Készítette: Várkonyi Gabriella

7. tétel
2. témakör: Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők
Tétel: Mikszáth Kálmán
Feladat:

„Az író alakjainak sorsát, az elbeszélés történeti szálát, magát a cselekményt

részben úgy bonyolítja, hogy egy-egy epizódot, önmagában is megálló csattanós
történettel mond el. (…) E módszerrel olvasmányossá, sőt könnyeddé teszi a
leírást, de módjában van az írónak, hogy fontos társadalmi kérdésekben az
egyértelmű, szubjektív állásfoglalást megkerülje, s csak érzékeltesse inkább a
logikusan fűzött kis történetek hangulatával a maga véleményét is.”
(Simon István)

Mutassa be Mikszáth Kálmán parasztábrázolását a Tót atyafiak és A jó palócok

novelláskötetek összehasonlításával, majd értelmezze az író Az a fekete folt és/vagy
Bede Anna tartozása és/vagy Timár Zsófi özvegysége című alkotását, alkotásait!

1
 Készítette: Várkonyi Gabriella

A 7. tételt húztam, a feladatom pedig ismertetni Mikszáth Kálmán parasztábrázolását két

novelláskötetének, novellafűzérének, a Tót atyafiaknak és A jó palócoknak a segítségével,
majd a feleletem második felében már novellaelemzésre kell áttérnem.

A feladathoz kaptam segítségül egy idézetet, amelyet majd a feleletem során fogok
felhasználni, méghozzá az anekdota meghatározásában fog számomra segítséget nyújtani.

I. Általános ismertetés

- A 19. század, a 20. század legelejének nagy epikus alkotója

- romantika és a realizmus jegyei figyelhetőek meg alkotásaiban
romantika: a valóságtól való elmenekülés (fantázia, kelet-kultusz stb.), a művek
szereplői nem átlagemberek
realizmus: valósághű ábrázolás, főszereplők átlagemberek, Cél: a társadalomról hű
képet adjanak az epikai alkotások (társadalomábrázolás, társadalomkritika)
társadalomábrázolás: az adott kor társadalmáról próbálreális képet adni
társadalomkritika: erről a társadalomról véleményt is ad az alkotó (pozitív és negatív
is lehet)
- Másik szempont alapján Mikszáth a modern epikát kezdi megteremteni, vagyis a
romantikus ábrázolása valójában ironikus megjelenítés, csak látszat (irónia: humor
megjelenítési formája, amikor valaki az ellenkezőjét mondja, írja annak, amit valójában
gondol). Így társadalomkritika jelenik meg műveiben.
- Epikai alkotásai a kiemelkedőek: publicisztikai írások, novellák és regények
(novella: epika műnemébe tartozó műfaj, rövidebb terjedelmű, cselekményvezetése
egy szálú, kevés szereplő jelenik meg az alkotásban, általában sorsfordulatot ábrázol,
(leíró-, elbeszélő-, párbeszédes részek megjelenhetnek benne)
- Novelláiban általában a parasztábrázolás-, míg a regényeiben főleg a dzsentrik
ábrázolása jelenik meg.
- főbb művei például: Tót atyafiak (1881) – novelláskötet, A jó palócok (1882) –
novelláskötet, regényei pl.: Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete Tóth Marival, A fekete
város
II. írói módszerei:
✓ paraszt- és dzsentriábrázolás kerül a műveinek középpontjába

2
 Készítette: Várkonyi Gabriella

✓ a romantika (álromantika) és a realizmus stílusában alkot (álromantika: lásd

feljebb – egyes elképzelések szerint ez ironikus ábrázolás)
✓ epikai alkotásokban alkot
✓ anekdotikus előadásmód (anekdota) az egyik legfőbb alkotói módszere (erre
utal a feladat idézete is): kisebb, általában humoros hangvételű írások, amelyek
a cselekmény fő témájához nem kapcsolódnak szorosan, az élőbeszédhez
közelítenek. Sokszor a múltat jeleníti meg a jelenben, így az emlékidézés egyik
módszere is. Hasonló a pletykához, de az anekdota állandó, és irodalmi
értékkel bír.
✓ függő beszéd: nehéz eldönteni, hogy az egyik szereplő vagy az elbeszélő
gondolatait olvassuk az adott alkotásban

III. Parasztábrázolás műveiben – főleg novelláiban – a Tót atyafiak és A jó palócok

kötet összehasonlítása

Írói indulásának első sikereit a két novelláskötet, a Tót atyafiak és A jó palócok megjelenése
(1881; 1882) jelentette, mely új hangvételű volt, hiszen parasztok lettek az alkotások
főszereplői.

Romantikus és realista elemek is megjelennek ezekben a novellákban. Realisztikus: nem

hősök a szereplők, hanem hétköznapi emberek. Fontos szerepet kap a lélekábrázolás.
Romantikus ábrázolás: hiedelemvilág (babonaság megjelenése, az ábrázolt alakok
babonásak), tájábrázolás (önálló életet él a táj, szinte magyarázza az eseményeket, igazodik a
szereplők lelkiállapotához), idillikus parasztábrázolás (a bűnöket, a problémákat még nem
társadalmi szinten ábrázolja, hanem az egyénre vetíti ki, tehát egyéni bűnök léteznek, nem
társadalmi problémák).

Tót atyafiak A jó palócok

Keletkezési idő 1881 1882
Műfaj novelláskötet/novellafűzér novelláskötet/novellafűzér

*novellafűzér: annyiban más

a kötethez képest, hogy itt a
novellák összekapcsolódnak.

3
 Készítette: Várkonyi Gabriella

Például a helyszínek és a
szereplők révén (pl. egy
novella főszereplője egy
másik novella
mellékszereplője lesz, vagy
csak beszélnek róla)
elnevezés Tót – Magyarországon élő palócok – Magyarország
szlovák népcsoport északi részén (Felvidék) élő
paraszti réteg
a szerző és a téma Sokkal szerethetőbbnek
kapcsolata ábrázolja ezeket az
embereket – ok. Mikszáth
erről a vidékről származik,
ismeri a palócok világát
Terjedelem 4 novella 15 novella

A 4 novella terjedelme mégis csökken a terjedelem, egy-

megegyezik a 15 novella egy mozzanatot ragad csak
terjedelmével, ennek oka az, meg, tömörség jellemzi
hogy részletes tájleírások
sokszor csak sejtet, ezért
találhatóak, anekdotákat is
hasonló ebből a szempontból
megjelenít
a balladához
Táj, környezet leírása, részletesebb tájleírás környezet leírásának
szerepe csökkenése
a befelé forduló, titkait ki
nem beszélő alkatot Mikszáth
a zord éghajlattal, a táj
kietlenségével hozza
összefüggésbe
Szereplők jellemzői - kevesebb emberrel közösségben élnek, figyelik
találkoznak, így
egymást, tudnak egymás
szorosabb a kapcsolatuk
a természettel, állatokkal gondjairól, nyíltabban fejezik
- ridegség, de nem
ki érzelmeiket
érzéketlenség jellemzi
hőseit

4
 Készítette: Várkonyi Gabriella

- babonaság,
hiedelemvilág sokkal
erőteljesebben van jelen

novella például Az a fekete folt Bede Anna tartozása, Timár

Zsófi özvegysége

IV. Novellaelemzés –

Az a fekete folt – A Tót atyafiak elbeszéléskötetben található

A történet röviden, a mű cselekménye: A brezinai bacsa (számadó juhász), Olej Tamás, nem
hajlandó eladni a lányát urának, a hercegnek. Bár meginog egy kicsit, amikor a herceg az
egész nyájat kínálja fel neki (egy pillanatra bólint a fejével) ez a kis kilengés elég ahhoz, hogy
beleőrüljön. Elveszti lányát (megszökteti a herceg) és ezt a terhet már nem bírja elviselni:
felgyújtja az aklot, mely egy „fekete folttá” ég el.

Nyelvezete: köznyelv, palóc kifejezések, népies megfogalmazások.

főszereplő jellemzése: látszólag rideg ember a falu lakói szerint, ennek ola, hogy nem sírt a
felesége temetésén. Azonban a novellát olvasva látjuk, hogy még 15 év után is eszébe jut a
felesége (a természet hangjai a feleségét idézik fel9. Erősebb a kapcsolata a természettel és az
állatokkal, mint az emberekkel.

Természet szerepe a műben: hosszú leírórészek találhatóak a novellában, a természet

leírásásának oka (realisztikus jellegzetesség): jobban megismerjük Olej Tamás jellemét.
Ebben a természetben idillikusan él, a külvilágtól elzártan és védve a paraszti világ (Olej
Tamás, Anika, Matyi).

A harmónia megbomlása, a bűn megjelenése és ennek következményei: az idill felbomlását a

külső világ változásai hozzák magukkal. Az első változás az uraság halála: a fiatal földesúr,
bár névben ugyanaz (Taláry Pál), mint a régi, erkölcsében teljesen más. Ennyi változás is
elegendő ahhoz, hogy az eddigi egyensúlyt felbontsa, és az elszigetelt világot elpusztítsa. Ez
csak részben a kívülről jövő erkölcstelensége, ugyanannyira a védettség naivitása is.

5
 Készítette: Várkonyi Gabriella

A cím jelentése: a pusztulás jelképe, a lelkiismeret fennmaradó nyoma. Szó szerinti jelentése
a mű végére utal, mert a felgyújtott akol helyén fekete folt maradt. Azonban szimbolikus
jelentése is van a címnek: Olej Tamás lelkiismeretét, bűnét szimbolizálja. Egy pillanatra
előtérbe helyezte az anyagi érdekeket saját lányánál. Erkölcsileg megsemmisül, így a folt az ő
örök bűnét szimbolizálja.

--

Olej bűne: majdnem eladja lányát, mert annyira szeretné, ha az akol és a nyáj az ő tulajdona
lenne. Oda a becsülete: „aklot cserélt – becsületért” – ezt hallja belülről. Azért gyújtja fel az
aklot, mert rájön, hogy Anika, akit az elbeszélő szerint alig szeret jobban, mint a juhait,
mégiscsak többet ér. Megbűnhődik (önmagát bünteti meg), de feloldozást nem nyer, ezért
megy világgá.

Értelmezése: Az egyszerű, világtól elzárt életet élő emberek erkölcsi értékrendje szilárd.
Pillanatnyi megingás is bűn, melyet a lelkiismeret parancsára bűnhődésnek kell követni. Olej
önbíráskodása önmaga ellen irányul: azt pusztítja el, ami számára sokáig a legdrágább volt,
amire annyira vágyott.

VAGY/ÉS

Timár Zsófi özvegysége

Szerkezet

I. helyszínváltás alapján
1. rész – Bágy – a mű cselekményének a nagyobb része – középpontban Tímár
Zsófi
2. rész – Gózón – a mű második fele – kp: a férj, Péter
II. dráma szerkezetére is felépíthető
Kiindulópont: megismerjük Tímár Zsófit, valamint az alaphelyzetet: férje elhagyta
egy másik nőért
Bonyodalom: megcsalás – reménytelen várakozik
Bonyodalom kibontakozása: Zsófi reménytelen várakozásának bemutatása
Tetőpont: öregasszony – Péter visszatér (hír)
Késleltetés: Péter nézőpontja, Zsófi útja Bányból Gózonba (végpont)

6
 Készítette: Várkonyi Gabriella

Végkifejlet: Péter meghal, Zsófi valóban özvegy lesz, Zsófi jellemváltozása

Szereplők jellemzése

Péter, Tímár Zsófi, narrátor/elbeszélő

narrátor/elbeszélő: vmelyik szereplő vagy az alkotó vagy egy be nem azonosított személy

itt: alkotó a narrátor – szánalom – olyan, mintha ismerné a szereplőt

Zsófi: jellemzés a cselekedetéből, a narrátor megítéléséből és más szereplők viselkedéséből

vmilyen szempontból szerencsétlen (falu szemszögéből), sajnálatra méltó (narrátor), hűséges

és kitartó, reménykedő (cselekedetei) – jellemváltozás: reményvesztés – indulat, mély
fájdalom

Szimbólumok, motívumok:

- kendő és a színek: fekete – halál, gyász; piros – szerelem, vér, halál – iTT: Péter
kedvenc színe – szerelem, remény színe
Cím értelmezése:

- típusa: témajelölő
- jelentés: özvegy szó kettős jelentés – mű a végére utal – szalmaözvegy: akit elhagyott
a házastársa, a mű végén pedig valóban az özvegység jelenik meg (férj meghal)

VAGY/ÉS

Bede Anna tartozása (A jó palócok c. kötetből)

1. Cím: Egy olyan nőre utal, aki meg sem jelenik a történetben, csak említést tesznek róla.
2. Szerkezete:
a. Előkészítés: rövid, megismerjü a helyszínt, körülményeket: tárgyalóterem,
hideg tél, fáradt bírók
b. Bonyodalom: Bede Erzsi megjelenik, azt hisszük, hogy ő Anna, de sem az olvasó
sem a bírák ezt nem tudják, hogy ő valójában a húga, hiszen Anna nem is él már.
c. Kibontakozás: a bírák és a lány beszélgetése

7
 Készítette: Várkonyi Gabriella

d. Tetőpont: Kiderül, hogy a főhős nem Anna.

e. Megoldás: a bírák hazaküldik Erzsit egy kegyes hazugsággal, miszerint Anna
ártatlan volt.

3. Jellemek:
Bede Erzsi:
- félénk, csöndes, szerette Annát, önfeláldozó, becsületes, naiv, kedves
- mindenkire hatással van (ellentét a hideg, téli idővel és a bírók zordságával →
rájuk is hatással lesz a lány)
Idős bíró:
- jó emberismerő
- tudja, hogy Bede Erzsi számára családja becsületének helyreállítása a
legfontosabb (a paraszti világ értékrendje szerint, ezért folyamodik a kegyes
hazugsághoz)

4. Téma: Bede Erzsi át akarja vállalni halott testvérének büntetését

5. Elbeszélői közlés jellemzői: többségében párbeszédekből bontakozik ki a cselekmény, a

leírás és az elbeszélés viszonylag rövid

Felelet lezárása

1. Összegzés, miről volt szó (vázlatpontok kiemelése)

2. Feleletem befejezéseként a magyar irodalomban megjelenő parasztábrázolás tovább
élését emelném ki röviden. Mikszáth előtt Jókai műveiben jelentek meg parasztok, de
csak mellékszereplőként, idealizálva. Mikszáth esetében láthattuk, hogy már
főszereplők lettek a parasztok. Szerethetően, megértően ábrázolta őket Mikszáth, de
még erőteljes társadalomkritikát nem fogalmaz meg. Móricz Zsigmond művészetében
szintén főszereplő lesz ez a társadalmi réteg, de már semmilyen idilli ábrázolás nem
figyelhető meg az ő ábrázolásában. Kemény ítéletet alkot a paraszti rétegről, és az
egész társadalomról.