Arany János - Toldi (olvasónapló)

ARANY JÁNOS - TOLDI (OLVASÓNAPLÓ)

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK:

Szerző: Arany János

A mű címe: Toldi
Műfaj: elbeszélő költemény
A mű keletkezése: Arany János 1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatára írta „Készíttessék
költői beszély, melynek hőse a nép ajkán élő történeti személy, például Toldi Miklós,Kádár
vitéz…Forma és tartalom népies legyen.”

RÖVID TARTALOM:

Toldi Miklós özvegy anyjával él Nagyszalontán. Miklós a béresekkel együtt dolgozik, nem
érezteti velük, hogy ő nemesi származású, ám rejtett álma és vágya a seregben való harcolás.
Testvére, György Budán él a király udvarában, számára a külcsíny fontosabb mindennél.
Magát családjától magasabbra tartja. Ezt érzékelteti akkor is, amikor hazalátogat
Nagyszalontára, s mind anyjával, mint testvérével lekezelően bánik. A cselédség sürgését-
forgását pedig természetesnek veszi. Szócsatába keveredik György Miklóssal, s a
tettlegességet az anya előzi meg. AZ összezavart Miklóst György vitézei tovább piszkálják, s
amikor sikerült kihozni a fiút a béketűréséből, akkor egy malomkővel véletlenül agyonütött
egy vitézt. Önként menekült Miklós a nádasba, ahová Bence, a család hű szolgája követte. Ám
Miklós nem tért haza az anyai hívó szóra. A nádasban két farkassal verekszik meg, majd az éj
leple alatt mégis hazamegy elköszönni az anyjától. Buda felé indul, de nem tudja, hogy
valósítsa meg álmát. Egy temetőben találkozik egy özveggyel, akitől megtudja, hogy Duna
szigetében egy erős cseh minden bátor magyar legény életét kiontja. Szeretne kiállni ellene,
de se pénze, se ruhája. Ráadásul a pesti emberek nem híresek az idegenekkel való
bánásmódjukról, még akkor sem, ha az a fiú az életüket mentette meg a dühöngő bikától.

Bence ismét megtalálja hű gazdáját, s az anyai gondoskodásnak köszönhetően a cipóból száz

arany kerül elő. Így minden adott egy bajvívásra. Eközben György ármánykodása sem ér célt
a királynál, sőt a királyban felmerül a gyanú is. A bajvívás győztese az ismeretlen vitéz lett, aki
nem más volt, mint Miklós. Végül György elnyeri büntetését a királytól, Miklós vágyát pedig
teljesíti a király.

OLVASÓNAPLÓ:

Első ének

Az elbeszélő költemény a nyári pusztán henyélő béreslegények képével nyit. Egyedül Toldi
nem lustálkodik: a látóhatárt kémleli, ahonnan egy sereg közeledik. Megtudjuk, hogy Toldi
nemesi családból származik, de csak bátyja, György részesült ennek megfelelő neveltetésben,
hiszen a királyi várban, a királyfi mellett tölti napjait. Toldi Miklósban ezért sok keserűség és
düh van bátyja iránt. Szeretne ő is inkább katona lenni. A sereg Laczfi nádor vezetésével a
közelbe ér, és a nádor Miklóstól kér útbaigazítást Buda felé. Miklós zokon veszi, hogy a nádor
parasztnak szólította, ezért az utat egy hatalmas farúddal mutatja meg. A katonák elképednek
rajta, mekkora ereje van. Sajnálkoznak felette, hogy Miklós csak egy paraszt, hiszen, ha
nemes lenne, kitűnő katona válna belőle.

Második ének

Eközben nagy a sürgés-forgás Nagyfaluban a Toldi-házban, mert hazaérkezett György, s vele

negyven cimborája. Miklós, mikor megérkezik, meg akarja ölelni bátyját, de az durván
elutasítja a köszöntését, és semmirekellőnek nevezi. Majdhogynem kenyértörésre kerül a
dolog: Miklós felajánlja, hogy távozik a háztól, ha megkapja a vagyon neki kijáró részét. Erre
György jól pofon csapja, mondván, hogy ez a neki kijáró rész. A fiúk erre majdnem
egymásnak esnek, édesanyjuk azonban közéjük áll. Miklós borúsan félrevonul.

Harmadik ének

György arra buzdítja vitéz barátait, hogy Miklóssal incselkedjenek. Miklós tűri egy ideig, de
mikor egy dárda a vállát éri, kitör belőle a düh, megragadja a malomkövet, amin ült, és a
vitézek közé hajítja. A súlyos kő az egyik vitéz halálát okozza. Miklósnak ezért menekülnie
kell a háztól, György kiadja a parancsot katonáinak, hogy kerítsék kézre.

Negyedik ének

Miklós három napig bujdosik, nehezen talál élelmet magának. Három nap múlva talál rá hű
cselédje, Bence, ennivalót és bort hoz neki. Megpróbálja rávenni Miklóst, hogy térjen haza,
mikor bátyja visszamegy Budára, Miklós azonban hajthatatlan. Egyedül anyja iránti szeretete
tartaná vissza, ám csak egy üzenetet küld neki: hallani fog még róla, és büszke lesz rá.
Ötödik ének

Miklós a nádasban bujkálva véletlenül két kisfarkasra bukkan. Megsimogatja őket, ám rosszul
teszi, mert az anyafarkas kölykei védelmében rátámad. Óriási dulakodás kezdődik az
anyafarkas és Miklós között, ráadásul a hím is hamarosan megérkezik. Végül mégis Miklós
kerül ki győztesen. A nagy küzdelem után elgondolkodik, vajon nem kéne bátyját is éppen így
megölnie. Ettől azonban visszatartja a lelkiismerete. Tovább folytatja útját, a két kimúlt
farkast azonban magával viszi.

Hatodik ének

Miklós az éj leple alatt hazalopakodik, hogy anyjával beszélni tudjon. A házban mindenki
alszik. Alvó bátyját meglátva Miklósnak megint eszébe jut, hogy most megölhetné, de nem
teszi: csak az ágya mellé fekteti a két kimúlt farkast, hogy ezzel adja tudtára, hogy itt járt.
Majd felkelti édesanyját, hogy elbúcsúzzon tőle: közli vele, hogy felmegy Budára, hogy vitéz
legyen belőle. A búcsúzkodásnak az vet véget, hogy a kutyák a háznál felriadnak a farkasok
szagára, és felverik a házat. Miklósnak így azonnal távoznia kell.

Hetedik ének

Négy napos út után Miklós a Rákos mezejére érkezik, egy temető mellé. Látja, hogy a
temetőben keservesen sír egy asszony, aki az édesanyjára emlékeztette őt. Megkérdezi tőle
gyászának okát, az asszony pedig elmondja, hogy két vitéz fiát siratja, akiket egy cseh vitéz ölt
meg. A Duna szigetén ugyanis egy cseh vitéz állandóan becsmérli a magyarok vitézségét, ezért
sok magyar megverekszik vele, ám eddig mindenkit megölt.

Nyolcadik ének

Eközben György azon mesterkedik, hogy kiforgassa öccsét a családi vagyonból. Felmegy
Budára Lajos királyhoz, és előadja neki, hogy az öccse világ életében egy nagy korhely volt,
nemrégiben pedig megölte egyik szolgáját. A király felajánlja Györgynek, hogy hozza fel
öccsét Budára, s ha Miklós legyőzi a cseh vitézt, megkegyelmez neki. György azonban közli a
királlyal, hogy Miklós a gyilkosság után világgá ment. S minthogy eltűnt, a törvény előtt
halottnak számít. Alakoskodva felajánlja Miklós vagyonát a királynak, hogy rendelkezzék vele
(persze arra számít, hogy a király úgyis neki adja). Azonban meglepetés éri: a király úgy
rendelkezik, hogy annak adja csak oda a vagyont, aki megverekszik a csehvel és győztesen
kerül ki.

Kilencedik ének

Miklós eközben felér Pestre. Egy utcai padon üldögélve nagy lármára lesz figyelmes: a
vágóhídról elszabadult egy bika, s a vágóhídi legények kutyákkal próbálják megfogni, ám a
bika mindegyik kutyát megöli. Az egész utcában nagy a rémület, senki nem mer közelíteni az
állathoz. Miklós azonban az utca közepén elébe áll az állatnak, egy nagy dobbantással és
kurjantással lecsillapítja, majd szarvánál fogva visszavezeti a vágóhídra. Nagy csodálatot kelt
az emberekben, de nem hálásak érte: egy darab májat vetnek oda neki, és nem hagyják, hogy
a vágóhídnál aludjon. Miklós ezért a temetőbe megy, hogy felkeresse az özvegyasszonyt és
elkérje tőle halott fiai fegyverzetét. Az asszonyt azonban nem találja sehol, s végül a
temetőben hajtja álomra a fejét.

Tizedik ének

Miklós lódobogásra ébred, s a közeledő lovasban öreg szolgáját, Bencét ismeri fel. Bence
elmondja, hogy édesanyja küldte utána, hogy találja meg, s maradjon vele, segítve és
szolgálva őt. Egy cipót is küldött Miklósnak, amelybe egy szelence volt belesütve, a
szelencében pedig arany volt. Nagyon megörült ennek Miklós, mert ebből a pénzből tud
magának fegyvereket vásárolni. Bencével felkeresnek egy fogadót, ahol Miklós jókedvében
egy kanna bort megiszik, s táncol is.

Tizenegyedik ének

Ahogy megvirradt, Miklós egy csónakkal átkelt Budára, és megvett mindent, amire szüksége
volt a viadalra. Az édesanyjától kapott pénzből jutott szép aranyos fegyverre, ruhára és cifra,
új, ezüstös-aranyos, sallangos szerszámra Rigó lovának. Ahogy visszatért a csárdába, rögtön
magára öltötte ékes lovagi viseletét, így indult a küzdelembe. Budán már minden készen állt a
viadalra, a cseh lovag elbizakodottan várta új ellenfelét.

"Egyszer jön a nagy cseh Buda vára felől,

Táncol nagy lovával a korláton belől;

Káromkodik csúnyán, a magyart böcsmérli:

Hogy nincs, aki merje magát vele mérni."

Ám a pesti oldalon feltűnt egy ismeretlen lovag, akit a tömeg örömujjongások közepette
köszöntött. Az ismeretlen lovag a szokásoknak megfelelően leveszi fehér sisaktollát, amelyet a
király vitézei azonnal átvisznek a bajnoknak, így megtörtént párbajra hívás. A hírnökök
azonnal tudatják a királlyal, hogy egy magyar vitáz párbajra hívta a cseh lovagot, aki
kíséretével rögtön a párbaj helyszínére siet. Közben a két lovag egyszerre indul a párviadalra,
Miklós Pestről, a cseh bajnok Budáról. Egyszerre érnek a párviadal helyszínére, Miklós ahogy
partra ér, rögvest elrúgja a csónakot. Hiszen a párviadalból csak egyikük távozhat élve.

A bajvívás előtt Miklós kezét nyújtja a lovagnak, és úgy megszorítja a vitéz vaskesztyűs kezét,
hogy a vér serken ki belőle. Igazi bajvívásra nem is került sor.

"Elszörnyedt a bajnok Toldi erősségén.

Aztán megragadta Toldi csak úgy kézzel,

Rángatá a csehet szörnyű erejével."

A cseh lovag életéért könyörgött Miklósnak, aki megkegyelmezett neki. A felajánlott vagyont
azért fogadta el tőle, mert azt a két fiát gyászoló özvegynek szánta. A cseh azonban nem
viselkedett lovaghoz méltón.

"Mindent felfogadott a bajnok ijedten,

S békével mentek a csónak felé ketten:

Hát egyszer a nagy cseh, nekihúzakodva,

Toldihoz hátulról nekivág orozva.

Szerencse, hogy Toldi a Duna tükrében

Meglátta s megkapá a kardot kezében.

Leborult a nagy cseh: "Kegyelem! irgalom!"

"Eredj, kérd Istentől: utad megmutatom.""

Miklós már nem kegyelmezett ellenfelének, levágta az alattomos vitéz fejét. Mikor Miklós
felmutatta a cseh bajnok levágott fejét, nagy üdvrivalgás fogadta mind a két parton.

Tizenkettedik ének

A király teljesen elképed az ismeretlen vitéz erején, s parancsot ad ki, hogy hozassák elé, hadd
adja neki Toldi György öccsének vagyonát. A király előtt Miklós felfedi kilétét, s fény derül
György mesterkedéseire. A király igazságot akar szolgáltatni, s György részét is Miklósnak
akarja adni, ő azonban lebeszéli róla, mondván, hogy nem vagyonra szeretne szert tenni,
hanem katona szeretne lenni a király hadseregében. A király örömmel katonái közé veszi, s
kardot ajándékoz neki. Nemsokára megérkezik Toldi édesanyja is, és nagy boldogan borulnak
egymás nyakába. Minthogy a király Györgyöt kitagadta udvarából, György megy Nagyfalura
lakni, Miklós és az édesanyja pedig a király mellé kerül. Toldiból az idők során pedig
rettenthetetlen és híres vitéz lett.

A SZEREPLŐK FELSOROLÁSA ÉS RÖVID JELLEMZÉSE:

Toldi Mikós: erős, a munkát nem szégyellő férfi, akit a nemesi erényei mellett nyes ereje is
jellemez. Önzetlen, empatikus, törvénytisztelő, lelkiismeretes, akit mindig az igazságosság
vezérel.
Toldi György: ellentéte testvérének, nagyon anyagias, a családi kötelékeket rég elfelejtette.
Nagyon hiú és önző, csak magára gondol, s közben mindent és mindenkit letipor. Furfangos,
ám nem bátor.

Toldi Györgyné: az özvegyasszony anyaként mindkét fiát szereti, jószívű. Ő is a jót támogatja,
de anyai szíve Györgyöt is védelmezi

Bence: a család hű szolgája, aki elég idős ahhoz, hogy tapasztalt legyen. Tiszteli gazdáit,
nagyon érzékeny lelkű.

A király: olyan uralkodó, akit érdekel az igazság, tehát erénye az igazságosság.

A MŰ JELENTŐSÉGE:

A mű 12 énekből és egy előhangból álló egységes világképű nagyobb terjedelmű elbeszélő

költemény. Miklósban azt a „pórsuhancot” ábrázolja, aki lerázza magáról élete gondjait és
felfelé tör: rosszindulatú ármánykodáson, különböző akadályokon át eléri célját: a paraszti-
jobbágyi sorból értékes tulajdonságai révén felküzdi magát a királyi vitézek közé. Nemcsak
eszményi hős, a nemzeti jellem példája (rendkívüli testi erő, becsületesség, érzelmi melegség,
öntudat és erkölcsi tisztaság a főbb vonásai), hanem a nemzeti egység megtestesítője is:
nemes is, jobbágy is, olyan földbirtokos arisztokrata, aki a királyi udvarban lebzselő bátyja
elnyomása következtében parasztként él és dolgozik.

A Kisfaludy Társaság Arany János pályázatát olyannyira értékelte, hogy a kitűzött pályaművet
15-ről 20 aranyra emelte. Ezzel a művével tört be annak idején az irodalmi életbe Arany
János és nyerte el Petőfi barátságát. Toldi története, melyet korábban csak a néphagyomány
őrzött, végérvényesen a szépirodalom része lett. Köszönhető ez népies témájának és főleg
nyelvezetének, valamint mondanivalójának