Az alábbi kérdéssorból 30 bizonyosan szerepelni fog az 50 kérdésből álló tesztben.

1. Mi jellemzi Thomas Kuhn szerint a tudományos forradalmakat, paradigmaváltásokat?

A tudás nem összeadódik, hanem lecserélődik. minden tudományos felvetést a saját korában
kell vizsgálni.
Jellemzői:
 hirtelen változások sora
megjósolhatatlan maguk a kérdések változnak meg
 tudósok erős bírálata
 fokozatosan egyre többen fogadják el
2. Mikor alkotta meg Thomas Kuhn a paradigma fogalmát?
1962-ben
3. Hogyan határozza meg Thomas Kuhn a paradigma fogalmát?
 minta, képlet, tudományos világszemlélet
 vélekedések, értekezések, amelyeket elfogadtatnak egy adott korszakban
 kialakult közmegegyezés arról, hogy hol vannak a tudományos kérdések határai
 Adott közösségben elfogadott szemléletmód
4. Ki A tudományos forradalmak szerkezete című könyv szerzője?
Thomas Kuhn
5. A humán tudományokban hány paradigma lehet egy időben?
Több is akár (2-3)
6. Mit állít Kuhn a humán tudomány állításainak igazolhatóságról?
Nem igazolhatóak, nehezen cáfolhatóak
7. Mit állít Kuhn a természettudományos állítások igazolhatóságról?
Igazolhatóak, emiatt van csak 1 paradigma
8. Mely tényezőknek jut Dilthey szerint nagyobb szerep a humán tudományokban, mint a
természettudományokban?
 az egész emberi természettel foglalkozik
 nincsenek előre alkalmazható szabályok
 szubjektív jellegűek
 nem vizsgálhatóak empirikus módszerrel
 mindig rászorulnak a hermeneutikára
9. Ki és mikor választja szét a szellemtudományokat a természettudományoktól?
Wilhelm Dilthey, 1883-ban (Bevezetés a szellemtudományokba c. olvasmány)
10. Hogyan határozná meg a hermeneutika fogalmát?
 megértés, értelmezés tudománya
 az írott szövegek megértésének tana
 a nyelvi megértésnek, a lét megértésének, magyarázatának általános módszertana a
szellemtudományokban ma: szövegértelmezés tudománya
11. Kuhn szerint mit mondhatunk az anomáliákról?
összeférhetetlenség → hibák a paradigmában
12. Mi Thomas Kuhn nagyhatású könyvének címe?
A tudományos forradalmak szerkezete
13. Foucault hogyan határozza meg az episztémé fogalmát?
 ismeretelméleti mező, amely meghatározza milyen alapon jöhet létre tudás, ismeret
 egy kor tudományos világképe
 ha a kulturális rend megváltozik, akkor az információ és a tudás is
 minden osztályozás alapja, hogy meg tudjuk különböztetni az ugyanazt a mástól
14. Mi Foucault nagyhatású művének címe?
A szavak és a dolgok
15. Foucault két megszakítottságot mutat ki a nyugati kultúra episztéméjében. Mikor zajlott
ez?
Az első a XVII. század közepén, a második a XIX. század elején zajlott le.
16. Mit állít McLuhan az üzenetről?
„The medium is the message". Társadalmi szinten maga az médium az, ami befolyásol, nem
pedig a tartalma.
17. Mit emel ki Kittler McLuhan híres megfigyeléseiből?
 az optikai médiumok hatását vizsgálta
 a médiumok befolyásolják azt, hogy hogyan érzékeljük a világot
 „Elsődleges médium az anyai száj"
18. Mit állít McLuhan a médiumokról?
 a médium maga is üzenet → szimbiózisban állnak egymással
 a médium nem létezik üzenet nélkül, de az üzenet sem a médium nélkül
 minden médium tagja egy másik médium, egymásra épülnek
 a médium befolyásolja az üzenetet
 a médiumok testprotézisek (Telefon a fül, a TV a szem stb.)
19. Mi Shannon Kittler által is idézett kommunikációs modelljének két kulcsfogalma?
Médium és üzenet
20. Mi Roman Jakobson híres munkájának címe?
Nyelvészet és poétika
21. Jakobson modelljében hány nyelvi funkciót különböztet meg?
Eladó, címzett, kontextus, üzenet, kód, kontaktus
22. Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli az üzenethez?
A poétikai funkciót
23. Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a kódhoz?
A metanyelvi funkciót
24. Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a feladóhoz?
Az emotív funkciót
25. Jakobson mely nyelvi funkciót rendeli a címzetthez?
A konatív funkciót
26. Hogyan határozza meg Jakobson a poétikai funkciót?
Más funkciók rovására esztétikai értéket mutat a nyelvben
27. Hogyan határozza meg Jakobson a fatikus funkciót?
Kapcsolat fenntartása (köszönés) biztosítja a kapcsolat létezését, megerősíti a kontaktust
28. Mely elméleti irányzathoz sorolná Vlagyimir Proppot?
Orosz formalista
29. Az orosz formalisták a tudomány mely területéről érkeztek?
Nyelvészet
30. Mely szerzők tartoztak az orosz formalisták közé?
Roman Jakobson, Borisz Eichenbaum, Oszip Brik, Jurij Tinyanov, Vlagyimir Propp,
Sklovszkij
31. Milyen módszerekkel vizsgálták az orosz formalisták az irodalmat?
Differenciálás: két dolog között mik a különbségek, miben különböznek a dolgok egymástól
magát a nyelvet vizsgálták nem a beszédet.
32. Melyik nyelvész kutatásai hozhatók kapcsolatba az orosz formalisták munkásságával?
Saussure
33. Az irodalom mely fogalma áll legközelebb formalisták felfogásához?
Magát a nyelvet vizsgálták nem a beszédet >> differencialitás
34. Ki a szerzője az Irodalomtörténeti alapfogalmak című munkának?
Thienemann Tivadar
35. Mely tényező játszik szerepet Thienemann Tivadar szerint a történelmi gondolkodásban?
A fejlődés gondolata
36. Mely típusait különbözeti meg Thienemann Tivadar a fejlődés fogalmának?
 Szerves (organikus) fejlődés: (csirázás, növekedés, virágzás, hanyatlás, hervadás)
 szellemi fejlődés
37. Miként hatott a szerves fejlődés gondolata az irodalomtörténet-írásra Thienemann Tivadar
szerint?
 Mindegyik kor külön-külön kezdődő, virágzó és lezáruló egység, melynek
összefüggését az önmagából való megifjulás látszólagos misztériuma csak látszólag
tudja helyreállítani
 Az irodalom története csak akkor válik egységes összefüggő egésszé, ha az
irodalom egész történetét egy életfolyamatnak tekintjük, hol a korok, mint az
életkorok szükségszerű sorrendben követik egymást
38. Mi az irodalmi alapviszony?
 az író, a mű, és az olvasó hármassága
 a szerző a mű létrehozója (produkció)
 a mű az információ szétszórója (disztribúció)
 az olvasó pedig alkotói tevékenységet végez (recepció)
39. Melyik módszer írja le leginkább a pozitivisták irodalomfelfogását?
 a természettudomány módszereit alkalmazzák
 hisznek a tudományokban, objektív tényekben
 induktív módon próbálnak ismeretekhez jutni (dokumentumokból)
 a világ jelenségei megismerhetőek
40. Ki a szerzője Az angol irodalom története című pozitivista irodalomtörténetnek?
Hippolyte Adolphe Taine
41. Taine szerint mely alapvető erők határozzák meg az irodalmi szöveg létrejöttét?
 faj → rassz (bizonyos népfajok különbözően gondolkodnak)
 környezet → milieu (környezet hatása, pl az illető milyen körülmények között élt)
 pillanat → moment (a pillanat, amiben a mű létrejött)
42. Taine koncepciójában mi a célja a „testi, látható ember” felrajzolásának?
 a külső emberből megismerhetjük a belső embert
 a faj, a környezet és a pillanat határozza meg a belső embert
43. Mi a címe Tolnai Vilmos 1922-es, nagyhatású munkájának?
Bevezetés az irodalomtudományba
44. Milyen vizsgálati területeket különböztet meg Tolnai Vilmos az irodalomtudományon
belül?
 filológiai
 összehasonlító
 történeti
 lélektani
 esztétikai
45. Mire irányul Tolnai Vilmos szerint a filológiai vizsgálat?
1. ki az adott szöveg szerzője
2. mi volt a szándéka
3. van-e hiteles kézirat, melyik az utolsó
46. Mire irányul Tolnai Vilmos szerint a történeti vizsgálat?
 külső kronológia
 melyik született előbb
 korszakolás, milyen szakaszokra osztható a szerző pályája
47. Miért szükséges Tinyanov szerint bevezetni az „irodalmi tény” fogalmát?
Alapvető problémák vannak a definíciók gyártásával, érthetővé tételével.
48. Hogyan határozza meg Tinyanov az „irodalmi tény” fogalmát?
 tág értelemben az, ami magához az irodalomhoz tartozik és nem pl. a hétköznapokhoz,
de a köznapi lét tárgya is válhat irodalmi ténnyé
 a fogalma folyamatosan változik, és az is, hogy mi lehet irodalmi tény és mi nem
49. Lehetséges-e Tinyanov szerint, hogy egyes műfajok kikerüljenek az irodalmi tények
közül?
Igen, mert:
 a műfajok folyamatos változásban vannak
 ami egy adott korban irodalmi ténynek számított már egy másikban nem számít annak,
vagy fordítva
50. Tinyanov szerint mi tekinthető az irodalom fogalmában „állandó” elemnek?
 az irodalom dinamikus nyelvi konstrukció
 a centrum-periféria mozgás állandó
51. Mit ért Propp a funkció fogalmán?
A szereplők cselekvését érti ez alatt, a cselekményen belüli jelentése szempontjából
52. Mit állít Propp a varázsmese funkcióinak állandóságáról és sorrendjéről?
 a funkció a mese állandó része, függetlenül attól, hogy ki, és hogyan hatja végre
 a funkciók száma korlátozott
 a funkciók sorrendje mindig azonos
 nincs mindegyik funkció mindegyik mesében (bizonyos funkciók hiánya, nem
változtatja meg a funkciók sorrendjét)
53. Mit állít Propp a varázsmesék szerkezetéről?
Szerkezetileg valamennyi varázsmese egytípusú
54. Mely elméleti irányzathoz sorolná T.S. Eliot munkásságát?
Angolszász új kritika
55. Hogyan értelmezi T. S. Eliot a hagyomány és a hagyományba belépő új mű viszonyát?
 Hagyomány és egyéniség
 A megértéséhez szükséges a hagyományok ismerete
 A hagyomány nem egyszerű öröklődés, kemény munkával kell magunkévá tenni
 A múlt és a jelen ugyanabba az egyidejű rendszerbe tartozik
 Nem csak a már meglévő formálja az újat, hanem az új is átalakítja a régi rendszert
 A hagyomány a hagyományokba belépő új mű csak akkor fér el egymás mellett, ha
egy teljesen új rendszert hozunk létre
56. Hogyan vélekedik Wimsatt és Beardsley a szerzői intencióról?
 Az intenció az alkotó fejében megfogant elgondolás, illetve terv, aminek kétségtelenül
köze van a szerző alkotásához való viszonyához, érzelmi állapotához és ahhoz ami
írásra késztette
szerintük:
 nem kell foglalkozni azzal a korral, amelyben létrejött
 nem kell foglalkozni a személyes érzelmekkel, a szerző életével és a szerző
szándékával → hátráltatja a szöveg értelmezését
 ideális elemzés: olvasás közben támadt asszociációk logikus, → egységes struktúrába
rendszerezzük
57. Miben látja Genette a különbséget az orosz formalizmus és a strukturalizmus
irodalomfelfogása között?
Az orosz formalizmus genette szerint kritikusok és nyelvészek találkozása a költészet
területén. a strukturalizmus egyszerű dialektusként lett meghatározva, de a strukturalizmus
szerint pont hogy a dialektus ellentéte. a formalizmus szerint üzenet nélküli kód,
strukturalizmus szerint pedig a kódban rátalálunk az üzenetre.
58. Mely szerzőket tudna a hermeneutikához kötni?
 Wilhelm Dilthey
 Georg Gadamer
59. Mi a különbség a mű és a szöveg fogalma között?
a mű kész van a szöveg még formálható
60. Mely irányzathoz kötné az „idegenség” fogalmát?
posztkolonializmus