A magyar helyesírás szabályai

12. kiadás
AkH.12

Az elválasztás
Az írásjelek
A rövidítések, a jelek és a mozaikszók
 Az elválasztás (223–238.)
 Nincs szabályváltozás.
AkH.11  Példák a szöveg pontosítására:
225. Azokat a szavakat, amelyek
csak egyetlen magánhangzót
tartalmaznak, nem választjuk el (...)
Ez a szabály olyankor is érvényes,
ha az eredeti helyesírással átvett,
de ejtésükben egy szótagú idegen
közszavak és tulajdonnevek vagy a
régies magyar családnevek
írásformájuk alapján
írásformájuk alapján
megszakíthatók volnának: air, blues,
megszakíthatók volnának:
street, team; Chartres, Hume,
Maugham, Nîmes; Gaal, Soós,
Georch; stb. [Vö. 224., 229., 230. a)]
AkH.12
225. Azokat a szavakat, amelyek
csak egyetlen magánhangzót
tartalmaznak, nem választjuk el (...)
Ez a szabály olyankor is érvényes,
ha az eredeti helyesírással átvett,
de ejtésükben egy szótagú idegen
közszavak és tulajdonnevek vagy a
régies magyar családnevek
írásképében a betűcsoport egyetlen
írásképében a betűcsoport
magánhangzót jelöl, például: air,
egyetlen magánhangzót jelöl
blues, street, team; Maugham; Gaal,
Soós, Georch [vö. 229., 230. a)].
AkH. 11
Példák a szöveg pontosítására AkH.12

226. a) Az egyetlen magánhangzóból 226. a) Az egyetlen magánhangzóból

álló szókezdő és szóvégi szótagot – álló szókezdő és szó szó végi
végi szótagot –
bár önállóságát nyelvi tekintetben bár önállóságát nyelvi tekintetben
elkell
el kellismerni
ismerni – esztétikai okokból nem
nem lehet
lehet elvitatni
elvitatni – esztétikai
nem szokás egymagában a sor okokból nem szokás egymagában a
végén hagyni, illetőleg a következő sor végén hagyni, illetőleg a
sorba átvinni; tehát az „a-lap”, „e- következő sorba átvinni; tehát az „a-
móció”, „Á-ron”, ill. a „haza-i”, lap”, „e-móció”, „Á-ron”, illetve a
„emóci-ó”, „Le-a” stb. a „haza-i”, „emóci-ó”, „Le-a” stb. a
nyomtatásban nem ajánlott nyomtatásban nem ajánlott
elválasztási formák. elválasztási formák. Hasonlóképpen
Az au, eu betűkapcsolat, mivel tagjai nem ajánlott elválasztási forma:
a szótagoláskor szétválhatnak, Hasonlóképpen nem ajánlott
„bale-set”, „fela-dat”.
szükség esetén elválasztható: kala- elválasztási forma: „bale-set”, „fela-
uz, fe-udális stb. Az au, eu betűkapcsolat, mivel tagjai
dat”.
a szótagoláskor szétválhatnak,
szükség esetén elválasztható,
például: ba-uxit, fe-udális, kala-uz,
la-udációba-uxit
.
la-udáció
 AkH.11 Példák a szöveg pontosítására
229. A családneveinkben előforduló
többjegyű régies magyar betűk az
elválasztásban hangértéküknek megfelelően
kezelendők: De-seö [e.: de-zső], Thew-rewk
[e.: tö-rök], Beö-thy [e.: bő-ti], Ben-czúr [e.:
ben-cúr], Fara-ghó [e.: fara-gó], Szé-chy [e.:
szé-csi], War-gha [e.: var-ga] stb. – A
mássalhangzót jelölő kettőzött betűk közül
közül
az egyiket az előző sorban hagyjuk, a
másikat pedig átvisszük a következő sorba:
Bes-senyei, Kos-suth stb. – A toldalékos
alakok elválasztásakor a régies magyar
betűk egységét természetesen szintén
megőrizzük, kivévetermészetesen
a kettőzött betűkét:
Deseö-nek, Thewrew-köt; Balo-ghék, Babi-
tsé, Cze-tzet, kossu-thi, móri-czos; stb.,
illetőleg: Szél-lért, Pap-pot, Kis-sék stb. –
Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny.
Kivételes elválasztású név: Bat-thyá-ny.
AkH.12
229. A családnevekben előforduló többjegyű
(egyetlen magánhangzót vagy mássalhangzót
jelölő) régies magyar
mássalhangzót jelölő)betűk
régiesaz elválasztásban
hangértéküknek megfelelően kezelendők,
például: Beö-thy [bő-ti], De-seö [de-zső],
Thew-rewk [tö-rök], Ben-czúr [ben-cúr], Fara-
ghó [fara-gó], Szé-chy [szé-csi], War-gha [var-
ga]. A mássalhangzót jelölő kettőzött betűk
esetében, ha nem követi őket további kiejtett
ha nem követi
mássalhangzó, (hangértéküktől függetlenül)
őket további kiejtett mássalhangzó,
az egyiket az előző sorban hagyjuk, a másikat
(hangértéküktől
pedig átvisszük afüggetlenül)
következő sorba, például:
Bat-thyány, Kos-suth. A toldalékos alakok
elválasztásakor a régies magyar betűk
egységét megőrizzük, például: Thewrew-köt,
Cze-tzet; Babi-tsé, Balo-ghék; kossu-thi, móri-
czos, kivéve a kettőzött betűkét, például: Pap-
pot, Szél-lért; Kis-sék.
 Változások a példaanyagban
AkH.11 AkH.12
drog, dry, shop
Chartres, Hume, Nîmes e-u-ró
leni-nizmus te-a
Ecse-ren holna-pig
al-lons freu-dizmus, tiha-nyi
dob-ban job-ban
De: Széll-lel, Tallinn-nak
fodrász-szal
ész-szerű
húsz-szor Würt-temberg
kamika-dzék Beatrix-szal vagy Beatrix-szel
Fuku-dzava Bac-chus, Pinoc-chio.
Mar-xot, mar-xizmus USA-beli
Marx-szal Ma-hart, Ma-lév
Bes-senyei leg-alább, leg-alul, leg-előre, leg-
Deseö-nek erősebb
Ka-ra-džić, Ljub-lja-na
Shakes-peare
alez-redes vagy alezre-des
KISZ-esek, NDK-beli legszeren-csésebb
hol-ott anti-proton
Bornem-issza
anti-klerikális
Lenin-grád, Tito-grad
 Az írásjelek (239–275.)
 Szabályváltozás nincs.
 A pontosítások többfélék és jelentősebbek:
 új szabálypont:
Az írásjelek
Az írásjelek rendszere
rendszere és formai
és formai sajátosságai
sajátosságai (240. (240.
a–l) a–l)
 szabálypontok bővítése, kiegészítése (AkH.12 241. b)
 szabálypontrész kihagyása (AkH.11 263. d)
 a megfogalmazás pontosítása
 a példaanyag frissítése

a szabálypontok sorszámozásának módosulása

 Új szabálypont:
Az írásjelek rendszere és formai sajátosságai
240. a–l

 Az AkH.11 239., négy bekezdést tartalmazó szabálypontja bővül ezzel, új címmel és

sorszámmal ellátva
 Az első két bekezdés – az írásjelek szerepéről és használatának szabályairól
általában – megmaradt, kivéve a szépírói stílusra vonatkozó megjegyzést:
ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben, tudatos
eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mellőzése.
 ezután következik az új cím és a 240. pont:
 1. bekezdése: a legfontosabb írásjelek felsorolása
 ebben új a sorrend és a három pont szerepeltetése (rögtön a pont után)
 2. bekezdésének témája: a szóköz – ez a rész bővül

AkH.11: (Hogy mikor kell szóközöket hagyni, AkH.12: Bár mindez nem helyesírási,
annak részletkérdéseit gépírási szabványok és hanem tipográfiai kérdés, érdemes tudni
tipográfiai előírások tartalmazzák.) az írásjelekről a következőket:
 Az írásjelek használatának tipográfiai tudnivalói
 a) A pont alsó helyzetű, mindig szóköz nélkül kapcsolódik
 2014. február 14.
 www.mta.hu
 b) a három pont szóköz nélkül tapad:
 a gondolat befejezetlenségének, egy szövegrész elmaradásának jeléül: Nem értem,
hogy…
 idézett szövegből elhagyott rész jelölésekor szögletes zárójelbe szokás tenni: Előre hát
mind […], a néppel tűzön vízen át
 c) A kérdőjel előtt nincs szóköz: Hol voltál?
 utána mindig van, kivéve amikor olyan írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik,
például ha a kérdő mondat zárójelben áll: (Ki tudja, miért?)
 d) A felkiáltójel ugyanígy kapcsolódik: Kati! Szaladj el a boltba!; (Nagy kár pedig!)
 e) A vessző szóköz nélkül tapad: Nesze semmi, fogd meg jól!
 utána mindig szóközt kell tenni, kivéve a tizedesvesszőt: 316,26.
 f) A kettőspont előtt nincs szóköz, tagoló írásjelként szóköz követi.
 kivétel az időpont írása, a sporteredmények jelzése (egyik irányban sem tapad)
 Az indulás időpontja: 10:35. Az évszázad mérkőzésének eredménye 6:3.
 Az írásjelek használatának tipográfiai tudnivalói
 g) A gondolatjel mindig szóközzel kapcsolódik és szóköz követi:
Hihetetlen kemény munka – különösen tűző napon.
 a közbevetések jelölőjeként páros használatú. Ha a második gondolatjel után vessző (vagy
esetleg más írásjel) következik, a két írásjel között nincs szóköz:
Az sem bizonyos – csak igen valószínű –, hogy beteg.
 szépirodalmi művekben az idézést gondolatjellel szokás jelölni:
– Tulajdonképpen a bőrönd van neked utadban, vagy inkább én?
 ha az idézet után idéző mondat áll, újabb gondolatjelet teszünk:
– Vidd innét – röffent rá ingerülten.
 felsorolások külön sorba írt tételeit is kezdhetjük gondolatjellel
 h) A pontosvessző előtt soha nincs szóköz, utána mindig van.
 i) A zárójel:
 lehet kerek ( ), szögletes [ ], csúcsos 〈 〉 , ritkábban kapcsos { } vagy ferde / /.
 a szögletes zárójel jelentése:
 a benne foglalt szavak nem részei az eredeti szövegnek
(Jobb nekünk a Vértes vadonában… [ti. élni, maradni]).
 valamilyen értelmezést vagy rokon értelmű megfogalmazást adnak meg
(S homlokán az ifjú megcsókolván [= miután megcsókolta], útnak indult a hold éjjelén).
 Az írásjelek használatának tipográfiai tudnivalói

 a nyitó zárójel előtt szóköz van, utána nincs

 a berekesztő zárójel előtt nincs szóköz, utána van
 ha egy szón belül használjuk a kettős közlés eszközeként, tapad az előtte (és
esetleg az utána) levő betűhöz is, például:
Hara(n)g-völgy, Hasz(on)talan ragaszkodás, írásjel(ek).
 felsorolások betűjelei után berekesztő zárójelet használunk: a), γ) stb.
 j) Az idézőjel lehet: „ ” (macskaköröm) vagy » « (lúdlábidézőjel):
Jókai írja: „Ahogy a halászok mondják: »beszél a víz«”.
 páros írásjel:
 a kezdő idézőjel mindig alsó helyzetű, előtte szóköz van, utána nincs
 a berekesztő idézőjel felső helyzetű, előtte nincs, utána van szóköz
Eltöprengve áll a gépe mellett, s nézi, hogyan omlik ki a dagasztógép
„hurkatöltőjéből” a végtelen kenyérfolyam.
 Az írásjelek használatának tipográfiai tudnivalói
 k) A kötőjel középső helyzetű, és általában tapad: Afrika-kutató, egy-egy, két-három
 a sor végén elválasztójel szerepét is betölti, ilyenkor a sor elején nem ismételjük meg
 kizárólag szakmunkában megismétlődhet a sor elején is:
mássalhangzó-
-torlódás
 nem tapad a kötőjel az előtte levő szóhoz vagy más írásjelhez, ha két vagy több egymás után következő
összetett szónak azonos az előtagja, és az előtag nem ismétlődik meg minden összetétel esetében:
gépgyártó, -szerelő és -javító üzem
 nem tapad a kötőjel az utána következő szó első betűjéhez, ha két vagy több egymás után következő
összetett szónak azonos az utótagja, és ez az utótag nem ismétlődik meg minden szóban: tej-, zöldség-
és gyümölcsfelhozatal
 l) A nagykötőjel középső helyzetű, hosszúsága megegyezik a gondolatjel hosszúságával
 a valamitől valameddig viszonyt érzékelteti
 tapad az előtte és az utána következő szóhoz vagy számjegyhez:
Osztrák–Magyar Monarchia, a 128–9. lapon, a büntetése nyolc–tizenöt év szabadságvesztés lehet,
kelet–nyugati irányban
 nem tapad, ha több szóból álló, bonyolultabb írásmódú szerkezeteket kapcsol össze:
f. hó 5. – f. hó 25.; Kéki Béla – Köpeczi Bócz István
 ha a sor végére kerül, az elválasztójel funkcióját is betölti:
Hadrovics–
Gáldi
 Szabálypontok bővítése, kiegészítése
 A mondatokat záró írásjelek
 241. b) Mondat végi írásjel lehet a három pont is. A három pont a megszakadt,
félbemaradt mondatok viszonylagos lezárására alkalmas, például:
Említsd meg neki, hogy…
 A tagmondatok közötti írásjelek
 244. b) A tagmondatokat bevezető és, s, meg, vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a
vesszőt:
AkH.11 AkH.12
Az ebédre nem kell senkit is megvárnom, / Gyorsan beszaladtam a boltba, és
És mindnyájan várnak énrám, hogyha megvettem a könyvet.
késem. Éj van-e, vagy szemem világa Az írásjelhasználat azonban – a
veszett ki? Stb. tartalomtól függően – változhat: Egész
Sokszor meglehetősen nehéz eldönteni, éjjel táncoltam, és szórakoztam a
hogy az és, s, meg, vagy kötőszóval pincérekkel (a táncolás nem a
kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta pincérekkel történt), de: Egész éjjel
az ajtót, és dühösen elrohant. De: Hirtelen táncoltam és szórakoztam a pincérekkel
fölugrott és elrohant. Ilyenkor az (a táncolás is a pincérekkel történt).
írásjelhasználat ingadozhat.
 Szabálypontok bővítése, kiegészítése
 244. d)
AkH.11 AkH.12
Az anélkül hogy, aszerint hogy,
ahelyett hogy stb. kötőszószerű
szókapcsolatok elé vesszőt teszünk.
Ilyenkor a hogy előtt nincs vessző:
Felrohant a lépcsőn, anélkül hogy
pihent volna. Cselekedj, ahelyett hogy
tétovázol! Stb. – Ha azonban az
anélkül, aszerint, ahelyett stb. elemek
az első tagmondathoz tapadnak, eléjük
nem teszünk vesszőt, utánuk (a hogy
elé) azonban igen: Felrohant a lépcsőn
anélkül, hogy pihent volna. Cselekedj
ahelyett, hogy tétovázol! Stb.
Az anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett
hogy stb. szókapcsolatok elé rendszerint
vesszőt teszünk. Ilyenkor a hogy előtt
nincs vessző. Nem hibás azonban az
sem, ha a kiejtésbeli tagolást követve
akár csupán a hogy elé, akár a kapcsolat
mindkét tagja elé vesszőt teszünk.
Például: Felrohant a lépcsőn, anélkül
hogy pihent volna. Felrohant a lépcsőn
anélkül, hogy pihent volna. Felrohant a
lépcsőn, anélkül, hogy pihent volna. –
Cselekedj, ahelyett hogy tétovázol!
Cselekedj ahelyett, hogy tétovázol!
Cselekedj, ahelyett, hogy tétovázol!
 Szabálypontok bővítése, kiegészítése
249. Az értelmezővel kapcsolatos fontosabb írásjelhasználati esetek AkH.11
AkH.12
c) Ha a kitüntetést, fokozatot, minősítést, c) Ha a kitüntetést, fokozatot, minősítést,
rangot jelentő, gyakran határozott rangot jelentő, gyakran határozott névelőt is
névelővel kezdődő kifejezés birtokos tartalmazó szerkezet mindkét főtagja
szerkezet, akkor az előtte álló személynév ragozható, akkor a közszói kifejezés az előtte
értelmezőjének számít, és az értelmezős álló szó értelmezője. A személynév után
szerkezetnek mindkét fő tagja ragozódik. A ilyenkor vesszőt teszünk, például: Balla
személynév után ebben a típusban vesszőt Erzsébetnek, Kossuth-díjas írónőnknek;
teszünk: Nagy Elemér, városunk Mózes Pált, hazánk nagykövetét; Nagy
díszpolgára; Mózes Pált, Elemér, városunk díszpolgára.
népköztársaságunk nagykövetét; Ha csak a végén ragozható a szerkezet, az
Ha azonban az ilyen kifejezések nem ilyen kifejezés nem értelmező, és a
értelmezők, a szerkezetet csak a végén személynév után nincs vessző, például: Kállay
ragozzuk, és a személynév után nincs Imre kandidátusé, Mózes Pál nagykövetet,
vessző: Mózes Pál nagykövetet, Kállay Szép Izabella PEN-emlékérmessel, Zsigmond
Imre kandidátusé, Szép Izabella SZOT- Elek Kossuth-díjastól.
díjas­sal, Zsigmond Elek Kossuth-díjastól
 Szabálypontok bővítése, kiegészítése
 A szövegbe ékelődést jelző írásjelek
 A megszólítás
 Az idézés
AkH.11 AkH.12
253. Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt 254. Igen tisztelt Főorvos Úr! Kedves Péter! –
Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt Az ilyen megszólítások után vesszőt is lehet
Főorvos úr! Magánlevelekben a kiemelt tenni.
megszólítások után vesszőt is lehet tenni.
256. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül 257. Ha az idézőjelbe tett mondaton belül még
még egy idézőjelre van szükség, egy idézőjelre van szükség, lúdlábidézőjelet
lúdlábidézőjelet
hegyével befelé forduló jelpárt használunk. használunk: Petőfi írta apjáról: „Szemében
258. b) Ha
hegyével az író
befelé idéző
forduló mondata követi a
jelpárt »mesterségem« / Most is nagy szálka még.”
szereplő szavait, ezeket gondolatjelpár fogja 259. b) Ha a szereplő szavai megelőzik az író
közre. idéző mondatát, az idézet és az idéző mondat
Az idéző mondatok nélkül egymást közé is teszünk gondolatjelet.
váltogató párbeszéd megszólításonként külön d) Az idéző mondatok nélküli párbeszédben a
sorokban kezdődik megszólalások külön sorokban kezdődnek, és a
beszélők első szavai előtt gondolatjel van.
 Szabálypontok bővítése, kiegészítése
 Szavak és szórészek közötti írásjelek
AkH.11 AkH.12
262. Kötőjel szavak és szórészek között 263.
i) Mind a betűkkel, mind a számjegyekkel írt i) Mind a betűkkel... Kötőjeles a szóismétlés
számkapcsolatokban kötőjelet teszünk, ha osztó jelentésben is, például: (adtam
a kapcsolat hozzávetőlegességet, mindenkinek) 2-2 (almát), (vásároltam a
vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember), gyerekeknek) húsz-húsz (deka drazsét).
nyolc-tíz (napra); 5-6 (darab), 10-12 (éves);
263. Nagykötőjel szavak között 264.
a) Két vagy több nép (nyelv) nevének a) Két vagy több nép (nyelv, szak stb.)
kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük: nevének kapcsolatát nagykötőjellel
angol–magyar (szótár), francia–spanyol érzékeltetjük, például: angol–magyar
(határ), olasz–német (mérkőzés); Cseh– (szótár), francia–spanyol (határ), német–
Morva-dombság, Osztrák–Magyar magyar (szak), biológia–kémia (tanár),
Monarchia, Magyar–Szovjet Baráti olasz–német (mérkőzés); Cseh–Morva-
Társaság; dombság, Osztrák–Magyar Monarchia,
Magyar–Finn Társaság
 Szabálypontok bővítése, kiegészítése
Egyéb írásjelhasználati tudnivalók
275. AkH.11 AkH.12
275. Gyakrabban használjuk még + Az összeadás jele. Például: (2+3), ő + ő = ők
a következő írásjeleket is: − A kivonás jele. Például: 4−2
 + az összeadás jele / A törtszám és a vagylagosság jele. Például: 1/2,
§ a paragrafus jele és/vagy
— a kivonás jele / és // Folyó szövegben idézett versekben sor- és
.
/. fordíts! versszaktörésekre utaló jelek. Például: Már csak a
· a szorzás jele betű / virágzik, / eredő könnytől / elázik. // Puszta
* vagy a jegyzet jele
1
világra / jön a tél…
: az osztás jele
= Az egyenlőség jele. Például: 2+2 = 4, ő + ő = ők
” az ismétlés jele
= az egyenlőség jele % A százalék jele. Például: 48%
’ a hiány jele ° Fokjel. Például: 45°; 23 °C
% a százalék jele ’ Hiányjel vagy aposztróf. Például: hál’ istennek!; ’95
° a fok jele (= 1995)
/ a vagylagosság, a tört szám stb. § A paragrafus jele. Például: 4. §
jele
* A lábjegyzet jele. Például: Galenus*; a
~ az ismétlődés, illetőleg a
lábjegyzetben: * ókori orvos
megfelelés jele
 Szabálypontrész kihagyása
 Szavak és szórészek közötti írásjelek
 AkH.11 263. Nagykötőjelet szavak között a következő esetekben szokás
használni:
d) Nagykötőjelet használunk géptípusok stb. betű- vagy szó- és
számjelzése között: T–34, TU–154; Szojuz–14, Apollo–11; stb. Az
ilyen alakulatokhoz minden toldalékot kötőjellel kapcsolunk: T–34-
et, TU–154-gyel, T–34-es, Szojuz–14-ben, Apollo–11-es; stb.
(kimaradt, mivel ezeket a gyártók szokták meghatározni)
 Toldalékok kapcsolása
 AkH.11 265. c

c) Kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a

képzőszerű utótagokat: Eötvös-féle, Petőfi-szerű stb. (Vö. 141.,
171.) – Hasonlóképpen: Vág-szerű (folyó), Omega-féle (idő­mérők),
Népszabadság-beli (cikk) stb.
(kimaradt, mivel a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű szavakat nem
képzőszerű utótagnak, hanem utótagnak, azaz összetételi tagnak tekintjük)
 AkH.11 Változások a példaanyagban
 Aztán elővette a bicskát, meg a kenyeret,
meg a szalonnát, meg a zöldpaprikát, majd
jóízűen falatozni kezdett.
 A tanterv szerint az iskola egyik célja az,
hogy „testileg, szellemileg egészséges,
edzett nemzedéket neveljen”, de ez csak a
társadalom egészének tevékeny
közreműködésével érhető el.
 Alkotmányunk kimondja, hogy társadalmi
rendszerünknek a munka az alapja.
 Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most
a feladat.
 könyvritkaság-gyűjtemény
 Tudod-e, merre menjünk? Jobbra-e vagy
balra?
 Marx–Engels–Lenin
 az I–IV. osztályban
AkH.12
 Aztán elővette a szendvicset,
meg a mobilját.
 Aranynak a „nem hal meg az, ki
milliókra költi dús élte kincsét”
gondolata okkal lett híressé.
 Az alapszabály kimondja, hogy
az egyesület minden tagja
köteles tagdíjat fizetni.
 barbecue-szósz, lime-likőr
 Nem tudom, hogy írjunk-e ide
példát.
 az 1–4. osztályban
 AkH.11 Változások a példaanyagban
 dzsessz-szerű, puff-féle
 Illyés Gyula-féle
 A felszabadulás óta számos új összetétel
keletkezett nyelvünkben: békepolitika,
jövőkutatás, munkaverseny, tervhivatal.
 Szövetkezeteink már saját gépeikkel
dolgoznak (traktorokkal, kombájnokkal,
tárcsás boronákkal stb.)
 A haladó magyar költészet remekeit
mutatja be a „Hét évszázad magyar
versei” című négykötetes antológia.
AkH.12
 Nyelvünkben folyton keletkeznek
összetételek: műhold, számítástechnika,
távirányító, üzenetrögzítő stb.
 A levegőt erősen szennyezik az utakon
és az utcákon nyüzsgő járművek
(személygépkocsik, autóbuszok,
teherautók, kamionok stb.).
 Több évszázad nyelvi kincseit
tartalmazza a „Magyar szólások és
közmondások” című gyűjtemény.
 A rövidítések, a jelek és a mozaikszók
276–289.

 nincs:
 szabályváltozás
 teljesen új szabálypont
 szabálypontrész-kihagyás
 jellemző:
 címek módosítása
AkH.11 AkH.12
A rövidítések és a mozaikszók A rövidítések, a jelek és a mozaikszók
A rövidítések A rövidítések és a rövidítésszerű jelek

 a megfogalmazás pontosítása
 szabálypont átszerkesztése, bővítése, kiegészítése
 a szabálypontok sorszámozásának módosulása
 a példaanyag frissítése
 Szabálypont átszerkesztése, bővítése, sorszámozásának módosulása
AkH.11
A rövidítések 278. pontja két bekezdés:
A rövidítések többsége után pontot teszünk.
Pont nélkül írjuk:
 pénzfajták rövidítését
 az égtájak rövidítését
 a gépkocsik országjelzését
 a vegyjeleket
 a fizikai mennyiségek jelét
 a mértékegységek jelét
 a matematikai jelöléseket
 szótárakban, lexikonokban a
gyakran előforduló rövidítéseket pl. rég
 a teljes szóra végződő rövidítéseket
pl. uaz
A 279. pont: két rövid bekezdés utal arra, hogy
bizonyos jelek írásmódját magyar és nemzetközi
szabványok, ill. a nemzetközi mértékegységekét
minisztertanácsi rendelet szabályozza.
AkH.12
A rövidítések és a rövidítésszerű jelek
278. szabálypontja egy bekezdés: a rövidítések
többsége után pontot teszünk.
279–281.: amit pont nélkül írunk
külön szabálypontokba csoportosítva:
 279. a–c: a mértékegységek
 280.: pénzegységnevek
 281.:
 az égtájak rövidítése: D (= dél)
 a gépkocsik országjelzése: H
 a vegyjelek: S, Cl
 a fizikai mennyiségek jele: a, v
 a matematikai jelölések: log, sin
 a teljes szóra végződő rövidítések:
uő (= ugyanő), Bpest (= Budapest)
 szótárakban, lexikonokban
gyakran előforduló rövidítések:
nm (= névmás)
 A rövidítések és a rövidítésszerű jelek
279–281.

279. A mértékegységek nevének, illetve jelének egy részét a nemzetközi SI mértékrendszer

határozza meg. A mértékegységek neve az alapegység nevéből, valamint az alapegység többszörösét
vagy törtrészét kifejező előtagból áll.
a) a mértékegységek rövidítései:
 egy vagy több betűből álló jelek, kis- és nagybetűk, görög vagy egyéb különleges betű, jel.
 e jelek után nem teszünk pontot, az előtag és az alapegység jele közé sem szóköz, sem írásjel
nem kerülhet. Például: cm (= centiméter v. centi), m (= méter), km (= kilométer);
dl (= deciliter v. deci), l v. L (= liter); dkg v. dag (= dekagramm v. deka), kg  (= kilogramm v. kiló); min (=
perc); GHz (= gigahertz); kB (= kilobyte), MB (= megabyte), μm (= mikrométer), kΩ (= kiloohm)
b) különleges jelű mértékegységek:
 például: ºC (= Celsius-fok), 47º 13′ 5″ (47 fok 13 perc 5 másodperc), m² (= négyzetméter), km² (=
négyzetkilométer), m³ (= köbméter), cm³ (= köbcentiméter).
c) A mértékegységnek a jelét szóköz választja el az előtte levő számtól, például: 100 km, 1 kg,
10 kWh, 120 km/h, 220 W. Kivétel a fok jele a geometriában, például: 45º, 90º
280.: a pénzegységnevek esetében: az előtagot kivéve ugyanazok a szabályok. Az idegen
pénzegységeknek többnyire a magyar nevét használjuk, például: dollár, font, frank, euró, jen, korona,
rubel. A jelük lehet a rövidítésük, például: Kr (= korona), Fr (= frank), vagy valamilyen különleges jel,
például: $ (= dollár), ₤ (= angol font), € (= euró), ¥ (= japán jen). A pénzforgalomban a hárombetűs
rövidítésüket (valutakód) használják, például: HUF (= magyar forint), GBP (= angol font), USD (= USA-
dollár), AUD (= ausztrál dollár), EUR (= euró).
 Példák a szöveg pontosítására
AkH.11
280. ...ezek mindig olyan alakjukban járulnak a
rövidítésekhez, jelekhez, amilyenben a kiejtett
formákhoz kapcsolódnának; tehát tekintetbe
vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit,
valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is: Ft-ot,
Ft-tal (= forintot, forinttal;
°C-on, °C-kal, °C-os (= Celsius-fokon, Celsius-
fokkal, Celsius-fokos).
283. b) ...Nem helytelenek az ilyen köznyelvi,
nagybetűkkel írt betűszók sem: OTTKT (=
országos távlati tudományos kutatási terv), TDK
(= tudományos diákkör) stb.
286. b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot
kötőjel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél, a
Röltexszel, az Alitaliánál; gyesen (van), (a)
trafója, kolhozban, telexszel, telexezünk;
 ... A kisbetűs testű szóösszevonásokban
megnyújtjuk a toldalékok előtt az a, e, o-t: stukák,
a Hungexpónál
AkH.12
282. ...a toldalékok mindig olyan alakjukban
járulnak a rövidítésekhez és a jelekhez,
amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának;
tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a
hasonulás szabályait, valamint kiírjuk az
esetleges előhangzót is, például: ker.-nek (=
kerületnek);
285. b) Nem helytelenek az ilyen köznyelvi,
nagybetűkkel írt betűszók sem, például: BÚÉK BÚÉK(=
boldog új évet kíván/kívánok/kívánunk),
TDK (= tudományos diákkör), TKM (= tájak,
korok, múzeumok).
288. b) A szóösszevonásokhoz és a szószerűen
(nem betűzve) kiejtett köznévi betűszókhoz a
toldalékot egybeírjuk a kiejtett alakkal, például:
Orexszel, az Alitaliánál; gyesen (van), (a) trafója,
áfát, áfáról.
A nem csupa nagybetűből álló
szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok
előtt az a, e, o-t, például: stukák, a Hungexpónál.
 Változások a példaanyagban
AkH.11 AkH.12
283. a) tulajdonnévi MSZMP (= Magyar Szocialista DE (= Debreceni Egyetem),
(főként többelemű Munkáspárt), NDK (= Német EMKE (= Erdélyi Magyar
intézményneveket Demokratikus Köztársaság), KISZ Közművelődési Egyesület),
helyettesítő) magyar és (= Kommunista Ifjúsági KMKSZ (= Kárpátaljai Magyar
idegen betűszók Szövetség), TASZSZ (= Kulturális Szövetség)
Tyelegrafnoje Agentsztvo
Szovjetszkovo Szojuza)
283. b) A közszói tsz (= termelőszövetkezet), tv, vb tbc (= tuberkulózis), tv (=
betűszók (= végrehajtó bizottság) televízió)
köznyelvi, nagybetűkkel OTTKT (= országos távlati
írt betűszók tudományos kutatási terv) BÚÉK
284. a) A tulajdonnévi
(főként többelemű Komszomol Műpa (= Művészetek Palotája).
intézményneveket (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz
helyettesítő) magyar és Mologyozsi)
idegen szóösszevonások
284. b) A közszói kolhoz (= kollektyivnoje gyes (= gyermekgondozási
szóösszevonások (és az hozjajsztvo), szovhoz (= segély), kisker (=
idegenből átvett ilyen szovjetszkoje hozjajsztvo) kiskereskedelem), radar (= radio
alakulatok) detection and ranging)
 Változások a példaanyagban
AkH.11 AkH.12
285. A mozaikszók HNF (= Hazafias Népfront), MTI (= Magyar Távirati Iroda),
pont nélkül Komintern (= Kommunista tbc (= tuberkulózis)
Internacionálé)

286. a) betűszókhoz a tsz-szel, KISZ-es, az ENSZ- TDK-s, az ELTE-n (288. a)

toldalék szel, az MTA-nak
b)
szóösszevonásokhoz Röltexszel, kolhozban, Orexszel, áfát, áfáról, mavados,
toldalék telexszel, komszomolista helirbeli
287. a) betűszókhoz és
a tulajdonnévi SZOT-üdülő; szb-titkár, tsz-tag, MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-
szóösszevonásokhoz tv-közvetítés; URH-adás, TDK- torna, tv-közvetítés; TDK-
utótag dolgozat; Áfor-kút, Fényszöv- dolgozat, URH-adás;
laboratórium, Ofotért-üzlet Orex-üzlet

telexgép, trafótekercselés
b) közszói tébécészakorvos, téesztag, radarállomás, trafótekercselés,
szóösszevonásokhoz tévéközvetítés tébécészakorvos, tévéközvetítés
összetételi utótag (más sorszám)
 Változások a példaanyagban (rövidítések)
AkH.11 AkH.12
a. alatt, alsó a. n. anyja neve
A amper bek. bekezdés
á. é. átvitt értelemben br. báró
B. ú. é. k. Boldog új évet kíván bt. betéti társaság
Dr. v. dr. doktor dr. doktor
E Ft ezer forint eü. egészségügyi
érk. érkezik ffi férfi
f fillér hg. hegység
f. fent kft. korlátolt felelősségű társaság
fej. fejezet kkt. közkereseti társaság
hiv. hivatalos köv. következő
Id. v. id. idősb Kr. e.Krisztus előtt
i. h. idézett helyen l. vagy ld. lásd
jegyz. jegyzet mfszt. magasföldszint
k. kötet o. vagy old. oldal
K. m. f. Kelt, mint fent prof. professzor
Mrd Ft milliárd forint r. k. római katolikus
N. N. az ismeretlen név pótlásául tkp. tulajdonképpen
p. pont vki valaki
r. rész vsz. versszak
X. Y. az ismeretlen név pótlásául zrt. zártkörűen működő részvénytársaság
 Összefoglalás
 Az elválasztás (223–238.)
 csak a példaanyagban és a megfogalmazásban van változás
 Az írásjelek (239–275.)
 új szabálypont:
Az írásjelek rendszere és formai sajátosságai (240. a–l)
 a három pont megemelt szerepe
 a kettőspont előtt nincs szóköz, utána van, kivétel az időpont írása szóköz követi: 10:35.
 „ ” (macskaköröm) vagy » « (lúdlábidézőjel)
 a kezdő idézőjel mindig alsó helyzetű, a berekesztő idézőjel felső helyzetű
 a kötőjeletet (elválasztójelként) a sor elején nem ismételjük meg
 a nagykötőjel nem tapad, ha több szóból álló, bonyolultabb írásmódú szerkezeteket kapcsol össze: f. hó 5. – f.
hó 25., máskor tapad
 szabálypontok bővítése, kiegészítése:
 megszólítások után vesszőt is lehet tenni
 kötőjeles a szóismétlés osztó jelentésben is: 2-2 (almát)
 két vagy több nép (nyelv, szak stb.) nevének kapcsolatát nagykötőjellel érzékeltetjük, például: angol–magyar
(szótár), francia–spanyol (határ), német–magyar (szak), biológia–kémia (tanár)
 folyó szövegben idézett versekben a sor- és versszaktörésekre utaló jelek szóköz nélkül használandók: / és //
 szabálypontrész kihagyása:
 nagykötőjel használata géptípusok esetében (gyártók határozzák meg)
 kötőjellel kapcsoljuk az egyelemű személynevekhez a képzőszerű utótagokat (kimarad, mert
a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű szavakat nem tekintjük már képzőszerű utótagnak)
 Összefoglalás
 A rövidítések, a jelek és a mozaikszók (276–289.)
 címek, alcímek módosítása:
 A rövidítések és a rövidítésszerű jelek
 szabálypont átszerkesztése, bővítése, kiegészítése:
 például A rövidítések és a rövidítésszerű jelek témakörében:
 a pont nélkül írandó rövidítések esetében részletezik a a mértékegységek és a pénzegységnevek rövidítéseit, jeleit
 a rövidítések példaanyagában:
 dr. doktor
 l. vagy ld. lásd
 a mozaikszók (betűszók) témakörében újdonság:
Nem helytelenek az ilyen köznyelvi, nagybetűkkel írt betűszók sem, például: BÚÉK
 a szabálypontok sorszámozásának módosulása
 szabályváltozás egyik témakörben sincs
 a megfogalmazás pontosítása mindegyik témakörben jellemző
 utalnak a szakmai helyesírások írásmódjára is
 frissítették a példaanyagot:
 kimaradtak az időszerűtlenné vált példák
 bekerültek:
 a „külhoni” magyarság nyelvhasználatára jellemző példák
 a mai magyar nyelvhasználók társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos életének gyakrabban használt szavai
 Hasznos linkek

http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#

http://vs.hu/magazin/osszes/a-helyesiras-a-nyelv-alt
udomanyosan-berendezett-kinzokamraja-0827#!s0
(Az új magyar helyesírás-kvíz)

Köszönöm a figyelmet.

Készítette: Sikó Olga-Anna

2015. november