AZ ARANY EMBER

Kultusz és kritika – avagy „bonczolás” és

mítosz
 I. BEVEZETÉS
KONTEXTUALITÁS

” a szavak jelentésére mondatok összefüggésében,

nem pedig őket elkülönítve kell rákérdezni”
(G. Frege)
 a. Primér és szekunder szövegek preformációja

hivatkozás
mű szakirodalom szakirodalom

+elő- és korítéletek

b. A szűrők létrehozása

Tapasztalatilag Kultikus Kritikai Tapasztalatilag

ellenőrizhetetlen ellenőrizhető

szubjektív objektív
„Gazdag költői világa egy egész népével felér, művei egy egész irodalommal.”
/N. Sándor: Jókai/
 Az értelmezés fő problémái:

1. Központi jelentőségű szerzővé emelték

2. Értelmezése fő kérdéssé vált
3. A kritikai beszédmód vele szemben kialakulatlan

„kultikus szakirodalom”
 A tanulmány ellentmondásai:

1. A szerző nem szeretne elemzésbe bocsátkozni - A három

márványfej kísérőszövegei
2. Kijelentés: Jókai nem regényeket, hanem románcokat ír
Alátámasztás:

általánosan elfogadott jellemzők

+
Northrop Frye-definíció

3. Jókai-életmű = regények
4. Jókai szakirodalma = monográfiák
5. A Mikszáth-mű bírálása
 Konklúziók:

1. Jókait kultusz övezi

2. Elenyésző kritikai hozzáállás (monográfiák)
3. Változás a hozzáállásban ( poétikai asp.)
 III. MÍTOSZ ÉS UTÓPIA

Alap:
1. Mídász király
2. Polükrátész
3. Paradicsomi bűn (ősbűn)
 MÍTOSZ
 1. Modern Midas (amerikai 1884-es kiadás)
 2. Szövegközi utalások („frázis”:arany ember)

Sikeresség, haszon Jellem

 3. mítikus-mesei elemek (pl. isteni jelek)
 4. hangnem keverés (heroikus vs. vizionárius)
 5. mitizált elemek (pl. a Sziget)
 6. haza = „a sorsdöntő csata végső helyszíne”
 7. hősteremtés, hőseposz (Tímár)
 8. végzetszerű véletlenek (pl.: vezérmotívu-ma a
félhold)
 9. ősbűn ( a pénz átka)
Paradicsom: pénz előtti élet
Senki szigete
UTÓPIA
 1. „állam”-utópia (A Sziget)
 2. színes karakterrajzok (társadalom kivetítése)
 3. társadalmi rétegződések problémái
 4. polgári társadalom pénzeszménye
 5. haszonelvűség vs. eszményi állapotok
 6.korabeli események próféciája (liszt +korrupció)

Dóczy Jenő:
„a regény alaptendenciája a magyarországi polgári
fejlődésbe vetett hit elutasítása”