Bevezetés az irodalmi művek olvasásába

00. Általam kiemelt részek

„A jelentést jelentősége avatja értékké” 31

Olvasásban meghatározó az olvasó és az olvasott mű értékrendje is (31?)

„az irodalmi szöveg jelentése és érvényessége egy merőben más, jelképes és fiktív (elképzelt)
szinten értelmezhető és értelmezendő.” 45

ARISZTOTELÉSZ: költészet mélyebb, mert általánosat mond el, valamit, amely megtörténhet,
példázatos. 45

„Az értelmezés fölöslegességét állító vélekedés alapvetően téves, hiszen olvasni (befogadni) nem
tudunk másképp, csak értelmezve.” 53

Ha a nyelv uralhatatlan, akkor a mű függetlenedik a szerzőjétől is. Nem lehet abszolút jelentése.
(Barthes és a strukturalizmus. Miért uralhatatlan a nyelv? Huszadik századi nyelvészeti fordulat:
nem jelentések vannak elszórva és szavaink vannak rá, hanem a nyelv teremti meg és tartalmazza
a jelentéseket.) 72

„Az értelmezések változatossága pedig nem rontja, hanem - éppen ellenkezőleg- megerősíti (bővíti)
az adott mű kollektíven érvényes jelentését” 73

 „ebből a szempontból nincs különösebb jelentősége annak, hogy különféle értelmezések

feleselnek egymással, vagy éppen elmennek egymás mellett.” 73

„Az, hogy a mű mit mond nekünk, függ attól, hogy milyen kérdéseket tudunk föltenni neki. S azért
tudunk egyáltalán kérdezni, mert magunk is benne állunk a hagyományban, akárcsak a mű.” –
Gadamer: befogadásközpontú értelmezés

Megértés akkor következik be, amikor a mű ismerőssé és bensőségessé válik a számunkra – [tehát
a megértés meló - 90] (aktív az olvasó, amennyiben a jelentést megalkotja; passzív, amennyiben a
helyzetét valamennyire kijelöli a szöveg 75)

Katarzis: Összetett fogalom és lelki élmény tehát a katarzis, „amelyben együtt van jelen
megrázkódtatás és öröm, felismerés és felszabadítás, erkölcsi felszólítás és gyönyörűség” [részvét
és félelem is] 84

Műértő és fogyasztó. Utóbbit csak ismeretszerzés vagy szórakozás érdekli, előbbit az irodalom
összetett látásmódja. 85

1. Író, mű és olvasó

Irodalomfelfogások:

 mű függetleníti magát a szerzőtől

 A mű a szerző érzését fejezik ki
 De ott az olvasó is: érték- és esztétikai ítéletével, előzetes tudásával, értelmezésével maga is
társszerző

Egy novella több értelmezése 8

Ahogy a nyelvet, úgy a mű jelentését sem sajátíthatja ki senki. A megértés mindig részleges. Mivel új
tapasztalatokkal, ismeretekkel, érzelmekkel, szempontokkal gazdagodik életünk 9

1
A megértés feladat jellege

A mű mindig feladvány, a kódokat dekódolni kell. Ezeket a kódokat fel kell ismerni. 9

Tandori képversének elemzése. 10-11

 Történeten túl ott az értelem is, azt is meg kell fejteni.

 De a megfejtés nem kizárólagos, hanem lezárhatatlan.

2. Az irodalom történetisége

Azt, hogy mi az irodalom erősen befolyásolja a szocializációnk. Ennek nagy tere az iskola. 12

Nem, vagy csak nehezen oldhatjuk fel korunk gondolatait és előítéleteit. 12

Korról-korra változik, hogy mi fér bele. 13

„A „klasszikus" mű egyfajta időtlen jelent képvisel” 13

Irodalomnak van egy belső fejlődése, ez is meghatározza, hogy ki fér bele. De az irányzatok céljai és
alkotói, teljesítményük is meghatározó. 14

Az újabb alkotások részben követik, részben megszegik a műfai szabályokat. Így az újabb alkotások
önkéntelenül újraírják az előzőeket, kapcsolódnak hozzájuk. Köztudottnak feltételeznek bizonyos
szerkezeteket. 16

„Nemcsak a témák és toposzok hagyományozódnak ily módon, hanem a kisebb-nagyobb kötöttségű

műfaji formák, metrikai modellek és strófaszerkezetek, nyitó és záró formulák is”

Akár fel is idéznek régi szövegeket. 16

 Különösen fontos ez az intertextualitás (szövegköziség) kapcsán 17

 Erre példák is itt (MÉSZÖLY, ESTERHÁZY Péter) 17 Más példa: Ulysses 18

3. Az irodalmi nyelv sajátossága

Mi különbözteti meg az irodalmat és nem irodalmat? A nyelv sajátos használatának módja! 19 (Ezen
felfogás szerint a köznyelv és irodalmi nyelv nem azonos)

JAKOBSON: „a közönséges beszéd ellen elkövetett szervezett erőszak"

Szavak szokatlansága, ritmus, hangzatosság, szokatlanság. „Aránytalanság áll fenn a jelentő és a

jelentett között.” 19

Miért fontos a jel! az irodalomban? Egy-egy jel megváltozására jó kis példa 20 (21-en is van)

Máshogy észleljük és értjük meg az irodalmat, mint a köznapi beszédet. Tudatosan kell figyelnünk a
nyelvi jelekre. 21

 Nyelv többértelműsége is a fontos 22 (Zenét is nehezen fordítjuk le, mert nincs a hangoknak,
magasságoknak konkrét fogalmi jelentése. Szavaknak van, de nem mindig az elsődlegesre kell
odafigyelnünk)
 Illetve a szavak elrendezése is fontos

Virtuózitás kérdése 23

2
Művészi jelrendszer sajátossága, hogy nincs egyféle értelmezés. Nem tudunk a rendszer minden
eleméhez egy-egy egyértelmű jelentést társítani, mint a tudományban. Ez a zenében vagy
festészetben egyértelmű. 23

Mi a különbség a köznyelv kifejezései és költészet között? Példafeladat 24

Szokatlan jelentéseken és szókapcsolatokon kívül jelentéstöbblet: szintaktikai fordulatok. Például

ismétlés 25

Ritmus is fontos, csak sokszor láthatatlan 25

Rím és betűrím (alliteráció) sem fogalmi 26

 De rím miatt akarva-akaratlanul próbálhatunk kapcsolatot keresni

Kritika: persze nincs egy egyértelmű, mindenkire vonatkozó „normális” köznyelv. Így nehéz
meghatározni, hogy pontosan miben is tér el. Nincs áthidalhatatlan távolság, a köznyelv is folyton
változik (irodalmi nyelv is). Folyamatos az egymás közötti csere. 27

 Folyamatos a köznyelv és irodalmi nyelv cseréje: irodalmi kifejezés köznyelvivé válik. Napló,
levél is lehet irodalmi szöveg
 Eddigiek is inkább a költészetre vonatkoztak. Prózánál hol a határ? Beszédhelyzet és
kontextus alapján irodalmi a szöveg [ti. egy-egy idézet alapján el lehet dönteni talán, hogy
versről van-e szó. Prózánál nem egyértelmű a határ.] 27

ÖRKÉNY példa 28

4. Érték és értékelés

Természettudományok létrehozták értékmentes nyelveket, de a nyelv alapvetően értékorientált. 29

Értéktelített – értékszegény nyelv [esztétikai érték szempont főleg?] példa (elég mesterkélt) 29-30

Ha kapcsolatot tételezünk a jelentés és érték közé, akkor: „A jelentést jelentősége avatja értékké”
31 [jelentéstani érték?]

Olvasásban meghatározó az olvasó és az olvasott mű értékrendje is. 31

Összetett értékhelyzet példa VÖRÖSMARTY 32-34

Értékfajták (esztétikai minőségek)

tematikus értékek: erkölcsi, politikai stb. 35

Modális értékek: pl. tragikum és komikum. Ironikus és groteszk. 36

 Tragikum forrása egy érték megsemmisülése vagy megvalósíthatatlansága

 Komikum forrása például, hogy értéktelen tűnteti fel magát értékesnek
 „a komikus szituációban a megfeszített húr nem pattan el, csak hirtelen feleslegessé válik.”
 [Persze ez csak egy lehetséges meghatározás]

Ironikus és groteszk meghatározás 38

Elemzéske: ESTERHÁZY: Termelési regény 40-41

Esztétikai érték, esztétikai értékesség

3
Eddigi modális helyzetekben (tragikum és komikum, ironikus és groteszk) valamifajta értékhiány
lépett fel 41

Szép és fenség esztétikája. Érték érvényesül 42

 Fontos az arányosság
 Az is lehet ugye, hogy a „művészi teljesítmény jelentékeny, a tárgya azonban nem szép” 42
 A szép nem azonos az esztétikai értékkel (diszharmonikus is lehet az stb 43

Esztétikai érték(esség) az alapja az eredményességnek és a mélységnek. 42

 Bizonyos korokban, szűkebb értelemben más dolgokban keresték a szépet: idill, szabadság
stb 42-43
 A szép nem azonos az esztétikai értékkel (diszharmonikus is lehet az stb 43

5. Az irodalom sajátos kettőssége

„az irodalmi szöveg jelentése és érvényessége egy merőben más, jelképes és fiktív (elképzelt)
szinten értelmezhető és értelmezendő.” 45

ARISZTOTELÉSZ: költészet mélyebb, mert általánosat mond el, valamit, amely megtörténhet,
példázatos. 45

Mű igazsága összetett, új nézőpontok stb 46

Sajátos kettőség: egyszerre szövegszerű és mimetikus (utánzó) 46

Jó példa: MÁRAI „szerint” hogyan írhatta meg PETŐFI a versét

 „De a vers árad, túl a költő személyén és személyes helyzetén; valamilyen időtlen valóság áll
össze a sorokból, melyek hitelességét nem az életrajzi és anyakönyvi adatok jelentik, hanem
az a mágia, mely e meteorológiai, majd életrajzi közléseket abban a titokzatos kémcsőben,
ami a vers, csodálatos párlattá forralja. Minden szónak zenéje van, mely értelmesebb, mint a
szó fogalmi jelentése.” 47

Nemzeti dal példája (48), hogy költészet és valóság közötti határ azért nem átjárhatatlan. 49

6. Miért olvasunk, hogyan olvasunk?

Olvasás inditékai lehetnek irodalmiak és nem azok

 Utóbbi: gyakorlati ismeret szerzése; szórakozás

 Előbbi: egzisztenciális érdekeltség:
o „az olvasó a műalkotástól alapvető, „életbe vágó" kérdésekben segítő-orientáló,
egész létszemléletét befolyásoló hatást remél. Az egzisztenciális érdekeltség
különösen felfokozott érzékenységgel és várakozással jár („Ezt nekem el kell
olvasnom!"), de olvasás közben is kialakulhat, amikor az olvasó magára ismer, illetve
személyesen érintettnek érzi magát („Rólam szól a mese!")” 51

Újraolvasás: máskor másra figyelünk, összpontosítunk. Így jelentés is változik. Pláne, ha sok idő eltelt

Referenciaszemélyek és csoportok, intézmények (hozzánk közel állók, adunk véleményükre) máshogy

ösztönöznek, mint hozzáértők: utóbbitól érveket is várunk

Miért értelmezünk, hogyan értelmezünk?

4
Sokan gondolják, hogy jelentős alkotásoknak önmagukért kell beszélniük, a magyarázat csak árt
nekik. Lásd: ARANY János egy kritikushoz urban legend: „Gondolta a fene!” 53

„Az értelmezés fölöslegességét állító vélekedés alapvetően téves, hiszen olvasni (befogadni) nem
tudunk másképp, csak értelmezve.” 53

 Legfeljebb nem adja könnyen magát egy-egy mű, illetve

 Az értelmezés implicit, nem feltétlenül tudatos, nem osztjuk meg, nem fogalmakat aggatunk
rá

Laikus olvasó érvel mondjuk, önfeledt olvasó megelégszik az intuíciókkal, hivatásos olvasó érvekkel
próbál képviselni egy normát vagy megteremteni azt 54

Többféle szempont lehet: csak szöveg; kor ismerete; életrajz. De ezek nem egymás ellen, hanem
egymás mellett vannak

 Értelmezőnek megvannak úgyis a sajátos szempontjai

Nincsenek végleges, voltaképpeni jelentések, de vannak erősen reprezentatív, mértékadó

értelmezések 56

 Szubjektíve is vannak igazodási pontok, elfogadott értelmezések

 a szakmában pedig a hatástörténettel kapcsolatosan beszélhetünk erről

Más kategóriák az egyéni (szubjektív elemek) és kollektív (szakma; történetileg kialakult, egymással is
versengő értelmezési irányok, „iskolák”) értelmezések

Maguk az értelmezések is a kánon részei-nem részei 57

Kánon stabil, de az eme stabilitásból fakadó konzervativizmusa miatt szükség van néha a cserére,
mert akadályoz újabb értelmezésirányokat (például régen kánon volt a szerző és mű szerves
összetartozása Athéntól bőven a 18. századig) 57

7. Értelmezésirányok

Szerzőközpontú megközelítés

(Életrajz: Szent Ágoston: Vallomások. Confessio szó első jelentése: gyónás. A mű első fele ilyen, arról
szól, hogyan tért meg. A második jelentése: hitvallás. A mű második része Isten dicsőítése, Teremtés
Könyve magyarázata. 58-59)

korai önéletrajz; „Maguk a költői művek is immár szerzőjükről szóltak, illetve így lehetett értelmezni
őket”

Irodalomtörténetre is rányomta a bélyegét a romantika fejlődés eszménye

Romantikusoknak fontos: nemzeti kultúra; pozitivistáknak egyetemes kultúra leírása

Pályaképen belül is korszakok vannak. Új célok, de az előző nem mindig tűnik el teljesen, hanem
létezik egy organikus átmenet 59-60

Pozitivisták az irodalomban is társadalmi törvényeket akartak keresni. Ma már efölött elszállt az idő,
de máig élő hagyományt teremtettek a tudományos (ti. objektív) életrajz és pályakép kidolgozásával.
60

5
Írói életrajznak kétféle paramétere van (a két mező metszi egymást):

 társadalmi: „a származás, a szocializáció (a társadalomban való létezéshez szükséges

ismeretek elsajátítása), a meghatározó személyes kötődések (barátság, szerelem), az életmód
(illetve életvezetési stratégia), a kapott és vállalt szerepek, a társadalmi hierarchiában
betöltött pozíció és kivívott presztízs.”
 Kulturális: „a nyelvi, nemzedéki, poétikai háttér (az irodalmi és szélesebb szellemi áramlatok,
iskolák, irányzatok), az irodalmi és egyéb kulturális intézmények (ezek térbeli elhelyeződése -
hiszen más lehetőségeket kínál az irodalmi élet központja, mint a perifériája), az ismertség és
elismertség mértéke, a támogatók és ellenfelek száma és súlya stb”

„A pályakép a művészi pálya alakulását, az életmű belső tagoltságát, az egyes pályaszakaszok

változásait mutatja be. Fontos és jellegzetes paraméterei: a pályakezdés, az irodalmi minták, a
művészi önállósulás, az ars poetica (a költői hitvallás: a saját művészi elvek összefoglalása) és a
korszakolás (ezen belül a korszakolás alapjául szolgáló szempontok, a művek jelenés utóidejűsége, a
versek finomabb csoportosítása: az egyes verstípusok).” 60-61

Életrajzi események meghatározzak az illető művészetét, alkotás is hatással a mindennapokra. 61

Ars poetica: költők és írók önmagukról és művészetükről tett kijelentéseik

 Műfaj jelentősen átalakult Horatius óta. Tanköltemény volt, tanító jelleg azért marad a
romantikában.
 Romantikában vátesz szerep is.
o Ennek cáfolása: Petri vers 63
 Számvetés jelleg is

Pozitivizmus objektív, értékmentes leírása csak illúzió. Pályakép és (ön)életrajz megalkotásában

mindig van szubjektív szempont 64

Ezért megpróbálták meghaladni a 19-20. századfordulón

 pszichologisták: „nagy élet” és személyiség dokumentumai

 szellemtörténet: világkép?
 marxisták: osztályharc
 mélylélektan (pszichoanalitikus): elfojtott vágyak és szorongások

(Szerb Antal Adyról feladat is példa 56-66)

Műközpontú megközelítések

Szinte egyidős a szerzőközpontúval: lásd görög poétikai és retorikai hagyomány. Illetve Arisztotelész:
Poétika (költészetről való ismeretek összegyűjtése, bemutassa és jellemezze az akkori irodalmi
műfajokat) 67

Görögök szerint a költészet sajátos mesterséges, meg lehet tanulni. Tehát tudták: mit célszerű
figyelembe venni. 67

Sokan a Poétika hagyományát vitték tovább. 68

 Változatok léteztek egy-egy műfajon belül (és nem történeti változás)

 Valamennyien az irodalmi nyelv hatásait és adottságait nézték
 Nem állt szemben az életrajzzal. Sőt, például a pályaképeknél kiegészítő is.

6
18-19. századtól (felvilágosodás és klasszika) a műfajokat történeti távlatokba próbálták helyezni. 68

 Nem a változatok a lényegesek, hanem a változások

Romantika 68-69

 Műfajok merev elhatárolása helyett azok viszonylagossága

 „A költői formanyelv hagyományosan tárgyalt eszközeivel szemben (mint a rím vagy a
szórend), melyeket másodlagos jellegűnek ítélt, a meglepő és újszerű nyelvi alakzatokat
(például a metaforát és az iróniát) részesítette előnyben.”

Orosz formalista iskola (szerintük az irodalomtudomány tárgya a forma) a nyelv segítségével akarta
megérteni, hogy mitől lesz az irodalmi alkotás irodalmi alkotás 69

 „a meglévő nyelvi normák folyamatos megsértésében, a nyelv jelentésbővítő lehetőségeinek

kiaknázásában látták az irodalmi nyelv legfőbb feladatát. Úgy gondolták, az irodalomnak
éppen az a dolga, hogy különös, sőt különössé alakító, „eltávolító" fogásai révén kizökkentse
az olvasót (hallgatót) a köznapi nyelvhasználat automatizmus”
o Tehát a formát kell „átélni”
o [nincs egy egyértelmű, mindenkire vonatkozó „normális” köznyelv. Így nehéz
meghatározni, hogy pontosan miben is tér el. Nincs áthidalhatatlan távolság, a
köznyelv is folyton változik (irodalmi nyelv is). Folyamatos az egymás közötti csere.
27] ld korábban

Újkritika: költemény nem azonosítható sem a szerző szándékával, sem a befogadó szubjektív
érzéseivel. 70

 Szoros olvasás: ezzel kizárható minden külsőség, csak a szövegre figyelünk.

Strukturalizmushoz szükség volt a nyelvészeti forradalomra: nyelv megelőz minket: jelentéseknek

létrehozója a nyelv. Mind mást érthetünk rajta picit. („csak azáltal vannak jelentéseink, hogy van
nyelvünk, amely tartalmazza őket”) 70

Strukturalizmus a 60-70-es években vezető már. Formalizmus vitték tovább.

 „A strukturalista értelmezések célja úgy leírni (illetve újraírni) a vizsgált irodalmi jelenségeket,
hogy közben felszínre kerüljenek azok a működési szabályok („funkciók"), amelyek e
jelenségeket nyelvileg megszervezik.” 71
 Barthes példája 71-72
 Ha a nyelv uralhatatlan, akkor a mű függetlenedik a szerzőjétől is. Nem lehet abszolút
jelentése. 72
 Nem sokat törődtek a kalkulálhatatlan olvasatokkal
 Pedig náluk is számolni kell valamifajta (kollektív?) olvasattal, amely alapján nézik és elemzik
a hatást kiváltó eszközöket 74-74

Pedig egy alkotás jelentései csak az olvasatokban jelenhetnek meg

„Az értelmezések változatossága pedig nem rontja, hanem - éppen ellenkezőleg- megerősíti (bővíti)
az adott mű kollektíven érvényes jelentését” 73

 „ebből a szempontból nincs különösebb jelentősége annak, hogy különféle értelmezések

feleselnek egymással, vagy éppen elmennek egymás mellett.” 73

Befogadásközpontú megközelítések

7
Valóban újabb (pozitivizmus: utóélet vizsgálatok) 73

Fontos volt még: Hatástörténet

 Gadamernél fontos 74
 Szerinte a szerzői szándékot lehetetlen rekonstruálni, eltelt idő miatt mi másképpen értük.
 A megértés folyamatos és alkotó jellegű
 Mindig megváltoztatjuk a mű jelentését (mivel a jelentés, korok, kontextus stb is
módosulnak)
 Megértés dialógus a múlt és jelen között
 „Az, hogy a mű mit mond nekünk, függ attól, hogy milyen kérdéseket tudunk föltenni neki.
S azért tudunk egyáltalán kérdezni, mert magunk is benne állunk a hagyományban,
akárcsak a mű.” – Gadamer
 Megértés akkor következik be, amikor a mű ismerőssé és bensőségessé válik a számunkra –
[tehát a megértés meló - 90] (aktív az olvasó, amennyiben a jelentést megalkotja; passzív,
amennyiben a helyzetét valamennyire kijelöli a szöveg 75)
 Mű, olvasó és művek között állandó párbeszéd folyik

Barthes kezdetben strukturalista, de aztán fellebez az olvasókhoz is. Szerinte a szerzőközpontúság

nem oké, mert a nyelv számít. Annak pedig alanya van, nem pedig személye. Viszont az olvasóban
gyűl össze minden: kétértelműség, hagyomány, más szövegek, dialógusok stb 75

Stanley Fish elmélete: értelmező közösségtől nyeri egy szöveg a jelentését és tartósságát 76

 Nem világos, hogy pontosan mi ez a közösség: baráti társaságtól azonos ideológiai,

ismeretlen csoportokig bárki/bármi lehet

Befogadásközpontú elméletek új kérdései/kritikái 77

Példa 78-80

8. A költészet hatalma

„műelemzések”:

 Archaikus Apolló-torzó 82-

o „Rilke verse minden nagy műalkotás igazi hatását mutatja be. A mű a befogadót
mindig egy számára új, de a befogadás során meghitté váló világba vezeti be. Amikor
vonzásába kerülünk, átmenetileg eltávolodunk mindennapjaink világától. Nemcsak új
érzéseket és tartalmakat élünk át, hanem egész szemléletünk más szintre helyeződik,
máshogy, mintegy emelkedettebb nézőpontból tekintünk önmagunkra és világunkra,
s a mű megrendítő hatása előidéz(het)i bennünk a belső sürgetést önmagunk, illetve
életünk újragondolására.” 83
o Katarzis: „Arisztotelész a művészi mimézis (utánzás, ábrázolás) „a jellemet és a lelket
is befolyásoló" hatását azzal magyarázta, hogy a művészet az ember „éthoszát",
vagyis erkölcsi voltát ragadja meg, s az általa kiváltott lelkesedés „a léleknek mint az
erkölcsi élet hordozójának az indulata". A Poétikában a tragédia hatásáról ezt írja: „a
részvét és félelem felkeltése által éri el az ilyenfajta szenvedélyektől való
megszabadulást". A „megszabadulás"-t jelentő görög katarzis szó többjelentésű.
Másik jelentése: „megtisztulás".”

8
 o Összetett fogalom és lelki élmény tehát a katarzis, „amelyben együtt van jelen
megrázkódtatás és öröm, felismerés és felszabadítás, erkölcsi felszólítás és
gyönyörűség” [részvét és félelem is] 84

Mű csak lehetőség. Van, aki „kielégül” esztétikailag és emberi ügyekben olvasás közben, de a
mindennapokban felelőtlen életet él, akár embertelenül cselekszik 84

„Tartalom és forma (amely bevon érzéki erejével, hatást tesz az érzékeinkre - műélvezet) szoros
összetartozása, egysége teszi értelmetlenné - legalábbis a jelentős művek esetében - a művészet
szórakoztató és megismerő funkciójának elválasztását, illetve az egyik vagy a másik egyoldalú
kiemelését.” 85

Műértő és fogyasztó. Utóbbit csak ismeretszerzés vagy szórakozás érdekli, előbbit az irodalom
összetett látásmódja. 85

„műelemzés 2”

 Ballada a költészet hatalmáról 85-

o [Jó ez a rövid elemzéske]

„műelemzés 3”

 Karinthy: A cirkusz 87-