos pillérek. A pillérek* előtt az alsó szinten dór, a
másodikon jón, a harmadikon korinthoszi féloszlopok
nyúlnak a párkányokig
 Az ókori Itália művészete

Az eredetileg Kr. e. 27-ben épült templomot Hadrianus császár

építtette át K r. u. 118-128 között a ma is látható formára.
A templom összetett tömegét az oszlopos előcsarnok,
a henger alakú templomtér és a félgömb formájú kupola alkot­
ja. Az előcsarnok (portikusz*) a görög harmóniát eleveníti fel.
Homlokzatát nyolc szürke gránitból faragott, korinthoszi stí­
lusú oszlop díszíti. A vízszintes gerendázat (gerenda, fríz, ko­
ronázópárkány) és a nyeregtető egy háromszögletű oromfalat
(tümpanon) zár közre.
A 43,2 méter átmérőjű kör alaprajzú templomteret 6 méter
vastag fal veszi körül, melybe felváltva nyolc félkör és téglalap
alaprajzú fülke mélyül. A nyolcadik falfülke egyben a donga-
boltozatos bejárat. A körtér belső magassága egyenlő az át­
mérőjével.
A templomtér fölé henger alakú kupoladobbal induló, töké­
letesen félgömb alakú kupola épült. Súlyát öt sor, körkörösen
egyre kisebb méretű kazettával* csökkentették.
A templomtér a felül lévő 9 méter átmérőjű nyíláson (ope-
ion*) keresztül kapja a megvilágítást. A kupola öntött (mono­
lit*) betonból készült. A templom belsejét márvánnyal burkol­ A kupola bevilágító nyílása
ták. A kazettás kupola felületét aranyozással díszítették.
Kupola
Nagy átmérőjű, kör alaprajzú épületek lefedésére alkal­
mas, félgömb alakú szerkezet. A felülről érkező súly ösz-
szetett boltívrendszeren és bordákon keresztül vezetődik
le a falakba.

M a g ya rá zd el a P a n th e o n h o s s z m e ts z e ­
A kupola
ti rajzá b an láth ató szín e s kör ép íté sze ti
szerkezeti váza
je le n tő s é g é t! F o g a lm a z d m e g , m ilye n
fo rm á b a n je le n n e m e g e z a kör a v a ló ­
sá g b a n , a te m p lo m b e lse jé b e n !
A Pantheon hosszmetszeti rajza

„ . ■
Szobrászat
Marcus Aurelius császár lovas szobra
(170 körül), bronz 43 méter magas, Róma
Marcus Aurelius lovas szobra olyannak mutatja
be a császárt, amilyennek ismerték az emberek.
Szelíd és békés arca, természetes tartása, egysze­
rű öltözete a császár emberséges és jóságos ter­
mészetére utal. Tudjuk róla, hogy mindent meg­
tett népének boldogságáért. Jótetteiről legen­
dák születtek. Szerényen élt, minden pompa és
hivalkodás nélkül. Uralkodása alatt többször
megfordult Pannóniában is. Itt készült ránk
maradt filozófiai könyve, az Elmélkedések egy
része. Ebben írja: „Légy csak egyszerű, jó, tiszta,
nemes, természetes, igazságszerető, istenfélő, jóin­
dulatú, szeretettel teljes és kötelességtudó!...
Munkálkodj embertársaid javára!"
Milyen a szobor? A lovat aprólékos részletesség­
gel ábrázolták, még a kidudorodó erek és a bőr
gyűrődései is látszódnak. (A ló felemelt lába alatt
eredetileg egy barbár hadifogoly feküdt, akinek
a császár végül megkegyelmezett.)
B eszélg essetek a lovas szoborról a követ­
kező sz e m p o n to k alapján!
M ilyen a szo b o r ko m pozíciója (a ló és a
lovas m o zdulata, a ló és a lovas e g y m á s­
hoz viszo n yíto tt m érete)?
Mit fe je z ki a császár testtartása és te k in ­
tete?
A róm ai sz o b rá s z o k so k a t ta n u lta k a g ö rö g ö k tő l, u g y a n is g y a k ­
ran k é sz íte tte k m á so la to k a t híres g ö rö g sz o b ro k ró l. Ha n e m te t­
té k v o ln a , a kk o r n e m is m e rn é n k pl. M ü ró n : Diszkoszvető c ím ű
szo b rá t. V ajo n m ié rt? A z é rt, m e rt c s a k m á so la tk é n t m a ra d t fe n n
a z u tó k o r s z á m á ra , a z e re d e ti m e g s e m m is ü lt.
A ró m ai sz o b rá s z o k a g ö rö g ö k id e a liz á lt á b rá zo lá sá tó l e lté rv e ,
a valósághű (realista) á b rá zo lá sra tö re k e d te k . T á rg y ila g o sa n
m u ta ttá k b e a m o d e ll ka rak te ré t, p illa n a tn y i h a n g u la tá t, sőt
m é g a je lle m é t is é rz é k e lte tté k .
Az ókori római szobrászat legnépszerűbb műfajai téma
szerinti csoportosításban:
1. Portrék: p a tríc iu s o k , c s á s z á ro k és c s a lá d ta g ja ik , fő h iv a ta ln o ­
kok v a ló s á g h ű k é p m á sa i, sírszo b ro k.
2. Egész alakos szobrok: p a tríc iu s o k e g é s z alako s sz o b ra , iste ­
n e k és iste n n ő k , iste n k é n t á b rá z o lt c s á sz á ro k , g y ő z te s csa ta
e m lé k é re e m e lt lo vas sz o b o r (pl. M arcu s A u re liu s lo vas s z o b ­
ra). A h ó d ítá sa ik ra b ü szk e c s á s z á ro k sz ív e se n ö rö k ítte tté k
m e g m a g u k a t h a d v e z é rk é n t. A d ia d a lív e k és d ia d a lo s z lo p o k
je le n e te ib e n a z u ra lk o d ó c s á s z á r ala kját is g y a k ra n á b rá z o ltá k
a k a to n á k kö zö tt (pl. T raia n u s-o szlo p ).
3. Történelmi jeleneteket ábrázoló domborművek: h a d já ­
rato k sike reit m e g ö rö k ítő d ia d a lív e k , d ia d a lo s z lo p o k , s íre m lé ­
kek, é p ü le te k d íszei, s z a rk o fá g o k fe lü le te .
 Az ókori Itália művészete

Viaszportrék a lakóházakban

A z ókori R ó m á b a n n é p sz e rű v o lt a z a szo kás, h o g y a h á z a k b a n

k iá llíto tták a z ő sö k m e llszo b ra it. Ú g y ló g ta k a fa lo n a ro k o n o k
h alo tti m a szk ja i, m in t n á lu n k ré g e n a c s a lá d i fé n y k é p e k .
Ele in te c s a k a g a zd a g p a tríc iu so k , k é ső b b m á r az e g y s z e rű
e m b e re k is k é sz ítte tte k p o rtré t a c s a lá d ta g o k ró l. K ö zv e tle n ü l
a z e lh u n y t halála u tá n v ia s z le n y o m a to t v e tte k a z arcá ró l, ső t
e g y e s e k m á r é le tü k b e n e lk é s z ítte tté k a v ia s z le n y o m a to t a zé rt,
h o g y a rc v o n á s a ik a t m é g é le th ű b b e n rö g zítsé k a z u tó k o r s z á ­
m á ra . T e m e té sk o r a z ő sö k v ia s z s z o b ra it a k o p o rsó e lő tt vitté k ,
e záltal a te lje s c sa lá d d a l je lk é p e s e n a h o lta k is ré szt v e tte k az
e lh u n y t b ú c s ú z ta tá s á n . A v ia s z n e m
b iz o n y u lt ta rtó s anyagnak, a
sz o b ro k e lp is z k o ló d ta k , e lk o p ­
ta k. E z é rt k é ső b b a p o rt­
rékat ta rtó s a b b a n y a g b ó l:
b ro n zb ó l ö n tö tté k vagy
m á rv á n y b ó l fa ra g tá k ki.
A p o rtré k ta n u lm á n y o ­
zá sa so rá n fe ltű n t, h o g y
m ily e n so k a g ö n d ö r h aj­
v ise le t. K ü lö n ö se n a n ő k n é l
láth atu n k vá lto za to san fésü lt
frizurákat. B e g ö n d ö ríte tt v a g y
b e fo n t ho sszú h aju kb ó l ko n tyo t
é p íte tte k, v a g y a loknikat sz a b a ­
Barberini patrícius az ősök mellszobraival
d o n a n ya ku kb a e re szte tté k. A m ű ­ (Kr. e. 1. század vége), márvány
vé szie n e lre n d e z e tt frizu rát arany- v a g y
e z ü stszálak b ó l fo n t hálóval fe d té k le.

Női portré (i. század vége),

márvány

A karaktervonások és a jellem

A ró m a i p o rtré sz o b rá sz a t je lle g z e te s s é g e , h o g y a z a rc v o n á s o k
realista á b rá zo lá sá n túl a je lle m á b rá z o lá s ra is tö re k e d te k a s z o b ­
rászo k. C a ra ca lla c s á sz á r p o rtré ja is o ly a n kife jező , h o g y ha n e m
ism e rjü k a c s á sz á r é le tra jz á t, a kk o r is k ö v e tk e z te th e tü n k a m im i­
ka a la p já n a tu la jd o n sá g a ira .

Je lle m e z z é te k kö zö sen a csá sz á rt! M it fe je z ki a te k in te te , és

m it o lv a sto k le a m im ik ájáró l? G y ű jts é te k ö ssze a fe lso ro lt
tu la jd o n sá g o k a t, m a jd e lle n ő riz z é te k le tö rté n e tírá s o k a la p já n ,
h o g y h e ly e s vo lt-e a fe lté te le zé se te k !
Caracalla császár portréja (3. század eleje), márvány
Szimbólumok és hatalm i jelvények
A róm ai u ra lko d ó k, a p o lg á ro k és a k a to n á k v ise le tű k k e l és
k ü lö n b ö z ő k ie g é s zítő ke lléke kke l is k ife je z té k ra n g ju k a t.
A R ó m a i B iro d a lo m le g n a g y o b b h a ta lm ú ura a c s á s z á r vo lt.
A c s á s z á rt sz in te iste n k é n t tisz te lté k . T e k in té ly é t a z is n ö v e lte ,
ha iste n k é n t je le n íte tté k m e g a m ű v é s z e k . C la u d iu s c s á s z á rt
p é ld á u l Ju p ite r fő is te n k é n t á b rá zo lta a sz o b rá s z. A fe jé re h e ­
ly e z e tt b a b é rk o sz o rú a c s á s z á r d ic s ő te tte it, h a ta lm á t és a lelke
h a lh a ta tla n sá g á t je lk é p e z te . A g y ő z te s h a d v e z é re k e t b a b é rk o ­
sz o rú v a l tü n te tté k ki, e z é rt k é ső b b a b a b é rk o sz o rú a g y ő z e le m
és a d ic s ő s é g je lk é p é v é v á lt. A c s á s z á r láb ánál álló sas a fő is te n ­
h e z k a p c s o ló d ó je lk é p e s m a d á r és e g y b e n a R ó m ai B iro d a lo m
le g fő b b s z im b ó lu m a v o lt. A z ég i a ka ra to t és az u ra lk o d á st je l­
ké p e zi.
A ró m ai h a d s e re g sike ré t a fe ls z e re lts é g é n e k is k ö sz ö n h e tte .
A jó l s z e rv e z e tt c s a p a to k (lé g ió k ) h a ta lm a s te rü le te k e t h ó d íto t­
ta k m e g . A k a to n á k ra n g já t az ö ltö z e tü k é s e g y é b je lk é p e s fo r­
m á k (sisak, v é rt stb.) is k ife je z té k (lásd a rajzo ko n).

Claudius császár
(1. század közepe), Zászlóra tűzött signumok (a Római Birodalom és
márvány, Róma, a hadsereg jelvényei). A középen levő koszorú azt jelzi,
Vatikáni Múzeum hogy a légió elsőként mászta meg az ellenséges vár falait

Fémsisak Babérkoszorú
Lószőr sisaktaréj

Nyakpajzs

vFém lemezvért
Q (vállvért, Köpeny
^ mellvért) í

Gyalogsági
Bőrből kard \
készült'
mellény W \ Díszes fém
[ mellvért
Bőrnyelvek Bőrnyelvek
Gyapjú
tunika Páncéling
(gyűrűsvért)

Bőrrel bevont fa- vagy Bőrsaru Magasra felszíjazott szandál (calceus)

Légionáriusok fémpajzs Zászlóvivő (signifer) és hadvezér
 Az ókori Itália művészete

A római viselet (olvasmány) Tudod-e,

A ró m a ia k v ise le te n é h á n y a la p típ u sb ó l állt. A fé rfia k és n ő k is
v ise lté k a ls ó n e m ű k é n t a b ő tunikát (in g ru h a ). A fé rfia k é té r­
d ig , a n ő k é b o k áig ért. C sa k tu n ik á b a n n e m ille tt n y ilv á n o s a n
m u ta tk o z n i. A sz a b a d róm ai fé rfia k le g fő b b ru h a d a ra b ja a t u n i­
ka fö lé te k e rt tóga* vo lt. H a ta lm a s m é re te m ia tt kü lö n erre
a célra k é p z e tt sz o lg á k a t a lk a lm a z ta k , akik s e g íte tte k az ö ltö z k ö ­
d é s b e n , a ru h a re d ő k e lre n d e z é s é b e n . A n ő k a z e g y s z e rű t u n i­
ka fö lé e g y tu n ik a sz a b á sú sz ín e s stólát v e tte k fel, m e ly e t a v á l­
lon k a p cso k k a l rö g zíte tte k . Ha k ilé p te k a h á z b ó l, a kko r m é g
e g y té g la la p alakú köntöst is te ríte tte k a vá llu k ra , e s e tle g m é g
a fe jü k e t is b e ta k a rtá k v e le . A fé rfia k és a n ő k lá b b e lije a p án -
to s bőrszandál vo lt. A fé rfia k lábbelijének (saru, c ip ő , c siz m a )
sz ín e ra n g o t je lz e tt: a sz e n á to ro k fe k e té t, a p a tríc iu s o k vö rö s
b ő rb ő l k é szü lt fé lc ip ő t h o rd ta k . A g y e rm e k e k ru h á za ta m e g ­
e g y e z e tt a fe ln ő tte k é v e l.
.. .hogy a tóga redőzetének elrendezését, a testre csava­
rás módját szabályok rögzítették?
a) A 3,5 méter széles és 5 méter hosszú ruhadarabot elő­
ször félbehajtották, majd sűrűn beráncolták.
b) A hátukra terítették úgy, hogy egyharmada a bal válluk
fölött lógott.
c) A másik, hosszabb végét a jobb kar alatt előrehozták és
a bal vállon hátravetették.
d) A lepel háton lévő részét a jobb vállig széthúzták.
e) A bal oldalon leeresztett egyharmad részt a mellrészen
kissé felhúzták. Ezt a buggyosan visszaejtett részt zseb­
nek is használták.
Rangjelző tógák:
• A császár tógája fehér alapszínű, bíbor csíkkal szegé­
lyezve.
• A magas rangú hivatalnokok tógája arannyal kihímzett,
vörös színű.
• A gyásztóga színe fekete.

Kr. e. i századi viseletekAugustus császár békeoltáráról

Ig lg íJ P B ií^ a képzelet világa 5.

Művészettörténeti összefoglalás
1. O ld já to k m e g kö zö sen a felad ato t! M o n d já to k el, h o g y m it á b rá z o ln a k a rajzok! K e re ssé te k m e g az a z o ­
n o s stílu sk o rsza k b a n ké szü lt alkotáso kat!

2. Mitológiai szereplők orvosi rendelői. Já ts s z u k a zt, h o g y a g ö rö g O lü m p o s z h e g y e n o rvo si re n d e lő ­

ket n yito tta k, és a b e te g e k m e g fe le lő h e lyre irá n yítá sá t rád b ízták! A fe lso ro lt n e v e k a lap ján n e ke d kell
e ld ö n te n i, h o g y kiket irá n yíta sz a z állato rvo si re n d e lő b e , é s kiket a z iste n e k re n d e lő jé b e . Kik a zo k , akik
a z e lő ző k e ttő b e n e m m e h e tn e k , m e rt ke v e ré k lé n y e k , e z é rt külön re n d e lő t ta rta n a k fe n n szá m u k ra ? Ha
k ü lfö ld ie k e t (vag yis n e m g ö rö g m ito ló g iai sz e re p lő k e t) is ta lá lsz a fe lso ro lta k kö zö tt, a zo k at kü lö n ü g y in ­
té z é sre küldd el, m e rt c s a k u tán a m e h e tn e k a ren d elésre !

I. M in ó ta u ro sz , 2. Z e u sz , 3. A n u b is z , 4. P e g a zu s, 5. O zirisz, 6. Pán, 7. S z fin x , 8. G riff, 9. H e sz tiá ; 10. H é rak lé sz,

II. H ó ru sz, 12. D io n ü sz o sz , 13. K e rb e ro sz , 14. P o s ze id ó n , 15. S ziré n , 16. M ard u k, 17. K e ntau r, 18. H atho r,
19. A rte m is z , 20. ízisz, 21. H árp ia, 22. A m o n , 23. M e d u sza (G o rg ó ), 24. Trito n , 25. K ü k lo p sz, 26. Á p isz

3. Művészeti totó. M in d e n ké rd és v a g y állítás m e lle tt két v á la sz áll. Ha az e lső t ta rto d h e ly e sn e k , akko r írj le
a fü z e te d b e v á la sz k é n t 1-et, ha a m á so d ik ra tip p e lsz , akkor 2-t, ha e g y ik se m igaz, akko r v á la sz o d x-e t ér!

1. A z e lső ősko ri b a rla n g fe lfe d e z é s é n e k h e lye . A szakkarai lép­

7. Falait m á za s té g lával b u rko lták.
Lascaux v a g y Altamira csős piramis v a g y a sumer zikkurat Urban
2. F ü g g ő le g e s k ő tö m b ö k k e l k ö rü lv e tt, e g y e tle n 8. A b a b ilo n ia k k íg yó fe jű , sá rk á n y te s tű sz e n t állata
óriási kő lap p al le fe d e tt őskori sír n e ve . Dolmen v o lt. Marduk v a g y Istar
vagy kromlech 9. A H old és a v a d á s z a t iste n n ő je a g ö rö g m ito ló ­
3. A v ilá g le g m a g a s a b b p ira m isa é p ü lt a z ő s z á m á ­ g iá b a n . Artemisz v a g y Hermész
ra. Kheopsz fáraó v a g y Khephrén fáraó 10. A ró m ai la k ó h á za k b e lső u d v a ra , m e ly e t so k e s e t­
4. M ú m ia fo rm á jú . Fe jé n sz a rv a k k a l d ís z íte tt fe h é r b e n o s z lo p s o r v e tt körül. Átrium v a g y opeion
k o ro n át vise l, k e z é b e n a h a ta lo m je lk é p e it, a kor­ 11. H o sszú ru h á b a n á b rá z o lt n ő a g ö rö g s z o b rá s z a t­
b á c s o t és a g ö rb e b o to t ta rtja . A z a lvilá g iste n e . b an . Kurosz v a g y kóré
Hathor v a g y Hórusz 12. A P a rth e n o n sz o b ra it, d o m b o rm ű v e it ké szítő és
5. A z a la ko k k ö rv o n a la it b e le v é s té k a kő b e, m a jd a m ű v é s z e ti m u n k á it v e z e tő sz o b rá sz. Polüklei-
a fo rm a ré szle te it a k ö rv o n a lo n b elül m in tá z tá k . tosz v a g y Pheidiász
Magas dombormű v a g y lapos dombormű 13. A g ö rö g s z ín h á z k ö z é p p o n tjá b a n k ia la kíto tt kör
6. A fro n tá lis á b rá zo lá s sz a b á ly a i sz e rin t ké szü lt v a g y fé lk ö r alakú előtér. Orkesztra v a g y szkéné
sz o b ro t g rá n itb ó l fa ra g tá k . Gudea ülőszobra 13 + 1. A F la v iu so k u ra lko d ása id e jé n é p ü lt a z 1. s z á ­
va g y az írnok szobra zadban. Colosseum v a g y Pantheon
 Rajzolás, festés, mintázás

E b b e n a fe je z e tb e n a k é p z ő m ű v é sze ti á g a k kü lö n b ö ző té m á i,
te c h n ik á i és a n y ag a i sz e re p e ln e k . M e g fig y e lh e te d a te rm é sz e ti
é s m e s te rs é g e s fo rm á k je lle m z ő tu la jd o n s á g a it. Ö tle te k e t
ta lá lsz arra, h o g y a n vá zo ld fel a lá tv á n y t, m ilye n m ó d sz e re k ­
kel é rzé k e lte sd a kü lö n b ö ző fe lü le te k je lle g z e te s s é g e it a v o n a ­
lakkal, a tó n u so k k a l és a szín e k ke l. A lá tv á n y m ű v é s z i á ta la k ítá ­
sá n a k n é h á n y m e g o ld á sá t is m e g ism e rh e te d . Eze k c s a k g o n ­
d o la té b re sz tő k é n t, és n e m a z e g y e tle n le h e tsé g e s m e g o l­
d á sk é n t sz e re p e ln e k itt. E lső d le g e s c é lo d a z le g y e n , h o g y az
a lk o tó m u n k a so rá n saját ö tle te id m e g v a ló sítá sá ra tö reked j!
Ne v e szítsd el a k e d v e d , ha e lső re n e m sike rü lt a z e lk é p z e ­
lé se d n e k m e g fe le lő a lko tást létreh o zn i! G o n d o lj arra, h o g y
m in d e n n e k a z alapja a g ya ko rlás, és m in d e n ism e re t elsa já tí­
tá sá h o z idő sz ü k sé g e s! A ra jz tu d á so d a t is a kitartó g ya ko rlás
és a k ísé rle te ző k e d v fo g ja fe jle sz te n i. A k ö n y v v é g é n n é h á n y
k é p z ő m ű v é sze ti te ch n ik á ró l o lv a sh a tsz, m e ly e k leírása m e lle tt
a k ip ró b á lá sh o z a já n lo tt té m á k is sz e re p e ln e k , te rm é s z e te s e n
c s a k ö tle tké n t.

cf#
 &
A képzelet világa 5.

M iért színes a
Az összeadó színkeverés A látás fe lté te le a fén y, m e ly k ü lö n b ö z ő h u llá m h o s s z ú s á g ú
su g a ra k ö s sz e ssé g e . Ha a fé n y ú tjá b a p riz m á t* á llítu n k , a kko r az
A különböző színárnyalatok a színes fénysugarak egy­
a su g a ra k ú tjá t m e g tö ri, és a z a d d ig fe h é rn e k lá tszó d ó fé n y szí­
másra vetítésekor keletkeznek.
Alapszínek: a vörös, a zöld és az ibolya fény. Mindhármat nei láth a tó vá v á ln a k .
egymásra vetítve fehér színt kapunk. Az összeadó színke­
verés mellékszínei:
vörös fény + zöld fény = sárga fény
vörös fény + ibolya fény = rózsaszín fény
ibolya fény + zöld fény = zöldeskék fény

A kivonó színkeverés
A különböző színárnyalatokat festékek összekeverése­
kor kapjuk. A tá rg y a k s z ín e (lo k álszín *) attó l fü g g , h o g y m ilye n szín ű s u ­
A kivonó elnevezés onnan származik, hogy új színárnyala­ g a ra k a t v e r vissza v a g y nyel el. Ha a ráeső fé n y t c s a k n e m te lje s
tok úgy keletkeznek, hogy az egyik szín a hozzákevert má­ e g é s z é b e n vissza v e ri, a kk o r fe h é rn e k , ha c s a k n e m te lje s e n e l­
sik színből bizonyos fénysugarakat kivon. nyeli, a kko r fe k e té n e k látju k a tá rg ya t.
Főszínek: a sárga, a vörös és a kék, melyek nem állíthatók
elő más színekből.
Mellékszínek: a narancssárga, a lila (ibolya) és a zöld, ame­
lyek két-két alapszín összekeverésével keletkeznek.
További árnyalatokat kapunk, ha egy főszínt összekeve­
rünk egy mellékszínnel. PL: kék + zöld = kékeszöld.

Claude Monet (klód moné): A roueni (ruan) katedrális hajnalban és naple­

mentekor (1894). Monet festménysorozatban örökítette meg a különböző
napszakok fény- és színváltozásait
 Rajzolás, festés, mintázás

Adj nevet a színeknek!

2. G y ú jtsd ki K o szto lán yi D e z ső v e rs é ­

ből a szín eket! Találj ki te is a lap o n
lé vő 12 szín h a n g u la tá h o z illő e ln e v e ­
zé seke t! A d h a ts z a kö ltő h ö z h a s o n ló ­
an fa n tá z ia n e v e t is (pl. tréfás-lila), d e
a) h a so n líth a to d a sz ín e k e t a va ló sá g
fo rm á ih o z is (pl. e g é rsz ü rk e , h ó feh ér,
k o ro m fe k e te , k á v é b a rn a , b a ra c k ró ­
zs a s zín , ib o lyalila, h a ra g o sz ö ld , o rg o ­
nalila stb.).
3. F o ly ta sd to v á b b a sz ín e k fe lso ro lását
a fü z e te d b e n !

Kosztolányi Dezső
Mostan színes tintákról álmodom

Legszebb a sárga. Sok-sok levelet

e tintával írnék egy kisleánynak,
egy kisleánynak, akit szeretek.
Krikszkrakszokat, japán betűket írnék
s egy kacskaringós, kedves madarat.
És akarok még sok másszínű tintát,
bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,
és kellene még sok száz és ezer
és kellene még aztán millió:
tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,
szemérmetes, szerelmes, rikító,
és kellene szomorú-viola
és téglabarna és kék is, de halvány,
akár a színes kapuablak árnya
augusztusi délkor a kapualján.

És akarok még égő-pirosat,

vérszínűt, mint a mérges alkonyat,
és akkor írnék, mindig-mindig írnék,
i) kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:
arany-imát írnék az én anyámnak,
arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.
És el nem unnám, egyre-egyre írnék
egy vén toronyba, szünes-szüntelen.
Oly boldog lennék, Istenem, de boldog,

Kiszínezném vele az életem.

k) I)

1. B e s z é ljé te k m e g , h o g y a fe lso ro lt fo g a lm a k ta rta lm á t m i­

lyen sz ín e k fe je z n é k ki a le g h a tá so sa b b a n ! Tudod-e,
Tisztaság, búskomorság, vidámság, remény, irigység, gyász, .. .hogy a színek azon kívül, hogy az emberek hangula­
nyugalom, életöröm, szeretet, félelem, harag, romantika, szelíd­ tát befolyásolják, bizonyos tulajdonságokhoz, érzelmek­
ség, természet, fény hez is köthetők?
 ^ d É §
A képzelet világa 5.

Tudod-e, A színezet
.. .hogy az egymás mellé festett kiegészítő színek felerő­
sítik egymás hatását? Ha a kiegészítő színek egy képen A sz ín k ö rö n e lh e ly e z k e d ő s z ín e k m e g n e v e z é s e a színezet.
szerepelnek, akkor a színeket élénkebbnek látjuk. A sz ín k ö rö n e g y m á ss a l s z e m b e n álló sz ín e k e t k ie g é szítő (k o m p ­
Vajon miért? A magyarázat az emberi látás érdekességé­ le m e n te r* ) s z ín e k n e k n e v e z z ü k . E g ym á ssa l ö s s z e k e v e rv e sö té t­
ben kereshető. Szemünk úgy működik, hogy ha hosszasan
szü rk e sz ín t a d n a k.
nézünk egy színt, akkor a körülötte lévő területen a kiegé­
szítő színét is látjuk (pl. a vörös mellett a zöldet). sarga
Utóképhatásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy
szín hosszas nézése után a szem a kiegészítő színt is látja. sárgászöld sárgásnarancs

1. P ró b áld ki az u tó k é p h a tá st! N ézd zöld

narancs
közelről a vö rö s színfoltot, m ajd e g y
p erc után n é z z a m e lle tte lévő b e k e ­
retezett területre! K ísé rletezz m ás szí­
vorosesnarancs
nekkel is!
kékeszöld

vörös

vöröseslila
kékeslila
2. N ézd m e g R e n o ir Bohóc c ím ű fe st­
m é n y é t! A piros ruha körül a szem
a u to m a tik u sa n zö ld á rn yé k o t ké p e z,
am i fo ko zza a zö ld h á tté r szín e re jé t. 3. T e rv e z z k ie g é szítő sz ín e k re é p ü lő sz ín k o m p o z íc ió t!

Színkompozíció papírkivágással
a) Válaszd ki, hogy melyik kiegészítő színpárral készítesz színkompozíciót! Az egyik szín lesz
a háttér, a másikból pedig a mintákat fogod kialakítani.
b) A mintát alkotó színes papírból vágj ki egy 1 6 x 1 6 cm-es négyzetet! Hajtsd be mindkét
felezőegyenes mentén!
c) Vágd félbe az összehajtott, négyrétegű papírt egy megtervezett vonal mentén!
d) Hajtsd szét, majd vágd fel a hajtásvonalak mentén a lapokat!
e) Készítsd el a színkompozíciót! Ragaszd fel a háttérszínként szolgáló lapra a legmegfele­
lőbbnek gondolt elrendezést!

Auguste Renoir (ogüszt rönoár): Bohóc (1909),

olaj, vászon, 120x70 cm
 Rajzolás, festés, mintázás

A színek hőhatása Tudod-e,

A sz ín e k h ő é rz e te t ke lte n e k b e n ­
.. .hogy a színek hőérzetünkre gyakorolt hatását tudomá­
nünk, e z é rt m e g k ü lö n b ö z te tü n k nyos kísérletekkel is igazolták. Az egyik vizsgálat úgy zajlott
h id e g és m e le g sz ín e k e t. Hideg le, hogy a munkahely egyik termét kékeszöldre, a másikat
színek a sá rg ászö ld , a zö ld , a kékes­ pedig vörösesnarancs színűre festették.
zö ld , a kék, a kékeslila és a lila. A le g ­ A kékeszöld teremben a 15 °C-os hőmérsékletet már hi­
degnek érezték, a vörösesnarancs teremben pedig csak
h id e g e b b szín a ké keszö ld .
11-12 °C-on kezdtek el fázni. Ebből arra a következtetésre
Meleg színek a sárga, a sárg ás­ jutottak a kutatók, hogy a hideg színek mérséklik a vérke­
n a ra n c s, a n a ra n c s, a v ö rö s e s n a ­ ringést, a meleg színek pedig aktivizálják.
I ran cs, a vö rö s, a vö rö seslila. A le g ­ Egy másik - állatokkal végzett - kísérlet is hasonló ered­
i m e le g e b b szín a vö rö se s n a ra n c s . ményre vezetett. Versenylovak istállóját két részre osztották.
_______________ N é h á n y szín h ő h a tása a kö rü lö tte Az egyik felét kékre, a másikat vörösesnarancsra mázolták.
Verseny után a kék helyiségben hamar megnyugodtak a lo­
lé vő szín e k tő l is fü g g . Például a lila a
vak, a vörös oldalon viszont sokáig felhevültek és nyugtala­

■
h id e g sz ín e k kö zö tt m e le g e b b n e k nok maradtak.
látszik.

1. B e s z é lg e s s e te k a s z ín e k h ő é rz e tü n k ­
re g y a k o ro lt h atá sá ró l! S o ro lja to k fel
néhány p é ld á t a rra, h o g y m ily e n
h e ly is é g e k b e n e lő n y ö s e b b a h id e g ,
A színek térhatása
é s hol c é ls z e rű b b in k á b b a m e le g
A szín e k ke l té rb e lis é g e t is k ife je z h e tü n k . A s z a b a d te rm é s z e t­
s z ín á rn y a la to k a t a lk a lm a z n i!
ben a meleg színek közelebbinek, a hideg színek távolab­
binak látszódnak.
 A képzelet világa 5.

Tónus (valőr*)

A tó n u s a szín e k kü lö n b ö ző világ o sság i és sö tétség i foka. A le g ­

v ilá g o s a b b szín tó n u s a sárga, a le g sö té te b b p ed ig a lila. A le g ­
e rő s e b b sö té t-vilá g o s k o n tra sz t (a fe k e te -fe h é r u tán) e két
szín kö zö tt jö n létre. A te lt szín ű vö rö s é s zö ld tó n u s a a z o n o s.
Péld áu l e g y fe k e te -fe h é r fo tó ké szíté se k o r n e m k ü lö n ü ln e k el
e g y m á s tó l a vö rö s és zö ld fo rm á k , m e rt a z o n o s sz ü rk e á rn y a la t­
b an lá tszó d n a k .

A sö té t h á tté r e lő tt a v ilá g o s s z ín e k k ö z e le b b in e k lá ts z ó d ­
nak, a sö té te k p e d ig b e le o lv a d n a k a h á tté rb e . S ö té t h á tté r e lő tt
a le g k ö z e le b b in e k a sárga szín látszó d ik, a le g tá v o la b b in a k p e ­
dig a lila. T ö b b is m e rt g rafika és fe s tm é n y a sö té t-vilá g o s (fé n y ­
á rn yé k ) ko n tra sztra é p ü l.

B e szé ljé te k m e g , h o g y a z itt láth ató ké p e ke n m i v o lt a m ű v é ­

sz e k célja a tó n u s k o n tra s z t alk alm azásáv al!

Rembrandt: Aranysisakos férfi (1650),

olaj, vászon, 67x50 cm

Edvard Munch (műnk): A sikoly ('895). litográfia Caravaggio (kárávádzsó): Szent Pál megtérése (1601), olaj, vászon,
(kőnyomat) 230x175 cm, Róma, Santa Maria dél Popolo
 Rajzolás, festés, mintázás

Telítettség

a) Telített színek*: a szín k ö r tiszta , szü rk e ta rta lo m nélküli színei.

S e fe k e te , se fe h é r szín n in c s b e n n ü k .

bjTört színek*: a sz ín e k te líte tts é g é t m e g s z ü n te th e tjü k , ha

fe k e té t v a g y fe h é re t k e v e rü n k h o z z á ju k . A fe k e te ta rta lo m
n ö v e lé s é v e l a sz ín e k to m p íth a to k , a fe h é rta rta lo m n ö v e lé s é ­
vel d e ríth e tő k .

d e ríte tt sz ín e k to m p íto tt sz ín e k

Harmonikus színek: a szín k ö r a zo n o s ta rto m á n y á b a n - pl. a

sárga és a v ö rö s kö zö tt - e lh e ly e z k e d ő szín e it, to v á b b á e g y a d o tt
szín k ü lö n b ö ző á rn ya la tait h a rm o n ik u s s z ín e k n e k n e v e z z ü k .
Semleges szín*: a fe h é r, a fe k e te és a szü rk e á rn ya la to k .
Tarka színek*: a sz ín k ö r tiszta szín e i és a zo k d e ríte tt és t o m p í­
to tt á rn ya la tai. Semleges és tarka színek árnyalatai

Keserű Ilona: Labirint (1998), olaj, vászon, 140x180 cm

Variációk íves és egyenes vonalakra
1. T e rv e z z h u llá m z ó v o n a la k b ó l g ra fi­
kát és sz ín k o m p o z íc ió t! Pró bálj té rh a ­
tá st e lé rn i a po nt- és v o n a lsű rű s é g ­
g el, a k ü lö n b ö z ő tó n u sfo k o za to kk a l
és tó n u sk o n tra szto k k a l!

Tari Eszter: IntroXVI. (2008), olaj, vászon, 132x200 cm

Tari Eszter: Reciprokll. (2012), akril, olaj, 50x40 cm

2. Á lla p íts á to k m e g , m ilye n sz ín k o n tra s z to k a t a lk a lm a z o tt Tari

E sz te r a fe s tm é n y e in !

Vörös Sára: A vízmosta kavicsok inspirációjára épülő színkompozíció. Diák­
munka. Színes ceruza
Zöldi Bianka: Kontraszt. Diákmunka, Hosszúhetényi Általános Iskola
(fti Grosch Szilárd)
Ignácz Andrea: Hideg-meleg színkontraszt. Diákmunka, Hosszúhetényi
Általános Iskola (ft.: Grosch Szilárd)
Rajzolás, festés, mintázás
1. Térhatás
A lko ss v o n a la k és tó n u s o k s e g íts é g é ­
vel d o m b o rú n a k és h o m o rú n a k látszó
fe lü le te t! K ísé rle te zz k ü lö n b ö z ő szín ű
és kü lö n b ö ző irán yú v o n a la k e g y m á sra
satíro zásával! A já n lo tt te c h n ik a : szín e s
ce ru za .
2. Vonalak és foltok kontrasztja
T e rv e z z egyenes vagy íve s v o n a la k
és sz a b á ly o s v a g y sz a b á ly ta la n fo lto k
e lle n té té re é p ü lő szín k o m p o zíc ió t!
A k o m p o z íció fe ltű n ő e n fe je z z e ki a v á ­
laszto tt e le m e k e lle n té té t!
T a g o ld a ra jzla p o d a t te ts z ő le g e s irá n y­
b an , te ts z ő le g e s a rá n y b a n és te ts z ő le ­
g e s a la k z a tb a n két részre! A z e g y ik te ­
rületre c s a k fo lto ka t s z ín e z z a z e lk é p z e ­
lésed szerin ti k o m p o z íc ió b a n , a m ásikra
p e d ig c s a k vo n alak at! K é p zeld el, h o g y
a vizu á lis e le m e k m in d k é t oldalról e lin ­
d u ln a k a m á sik térfélre! E z t ú g y s z e m ­
léltesd , h o g y a két kid o lg o zási stílus
kö zö tt „a v á n d o rlá sn a k in d u lt" v o n a la k
é s fo lto k ta lálko zásán ál m in d k é t m inta
sze re p e lje n ! A lk a lm a zd a m in ta ism é t­
lést, a ta k a rá st és a lé p té k v á ltá st a k o m ­
p o z íció kid o lg o zásako r!
3. Színkontraszt
V álassz a ta n u lt sz ín k o n tra s zto k közül
(s z ín e z e tk o n tra s z t, k ie g é s z ítő s z ín e k
ko n tra sztja , tó n u s k o n tra szt, h ő fo k k o n t­
raszt, s e m le g e s é s tarka sz ín e k ko n t­
rasztja)! T e rv e z z a z a d o tt ko n tra sz t a l­
k a lm azásáva l sz ín k o m p o z íc ió t!
 A képzelet világa 5-

1. Fekete-fehér tónuskontraszt
a) V ágj ki fe k e te v a g y fe h é r ka rto n b ó l
n é g y e g y fo rm a n é g yze te t!
b) M in d a n é g y n é g y z e te t v á g d ké tfe lé
e g y te rv e z e tt rajzo lat sze rin t, p é ld á ­
ul átló s irá n yb a n v a g y az o ld a lfe le ző
p o n tb ó l kiin d ulva!
c) R ag aszd fel a n é g y z e te k e t e g y tó n u s ­
b an e lté rő karto nra! Fig yelj arra, h o g y
a v á g á s v o n a la m e n té n ú g y c s ú s z ­
ta sd el e g y m á s tó l a 2-2 ré szle te t,
h o g y az a la p la p tó n u sa k ie m e lje a
v á g á s rajzolatát!
d) K é sz ítse te k kö zö s k o m p o z íc ió t az
e g y m á s m e llé ille sz te tt e g y é n i al­
ko táso kb ó l!

2. ívek és egyenesek harca

A lko ss e g y e n e s és íves v o n a la k e lle n té ­
té re é p ü lő k o m p o zíció t!
A k ü lö n b ö z ő ka rak te rű v o n a la k e g y ü t­
tes a lk a lm a z á sa m o zg a lm a ssá g o t, d i­
n a m iz m u s t v isz a lá tv á n y b a . T e re m ts
fe sz ü ltsé g e t a vizu ális a la p e le m e k el­
le n tétével és a z a szim m e trik u s k o m p o ­
zícióval!
A le g jo b b ö tle te d e t ké szítsd el szí­
n e sb e n ! A k id o lg o zá sn á l a lk alm azd a
szín e krő l ta n u ltak a t! Pl. fess sz ín k o n t­
raszto t, v a g y erő sítsd m e g a v o n a la k
té rh a tá sá t a sz ín e k té rb e lisé g e t kifejező
tu la jd o n sá g a iv a l!
 Rajzolás, festés, mintázás

Síkból a térbe
1. Sík és tér kontrasztja
Rajzolj a té rb e lisé g illú zió ját keltő sz í­
n e s szala g o ka t! B ú jtasd a sz a la g o k a t
e g y m á s alá, le g y e n e k ta k a rá so k a fo r­
m a té rb e li m o zg ásako r! F o lyta sd a té r­
b e lisé g illú zió ját keltő sz ín k o m p o z íc ió t
a síkb ó l té n y le g e s e n k ie m e lk e d ő p ap ír­
csíkokkal!

Rapp Klaudia: Síkból a térbe, Hosszúhetényi Általános Iskola

(ft.: Grosch Szilárd)

2. Papírplasztika
T e rv e z z íves fo rm á kb ó l p ap ír d o m b o rm ű v e t! A lka lm a zd a v á ­
gás, a hajlítás, a so drás és a rag asztás technikáját! A szín es d o m ­
b o rm ű v e t e g y m á sh o z h arm o n iku san illeszked ő szín so ro kb ó l
állítsd össze! Ha csa k fe h é r karto n t használsz, akkor a d o m b o ­
rodó fo rm á k v e te tt árnyékai érd ekes h atást a d n a k a k o m p o z íc i­
ó d n a k . Rajzold le a k o m p o z íc ió e g y részletét!
Képalkotás foltokkal és vonalakkal
Akvarell
Az akvarellfestéket többnyire fehér papírra, vékony ré­
tegben kell felfesteni. Az egymás fölé festett híg tónusok
egymásba folyhatnak. Akkor szép igazán az akvarell, ha a
felső színrétegek alól áttetszenek az alulra festett színek,
és áttűnik a fehér papír. Ha festés előtt bevizezed a rajzla­
pot, akkor szép, elmosódó felületeket hozhatsz létre.

Tempera
A tempera fedőfesték, ezért az akvarelltől eltérően nem­
csak világos színű papírra lehet vele festeni. Sűrűbben kell
használni, mint az akvarellt, és akkor sötét felületre is fest­
hetjük.
Fröcskölt papír, a kva re 11

Fröcskölt papír
a) Terítsd be az asztalodat újságpapírral! Tedd rá a fehér
vagy színes rajzlapot!
b) Festékezz be egy fogkefét vagy ecsetet, és spricceld
a festéket a lapra! (Ütögesd meg az ecset nyelét, vagy
húzz végig egy vonalzót a fogkefe sortéin!) Használj
több színárnyalatot is a fröcsköléshez!
A fröcskölt alap háttérül szolgálhat egy festményhez.
A festék száradása után rajzolhatsz rá tollal vagy krétával.
Ha fröcskölés előtt kivágott sablonokat helyezel az alapra,
akkor ezek a részek megtartják az eredeti alapszínt.

Horváth Zsófia -.Akvárium, akvarell, filctoll. Diákmunka, Győr-Ménfőcsanak,

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ (ft.: Lázárné Verebes Ilona)

Festékfújás
a) Tegyél a rajzlap közepére egy vagy két színből álló tus­
vagy festékfoltot!
b) Helyezd a szívószál egyik végét a folt közepébe, és fújj
bele! Tereld a festéket különböző irányba!
c) A véletlenszerűen formálódó foltok száradása után foly­
tasd a képet! Legyen a foltból fa, érdekes állatka, arckép
stb.! A grafikai kiegészítéshez használj filctollat vagy
színes ceruzát!

Kókai Alexandra: Bogár, színes tus, filctoll. Diákmunka, Győr-Ménfőcsanak,

Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ (ft.: Lázárné Verebes Ilona)
 Rajzolás, festés, mintázás

Papírszövés
Szövés
A szövés két - egymásra merőleges és egymást keresztező
- fonalrendszerbó'l áll. A hosszában kifeszített fonalak
a láncfonalak, az ezek közé vízszintesen bevezetett fona­
lak a vetülékfonalak.
A szövés ősi mesterség. Már az őskorban is állítottak elő
a szövés technikájával használati tárgyakat az emberek.
Pl. hajlékony ágakból kerítést készítettek, a növények szá­
raiból és leveleiből tárolóedényeket szőttek.
Kezdetben a szövés legegyszerűbb módját, az ún. vászon­
szövést ismerték. Az ezzel a technikával készített szövet­
nél a vetülékfonalakat mindig úgy bújtatják a láncfonalak
közé, hogy egy szál alul, egy szál felül legyen.

K é szíts p a p írb ó l a szö vé s te c h n ik á já v a l

képet! A z a la p h o z és a v e tü lé k k é n t szo l­
g á ló p a p írc sík o k h o z is sz ín e s v a g y m in ­
tá s p a p írt használj! K ísé rle te zz tö b b fé ­
le m e g o ld á ss a l: pl. fess b e tö b b lap o t
sz ín á rn y a la to sa n , v a g y v á la ss z a sz ö v é s­
h e z fig u rá lis k é p e t (pl. n a p tá rk é p , ú js á g ­
kép). Szőj b e le e g y s z ín ű p ap írcsíko k a t,
v a g y e g y m á sik képet!

A papírszövés menete
• Válassz egy téglalap alakú pa­
pírt alapnak! Vágd fel függőleges
irányban 8-10 sávra (lásd az ábrán)!
Vigyázz, hogy felül és alul ne vágd
végig! Kísérletezz: érdekes ha­
tást érhetsz el, ha a bemetszéseket
nem párhuzamosra, hanem hul­
lámvonalasra alakítod!
• Egy másik papírból vágj kb. 2 cm
széles csíkokat! Legyenek egy ki­
csit hosszabbak az alaptéglalap
szélességénél! Kísérletezz: fűzz
különböző szélességű, más-más
mintájú és különböző színárnya­
latú csíkokat!
• A papírcsíkokat úgy fűzd át a ré­
seken, hogy egy sáv felül, egy
alul legyen! A következő sort úgy folytasd, hogy ahol az
előző felül volt, ott ez a csík legyen alul!
• Folytasd a fűzést egészen addig, amíg végig nem érsz
a téglalapon!
• A kész képnek készíts egy színben harmonikusan illesz­
kedő keretet kartonból! Ragaszd rá a fűzött képre! Ezzel
rögzíted a papírcsíkokat is, így nem mozdulnak el.
Galambos Dominika, Nagy Dani, Mazurek Rebeka: Papírszövés. Diákmunkák,
Felsőörs, Malomvölgyi Általános Iskola (ft.: Mosonyi Emese)
 A képzelet világa 5.

Felületalakítás növényekből
a) Gyújts különböző száraz terméseket, magokat, leveleket! Válaszd ki az egymáshoz szín­
ben, méretben, formában illő darabokat!
b) Ragaszd fel egy négyszög alakú kartonra a formákat egy általad választott kompozíció
szerint (ritmikus ismétlődés, sávos elrendezés, körkörös kompozíció, eltérő méretű for­
mák váltakozása stb.)! Csoportos kompozíció is összeépíthető az egyforma méretű lapok­
ból, ha egy nagy kartonra felragasztjátok az összes munkát.
c) Készíts grafikát a száraz növényekből ragasztott kompozíciódról!

Különböző színű m agokból készített kép

Szalm aszálak Szalm aszálakról készült grafika, tus

 Rajzolás, festés, mintázás

Képalkotás frottázs technikával

A grafikák, a fe s tm é n y e k és a szo b ro k
fo rm ái n e m m ind ig h aso n lítan ak a v a ló ­
ságra. Felü le tü kö n so kszo r láth atu n k ki­
talált m in tá kat és a látványtó l eltérő szí­
neket. Elké p ze lh e tjü k akár a z t is, h o g y
a m e s e b e li a ra n y h a la csk a p ikkelyei h e ­
lyén p é n z é rm é k so ra ko zn a k.
Készítsd el a hal fe lü le té t fro ttázs te c h ­
nikával! Fo lytasd a ké p e t filctollal, és raj­
zo ld m e g , h o g y m ilyen h átte ret képzelsz
el a cso d ahalnak!

Frottázs (dörzsölés)
a) Helyezz egy vékony fehér vagy színes írólapot durva fe­
lületű (kiemelkedő mintázatú) tárgyra (levél fonákja,
cipó'talp, fonott kosár, különböző szövésű anyagok stb.)!
b) Dörzsöld át a lapot egy- vagy többféle színű krétával
vagy puha színes ceruzával!
c) Rajzolj a létrejött színes alapra a mintákból kiindu­
ló képet! Kollázskompozíciót is készíthetsz a különböző
frottázsfelületek kivágásával és összeragasztásával
(pl.: portré, mesebeli állat vagy növény, egy érdekes jármű).

Zsoldos Jusztina, Papdi Viktória, Smányi Réka: Mesebeli aranyhal.

Diákmunkák, Szeged, Gedói Általános iskola és AMI (ft.: Vukov Alexandra)
Forgástestek

Téglalap vagy négyzet Trapéz tengely körüli forgatá­

tengely körüli forgatásakor körüli forgatásakor kúp sával csonkakúp keletkezik. körüli forgatásakor gömb
henger keletkezik. jön létre. alakul ki.

F o rg á ste ste k e t ú g y h o z h a tu n k létre, ha e g y sík la p o t a z e g y ik

é le m e n té n m e g fo rg a tu n k . A z e g y h e ly b e n m a ra d ó él lesz
a forgástengely, és e g y b e n a lé tre jö tt té rfo rm a szimmetria-
tengelye is.

Fo g j e g y p a p írh e n g e rt v a g y e g y k o n z e rv d o b o z t a ke ze d b e !
V id d m a g a d e lő tt e g y re le jje b b úgy, h o g y a kör alakú nyílás
síkja m in d ig v íz s z in te s m a ra d jo n ! Fig y e ld m e g , h o g y a n v á lto ­
zik a kör látszati képe!

A kör tá vla ti (p e rsp e k tiv ik u s ) k é p e ellip szis.

A z e llip s z is n e k két s z im m e tria te n g e ly e va n :

a n a g y te n g e ly és
a k iste n g e ly

Ha a kör síkja a z o n o s a s z e m m a g a s s á g g a l (h o riz o n ts ík * ), a k­

kor a kö rt e g y e n e s n e k n e k látju k. Ha a s z e m m a g a s s á g u n k ­
tó l le fe lé v a g y fe lfe lé m o z g a tju k a kö rt, a k k o r a tá v o lo d á s irá ­
nyába az e llip sz is k is te n g e ly é t e g y re nagyobbnak látju k.
H o g y m e n n y ire lá tszik ö b lö s n e k a z e llip sz is, a z a ttó l fü g g ,
h o g y m ily e n tá v o l v a n a h o riz o n ts ík tó l. A kör k é p e a kk o r n e m
to rz u l, ha fe lü lrő l v a g y s z e m b ő l n é z z ü k ú g y, h o g y a n é z é s ü n k
irá n ya m e rő le g e s a k ö rla p síkjá ra , és a z irá n y á th a la d a kör kö ­
z é p p o n tjá n .
S za b á ly : v íz s z in te s sík b a n fe k v ő kör tá vla ti k é p e v íz s z in te s
n a g y te n g e ly ű e llip szis. Fig ye lj arra, h o g y a fo rg á s fo rm á k rajzo lá ­
sa ko r kerüld el a z ellip szis ra jzo lá sá n a k g ya ko ri hibáit!

b)
Az ellipszis rajzolásának hibái
 Rajzolás, festés, mintázás

A valóság látszata

A fo rm a ko n tú rja a la p já n n e m m in d ig tu d ju k e ld ö n te n i, h o g y
k é td im e n z ió s sík- v a g y h á ro m d im e n z ió s té rfo rm á t látu n k. A té r­
b e lisé g k ife je z é sé re e z é rt k ü lö n b ö z ő tó n u s o k a t h a s z n á lu n k .

Összetett hengeres térforma tónusozott és

vonalas rajza

A hengeres térformák rajzolásának menete Tónusozás

a) Vizsgáid meg szemmértékkel a forma arányait (szélesség, magasság, mélység)!
b) Vázold fel halvány vonalakkal a látványt úgy, hogy a segédvonalakat is megrajzolod (a
szimmetriatengelyt, az ellipszis nagytengelyét, a formák egymáshoz viszonyított irányát
és távolságát jelző vonalakat)!
c) Rajzold meg a nem látható éleket is!
d) A vázolás után erősítsd meg a formák látható kontúrjait!
e) Tónusozd a formákat a valóságnak megfelelő tónusfokozatokkal!
A formák fény felőli oldala világosabb, az ellenkező oldala pedig sötétebb legyen!
f) A vetett árnyék közvetlenül a forma mögött a legsötétebb, attól távolodva egyre világo­
sabbnak látszódik.
A grafitceruzával vonalas és tónusos rajzok is készíthe­
tők. A kemény ceruzákat 1 H—10 H-ig jelölik. A legkemé­
nyebb a 10 H.
A puha ceruzákat 1 B—10 B-ig jelölik. A legpuhább a 10 B.
A keményebb ceruzák vonalas, részletgazdag rajzokhoz és
szerkesztésekhez alkalmasak. Sima felületű papíron hasz­
nálhatók. A puha ceruzák megfelelőbbek a nagyobb felü­
letű, foltszerűen kidolgozott tónusos munkákhoz. Érdes
papíron festői hatást lehet velük elérni. Tónusozott rajzot
soha ne radírozz, mert csúnyán elkened a ceruzavonalakat
és feldörzsölöd a papírt!

Eller__ ,, Telefény Oldalfény (surlófény)

A rajzoló a fénnyel
szemben ül, a forma
hátulról kapja a meg­
világítást, ezért szem­
ből a teljes formát
árnyékban látjuk
A rajzoló a fénynek
háttal ül, a forma
szemből kapja
a megvilágítást
A rajzoló bal vagy jobb
oldala felől érkezik a fény.
A forma fény felőli oldala
világos, az ellenkező
pedig sötét

Készíts tan u lm á n yra jzo kat e g yszerű h en g e re s form ákról (pl. kon­
ze rv d o b o z , pohár, h e n g e rré so d o rt p ap ír té g la la p stb.)!
 A képzelet világa 5.

Rajzolj e g y m á sb a ille szke d ő v a g y e g y ­ Henger - szalag

m á sh o z k a p c so ló d ó h e n g e re k k ü lö n ­
b ö ző h e lyze té rő l so ro zatot!

A szalagrajz hibái -------------

Az egymáshoz kapcsolódó hengerek és a szalag rajzolásá­
nak leggyakoribb hibái:
j • az ellipszisek egymásba metsződnek,
• az egymás melletti ellipszisek nem érintkeznek egy­
mással,
• a hengerek nem egyforma magasságúak.
 Rajzolás, festés, mintázás

Spirál - möbiusz

1. K é sz íts lá tv á n y u tá n i t a n u lm á n y ra jz o t p a p írc s ík o k b ó l
so d o rt v a g y ra g a sz to tt íves fo rm á kró l (spirál, m a sn i, szalag ,
m ö b iu sz , e g y m á sb a k a p c so ló d ó kö rg yű rű k, c s o m ó k stb.)!
2. A v a ló sá g o s fo rm á k b ó l k iin d u lva találj ki é rd e ke s m e g o l­
d á so k a t a z íves fo rm á k té m a k ö ré b e n ! Például rajzolj m in ­
tá k a t a fo rm a fe lü le té re ! V ág j ki b e lő le ré szle te k e t, ezáltal
láth a tó vá v á ln a k a z e lta k a rt fe lü le te k! S ze m é ly e s ítsd m e g
a fo rm á t ú gy, h o g y kie g é szíte d é lő lé n y e k re je lle m z ő rész­
letekkel, p é ld áu l le h e t kígyó , sá rk á n y v a g y a ká r sz á z lá b ú is!

M. C. Escher: Csomók (1965), fametszet

M. C. Escher: Möbiusz-szalag (1961), fametszet

M. C. Escher: Spirálok (1953), fametszet

A képzelet világa 5.

T e rv e z z m in tá t a z e g y m á s h o z k a p c s o ló d ó h e n g e re k , a kötél,
a szalag v a g y a m asn i rajzo la táb ó l kiin d ulva!

i
 Rajzolás, festés, mintázás

Térplasztika papírból (csoportmunka)

Anyagszükséglet: A/4-es rajzlap fele, színes ceruza, filctoll vagy festék, ra­
gasztó, nagyméretű karton (a közös kompozíció elkészítéséhez)
a) Díszítsd a téglalap alakú rajzlap felületét pontokból, vonalakból és fol­
tokból álló dekoratív* mintákkal! Megállapodás kérdése, hogy miiyen
színeket használsz (lehet csak hideg, vagy csak meleg színeket alkalmaz­
;-X a
ni, de rajzolhatsz fekete-fehér kompozíciót is).
W C \ \ \ s3 íj j b) Ragaszd össze hengerré a kész lapodat!
mm Wm
é c) Készítsetek közös kompozíciót a színes hengerekből! Több változatot is
Jb 4S B K rakjatok össze, és fényképezzétek le a különböző térbeli változatokat!
A legjobbnak tartott összeállítást ragasszátok fel egy nagy kartonra!

Papírplasztika. Diákmunka, Szeged, Gedói Általános Iskola és

AMI (ft.: Bata Anikó)
 A képzelet világa 5.

Forgásformák o természetben
Textúra - faktúra
A különböző sűrűségű és méretű pontokkal, a többféle irá­
nyú és vastagságú vonalakkal képzett tónusokkal és
a színárnyalatokkal változatos felületek képezhetők.
A rajz- és festőeszközök megfelelő használatával érzé­
keltetni lehet a látott forma textúráját, tehát a felület
jellegzetességeit. A valóságot szinte tökéletesen utánzó
faktúrával a valóság illúzióját teremthetjük meg.
A valóságot utánzó grafikákon és a festményeken a for­
mákat ugyanolyannak mutatjuk be, mint amilyeneknek
a valóságban megismertük azokat. Ugyanolyan domború,
fényes vagy matt, sima vagy szúrós, erezett vagy repede­
zett stb. lehet a felületük, mint amilyenek a valóságban.

1. Gyújts fényképeket különböző textú-

rájú felületekről! Jellemezzétek közö­
sen a képeken megfigyelt felületeket!
2 . Készítsetek közös kompozíciót a ké­
pekből kollázs technikával! A kompo­
zíció egyes részleteit a fotók folytatá­
saként grafikai eszközökkel dolgozzá­
Paul Cézanne (1839- 1906): Őszibarackok és körték (1888- 1890), olaj, vászon,
61 x 90 cm, Moszkva, Puskin Múzeum
„Tökéletesítsük a természetet! Minden egyes dologban, fában, gyümölcsben,
emberi alakban fedezzük fel a mértani testeket, és ezekből építsük fel a képet!
Akkor a megfestett forma állandó lesz, és a formák határozottan különválnak
egymástól. A természetben minden dolgok mértéke a henger, a göm b és
a kúp." (Cézanne)

tok ki!

-% Bte
 Rajzolás, festés, mintázás

A valóságtól a mintáig

a) Figyeld meg, hogy milyen egyszerű geometrikus

alapformákra egyszerűsíthetők le a természeti formák!

c) Egészítsd ki az alapformákat a jellegzetes dJTónusozd a látványnak megfelelő sötét és világos

részletek megrajzolásával! árnyalatokkal!

Síkredukció Stilizálás
-

Mi a síkredukció? A térbeli forma leegyszerűsítése síkfor­

mává.
Mit értünk stilizáláson? A stilizálás a forma részleteinek el­
hagyása és a lényeges vonások kihangsúlyozása.

1. Válassz rajzod modelljéül a természet­

ben található henger-, gömb- vagy
kúpszerű forgásformákat (pl.: körte,
alma, gesztenye, gomba, faág, makk,
paprika)! Készíts az egyikről tanul­
mányrajzot ceruzával!
2 . Beszéljétek meg, hogyan befolyásol­
ja a megvilágítás erőssége és a for­
Fekete Katinka és Ökrös Fanni: Minta. Vegyes technika (akvarell, filctoll). mák színe a tónusokat! Rajzold meg
Diákmunkák, Szeged, Gedói Általános Iskola és AMI (ft.: Fiedler Judit) a formákat úgy, hogy az árnyalatokkal
érzékeltesd a formák közötti tónuskü­
lönbségeket, illetve a megvilágított
3 . Egyszerűsítsd
le a térformát síkformára! Tervezz a stilizált és az árnyékos oldal különbségeit is!
forma ismétlődésére épülő kompozíciót! A csillogó felületeket ne satírozd be!
 A képzelet világa 5.

A valóságtól a meséig
1. Gyújts fotókat és rajzokat különböző
formájú gombákról!
2 . Készíts valósághű tanulmányrajzot az
egyikről! Természetesen egy valódi
gomba is lehet a modelled.
Ábrázold az önárnyékok és a vetett
árnyékok tónuskülönbségeit! A kidol­
gozáshoz válassz a felsorolt rajzeszkö­
zök közül: grafitceruza, színes ceruza
vagy filctoll!

3 . Találj ki egy mesebeli gombát! Raj­

zold meg Meseország lakójaként,
amint egy divatbemutatón a legdiva­
tosabb kalapokat viseli!

Petrezselyem Nóra: Kalapdivat. Diákmunka Nagy Édua Réka:Minta. Színes ceruza. Diákmunka (ft.: Rab Beatrix)
 Rajzolás, festés, mintázás

Fantáziaváros Gombaországban

1. Találjatok ki közösen egy rövid törté­

netet Gombaország lakóiról! Mesélje­
tek a rajzokon látható mesebeli gom­
baházakról is!
2 . Rajzold meg, hogy te milyen részle­
tekkel, mintákkal és színekkel alakíta­
nád át a gombát mesebeli lakhellyé!

Tóth Fanni: Gombaházak. Barna karton, fehér tempera, fekete zselés toll
j. A képzelet világa 5.

Összetett forgásformák

a) Figyeld meg a sakkfigurák jel­
legzetes arányait, egymáshoz
viszonyított méretét és térbeli
helyzetét!
(
k
b) Rajzold meg a formák szimmet­
riatengelyét és a befoglaló tég­
lalapokat! Jelöld be a különbö­
ző szélességű részleteket!

1. Gyújts különböző formájú sakkfigurá­

kat vagy azok képeit! Rajzold le közü­
lük az egyiket! A rajzolás előtt nézd
meg a kidolgozást szemléltető a)-b)~
c)-d) sorozatot!
c) Vázold fel az ellipsziseket, és raj­ d) Hangsúlyozd ki a formák dom-
2 . Tervezd meg egy különleges sakk­ zold meg a formák kontúrjait! borodását az ön- és vetett
készlet egyedi formáit! árnyékok tónusozásával!
 Rajzolás, festés, mintázás

Vár tervezése
a) Keress középkori várakról képeket,
rajzokat! Figyeld meg, hogy milyen
szerkezeteknél alkalmaztak henge­
res formákat!
b) Tervezz egy olyan várat, melynek a
legtöbb része hengeres formákból
áll! Először találd ki az alaprajzot, majd
ebből kiindulva rajzold meg a kép­
zeletbeli háromdimenziós formát!
c) Díszítsd a felületét a vár stílusához
illeszkedő épületszerkezeti részle­
tekkel (ablakkal, kapuval, burkolattal,
tetővel, toronnyal, párkánnyal)!
 A képzelet világa s-
A z illusztráció
Az illusztráció
Az illusztráció egy irodalmi alkotás ábrázolása képekben.
Szoros egységet alkot a szöveggel, segíti annak megérté­
sét és élménnyé válását.
1. Beszéljétek meg, hogy kik tartoznak
Petőfi Sándor János vitéz című mű­
vének jellegzetes szereplői közé!
Hogyan jelennek meg a képzeleted­
ben ezek a szereplők? Rajzolj le néhá­
nyat közülük! A tervezés után fesd
meg a történet egyik jelenetét!
2 . Dolgozzátok fel képregény formájá­
ban a János vitéz történetét! Osszátok
fel egymás között a jeleneteket! Majd
a kidolgozás után állítsátok ki a képe­
ket a történet sorrendiségét követve!
Röviden adjátok elő a kép tartalmát!
Prohászka Patrícia; János vitéz-, tempera. Diákmunka (ft.: Imrehné Sebestyén Margit)
Az alsó tagozatban már több versről, meséről és történetről
készítettél illusztrációt. A felső tagozatban is biztosan megis­
mertél már olyan izgalmas és érdekes történeteket, amelyeket
érdemes lerajzolni vagy megfesteni.
Hogyan készíthetsz jó illusztrációt?
a) Olvasd el figyelmesen a művet!
b) Gyújtsd össze a történet legjellegzetesebb főszereplőit és
mellékszereplőit! Végezz kutatómunkát a cselekmény törté­
nelmi hátteréről!
c) Képzeld el a cselekmény helyszínét és a szereplők külső
megjelenését! A cselekedeteik alapján következtess a szerep­
lők belső tulajdonságaira is!
d) Tervezd meg a kompozíciót a legérdekesebb szereplők,
a legjellegzetesebb események és tárgyak bemutatásával!
A legjelentősebb szereplőt hangsúlyozd ki a kompozícióban
mérettel, színnel vagy egyéb egyéni megoldásokkal! Egy jó
illusztráció mindig áttekinthető, könnyen értelmezhető, ezért
kerüld a sokalakos, zsúfolt kompozíciót!
e) A kidolgozás során törekedj a cselekmény hangulatá­
nak vagy a szereplők jellemének érzékeltetésére, például az
ecsetkezelés módjával vagy a színek megválasztásával!

Különleges szigetek
1. Olvasd el a három testvérről szóló kalandokat! Képzeld el,
és örökítsd meg rajzon vagy festményen a különleges szi­
geteket! A tervezésnél alkalmazd a színekről és a különböző
művészeti technikákról tanultakat!
Csukás István: H a p ci-ra k é ta a H ó k u s z p ó k u s z -s z ig e te k re
(részlet)
A három testvér, Dani, Jenő és Pircsi nagyon megbetegedett.
Annyit tüsszögtek, hogy még a kutyát is megfertőzték. Egyszer
csak az történt, hogy mind a négyen egyszerre tüsszentettek,
és kirepültek az ablakon. A hatalmas erejű tüsszentés, mint egy
rakéta vitte őket egyik különleges szigettől a másikig. Voltak
a Nátha-szigetén, a Vitamin-szigeten, a Szemrontó-szigeten, a
Fogfájás-szigeten, a Reggeli torna-szigeten, a Dagi-szigeten,
a Civakodó-szigeten, a Köhögős-szigeten, a Lustaság-szigeten,
a Bőgő-szigeten, a Csend-szigeten... Vajon mi történt velük
ezeken a szigeteken? Nézzük csak!
Czakó Ferenc illusztrációi
Rajzolás, festés, mintázás
Dagi-sziget
A szigetről vastag gallyak lógtak a vízbe, belecsimpaszkodtak
s felmásztak a partra. Vacak vigyorogva szagolta a gallyakat,
majd beleharapott az egyikbe és jóízűen felfalta. Ámulva néz­
ték, majd Dani is megszagolt óvatosan egy gallyat:
- Kolbász! Füstölt kolbász! - rikkantott. És nagyot harapott
bele. Jenő felnézett a noteszból, ahová az új szigetet rajzolta,
és ő is megkóstolta. Elindultak, hogy körülnézzenek a szige­
ten. Dani megkóstolta az egyik fát.
- Csirkecomb fa! - kiáltott fel. Pircsi egy domb felé futott, on­
nan kiáltott vissza. - Torta! Halljátok? Tortából van a domb!
Jenő egy különös formájú bokor előtt állt. - Akármi legyek, ha
ez nem kacsamell! Sült kacsamell! A kedvencem! S nagyot ha­
rapott a bokorba. így haraptak, ettek, majszoltak, s észre sem
vették, hogy olyanok lettek, mint egy gombóc, majd mint egy
hordó! Jenő-gombóc kapott először észbe és odaszólt Dani-
hordónak.
- Danikám! Guruljunk tovább, míg nagyobb baj nem lesz!
Gurítsd Pircsit is!
2. Emeld ki a történetben a Dagi-sziget
fő jellemzőit! Ha te írtad volna a tör­
ténetet, akkor milyen érdekes szige­
tet találtál volna ki? Meséld el, hogy
mi lenne a saját szigeted neve és jel­
legzetességei!
3 . Kutass az interneten! Olvasd el Csukás
István Hapci-rakéta a Hókuszpókusz­
szigetekre című meséjét! Készítsetek
közösen képsorozatot a történetben
szereplő szigetekről!
 A képzelet világa 5.

Vers- és meseillusztrációk különböző technikával

Tus, filctoll
A tustoll ás a filctoll elsősorban vonalas rajzok készíté­
sére alkalmas, melyhez sima, kemény papír szükséges.
Egymástól különböző tónusokat a pontok és a vonalak sű­
rűségének változtatásával érhetünk el.
Kísérletezz különböző vonalkarakterekkel! Válassz az
adott téma hangulatát kifejező egyenes vagy íves, folyto­
nos vagy szaggatott, határozottan erős vagy halvány, sza­
bályos vagy szabálytalan vonalakat! A kompozícióban
alkalmazd a sötét-világos kontrasztot! Ügyelj arra, hogy
a sűrűn mintázott részletek váltakozzanak a minta nélküli
sötét vagy világos felületekkel!

Mészáros Zsuzsanna. Diákmunka (ft.: Rabié Judit)

Pasztellkréta
A p asztellesek többféle változata ismert. A kevés kötő­
anyagot tartalmazó pasztellkréta festékszemcséi könnyen
szétporladnak a rajzoláskor. Bársonyos hatású, hamvas fe­
lületet alakíthatunk ki vele. A keménypasztellt több kö­
tőanyag tartja össze, ezért nem lehet könnyen szétdör­
zsölni. A ceruzához hasonlóan kell használni.
Az olajpasztell kötőanyaga az olaj. A különböző színek
egymásra rajzoláskor jól keverednek egymással. Jó fedő­
képessége miatt színes papírokra is kiválóan lehet vele
rajzolni. A vastagon felvitt olajpasztell felületébe minták
is karcolhatok.

Bodor Barbara: Képzeletország, olajpasztell. Diákmunka

(ft.: Imrehné Sebestyén Margit)

Vegyes technikák
Érdekes hatásokat érhetünk el, ha különböző művészeti
technikákat alkalmazunk egy képen belül. Próbálj ki te is
néhány egyszerű megoldást!
A ceruza- és tollrajzokat élénkíthetjük híg akvarellfes-
tékkel vagy színes tussal. Először a vonalas rajzot kell el­
készíteni, majd ezután lehet a tervezett részeket átfes­
teni. Az akvarell és a tollrajz együttes alkalmazásának
más módjai is kedveltek. Például először világos színár­
nyalatokkal befestjük a papírt, majd a száradás után tus­
sal festjük, vagy egyéb grafikai eszközökkel rajzoljuk rá
a mintát.
Az akvarell-pasztell vegyes technika esetében kezd­
hetjük a munkát festéssel, majd a száradás után rajzoljuk
meg a vonalas részleteket krétával!

Kovács Anita: Illusztráció (Weöres Sándor: Alkonyi felhők), akvarell, filctoll.

Diákmunka (ft.: Rab Beatrix)

Kislexikon
absztrakt: nonfiguratív (nem figurális) művészet. Az al­
kotás nem a látványból kiinduló valóságos formákat
ábrázol, hanem a vonalak és a színek játékára építi
a kompozíciót.
akantusz: a forró égöv és a Földközi-tenger mellékén élő
tüskés növény. Finom hajlású, csipkézett leveleinek
stilizált formája gyakori díszítőmotívum a görög és az
őket utánzó stílusok oszlopfőin (korinthoszi oszlop),
akropolisz: a görög városok magaslatra épített fellegvára.
A települések rendszerint az uralkodó székhelyéül szol­
gáló magaslat körül létesültek. A fellegvárat magas fallal
vették körül, épületeiben a város politikai és vallási ese­
ményei zajlottak,
akvarell: vízfestés, vízfestmény,
alabástrom: finom szemcséjű, márványhoz hasonló fe­
lületű, áttetsző gipsz. Könnyen karcolható anyag. Fe­
hér változata a legértékesebb. Elsősorban dísztárgya­
kat faragnak belőle.
alaprajz: épületek vagy egyéb tárgyak vízszintes met­
szetben ábrázolt rajza. Az épületek vízszintes met­
szete az ablakpárkány magasságában készül,
alapszínek vagy főszínek: azok a festékszínek (vörös,
kék, sárga), amelyeket más színekből nem tudunk ki­
keverni, de belőlük további színárnyalatokat hozha­
tunk létre.
álboltozat: a boltozat kezdetleges formája. A vízszinte­
sen egymásra rakott kő- vagy téglasorokat lépcsőze­
tesen közelítik egymáshoz, míg végül felül összeér­
nek. Szilárdságát külső terhelés biztosítja,
amazon: a görög mitológiai történetekben szereplő har­
cias asszonyok. Úgy harcoltak, mint a férfiak, és a tár­
sadalomban is minden tisztséget a nők töltöttek be.
amfiteátrum: gladiátor- és állatviadalok számára emelt
fedetlen épület a Római Birodalomban. Ellipszis ala­
kú küzdőterét (aréna) lépcsőzetesen kialakított néző­
térvette körül.
amulett: olyan tárgy, melynek varázserőt tulajdonított
viselője.
archaikus: egy művészeti korszak, de elsősorban a gö­
rög művészet kezdeti szakasza (archaizáló - régies,
egy régebbi kor stílusát utánzó),
árkád: oszlopokon vagy pilléreken nyugvó boltív vagy
boltívek sora. Árkádnak hívjuk az olyan folyosót is,
amelynek oldala(i) több íven keresztül nyitottjak), ez
az árkádsor. A vakárkád nem nyitja meg a falsíkot,
csak annak dekoratív tagolására szolgál,
átrium: régi római lakóházak négyszögletes, gyakran felül
nyitott központi helyisége, amelyből lakószobák nyíltak,
attribútum: ismertetőjel, tulajdonságjelző. Olyan tárgy
vagy jel, amely a képzőművészetben gyakran ábrá­
zolt személyek - szentek, mitológiai alakok stb. - ál­
landójáruléka, az alakok felismerését szolgálja. PL: Ze­
uszé a villám, Poszeidóné a háromágú szigony.
Kislexikon
balzsam: forró égövi növények illatos olajat tartalmazó
gyantás nedve.
bazilikális: olyan épülettípus, melynek középső, maga­
sabb teréhez kétoldalt alacsonyabb terek kapcsolód­
nak. Az épület a kimagasodó falszakaszon sorakozó
ablakokon keresztül kap megvilágítást.
Bábel tornya: a Biblia szerint az emberek egy magas
torony építésébe fogtak Bábel (Babilon) városában.
Azt tervezték, hogy egészen az égig ér majd. Nagy-
ravágyásuk miatt Isten megharagudott az építőkre,
és büntetésből összezavarta beszédüket. Akik addig
megértették egymást, ettől kezdve értetlenül bámul­
tak egymásra. Az értetlenség miatt nem tudták foly­
tatni az építkezést, ezért a torony befejezetlen ma­
radt. Az emberek pedig azóta is különféle nyelveken
beszélnek.
befoglaló forma: egy összetettebb formát magába fog­
laló képzeletbeli, egyszerű, általában geometrikus for­
ma.
birodalom: hatalmas területű, többféle népcsoportot
egyesítő állam.
bitumen: az ásványolaj lepárlása után visszamaradó - jó
szigetelőképességű - fekete anyag.
boltív: nagyobb távolságok áthidalására is alkalmas,
oszlopokra, pillérekre vagy falakra támaszkodó, íves
térlefedő szerkezet.
bronz: a bronz vörösréz és ón ötvözeteként készül. Ará­
nya: 1 rész ón, 9 rész vörösréz.
cella: kis kamra. A görög és római templomokban az is­
tenszobrok elhelyezésére szolgáló ablaktalan fülke.
Megvilágítást csak a nyitott bejárati ajtón keresztül
kapott.
colosseum-motívum: a pillérboltíves és oszlopgeren­
dás szerkezetből kialakított összetett szerkezet. Ré­
szei: a vaskos pillérre támaszkodó félköríves boltív és a
pillér előtt álló féloszlopokra illeszkedő gerenda.
dekoratív: díszítményes. Tetszetős minták alkalmazásá­
val kialakított felület.
derítés: egy sötét szín világosítása egy világosabb szín
hozzákeverésével.
diadalív: szabadon álló, egy- vagy háromívű, feliratok­
kal és művészi ábrázolásokkal díszített kapu. A római
hadvezérek dicsőséges csatáinak emlékére állították.
diadaloszlop: a hadvezérek, uralkodók dicsőségét m eg­
örökítő építmény, mely három részből áll:
- gazdagon díszített talapzat;
- oszloptörzs, melyen néha csavarmenetszerűen ha­
ladva hadi jeleneteket ábrázoltak;
- az oszlop tetején álló szobor (pl.: a Traianus-oszlop).
diorit: az egyik legkeményebb, nehezen faragható, fe-
ketészöld színű kőzet.
diszkosz: az ókori görögök kedvelt sportágának korong
alakú, bronzból készült eszköze. Napjainkban is létező
 A képzelet világa 5.
- olimpiai - sportág. A sportolók a körülbelül 2 kg sú­
lyú, vasperemű fakorongot lendítik el minél távolabbra,
ellipszis: a kör távlati képe.
enteriőr: az épület belső helyiségei, felületei és a ben­
nük lévő bútorok, tárgyak látványa, illetve az ezeket
ábrázoló festmény vagy rajz.
Erekhtheion: Athéné istennő és neveltje, Erekhtheiosz
athéni király közös temploma az athéni Akropoliszon.
faktúra: a felület különböző kidolgozási módjai. PL: len­
dületes vagy aprólékos ecsetkezelés, lazúrosán vagy
vastagon festett felület, pontozással vagy vonalkázás­
sal készült grafikai felület,
falpillér: a falból kissé kiemelkedő pillér,
fasces: egybekötött vesszőnyaláb, közepéből kinyúló
bárddal. Az ókori Rómában kezdetben császárok, ké­
sőbb az állami hivatalnokok jelvénye. A magas rangú
személy előtt a lictor vitte a fascest, és ezzel jelezte,
hogy mögötte nagyhatalmú személy sétál,
fesztávolság: tartószerkezetek két szomszédos alátá­
masztása közötti távolság.
fórum: vásártér, köztér. Az ókori római városok népgyű­
léseinek, törvénykezésének, kereskedelmének színtere,
freskó: a még nedves vakolatra vízzel vagy enyhe mész-
vízzel oldott festékkel történő falfestés. A festék a va­
kolat száradásakor oldhatatlan egységet alkot a vako­
lattal.
fríz (képszék): az épületek lezárására, tagolására, díszíté­
sére szolgáló vízszintes sáv a gerenda és a főpárkány
között.
frontális: szem bői nézetre komponáltság. PL: a szo­
bor legnagyobb felületével fordul felénk, a vég­
tagok, a fej, a nyak, a törzs nem fordul el, ezért
a fejtetőn, orron, nyakgödrön és köldökön át húzott
függőleges egyenes a formát két szimmetrikus rész­
re osztja.
függőkért: díszkert, amelyet az épületek tetőzetén vagy
támfalakkal megerősített mesterséges teraszokon
alakítanak ki.
geometria: mértan. Sík- és térformákkal foglalkozó tu­
domány.
geometrikus elemek: mértani elemek (pl.: kör, három­
szög, négyzet, kúp, kocka, hasáb stb).
gesztus: taglejtés, kifejező kézmozdulat,
gigász: a görög mitológiában szereplő, hatalmas erejű
óriások. Sokan voltak, számukat még anyjuk sem tud­
ta pontosan. Az istenekkel akkor keveredtek harcba,
amikor Zeusz letaszította a gigászok testvéreit, a titá­
nokat a Tartaroszba. Ekkor a hatalmas óriások bosszút
fogadtak az olümposzi istenek ellen. Azért, hogy el­
érjék az Olümposz tetejét, hegyeket halmoztak egy­
másra. A jóslat szerint az Olümposz lakói nem győz­
hették le a gigászokat, ezért Héraklész segítségét
kérték. A nagy hős is részt vett a harcokban, így a gi­
gászok elpusztultak.
Gilgames: Mezopotámia ősi királya volt, akinek tetteit a
mezopotámiai irodalom fő műve, a Gilgames eposz
örökítette meg.
Halottak könyve: a halállal és a túlvilággal kapcsolatos
ókori egyiptomi szövegek gyűjteménye. A papirusz­
tekercsekre írt szövegben az olvasható, hogy halá­
la után minden halandó egyesül az alvilág istenével,
Ozirisszel, majd felmegy az égbe, ahol a napistennel
együtt ősistenné válik.
halottkultusz: a halottakkal kapcsolatos hiedelmek és szo­
kások összessége, illetve a halottak tisztelete,
homlokzat: az épület külső, utcára, kertre néző oldala,
horizont (látóhatár vagy szemmagasság): az elméleti lá­
tóhatár az a vonal, melynek mentén az ég és a föld
látszólag találkozik. A horizont magassága mindig
szemünk magasságában van, ezért a képi megjelení­
tése viszonylagos.
hüposztil: az egyiptomi templomok oszlopcsarnoka.
A mennyezetet sűrűn álló oszlopok támasztják alá.
A sűrűn egymás mellé helyezett oszlopokat geren­
dák kötik össze egymással. A két oldalsó csarnok a kö­
zépső magasabb csarnok bevilágító nyílásain keresz­
tül kap fényt (bazilikális elrendezés).
idealizál: eszményít. A valóságosnál szebbnek, tökéle­
tesnek ábrázolja a formákat.
iránypont: a perspektivikus (látszati) ábrázolásban az
alapsíkban fekvő, egymással párhuzamos egyenesek
találkozási pontja a horizontvonalon,
kánon: szabály. A képzőművészetben az aránybeli szabá­
lyok összessége. Megszabja, hogy a részletek mérete
hogyan aránylik az egészhez, és ennek alapján harmo­
nikussá, arányossá válik a forma,
kariatida: oszlopot vagy pillért helyettesítő, fején az osz­
lopfőt és a gerendázatot tartó ruhás nőalak szobra,
kartus: kartontekercset utánzó, keretszerű díszítmény,
melynek üresen hagyott középső része feliratok,
emblémák elhelyezésére szolgál,
kazetta: templomok és paloták mennyezetét díszítő, be-
mélyedő, négyszögletes, faragott vagy festett terület,
kentaur: görög mitológiai teremtmény emberi fejjel és
felsőtesttel. Az alsóteste és lábai a lóéhoz hasonla­
tosak.
khiton: az ókori görögök gyapjúból vagy vászonból ké­
szült alsóruhája. A férfiaké térdig, a nőké bokáig ért.
klasszikus: ókori görög művészeti stílus. A szó jelentése:
hagyományokon alapuló, mintaszerű, tökéletes, kiváló,
kolosszus: az emberi test méreteit jóval meghaladó szo­
bor.
komplementer (kiegészítő) színek: a színkörön egy­
mással szemben elhelyezkedő színpárok (pl.: narancs-
sárga-kék, vörös-zöld, lila-sárga),
kompozíció: a műalkotás szerkezete, a részletek (vona­
lak, színek, formák stb.) elrendezése.

kontraposzt: festészeti és szobrászati kompozíciós elv.
Az emberi test egyes tagjainak egymással ellentétes
irányú mozdulataiból kialakuló egyensúlyi helyzet.
A végtagok helyzetét és mozgását a testsúlyt viselő
és a testsúlyt nem viselő láb helyzete határozza meg.
A vízszintes tengelyek ellentétes irányba mozdulnak
el (pl. a testsúlyt viselő láb felett a medence felemel­
kedik, a váll pedig süllyed).
kontraszt: ellentét. Ellentétes elemek (színek, formák, tónu­
sok, felületek stb.) átmenetek nélküli együtthatása. PL:
sötét-világos kontraszt, hideg-meleg színkontraszt stb.
kontúr: a forma körvonalát és alapvető belső részeit be­
mutató vonalrajz.
koronázó párkány (főpárkány): az épület homlokzatá­
nak kiemelkedő, leggazdagabban díszített párkánya,
korstílus: egy adott korra jellemző stílusjegyek összessége,
kovakő: ütésre szikrát adó kemény kvarc,
kratér: agyagból, fémből vagy márványból készült nagy­
méretű, díszes, talpas antik edény. A görögök és a
rómaiak bor és víz összekeverésére használták,
kromlech: hatalmas kövekből (menhirekből) felállított
kör alaprajzú építmény. Valószínűleg kultuszhely volt.
kupola: központi épületrészek félgömb alakú boltozása,
kváderkő: minden oldalán faragott, szabályos, négy-
szögletes építőkő.
lábazat: 1. Az oszlopok vagy pillérek tagolt alsó része.
2. Az épületek alsó, kiemelkedő falrésze,
lapithák: a kentaurok szomszédságában élő thesszáliai
nép. A kentaurokkal a lapitha király esküvőjén kerültek
összetűzésbe, amikor a lerészegedett kentaurok elra­
bolták a lapitha asszonyokat,
lokálszín: a tárgy saját, minden környezeti hatástól
mentes, jellemző színe. A tárgyak színét felülete által
visszavert színes fénysugarak keveréke adja. Ez a he­
lyi vagy lokálszín.
mágia: varázslat.
masztaba (arab): jelentése: pad. Ókori egyiptomi sírépít­
mény. Téglalap alapú és csonkagúla formájú. Eleinte
téglából, később kőből építették,
meander: az azonos nevű, kanyargó medrű kis-ázsiai fo­
lyóról elnevezett, derékszögben tört vonalú, folytató­
lagos szegélydísz.
megalitok (megasz = nagy, lithosz = kő: megalit = nagy
kő): a csiszolt kőkor végén és a bronzkorban kialakí­
tott, hatalmas kőtömbökből álló emlékművek,
megaron: az ókori görög lakóház fő helyisége tűzhellyel
és előcsarnokkal. Alaprajza és szerkezete a görög
templom előfutára.
metope: a dór épületek bemélyedő, négyszögletű fríz
eleme, mely triglifekkel váltakozik. Rendszerint dom ­
borművek díszítik.
triglif
metope
Kislexikon
mimika: arcjáték
mitológia: valamely nép mítoszainak összessége,
mítosz: istenekről, hősökről, az ősidők eseményeiről
szóló monda, hitrege.
mobil: mozgó, elmozdítható, nem helyhez kötött,
monolit: i. Egyetlen kőből faragott oszlop vagy figura.
2. Egy darabba öntött betonforma,
monokróm (egyszínűség): egyetlen színre (illetve annak
árnyalataira) épülő alkotás.
monumentális: a megszokottnál nagyobb méretű alkotás,
motívum: a műalkotás egy-egy önálló alkotórésze, alap­
eleme, ismétlődő formája.
mumifikálás: az egyiptomiak szerint a test eredeti kül­
sejének megőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az
ember a halála után is folytathassa életét. Bevezették
a mumifikálást, melynek célja a test tartósítása volt.
A mumifikálás szakaszai:
a) a testből eltávolították a belső szerveket, a helyét
kimosták, fertőtlenítették;
b) a testet egy különleges sóval, a nátronnal szárítot­
ták 40 napig;
c) a kiszárított testet balzsamozták, illatosították, a test­
üregeket kitöltötték fűrészporral vagy homokkal;
d) a testet vászoncsíkokkal körültekerték, és beborí­
tották védő amulettekkel.
A halottat végül a saját képmására kifaragott díszes
koporsóba, majd egy szarkofágba (kőláda) helyezték,
naturalista: a valóság tökéletes visszaadására törekvő
természethű ábrázolás.
néprajz: a népi életmódot és műveltséget tanulmányo­
zó történeti és társadalmi tudomány. Néprajzkutató:
a néprajzzal foglalkozó szakember,
nézőpont (szempont): az a pont, ahonnan a perspek­
tivikus (látszati) ábrázolásban megjelenített formát
nézzük és ábrázoljuk.
nyeregtető: a tetőgerincből ellentétes irányban lejtő két
tetősík, keskenyebb végein háromszögű oromfallal,
obeliszk: egyetlen kőből faragott, négyzetes alaprajzú,
magas, felfelé karcsúsodó pillér gúla alakú csúccsal,
oszlop: kör alaprajzú, függőleges tartószerkezet,
opeion: a kupola záradékpontján lévő, kör alakú világító
nyílás.
organikus: szerves, élő.
paleontológia: az őslénytan tudománya,
paleontológus: az őskori leletek feltárásával, kutatásával,
vizsgálatával foglalkozó tudós,
palmett?: szimmetrikus, stilizált pálmalevél. Görög ere­
detű díszítőmotívum.
pantheon: 1. Az „összes isteneknek" szentelt templom.
2. Egy nemzet nagyjainak közös kultuszhelye,
pártázat: várfal mellvédje, és ennek pajzs vagy fogazat
alakú lezárása.
peripterosz: oszlopsorral körülvett ókori görög templom,
peplosz: női köntös a homéroszi korban. Négyszögle­
tes gyapjú szőttes, amelyet úgy csavartak a testükre,
hogy felső szélét visszahajtva mellükre, hátukra borít­
hatták, a jobb vállukon pedig összetűzték.
 A képzelet világa 5.
perspektíva: a festményeken és domborműveken a
tárgyak térbeli látszatát keltő ábrázolási mód. A létre­
jött látszati képet perspektív vagy távlati képnek ne­
vezzük. A kétdimenziós (sík) felületen háromdimen­
ziós (tér-) hatás érhető el.
piktogram: 1. Felirat helyett alkalmazott eligazító ábra.
2. A képírásban használt jelek neve, melyek egész fo­
galmat jelölnek.
piramidion: piramiscsúcs,
piramis: négyszögletes alaprajzú egyiptomi fáraósír.
pillér: hasáb alakú, négy- vagy sokszög keresztmetszetű
függőleges tartóelem. Építészeti tagolása (lábazat-
törzs-fejezet) és díszítése az oszlopéhoz hasonló,
plasztika: mintázás, formázás. A szobrászat görög ere­
detű elnevezése.
portikusz: 1. Oszlopcsarnok mint önálló épület. 2. Az
épület főhomlokzata elé épített oszlopos előcsarnok
gyakran háromszögű oromzattal,
prizma: üvegből készült háromszöghasáb,
propülaia: díszes, oszlopos kapuépítmény épületcso­
portok előtt.
pülon: az ókori egyiptomi templomok kapuépítménye.
Két hosszúkás, téglalap alaprajzú, külső oldalán fel­
felé keskenyedő csonka gúla alakú faltömb között el­
helyezett, alacsonyabb kapubejárattal. Felületét leg­
többször domborművekkel díszítették,
realista: valósághű. Olyan művészeti irányzat, amely a for­
mák természethű ábrázolására törekszik,
rekonstrukció: helyreállítás, újraépítés. Valamit töredé­
kei, maradványai, egykorú rajzok, leírások alapján az
eredeti állapotának megfelelő alakban helyreállítanak
(rekonstruálnak).
rituális: szertartásos, szertartásszerű,
semleges színek: a fehér, a fekete és a szürke árnyalatok,
statikus: egyensúlyban lévő, mozdulatlan,
stilizálás: valóságos formák díszítőelemekké való egy­
szerűsítése a részletek elhagyásával és a jellegzetessé­
gek kiemelésével.
stílus: egy művészre, művészi irányzatra vagy egy kor­
szakra jellemző kifejezési mód, kifejezési eszközök
összessége, illetve az irányzat megkülönböztető je ­
gyei, amelyekről az illető alkotás felismerhető,
szarkofág: sírláda, kőkoporsó. Oldalait és tetejét dom ­
borművekkel díszítették. A szarkofág görög jelentése
'húsevő'. Ez azt az ókori elképzelést tükrözi, amely sze­
rint a koporsó végül felfalja tartalmát,
szemöldökgerenda: ajtók, ablakok felső vízszintes záró­
gerendája.
szimmetria: részarányosság. A műalkotás részeinek el­
rendezése olyan módon, hogy ezek a részek a szim­
metriatengely két oldalán tükörképszerűen megis­
métlődnek.
színezet: a színkörön elhelyezkedő színek megnevezése,
sztélé: szabadon álló, függőleges helyzetű kő- vagy
márványoszlop, amely áldozati ajándékul, felirattáb­
lául vagy síremlékül szolgált az ókori keleti népeknél
és a görögöknél.
talizmán: olyan tárgy vagy kép, amely a hit szerint átadja
bűvös erejét tulajdonosának, és megóvja viselőjét a
bajtól.
támfal: 1. Közvetlenül a falakhoz támaszkodó tömör tám-
pillér. 2. A földtöltés szilárdságát, stabilitását biztosító fal.
tarka színek: a színkör tiszta színei és azok derített és
tompított árnyalatai.
telített színek: a színkör tiszta, szürke tartalom nélküli
színei.
terrakotta: égetett agyag vagy égetett agyagból ké­
szült tárgy. Az égetés során a terrakotta veszít a tö­
megéből, ezért nem tanácsos túl nagy darabokat
égetni, mert elrepedhet. A nagyobb darabokat több
részre bontva kell kiégetni.
textúra: a különböző formák felületi minősége (pl.: érdes,
sima, vájatos, repedezett, fényes, matt stb.)
tiara: mezopotámiai uralkodó fejéke az ókorban,
tóga: a szabad római férfiak nemzeti viselete. Lepelruha.
A bő redőzésű tóga viselése nyugodt, lassú mozgást
kívánt viselőjétől. Varrás nélküli ruhadarab volt, ezért
ahányszor magukra vették, annyiszor lehetett változ­
tatni a redőzés módját.
tompítás: egy világos szín sötétítése egy sötétebb szín
hozzákeverésével.
tónus: a színek különböző sötétségű és világosságú árnya­
latai.
torzó: csonka szobor. Főként emberi törzs sérült végta­
gokkal vagy fej nélkül.
tört színek: a színek teltségét, tisztaságát, ragyogó hatá­
sát megszüntetjük, ha fehéret, feketét vagy más világos
vagy sötét színt keverünk hozzájuk (derítés, tompítás),
triglif: három függőleges vájattal ellátott téglalap a dór
templomokon. A gerendák feletti sávban, a fríznek
megfelelő helyen a metopékkal váltakozva látható,
tunika: ingszerű szabású, különböző hosszúságban ké­
szült női és férfi ruhadarab. A férfiaké térdig, a nőké
bokáig ért. Alsóruhaként viselték,
tümpanon: antik templomok és klasszicista épüle­
tek homlokzati oromfalán alkalmazott háromszögű
orommező.
usébti: ókori egyiptomi, múmia alakú fajansz- vagy
kőszobrocska, amit sírokba helyeztek, hogy a halott
helyett dolgozzék a túlvilági életben,
valőr: színérték. A színek világossági fokozata,
zikkurat (cikkurát): égi hegy vagy istenhegy. Négyszög­
letes alaprajzú, felfelé lépcsőzetesen kisebbedő tég­
lateraszokból álló torony, tetején az istenség szenté­
lyével (csillagvizsgáló). Külső falait zománcos égetett
téglával borították.
 Irodalomjegyzék, képjegyzék

Irodalomjegyzék
AUGUSTA, PAVEL - HONZÁK, FRANTISEK: Ókori civilizációk. Madách Kiadó, Pozsony, 1990.
A z antik világ. Corvina Kiadó, Budapest, 1986.
A z építészet csodái. National Geographic Society, Washington, 1992.
BAINES, J. - MÁLEK, 1 : A z ókori Egyiptom atlasza. Helikon Kiadó, Budapest, 1992.
CARR-GOMM, SARAH: Szim bólum oka művészetben. Holnap Kiadó, Budapest, 2001.
CHRIS, SCARRE: Hetven csoda szerte a világban. Athenaeum 2000 Kiadó, Budapest
DESROCHES-NOBLECOURT, CHRISTIANE: Tutanhamon. Corvina Kiadó, Budapest, 1967.
ESCHER, M. C.: Grafikák és rajzok. Vince Kiadó, Budapest, 1992.
IMREHNÉ SEBESTYÉN MARGIT: Divatok és korok. Apáczai Kiadó, Celldömölk, 2010.
ITTEN, JOHANNES: A színek művészete. Göncöl Kiadó, 1978,1997.
JÖCKLE, CLEMENS - KERSTJENS, CHRISTOPHER: Építészeti stílusok. Tere Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2001.
KOCH, WILFRIED: Építészeti stílusok. Officina Nova, Budapest, 1997
LÁSZLÓ GYŰ LA: A z ősem ber művészete. Corvina Kiadó, Budapest, 1968.
LYNCH, ANNE: Híres épületek. Passage Kiadó, Budapest, 2000.
MARSEILLE, JACQUES: Az ókori világ. Új Ex Libris Kiadó, Budapest, 1993.
MICHALOWSKI, KAZIMIERZ: Karnak. Corvina Kiadó, Budapest, 1970.
MILLARD, ANNE - BARNETT, RUSSEL: A z ókori világ atlasza. Gulliver Kiadó, 1997.
MORANT, HENRYDE: A z iparművészet története. Corvina Kiadó, Budapest, 1976.
MÜLLER, WERNER - VOGEL, GUNTHER: SH-atlasz. Építőművészet. Springer Hungarica Kiadó Kft., 1993.
PIPER, DÁVID: A művészet élvezete. Helikon Kiadó, Budapest, 1999.
POSTGATE, NICHOLAS: A z első birodalmak. Helikon Kiadó, Budapest, 1985.
SILIOTTI, ALBERTO: Egyiptomi piramisok. Gabo Kiadó, Budapest, 1998.
SZENTKIRÁLYI ZOLTÁN - DÉTSHY MIHÁLY: A z építészet rövid története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1959.
VESER, THOMAS: A z emberiség kincsei. Világörökségünk. Officina Nova, Budapest, 1997.
WARREN, PETER: A z égéi civilizációk. Helikon Kiadó, Budapest, 1989.

Fotók
VIDA SZABOLCS, IMREH ZOLTÁN , PROFIMÉDIA - REDDOT KÉPÜGYNÖKSÉG
Edvard Munch: © The Munch Museum (The Munch - Ellingsen Group)

A szerző és a kiadó köszönetét mondanak a felsorolásban szereplő rajztanároknak és tanítványaiknak a diákmunkák megje­
lentetésének engedélyezéséért:
Bata Anikó, Szeged, Gedói Általános Iskola és AMI (97. a); Grosch Szilárd, Hosszúhetény, Általános Iskola (85., 87. 0.); Fedics
Miklós, Eger, Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium (11., 18. 0.); Fiedler Judit, Szeged, Gedói Általános Iskola és AMI (19., 21., 91.,
99 . 0.); Kertész Jánosné, Bonyhád, BONI, Széchenyi István Általános Iskola (59. 0.); Kovács Éva, Keszthely, Csány-Szendrey Ál­
talános Iskola (55. o.); Lázárné Verebes Ilona, Győr-Ménfőcsanak, Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ (88. o.); Moso-
nyi Emese, Felsőörs, Malomvölgyi Általános Iskola (89. o.); Németh Éva, Győr, Kölcsey Ferenc Általános Iskola (31. o.); Németh-
né Andorka Klára, Csorna, Széchenyi István Iskola (41. o.); Rab Beatrix, Szolnok, Fiumei Úti Általános Iskola (11., 43., 46., 100.,
106. o.); Rabié Judit, Budapest, XVII. kerület, Gregor József Általános Iskola (106. o.); Simon Edit, Szeged, Gedói Általános Isko­
la és AMI (46. o.); Szabó Imre, Budapest, Alternatív Közgazdasági Gimnázium (11., 103. 0.); Vértesaljai Mária, Budapest, Város­
majori Gimnázium (20., 86 . o.).
Külön köszönetét mondunk a tankönyvben szereplő képzőművészeknek, akik hozzájárultak alkotásaik megjelentetéséhez,
és ezzel elősegítették a feladatok szemléletes megértését:
Fejér Ernő - festőművész; Lukács Szilvia - festőművész; Keserű Ilona - festőművész; Tari Eszter - festőművész; Tari Márta -
művésztanár; Széplaky Pál - grafikus; Tóth Fanni - grafikus.
 A képzelet világa 5.
Tartalom
É p ü le t é s é p ítm é n y e le m z é s e ............................................
S z o b o r és d o m b o rm ű e le m z é s e .......................................
K ép e le m z é s e .....................................................................
AZ ŐSEMBER M Ű V É S Z E T E ........................................................... .7
A b a r la n g fe s tm é n y e k v a r á z s a ......................................... . 8
A b a r l a n g f e s t m é n y e k j e l l e m z ő i ................................
S z o b r á s z a t .........................................................................
M ily e n v o lt a z ő s k o r i n ő i d e á l ? ..................................
K a r c o l á s é s f e s t é s ...............................................................
Ő s k o r i é p í t m é n y e k .............................................................
Ő s k o r i a g y a g e d é n y e k ........................................................
I n s p i r á c i ó a z ő s k o r i m ű v é s z e t b ő l .......................................
A f i r k á t ó l a z a l k o t á s i g .................................................
Ő s l é n y t a n é s k é p z ő m ű v é s z e t ................................
H o g y a n l e s z e g y k o p o n y á b ó l p o r t r é ? ........................
Á l l a t g a l é r i a ..................................................................
A z ő s k o r i v a d á s z m á g i a ( s z e r e p j á t é k ) ........................
M i m i k r i .......................................................................
P o z i t í v - n e g a t í v f o r m a .................................................
V a d á s z m á g i a ( o l v a s m á n y ) .......................................
MEZOPOTÁMIA M Ű V ÉSZETE....................................................
S u m e r m ű v é s z e t ...............................................................
E m b e r á b r á z o lá s a s z o b r á s z a t b a n .............................
A s u m e r í r á s ( k i e g é s z í t ő a n y a g ) ................................
Ó b a b i l o n m ű v é s z e t e ..........................................................
A s s z í r m ű v é s z e t ..................................................................
B a b i l o n m ű v é s z e t e .............................................................
T ö r t é n e t e k M e z o p o t á m i a m ű v é s z e t é b ő l ........................
K é p z e l e t b e l i l é n y e k ......................................................
EGYIPTOM M Ű V ÉS Z ET E...............................................................
T e m e tk e z é si s z o k á s o k .........................................................30
M u m i f i k á l á s ...............................................................
A s z a r k o f á g o k d í s z í t é s e ..............................................
S í r é p í t m é n y e k ....................................................................
K h e o p s z - p i r a m i s ........................................................
M i t r e j t e t t T u t a n h a m o n s í r k a m r á j a ? ........................
T u t a n h a m o n k o p o r s ó i ..............................................
T e m p l o m o k .......................................................................
E g y i p t o m i i s t e n e k .............................................................
A z e g y i p t o m i á b r á z o l á s j e l l e m z ő i ....................................
F e s t é s z e t ....................................................................
S z o b r á s z a t .........................................................................
N o f e r t i t i , a k i s z é p s é g e s e n é r k e z e t t ............................41
E g y i p t o m i í r á s ....................................................................
N é v g y ű r ű ....................................................................
J e l e k é s j e l k é p e k ..................................................................
In f o r m á c ió k ö z lő j e l e k é s je l k é p e k n a p ja in k b a n
K é p e k b e n í r t v e r s ........................................................ .45
V a r á z s e r e j ű t á r g y a k é s a m u l e t t e k .................................... .46
AZ ÓKORI GÖRÖGÖK M Ű V ÉSZ ETE...................................... 4 7
A m i n ó s z i k u l t ú r a ............................................................... .48
A l a b i r i n t u s r e j t é l y e ...................................................... .48
A b i k a u g r á s .................................................................. .49
A k r é t a i f a l f e s t m é n y e k .............................................. .49
M ü k é n é m ű v é s z e t e ............................................................. .50
M ü k é n é i v á r ............................................................... .50
4 P a lo t á k ............................................................................. 50
5 A m ükénéi k irá ly síro k ...................................................... 51
6 Görög é p íté sz e t ........................................................................ 52
A z athéni A k r o p o lis z ...................................................... 53
A Parthenon díszítése ................................................... 54
, 9 A Parthenon harm onikus a r á n y a i ............................... 55
,7 0 S z o b r á s z a t ............................................................................... 5 6
,70 K e rá m ia e d é n y e k ..................................................................... 58
. 77 Karcolt m inták ................................................................... 59
.72 A görög harcosok ............................................................. 60
.73 A p a jz s ................................................................................67
.7 4 A görög sz ín h á z ........................................................................ 62
.74 Érzelem ábrázolás - m im ika ............................................ 63
.76 A görög és a róm ai istenek ...................................................... 64
.77 AZ ÓKORI ITÁLIA M Ű V ÉSZ ETE...................................................... 65
.78 Etruszk m ű v é sz e t ..................................................................... 66
.79 Vidám jele n ete k a holtak v á ro sá b a n ......................... .6 7
.20 A Róm ai Birodalom é p íté sz e te .............................................. 68
.27 A róm ai lakóházak díszítése ............................................ 6 9
.22 C o lo sse u m ........................................................................ 70
23 A P a n th eo n ........................................................................ 71
.2 4 S z o b r á s z a t ................................................................................72
.24 Viaszportrék a la k ó h á z a k b a n ....................................... 73
.25 A karaktervon ások és a je l le m ....................................... 73
.2 6 Szim bólu m ok és hatalm i je lv é n y e k ....................................... 74
.2 6 A róm ai viselet (olvasm ány) ............................................ 75
.2 7 M űvészettörtén eti ö sszefo g la lá s ............................................ 76
.28 RAJZO LÁS, FESTÉS, M IN T Á Z Á S ................................................... 7 7
.28 M iért színes a v ilá g ? ................................................................ 78
29 A dj n evet a s z ín e k n e k ! ...................... 79
A sz ín e ze t .......................................................................... 80
.30 Tónus (va lőr) ..................................................................... 82
.31 Telítettség .......................................................................... 83
.32 Variációk íves és egyenes v o n a la k r a .................................... 84
.33 Síkból a t é r b e .......................................................................... 87
.34 Képalkotás foltokkal és v o n a la k k a l ....................................... 88
.35 P apírszövés ........................................................................ 89
.36 Képalkotás n ö v é n y e k b ő l ........................................................ 9 0
.3 7 Képalkotás frottázs te c h n ik á v a l ............................................ 97
.38 F o rg á ste ste k ............................................................................. 92
.38 A valóság lá ts z a ta ........................................................... 93
.40 H enger - sza la g ................................................................ 94
Spirál - m ö b iu s z .............................................................. 95
.42 Forgásform ák a te rm é sz e tb e n .............................................. 98
.43 A valóságtól a m in tá ig ....................................................99
44 A valóságtól a m e sé ig ............................................................ 100
44 Fantáziaváros G o m b a o rszá g b a n ................................ 707
Ö sszetett fo rgá sfo rm á k .......................................................... 702
Vár tervezése ............................................................................103
A z illu s z trá c ió ......................................................................... 104
Különleges s z ig e te k ....................................................... 105
Vers- és m eseillusztrációk különböző technikával . . 106
K isle x ik o n ................................................................................. 707
Iro d a lo m je g y z é k .................................................................... 777
K é p je g y z é k ...............................................................................777