Mikszáth Kálmán

(1847-1910)
I. Élete

A Nógrád megyei Szklabonyán született, ma Szlovákiában található. Műveiben

a szülőföld és lakói nagy szerepet játszottak.
Középiskolai tanulmányait Rimaszombaton és Selmecbányán végezte, ez
utóbbiban érettségizett.
Majd Pesten jogot tanult négy évig, de nem kapott diplomát, mert nem
készítette el a diplomamunkáját.
1871-ben Balassagyarmaton dolgozott esküdtként, Mauks Mátyás főszolgabíró
szolgálatában. Az ő lányába Ilonába szeretett bele, de a szülők ellenezték a
házasságot, ezért Mikszáth megszöktette a lányt Pestre, és titokban
összeházasodtak.
Megszületett Kálmán fiúk, de két napos korában meghalt. Mindkettőjüket
megviselte lelkileg. Felesége fizikailag is nagyon legyengült. Valamint ebben
az időben nagyon rossz anyagi körülmények között éltek. Mikszáth két újságba
írogatott, a Nógrádi Lapokba, és a Magyar Néplapba.
A rossz vagyoni helyzet miatt Mikszáth úgy döntött, hazaküldi feleségét.
Nagyon megalázó volt számára, hogy nem tudta eltartani. De Ilona minden
ellenére mellette akart maradni. Ezért Mikszáth azt hazudta neki, hogy mást
szeret és mást akar feleségül venni.
1878-1880 Szegeden elkezd dolgozni a Szegedi Naplónál, így végre
rendeződik anyagi helyzete. A munka mellett novellákat is írogat.
1881. Megjelenik a Tót atyafiak, 1882-ben a Jó palócok című novelláskötete.
1880-ban visszakerült Budapestre, ahol a Pesti Hírlapnak lett az állandó
munkatársa. Így újra jólétbe kerül, ezért elvette újra Mauks Ilonát feleségül.
Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Petőfi Társaságnak,
valamint a Kisfaludy Társaságnak.
1887-től politikai szerepet is betöltött, képviselő lett.
1910-ben halt meg Budapesten.
II. Írói munkássága:
Ő volt a magyar realizmus megteremtője. A realizmus a XIX. század közepén létrejövő
stílusirányzat. A társadalmi hátterét az adta, hogy az emberek kiábrándultak az őket körülvevő
világból, a társadalomból, és elkezdték bírálni. A realista szerzők a világ valódi arcának
bemutatására törekedtek.
Műveiben főként a XIX. századi társadalmi csoportokról ír.

Dzsentri: Azok a lecsúszott nemesek, akik elkártyázták, elitták vagyonukat.

Ugyanúgy akartak élni, mint eddig, de már nem volt meg a vagyoni alapjuk
hozzá.
Parasztság: Az első ábrázolásuk először Jókainál jelenik meg, de itt még
mellékszereplőként. Mikszáthnál pedig már főszereplők. Időnként hajlamos
arra, hogy eltúlozza a parasztok jó tulajdonságait, de a körülmények
ábrázolásánál nagyon törekszik a pontosságra. Ez a részletezés, aprólékosság a
realizmus legfőbb tulajdonsága.

III. Tót atyafiak és a Jó palócok

A Tót atyafiakban négy hosszabb novella található, míg a Jó palócokban tizennégy rövidebb
történet.
Általános jellemezők:

Helyszín: a Felvidék. A felvidék parasztjait, azok életét mutatja be. A

történetek alapélményeit a gyermekkor élményeiből merítette.
Főszereplői: parasztok, akiknek az életét a babonák, a hiedelmek, a csodák
nagy mértékben befolyásolják.
Gyakori a lélekábrázolás.
A tájat, a szokásokat nagyon hitelesen mutatja be, a figurái eszményítettek.
Túlságosan jók és becsületesek.
A tájábrázolásnak nemcsak konkrét szerepe van, hanem ezzel mutatja be a
szereplők lelkiállapotát, valamint a tájjal sejtet is valamit.
Többnyire E/3. személyben ír. Kívülállóként írja le az eseményeket. De mindig
lehet tudni a műveiből, hogy ki az, akivel szimpatizál.

A novellaelemzés fő szempontjai:
Fontos a cím, milyen összefüggésben van az eseményekkel, illetve a
szereplőkkel.
 Szerkezeti egységei a hármas tagolás: bevezetés, tárgyalás, befejezés.
A másik szerkezeti egység:
 Előkészítés, vagy alaphelyzet.
 Bonyodalom
 Bonyodalom kibontakozása
 Tetőpont
 Megoldás
Érdemes megnézni a novella kezdését vagy zárását. A kezdés általában
bemutatja a helyszínt, a kort, a szereplőket. Jellemző rá az in medias res
kezdés. Nem mond el semmit, csak elkezdi valahol és a mű folyamán derülnek
ki a dolgok.
A mű befejezéseként mindent lezár. Vagy mindenkiről kiderül, hogy mi történt
vele és mi lesz velük. Vagy nem fejezi be a történetet, nincsen megnyugtató
magyarázat. Az olvasó fantáziájára bízza a befejezést.
Fontos a helyszín. Hol, milyen helyszínen játszódik a történet, esetleg
összefüggésbe hozni az életrajzi adatokkal.
Idő: vagy konkrétan utal rá, vagy ki lehet következtetni a történet
eseményeiből.
A szereplők jellemzése: Fontos megnézni, hogy mikor jelenik meg először a
főszereplő. Ha késve jelenik meg, akkor az író késlelteti az eseménysort.
Esetleg meg lehet nézni az utalásokat, hátha valamit sejtet a későbbi
eseményekből.
Keletkezés körülményeinek megvizsgálása.
A stílusirányzat jellemzői, és ez hogyan valósul meg a novellában.

Bede Anna tartozása

A Jó palócok című novelláskötet tartalmazza, rövid terjedelmű.

Mikszáth általános vonásai közül igaz erre a műre, hogy parasztokról szól.
Bede Erzsi a parasztok gondolkodásmódját tükrözi.
Az időjárás is mutatja a lélekben zajló folyamatot. A köd utal egyrészt a külső
környezetre, másrészt a belsőre. A fojtott levegő utalhat arra, hogy feszült
lelkiállapot van.
 A lány jelenti az üde légáramlatot.
Lehet tudni előre, hogy Bede Erzsivel szimpatizál Mikszáth, hiszen túlságosan
jónak ábrázolja.
Megjelennek benne a hiedelmek. A virrasztás hagyománya. Addig nem
nyugodhat meg a halott lelke, amíg a halott által elkövetett bűnöket le nem
tisztázzák. Hiszen akkor kap a halott bűnbocsánatot.
A cím a novella tartalmára utal. Orrgazdaságért Bede Erzsit fél év
börtönbüntetésre ítélték. A cím miatt gondoljuk azt, hogy Bede Anna egyenlő
Bede Erzsivel.
Történet: Mindenféle előzmény nélkül kerülünk a történetbe, már a helyszínen
vagyunk. Az eseményekről csak a történet második felében tudunk meg
valamit. Azt pedig, hogy miért megy el Anna Erzsi helyett, csak a végén
tudjuk meg.
A novella befejezetlennek tűnik, hiszen igaz, hogy maga a történet lezárul, de
az író nem fűz hozzá zárszót, kommentárt.

A novella szerkezete:

1. Külső és belső helyszín leírása: a teremben uralkodó légkört valamint a bírákat is

részletesen bemutatja. A bírák fáradtak, közönyösen ülnek, türelmetlenek.

2. Bede Erzsi megjelenik. Őt egy bájos teremtésnek írja le, aki megjelenésével
megváltoztatja a környezetet. A bírák eleinte közönyösek maradnak, de amikor
megszólal megváltozik a véleményük. Szépen csengő hangja van. A bírák már nem
közönyösek, inkább érdeklődők lesznek.

3. Végzés:Az eddig viszonylag közömbös légkört ezzel bontja meg. Az eseménysor itt
indul el, itt tudjuk meg az eseményeket. A gyászkendő utal a címben szereplő lány
halálára.

4. Bede Erzsi: Kiderül, hogy a megjelent lány Bede Erzsi. Ezt a folyamatot szerkezeti
szempontból késleltetésnek nevezzük. Itt derül ki a Bede Anna által elkövetett bűnök
 háttere. Az ítélet végül a lányt hazaengedik és azt hazudják neki, hogy téves papírt
küldtek ki.

Mikszáth publicisztikája, újságírói munkássága

1880-as évektől válik igazi újságíróvá, amikor a Pesti Hírlap munkatársa lett. Cikkeinek fő
témája a politika lesz.
1882-ben önálló cikksorozatot indít Országgyűlési karcolatok címmel.
Karcolat:
elbeszéléshez hasonló műfaj
Rövid terjedelmű
A történetekből egy-egy eseményt emel ki, általában egy-egy ember
jellemvonását mutatja be.
Témái pl.: egy politikus bemutatása, a politikai visszaélések, a bürokrácia és a
hosszadalmas ügyintézések, az elhúzódó parlamenti viták.

Mikszáth regényei

Csak az 1890-es évektől írt regényeket, eleinte inkább hosszabb novellák voltak a jellemzők.
Oka: Eddigre tett szert olyan élettapasztalatra, amely elég alapot adott az íráshoz. Regényei
három témát dolgoznak fel:
A, Történelmi témájú regényei
Fekete város, amely két város viszályáról szól.
Különös házasság: A plébános és egy vidéki báró lánya egymásba szeret, a lány gyermeket
vár a paptól. A báró a lányát férjhez adja Butler Jánoshoz. Erőszakkal vetetik el vele a lányt.
A fiú igazából mást szeret és éveken keresztül harcol az egyház ellen.
B, Dzsentri témájú művei:
A Noszty fiú esete a Tót Marival: Tóth Mari gazdag polgárlány, Noszty Feri pedig egy
lecsúszott nemes. A szülők ellenzik a házasságot, de Ferinek is csak a pénz miatt kellett Mari.
Gavallérok: Két lecsúszott nemes esküvőjéről van szó. Kölcsön pénzből, kölcsön
ékszerekből tartják a lakodalmat.
C, Különc emberek ábrázolása:
Beszterce ostroma
Új Zrinyiász: A Szigeti veszedelemhez és Zrínyihez kapcsolódik. Története, hogy miután
Zrínyi és katonái meghalnak, fent az égben úgy határoznak, hogy feltámasztják őket. Minden
új számukra, nem igazán tudnak beilleszkedni az új életbe. Zrínyit bankigazgatónak nevezik
ki. Aztán elküldik őket a háborúba, ahol hősi halált halnak.

Beszterce ostroma

1894-ben a Pesti Hírlapban folytatásokban, ez a fajta regénymegjelenés Franciaországban volt

szokás.
1895-ben jelent meg könyvalakban. Egy bevezetésből és 4 részből áll. A négy részből áll:
Estella, Kedélyes atyafiak, A túsz, Az éj.
Helyszínek
Nedec vára
Zsolna városa ( Apolka)
Beszterce
Mindhárom helyszín az ő gyermek-és fiatalkori éveinek a helyszíne, Észak-Magyarország és
a Felvidék területei.

Stílusa: realista- pontos, aprólékos, részletes bemutatás. Társadalmi rétegeket is bemutat.

Valamint az egyes rétegekhez tartozó életmódokat. Gyakran bírálja is ezeket, például a
dzsentrik esetében.
Tisztán realista alkotás nincsen, aminek az az oka, hogy a realizmus a romantikával együtt
alakult ki, és mindkét stílus keveredik a regényben, és amelyikből több van, olyan stílusúvá
válik a regény.
Romantikus vonás ebben a műben Pongrácz István alakja, aki visszavágyik a középkorba.
Valamint Apolka egész lénye is romantikát sugároz magából.

Szereplők:
1. Behenczy: dzsentri réteg
Ők hozzák a realista vetületet a történetbe.
Nemesi származásúak.
Kijátsszák az embereket, úgy szereznek pénzt. Valamint különféle furfangokkal az embereket
a maguk oldalára fordítják.
2.Tronowszky fivérek
Hárman voltak testvérek. György, Apolka apja, aki orvos lett, nem hagyott maga után mást
csak a 11 éves szöszke lányt, Apolkát.
Péter, aki mézzel kereskedett és Gáspár, aki juhokkal foglalkozott. Mindketten vagyonossá
váltak, utálták egymást, nem is beszéltek.
A két testvér Apolkát húzza-vonja. A lányka sorsa tulajdonképpen egyikőjüket sem érdekli,
céljuk az, hogy egymást bosszantsák, felingereljék.

3. Klivényi írnok:
Ő hivatalosan Apolka gyámja, amit csak azért vállalt el, mert azt remélte, hogy a két gazdag
nagybácsi nagyon fogja támogatni a lányt. Amikor látta, hogy ez nem így van, akkor már
egyáltalán nem törődött a lánnyal.

4. Estella:
Szép vörös hajú akrobatanő, akit Zsolnán egy vándorcirkusztól vásárolt meg 600 forintért. Ő
lett a várasszony, a hadjáratok idején pedig a markotányosnő szerepét játszotta. Ő bolondnak
tartja a grófot, csak egy érdekli, hogy a gróf mihamarabb elvegye és ő grófné legyen. Ennek
érdekében semmilyen színjátéktól nem riad vissza.

5. Apolka
Ő a regény főszereplője. Pongráczcal a harmadik részben kapcsolódik össze a sorsa.
Eszményített alak, kívülről és belülről is a tisztaság megtestesítője. Ő az ártatlanság jelképe.
Mikor Pongráczhoz került, akkor egy kicsit félt, de végül mindent megkap tőle. Felelősséget
vállalt érte, míg Estellával alig törődött. Apolka iránt Pongrácz érez szerelmet, de inkább az
atyai gondoskodás és a szerelem érzése együttesen keveredik benne. Azért lesz végül
Pongrácz öngyilkos , mert tudja hogy ki kell adnia Apolkát haditúsznak. És ő ezt nem nézi el,
inkább a másvilági életet választja.

6.Pongrácz gróf
A mű főhőse, aki meglehetősen különc ember. Nem lehet eldönteni, hogy valóban bolond-e,
de a mű szempontjából nincs is jelentősége.
Saját korának romlottságai elől menekül az általa teremtett álomvilágba. Nem véletlen
nosztalgiája a barokk kor iránt, mert ezt erkölcsileg magasabb rendűnek érzi.
Jóságát, tisztességét senki nem vonja kétségbe.
Apolka az egyetlen ember, akiről tudja, hogy őszintén szereti, amikor megtudja, hogy el kell
válnia tőle, szinte beleőrül.
Halálára tudatosan készül, őrültségnek semmi jelét nem mutatja. Mindenről pontosan
rendelkezik. Jellemének lényege is kiderül, nincsen meggyónni valója, hiszen egész életében
tisztességesen, bűntelenül élt.

A mű szerkezete:

A regény négy részből áll. Az első rész rövid expozícióval kezdődik, majd az olvasó
megismeri Pongrácz Istvánt, a mű főszereplőjét. Ezután következik a cselekmény
kibontakozása, a bonyodalom, az Estella-konfliktus. Behenczy Károly beleszeret Estellába, a
lány megszökteti az ifjút a várbörtönből, és együtt szöknek meg Besztercebányára. Pongrácz a
kiadatásukat kérte a Besztercebányai magisztrátusból. Mivel a követeit kinevették, ezért
másnap a gróf megindította seregeit Beszterce elpusztítására.

Második rész visszalépés az expozíciós részhez, nem kapcsolódik a történethez. Az olvasó

szemében epizódnak tűnik. Apolka történetét meséli el az író.

Harmadik rész: Pongrácz gróf győzelme, de egyúttal újabb konfliktus veszi kezdetét,
Apolkáé. A Beszterce megbüntetésére vonuló hadak épp aznap érkeztek Zsolnára, amikor
Apolkát ájultan találják meg a folyóparton. El akarják kerülni az országos botrányt, de István
gróffal csak a saját nyelvén lehet beszélni. Azt találják ki, hogy a Zsolnán tartózkodó
vándorszínészek öt tagját beöltöztették Beszterce város hódoló küldöttségének, és az elszökött
Estelláért cserébe átadják a fiatal Apolkát a bolondos grófnak. Pongrácz ezzel a megoldással
elégedett volt, diadalmámort érzett.

Negyedik rész: a mű megoldása, a végkifejlett. A XIX. Század legyőzte a XVII. Századot.

Hiszen Pongrácz lemondott életéről, egy hatalmas koporsót készíttetett, hogy kedvenc lovával
együtt temethessék el.

A mű mondanivalója:
Mikszáth ezzel a művével megteremtette a magyar Don Quijotét. Hiszen
hasonlóképpen fordított hátat a jelennek Pongrácz, mint Don Quijote. Mikszáth tudatosan
tartotta bizonytalanságban az olvasót, hogy a gróf valóban bolond-e vagy sem. Az író nem
azonosul a hőssel, de kiemeli rokonszenves vonásait. A regény világában egyedül neki van
kiforrott értékrendje. Mikszáth rokonszenvezett ezzel a romantikus világgal, de a
megoldásban jelzi, hogy ez egy letűnt korszak, és ennek értékrendje nem hozható létre a XIX.
században.