Móricz Zsigmond

Móricz Zsigmond (1879. Június 29. – 1942. Szeptember 4.)

Gyerekkora
Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született 1879-ben Móricz Bálint és Pallagi Erzsébet fiaként.

Anyai ágon egy ősi, de elszegényedett nemesi család, apai ágon pedig jobbágyok
leszármazottjának sarja volt.
1891-1893 között a Debreceni Református Kollégiumban,
1894-1896 között a Sárospataki Kollégiumban, majd 1896-1898-ig Kisújszálláson tanult.
1899-ben beiratkozott a Debreceni Református Kollégiumba, ahol teológiát 神 学 tanult, majd
jogra járt, végül pedig Pesten bölcsészhallgató 人文学科学生 lett, de egyiket sem fejezte be.

1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító 战地记者 volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a
Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti
Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett.

1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai 抑 郁 倾 向
miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-
ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta
Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából
kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg
agyvérzésben.中风

Kis János egy kerek jellem , a novella föhöse , jelentéktelen külsejű ember akit észre sem
vesznek . Szegény napszámos
Egész életében nélkülözött , éhezett s egyetlen dolog érdekelte igazán : az evés .
A vegetatív ösztönélet szintjére süllyedt , nem voltak nemes érzései , álmai emberi kapcsolatai .
Feleségét verte az étel miatt , fiával nem beszélgetett , senkihez sem szólt sem munka közben ,
sem a lakodalmas asztalnál 婚礼餐桌 . Nem volt igénye az emberi kapcsolatokra .
Egyszer nevetett életében az apja halálakor , amikor összevesztek egye tál galuskan 饺子 . Az
apja meg akarta ütni , de leesett és meghalt .
Lázadása nem volt tudatos , hanem ösztönszerű .
Amikor Sarudy meghívta őt is a lánya lakodalmára , érezte , hogy eljött az ó ideje , elhatározta ,
hogy kieszi a vén Sarudyt a vagyonabol , Ösztönösen érezte , hogy ez a lázadás a kiút a
nyomorból . A lázadás módja groteszk volt és szánalmas , olyan , mint ő maga . Egész nap készült
a nagy feladatra , koplalt , éhezett mintha érezte volna , hogy erejen felüli feladatra vállalkozik . A
vacsorán nem válogatott , nem beszélgetett , csak evett , s megrémült , amikor a jóllakottságot
megtapasztalta 饱足 .
Úgy érezte , hogy saját korlátaiba ütközött , amelyet neki le kell döntenie . Az erőltetett evés , a
fuldoklás egy kétségbeesett rúgkapálás volt a sors ellen . Halálát nem vette észre senki , mint azt
sem , hogy valaha is élt . Ez volt Kis János igazi tragédiája : értelmetlen volt a lázadása , semmi
sem változott .
Naturalisztikus módon írja le az ító a vacsora körülményeit , a falankul , majd gépiesen a
keserves erölködését , fuldoklását , halálát . naturalizmus jelenlétet mindvégig érezzük a
novellaban az emberi kapcsolatok ábrázolásában ,
Kis János és környezetének bemutatásában Mellékszereplökent feltünik a kiszolgáltatott sorsú
feleség , a perspektiva nélküli fiu , magyar paraszti világ . akinek a sorsa az apjáéval azonos ,
Sarudy , a nagygazda és a háttérben a nyomorban éló magyar paraszti világ Móricz
parasztábrázolására jellemzó , hogy sosem lágyította a kritikát , a vádat nem mosta idille , néhol a
nyomorúsággal lázít , máshol a kilátástalansággal , avagy a beletörődő sors felmutatásával . A
novellában nincs külön leírás és cselekmény , külön jellemzés és lélekrajz , egyetlen aradás van :
az epikae .