Professional Documents
Culture Documents
„az irodalmi szöveg jelentése és érvényessége egy merőben más, jelképes és fiktív (elképzelt)
szinten értelmezhető és értelmezendő.” 45
ARISZTOTELÉSZ: költészet mélyebb, mert általánosat mond el, valamit, amely megtörténhet,
példázatos. 45
„Az értelmezés fölöslegességét állító vélekedés alapvetően téves, hiszen olvasni (befogadni) nem
tudunk másképp, csak értelmezve.” 53
Ha a nyelv uralhatatlan, akkor a mű függetlenedik a szerzőjétől is. Nem lehet abszolút jelentése.
(Barthes és a strukturalizmus. Miért uralhatatlan a nyelv? Huszadik századi nyelvészeti fordulat:
nem jelentések vannak elszórva és szavaink vannak rá, hanem a nyelv teremti meg és tartalmazza
a jelentéseket.) 72
„Az értelmezések változatossága pedig nem rontja, hanem - éppen ellenkezőleg- megerősíti (bővíti)
az adott mű kollektíven érvényes jelentését” 73
„Az, hogy a mű mit mond nekünk, függ attól, hogy milyen kérdéseket tudunk föltenni neki. S azért
tudunk egyáltalán kérdezni, mert magunk is benne állunk a hagyományban, akárcsak a mű.” –
Gadamer: befogadásközpontú értelmezés
Megértés akkor következik be, amikor a mű ismerőssé és bensőségessé válik a számunkra – [tehát
a megértés meló - 90] (aktív az olvasó, amennyiben a jelentést megalkotja; passzív, amennyiben a
helyzetét valamennyire kijelöli a szöveg 75)
Katarzis: Összetett fogalom és lelki élmény tehát a katarzis, „amelyben együtt van jelen
megrázkódtatás és öröm, felismerés és felszabadítás, erkölcsi felszólítás és gyönyörűség” [részvét
és félelem is] 84
Műértő és fogyasztó. Utóbbit csak ismeretszerzés vagy szórakozás érdekli, előbbit az irodalom
összetett látásmódja. 85
1. Író, mű és olvasó
Irodalomfelfogások:
Ahogy a nyelvet, úgy a mű jelentését sem sajátíthatja ki senki. A megértés mindig részleges. Mivel új
tapasztalatokkal, ismeretekkel, érzelmekkel, szempontokkal gazdagodik életünk 9
1
A megértés feladat jellege
A mű mindig feladvány, a kódokat dekódolni kell. Ezeket a kódokat fel kell ismerni. 9
2. Az irodalom történetisége
Azt, hogy mi az irodalom erősen befolyásolja a szocializációnk. Ennek nagy tere az iskola. 12
Irodalomnak van egy belső fejlődése, ez is meghatározza, hogy ki fér bele. De az irányzatok céljai és
alkotói, teljesítményük is meghatározó. 14
Az újabb alkotások részben követik, részben megszegik a műfai szabályokat. Így az újabb alkotások
önkéntelenül újraírják az előzőeket, kapcsolódnak hozzájuk. Köztudottnak feltételeznek bizonyos
szerkezeteket. 16
Mi különbözteti meg az irodalmat és nem irodalmat? A nyelv sajátos használatának módja! 19 (Ezen
felfogás szerint a köznyelv és irodalmi nyelv nem azonos)
Miért fontos a jel! az irodalomban? Egy-egy jel megváltozására jó kis példa 20 (21-en is van)
Máshogy észleljük és értjük meg az irodalmat, mint a köznapi beszédet. Tudatosan kell figyelnünk a
nyelvi jelekre. 21
Nyelv többértelműsége is a fontos 22 (Zenét is nehezen fordítjuk le, mert nincs a hangoknak,
magasságoknak konkrét fogalmi jelentése. Szavaknak van, de nem mindig az elsődlegesre kell
odafigyelnünk)
Illetve a szavak elrendezése is fontos
Virtuózitás kérdése 23
2
Művészi jelrendszer sajátossága, hogy nincs egyféle értelmezés. Nem tudunk a rendszer minden
eleméhez egy-egy egyértelmű jelentést társítani, mint a tudományban. Ez a zenében vagy
festészetben egyértelmű. 23
Kritika: persze nincs egy egyértelmű, mindenkire vonatkozó „normális” köznyelv. Így nehéz
meghatározni, hogy pontosan miben is tér el. Nincs áthidalhatatlan távolság, a köznyelv is folyton
változik (irodalmi nyelv is). Folyamatos az egymás közötti csere. 27
Folyamatos a köznyelv és irodalmi nyelv cseréje: irodalmi kifejezés köznyelvivé válik. Napló,
levél is lehet irodalmi szöveg
Eddigiek is inkább a költészetre vonatkoztak. Prózánál hol a határ? Beszédhelyzet és
kontextus alapján irodalmi a szöveg [ti. egy-egy idézet alapján el lehet dönteni talán, hogy
versről van-e szó. Prózánál nem egyértelmű a határ.] 27
ÖRKÉNY példa 28
4. Érték és értékelés
Értéktelített – értékszegény nyelv [esztétikai érték szempont főleg?] példa (elég mesterkélt) 29-30
Ha kapcsolatot tételezünk a jelentés és érték közé, akkor: „A jelentést jelentősége avatja értékké”
31 [jelentéstani érték?]
3
Eddigi modális helyzetekben (tragikum és komikum, ironikus és groteszk) valamifajta értékhiány
lépett fel 41
Fontos az arányosság
Az is lehet ugye, hogy a „művészi teljesítmény jelentékeny, a tárgya azonban nem szép” 42
A szép nem azonos az esztétikai értékkel (diszharmonikus is lehet az stb 43
Bizonyos korokban, szűkebb értelemben más dolgokban keresték a szépet: idill, szabadság
stb 42-43
A szép nem azonos az esztétikai értékkel (diszharmonikus is lehet az stb 43
„az irodalmi szöveg jelentése és érvényessége egy merőben más, jelképes és fiktív (elképzelt)
szinten értelmezhető és értelmezendő.” 45
ARISZTOTELÉSZ: költészet mélyebb, mert általánosat mond el, valamit, amely megtörténhet,
példázatos. 45
„De a vers árad, túl a költő személyén és személyes helyzetén; valamilyen időtlen valóság áll
össze a sorokból, melyek hitelességét nem az életrajzi és anyakönyvi adatok jelentik, hanem
az a mágia, mely e meteorológiai, majd életrajzi közléseket abban a titokzatos kémcsőben,
ami a vers, csodálatos párlattá forralja. Minden szónak zenéje van, mely értelmesebb, mint a
szó fogalmi jelentése.” 47
Nemzeti dal példája (48), hogy költészet és valóság közötti határ azért nem átjárhatatlan. 49
Újraolvasás: máskor másra figyelünk, összpontosítunk. Így jelentés is változik. Pláne, ha sok idő eltelt
4
Sokan gondolják, hogy jelentős alkotásoknak önmagukért kell beszélniük, a magyarázat csak árt
nekik. Lásd: ARANY János egy kritikushoz urban legend: „Gondolta a fene!” 53
„Az értelmezés fölöslegességét állító vélekedés alapvetően téves, hiszen olvasni (befogadni) nem
tudunk másképp, csak értelmezve.” 53
Laikus olvasó érvel mondjuk, önfeledt olvasó megelégszik az intuíciókkal, hivatásos olvasó érvekkel
próbál képviselni egy normát vagy megteremteni azt 54
Többféle szempont lehet: csak szöveg; kor ismerete; életrajz. De ezek nem egymás ellen, hanem
egymás mellett vannak
Más kategóriák az egyéni (szubjektív elemek) és kollektív (szakma; történetileg kialakult, egymással is
versengő értelmezési irányok, „iskolák”) értelmezések
Kánon stabil, de az eme stabilitásból fakadó konzervativizmusa miatt szükség van néha a cserére,
mert akadályoz újabb értelmezésirányokat (például régen kánon volt a szerző és mű szerves
összetartozása Athéntól bőven a 18. századig) 57
7. Értelmezésirányok
Szerzőközpontú megközelítés
(Életrajz: Szent Ágoston: Vallomások. Confessio szó első jelentése: gyónás. A mű első fele ilyen, arról
szól, hogyan tért meg. A második jelentése: hitvallás. A mű második része Isten dicsőítése, Teremtés
Könyve magyarázata. 58-59)
korai önéletrajz; „Maguk a költői művek is immár szerzőjükről szóltak, illetve így lehetett értelmezni
őket”
Pályaképen belül is korszakok vannak. Új célok, de az előző nem mindig tűnik el teljesen, hanem
létezik egy organikus átmenet 59-60
Pozitivisták az irodalomban is társadalmi törvényeket akartak keresni. Ma már efölött elszállt az idő,
de máig élő hagyományt teremtettek a tudományos (ti. objektív) életrajz és pályakép kidolgozásával.
60
5
Írói életrajznak kétféle paramétere van (a két mező metszi egymást):
Műfaj jelentősen átalakult Horatius óta. Tanköltemény volt, tanító jelleg azért marad a
romantikában.
Romantikában vátesz szerep is.
o Ennek cáfolása: Petri vers 63
Számvetés jelleg is
Műközpontú megközelítések
Szinte egyidős a szerzőközpontúval: lásd görög poétikai és retorikai hagyomány. Illetve Arisztotelész:
Poétika (költészetről való ismeretek összegyűjtése, bemutassa és jellemezze az akkori irodalmi
műfajokat) 67
Görögök szerint a költészet sajátos mesterséges, meg lehet tanulni. Tehát tudták: mit célszerű
figyelembe venni. 67
6
18-19. századtól (felvilágosodás és klasszika) a műfajokat történeti távlatokba próbálták helyezni. 68
Romantika 68-69
Orosz formalista iskola (szerintük az irodalomtudomány tárgya a forma) a nyelv segítségével akarta
megérteni, hogy mitől lesz az irodalmi alkotás irodalmi alkotás 69
Újkritika: költemény nem azonosítható sem a szerző szándékával, sem a befogadó szubjektív
érzéseivel. 70
„A strukturalista értelmezések célja úgy leírni (illetve újraírni) a vizsgált irodalmi jelenségeket,
hogy közben felszínre kerüljenek azok a működési szabályok („funkciók"), amelyek e
jelenségeket nyelvileg megszervezik.” 71
Barthes példája 71-72
Ha a nyelv uralhatatlan, akkor a mű függetlenedik a szerzőjétől is. Nem lehet abszolút
jelentése. 72
Nem sokat törődtek a kalkulálhatatlan olvasatokkal
Pedig náluk is számolni kell valamifajta (kollektív?) olvasattal, amely alapján nézik és elemzik
a hatást kiváltó eszközöket 74-74
„Az értelmezések változatossága pedig nem rontja, hanem - éppen ellenkezőleg- megerősíti (bővíti)
az adott mű kollektíven érvényes jelentését” 73
Befogadásközpontú megközelítések
7
Valóban újabb (pozitivizmus: utóélet vizsgálatok) 73
Gadamernél fontos 74
Szerinte a szerzői szándékot lehetetlen rekonstruálni, eltelt idő miatt mi másképpen értük.
A megértés folyamatos és alkotó jellegű
Mindig megváltoztatjuk a mű jelentését (mivel a jelentés, korok, kontextus stb is
módosulnak)
Megértés dialógus a múlt és jelen között
„Az, hogy a mű mit mond nekünk, függ attól, hogy milyen kérdéseket tudunk föltenni neki.
S azért tudunk egyáltalán kérdezni, mert magunk is benne állunk a hagyományban,
akárcsak a mű.” – Gadamer
Megértés akkor következik be, amikor a mű ismerőssé és bensőségessé válik a számunkra –
[tehát a megértés meló - 90] (aktív az olvasó, amennyiben a jelentést megalkotja; passzív,
amennyiben a helyzetét valamennyire kijelöli a szöveg 75)
Mű, olvasó és művek között állandó párbeszéd folyik
Stanley Fish elmélete: értelmező közösségtől nyeri egy szöveg a jelentését és tartósságát 76
Példa 78-80
8. A költészet hatalma
„műelemzések”:
8
o Összetett fogalom és lelki élmény tehát a katarzis, „amelyben együtt van jelen
megrázkódtatás és öröm, felismerés és felszabadítás, erkölcsi felszólítás és
gyönyörűség” [részvét és félelem is] 84
Mű csak lehetőség. Van, aki „kielégül” esztétikailag és emberi ügyekben olvasás közben, de a
mindennapokban felelőtlen életet él, akár embertelenül cselekszik 84
„Tartalom és forma (amely bevon érzéki erejével, hatást tesz az érzékeinkre - műélvezet) szoros
összetartozása, egysége teszi értelmetlenné - legalábbis a jelentős művek esetében - a művészet
szórakoztató és megismerő funkciójának elválasztását, illetve az egyik vagy a másik egyoldalú
kiemelését.” 85
Műértő és fogyasztó. Utóbbit csak ismeretszerzés vagy szórakozás érdekli, előbbit az irodalom
összetett látásmódja. 85
„műelemzés 2”
„műelemzés 3”