Mikszáth Kálmán – Érettségi Szóbeli tétel

Élete

-1847-ben Szklabonyán, mai Szlovákiába született

-jogot tanul, ott megismeri Mauks Ilonát (későbbi felesége)
-feleségétől elválik mert nem tudja anyagilag fenntartani, később újra összeházasodik vele
amikor stabil anyagi körülménye van
-országgyűlés képviselője, közbe KARCOLATokat készít a képviselőtársairól

 Mameluk – gúnynév a Tisza-párti képviselőnek

-Szegedi Naplóba is dolgozott – írt az árvízről

-1910-be meghal
- Ady Endre mondja nekrológját, „A legíróbb író”
Fontosabb művei:
-1881 – Tót atyafiak
-1882 – a jó palócok
- Beszterce ostroma
-Szent Péter esernyője
-A néhai bárány
-A két koldusdiák

A Tót atyafiak

-4 hosszabb elbeszélés
-érdekessége az írásmódja, az írói magatartása és stílusa
-szereplői a civilizációtól távol élő, magányos emberek, akik sokkal jobban kötődnek az
anyatermészethez mint az emberi társadalomhoz
-példái:

- Olej Tamás – Brezina bacsája

- Lapaj Istók – csősz
- Jasztrab György – tót rablóvezér
 A jó palócok
-15 kis palóc novellából áll
-ezek a palóc parasztok sokkal közlékenyebbek, könnyebbek, beszédesebbek mint „A tót
atyafiak” szereplői
-közösségekben élnek ezek a szereplők, Nográd megye 3 falvában
- Bodokon,
- Bágyon,
- Gózonban
-a kötet különlegessége az hogy a szereplők ismerik egymást, és többször felbukkanak egymás
novelláiba
-romantikus motívumok megtalálhatóak pár novellában, ami lehet túlzás például vagy
jellemfordulat
-az egyszerű falusiak a „főhősök”, ami teljes kontraszt Jókai Mór ábrázolásában, ahol az
átlagnép komikus színben feltüzelt „epizódfigurák”.
-a népi mesemondó tudatvilágát közli a kötet, nem az író személytelen hangján keresztül ezért
megfordul benne babona, közvélemény, pletyka
-főszereplőnek lehet mondani a természetet is, nem csak az embereket
-az emberek nagyon tisztelik a természetet, de egyben vezető úrijukat is
Például a táj cselekszik, él, társalog és „interaktál” úgymond az emberekkel.

A bágyi Csoda
-Mikszáthra jellemző nézőpontváltások jellemzőek ebben a novellába
- életképet és andekdotát használ, ezért anekdotikus kerettörténet
-témája a pletyka,idő elütése, szóbeszéd, több szereplőn át
-néha előkészíti az eseményt, de néha késlelteti
-Külső nézőpontot használ, de egy olyan emberként akik a mű világába él
de néha szereplők nézőpontja is megszólal, elhallgatások alakítanak a történeten
Szegény Gélyi János lovai
-A műben nincs időrend, de a karakterek vissza-vissza térnek (pl. Vér Klára)
-mozaik szöveg
-balladaszerű, mely jelenti:
Balladai témája van, megcsalás és körülötte forgó dolgok
idillikus az alaphelyzet, tragikus lesz a vége
-Elbeszélésmódja szabad-függő, de átmegy függőbe és egyenesbe is
-személyes elbeszélő hang is van benne
- elbeszélő és a szereplők mondandói sokszor összefonódnak
-az elbeszélő nem mond el mindent, korlátozza az információt az olvasótól
-sok minden az olvasó gondolataira van hagyva ebből következve
-Írói világképe ironizáló, kétkedő, viszonylagosító, kétkedő