Vörösmarty Mihály

Élete
● Szerény anyagi helyzetű nemesi családba született 1800-ban
Pusztanyéken (ma: Kápolnásnyék). Mivel sok testvére volt ezért
hamar munkába állt nevelőként a Perczel család 3 fiára vigyázva,
kiket tanított is. Emellett tanulmányait folytatta jogi szakon, ahol
végül megszerezte ügyvédi oklevelét. De nevelői állása által
ismerte meg első szerelmét Perczel Adélt (Etelkát), aki iránt plátói szerelme volt,
elérhetetlen szerelem, mivel nagy társadalmi különbség volt közöttük.
● Jogi Gyakornokként volt Görbőn 1822-ben ahol ráeszmélt Magyarország politikájára
amiben Magyarország elnyomás alatt állt a bécsi udvar alatt. Az 1832-36-os
reformországgyűlésen a bécsi udvar feloszlatja az országgyűlést lehetőséget sem
biztosítva a magyaroknak. Aminek hatására hatalmas ellenállás tör ki. Ami
Vörösmartyban a Szózat megírásával mutatkozik ki. A címe kiáltványt jelent, ami a
Magyar nemzetet buzdítja, szólítja meg a hazaszeretetre és hűségre hazájuk iránt.
● Egy végzett bölcsész, jogász és egy ünnepelt költő volt amikor eldöntötte hogy az
irodalomból akar megélni. Törekvésében sikerrel járt mivel
○ 20-as évek végétől a Tudományos Gyűjtemény szerkesztőjeként ( ami egy
rangos hazai folyóirat )
○ 1830-tól pedig a Magyar Tudós Társaság tagjaként tett szert rendszeres
jövedelemre.
● A 30-as évek folyamán az irodalmi élet vezéregyéniségévé vált. 1836-ban részt vett a
Kisfaludy társaság alapításában. 1837-ben saját folyóiratot indított Bajza József fel és
Toldy Ferenc el Athenaeum címen (megszűnéséig meghatározó fórum volt).
● 1841-ben beleszeretett Csajághy Laurába (akivel 1843-ban összeházasodott).
Mindketten félnek a kapcsolattól és ezek a kétségek Vörösmarty verseiben
megmutatkoztak.
● 1848-ban az Országgyűlés képviselőjévé választották, és a szabadságharc leverése
utáni bujdosását abbahagyta 1850 ben, ahol kegyelmet kapott. Ezután pedig a
testileg-lelkileg megtört költő visszavonultan élt.

● Zalán futása (1825)

● Csongor és Tünde (1830) - drámai költemény (kétszintes dráma)

● Szózat (1836) - szózat

● A Guttenberg-albumba (1839) - alkalmi epigramma

● A merengőhöz (1843) - elégiko-óda

● Ábránd (1843) - vallomás

● Gondolatok a könyvtárban (1844) rapszódia

 ● Az emberek (1846) latomasos töredék

● Előszó (1850) - előszó

● A vén cigány (1854) - rapszódia

Csongor és Tünde (1830)

Visszhangtalan volt, nem reagált rá senki. A cenzor ki se akarta adni Pesten, így
Székesfehérváron, egy ismerőse segítségével adta ki.
Forrása a 16. századból származó széphistória, melyet Gyergyai Albert írt és a címe
Árgirus királyfi és Tündérszép Ilona (mese, melyben a egy szerelmespár, bizonyos
akadályok után egymásé lehetnek)
- Ezt formálta át Vörösmarty, meghagyott mesei elemeket (pár romantikai elemet), de
hozzátett filozofikus gondolatokat - Mi teszi boldoggá az embert, mi az értelme az életnek

❖ Műfaja:
➢ drámai költemény - ez egy kevert műfaj, mert van benne drámai (a
konfliktusok) és lírai (az érzelmek) elem
➢ Kétszintes dráma = a földi (világ+égi) szféra - A szerelmespár eltérő
származásúak (tündér és ember) -
❖ Mesés elemek, csodás eszközök:
(mesei számok, akadályok, próbák, gonosz erő, boldog vég [jó győz, rossz elbukik])
➢ A szerelmük beteljesülését egy gonosz erő gátolja → Mirígy boszorkány
➢ Ördögfiak, nekik az eszközeik (bocskor, köpeny, ostor)
➢ Tünde aranyalmafája
➢ Misztikus időhossz: a történet igazából egy nap alatt játszódik, de
mérhetetlenül hosszúnak tűnik és képtelenség lenne, hogy az egész egy nap
legyen

Szózat (1836)
Az 1832-36-os reformországgyűlésen a bécsi udvar feloszlatja az országgyűlést
lehetőséget sem biztosítva a magyaroknak. Aminek hatására hatalmas ellenállás tör ki. Ami
Vörösmartyban a Szózat megírásával mutatkozik ki. A cím egy műfajmegjelölés, ami
kiáltványt jelent. A magyar nemzetet buzdítja, szólítja meg a hazaszeretetre és hűségre
hazájuk iránt. Hangneme szenvedélyes. Egressy Béni zenésítette 1843-ban.

❖ Műfaj
➢ szózat - ünnepélyes, buzdító beszéd (az óda válfaja)
❖ Szerkezet és mondanivalója
➢ Négy nagyobb részből áll
I. Az első és utolsó kettő vsz-ban (keretversszakok) megszólítja a
magyarságot, a hazaszeretet parancsa hangzik el. A két
versszak-párban minimális különbség van. Ez erősíti a kérést.
 II. A 3. 4. és 5. vsz-ban a hősi múltról, magyarország történetének
különböző korszakairól ír. Mivel visszaemlékezni fontos, erőt ad
a jelenbe.
III. A 6. és 7. vsz a bíztató jelent mutatja be, a régi csapások által
nem lettünk megtörve, erősek vagyunk.
A 8. és 9. vsz még mindig a jelenről szól.
IV. A 10-től 12. vsz-ban a jövőbe tekintünk. Bizonytalanságot
mutatnak a tagadó mondatok. Két lehetőségünk van: Vagy eljön
egy jobb kor, vagy jönni fog a nagyszerű halál (nemzethalál
gondolata).

A Himnusszal közös jellemzők:

❖ Keretes szerkezetűek.
❖ Megjelenik bennük a dicső múlt.
❖ Nemzethalál gondolata, a Himnuszban csak utal rá, de a Szózatban már konkrétan is
megjelenik.
❖ Mindkettő a magyar néphez szól.
❖ Változó idősíkok.

Elemzés - Szózat
A Szózat (1836) Vörösmarty Mihály hazafias óda műfajába tartozik. A vers az 1832-36-os
reformországgyűlés feloszlatása és a magyarok ellenállása hatására született. A cím
jelentése "kiáltvány", amely buzdítja és szólítja a magyar nemzetet a hazaszeretetre és a
hűségre hazájuk iránt.
Négy részre bonthatjuk, amiben az első az első és utolsó két versszak, amelyeket
keretversszakoknak nevezünk, megszólítják a magyarságot, és a hazaszeretet parancsát
hirdetik. Ez a keret a vers egészét összetartja és erősíti a kérést.
A vers következő részei a múltat, a jelent és a jövőt mutatják be. A 3. 4. és 5.
versszakban Vörösmarty konkrét történelmi eseményeken keresztül beszél a hősi múltról,
megemlítve Árpádot, a Hunyadit és Rákóczit. Az időrendi sorrendben elmesélt történelmi
események segítenek visszaemlékezni és erőt adnak a jelennek.
Az 6. és 7. versszak a jelenkor bemutatására szolgál. Nincs éles ellentét a múlttal, hanem
folytatódik a küzdelem és a bátorság. A 8-9. versszak indulatosabb hangvétele azt sugallja,
hogy Vörösmarty hisz abban, hogy nem hiába volt az a rengeteg áldozat, és ezért a jobb kor
eljövetelébe bízik már a 10. vsz-ban.
Ahol a 10-12. versszakon belül kitekint a jövőbe, hogy milyen lehetőségek várnak a
magyar népre. Vörösmarty kétféle lehetőséget vázol fel: vagy talpra áll és jobb idők
köszöntenek, vagy vár magyarország nemzethalált fog halni. Ez a bizonytalanság és a
súlyos választás kérdése hangsúlyozza a vers drámai erejét és figyelmeztet a magyar népre.
A Szózat erőteljes és szenvedélyes hangneme, valamint a történelmi és jövőbeli
kontextusok kiemelik a magyar nemzet küzdelmét és kitartását.

A Guttenberg-Albumba (1839)
A könyvnyomtatás feltalálásának 400 éves évfordulójára egy német kiadó albumot adott
ki Gutenberg János emlékére, és felkérték Vörösmartyt is hogy írjon egy felemelő verset.
 ❖ Műfaj - alkalmi epigramma
➢ alkalmi vers - alkalomra készült költemény
➢ epigramma - a végén van a mondanivaló, csattanó, de felvezeti
ugyanolyan szerkezetű mondatokkal
■ Hiába epigramma, nem egyszerűen fogalmazott
■ Egyetlen összetett mondatba sűrített epigramma
❖ Szerkezet
➢ Egy hatalmas mondatból áll, aminek négy előrevett feltételekes
mellékmondata van (amiben fokozás található), ezekkel a mondatokkal
késleltette a hátravetett főmondatot
❖ Mondanivaló
➢ Egyszerre mutatja be az elszenvedett jelent és a vágyott jövőt.
➢ Főbb pontjai: A felvilágosult gondolkodás érdekében küzdeni kell az
áltudományok ellen.
➢ Fontos lenne a béke, erőszakmentesség.
➢ A társadalmi egyenlőség hangsúlyozása. Igazság és egyetértés.
➢ A műben sok a romantikus elem, melyek szintén a szélsőséges
érzelmekben és a jelzős szerkezetekben nyilvánulnak meg.

Elemzés - A Guttenberg-Albumba
A Guttenberg-albumba egy alkalmi epigramma ami 1839-ben íródott. Egy német kiadó
felkérte Vörösmartyt, rengeteg más költő mellett, hogy írjon egy ünnepélyes, felemelő verset
a könyvnyomtatás feltalálásának 400 éves évfordulójára.
A vers címe témajelölő, szerkezete pedig egyetlen összetett mondatból áll, aminek van 4
feltételes mellékmondata, és a végén a hátravetett főmondat található. Hiába epigramma,
mondat képzése nem egyszerű, egyetlen összetett mondatba sűrítette az epigrammát.
A vers mondanivalója az elszenvedett jelent és a vágyott jövőt egyszerre mutatja be.
Vörösmarty hangsúlyozza a felvilágosult gondolkodás érdekében való küzdelmet az
áltudományok ellen. Fontosnak tartja a béke és erőszakmentesség elérését, valamint a
társadalmi egyenlőség kiemelését. Az igazság és az egyetértés fontosságára is rámutat. A
vágyak beteljesülése bizakodó optimizmust mutat a költő felől. Még nincs idő és ok
ünnepelni.
A versben sok romantikus elem is megtalálható, amelyek a szélsőséges érzelmekben
és a jelzős szerkezetekben nyilvánulnak meg.

Hitvesi és szerelmi költészete

Szerelmi költészete - Perczel Etelka

➢ Késő vágy, Bátortalan szerelem, Szép Ilonka

Hitvesi költészete - Csajághy Laura

➢ A merengőhöz, Ábránd
 Mindketten félnek a kapcsolattól és ezek a kétségek Vörösmarty verseiben
megmutatkoztak. Vörösmarty attól, hogy nem tud olyan szenvedélyesen érezni a
korkülönbség miatt, Etelka pedig azért mert Vörösmarty már egy elismert költő, és
tapasztalatlannak érzi magát hozzá képest.

A merengőhöz (1843)
❖ Műfaj
➢ elégiko-óda: lemondó, fájdalmas de fennkölt, érzelmes, a nőt magasztalja
➢ Fő témája, hogy mi tehet egy embert boldoggá (filozófiai távlatok a jövőről)
“Ha van mihez…” → ez ad boldogságot
“hozd vissza szép szemed világát” → ne okozz nekem bánatot azzal hogy merengsz
Bibliai utalás “mint elszállt madár, mely visszajő, ha meglelé zöld ágát”
“Ábrándozás az élet megrontója”
- Ehhez tartozik (mellékesen megjegyezve) az Ábránd című verse, melyet szintén Laurának
írt, és aminek ugyanaz a felépítése, mint Petőfi: Minek nevezzelek? című versének.
“körkörös” szerkezetű; vallomás (felsorolja, hogy mi mindent megtenne ő Laura szerelméért)

Gondolatok a könyvtárban (1844)

Vörösmarty akadémiai ülésen van a Széchenyi könyvtárban, ahol a hatalmas
könyveshalmazt meglátva elkezd töprengeni, hogy a könyvek előrevitték-e az emberiséget,
van-e javulás? (nem lett meg az eredmény, nincs javulás)
A felvilágosodás eszméit megkérdőjelezi, világnézetű válságot él át. A hit és kétely
egyszerre szólal meg.
❖ Műfaj
➢ rapszódia - szélsőséges érzések jelennek meg a gondolatmenetben és ezek
a vers formáját is meghatározzák:
◆ a kitörések és megnyugvások miatt nem kiegyensúlyozott a tartalom,
szabálytalan hosszúságúak a verssorok.
❖ Szerkezete és mondanivalója
➢ Romantikus képek szerepelnek benne
➢ Az első részben kérdéseket tesz fel a haladásra, az élet értelmére és céljára
(amikre nem biztos hogy van válasz), míg a második részben válaszokat
fogalmaz meg azokra.
➢ A vers hangulata először indulatos, (hiába csinálunk bármit is), de utána talál
magának egy megnyugtató választ, miután lecsillapodik.
➢ A vers végén a sorok szállóigévé váltak: “Mi dolgunk a világon?...”
➢ A “Miért-e lom?” kérdések a könyvekre szólnak
Az “Országok rongya” pedig a könyvtár metaforája
■ Régen a könyvek lapjait ruhadarabokból illesztették össze, főleg a
szegény emberekéből. Így a könyvek származása legtöbbször
ellentétben volt a könyvek tartalmával: “irtózatos hazugság mindenütt”
 ➢ A válasza ezekre végül az lenne hogy el kéne pusztítani, de utána rájön, hogy
kár lenne értük
➢ Megnyugvásként egy utópikus világot ír le, ahol erőteljes boldogság és
egyenlőség lesz, és ezért ne pusztítsuk el, hanem építsük tovább
”Építsük egy újabb kor Bábelét”
A végén van a két legfontosabb válasz:
● a végén van a két legfontosabb válasz (“Mi dolgunk a világon?”*2-y ezért élünk)-> ha ezek
beteljesülnek, akkor megelégedhetünk és megnyugodhatunk

Az emberek (1846) - látomásos töredék

1846-ban a lengyeli katasztrófa a magyarokat is megbántja.
Egy szomorú képet fest az emberről, már teremtése pillanatában el lett rontva, a jóért való
küzdelme bukásra van ítélve. Ezért is fejezi be minden versszakát azzal, hogy:
“Nincsen remény!”.
A végén pedig költői többletet használ: “Nincsen remény! nincsen remény!”
“Ez őrült sár, istenarcú lény” “A testvérgyűlölési átok” - bibliai képek

Előszó (1850)
Műfajmegjelölő címe van, mivel feljegyzésekben láthatjuk hogy egy
hosszabb terjedelmű mű elé szánta.
Idő- és értékszembesítő vers, melyben három idősíkot jelenít meg
A múltat (a szbh előtti idő), a jelent (a szbh) és a jövőt (a kilátástalan jövő)
Amik mondhatni ellentétesen különböznek egymástól.
Elemzése
● 1. rész: (az első 10 sor)
○ A bizakodó múlt képe: hanghatásokat és látványt ír le.
○ Várják a szbh-ot és bizalommal, örömmel vannak tele (a természettel írja ezt le:
zöld virító ág, tiszta ég)
○ A vége a vihar előtti csend (hanghatás), amikor megáll minden.
● 2. rész:
○ A sötétség képe: ordítások, sóhajok, kiabálások, elpusztult városok nyomai.
A kegyetlen pusztulást részletesen leíró része.
○ “Most tél van és csend és hó és halál → poliszindeton (kötőszóhalmozás)
○ Állandósul benne az állapot, a végén beleőszül a félelembe és idegességbe
(nem egyenként, hajszálanként, hanem egyszerre az egész haja, ami
megtörténhet valójában hatalmas stressz és félelem hatására)

● 3. rész:
○ látszat tavasz, áltavasz képe → nem igazi öröm, hiszen nem lehet mindent
visszahozni, a szbh után
 ● jelképesen, utalva szbh leverésének időpontjára, 49 soros vers

A vén cigány (1854) [Hattyúdala, utolsó befejezett műve]

Optimista: remény hatására írta, mondhatni egy látomás
Önmegszólító vers: A vén cigányt ,metaforikusan, a költővel azonosítjuk. Őt a muzsikálásra
szólítja fel, de igazából saját magát az írásra
“Lesz még egyszer ünnep a világon”

Tovább↴

❖ Műfaja:
➢ rapszódia: felfokozott érzelmek, szenvedélyes hangvétel, kihagyásos
gondolatiság
➢ az óda egyik válfaja
❖ Elemzése:
➢ Négysoros biztató refrén, bordal jellemzője
➢ Versfelütés: köznapi élő beszédet imitál; a vén cigány alakja a magyar
köztudatban a sírva vigadást tükrözte, ezért egy elkeseredett lelki állapotot
mutat be
“mindig így volt” → fordulat
➢ 2. vsz:
Tragikus pátosz - apokaliptikus idő dimenzióba lépünk át, melyben a régmúlt
a közelmúlt és a jelen összeolvad → vész misztikus idő
A vers beszélője már nem kívülálló, hanem a tragikum átélője; Bibliai képek
➢ Utolsó vsz:
visszatér a protán időben → megnyugvás; újra köznapi beszédmód; aztán a
jövőbe néz emelkedett hangon → a vers kulcsmondata: “Lesz még egyszer
ünnep a világon”