IRODALOM ÉS FILOZÓFIA

SZEPTEMBER 11. (HÉTFŐ)

1. Fő kérdések:
– Platón  fikció és valóság
o a nyelv felelőssége (nem felel meg feltétlenül az empirikus tapasztalatoknak)
– retorikusság és metafora  a filozófia ebből a szempontból foglalkozik az
irodalommal
o jelentések/jelentésátvitel
– a metafora esetében mi az igazság?  fogalmak megalkotása általánosságban
– ideatan és költészetkritika
– a valóság utánzása (imitáció) könnyen átfordulhat fikcióba
– a fogalmak megalkotásához ismernünk kell a fogalmat (ördögi kör)
– a fogalmak újragondolása
o 19. és 20. század fordulójának modernizmusa  minden terület szervesen
megváltozott  nyelvi fordulat
– a nyelvészet retorikus oldala és a szövegek műfaji viszonyai
– mit tekintünk filozófiai szövegnek?
o filozófia az irodalom felől egy kevésbé tárgyalt téma  irodalom, mint
megismerés
– irodalom = esztétikai érték  sajátos megismerési mód
o az irodalmat nem feltétlenül kell esztétikai kereteken belül vizsgálni 
Heidegger
– a művészetet akkor tudjuk megérteni, ha az igazság megtapasztalásának eszközeként
értelmezzük
– milyen határrendszeren belül helyezzük el az irodalmat és a filozófiát?  ez a kérdés
gyakran átfogalmazódik
o Élet és Irodalom (2016)  Tőzsér János: Az Eszmélet és a filozófiai analízis
 élesen megfogalmazza az irodalom és a filozófia ellentéteit
 OKTÓBER 2. (HÉTFŐ)

1. Friedrich Nietzsche: Igazságról és hazugságról nem-morális értelemben (1873)

– a filozófia fogalmisága
o konzekvens fogalomhasználatra törekszik
o fő probléma  nyelvi és nem nyelvi egységek
 fogalom  metafora
 nincs átvitt, irodalmi értelem
 kognitív dimenzió
 a fogalom egy mentális egység  ellenőrizhető állítások
o nem bíznak a hétköznapi nyelvben, mert túl sokszínű  specifikus
terminológia a fogalmi tisztázás érdekében
 nem tudja elzárni magát a külső nyelvi hatásoktól
o német: begriff és greifen
 ’megragadás, megfogás’
o angol és latin: concept és concipere
 ’befogadás’
– a nyelv segítségével ragadjuk meg a körülöttünk lévő dolgokat
– irodalmi, retorikus nyelvhasználat  szembesít azzal, hogy egyes szavaknak vagy
fogalmaknak van átvitt értelme
o elmossa a fogalmi jelentés egyértelműségét
o egyértelműen különbséget teszünk a szintek között
– az irodalmi nyelv szembeáll a fogalommal  fenyegetés
o át kell gondolni a fogalom és az átvitt értelem viszonyát  fogalom és
metafora
 metaforikus fogalom // fogalmi metafora
– hogyan kerül elő ez a téma Nietzschénél?
o a retorikai probléma a munkásságának elején volt fontos téma
o A tragédia születése c. értekezés (1872)
o ebben az időszakban Nietzsche retorikai előadásokat tartott az egyetemen
– Nietzsche szerint a fogalmaknak nincs tulajdonképpeni jelentése
o Jacques Derrida: A fehér mitológia
– „az igazság nem más, mint a metaforák”  felborítja az eddigi rendet
– mit jelent a cím?
o ezeket a fogalmakat morális szinten fogjuk fel a mindennapi életben
o ismeretelméleti értelemben fogja fel ezeket a fogalmakat  a megismerés
iránya
– a társadalom megállapodik az igazság és a hazugság fogalmában  önfenntartás
o azért tudunk hazudni, mert ki kell védeni a „létharcot”
– antropomorf fontossága
o a dolgokról alkotott különféle elképzeléseket véljük igaznak
o létrejön a konvenció arról, hogy mit vélünk igaznak
o a hazugsággal ebben az esetben csak annyi probléma van, hogy rászed minket
 művészi fikció // hazugság
 a művészi fikció bevallja magáról, hogy fiktív, tehát nem igaz 
ezáltal válik igazzá
– a megismerés szerkezete metaforikus
 o a dolgokat magukat nem tudjuk megismerni, csak benyomásokat kapunk róluk
o metaforikus természet
 a fogalmak nem állnak szembe a metaforákkal
o az okozatból következtetünk az okra
 az így megszerzett tudás a megmutatkozott kreativitás eredménye
 a villám példája  cselekvő és cselekvés különválasztása
– „Az igazság illúzió.”
o az igazság metaforikus eredetű  csak elfelejtettük, hogy metaforikusak és
elvesztették az átvitt értelmüket
 a szövegben pl. pénzérme = metafora
– az ember nagy fogalmi kapcsolatokat tud létrehozni
o pl. méhek = emberek
o hatékony működés
o metaforaalkotás iránti ösztön
 két embertípus  az értelem embere és az intuitív embere
 a metaforaalkotási ösztön köti össze őket, de másféleképpen  a
tudomány (távoltartás) és a művészet (örömlelés) emberei
o önelváltoztatás