AP Nyelvtan 5 MF Megoldás PDF

Széplaki Erzsébet
érdemes tankönyvíró
Kézikönyv
a Nyelvtan 5. tanításához
nyelvtan5_uj_KK.indd 1 10/15/13 11:26 AM

SZÉPLAKI ERZSÉBET
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet
Szerkesztette
Miskolci Szilvia
Kapcsolódó kerettanterv
EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)
EMMI rendelet 2. sz. melléklet
AP–050334
ISBN 978-963-328-167-3
© Széplaki Erzsébet, 2013

1. kiadás, 2013
A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.
Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.
Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014
E-mail: apaczaikiado@apaczai.hu
Internet: www.apaczai.hu
Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató
Nyomdai előkészítés
Széll Ildikó
Terjedelem: 18,60 A/5 ív

Tömeg: 344 g

A hasonló alakú szavak
Előszó
Kedves Kolléganő! Kedves Kolléga!
Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy nemcsak a levelemben, hanem a kéziköny-

vem egészében a tegező formát használom. Pedagógusok között már csak így szokás. Sőt
talán személyesen is ismerjük egymást, mert az elmúlt évek során találkoztunk valamelyik
pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, bemutatóórán.
Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tan-
könyveinek, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tan-
könyveknek és a hozzájuk kapcsolódó felméréseknek, interaktív tananyag-feldolgozások-
nak és tanári kézikönyveknek.
Ezt a tanári kézikönyvet az új, tartalmában – a keményfedelű változatában formailag
is – tartós Nyelvtan 5. tankönyv az 5. évfolyam számára című tankönyvemhez és a hozzá
kapcsolódó Nyelvtan munkafüzet 5.-höz írtam, amelyeket a magyar oktatásügyben lezajló
újabb változások hívtak életre.
A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66.
számában, amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. de-
cember 21-én napvilágot látott az új kerettanterv, és az iskoláknak a kerettantervek alapján
kellett elkészíteniük a helyi tantervüket.
Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűj-
temények tartalmát is. Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alap-
tanterv és a kerettantervek tartalmi módosításai alapján elkészítettük a helyi tantervi aján-
lásainkat. A két évfolyamos ciklusra készült magyar nyelv tantárgy fejlesztési céljait, isme-
retanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés várt eredményeit évfolyamokra
bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. Alapkoncepcióm
az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra
és képességfejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után láttam
hozzá a tankönyveim átdolgozásához, illetve megírtam a Nyelvtan 5. tankönyvet és a hozzá
kapcsolódó Nyelvtan munkafüzet 5.-öt, amelyeket az Oktatási Hivatal kiváló minősítéssel
nyilvánított tankönyvvé.
Ezzel az új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet, és cé-
lom az is, hogy ezzel lerövidítsem az órára való felkészülésed idejét. Fontosnak tartom
megemlíteni, hogy a nagy sikerű Nyelvtan és helyesírás 5. című interaktív tananyag-feldol-
gozásomat ezekhez a taneszközökhöz is lehet használni.
A tanítási folyamat egy-egy óráját egyre körültekintőbben kell megszerveznünk, hogy
azoknak tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek. Biztosan te is tapasztalod, hogy
a mai gyerekek másfajta környezetben nőnek fel, mint mi, másféle hatások érik őket. Pszi-
chológiai felmérések igazolják, hogy napjainkban a gyerekeket hat másodpercenként érik
új hatások. Ezzel a felfokozott életritmussal az iskolában folyó tanulás nehezen veheti fel a
versenyt, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket
és munkaformákat alkalmazzunk a tanulási folyamat során.

Őszintén kell beszélnünk arról a problémáról is, hogy egyre több diák fordul el a tudás
megszerzésétől. Ezt azonban nem nézhetjük tétlenül. Bár a negatív példák – a sztárocskák
ideig-óráig tartó „tündöklése”, a követendő családi modellek, szülői minták hiánya – erős
ellenfeleink. Vissza kell adnunk a tudás értékét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést viszont
a társadalomnak kell biztosítania.
Ha további segítségre lenne szükséged, kérlek, írj nekem a pedbolt@gmail.com e-mail
címemre, amelyet pedagógiai segélyvonalként működtetek! Örülnék, ha elküldenéd az
új tankönyvemmel és munkafüzetemmel kapcsolatos észrevételeidet. Bármilyen tördelési
hibát fedezel fel, szíveskedj jelezni a fenti e-mail címen, hogy újranyomáskor javíttathas-
sam! A helyesírási hibát szándékosan nem írtam, mert a tankönyvi bírálók példaértékűnek
tartották a tankönyv és a munkafüzet nyelvezetét és helyesírását, ezekre is mindkét tan-
eszköz 100%-os minősítést kapott.
A taneszközök külcsíne is nagy sikert aratott a szakmai bírálók körében. Remélem, a
tanítványaidnak és neked is tetszeni fognak a színes, modern illusztrációk, amelyek Bors
József keze munkáját dicsérik. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a tanulók és a Kollégák is
szívesen vegyék a kezükbe.
A kézikönyvben kétféle tanmenettel találkozol. Az egyik heti 2 órára, a másik heti 2,5
órára készült. Amennyiben heti 3 órás tanmenetre lenne szükséged, írj a pedbolt@gmail.
comra. A helyi tanterv a kötelező évi 72 órás tananyagnak a 90%-át határozza meg. Tan-
meneteimben a hiányzó 10%-os órakeretet a gyakorló- és képességfejlesztő órák beikta-
tásával töltöttem ki.
A kézikönyvben tankönyvi és munkafüzeti feladatok megoldása is megtalálható némi
módszertani ajánlással együtt.
A pedagógiai, magyartanári munkához jó egészséget, sok sikert kívánok!
Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:

Széplaki Erzsébet
Csöpi
Debrecen, 2013

A kompetencia alapú oktatás
A tanuláselméleti háttér megváltozása
A kompetencia alapú oktatás szorosan összefügg a tanulási folyamatról alkotott néző-
pont megváltozásával. A teljesség igénye nélkül, röviden tekintsük át az ókortól napjain-
kig, hogyan változott meg a tanítás, illetve a tanulás mibenléte!
Az ókori és a középkori pedagógusok a saját ismereteik átadását tartották fontosnak.
Ezt a nézetet és gyakorlatot a 17. században Comenius szemléltetéspedagógiája váltotta
fel. A neves cseh pedagógus azt vallotta, hogy a gyerekeknek ne csupán verbális módon
tanítsák az arra avatottak a különféle tantárgyakat, hanem mindenféle szemléltetőeszköz
bevonásával. Fontos, hogy minél több érzékszervet vonjanak be a tananyag elsajátítása-
kor. A megismerési folyamatot az első modern pedagógus a tapasztalaton alapuló induk-
tív útnak tartotta.
Évszázadok teltek el Comenius óta, de alapvetően nem nagyon változott meg a pe-
dagógus szerepe a tanulás folyamatában, hiszen az ismeretnyújtás áll a középpontban.
A legújabb felmérések szerint a tanítási órákon továbbra is a pedagógusé a főszerep. Azt
viszont könnyű belátni: a „katedrán” állva hiába nyújtja valaki a tudást, ha tanítványai nem
akarják megszerezni azt. Az elmúlt évtizedekben a pedagógustársadalom próbálkozott a
cselekvés pedagógiájával is, amely a tanulót már nem passzív szereplőként kezeli, hanem
minél inkább igyekszik bevonni a megismerési folyamatba, de mint az előbb láttuk, a tu-
dást nem elég nyújtani a gyerekeknek, hanem azt maguknak kell megszerezniük.
Éppen ezen a tézisen alapul a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, melynek alapté-
tele, hogy minden emberi tudás konstruált, azaz az egyén által felépített és megalkotott.
A tanulás aktív folyamat: a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén.
Ennek belátása roppant egyszerű, ha összehasonlítjuk a mindennapi életben zajló tanu-
lást a hagyományos iskolai tanulással. A mindennapi életben zajló tanulás során a gyerekek
problémákkal, helyzetekkel találkoznak, amelyek megoldása során a már meglévő ismere-
teikre támaszkodva új ismereteket konstruálnak, mindezt egy szociális folyamatba ágyazva,
azaz alkalmuk van a társakkal való hangos együttgondolkodásra. Ezzel szemben az iskolai
tanulás folyamatában viszonylag leegyszerűsített feladatokat kell megoldaniuk, többnyi-
re magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként:
Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szófogadó gyerek ráhajol a tan-
eszközére, és csendben marad. Elfojtja a feladatvégzés közben felmerülő kérdéseit, több-
nyire egyedül marad a problémáival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magá-
nyossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a megbeszélés szükséglete valamennyiünkben
ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom közben, hogy az adott témá-
val kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az elhangzottakkal
kapcsolatos véleményüket. Ezt egyetlen előadó sem veheti „fegyelmezetlenségnek”. Hát
ne vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom fontosnak, hogy minél több alkalom-
mal dolgozhassanak tanítványaim páros vagy csoportmunkában.
A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók ak-
kor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tud-

ják kapcsolni az új információkat. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók
szempontjából is fontos problémákat vessenek fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék
meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás folyamat fontos részének a
diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek megváltoztatására!
A hagyományos és az új tanári szerepek
Gondolkozhatunk azon: mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Hasonló dilemma elé állít,
hogy a tanuláselméleti háttér megváltozása hatott a pedagógus szerepére, vagy a ta-
nulók tanuláshoz, pedagógushoz való viszonyának megváltozása vezetett a pedagógus
szerepének átértékeléséhez.
Véleményem szerint mindkettő. A hagyományos pedagógus szerepe a lámpás szerep.
Feltételezem, hogy valamennyi pedagógust a tudás átadásának belső kényszere, a gyer-
mekek iránti szeretet vezettet erre a pályára. A tudás átadását, a tanulási folyamatot már
a korábbi évtizedekben is meg kellett szervezni. A tanítási óra fontos eleme volt a moti-
váció, a gyerekek érdeklődésének a felébresztése és fenntartása az adott téma, tananyag
iránt. A pedagógus ellenőrizte a tanulók munkáját, mérte a teljesítményüket, tudásukat és
természetesen folyamatosan értékelte őket. Az óra végi értékelés pedig elmaradhatatlan
mozzanata volt a tanítási órának, és szerintem az ma is. Pedagógusként valamennyien ak-
tívan részt vettünk a tanulás folyamatában, vállunkat nagy felelősség súlya nyomta: vajon
megtettünk-e mindent azért, hogy tanítványainkból képességeik legjavát hozzuk felszín-
re és erősítsük azt.
A tanulók ehhez a hagyományos pedagógus szerephez alakították, illetve ehhez kellett
alakítaniuk a saját szerepüket. Különböző igyekezettel és sikerrel fogadták be az általunk
közvetített tudást, fő feladatuk a tananyag megtanulása volt. Viszonylag passzív tagjai vol-
tak a valójában róluk szóló, értük zajló folyamatnak. Alig érezték a felelősséget. Könnyű
volt kibúvókat találniuk az alulteljesítésre, illetve nem teljesítésre.
A mai gyerekek, ahogyan ezt a levelemben írtam, már mások, mint amilyenek mi vol-
tunk gyermekkorunkban. A technika és a tudomány rohamos fejlődése az ő életükre is rá-
nyomja a bélyegét. Gondoljunk csak bele! Újabb és újabb médiumok jelennek meg, ame-
lyek egyre rövidebb idő alatt hódítanak teret. A rádió elterjedéséhez, ahhoz, hogy a vilá-
gon 50 millió hallgató legyen, 38 évre volt szükség. A televízió esetében az ötvenmillió
néző eléréséhez már csak 13 év kellett. Az internet négy év, az iPad három év alatt hódí-
totta meg a világot. Az eddigi rekordot a Facebook tartja, amely a százmillió felhasználót
kilenc hónap alatt érte el.
A mai gyerekekkel mindig történnie kell valaminek, különben unatkoznak, s az unat-
kozásnak elég szélsőséges megnyilvánulásai vannak. A csendes bezárkózástól a hangos
agresszióig roppant széles a skála. Ezt a problémát a pedagógiai gyakorlatnak, illetve a
pedagógusnak kell megoldania. Nincs más választásunk, nekünk is haladni kell a korral.
A szociális-konstruktivista modell szerint a pedagógus már nemcsak a tudás átadója,

szerepköre egyre inkább a tanulási folyamat megszervezőjének a szerepköre. Elő kell idéz-
nie a tanulók konstrukciós (alkotó) folyamatait, hiszen a mai tanulók a tudás megszerzői és
alkotói szerepet „alakítanak”. Az alkotói folyamat állandó odafigyelést igényel a pedagó-
gustól, és nem elhanyagolható az a teljesítmény, amit szervezőként kell produkálnia. Saj-
nos gyakran hallható laikusoktól a következő megjegyzés: ugyan mit kell készülni egy taní-
tónak vagy egy tanárnak a tanítási órájára. Csak többet tud, mit a gyerekek. Nem szeretnék
kitérni az órára való készülés sokrétű és szerteágazó tevékenységének a taglalására. Csak
egy dolgot emelek ki: bármilyen nagy tárgyi, szakmai tudás, több éves szakmai gyakorlat
van egy pedagógus háta mögött, ha differenciált osztálymunkában kooperatív technikák
alkalmazásával akarja a tananyagot feldolgozni, páros és/vagy csoportmunkában kívánja
a tanítványai képességeit fejleszteni, előre és nagyon körültekintően kell megszerveznie
a tanítás folyamatát, amit a tanítási órán ad hoc jelleggel képtelenség megtenni. Tehát a
passzív befogadóból aktív résztvevővé kell válniuk.
Napjainkban felértékelődnek a tanulók kognitív (megismerő) készségei, képességei.
A tudását magának kell megalkotnia a pedagógus hathatós segítségével. Nemcsak a tár-
sai, hanem a saját teljesítményüket is kell tudniuk értékelni. A pedagógus pedig igyekszik
motiválni őket, visszajelzésekkel, folyamatos értékeléssel bátorítani, megerősíteni a rá bí-
zott gyerekeket.
A következő összefoglaló táblázatban összegyűjtöttem a hagyományos és az új peda-
gógusi és tanulói modell legfontosabb ismérveit, ezzel könnyítve meg az összehasonlító
elemzést.
Hagyományos modell Új, szociális konstruktivista modell

Tanári szerep Tanulói szerep Tanulói szerep Tanári szerep
A tudás átadása A tudás befogadása A tanulási folyamat A tanuló konstrukciós
aktív szereplője folyamatainak előidé-
zése, állandó figyelése
A munka megszer- A tananyag megta- A kognitív (megisme- A tanulási folyamat
vezése nulása rő) készségek felérté- megszervezése
kelődése
A diák motiválása Tudása általa konst- A diák motiválása
ruált
Ellenőrzés Visszajelzések adása
Teljesítménymérés, Értékeli a saját és társai Folyamatos értékelés

értékelés teljesítményét
AKTÍV PASSZÍV AKTÍV AKTÍV
Felelősség Nincs felelősség Felelősség Felelősség
A TUDÁS MEGSZERZŐ- A TANULÁSI FOLYAMAT
JE, ALKOTÓJA SZERVEZŐJE

A kompetencia
Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompe-
tencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma vég-
rehajtásának pszichés feltétele. A kompetencia alapú oktatás megvalósítása ma olyan cél,
amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket.
A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de vala-
mennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a ké-
pességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli
jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A nevelés, oktatás és kép-
zés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia kifejezést.
Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem ké-
pes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai
ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni
kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések
egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen
sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a
saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek
kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens
ember egyben cselekvő embert is jelent. A kompetencia alapú oktatás egyik fontos célja,
hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké.
A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló)
kompetenciákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelé-
sen keresztül valósul meg, valamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, ame-
lyek ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukban. Ez utób-
biak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.
Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha né-
ha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és
a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük
egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek
meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk
a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervis�-
szajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát.
A kulcskompetenciák
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, ma-

gatartásformák) többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kitelje-
síthesse személyiségét, képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható
legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt

kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az
élethosszig tartó tanulásnak.
A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:
1. Anyanyelvi kommunikáció
2. Idegen nyelvi kommunikáció
3. Matematikai kompetencia
4. Természettudományos és technikai kompetencia
5. Digitális kompetencia
6. Szociális és állampolgári kompetencia
7. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia
8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
9. A hatékony, önálló tanulás
A következő részlet a Kerettanterv – Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat,
5–8. évfolyam dokumentumból való:
Anyanyelvi kommunikáció
A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont
szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert
tartalmú szövegeket biztonságosan elolvasni értelmező hangos olvasással. Képes hal-
lott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan
olvas nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szö-
vegeket. Képes a szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző
műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fel-
tárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az
infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és informá-
cióátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikáció-
ra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására különböző szö-
vegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére, rendezésére.
Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető helyesírásra.
Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges interpretálására. Képes egyes nem
verbális természetű információk adekvát verbális leírására.
Idegen nyelvi kommunikáció

A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályo-
kat, ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott
szöveg értése mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és
a célnyelvi kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával,
és elindul a tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja
a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja
a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik
személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Matematikai kompetencia
A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben
egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati
összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gya-
korlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek ös�-
szehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egy-
szerű algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok
alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok
megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.
Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb
technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóbban használja, illetve alkal-
mazza az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során.
Tudása és megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de
mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értel-
mezni is tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd
egyre önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az embe-
ri tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően
végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a kör-
nyezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések meg-
hozatalára.
Digitális kompetencia
A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető szá-
mítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a
tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb
biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biz-
tosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A meg-
szerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani prezentá-
ciókat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok)
nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus kommunikáció-
ban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális kapcsolatok
közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó tartalmakat és
maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.
Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,
megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampol-
gársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és
az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott
10

közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kap-
csolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelő-
sek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is
járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja
és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok
megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában
az Európához való tartozás tudata.
Kezdeményező és vállalkozói kompetencia

Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni dön-
tései következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára
kedvező lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – ese-
tenként segítséggel – meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt
tud venni a végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében
motivált és kitartó.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus,
képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Ké-
pes szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére külön-
böző művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalma-
zásával. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei,
tánc- és mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban
van önálló ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztá-
sában, alakításában is.
A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud
írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes
kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását meg-
szervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az
önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a
saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és
gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség
esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.
Az anyanyelvi kommunikáció kapcsolatban áll valamennyi kulcskompetenciával. Ezek
közül a következőkben kiemelem a legfontosabbakat.
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető.
Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli in-
terakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének
megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagy-
11

mértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sok-
féle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, például a kulturális
sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.
Az anyanyelvi kommunikáció szerepe a matematikai kompetenciában leginkább a ma-
tematikai szövegek értelmezésében mutatkozik meg, valamint a válaszok helyes nyelvi
megfogalmazásában.
A természettudományos és technikai kompetencia a következő ismereteket foglalja magá-
ban: a természeti világ alapelveit, az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket, a
technológiai folyamatokat és mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenysé-
gek természetre gyakorolt hatását. A tanulókkal olyan természettudományos és műszaki
műveltséget kell elsajátíttatni, hogy munkájukban és a hétköznapi életükben megjelenő
problémákat képesek legyenek megoldani. Az ismeretek megszerzéséhez, a képességeik
fejlesztéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvi, sőt sok esetben az idegen nyelvi kommu-
nikáció.
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és
kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkere-
sés és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő
kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka
világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kom-
petencia a tanulás terén is új utakat nyit. Ugyanakkor a munka, a tanulás folyamatában
meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak: a szóbeli és írásbeli szövegek
értelmezésének és alkotásának.
A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kom-
petenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elköte-
lezettség és tevékenység lefedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az
egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja
a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok meg-
értésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia
képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.
A kezdeményező és vállalkozói kompetencia magában foglalja azokat az ismereteket,
amelyek lehetővé teszik a tanulónak a személyes, a majdani szakmai és/vagy üzleti te-
vékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, a gazdaság
működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást. Olyan képessé-
gekkel kell rendelkeznie, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, kom-
munikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és
csoportmunkában történő aktív munkavégzés.
Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az
európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a
világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások érző és beleérző
ismeretét. Ide tartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének, a megőrzésére irányu-
ló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött
12

szerepének a megértése. Olyan képességeket kell fejlesztenünk a tanulókban, mint a mű-
vészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások
véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és ki-
aknázása.
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanu-
lását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az informáci-
óval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és
beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló
tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az in-
formációs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli
kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.
A pedagógus kompetenciái
A társadalomban él valamiféle jó tanár mítosza, amely a következő motívumokból áll:
 „nyugodt, kiegyensúlyozott, nem lehet kihozni a sodrából;
 nem veszíti el »hidegvérét«”, nem mutat heves érzelmeket;
 nem az érzelmei irányítják, hangulata nem ingadozik;
 érzelmeit nem mutatja ki;
 nem elfogult, nincsenek előítéletei;
 nem tesz különbséget a diákok között: nincsenek kedvencei, nem »pikkel« senkire,
 nem részrehajló, egyformán elfogad mindenkit;
 tudása mindig nagyobb, mint a diáké, mindig tudja a helyes választ;
 nem felejt el semmit;
 következetes;
 megbízható;
 nem követ el hibákat;
 véleményalkotása pártatlan;
 kollégáival kollegiális, a diákok előtt egységfrontot alkotnak;
 kollégáival kapcsolatos személyes érzéseit nem mutatja ki.”
Fodor Gábor: Tanár – szerep – konfliktus
(Pedagógiai Szemle 2000/02)
Hogy miért mítosz? Erre a kérdésre Papp Ágnes A tanár szerepe című írásában ezt a
választ adja: „Mert teljesíthetetlen. Hiszen a pedagógus sem földönkívüli, nem is téved-
hetetlen. Indulatai, érzelmei, olykor rossz napjai vannak. Néha elfelejt dolgokat, néha kö-
vetkezetlen. Egy ismerősöm azt mondta, hogy a két legfontosabb hivatás a világon az
orvosé és a tanáré, mert az egyiken a testi egészségünk és az életben maradásunk múlik,
a másikon a lelki egészségünk és az életminőségünk, azaz hogy sikeresek és boldogok
leszünk-e. Tehát nem kicsi a tét, s miközben a pedagógusok felelőssége óriási, ugyanakkor
nincs még egy szakma, ahol ennyi lenne az anyagilag és erkölcsileg kevéssé elismert zseni
és a békén hagyott kókler.”
13

A következő táblázat a pedagógus tevékenységét és azok szakaszait foglalja össze. Ter-
mészetesen a tevékenységek közül csak néhányat tartalmaz a táblázat, számtalannal ki-
egészíthetnénk még.
A pedagógi- ELEMZÉS DÖNTÉS MEGVALÓSÍTÁS

ai tevékeny-
ség jellege
Szakaszai
Felkészülés Tanterv, tankönyv okta- Kiválasztás: Elkészítés: eszköz, kérdé-
tási eszközök Stratégia, módszer, esz- sek, tervek, feladatok
Az osztály értelmi, érzel- köz, helyszín, szervezési
mi szintje módok
Tanítás – ne- Érzékelni: az osztály–ta- A következő tanítási Kérdések, dicséretek

velés – fej- nár együttműködését, mozzanat meghatáro- megfogalmazása, ma-
lesztés hatékonyságát stb. zása gyarázat, szemléltetés,
munkáltatás stb.
Értékelés Követelmények, teljesít- Hogyan tovább? Mérőeszközök, értékelő
mények megfeleltetése, Szükséges módosítások lapok előkészítése, telje-
pedagógus önértéke- sítmények mérése
lése
A pedagógusnak az alábbi személyes jellemvonások adják azt az alapot, amelyek alap-
ján tehetséges tanítóvá, tanárrá válhat:
 intellektuális képességek
 interperszonális (személyek közötti) képességek
 sikerorientáltság
 stabil személyiség
 intellektuális kíváncsiság
 szervezésre való képesség
 vezetésre való képesség.
A professzionális (hivatásos) jellemvonásai pedig a következők:

 tárgyi tudás
 információkezelés képessége
 diagnosztikai jártasság
 programfejlesztési képesség
 programvezetői képesség
 reflektív képesség
 helyzetfelismerői képesség
 döntési képesség.
14

A következő idézet a Pedagógusok. Az oktatás kulcsszereplői. Összefoglaló jelentés az OECD
nemzetközi tanárkutatás (TALIS) első eredményeiről című (OFI Budapest, 2009) tanulmányból
való:
„Azok a tanárok érzik jól magukat az osztályteremben, akik hisznek abban, hogy tanítási
kompetenciáikat fejleszteni tudják, s erre törekszenek is, akiknek didaktikai felkészültsége
elegendő arra, hogy az osztályteremben pozitív tanulási légkört teremtsenek, akik nyitot-
tak a pedagógiai újításokra, képesek a tanulókat aktivizálni a tanítási órán, és jól tudnak
együttműködni kollégáikkal.”
Az 15/2006. (IV. 3. OM rendelet 4. sz. melléklet) a következő pedagógus kompetenciákat
sorolja fel.
 Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás
 Tanulói megismerés, a fejlődés nyomon követése
 A tanítási folyamat tervezése
 A tanulási folyamat szervezése és irányítása
 A tanítás-tanulás és nevelés módszereinek ismerete, alkalmazása
 A pedagógiai értékelés eszközeinek ismerete és használata
 Szakmai együttműködés, kommunikáció
 Elkötelezettség a szakmai fejlődésre
Végezetül álljon itt példaként egy pedagógus kompetenciatérképe!
általános műveltség rendszerezés-elemzés

széles érdeklődési kör tervezés-szervezés
„józan ész” gondolkodásra késztetés
gyors felfogás képzeleti élénkség
tanulási kedv humor
teljesítményorientáltság motiváló képesség
kitartó szorgalom elismerő, dicsérő képesség
SZAKMAI MÓDSZERTANI
SZOCIÁLIS SZEMÉLYES
sikeres konfliktuskezelés elkötelezett

együttműködő következetes, korrekt, tárgyilagos
empatikus, türelmes, tapintatos egészséges önbizalom
kölcsönös bizalom önkritikus
kiegyensúlyozott, jókedvű, barátságos becsületes
rugalmas, jóindulatú megbízható
15

Az oktatási dokumentumok megújulása
A kompetencia alapú oktatás, a tanuláselméleti háttér megváltozása értelemszerűen
magában hordozta az oktatási dokumentumok megújulásának kényszerét. Ahogy évente
szükség van a tanmenetjavaslataink átnézésére, „leporolgatására”, tapasztalataink alapján
történő átvizsgálására, ugyanilyen szükség van a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a
helyi tantervek korrekciójára, kiegészítésére, kiigazítására. Természetesen ezeknek a doku-
mentumoknak az átvizsgálása több időt vesz igénybe.
A Nemzeti alaptanterv
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új
alaptantervet. A közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyo-
mányos tanterv, hanem a tanulók fejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún.
modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásá-
ban eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében fejlesztéscentrikus.
Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabá-
lyozásának változásáról, hogy könnyebben megérthessük a Nat 2012 koncepcióját:
1995 ♦ 1–10. évfolyam ♦ Fejlesztési területek, műveltségterületek
2003 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kiemelt fejlesztési feladatok

♦ Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)
2007 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kulcskompetenciák

♦ Kiemelt fejlesztési feladatok
♦ Műveltségterületek (műveltségi tartalmak nélkül)
2012 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kiemelt fejlesztési területek

♦ Kulcskompetenciák
♦ Műveltségi területek, közműveltségi tartalmak
Most nézzük meg a 2012-es Nat fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat!
Fejlesztési területek Kulcskompetenciák

Az erkölcsi nevelés Anyanyelvi kommunikáció
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Idegen nyelvi kommunikáció
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Matematikai kompetencia
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Természettudományos és technikai kompetencia
A családi életre nevelés Digitális kompetencia
A testi és lelki egészségre nevelés Szociális és állampolgári kompetencia
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompe-
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
tencia
16

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőké-
Fenntarthatóság, környezettudatosság
pesség
Pályaorientáció A hatékony, önálló tanulás
Gazdasági és pénzügyi nevelés
Médiatudatosságra nevelés
A tanulás tanítása
A Nat műveltségterületei
1. Magyar nyelv és irodalom 6. Földünk–környezetünk
2. Idegen nyelvek 7. Művészetek
3. Matematika 8. Informatika
4. Ember és társadalom 9. Életvitel és gyakorlat
5. Ember és természet 10. Testnevelés és sport
A műveltségterületek kiemelt közös céljai:

 a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás folyama-
tában, pl. kísérlet, megfigyelés;
 az informatika alkalmazása;
 a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése;
 a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és is-
meretek;
 az egészséges életmód kialakítása;
 az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása;
 a médiumok alkotó használata.
Kerettanterv 2012
A NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de nem érhet
el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a
pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhi-
erarchia segíti az iskolai adaptálást.
A kerettanterv készítői olyan, az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettan-
tervi formát hoztak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre.
Tematikai egység/ Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfo- Órakeret

Fejlesztési cél gó témaegységeit, témaköreit nevezi meg.
A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajá-
tosságaitól függően – lehet konkrét téma, pl. Petőfi
Sándor: János vitéz, de képességterület is, pl. Szóbeli A javasolt
szövegek megértése és alkotása, Olvasás, az írott szö- óraszám
veg megértése. Olvasás, szövegértés
A tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban
a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.
17

Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szük-
séges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megneve-
zése a témakör sajátosságainak megfelelően.
A tematikai egy- Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos,
ség nevelési-fej- kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként
lesztési céljai meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatai- Tantárgyak, konkrét
nak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően tudáselemekkel részle-
(a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egy- tezve.
ség sajátosságai ezt indokolják).
Kulcsfogalmak/ A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gon-
fogalmak dolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek
jelzése.
A fejlesztés várt Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tu-
eredményei a két dás- és képességelemek.
évfolyamos cik-
lus végén
A kerettantervek értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, biz-

tosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, fel-
készülést. Azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai
tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek. Segítik a differenciált tanulást, a ki-
emelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást. Kijelölik mind a kiemelt, mind az
egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adap-
tálhatók.
A kerettantervek új elemei a következők:
 a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompeten-
ciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba;
 a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés
szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás);
 a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tan-
tárgyakban;
 képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák);
 egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy
más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.
A helyi tanterv
Az iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a Nat előírásait, illetve a kerettanterveket
kellett figyelembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket
évekre kellett bontaniuk. Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett
18

az évfolyamonkénti 10%-os szabad órakeret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgáste-
rének felhasználásáról.
A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a
kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be
választható tantárgyat. De bevezethettek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Al-
kalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve beépíthették a helyi tan-
tervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tanter-
vet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat.
A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére:
 a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi
jelentőségű tartalmakat;
 az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet;
 a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki.
A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő:

1. A választott kerettanterv megnevezése
2. A választott kerettanterv feletti óraszám
3. A
kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai
foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga
4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
6. Mindennapos testnevelés
7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái /
írásbeli feladatok értékelése, szóbeli feladatok értékelése
9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
A kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tan-
tervi ajánlás, amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.
Helyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 5. évfolyam

A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez
szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a
folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciának fej-
lesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelem-
bevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élményalapú) és tárgyi ismeretek mélyítése,
bővítése.
19

Az 5. évfolyamon a tanulók már jól olvasnak, viszonylag hosszabb szövegeket is rövid
idő alatt meg tudnak ismerni.
Az 5. évfolyamon számos képességszintet el kell érni.
Beszédkészség szempontjából az 5. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a
megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről le-
gyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül
is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez. Legyen képes néhány monda-
tos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szem-
pontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények
megfogalmazására.
Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználá-
sára, különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására. Szövegértés
szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező olvasás, továbbá tarta-
lommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyaráztatása; a címadás.
Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb
nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fon-
tosságával.
Éves óraszám: 72
Heti óraszám: 2
Órakeret
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 9+1

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 12
Írás, fogalmazás 10 + 1
Helyesírás 11 + 1
A szavak szerkezete és jelentése 12
A nyelv szerkezete 11 + 1
Év eleji, félévi, év végi felmérés +3
Tematikai egység/ Beszédkészség, szóbeli szövegek Órakeret

Fejlesztési cél megértése és alkotása 9 + 1 óra
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törek-
vés az érthető, kifejező beszédre.
Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő köve-
Előzetes tudás
tése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése.
Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkal-
mazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.
20

A hallásértés fejlesztése (pl. dramatikus játékkal, szövegmondással).
A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangkép-
zés, hangsúlyozás, tempó- és szünettartás kialakulásának segítése: pl.
beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással.
Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommuni-
kációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommunikáció,
a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyes beszámolóban, törté-
A tematikai
netmeséléskor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi
egység nevelési-
kompetenciák fejlesztése.
fejlesztési céljai
A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulásának
fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés)
tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése.
A nyelvjárási változatok (pl. hangkészlet) felismertetése, ezen keresztül az
elfogadó attitűd, a másság iránti tisztelet erősítése.
A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása.
Kommunikációs (illem)szabályok tudatosítása.
A hallásértés fejlesztése analitikus gyakorlatokkal. Dráma és tánc: kom-
Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefog- munikációs kapcsolat-
laló reprodukálása. teremtés, szituációk,
Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazko- helyzetgyakorlatok.
dás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szán-
déknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), Vizuális kultúra: vizuális
valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. kommunikáció.
Különböző, a kommunikációs célnak, a kommunikációs helyzet: tér,
idő és résztvevői szerepeknek megfelelő beszédhelyzetek létrehozá- Természetismeret: az
sa szerepjátékkal, drámapedagógiai gyakorlatokkal. ember megismerése,
Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben tör- érzékszervek.
ténő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés.
Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kom- Erkölcstan: önismeret, a
munikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, személyes kapcsolatok,
gyermekek és gyermekek között). a beszélgetés jelentő-
Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása. sége.
A kommunikációs helyzet; tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus),
valamint a beszédpartner közlésének, viselkedésnek megfigyelése, Idegen nyelv: udvarias-
értelmezése. sági formulák, egyszerű
A kommunikáció teljes folyamatának megfigyelése, a következteté- üzenetek megfogal-
sek nyomán alaptényezőinek megnevezése egy-egy példa elemzé- mazása a tanult idegen
sével. nyelven
Kulcsfogalmak/ Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, a kommuni-
fogalmak káció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat; a
beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet.
21

Tematikai egység/ Olvasás, az írott szöveg megértése. Órakeret
Fejlesztési cél Olvasás, szövegértés 12 óra
A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és
után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és
Előzetes tudás
megértése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora
szerint elvárható értelmezése és értékelése.
A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövege-
ken.
A tematikai Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos
egység nevelési- szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és
fejlesztési céljai szöveg közötti összefüggés felismertetése.
Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfe-
lelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése.
Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos Matematika; természet
olvasása. ismeret: szövegértés, a
Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése feladatok szövegének
különböző témájú és típusú nyomtatott szövegeken. Az ismert szö- értelmezése.
veg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása
stb.) alkalmazása, illetve újabb stratégiákkal való bővítése (szintézis,
szelektív olvasás).
Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók
használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat),
korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő
forrásokban.
A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének
követése. A hibás olvasási, szövegértési technika felismerése, a meg-
felelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása. Mozgóképkultúra és
Az olvasott szövegek mondanivalójának saját szavakkal történő meg- médiaismeret; vizuális
fogalmazása. A szöveg szereplőinek bemutatása. kultúra: szöveg és kép
A szöveg és a kép összefüggéseinek feltárása, értelmezése. összefüggéseinek
feltárása.
Kulcsfogalmak/ Üzenet, betűrend, tartalomjegyzék.
fogalmak
22

Tematikai egység/ Órakeret
Írás, fogalmazás
Fejlesztési cél 10 + 1 óra
A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák
fejlesztése az írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének
képessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége,
udvariassági formulák ismerete, alkalmazása stb. Megfelelő, kialakult
Előzetes tudás
egyéni írástechnika alkalmazása. A szövegalkotás műveleteinek ismerete:
anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrende-
zése, az időrend, a szöveg tagolása bekezdésekre. A tanult fogalmazási
műfajokban való jártasság, szövegalkotás.
Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javí-
tása. Az önálló és a tanári segítséggel történő anyaggyűjtés módjainak
A tematikai fejlesztése.
egység nevelési- Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szöveg-
fejlesztési céljai alkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismertetése,
alkalmazásának segítése.

A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az esztéti-
kus, olvasható kézírásra.
Az írás folyamatának megtapasztalása, folytonos ön- és társkorrekció.
Anyaggyűjtés különféle nyomtatott forrásokból az írott mű elkészíté- Természetismeret:
séhez. anyaggyűjtés, vázlat-
A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a készítés.
vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.
Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek meg-
figyelése.
Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete. Történelem, társadalmi
Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs és állampolgári ismere-
használata. tek: narratív szövegek,
Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: történetmondás tör-
mese, elbeszélés, leírás, levél. ténelmi eseményekről,
hősökről.
Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. e-mail. Informatika: internetes
kapcsolattartó műfajok
nyelvi jellemzői.
Kulcsfogalmak/ Anyaggyűjtés, vázlat, elbeszélés, leírás, levél,
fogalmak e-mail, SMS, emotikon.
23

Helyesírás
A tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szövegal-
Előzetes tudás kotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári
segítséggel.
A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyesírási
szabályok megismertetése, tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalma-
zásának fejlesztése az írott kommunikációban.
A tematikai
A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a he-
egység nevelési-
lyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló
használatának kialakítása.
A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében az írott magyar nyelvi
norma tudatosítása.
Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, Történelem, társadalmi
hagyomány elve, egyszerűsítés elve) megismerése főleg a hangtani és állampolgári isme-
ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. retek; idegen nyelvek;
A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az vizuális kultúra; termé-
írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkont- szetismeret; informatika:
roll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok a tantárgyra jellemző
segédeszközök használatával. fogalmak, digitális kife-
Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra. jezések helyesírása.
Kulcsfogalmak/ Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szó-
fogalmak elemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés
elve), elválasztás.

A szavak szerkezete és jelentése
Fejlesztési cél 12 óra
A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok,
összetett szavak tagjai.
Az azonos alakú*, többjelentésű* és a rokon értelmű szavak megfelelő
Előzetes tudás
alkalmazása a beszélt és írott szövegalkotásban; közmondások, szólások
jelentésének értelmezése, eredeti funkciójuk ismerete.
* Csak a 2017/18-as tanévtől várható el.
A szavak szerkezetének megfigyeltetése, a főbb szóelemek funkcióinak
tapasztalati úton történő fölfedeztetése.
A tematikai
A magyar nyelv szinonima-gazdagságának, a szójelentések rétegzettsé-
egység nevelési-
gének, sokszínű kifejezőképességének fölfedeztetése. Szókincsbővítés,
annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartalmat többféle szerkezet-
tel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni.
24

A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Idegen nyelv: a tanult
Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és idegen nyelv szókin-
hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. cse, néhány állandósult
Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szókapcsolat.
szerkezetének, használati körének megfigyelése.
Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések cso-
portos és önálló feltárása.
Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó,
Kulcsfogalmak/
többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés;
fogalmak
hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult
szókapcsolat, közmondás, szólás.

A nyelv szerkezete
Előzetes tudás A hangok, képzésük, kiejtésük, kapcsolódásuk.
Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezetének
A tematikai megfigyeltetése; a hangok, a szóelemek részletesebb vizsgálata. A
egység nevelési- magyar nyelv sajátosságának tudatosítása (pl. hangrend és illeszkedés,
fejlesztési céljai agglutináló nyelvtípus.)
A kiejtés és az írás összefüggése szabályszerűségeinek megismertetése.
A magyar hangrendszer jellemzőinek tapasztalati úton történő meg-
ismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb
vizsgálata.
Természetismeret: az
A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a
ember hangképző
képzési módok megfigyelése.
szervei.
A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:
magánhangzók, mássalhangzók;
magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;
mássalhangzók: zöngés, zöngétlen.
Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerű-
ség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok
kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részle-
ges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A saját nyelvváltozatból
Idegen nyelv: a tanult
ismert hangok eltérései a sztenderd változattól.
idegen nyelv hang-
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv
állománya, hangtani
hangtani szerkezetével.
szerkezete.
Kulcsfogalmak/ Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illesz-
fogalmak kedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás,
összeolvadás, rövidülés, kiesés.
25

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően meg-
fogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.
Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történetek-
nek a megértésére, összefoglalására, továbbadására.
Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési
módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban
(elbeszélés, leírás, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az
igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.
A fejlesztés
Az írott felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megér-
várt eredmé-
tése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és
nyei az 5. évfo-
újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes
lyam végén
önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszere-
inek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő
források).
Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját
módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát
találni, és azt alkalmazni.
A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szó-
kincsében is alkalmazni.
26

Tanmenetjavaslat
a Nyelvtan 5. tankönyv az 5. évfolyam számára című tankönyvhöz
nyelvtan5_uj_KK.indd 27
A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll az 5. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a nyelvtanórák tananya-
gát tartalmazza heti 2 tanítási órára. A közölt tanmenetjavaslattól természetesen bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógusnak
mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje.
A tanmenetjavaslat az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 2.
számú melléklete, valamint az általam összeállított Magyar nyelv 5. évfolyam helyi tantervi ajánlás alapján készült.
A tanmenetjavaslatot a következő hivatalos tankönyvek – Nyelvtan 5. tankönyv, Nyelvtan munkafüzet 5., valamint a Nyelvtan 5. inter
aktív tananyag-feldolgozás felhasználásával állítottam össze
A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kommunikáció, a szövegértés
és szövegalkotás tananyagát és a képességfejlesztéshez szükséges feladatokat. Természetesen szükséges válogatni a taneszközök
feladatai között.
Az AP–050344 kiadói kódszámú Nyelvtan felmérőfüzet 5. című kiadványban a felméréseket úgy állítottam össze, ahogyan a
központi középiskolai felvételiken szokás. A tanulók tehát nemcsak a nyelvtani ismeretek elsajátításáról adhatnak számot, hanem
arról is, milyen szinten áll a helyesírási, szövegértési és szövegalkotási képességük. A felmérések feladatsorait 45 perc alatt meg kell
tudniuk oldani, de a tollbamondásokat a következő tanítási órák elején is lediktálhatjuk nekik.
A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javaslom, amikor nem szerepel
konkrét feladatként a tananyagbeosztásban.
A tanmenetben több helyen konkrét javaslatot tettem a Nyelvtan és helyesírás – 5. évfolyam elnevezésű interaktív tananyag-fel-
dolgozás feladatainak beépítésére egy-egy tanítási órán. A kommunikáció fejezet feladatai közül többet osztályfőnöki órán is lehet
hasznosítani.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvem feldolgozása heti 2 magyar nyelv órán nehezen kivitelezhető, ezért olyan
iskolákban javaslom, ahol heti 2,5 vagy 3 órában tanítják a magyar nyelvet, ezért ebben a tanmenetben nem szerepel. Éppen ezért
a Nyelvtan 5. tankönyvben a kollégák megtalálják a szövegértési és a szövegalkotási képesség fejlesztéséhez szükséges szövegeket
és feladatokat.
27
10/15/13 11:26 AM
28
A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:
E. f. = Előzetes feladat
I. t. = Interaktív tananyag-feldolgozás
Mf. = Nyelvtan munkafüzet 5.
Ny. = Nyelvtan 5. tankönyv
T. = A tollbamondások szövege a tankönyv végén található
Ajánlott tevékenységfor- Kompetenciák, Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,

Óra Téma, tananyag
mák, módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
1–2. Ismerkedés a Előszók elolvasása és értelme- A hatékony, önálló tanulás: Ny. 3–4. o. E. f. A tanulók szaba-
taneszközökkel zése. Rövidítések feloldásának ké- Mf. 3–4. o. don választhatnak a
Nyári olvasmány- A hasznos információk áttanul- pessége. Ny. 15–16. o. olvasmá- feladatok közül.
élmények mányozása, értelmezése. Anyanyelvi kommunikáció nya és feladatai 1. Írd le röviden, mi
Tájékozódás a Helyesejtési gyakorlatok. fejlesztése. Egész tanévben dallam, hangsúly, tem- volt a leghumorosabb
tanulók tudásáról, Az anyanyelvünk művelése című minden tanítási órán folya- pó, hangerő, szünet élményed a nyáron!
képességeikről és alfejezet közös áttekintése. matos! Ny. 26–27. o. 2. Rajzold le, milyen
készségeikről A kulcsfogalmak használata Szociális kompetencia: Kap- köszönés, bemutatko- kalandban volt részed
folyamatos. csolatteremtő, kötődési képes- zás, bemutatás a nyáron!
Kapcsolatfelvétel. ség. Mások iránti tisztelet. 3. Hozz magaddal
fényképeket a nyári
3. Amit már tudsz Helyesejtési gyakorlatok. Tudásszerző kompetencia: Ny. 16/1., 17/4. a)
élményeidről, és
az anyanyelved- Összefüggés-kezelő képes- I. t. Helyes ejtés
mutasd meg a társa-
ről Hang, betű, írásjegy. Az ábécé. sége. Ny. 5–6. o.
idnak!
Az 1–4. évfolya- A hangok csoportosítása. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 6–7. o.
mokon tanult A hang és betű megkülönböz- I. t. Ismétlés
Közös tabló készí-
nyelvtani, helyes- T. 1. tetésének képessége. A helyes- Ny. 8/4.
tése (az 1–2. órához
írási és nyelvhe- Kapcsolatfelvétel: köszönés, írási képesség fejlesztése. Ny. 28/4.
kapcsolódva):
lyességi ismere- bemutatkozás, szituációs játé- Szociális kompetencia: Kap It. Mindennapos kom.
Merre jártunk, mit
tek alkalmazása kok páros munkában. csolatteremtő, kötődési ké- helyzetek: Rejtvény
csináltunk a nyá-
pesség. Mások iránti tisztelet. Bemutatkozás
ron?
10/15/13 11:26 AM
4. Az 1–4. évfolya- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 16/1., 17/4. b)
mokon tanult Az igék, főnevek, melléknevek, Az önkifejezéshez szükséges I. t. Helyes ejtés
nyelvtani, helyes- számnevek felismerése és nyelvi képességek fejlesztése. Interaktív játékok: Há-
írási és nyelvhe- helyesírása. Az utasítások és Helyesírás. nyan voltak a születés-
lyességi ismere- az indukciós szövegek értel- Kognitív kompetencia: napi összejövetelen?
tek alkalmazása mezése. Logikai képesség. Probléma Ny. 7. o.
Üzenetek SMS-ben. Rövidítések iránti érzékenység, probléma- I. t. Ismétlés
feloldása. megoldó képesség. Mf. 8–10. o.
A j hang kétféle jelölése a sza- Személyes kompetencia:
vakban. Másolás, kiegészítés. Önértékelési képesség. Ny. 8/5.
T. 2. vagy 4.
5. Az 1–4. évfolya- Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: Ny. 16/2., 17/4. c)
mokon tanult A mondatfajták. Analizáló, szintetizáló képes- I. t. Helyes ejtés
nyelvtani, helyes- Mondatalkotási gyakorlatok ség. Összefüggéslátás. Ny. 8. o. I. t. Ismétlés
írási és nyelvhe- csoportmunkában. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 11–13. o.
lyességi ismere- T. 3. Helyes és kreatív nyelvhasz- I. t. Interaktív játék: Ki
tek alkalmazása nálat. ér hamarabb az állat-
Helyesírási képesség. kertbe
6–7. Szövegelünk Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kompetencia: Ny. 16/2., 17/4. d) Magyar irodalom:
(szövegértés, Szövegértő, szövegalkotó I. t. Helyes ejtés mesék.
szövegalkotás) Elbeszélő szöveg értelmezése. képesség.
Ismétlés: Az elbe- Szövegtagolás. Kognitív kompetencia: Ny. 9–10. o. Matematika, termé-
szélés, a leírás, a Anyaggyűjtési módok. Lényegkiemelő képesség. elbeszélés, leírás, levél szetismeret: szö-
jellemzés Jellemzés. Saját vélemény kulturált meg- vegértés, a feladatok
A levél fogalmazása és megvédése. Ny. 11–12. o. szövegének értelme-
zése.
8. Tanév eleji fel- A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan
mérés tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5. Az A és B változat
kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö- nem eltérő képességű
alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben. tanulóknak készült.
Önkifejező képesség.
29
10/15/13 11:26 AM
30
9. KOMMUNIKÁ- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 16/3. A feladattípusok azo-
CIÓ Szövegértés, lényegkiemelés. I. t. Helyes ejtés nosak.
A kommunikációs A Kommunikáció című fejezet Szociális kompetencia: Ny. 14–15. o. A tollbamondás ledik-
tényezők bevezető szövegének és A Kapcsolatkezelési képesség, It. Szemléltetés: tálását következő (9.)
kommunikációs tényezők című mások megismerésének A kommunikációs órán javaslom.
szöveg feldolgozása. igénye. tényezők
A kommunikációs helyzet alap- Személyes kompetencia: feladó (adó), címzett A Kommunikáció
elemei. Érzelmekkel való bánni tudás. (vevő), csatorna, kód, fejezet több feladatát
Kommunikatív kompetencia: kapcsolat nemcsak az itt lévő
Ábraértelmezés kiegészítése. témakörbe lehet
feldolgozni, hanem
10. A felmérések ér- A helyesírási típushibák javítása. Szociális kompetencia: A feladatok megoldá- folyamatosan a tanév
tékelése, javítása Önértékelés. Siker és kudarc elfogadásának sa a kézikönyvben. folyamán.
képessége.
Személyes kompetencia:
Önértékelési képesség.
11. Beszédes jelek Helyesejtési gyakorlatok. Szociális kompetencia: Ny. 16/3., 17/5. a) Kirándulás szervezése
Természetes és mesterséges Együttélési képesség, empá- I. t. Helyes ejtés a Láthatatlan Kiállí-
jelek. tia, a másság elfogadása. Ny. 17–19. o. tásra.
A siketek jelbeszéde. Narratív kompetencia: Dol- www.lathatatlan.hu
A vakok és gyengénlátók ábécéje. gok közlésének képessége. info@lathatatlan.hu
Vázlatírás csoportmunkában. Anyanyelvi kommunikáció:
Brille-írásos üzenet megfejtése Szövegértés. Kreatív szöveg- testtartás
csoportmunkában. alkotás.
12. A testbeszéd Helyesejtési gyakorlatok. Szociális kompetencia: Ny. 17/5. b)
A szövegek és a hozzájuk tarto- Csoportkezelő képesség. Más Ny. 21–22. o.
Dráma és tánc:
Az alapvető gesz- zó feladatok megoldása páros népek iránti tisztelet képes- I. t. A testbeszéd:
kommunikációs
tusok munkában. sége. 1–3. f.
kapcsolatteremtés,
A távolságtartás A szövegből és képek alapján Anyanyelvi kommunikáció:
szituációk, helyzet-
szerzett információk felhasz- A verbális és a nonverbális távolság, gesztus
gyakorlatok.
nálása. komplexitás kezelésére való
képesség.
10/15/13 11:26 AM
13. A testbeszéd Helyesejtési gyakorlatok. Szociális kompetencia: Más Ny. 17/5. c) A hangok világa (a
A tankönyvi szövegek értelme- népek iránti tisztelet képes- I. t. Helyes ejtés 14. órához kapcso-
zése csoportmunkában. sége. lódva)
A kézfogás Páros kommunikációs gyakor- Kommunikatív kompetencia: Ny. 23–24. o. 1. Alkoss rövid szö-
latok: kézfogás. Az információk felhasználásá- veget Hangok világa
Arc- és állgesztus Kapcsolatfelvételről tanultak nak képessége. Illusztrációér- I. t. A testbeszéd: címmel!
alkalmazása páros munkában. telmezés. Gesztusfelismerő
Anyanyelvi kommunikáció: arcjáték 2. Gyűjtsetek külön-
A verbális és a nonverbális böző hangszerekről
komplexitás kezelésére való fotókat! Készítsetek
képesség. tablót hangzásuk
szerinti csoportosí-
14. A szem a lélek Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: Ny. 17/5. d)
tásban!
tükre Szemmel kapcsolatos szólások, Megfigyelőképesség, követ Ny. 25. o.
közmondások – csoportmun- keztetések levonása. Szö- I. t. A testbeszéd
3. Hasonlítsátok össze
HANG ÉS BETŰ ka. Hanghatások értékelése. vegértés, példakeresés ké Ny. 35–36. o.
a tanult idegen nyelv
A hangok világa A hangok keletkezése és cso- pessége. Mf. 17–18. o.
hangkészletét a ma-
portosítása. A nyelven kívüli Kommunikatív kompetencia: It. Hangok világa
gyar hangkészlettel!
Szándéknyilvá- hangeszközök. Ábraolvasás, beszédértés. Ny. 28–29. o.
Ábrázoljátok grafiko-
nítás Páros szituációs gyakorlatok. Önkifejezési képesség.
non az eltéréseket!
15. A beszélőszervek Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés Természetismeret:
és működésük A beszédhangok keletkezése. Szövegáttekintő képesség. Ny. 37–38. o. az ember megismeré-
Vázlatkészítés, ábraértelmezés. Szövegértés. Szókincsbővítés. I. t. Szemléltetés: se, érzékszervek.
Tudásszerző kompetencia: A levegő útja…
Összefüggés-kezelő képes- A hangszalagok mű- Erkölcstan: önis-
ség. ködése … meret, a személyes
Beszélgetés A modern beszélgetési formák Szociális kompetencia: Ny. 29–31. o. kapcsolatok, a beszél-
(telefon, Skype). Kommunikációs eszközökkel I. t. A testbeszéd: Mo- getés jelentősége.
A telefonálás illemszabályai. való bánni tudás, humorérzék. bilrejtvény
Szabálykövetési képesség. beszédhelyzet
31
10/15/13 11:26 AM
32
16. A beszédhangok Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kompetencia: I. t. Helyes ejtés Idegen nyelv: a
csoportosítása A magán- és mássalhangzók Sajátosságok megkülönböz- Ny. 38–39. o. magyar és a tanult
megkülönböztetése. tetése. Kombinatív képesség. Mf. 19–20. o. idegen nyelv hang-
Hang, betű, írásjegy megfelel- Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Szemléltetés: rendszerének össze-
tetése magyar nyelven és a ta- Helyesírási képesség. A be-szédhangok hasonlítása.
nult idegen nyelven. csoporto-sítása
17. Az ábécé és a Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés
betűrend A betűrendbe sorolás szabá- Szabályértelmező, szabály- Ny. 39–40. o.
lyai. követő, ismeretelsajátító Mf. 21–22. o.
A H. 14. pontjának értelmezése. képesség. Segédeszközök I. t. Az ábécé és a be-
Lexikonokban címszók keresé- használata. tűrend
se és értelmezése tanulópár- Együttműködési képesség. ábécé, betűrend
ban. T. 5.
18. A magánhangzók Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 41–42. o.
A rövid és hosszú A magánhangzók időtartamá- A mgh.-k időtartamának Mf. 24–26. o.
magánhangzók nak helyes jelölése. T. 6. helyes érzékeltetése, jelölése. I. t. Szemléltetés:
Az ajakkerekítéses Az ajakmozgás megfigyelése a Kommunikációértékelés ké- A magánhangzók
és ajakréses ma- magánhangzók ejtésekor. pessége. témakör 1–3. f.
gánhangzók Kognitív kompetencia: magánhangzó
Megfigyelés képessége. Informatika: inter-
19. A modern írásbeli Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés netes kapcsolattartó
kapcsolatok E-mail, SMS és illemszabályaik. Szövegértés, kifejezőképes- Ny. 31–34. o. műfajok nyelvi jel-
Az SMS nyelv sajátosságai. ség. lemzői.
Az emotikonok és a rövidítések Szociális kompetencia: e-mail, SMS, emotikon
megfelelő használata. Kapcsolatkezelési, kötődési,
normakövető képesség.
10/15/13 11:26 AM
20. Magas és mély Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés
magánhangzók Hangszerek hangja és a zene- Megfigyelőképesség. Tapasz- Ny. 42–43. o.
doboz nagysága közötti össze- talatok megfogalmazása. Mf. 27–28. o.
függés. Csoportosítás. Ábraértelme- I. t. Szemléltetés: Ma-
A nyelv vízszintes mozgása a zés. gas és mély mgh.-k;
magánhangzók képzésekor. Tudásszerző kompetencia: A magánhangzók
Az eszperente nyelv. Összefüggés-kezelő képes- témakör 4–5. f.
T. 7. ség.
21. A magánhang- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés Önálló kutatómun-
zótörvények A magas és mély magánhang- Megfigyelőképesség. Tapasz- Ny. 44–45. o. ka (a 21. órához kap-
A hangrendtör- zók megkülönböztetése. talatok megfogalmazása. Mf. 29–30. o. csolódva):
vény Az utónévválasztás hangtani Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Szemléltetés:
szempontjai. Helyes, kreatív nyelvhasználat. A mgh. törvények 1. Nézz utána, mi a
Szókincsbővítés, kifejezőké- 1–3. f. jelentése a keresztne-
pesség. hangrend vednek!
22. Az illeszkedés Helyesejtés gyakorlása. Kognitív kompetencia: Ny. 46–47. o.
Az illeszkedés szabályai. Szabályalkotás, bizonyítás. Mf. 32–34. o. 2. Kutass az után,
A helyes köznyelvi normá- Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Szemléltetés: hogy honnan ered a
tól eltérő szóalakok javítása Helyes nyelvhasználat. Kreatív Az illeszkedés; A mgh. keresztneved!
(nákozás). szövegalkotás. törvények 4–5. f.
T. 8. illeszkedés 3. Kérdezd meg a
szüleidet, miért ezt
a keresztnevet adták
23. A szótagolás sze- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés neked születésedkor!
rinti elválasztás Az egyszerű szavak elválasztá- Megfigyelőképesség, követ- Ny. 48–49. o.
sának keztetések levonása. Példake- Mf. 35–36. o. 4. Neked melyik ke-
resés képessége. I. t. A magyar helyes- resztnév tetszik? Miért
írás: Az elválasztás: 1. az?
Az elbeszélés Mintaszöveg tanulmányozása. Ny. 62–63. o.
Az elbeszélés vázlata. Narratív képesség. elválasztás, vázlat
33
10/15/13 11:26 AM
34
24. A mássalhangzók Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
A mássalhangzó- Indukciós szöveg értelmezése. Helyesírási, szövegértelme- Ny. 50–51. o.
kat jelölő egyje- A hosszú mássalhangzók je- zési- és alkotási képesség. Mf. 37–39. o.
gyű, kétjegyű és lölése egyszerű és összetett Hangos olvasási képesség I. t. Szemléltetés:
háromjegyű be- szavakban. fejlesztése. A mássalhangzók 1–3.
tűk A dz és a dzs kettőzése. T. 9. Gondolkodási kompetencia:
A rövid és hosszú Modern mese értelmezése, Rugalmas gondolkodás a mássalhangzó
mássalhangzók alkotása. Véleménynyilvánítás. szövegalkotás során.
25. Zöngés és zön- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés Történelem: narratív
gétlen mással- Tapasztalatok megfogalmazása Csoportosítás, főfogalom Ny. 52–53. o. szövegek, történet-
hangzók a zöngés és zöngétlen hangok megnevezése. Azonosság, Mf. 40–41. o. mondás történelmi
képzéséről. Táblázatértelmezés. különbözőség megállapítása. I. t. Szemléltetés: Z. és eseményekről.
Szabályalkotás. ztlen msh.-k;
Az elbeszélés Elbeszélő szöveg átalakítása Anyanyelvi kommunikáció: A mássalhangzók 4–5.
nézőpontváltással. Szóbeli és írásbeli kifejezőké- Ny. 63/1–3. f.
pesség.
Önkifejezés képessége.
26. A mássalhang- Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés Az I. t. szemléltetései
zótörvények A zöngésség szerinti részleges Helyesírási képesség. Ny. 53–55. o. közül A mássalhang-
Hasonulások hasonulás. Perceptív (felfogó) kompe- Mf. 42–44/5. zótörvények elnevezé-
A részleges haso- Metanyelvi szövegek, nem tencia: Ismeretszerző, kombi- I. t. Szemléltetés sűt az összefoglalás-
nulás nyelvi jelek értelmezése. natív és konvertáló képesség. részleges hasonulás hoz ajánlom.
27. A mássalhang- Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
zótörvények A képzés helye szerinti részle- Helyesírás, szövegértelmezés. Ny. 56. o. Az egyes mással-
A részleges haso- ges hasonulás. IKT alkalmazása. Mf. 47/6–8. f. hangzótörvényekre
nulás T. 10. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Szemléltetés: ebben a fejezetben
Az elbeszélés A párbeszédben használt írás- Szabályalkotás megfigyelés A zöngésség sz. r. h. azért nem szántam
jelek megfigyeltetése. Párbe- alapján. A mshtörvények: 1. f. több időt, mert a
széd alkotása páros munkában. Szociális kompetencia: Ny. 64/4–5. f következőben (A ma-
Együttélési képesség, értékek gyar helyesírás) mód
képviselete. lesz a begyakorlásra.
10/15/13 11:26 AM
28. A teljes hasonu- Helyesejtési gyakorlatok. Normatív kompetencia: I. t. Helyes ejtés
lások A kétféle hasonulás összeha- Szabálykövető képesség. Ny. 57–58. o.
sonlítása. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 45–46/5.
A szabályok értelmezése. Algo- Helyesírási, szövegértő képes- I. t. Szemléltetés: Az
ritmus alapján táblázat kiegé- ség, korrekció elvégzésének írásban jelölt; Az írás-
szítése. képessége. ban nem jelölt teljes h.
29. A teljes hasonu- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés Történelem, idegen
lások A kétféle hasonulás felisme- Helyesírás. Kreatív, helyes Ny. 58. o. nyelvek, vizuális
rése. nyelvhasználat. Mf. 47/6–7. kultúra, természet-
A helyesírás intenzív gyakor- Gondolkodási kompetencia: I. t. A mássalhangzó- ismeret, informa-
lása. Rugalmas gondolkodás a szö- törvények: 1–4. f. tika: a tantárgyakra
Szóbeli szövegalkotás mondat- vegalkotás során. Konvertáló teljes hasonulások jellemző fogalmak,
ba foglalt szavakkal. képesség. digitális kifejezések
30. Összeolvadás Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés helyesírása.
Helyesírási tréningek. Helyesírási, szövegértési ké- Ny. 58–59. o.
Algoritmus alapján táblázat pesség, szókincsbővítés. Mf. 50. o.
kiegészítése. Szociális kompetencia: Ver- I. t. A mássalhangzó-
bális szociális kommunikáció. törvények: 5. f.
összeolvadás
31. Egyéb mással- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés
hangzótörvények A mássalhangzó-rövidülés és Táblázatban való eligazodás Ny. 59–60. o.
-kiesés. képessége. Komplexitás gya- Mf. 52. o.
Szó- és kifejezésgyűjtés. korlása. I. t. A mássalhangzó-
Mondatalkotási gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: törvények: 6. f.
Helyesírási kép, szókincsbő- rövidülés, kiesés
vítés.
35
10/15/13 11:26 AM
36
32. A hangokról és a Helyesejtés gyakorlása. Nyelvi kompetencia: Gram- I. t. Helyes ejtés
betűkről tanultak A tanultak rendszerezése cso- matikai rendszer kialakítása. Ny. 60–61. o.
összefoglalása portmunkában. Gondolkodási kompeten- Mf. 54–55. o.
A magán- és mássalhangzók cia: Problémalátás és kritikai I. t. Szemléltetés:
időtartamának jelölése. Betű- képesség. A msh.törvények
rendbe sorolás. T. 11. Anyanyelvi kommunikáció: I. játék: A nemek harca
Helyesírási képesség fejlesz-
tése.
33. Félévi felmérés A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan Történelem, idegen
tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5. nyelvek, vizuális
kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö- kultúra, természet-
alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben. ismeret, informa-
tika: a tantárgyakra
jellemző fogalmak,
digitális kifejezések
34. A magyar he- A bevezető szöveg elolvasása, A hatékony, önálló tanulás: Ny. 66–67. o.
helyesírása.
lyesírás és értelmezése. Megfigyelés. Információk
Hogyan használd A helyesírási szabályzat részei- kezelésének képessége. Sza-
A magyar he- nek megismerése. bályértelmezés.
lyesírás szabályai A tartalomjegyzék és a tárgy- Kognitív/gondolkodási tartalomjegyzék, betű-
című kiadványt? mutató használata. kompetencia: Konvertáló rend
A szabálypontok megkeresésé- képesség.
nek algoritmusa. Kognitív/tudásszerző
Másolás. kompetencia: Konvertáló
képesség.
35. A felmérések ér- A helyesírási típushibák javítása. Szociális kompetencia: A feladatok megoldá- A helyesírási alapelvek
tékelése, javítása Önértékelés. Siker és kudarc elfogadásának sa a kézikönyvben. helyett azért haszná-
képessége. lom az írásmód kifeje-
Személyes kompetencia: zést, mert a helyesírá-
Önértékelési képesség. si szabályzatban is így
találják a tanulók.
10/15/13 11:26 AM
36. A magyar helyes- A metanyelvi szöveg értelme- A hatékony, önálló tanulás: Ny. 68. o.
írás alapelvei zése, a helyesírási alapelvek Megfigyelés, lényegkiemelés, helyesírási alapelv
(írásmódok) megismerése. tanulási technikák alkalmazá- Ny. 69–70. 1–3. f.
A mássalhangzótörvények fel- sa. Információk kezelésének Mf. 57–58/4.
A szóelemző idézése táblázat segítségével képessége. I. t. A szóelemzés elve
írásmód páros munkában. Anyanyelvi kommunikáció: 1. f. A szóelemző írásmód
Helyesírási képesség. egyéb eseteit cso-
37. A szóelemző Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kompetencia: Ny. 70/4–5. o. portmunkában javas-
írásmód Indukciós szöveg értelmezése. Kombinatív, konvertáló ké- Mf. 58–59. lom feldolgozni.
Az írásban jelölt teljes haso- pesség. I. t. A szóelemzés elve
nulás a -val, -vel toldalékos Anyanyelvi kommunikáció: 2–4. f.
szavakban. Helyesírási képesség.
Helyesírási gyakorlatok koope- Normatív kompetencia: a szóelemzés elve
ratív technikák alkalmazásával. Szabálykövetés, szabályalkal- a szóelemző írásmód
T. 12. mazás.
38. A szóelemző Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: Mf. 60–62. o.
írásmód Az írásban nem jelölt teljes A tanultak alkalmazásának I.t. A szóelemzés elve
hasonulás és az összeolvadás. képessége. 5–6. f.
Helyesírási gyakorlatok koope- Normatív kompetencia:
A szóelemző ratív technikák alkalmazásával. Szabálykövetés, szabályalkal-
írásmód egyéb T. 13. mazás. Ny. 71. o.
esetei
39. A kiejtés szerinti Helyesejtés gyakorlása tanköny A hatékony, önálló tanulás: Mf. 65/2., 5. Az interaktív tan-
írásmód vi feladatok szóanyagán. Szabályértelmező, szabálykö- Ny. 72. o. anyag-feldolgozás fel-
A szótövek írása A helyes időtartam-jelölés. vető, ismeretelsajátító képes- Mf. 64. o. adatait itt kiemelten
Szóláshasonlatok a kommuni- ség. Segédeszköz (szabályzat) I. t. A kiejtés elve: 1–3. az adott tankönyvi és
kációban. használata. és a 8. f. munkafüzeti felada-
A helyesírási szabályzat haszná- Szociális kompetencia: Ha- tokhoz rendeltem.
lati technikájának pontosítása. tékony együttműködés, tár- a kiejtés elve
A H. 17., 20–24. szabálypontok sas aktivitás, segítségnyújtás. a kiejtés szerinti írás-
értelmezése csoportmunkában. mód
37
10/15/13 11:26 AM
38
40. A kiejtés szerinti Helyesejtés gyakorlása. Szociális kompetencia: Sza- Mf. 67/10.
írásmód Szerepjáték: vásárlás, páros bályalkotás, szabálykövetés. Mf. 66/8., 67/11.; 68/12.
A szótövek írása munka. A mássalhangzók idő- Anyanyelvi kommunikáció: I. t. A kiejtés elve: 5. f. Történelem, idegen
tartamának jelentés-megkü- Helyesírási képesség. Szóbeli Interaktív játék: Bevá- nyelvek, vizuális
lönböztető szerepe. T. 14. szövegalkotás. Kommuniká- sárlás kultúra, természet-
Szituációs játék: vásárlás. ciós helyzetnek megfelelő ismeret, informa-
szóhasználat. tika: a tantárgyakra
41. A kiejtés szerinti A helyes időtartam-jelölés. A hatékony, önálló tanulás: I. t. A hagyomány elve jellemző fogalmak,
írásmód Az í–i, ú–u, ű–ü váltakozást Döntési képesség. Tanultak 1–2. f. digitális kifejezések
A toldalékok írása mutató egytagú szavak, cso- alkalmazása új helyzetben. Ny. 73. o. helyesírása.
portmunka. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 68/13., 69. o.
Mondatalkotási gyakorlatok. Helyesírási képesség. Az aka- I. t. A kiejtés elve: 4., 6.
Az -ít, -ul, -ül, -t, -tt, -bb, -l, -ll ratlagos írás fejlesztése, mon- és 7. f.
toldalékok írása. T. 15. datalkotás.
42. A hagyományos Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
írásmód A régies családnevek helyes- Helyesírási képesség. Kreatív Ny. 75. o.
írása. szövegalkotás. Mf. 72–73. o.
A j hang kétféle jelölése. Kognitív kompetencia: I. t. A hagyomány elve
A dz-s, dzs-s szavak helyes ejté- Megfigyelőképesség. Össze- Interaktív játék: Kiút a
se és helyesírása. hasonlítás képessége. mocsárból!
Páros interaktív játék. Szociális kompetencia: Fair a hagyomány elve
T. 16. játékra való képesség. a hagyományos írásm.
43. Az egyszerűsítő Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
írásmód Az egyszerűsítés elvének és Helyesírási képesség. Ny. 76. o.
az elválasztásnak a gyakorlása Kognitív kompetencia: Pél- Mf. 75. o.
egyszerű és összetett szavak- dakeresés, összehasonlítás. I. t. A hagyomány elve
ban páros és csoportmunká- Szociális kompetencia: az egyszerűsítés elve
ban. Együttműködés, segítség- az egyszerűsítő írás-
Anyanyelvi rejtvények megol- nyújtás. mód
dása.
10/15/13 11:26 AM
44. Összefoglalás Helyesejtés gyakorlása. Nyelvi kompetencia: Gram- I. t. Helyes ejtés Az interaktív játéknál
A tanultak rendszerezése páros matikai rendszer kialakítása. Ny. 77–78. o. játszhat egymással a
és csoportmunkában. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 76–77. o. témakör óráin a két
A gondolati térkép alkalma- Helyesírási képesség fejlesz- legtöbb pontot szer-
zása. tése. zett csapat, illetve a
Mondatátalakítási gyakorlatok. Szociális kompetencia: két csapatra osztott
Nyelvi játék páros munkában. Együttműködési; érdekérvé- I. t. Interaktív játék: osztály egy-egy kép-
Interaktív játék páros vagy cso- nyesítő képesség: alá- és fölé- Helyesírási gyémán- viselője.
portmunkában. rendeltség elfogadása; fair já- tok.
tékra való képesség.
45. A magyar helyes- A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan
írásról tanultak tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5.
felmérése kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö-
alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben.
46. A SZAVAK Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés

ALAKJA ÉS A nyitóoldal értelmezése. Szövegértő képesség. Helyes Ny. 79–80. o.
SZERKEZETE A metanyelvi szöveg értelme- és tudatos nyelvhasználat. Mf. 79–80. o.
Hangalak és zése. Gondolkodási kompetencia: I. t. Interaktív játék:
jelentés a szavak- Az indukciós szöveg értelme- Kombinatív képesség. Szókirakó
ban zése. A hasonló alakú szavak Tudásszerző kompetencia: Hangalak és jelentés a
helytelen használata. Ismeretelsajátító képesség. szavakban A témakör interaktív
T. 17. feladatai A szavak
47. A felmérések ér- A helyesírási típushibák javítása. Szociális kompetencia: Ny. 81–82. o. alakja és szerkezete
tékelése, javítása Önértékelés. Siker és kudarc elfogadásának I. t. A hangutánzó és főcsoportból valók.
A hangutánzó képessége. hangulatfestő szavak
és hangulatfestő Személyes kompetencia: 1. hangutánzó és han-
szavak. Önértékelési képesség. Fele- gulatfestő szavak
lősségvállalás.
39
10/15/13 11:26 AM
40
48. A hangutánzó Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés A macska (a 48. órá
és hangulatfestő A hangutánzó és hangu- A verbális komplexitás keze- Mf. 81–83. o. hoz kapcsolódva) mini
szavak latfestő szavak szerepének lése. Írásbeli kifejezőképes- I. t. Szemléltetés; projekt (szabadidős
megfigyelése és alkalmazása ség. A hangutánzó és tevékenység során is
csoportmunkában. Gondolkodási kompetencia: hangulatfestő szavak megvalósítható)
A hangulatfestő szavak alkal- Rugalmas gondolkodás szö- 2–6. f.
mazása szövegalkotáskor. vegalkotáskor. I. j. Ki a legjobb hang- 1. Melyik ókori nép szent
T. 18. utánzó? Szófelismerő állata volt a macska?
49. A hasonló alakú Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
szavak Írásfegyelem és a helyesírás, pl.: Pontos, helyes nyelvhaszná- Ny. 82–83. o. 2. Gyűjtsétek össze a
fáradság – fáradtság, válság – lat. Szövegértés, helyesírási Mf. 85–86. o. macska hangját után-
váltság. A hasonló alakú szavak képesség. I. t. Szemléltetés; In- zó szavakat!
használata. Gondolkodási kompetencia: teraktív játék: Ki ér ha-
T. 19. Logikus gondolkodás. marabb a helyére? 3. Mit jelentenek a
Az alcsoport feladatai következő kifejezések:
macskakő, macskakö-
50. Az ellentétes Helyesejtés gyakorlása. Személyes kompetencia: I. t. Helyes ejtés röm, macskakaparás,
jelentésű szavak Az ellentétes jelentésű szavak a Találékonyság, kreativitás. Ny. 84. o. vasmacska?
humor forrásai. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 88. o.
Helyesírási gyakorlatok. Helyesírási és kifejezőképes- I. t. Szemléltetés; In- 4. Keressetek olyan
T. 20. ség. Nyelvi játékosság. teraktív játék: Triminó meséket, amelyekben
párbaj Az alcsoport macska is szerepel!
feladatai Rajzoljátok le az egyik
ellentétes jelentés jellegzetes jelenetet!
51. Egy-, többjelen- Jelentés és illusztráció össze- Gondolkodási kompetencia: Ny. 85–86. o. A többiek találják ki,
tésű és azonos függésének megfigyeltetése. Sajátosságok megkülönböz- Mf. 89–90. o. melyik meséről van szó!
alakú szavak Azonos szóalak – eltérő jelentés. tetése. I. t. Szemléltetés
5. Természetismeret-
52. Egy-, többjelen- Az azonos alakú és többjelentésű A hatékony, önálló tanulás: Ny. 85–86. o. tankönyvetek segít-
tésű és azonos szavak megkülönböztetésének Segédeszköz (szótár) haszná- Ny. 87. o. feladatai ségével mutassátok
alakú szavak gyakorlása csoportmunkában. latának képessége. I. t. Az alcsoport fel- be társaitoknak a
Csoportmunka. adatai: 1–2. macskát!
10/15/13 11:26 AM
53. Egy-, többjelen- Az ÉKsz. használata az azonos Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 91–92. o. 6. Két-, három- és
tésű és azonos alakú és többjelentésű szavak Szókincs, szóhasználat, kom- I. t. Az alcsoport fel-
négyfős csoportok-
alakú szavak megkülönböztetésekor munikációs képesség fejlesz- adatai: 3–4. ban dolgozzatok!
Azonos alakú, többjelentésű tése. egyjelentésű szó, több-
Macskaeledelt sze-
szavak a humor forrásaként. Kommunikatív kompetencia: jelentésű szó, azonos
retnétek vásárolni.
T. 21. Képi információk feldolgo- alakú szó 260-260 Ft-tal járultok
zása. hozzá. A konzerv ára
54. A rokon értelmű Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés 159 Ft.
szavak és kifeje- Szókincsfejlesztés rokon értelmű Szókincs, szóhasználat, kom- Ny. 87–88. o. Hány dobozzal tudtok
zések szavakkal csoportmunkában. munikációs képesség fejlesz- Mf. 93–94. o. venni? Mennyi lesz
A jelentésbeli kohézió eszközei: tése. I. t. Interaktív játék: a visszajáró pénz?
a rokon értelmű szavak. A hatékony, önálló tanulás: A csúcsra fel! Az alcso- Mennyi pénzt kaptok
A Magyar Szinonimaszótár Segédeszközök használatá- port feladatai. vissza fejenként?
használata. nak képessége. Az ismeretek rokonjelentés Hány fős csapat
T. 22. alkalmazásának képessége. tudott a saját szem-
pontjából a leggaz-
55. Szólások és köz- Metanyelvi szöveg értelme- Állampolg. komp.: Hagyo- Ny. 89–90. o. daságosabban vásá-
mondások zése. mányok ismerete, tisztelete Mf. 96–99. o. rolni?
Szólások Szólások használata a kommu- és ápolása. I. t. Interaktív játék:
nikáció során. Kommunikatív kompetencia: Szólásos; Közmondá- Idegen nyelv: a
Másolás, emlékezetből írás. Képi információk feldolgozá- sos vetélkedő tanult idegen nyelv
Képekről szólások felismerése. sa. Anyanyelvi kommuni- Az alcsoport feladatai. szókincse, néhány
Hibás szólások javítása. káció: Szövegértés. Helyes állandósult szókapcso- állandósult szókap-
T. 23. nyelvhasználat. lat, szólás, közmondás csolata.
56. A leírás Leíró szöveg értelmezése, a Kommunikatív kompetencia: Ny. 91. o.

vázlat elkészítése páros mun- Képi információk feldolgo-
kában. zása.
A leírás fogalmának pontosítása. Anyanyelvi kommunikáció:
Szövegek összehasonlítása. Kifejezőképesség. Helyes
Leírás készítése fantázia alapján. nyelvhasználat.
41
10/15/13 11:26 AM
42
57. A leírás Folyamatleírás (játékleírás – Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 92–93. o.
kviddics) értelmezése, és aktív Szövegértés, szövegértelme-
alkalmazása. zés. Kreatív szövegalkotás.
Kreatív fogalmazás: kitalált csa- Szociális kompetencia:
patjátékhoz játékszabály írása. Együttműködési képesség: leírás
fair játékra, szabálykövetésre
való képesség,
58. A levél A levél tartalmi és formai sajá- Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 93–94/2. Levél íratásakor min-
tosságainak felelevenítése. Szövegalkotás a kommuniká- dig valós címzettet és
ciós partner ismeretében. témát válasszunk!
59. A levél Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés

Irodalmi levelek alapján a fel- Szövegalkotás a kommuniká- Ny. 94/3., 94/7.
adó és a címzett kitalálása. ciós partner ismeretében.
Aktuális levél megfogalmazása Szociális kompetencia: Ér-
megadott téma alapján. tékek képviselete, önkifejező levél
képesség.
60. A szavak szerke- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés A tanulókkal ismertes-
zete Metanyelvi szöveg értelme- Helyesírási, nyelvhasználati Ny. 95–96. o. sük meg az alaktani
Az egyszerű és zése. képesség fejlesztése. Mf. 102–103. o. elemzés jeleit!
összetett szavak A szókapcsolat és az összetett Gondolkodási kompetencia: I. t. Interaktív játék:1 = szótő, 2 = képző,
szó közötti kommunikációs Információk rendszerezése. Memóriakirály 3 = jel, 4 = rag, x =
különbség. Következtetések levonása. Az alcsoport feladatai.kötőhangzó
T. 24. Az alaktani elemzés-
kor a kötőhangzókat
61. A toldalékos Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés is jelöltetem. Ennek
szavak A szótő és a toldalék fogal- Szavak szerkezetének vizs- Ny. 96–97. o. okai:
mának pontosítása. Válogató gálata. Mf. 104–105. o. 1. a spontán nyelvér-
másolás. Szociális kompetencia: Cso- I. t. A toldalékos szavak zék, ami a kötőhang-
Csoportmunka. portkezelő képesség. Más né- szótő, toldalék, képző, zót nem érzékeli sem
T. 25. pek iránti tisztelet képessége. jel, rag a szótő, sem a tolda-
lék részeként;
10/15/13 11:26 AM
62. A toldalékos Alaktani elemzések. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 98. o. 2. alsó tagozatban
szavak Szóelemek felismerése. Az anyanyelv szavainak, szer- Mf. 106–108. o. általában kötőhang-
T. 26. kezetének vizsgálata. Alaktani I. játék: Mennyire isme- zóként, kötőhangként
ismeretek aktivizálása. ritek a toldalékokat? értelmezik.
Nyelvi kompetencia: Gram- Ny. 99–100. o.
Az összetett sza- Az összetett szavak elválasz- matikai szabályrendszer kiala- Mf. 110–111. o.
vak elválasztása tása. kítása. I. t. Az elválasztás 2-3.
63. A szavak jelenté- Helyesejtési gyakorlatok. Vállalkozói kompetencia: I. t. Helyes ejtés

séről és szerke- A szavak jelentéséről és szer- Versenyhelyzet kezelése. Ny. 100–102. o.
zetéről tanultak kezetéről tanultak kreatív alkal- Nyelvi kompetencia: Gram- Mf. 112–113. o.
összefoglalása mazása páros munkában. matikai szabályrendszer kiala- I. t. A tanulók által
Gondolati térkép értelmezése, kítása. kedvelt feladatok,
felhasználása rendszerezéshez. Kommunikatív kompetencia: interaktív játékok is-
T. 27. Az információk felhasználásá- mételt megoldása.
nak képessége. Illusztrációér-
telmezés.
64. A szavak alakjáról A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan
és szerkezetéről tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5.
tanultak felmé- kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö-
rése alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben.
Kreatív feladatmegoldás.
65. Év végi ismétlés Helyesejtési gyakorlatok: átte- Kognitív kompetencia: I. t. Helyes ejtés
kintő ismétlése. Kombinatív, konvertáló, logi- Mf. 115–116. o.
Rendszerező ismétlés a tan- kai, rendszerező képesség. I. t. Interaktív játékok
könyvi összefoglaló táblázatok Tudásszerző kompetencia: ismételt megoldása a
alapján. Összefüggés-kezelő, problé- témakörökhöz.
mamegoldó, alkotóképesség.
43
10/15/13 11:26 AM
44
66. A felmérések ér- A helyesírási típushibák javítása. Szociális kompetencia: A feladatok megoldá-
tékelése, javítása Önértékelés. Siker és kudarc elfogadásának sa a kézikönyvben.
képessége. Alá- és föléren-
deltségi viszony elfogadása
Önértékelési képesség. Fele-
lősségvállalás a saját teljesít-
ményért.
67. Év végi ismétlés Helyesejtési gyakorlatok átte- Kognitív kompetencia: I. t. Helyes ejtés
kintő ismétlése. Kombinatív, konvertáló, rend- Mf. 117–118. o.
Rendszerező ismétlés a tan- szerező képesség. I. t. Válogatás az in-
könyv fogalomtára alapján. Tudásszerző kompetencia: teraktív témakörök
Összefoglaló feladatok megol- Összefüggés-kezelő, problé- feladatai között.
dása csoportmunkában. mamegoldó, alkotóképesség.
Kommunikatív kompetencia:
Ábraolvasás, anyanyelvi be-
széd.
68. Év végi felmérés A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan Az írás története (a
tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5. 71–72. órához kapcso-
kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö- lódva) miniprojekt
alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben. 1. Rendezzétek táb-
Kreatív feladatmegoldás. lázatba az egyes
69. KOMMUNIKÁ- A nyitóoldal értelmezése. A hatékony, önálló tanulás: Ny. 103–105. o. írástípusokról szerzett
CIÓTÖRTÉNET Szövegfeldolgozás csoport- Tények, adatok kiemelése. I. t. Őseink beszéde ismereteiteket!
Őseink beszéde munkában. Anyanyelvi kommunikáció: feladatai
Beszélgetés az olvasottakról. Helyesírási, szóbeli kifejezőké- 2. Gyűjtsetek cégé-
pesség. rekről fotókat, illetve
készítsetek ti magatok
is szabadon válasz-
tott technikával (rajz,
gyurma, fa stb.)!
10/15/13 11:26 AM
70. Az év végi felmé- A helyesírási típushibák javítása. Szociális kompetencia:
rések értékelése, Önértékelés. Siker és kudarc elfogadásának
javítása képessége.
Hogyan beszél az A lényeg kiemelése, ábraértel- Ny. 105–106. o.
emberiség? mezés, vázlatírás. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Hogyan beszél az 3. Készítsetek kép-
Károli Gáspár fordította Biblia Szövegértés, reproduktív emberiség? feladatai rejtvényeket társaitok
részlete mai magyar nyelven szövegalkotás, helyesírási számára!
tanulópárban. képesség.
Kommunikatív kompetencia: 4. Ismertessétek a
Ábraolvasás és -értelmezés. rovásírás lényegét!
71. Hogyan ír az em- Szövegelemzési technikák Szociális kompetencia: Ny. 107–108. o.
beriség? gyakorlása páros munkában. Együttműködési képesség. I. t. Hogyan ír az em- 5. Írjatok le szólásokat,
Vázlatírás a páros munka ös�- Más kultúrák iránti tisztelet beriség? 1–4. f. közmondásokat ro-
szegzéseként. képessége. vásírással! Olvastassá-
Régi szöveg fordítása mai tok el társaitokkal!
nyelvre. Kommunikáció titkos-
írással. 6. Rendezzetek kiállí-
tást, vagy készítsetek
72. Hogyan ír az em- A fogalomírás és a betűírás Állampolgári kompetencia: Ny. 108–112. o. tablót az általatok
beriség? közötti különbség felfedezése. Más kultúrák iránti tisztelet I. t. Hogyan ír az em- gyűjtött, illetve alko-
Ismerkedés a rovásírással. képessége. beriség? 5–6. f. tott anyagokból!
Kommunikáció titkosírással. Kommunikatív kompetencia: Interaktív játékok
T. 28. Az információk felhasználásá-
telmezés.
45
10/15/13 11:26 AM
46
Tanmenetjavaslat
a Nyelvtan 5. tankönyv az 5. évfolyam számára című tankönyvhöz
A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll az 5. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a nyelvtanórák tananya-
gát tartalmazza heti 2,5 tanítási órára. A közölt tanmenetjavaslattól természetesen bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógus-
nak mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje.
A tanmenetjavaslat az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 2.
számú melléklete, valamint az általam összeállított Magyar nyelv 5. évfolyam helyi tantervi ajánlás alapján készült.
A tanmenetjavaslatot a következő hivatalos tankönyvek – Nyelvtan 5. tankönyv, Nyelvtan munkafüzet 5., a Nyelvtan 5. interaktív
tananyag-feldolgozás, valamint a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok és a hozzá készül interaktív tananyag-feldolgozás felhasználásával
készítettem. Gondoltam azokra a kollégákra is, akik olyan iskolában tanítanak, amelyben nem állt módukban a szövegértés intenzív
fejlesztését segítő taneszközt beszerezni. Ezért a szabadon felhasználható órakeretből nyert + 0,5 órákat képességfejlesztő óráként
tüntettem fel kétféle verzióban. A tanmenetből egy mozdulattal törölni lehet a nem kívánt részt. A Nyelvtan 5. tankönyvben a kol-
légák természetesen megtalálják a szövegértési és a szövegalkotási képesség fejlesztéséhez szükséges szövegeket és feladatokat.
A tanmenetjavaslat bőségesen tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kommunikáció, a
szövegértés és szövegalkotás tananyagát és a képességfejlesztéshez szükséges feladatokat. Lehet válogatni a taneszközök feladatai
között, hiszen valamennyi feladat megoldása kivitelezhetetlen, de akár az iskolai, akár az otthoni gyakorláshoz, felzárkóztatáshoz és
tehetséggondozáshoz lehet használni.
Az AP–050344 kiadói kódszámú Nyelvtan felmérőfüzet 5. című kiadványban a felméréseket úgy állítottam össze, ahogyan a
központi középiskolai felvételiken szokás. A tanulók tehát nemcsak a nyelvtani ismeretek elsajátításáról adhatnak számot, hanem
arról is, milyen szinten áll a helyesírási, szövegértési és szövegalkotási képességük. A felmérések feladatsorait 45 perc alatt meg kell
tudniuk oldani, de a tollbamondásokat a következő tanítási órák elején is lediktálhatjuk nekik.
A tanmenetben több helyen konkrét javaslatot tettem a Nyelvtan és helyesírás – 5. évfolyam elnevezésű interaktív tananyag-fel-
dolgozás feladatainak beépítésére egy-egy tanítási órán. A kommunikáció fejezet feladatai közül többet osztályfőnöki órán is lehet
hasznosítani.
10/15/13 11:26 AM
A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:
I. t. = Interaktív tananyag-feldolgozás
Szit. = Szövegértés interaktív tananyag-feldolgozás
Mf. = Nyelvtan munkafüzet 5.
Ny. = Nyelvtan 5. tankönyv
Szfgy. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatok
T. = A tollbamondások szövege a tankönyv végén található
Óra Téma, tananyag Ajánlott tevékenységfor- Kompetenciák, Kulcsfogalmak, Kapcsolódási pontok,

mák, módszertani javaslatok (készségek, képességek) javasolt taneszközök egyéb javaslatok
1–2. Ismerkedés a Előszók elolvasása és értelme- A hatékony, önálló tanulás: Ny. 3–4. o. Az 1. órán kiadható
taneszközökkel zése. Rövidítések feloldásának ké- Mf. 3–4. o. feladatok
Nyári olvasmány- A hasznos információk áttanul- pessége. Ny. 15–16. o. olvasmá- A tanulók szabadon
élmények mányozása, értelmezése. Anyanyelvi kommunikáció nya és feladatai választhatnak közülük.
Tájékozódás a Helyesejtésia gyakorlatok. fejlesztése. Egész tanévben dallam, hangsúly, tem- 1. Írd le röviden, mi
tanulók tudásáról, Az anyanyelvünk művelése című minden tanítási órán folya- pó, hangerő, szünet volt a leghumorosabb
képességeikről és alfejezet közös áttekintése. matos! Ny. 26–27. o. élményed a nyáron!
készségeikről A kulcsfogalmak használata Szociális kompetencia: Kap- köszönés, bemutatko- 2. Rajzold le, milyen
folyamatos. csolatteremtő, kötődési ké- zás, bemutatás kalandban volt részed
Kapcsolatfelvétel. pesség. Mások iránti tisztelet. a nyáron!
3. Amit már tudsz az Helyesejtési gyakorlatok. Tudásszerző kompetencia: Ny. 16/1., 17/4. a) 3. Hozz magaddal
anyanyelvedről Összefüggés-kezelő képessége. I. t. Helyes ejtés fényképeket a nyári
Az 1–4. évfolya- Hang, betű, írásjegy. Az ábécé. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 5–6. o. élményeidről, és
mokon tanult A hangok csoportosítása. A hang és betű megkülönböz- Mf. 6–7. o. mutasd meg a társa-
nyelvtani, helyes- tetésének képessége. A helyes- I. t. Ismétlés: 2. idnak!
írási és nyelvhe- T. 1. írási képesség fejlesztése. Ny. 8/4. Közös tabló készí-
lyességi ismere- Kapcsolatfelvétel: köszönés, Szociális kompetencia: Kap- Ny. 28/4. tése (a 1–2. órához
tek alkalmazása bemutatkozás, szituációs játé- csolatteremtő, kötődési ké- I. t. Mindennapos kapcsolódva):
kok páros munkában. pesség. Mások iránti tisztelet. kom. helyzetek: Rejt- Merre jártunk, mit
vény Bemutatkozás csináltunk a nyáron?
47
10/15/13 11:26 AM
48
4. Az 1–4. évfolya- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 16/1., 17/4. b)
mokon tanult Az igék, főnevek, melléknevek, Az önkifejezéshez szükséges I. t. Helyes ejtés
nyelvtani, helyes- számnevek felismerése és he- nyelvi képességek fejlesztése. Interaktív játékok: Há-
írási és nyelvhe- lyesírása. Az utasítások és az in- Helyesírás. nyan voltak a születés-
lyességi ismere- dukciós szövegek értelmezése. Kognitív kompetencia: napi összejövetelen?
tek alkalmazása Üzenetek SMS-ben. Rövidítések Logikai képesség. Probléma Ny. 7. o.
feloldása. iránti érzékenység, probléma- I. t. Ismétlés: 3., 4., 5., 6.
A j hang kétféle jelölése a sza- megoldó képesség. Mf. 8–10. o.
vakban. Másolás, kiegészítés. Személyes kompetencia:
T. 2. Önértékelési képesség.
5. Képességfejlesztő Az eddigi helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 6–10. o. a kimaradt Erkölcstan: önisme-
óra tok ismétlése. Az önkifejezéshez szükséges feladatok megoldása ret, a személyes kap-
Kapcsolatfelvétel: Kapcsolatfelvétel: bemutat- nyelvi képességek fejlesztése. csolatok jelentősége.
bemutatás, be- kozás, bemutatás, szituációs Szociális kompetencia:
mutatkozás játékok páros munkában. Kapcsolatteremtő, kötődési
T. 4. képesség. Mások iránti tisz-
telet.
6. Az 1–4. évfolya- Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: Ny. 16/2., 17/4. c)
mokon tanult A mondatfajták. Analizáló, szintetizáló képes- Ny. 8. o. Magyar irodalom:
nyelvtani, helyes- Mondatalkotási gyakorlatok ség. Összefüggéslátás. I. t. Ismétlés: 1. mesék.
írási és nyelvhe- csoportmunkában. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 11–13. o.
lyességi ismere- T. 3. Helyes és kreatív nyelvhasz- I. t. Interaktív játék: Ki
tek alkalmazása nálat. ér hamarabb az állat-
Helyesírási képesség. kertbe?
7–8. Szövegelünk Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kompetencia: Ny. 16/2., 17/4. d) Matematika, termé-
(szövegértés, Elbeszélő szöveg értelmezése. Szövegértő, szövegalkotó I. t. Helyes ejtés szetismeret: szö-
szövegalkotás) Mintaszövegek tanulmányo- képesség. vegértés, a feladatok
Ismétlés: Az elbe- zása. Kognitív kompetencia: Ny. 9–10. o. szövegének értelme-
szélés, a leírás, a Szövegtagolás. Lényegkiemelő képesség. elbeszélés, leírás, levél zése.
jellemzés; A levél Anyaggyűjtési módok. Saját vélemény kulturált meg Ny. 11–12. o.
Jellemzés. Levél. fogalmazása és megvédése.
10/15/13 11:26 AM
9. Képességfejlesztő A felmérőfüzetben a Jó taná- Anyanyelvi kompetencia: Mf. 14–16. o.
óra csok a felmérés megírásához Szövegértő, szövegalkotó
című szöveg elolvasása, ér- képesség. I. t. A tanév eleji
A tanév eleji telmezése. Típusfeladatok: Helyesírás. felmérést előkészítő
felmérés előké- szövegtagolás, mondatfajták Kognitív kompetencia: feladatok újbóli meg-
szítése megállapítása, m.végi írásjelek, Lényegkiemelő képesség. oldása Az A és B változat
betűrendbe sorolás, szófajfel- Szociális kompetencia: nem eltérő képességű
ismerés, hang, betű, írásjegy; Segítségnyújtás elfogadása. tanulóknak készült.
elválasztás, szövegértés, szö- Mások tapasztalatainak át- A feladattípusok azo-
vegalkotás. vétele. nosak.
10. Tanév eleji fel- A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan A tollbamondás ledik-
mérés tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5. tálását következő (11.)
kák alkalmazása. A tanultak al- A tollbamondás szö- órán javaslom.
kalmazásának képessége. Ön- vege a kézikönyvben.
kifejező képesség.
11. KOMMUNIKÁ- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 16/3. Dráma és tánc:
CIÓ Szövegértés, lényegkiemelés. I. t. Helyes ejtés kommunikációs kap-
A kommunikációs A Kommunikáció című fejezet Szociális kompetencia: Ny. 14–15. o. csolatteremtés, szitu-
tényezők bevezető szövegének és A Kapcsolatkezelési képesség, I. t. Szemléltetés: ációk, helyzetgyakor-
kommunikációs tényezők című mások megismerésének A kommunikációs latok.
szöveg feldolgozása. igénye. tényezők
A kommunikációs helyzet alap- Személyes kompetencia: feladó (adó), címzett
elemei. Érzelmekkel való bánni tudás. (vevő), csatorna, kód,
Kommunikatív kompetencia: kapcsolat
Ábraértelmezés kiegészítése.
képessége.
49
10/15/13 11:26 AM
50
13. Beszédes jelek Helyesejtési gyakorlatok. Szociális kompetencia: Ny. 16/3. 17/5. a) Kirándulás szervezése
Természetes és mesterséges Együttélési képesség, empá- I. t. Helyes ejtés a Láthatatlan Kiállí-
jelek. tia, a másság elfogadása. Ny. 17–19. o. tásra.
A siketek jelbeszéde. Narratív kompetencia: www.lathatatlan.hu
A vakok és gyengénlátók ábé- Dolgok közlésének info@lathatatlan.hu
céje. képessége.
Vázlatírás csoportmunkában. Anyanyelvi kommunikáció: testtartás
Brille-írásos üzenet megfejtése Szövegértés. Kreatív szöveg-
csoportmunkában. alkotás.
14. Képességfejlesztő Helyesejtési gyakorlat. Tigris A hatékony, önálló tanulás: Ny. 16/3.
óra című versrészlet kommunikáci- Megfigyelőképesség, kö-
A versrészlet ós szempontú elemzése. vetkeztetések levonása.
elemzése A tulajdonságok válogató má- Szövegértés, példakeresés
Helyesírási képes- solása. képessége.
ség fejlesztése Fantáziafogalmazás írása a Kommunikatív kompetencia:
másolással, toll- tigris hölgy szemszögéből. Ábraolvasás, beszédértés. Ny. 119–122. o. válo-
bamondással Szógyűjtemény szavainak má- Önkifejezési képesség. gatás
solása, tollbamondása, mon-
datalkotás.
15. A testbeszéd Helyesejtési gyakorlatok. Szociális kompetencia: Ny. 17/5. b)
A szövegek és a hozzájuk tarto- Csoportkezelő képesség. Más Ny. 21–22. o.
Az alapvető gesz- zó feladatok megoldása páros népek iránti tisztelet képes- I. t. A testbeszéd:
tusok munkában. sége. 1–3. f.
A távolságtartás A szövegből és képek alapján Anyanyelvi kommunikáció:
szerzett információk felhasz- A verbális és a nonverbális távolság, gesztus
nálása. komplexitás kezelésére való
képesség.
10/15/13 11:26 AM
16. A testbeszéd Helyesejtési gyakorlatok. Szociális kompetencia: Más Ny. 17/5. c) A hangok világa
A tankönyvi szövegek értelme- népek iránti tisztelet képes- I. t. Helyes ejtés (a 17. órához kapcso-
zése csoportmunkában. sége. lódva)
A kézfogás Páros kommunikációs gyakor- Kommunikatív kompeten- Ny. 23–24. o. 1. Alkoss rövid szö-
latok: kézfogás. cia: Az információk felhaszná- veget Hangok világa
Arc- és állgesztus Kapcsolatfelvételről tanultak al- lásának képessége. Illusztrá- I. t. A testbeszéd: címmel!
kalmazása páros munkában. cióértelmezés. Gesztusfelismerő
Anyanyelvi kommunikáció: arcjáték 2. Gyűjtsetek külön-
A verbális és a nonverbális böző hangszerekről
komplexitás kezelésére való fotókat! Készítsetek
képesség. tablót hangzásuk sze-
17. A szem a lélek Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: Ny. 17/5. d) rinti csoportosításban!
tükre Szemmel kapcsolatos szólások, Megfigyelőképesség, követ- Ny. 25. o.
közmondások – csoportmun- keztetések levonása. Szöveg- I. t. A testbeszéd 3. Hasonlítsátok össze
HANG ÉS BETŰ ka. értés, példakeresés képessé- Ny. 35–36. o. a tanult idegen nyelv
A hangok világa Hanghatások értékelése. ge. Csoportosítási képesség. Mf. 17–18. o. hangkészletét a ma-
A hangok keletkezése és cso- Kommunikatív kompetencia: I. t. Hangok világa gyar hangkészlettel!
portosítása. A nyelven kívüli Ábraolvasás, beszédértés. Ábrázoljátok grafiko-
hangeszközök. Önkifejezési képesség. Ny. 28–29. o. non az eltéréseket!
Szándéknyilvá- Páros szituációs gyakorlatok.
nítás Természetismeret:
az ember megismeré-
18. A beszélőszervek Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés se, érzékszervek.
és működésük A beszédhangok keletkezése. Szövegáttekintő képesség. Ny. 37–38. o.
Vázlatkészítés, ábraértelmezés. Szövegértés. Szókincsbővítés. I. t. Szemléltetés:
Tudásszerző kompetencia: A levegő útja hang-
Összefüggés-kezelő képesség. képzéskor, A hangsza-
Szociális kompetencia: lagok működése…
Beszélgetés A modern beszélgetési formák Kommunikációs eszközökkel Ny. 29–31. o. Erkölcstan: önisme-
(telefon, Skype). való bánni tudás, humorérzék. I. t. A testbeszéd: ret, a személyes kap-
A telefonálás illemszabályai. Szabálykövetési képesség. Mobilrejtvény csolatok, a beszélge-
beszédhelyzet tés jelentősége.
51
10/15/13 11:26 AM
52
19. Képességfejlesztő Szituációs helyzetgyakorlatok, Szociális kompetencia: Ny. 29–31. o. Erkölcstan: a szemé-
óra a telefonálás illemszabályainak Kommunikációs eszközökkel lyes kapcsolatok, a
Modern beszél- alkalmazása. Beszélgetés a való bánni tudás, humorérzék. beszélgetés jelentő-
getési formák tanulókat érdeklő témákról. Anyanyelvi kommunikáció: sége.
vagy Szövegértő képesség fejleszté- Kifejezőképesség, szövegér-
Okostelefon hasz- se dokumentumszöveg értel- tés. Kommunikatív kom- Szfgy. 42–43. o.
nálata okosan mezésével. petencia: ábraolvasás, anya-
Ábraértelmezés. nyelvi beszéd és beszédértés.
20. A beszédhangok Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kompetencia: I. t. Helyes ejtés Idegen nyelv: a
csoportosítása A magán- és mássalhangzók Sajátosságok megkülönböz- Ny. 38–39. o. magyar és a tanult
megkülönböztetése. tetése. Kombinatív képesség. Mf. 19–20. o. idegen nyelv hang-
Hang, betű, írásjegy megfe- Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Szemléltetés: rendszerének össze-
leltetése magyar nyelven és a Helyesírási képesség. A be-szédhangok hasonlítása.
tanult idegen nyelven. csoporto-sítása
21. Az ábécé és a Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés
betűrend A betűrendbe sorolás szabályai. Szabályértelmező, szabály- Ny. 39–40. o.
A H. 14. pontjának értelme- követő, ismeretelsajátító Mf. 21–22. o.
zése. Lexikonokban címszók képesség. Segédeszközök I. t. Az ábécé és a
keresése és értelmezése tanu- használata. betűrend
lópárban. Együttműködési képesség. ábécé, betűrend
T. 5.
22. A magánhangzók Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 41–42. o. Informatika: inter-
A magánhangzók időtarta- Mf. 24–26. o. netes kapcsolattartó
A rövid és hosszú A magánhangzók időtartamá- mának helyes érzékeltetése, I. t. Szemléltetés: műfajok nyelvi jel-
magánhangzók nak helyes jelölése. jelölése. Kommunikációérté- A magánhangzók lemzői.
Az ajakkerekítéses T. 6. kelés képessége. témakör 1–3. f.
és ajakréses ma- Az ajakmozgás megfigyelése a Kognitív kompetencia: magánhangzó
gánhangzók mgh.-k ejtésekor. Megfigyelés képessége. Anya
nyelvi beszéd és beszédértés.
Tudásszerző
10/15/13 11:26 AM
23. A modern írásbeli Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés Informatika: inter-
kapcsolatok E-mail, SMS és illemszabályaik. Szövegértés, kifejezőképes- Ny. 31–34. o. netes kapcsolattartó
Az SMS nyelv sajátosságai. ség. műfajok nyelvi jel-
Az emotikonok és a rövidítések Szociális kompetencia: e-mail, SMS, emotikon lemzői.
megfelelő használata. Kapcsolatkezelési, kötődési,
normakövető képesség.
24. Képességfejlesztő E-mailek és SMS-ek alkotása. Kognitív kompetencia: Ny. 31–34. o. Matematika, termé-
óra Az emotikonok és a rövidítések Rugalmas gondolkodás a Sajátos jelrendszerek szetismeret: szö-
Modern írásbeli használata. A kitalált, 30. szá- szövegalkotás során. Alkotó- vegértés, a feladatok
kapcsolattartó zadi újmagyar nyelv és a mai képesség. szövegének értelme-
műfajok magyar nyelv összehasonlítása. Anyanyelvi kommunikáció: zése.
vagy Szövegértő képesség fejlesz- Szövegértés, kreatív szöveg-
A vörös gém tése magyarázó-értelmező alkotás. Szfgy. 24–25. o.
szöveg értelmezésével. Szö- Tudásszerző kompetencia: Interaktív tananyag-
vegábrázolás. Folyamatleírás Szükséges információk kere- feldolgozás
(násztánc). sésének, kiválasztásának, be-
fogadásának képessége.
25. Magas és mély Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés Önálló kutatómun-
magánhangzók Hangszerek hangja és a zene- Megfigyelőképesség. Tapasz- Ny. 42–43. o. ka (a 26. órához kap-
doboz nagysága közötti össze- talatok megfogalmazása. Cso Mf. 27–28. o. csolódva):
függés. portosítás. Ábraértelmezés. I. t. Szemléltetés:
A nyelv vízszintes mozgása a Tudásszerző kompetencia: A magánhangzók 1. Nézz utána, mi a
magánhangzók képzésekor. Összefüggés-kezelő képes- témakör 4–5. f. jelentése a keresztne-
Az eszperente nyelv. T. 7. ség. vednek!
26. A magánhangzó- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés 2. Kutass az után,
törvények A magas és mély magánhang- Megfigyelőképesség. Tapasz- Ny. 44–45. o. hogy honnan ered a
A hangrendtör- zók megkülönböztetése. talatok megfogalmazása. Mf. 29–30. o. keresztneved!
vény Az utónévválasztás hangtani Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Szemléltetés: 3. Kérdezd meg a
szempontjai. Helyes, kreatív nyelvhasználat. A mgh.törvények szüleidet, miért ezt
Szókincsbővítés, kifejezőké- 1–3. f. a keresztnevet adták
pesség. hangrend neked születésedkor!
53
10/15/13 11:26 AM
54
27. Az illeszkedés Helyesejtés gyakorlása. Kognitív kompetencia: Ny. 46–47. o. 4. Neked melyik ke-
Az illeszkedés szabályai. Szabályalkotás, bizonyítás. Mf. 32–34. o. resztnév tetszik? Miért
A helyes köznyelvi normá- Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Szemléltetés: az?
tól eltérő szóalakok javítása Helyes nyelvhasználat. Kreatív Az illeszkedés; A mgh.-
(nákozás). szövegalkotás. törvények 4–5. f.
T. 8. illeszkedés
28. A szótagolás sze- Helyesejtés gyakorlása. I. t. Helyes ejtés
A hatékony, önálló tanulás: Történelem: narratív
rinti elválasztás Az egyszerű szavak elválasztá- Ny. 48–49. o.
Megfigyelőképesség, követ- szövegek, történet-
sának Mf. 35–36. o.
keztetések levonása. Példake- mondás történelmi
resés képessége. I. t. A magyar helyes- eseményekről.
írás: Az elválasztás: 1.
Az elbeszélés Mintaszöveg tanulmányozása. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 62–63. o.
Az elbeszélés vázlata. Narratív képesség. elválasztás, vázlat
29. Képességfejlesztő Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
óra A tankönyv és a munkafüzet Helyesírási képesség fejleszté- Ny. 41–49. o.
A mgh.-król ta- kimaradt feladatainak megol- se, szövegértés, szövegalkotás. Mf. 24–36. o.
nultak gyakorlása, dása páros vagy csoportmun- Gondolkodási képesség: I. t. Válogatás a felada-
alkalmazása kában. Interaktív feladatok Kombinatív, rendszerező ké- tok között.
vagy ismételt megoldása. pesség.
Padovai Szent A szövegértő képesség fejlesztése Tanulási kompetencia: Is- Szfgy. 14–15. o.
Antal életrajzi szöveg értelmezésével. meretelsajátító képesség.
Szókincsbővítés. A szöveg Szociális kompetencia:
ok-okozati összefüggéseinek Értékek képviselete, példakö-
feltárása. vetés.
30. A mássalhangzók Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
A mássalhangzó- Indukciós szöveg értelmezése. Helyesírási, szövegértelmezési Ny. 50–51. o.
kat jelölő egyje- A hosszú mássalhangzók jelölése és -alkotási képesség. Hangos Mf. 37–39. o.
gyű, kétjegyű és egyszerű és összetett szavakban. olvasási képesség fejlesztése. I. t. Szemléltetés:
háromjegyű betűk A dz és a dzs kettőzése. T. 9. Gondolkodási kompetencia: A mássalhangzók 1–3.
A rövid és hosszú Modern mese értelmezése, Rugalmas gondolkodás a
mássalhangzók alkotása. Véleménynyilvánítás. szövegalkotás során. mássalhangzó
10/15/13 11:26 AM
31. Zöngés és zön- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés Történelem: narratív
gétlen mással- Tapasztalatok megfogalmazása Csoportosítás, főfogalom Ny. 52–53. o. szövegek, történet-
hangzók a zöngés és zöngétlen hangok megnevezése. Azonosság, Mf. 40–41. o. mondás történelmi
képzéséről. Táblázatértelmezés. különbözőség megállapítása. I. t. Szemléltetés eseményekről.
Elbeszélő szöveg átalakítása Szabályalkotás. A mássalhangzók 4–5.
Az elbeszélés nézőpontváltással. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 63/1–3. f.
Kifejezőképesség. Önkifejezés
képessége.
32. A mássalhangzó- Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés Az I. t. szemléltetései
törvények A zöngésség szerinti részleges Helyesírási képesség. Ny. 53–55. o. közül A mássalhang-
Hasonulások hasonulás. Perceptív (felfogó) kompe- Mf. 42–44/5. zótörvények elnevezé-
A részleges haso- Metanyelvi szövegek, nem tencia: Ismeretszerző, kombi- I. t. Szemléltetés sűt az összefoglalás-
nulás nyelvi jelek értelmezése. natív és konvertáló képesség. részleges hasonulás hoz ajánlom.
33. A mássalhangzó- Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
törvények A képzés helye szerinti részle- Helyesírás, szövegértelmezés. Ny. 56. o. Az egyes mással-
A részleges haso- ges hasonulás. IKT alkalmazása. Mf. 44/6–8. f. hangzótörvényekre
nulás T. 10. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Szemléltetés: ebben a fejezetben
Az elbeszélés A párbeszédben használt írás- Szabályalkotás megfigyelés A zöngésség sz. r. h. azért nem szántam
jelek megfigyeltetése. Párbe- alapján. Szociális kompe- A msh.törvények: 1. f. több időt, mert a
széd alkotása páros munkában. tencia: Együttélési képesség, Ny. 64/4–5. f. következőben (A ma-
értékek képviselete. gyar helyesírás) mód
lesz a begyakorlásra.
34. Képességfejlesztő Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
óra A tankönyvben és a munka- Helyesírási, szövegértő képes- Ny. 50–56. o.
A mássalhang- füzetben a kimaradt feladatok ség, korrekció elvégzésének Mf. 37–44. f.
zókról, a részleges megoldása. A szógyűjtemény- képessége. Tanult nyelvi is-
hasonulásról ben példák keresése a részle- meret alkalmazása. Ny. 119–122. o.
tanultak gyakorlá- ges hasonulásra. A hatékony, önálló tanulás:
sa vagy Elbeszélő és magyarázó-értel- Problémamegoldó, lényegki- Szfgy. 20–21. o.
Miért csíkos a mező szöveg feldolgozása. emelő, megfigyelőképesség. Interaktív tananyag
zebra? Következmények megfogal- Digitális kompetencia.
mazása.
55
10/15/13 11:26 AM
56
35. A teljes hasonu- Helyesejtési gyakorlatok. Normatív kompetencia: I. t. Helyes ejtés Történelem, idegen
lások A kétféle hasonulás összeha- Szabálykövető képesség. Ny. 57– 58. o. nyelvek, vizuális
sonlítása. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 45–46/5. kultúra, természet-
A szabályok értelmezése. Algo- Helyesírási, szövegértő képes- I. t. Szemléltetés: ismeret, informa-
ritmus alapján táblázat kiegé- ség, korrekció elvégzésének Az írásban jelöl; tika: a tantárgyakra
szítése. képessége. Az írásban nem jelölt jellemző fogalmak,
teljes h. digitális kifejezések
36. A teljes hasonu- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés helyesírása.
lások A kétféle hasonulás felisme- Helyesírás. Kreatív, helyes Ny. 58. o.
rése. nyelvhasználat. Mf. 47/6–7.
A helyesírás intenzív gyakor- Gondolkodási kompetencia: I. t. A mássalhangzó-
lása. Rugalmas gondolkodás a szö- törvények: 1–4. f.
Szóbeli szövegalkotás mondat- vegalkotás során. Konvertáló teljes hasonulások
ba foglalt szavakkal. képesség.
37. Összeolvadás Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés Történelem, idegen
Helyesírási tréningek. Helyesírási, szövegértési ké- Ny. 58–59. o. nyelvek, vizuális
Algoritmus alapján táblázat pesség, szókincsbővítés. Mf. 50. o. kultúra, természet-
kiegészítése. Szociális kompetencia: Ver- I. t. A mássalhangzó- ismeret, informati-
bális szociális kommunikáció. törvények: 5. f. ka: a tantárgyakra jel-
összeolvadás lemző fogalmak, di-
38. Egyéb mással- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló tanulás: I. t. Helyes ejtés gitális kifejezések he-
hangzótörvények A mássalhangzó-rövidülés és Táblázatban való eligazodás Ny. 59–60. o. lyesírása.
-kiesés. képessége. Komplexitás gya- Mf. 52. o.
Szó- és kifejezésgyűjtés. korlása. I. t. A mássalhangzó-
Mondatalkotási gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: törvények: 6. f.
Helyesírási képesség, szó- rövidülés, kiesés
kincsbővítés.
10/15/13 11:26 AM
39. A hangokról és a Helyesejtés gyakorlása. Nyelvi kompetencia: Gram- I. t. Helyes ejtés
betűkről tanultak A tanultak rendszerezése cso- matikai rendszer kialakítása. Ny. 60–61. o.
összefoglalása portmunkában. Gondolkodási kompetencia: Mf. 54–55. o.
A magán- és mássalhangzók Problémalátás és kritikai ké- I. t. Szemléltetés:
időtartamának jelölése. Betű- pesség. A msh.törvények
rendbe sorolás. T. 11. Anyanyelvi kommunikáció: I játék: A nemek harca
Helyesírási képesség fejlesz-
tése.
40. Képességfejlesztő Összefoglaló táblázatok, foga- Anyanyelvi kompetencia: Ny. 117–118.; 111–116. o.
óra lomtár tanulmányozása. Szövegértő, szövegalkotó, Mf. 17–56. o.
Típusfeladatok: betűrend, szó- helyesírási képesség. I. t. A félévi felmérést
A félévi felmérés kiegészítés magán-, mással- Kognitív kompetencia: előkészítő feladatok
előkészítése hangzóval, magán-, mással- Lényegkiemelő, összefüggés- újbóli megoldása
hangzótörvények, szövegértés, kezelő, problémamegoldó
szövegalkotás. képesség.
41. Félévi felmérés A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan
tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5. Történelem, idegen
kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö- nyelvek, vizuális
alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben. kultúra, természet-
42. A magyar he- A bevezető szöveg elolvasása, A hatékony, önálló tanulás: Ny. 66–67. o. ismeret, informati-
lyesírás és értelmezése. Megfigyelés. Információk ke- ka: a tantárgyakra jel-
Hogyan használd A helyesírási szabályzat részei- zelésének képessége. Sza- lemző fogalmak, di-
A magyar he- nek megismerése. bályértelmezés. gitális kifejezések he-
lyesírás szabályai A tartalomjegyzék és a tárgy- Kognitív/gondolkodási tartalomjegyzék, betű- lyesírása.
című kiadványt? mutató használata. kompetencia: Konvertáló rend
A szabálypontok megkeresé- képesség.
sének algoritmusa. Válogató Kognitív/tudásszerző kom-
másolás. petencia: Problémamegoldó
képesség.
57
10/15/13 11:26 AM
58
képessége.
44. Képességfejlesztő Szógyűjteményből szavak Tanulási kompetencia: Ny. 119–122. o.
óra másolása, tollbamondása. Képességfejlesztő, készség- I. t. Interaktív játékok
A félévi típushi- Véletlenszerűen kiválasztott fejlesztő, motívumelsajátító
bák javítása öt szó felhasználásával kreatív képesség.
vagy fogalmazás írása. Anyanyelvi kommunikáció: Szfgy. 32–33. o.
A Kheopsz-piramis Vázlatírás tanulópárokban. Helyesírási képesség. Szöveg-
Képmontázshoz aláfestő szö- értés.
veg. Természettud. komp.:
Fordított helymeghatározás. Irányok meghatározásának
képessége.
45. A magyar helyes- A metanyelvi szöveg értelme- A hatékony, önálló tanulás: Ny. 68. o. A helyesírási alapelvek
írás alapelvei zése, a helyesírási alapelvek Megfigyelés, lényegkiemelés, helyesírási alapelv helyett azért haszná-
(írásmódok) megismerése. tanulási technikák alkalmazá- Ny. 69–70. o. 1–3. f. lom az írásmód kifeje-
A mássalhangzótörvények fel- sa. Információk kezelésének Mf. 57–58/4. zést, mert a helyesírá-
A szóelemző idézése táblázat segítségével képessége. I. t. A szóelemzés elve si szabályzatban is így
írásmód páros munkában. Anyanyelvi kommunikáció: 1. f. találják a tanulók.
Helyesírási képesség.
46. A szóelemző Helyesejtési gyakorlatok. Gondolkodási kompetencia: Ny. 70/4–5. f.
írásmód Indukciós szöveg értelmezése. Kombinatív, konvertáló ké- Mf. 58–59. o.
Az írásban jelölt teljes haso- pesség. I. t. A szóelemzés elve
nulás a -val, -vel toldalékos Anyanyelvi kommunikáció: 2–4. f.
szavakban. Helyesírási képesség.
Helyesírási gyakorlatok koope- Normatív kompetencia: a szóelemzés elve
ratív technikák alkalmazásával. Szabálykövetés, szabályalkal- a szóelemző írásmód
T. 12. mazás.
10/15/13 11:26 AM
47. A szóelemző Helyesejtési gyakorlatok. A hatékony, önálló tanulás: Mf. 60–62. A szóelemző írásmód
írásmód Az írásban nem jelölt teljes ha- A tanultak alkalmazásának I. t. A szóelemzés elve egyéb eseteit cso-
sonulás és az összeolvadás. képessége. 5–6. f. portmunkában javas-
Helyesírási gyakorlatok koope- Normatív kompetencia: lom feldolgozni.
A szóelemző ratív technikák alkalmazásával. Szabálykövetés, szabályalkal-
írásmód egyéb T. 13. mazás. Ny. 71. o. Az interaktív tan-
esetei anyag-feldolgozás fel-
48. A kiejtés szerinti Helyesejtés gyakorlása tan- A hatékony, önálló tanulás: Mf. 65/2., 5. adatait itt kiemelten
írásmód könyvi feladatok szóanyagán. Szabályértelmező, szabálykö- Ny. 72. o. az adott tankönyvi és
A szótövek írása A helyes időtartam-jelölés. vető, ismeretelsajátító képes- Mf. 64. o. munkafüzeti felada-
Szóláshasonlatok a kommuni- ség. Segédeszköz (szabályzat) I. t. A kiejtés elve: 1–3. tokhoz rendeltem.
kációban. használata. és a 8. f.
A helyesírási szabályzat haszná- Szociális kompetencia: Ha- a kiejtés elve Történelem, idegen
lati technikájának pontosítása. tékony együttműködés, tár- a kiejtés szerinti írás- nyelvek, vizuális
A H. 17., 20–24. szabálypontok sas aktivitás, segítségnyújtás. mód kultúra, természet-
értelmezése csoportmunká- ismeret, informati-
ban. ka: a tantárgyakra jel-
lemző fogalmak, di-
49. Képességfejlesztő A helyesírási szabályzat haszná- A hatékony, önálló tanulás: Helyesírási szabály- gitális kifejezések he-
óra latának gyakorlása. Szavak ke- Szabályértelmező képesség. zat lyesírása.
A helyesírási resése a szótárban – szókereső Segédeszköz (szabályzat) Ny. 71–72. o.
szabályzat hasz- verseny. használata.
nálata Könyvajánlás értelmezése. Szociális kompetencia: Szfgy. 10–11. o.
vagy Szókincsbővítés. Versengési, érdekérvényesítő
Hot Dogs képesség.
50. A kiejtés szerinti Helyesejtés gyakorlása. Szociális kompetencia: Sza- Mf. 67/10.
írásmód Szerepjáték: vásárlás, páros bályalkotás, szabálykövetés. Mf. 66/8., 67/11., 68/12.
A szótövek írása munka. A mássalhangzók idő- Anyanyelvi kommunikáció: I. t. A kiejtés elve: 5. f.
tartamának jelentés-megkü- Helyesírási képesség. Szóbeli Interaktív játék: Bevá-
lönböztető szerepe. T. 14. szövegalkotás. Kommuniká- sárlás
Szituációs játék: vásárlás. ciós helyzetnek megfelelő
szóhasználat.
59
10/15/13 11:26 AM
60
51. A kiejtés szerinti A helyes időtartam-jelölés. A hatékony, önálló tanulás: I. t. A hagyomány elve
írásmód Az í–i, ú–u, ű–ü váltakozást Döntési képesség. Tanultak 1–2. f.
A toldalékok írása mutató egytagú szavak, cso- alkalmazása új helyzetben. Ny. 73. o.
portmunka. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 68/13., 69. o.
Mondatalkotási gyakorlatok. Helyesírási képesség. I.t. A kiejtés elve: 4., 6.
Az -ít, -ul, -ül, -t, -tt, -bb, -l, -ll Az akaratlagos írás fejlesztése, és 7. f.
toldalékok írása. T. 15. mondatalkotás.
52. A hagyományos Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
írásmód A régies családnevek helyes- Helyesírás. Kreatív szövegal- Ny. 75. o.
írása. kotás. Mf. 72–73. o.
A j hang kétféle jelölése. Kognitív kompetencia: I. t. interaktív játék:
A dz-s, dzs-s, szavak helyes ejté- Megfigyelőképesség. Össze- Kiút a mocsárból!
se és helyesírása. hasonlítás képessége. a hagyomány elve
Páros interaktív játék. Szociális kompetencia: Fair a hagyományos írásm.
T. 16. játékra való képesség.
53. Az egyszerűsítő Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
írásmód Az egyszerűsítés elvének és az Helyesírási képesség. Ny. 76. o.
elválasztásnak a gyakorlása egy- Kognitív kompetencia: Pél- Mf. 75. o.
szerű és összetett szavakban dakeresés, összehasonlítás. I. t. A hagyomány elve
páros és csoportmunkában. Szociális kompetencia: az egyszerűsítés elve
Anyanyelvi rejtvények megol- Együttműködés, segítség- az egyszerűsítő írásm.
dása. nyújtás.
54. Képességfejlesztő A kimaradt tankönyvi és mun- Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 66–76. o.
óra kafüzeti feladatok megoldása. Anyanyelvi ismeretek gyakor- Mf. 57–76. o.
A helyesírási alap- A szógyűjtemény szavainak lati alkalmazásának képessé- I. t. interaktív felada-
elvekről tanultak másolása, tollbamondása. ge. Szövegértés, helyesírás. tok
gyakorlása vagy Ok-okozati összefüggés felfe- Kreatív fogalmazás alkotásá-
Turistaként a világ- dezése és kifejtése. nak képessége. Szfgy. 34–35. o.
űrben Élménybeszámoló fantázia Kognitív kompetencia:
alapján. Rugalmas gondolkodás szö-
vegalkotáskor.
10/15/13 11:26 AM
55. Összefoglalás A tanultak rendszerezése páros Nyelvi kompetencia: Gram- Ny. 77–78. o. Az interaktív játéknál
és csoportmunkában. matikai rendszer kialakítása. Mf. 76–77. o. játszhat egymással a
A gondolati térkép alkalma- Szociális kompetencia: témakör óráin a két
zása. Együttműködési; érdekérvé-
I. t. Interaktív játék: legtöbb pontot szer-
Nyelvi játék páros munkában. nyesítő képesség: alá- és fölé-
Helyesírási gyémántok zett csapat, illetve a
Interaktív játék páros vagy cso- rendeltség elfogadása, fair já- két csapatra osztott
portmunkában. tékra való képesség. osztály egy-egy kép-
56. A magyar helyes- A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan viselője.
írásról tanultak tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5.
felmérése kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö- A témakör interak-
alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben. tív feladatai A szavak
alakja és szerkezete
57. A SZAVAK Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés főcsoportból valók.
ALAKJA ÉS A nyitóoldal értelmezése. Szövegértő képesség. Helyes Ny. 79–80. o.
SZERKEZETE A metanyelvi szöveg értelmezése. és tudatos nyelvhasználat. Mf. 79–80. o.
Hangalak és Példakeresés a hangalak és a Tudásszerző kompetencia: I. t. Interaktív játék:
jelentés a szavak- jelentés közötti összefüggésre. Ismeretelsajátító képesség. Szókirakó; Hangalak és
ban T. 17. jelentés a szavakban
58. A felmérések ér- A helyesírási típushibák javítása. Szociális kompetencia: Ny. 81–82. o. A macska (a 57. órá-
tékelése, javítása Önértékelés. Siker és kudarc elfogadásának I. t. A hangutánzó és hoz kapcsolódva)
A hangutánzó képessége. hangulatfestő szavak miniprojekt (szabad-
és hangulatfestő Személyes kompetencia: 1. hangutánzó és han- idős tevékenység
szavak Önértékelési képesség. Fele- gulatfestő szavak során is megvalósít-
lősségvállalás. ható)
59. Képességfejlesztő Hangutánzó szavak gyűjtése. Kognitív kompetencia: A mellékelt 1. Melyik ókori nép
óra Szómagyarázatok készítése. Kombinatív képesség. miniprojekt leírása. szent állata volt a
A macska Leírás készítése a macskáról. Matematikai kompetencia: macska?
miniprojekt meg- Matematikai feladat szövegé- Logikus gondolkodás. Számí-
valósítása vagy nek értelmezése. tások végzésének képessége. 2. Gyűjtsétek össze a
Készíts csapadék- Működési elv szóbeli ismertetése. Természettudományos Szfgy. 38–39. o. macska hangját után-
mérőt! Munkafolyamat ismertetése kü- kompetencia: Környezettu- Interaktív tananyag- zó szavakat!
lönböző hallgatóságnak. datos magatartás. feldolgozás
61
10/15/13 11:26 AM
62
60. A hangutánzó A hangutánzó és hangulatfestő Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 81–83. o. 3. Mit jelentenek a
és hangulatfestő szavak szerepének megfigyelé- A verbális komplexitás kezelé- I. t. Szemléltetés; következő kifejezések:
szavak se és alkalmazása csoportmun- se. Írásbeli kifejezőképesség. A hangutánzó és macskakő, macskakö-
kában. Gondolkodási kompetencia: hangulatfestő szavak röm, macskakaparás,
A hangulatfestő szavak haszná- rugalmas gondolkodás szö- 2–6. f. vasmacska?
lata a szövegalkotáskor. T. 18. vegalkotáskor. I. j. Ki a legjobb hang-
utánzó? Szófelismerő 4. Keressetek olyan
61. A hasonló alakú Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés meséket, amelyekben
szavak Írásfegyelem és a helyesírás, Pontos, helyes nyelvhaszná- Ny. 82–83. o. macska is szerepel!
pl.: fáradság – fáradtság, válság lat. Szövegértés, helyesírási Mf. 85–86. o. Rajzoljátok le az egyik
–váltság. A hasonló alakú sza- képesség. I. t. Szemléltetés; In- jellegzetes jelenetet!
vak használata. Gondolkodási kompetencia: teraktív játék: Ki ér ha- A többiek találják ki,
T. 19. Logikus gondolkodás. marabb a helyére? melyik meséről van
Az alcsoport feladatai szó!
62. Az ellentétes Helyesejtés gyakorlása. Személyes kompetencia: I. t. Helyes ejtés 5. Természetismeret-
jelentésű szavak Az ellentétes jelentésű szavak a Találékonyság, kreativitás. Ny. 84. o. tankönyvetek segít-
humor forrásai. Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 88. o. ségével mutassátok
Helyesírási gyakorlatok. Helyesírási és kifejezőképes- I. t. Szemléltetés; In- be társaitoknak a
T. 20. ség. Nyelvi játékosság. teraktív játék: Triminó macskát!
párbaj 6. Két-, három- és
Az alcsoport feladatai négyfős csoportok-
ellentétes jelentés ban dolgozzatok!
63. Egy-, többjelenté- Jelentés és illusztráció össze- Gondolkodási kompetencia: Ny. 85–86. o. Macskaeledelt sze-
sű és azonos ala- függésének megfigyeltetése. Sajátosságok megkülönböz- Mf. 89–90. o. retnétek vásárolni.
kú szavak Azonos szóalak – eltérő jelen- tetése. I. t. Szemléltetés 260-260 Ft-tal járultok
tés. hozzá. A konzerv ára
159 Ft.
Hány dobozzal tudtok
venni? Mennyi lesz a
visszajáró pénz?
10/15/13 11:26 AM
64. Képességfejlesztő Helyesejtés gyakorlása. Gondolkodási kompetencia: I. t. Helyes ejtés Mennyi pénzt kaptok
óra A kimaradt tankönyvi és mun- Sajátosságok megkülönböz- Ny. 79–86. o. vissza fejenként?
Az eddig tanultak kafüzeti feladatok megoldása. tetése. Logikai képesség. Mf. 89–90. o. Hány fős csapat
gyakorlása, alkal- A szógyűjtemény szavainak Kommunikatív kompetencia: I. t. Kimaradt interaktív tudott a saját szem-
mazása vagy másolása, tollbamondása. ábraolvasás, ábrázolás. Képi in- feladatok pontjából a leggaz-
Orczy Kalandpark Dokumentumszöveg (szórólap) formációk feldolgozása. daságosabban vásá-
értelmezése. Anyanyelvi kompetencia: Szfgy. 26–27. o. rolni?
Formai sajátosságok megfi- Dokumentumszöveg sajátos-
gyeltetése. ságainak, felfedezésének ké-
pessége.
65. Egy-, többjelen- Az azonos alakú és többjelen- A hatékony, önálló tanulás: Ny. 85–86. o.
tésű és azonos tésű szavak megkülönbözteté- Segédeszköz (szótár) haszná- Ny. 87. o. feladatai
alakú szavak. sének gyakorlása csoportmun- latának képessége. I. t. Az alcsoport fel-
kában adatai: 1–2.
66. Egy-, többjelen- Az ÉKsz. használata az azonos Anyanyelvi kommunikáció: Mf. 91–92. o.
tésű és azonos alakú és a többjelentésű szavak Szókincs, szóhasználat, kom- I. t. Az alcsoport fel-
alakú szavak. megkülönböztetésekor. munikációs képesség fejlesz- adatai: 3–4.
Azonos alakú, többjelentésű tése. egyjelentésű szó, több-
szavak a humor forrásaként. Kommunikatív kompetencia: jelentésű szó, azonos
T. 21. Képi információk feldolgo- alakú szó
zása.
67. A rokon értelmű Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
szavak és kifeje- Szókincsfejlesztés rokon értel- Szókincs, szóhasználat, kom- Ny. 87–88. o.
zések mű szavakkal csoportmunká- munikációs képesség fejlesz- Mf. 93–94. o.
ban. tése. I. t. Interaktív játék:
A jelentésbeli kohézió eszkö- A hatékony, önálló tanulás: A csúcsra fel! Az alcso-
zei: a rokon értelmű szavak. A Segédeszközök használatá- port feladatai
Magyar Szinonimaszótár hasz- nak képessége. Az ismeretek rokonjelentés
nálata. alkalmazásának képessége.
T. 22.
63
10/15/13 11:26 AM
64
68. Szólások és köz- Metanyelvi szöveg értelme- Állampolgári kompetencia: Ny. 89–90. o. Idegen nyelv: a ta-
mondások zése. Hagyományok ismerete, tisz- Mf. 96–99. o. nult idegen nyelv szó-
Szólások használata a kommu- telete és ápolása. I. t. Interaktív játék: kincse, néhány állan-
nikáció során. Kommunikatív kompetencia: Szólásos; Közmondá- dósult szókapcsolata.
Másolás, emlékezetből írás. Képi információk feldolgozása. sos vetélkedő
Képekről szólások felismerése. Anyanyelvi kommunikáció: Az alcsoport feladatai
Hibás szólások javítása. Szövegértés. Helyes nyelv- állandósult szókapcso-
használat. lat, szólás, közmondás
69. Képességfejlesztő A kimaradt tankönyvi és mun- Állampolgári kompetencia: Ny. 89–90. o.
óra kafüzeti feladatok megoldása. Hagyományok ismerete, tisz- Mf. 96–99. o.
Szólások és köz- A szólások keletkezése. telete és ápolása. I. t. Az alcsoport fel-
mondások T. 23. Anyanyelvi kommunikáció: adatai
Szólások a kony- Szómagyarázatok készítése. Szövegértés. Helyes nyelv-
hából Adatkeresés, okkeresés. használat. Szókincsbővítés a Szfgy. 28–29. o.
Közmondásokhoz szituációk szóbeli és írásbeli kifejezőké-
kitalálása és előadása. pesség fejlesztésére.
70. A leírás Leíró szöveg értelmezése, a Kommunikatív kompetencia: Ny. 91. o.
vázlat elkészítése páros mun- Képi információk feldolgozása.
kában. Anyanyelvi kommunikáció:
A leírás fogalmának pontosí- Kifejezőképesség. Helyes
tása. nyelvhasználat.
Szövegek összehasonlítása.
Leírás készítése fantázia alapján.
71. A leírás Folyamatleírás (játékleírás – Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 92–93. o.
kviddics) értelmezése, és aktív Szövegértés, szövegértelme-
alkalmazása. zés. Kreatív szövegalkotás.
Kreatív fogalmazás: kitalált csa- Szociális kompetencia:
patjátékhoz játékszabály írása. Együttműködési képesség: leírás
fair játékra, szabálykövetésre
való képesség.
10/15/13 11:26 AM
72. A levél A levél tartalmi és formai sajá- Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 93–94/2. Levél íratásakor min-
tosságainak felelevenítése. Szövegalkotás a kommuniká- dig valós címzettet és
ciós partner ismeretében. témát válasszunk!
73. A levél Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
Irodalmi levelek alapján a fel- Szövegalkotás a kommuniká- Ny. 94/3., 94/7.
adó és a címzett kitalálása. ciós partner ismeretében.
Aktuális levél megfogalmazása Szociális kompetencia:
megadott téma alapján. Értékek képviselete, önkifeje- levél
ző képesség.
74. Képességfejlesztő A kimarad tankönyvi feladatok Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 91–94. o.
óra megoldása. Szövegértés, szövegértelme-
zés. Kreatív szövegalkotás.
A leírásról és a A leírás és a levél műfajának öt- Szociális kompetencia:
levélről tanultak vözése levél megírása közben. Értékek képviselete, önkifeje-
ismétlése Pl. Az új … (tárgyleírás), egy új ző képesség.
barátnő, barát alakleírása stb. Gondolkodási kompetencia:
Információk rendszerezése.
75. A szavak szerke- Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés
zete Metanyelvi szöveg értelmezése. Helyesírási, nyelvhasználati Ny. 95–96. o.
Az egyszerű és A szókapcsolat és az összetett képesség fejlesztése. Mf. 102–103. o.
összetett szavak szó közötti kommunikációs Gondolkodási kompetencia: I. t. Interaktív játék:
különbség. Információk rendszerezése. Memóriakirály
T. 24. Következtetések levonása. Az alcsoport feladatai
76. A toldalékos Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Helyes ejtés A tanulókkal ismertes-
szavak A szótő és toldalék fogalmának Szavak szerkezetének vizsgá- Ny. 96–97. o. sük meg az alaktani
pontosítása. Válogató másolás. lata. Mf. 104–105. o. elemzés jeleit!
Csoportmunka. Szociális kompetencia: I. t. A toldalékos sza- 1 = szótő, 2 = képző,
T. 25. Csoportkezelő képesség. Más vak 3 = jel, 4 = rag, x =
népek iránti tisztelet képes- szótő, toldalék, képző, kötőhangzó
sége. jel, rag
65
10/15/13 11:26 AM
66
77. A toldalékos Alaktani elemzések. Anyanyelvi kommunikáció: Ny. 98. o. Az alaktani elemzés-
szavak Szóelemek felismerése. Az anyanyelv szavainak, szer- Mf. 106–108. o. kor a kötőhangzókat
T. 26. kezetének vizsgálata. Alaktani I. játék: Mennyire is- is jelöltetem. Ennek
ismeretek aktivizálása. meritek a toldaléko- okai:
Nyelvi kompetencia: kat? 1. a spontán nyelvér-
Az összetett sza- Az összetett szavak elválasz- Grammatikai szabályrendszer Ny. 99–100. o. zék, ami a kötőhang-
vak elválasztása tása. kialakítása. Mf. 110–111. o. zót nem érzékeli sem
I. t. Az elválasztás 2-3. a szótő, sem a tolda-
78. A szavak jelenté- Helyesejtési gyakorlatok. Vállalkozói kompetencia: I. t. Helyes ejtés lék részeként;
séről és szerke- A szavak jelentéséről és szer- Versenyhelyzet kezelése. Ny. 100–102. o. 2. alsó tagozatban
zetekről tanultak kezetéről tanultak kreatív alkal- Nyelvi kompetencia: Mf. 112–113. o. általában kötőhang-
összefoglalása mazása páros munkában. Grammatikai szabályrendszer I. t. A tanulók ál- zóként, kötőhangként
Gondolati térkép értelmezése, kialakítása. tal kedvelt feladatok, értelmezik.
felhasználása rendszerezéshez. Kommunikatív kompetencia: interaktív játékok is-
T. 27. Az információk felhasználásá- mételt megoldása.
telmezés.
79. A szavak alakjá- Összefoglaló táblázatok, foga- Anyanyelvi kompetencia: Ny. 111–116. o.; 117–
ról és szerkeze- lomtár tanulmányozása. Szövegértő, szövegalkotó, 118. o.; 119–122. o.
téről tanultak fel- Típusfeladatok: hangutánzó, helyesírási képesség.
mérésének előké- többjelentésű szavak felismeré- Kognitív kompetencia: I. t. A félévi felmérést
szítése se, szólások párosítása jelenté- Lényegkiemelő, összefüggés- előkészítő feladatok
sükkel, alaktani elemzés, rokon kezelő, problémamegoldó újbóli megoldása
értelmű, hangulatfestő szavak képesség.
alkalmazása, szövegértés, szö-
vegalkotás.
80. A szavak alakjá- A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan
ról és szerkeze- tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5.
téről tanultak fel- kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö-
mérése alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben.
Kreatív feladatmegoldás.
10/15/13 11:26 AM
81. Év végi ismétlés Helyesejtési gyakorlatok: átte- Kognitív kompetencia: I. t. Helyes ejtés
kintő ismétlése. Kombinatív, konvertáló, logi- Mf. 115–116. o.
Rendszerező ismétlés a tan- kai, rendszerező képesség. I. t. Interaktív játékok
könyvi összefoglaló táblázatok Tudásszerző kompetencia: ismételt megoldása a
alapján. Összefüggés-kezelő, problé- témakörökhöz
mamegoldó, alkotóképesség.
képessége. Alá- és föléren-
deltségi viszony elfogadása
Önértékelési képesség. Fele-
lősségvállalás a saját teljesít-
ményért.
83. Év végi ismétlés Helyesejtési gyakorlatok átte- Kognitív kompetencia: I. t. Helyes ejtés
kintő ismétlése. Kombinatív, konvertáló, rend- Mf. 117–118. o.
Rendszerező ismétlés a tan- szerező képessége. I. t. Válogatás az inte-
könyv fogalomtára alapján. Tudásszerző kompetencia: raktív témakörök fel-
Összefoglaló feladatok megol- Összefüggés-kezelő, problé- adati között
dása csoportmunkában. mamegoldó, alkotóképesség.
Kommunikatív kompeten-
cia: Ábraolvasás, anyanyelvi
beszéd.
84. Az év végi felmé- Összefoglaló táblázatok, foga- Anyanyelvi kompetencia: Ny. 111–116. o.; 117–
rés előkészítése lomtár tanulmányozása. Szövegértés, szövegalkotás, 118. o.; 119–122. o.
Szógyűjtemény. helyesírás, anyanyelvi ismere-
Típusfeladatok: betűrend, szó- tek alkalmazási képessége. I. t. A félévi felmérést
kiegészítés magán-, mással- Kognitív kompetencia: előkészítő feladatok
hangzóval, magán-, mással- Lényegkiemelő, összefüggés- újbóli megoldása
hangzótörvények, szövegértés, kezelő, problémamegoldó
szövegalkotás. képesség.
67
10/15/13 11:26 AM
68
85. Év végi felmérés A komplex felmérés megíra- A hatékony, önálló tanulás: Nyelvtan Az írás története (a
tása. Szöveg-feldolgozási techni- felmérőfüzet 5. 88–90. órához kap-
kák alkalmazása. A tanultak A tollbamondás szö- csolódva) miniprojekt
alkalmazásának képessége. vege a kézikönyvben. 1. Rendezzétek táb-
Kreatív feladatmegoldás. lázatba az egyes
86. KOMMUNIKÁ- A nyitóoldal értelmezése. A hatékony, önálló tanulás: Ny. 103–105. o. írástípusokról szerzett
CIÓTÖRTÉNET Szövegfeldolgozás csoport- Tények, adatok kiemelése. I. t. Őseink beszéde ismereteiteket!
Őseink beszéde munkában. Anyanyelvi kommunikáció: feladatai
Beszélgetés az olvasottakról. Helyesírási, szóbeli kifejezőké- 2. Gyűjtsetek cégé-
pesség. rekről fotókat, illetve
készítsetek ti magatok
87. Az év végi felmé- A helyesírási típushibák javítása. Szociális kompetencia: is szabadon válasz-
rések értékelése, Önértékelés. Siker és kudarc elfogadásának tott technikával (rajz,
javítása A lényeg kiemelése, ábraértel- képessége. Ny. 105–106. o. gyurma, fa stb.)!
Hogyan beszél az mezés, vázlatírás. Anyanyelvi kommunikáció: I. t. Hogyan beszél az
emberiség? Károli Gáspár fordította Biblia Szövegértés, reproduktív emberiség? feladatai 3. Készítsetek kép-
részlete mai magyar nyelven, szövegalkotás, helyesírási rejtvényeket társaitok
tanulópárban. képesség. számára!
Kommunikatív kompetencia:
Ábraolvasás és -értelmezés. 4. Ismertessétek a
88. Hogyan ír az em- Szövegelemzési technikák Szociális kompetencia: Ny. 107–108. o. rovásírás lényegét!
beriség? gyakorlása páros munkában. Együttműködési képesség. I. t. Hogyan ír az em-
Vázlatírás a páros munka ös�- Anyanyelvi kompetencia: beriség? 1–4. f. 5. Írjatok le szólásokat,
szegzéseként. A vázlatírás képessége. közmondásokat ro-
vásírással! Olvastassá-
tok el társaitokkal!
10/15/13 11:26 AM
89. Képességfejlesztő A fogalomírás és a betűírás Állampolgári kompetencia: Ny. 108–112. o. 6. Rendezzetek kiállí-
óra közötti különbség felfedezése. Más kultúrák iránti tisztelet I. t. Hogyan ír az em- tást, vagy készítsetek
Az írás története Ismerkedés a rovásírással. képessége. beriség? 5–6. f. tablót az általatok
című miniprojekt Kommunikáció titkosírással. Kommunikatív kompeten- Interaktív játékok gyűjtött, illetve alko-
megvalósítása cia: Az információk felhaszná- tott anyagokból!
lásának képessége. Illusztrá-
cióértelmezés.
90. Hogyan ír az em- A fogalomírás és a betűírás Állampolgári kompetencia: Ny. 108–112. o.
beriség? közötti különbség felfedezése. Más kultúrák iránti tisztelet I. t. Hogyan ír az em-
Ismerkedés a rovásírással. képessége. beriség? 5–6. f.
Kommunikáció titkosírással. Kommunikatív kompeten- Interaktív játékok
T. 28. cia: Az információk felhaszná-
lásának képessége. Illusztrá-
cióértelmezés.
69
10/15/13 11:26 AM
A felmérések megoldásai
Az anyanyelvi kommunikáció mérése
Tanév eleji felmérés A változat
1. Újra ősz van. A fecskék és a gólyák már régen melegebb vidékekre repültek. Lassan a
szőlő is megérik. Mikor fogunk szüretelni?
Minden jó mondat 2-2 pont, összesen 8 pont.
2. Ugye holnap kirándulunk? kérdő mondat

Bárcsak sütne a nap! óhajtó mondat
Hozz magaddal messzelátót is! felszólító mondat
Majd elkérem az apukámtól. kijelentő mondat
Juj, de jó lesz sétálni az erdőben! felkiáltó mondat
Minden helyes mondatvégi írásjel és mondatfajta megnevezés 1-1 pont, összesen 10 pont.
3. A kiegészített szavak: Mennyi, merre, száll, Honnan, jönnek, Merre, mennek, szállnak
Minden jó pótlás 1-1 pont, összesen 8 pont.
4. Ágai Tünde, Antali Kristóf, Kovács Beáta, Laczkó Ábel, Varga Emese
A helyes betűrendbe sorolás 5 pont.
(Ha már az első nevet elrontja, csak 0 pontot kaphat a tanuló.)
5. a) Aláhúzandó: kiapadhatatlan a benne rejlő izgalmak sora.

A helyes aláhúzás 1 pont.
b) Olyan vadvízi gumihajó, amelyben 4–10 fő tud egyszerre evezni.
A meghatározásban 3 kulcsszónak, kifejezésnek kell szerepelnie, ezért 3 pont.
c) Az amerikai hadsereg számára fejlesztették ki, és különleges bevetésekkor használták.
Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 2 pont.
d) Bekarikázandó: az egy oldalon ülők együttes és összehangolt evezése biztosítja.
A bekarikázandó rész 2 elemet tartalmaz, ezért 2 pont.
e) Ausztriában és Szlovéniában.
Minden helyes válasz 1-1 pont, összesen 2 pont.
6.
Ige Főnév Melléknév Számnév
próbálnak evezés kisebb 20.
biztosítja jármű vadvízi sok
Minden jó helyre írt szó 1-1 pont, összesen 8 pont.
70

7.
Szó Hang Betű Írásjegy
szüret 5 5 6
puttony 5 6 7
bodzaszörp 8 8 10
szőlőfürt 8 8 9
nevetés 7 7 7
8. Egyéni megoldás.
A szövegalkotásra adott osztályzatot szorozzuk meg 2-vel, maximum pontszám 10.
9. sport-em-ber, há-zig, e-dzés, leg-e-rő-sebb, meg-e-mel, And-re-a

Minden jól elválasztott szó 1-1 pont, összesen 5 pont.
10. jeges, tavaly, tojás, osztály, talaj, karéj, helyes, mély, súly, gally
Minden helyesen kiegészített szó 1-1 pont, összesen 10 pont.
11. Békés megye, A két Lotti, Petőfi tér, Margit híd, Zempléni-hegység, Nemzeti Múzeum
Minden helyes földrajzi név 1-1 pont, 6 pont.
12. Süssön a nap! Bárcsak sütne a nap!

Szombaton menjünk színházba! Bárcsak mennénk szombaton színházba!
Minden mondat 1-1 pont, összesen 4 pont.
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
82–90 84–90 jeles, 5
68–81 71–83 jó, 4
54–67 59–70 közepes, 3
36–53 46–58 elégséges, 2
0–35 0–45 elégtelen, 1
71

Tanév eleji felmérés B változat
1. Magyarország fővárosa Budapest. Sok látnivaló várja a turistákat. A gyerekek egyik ked-
venc kirándulóhelye az állatkert. Én is jártam már ott.
Minden jó mondat 2-2 pont, összesen 8 pont.
2. Hű, de jól kezdődik ez a tanév! felkiáltó mondat

Van egy új osztálytársunk. kijelentő mondat
Vajon milyen tanuló? kérdő mondat
Bárcsak jó barátok lennénk! óhajtó mondat
Segítsünk neki a beilleszkedésben! felszólító mondat
Minden helyes mondatvégi írásjel és mondatfajta megnevezés 1-1 pont, összesen 10 pont.
3. A kiegészített szavak: Jött, széllel, vízfestékkel, lettek, Lehullottak, vannak, alatt

4. Kóródi Ádám, Kovács Béla, Lakatos Éva, Lovas László, Simon Ágnes
5. a) 1979
A helyes válasz 1 pont.
b) Az ernyőt és utasát a felszálló meleg levegő segíti sokáig a magasban maradni.
A válaszban szerepelnie kell a 3 kiemelt szónak, szavanként 1-1 pont, összesen 3 pont.
c) Aláhúzandó: ahol ki lehet teríteni az ernyőt, és ahol a hegyoldallal szemben fúj a szél.
Az aláhúzandó rész 2 elemet tartalmaz, ezért 2 pont.
d) A körülmények felmérése, a sisakviselés, az elsőbbségadási szabályok betartása.
A felsorolás 3 elemből áll, ezért 3 pont.
e) Bekarikázandó: időjárásfüggő.
A helyes bekarikázás 1 pont.
6.
Ige Főnév Melléknév Számnév
húzza időjárás népszerűbb 20
segítik ernyőt sík több
72

7.
édesapa 7 7 7
vágyott 5 6 7
dzsip 3 3 5
kiskutya 7 7 8
ládikó 6 6 6
9. vas-u-tas, ker-tig, bo-dza-bo-kor, leg-ü-gye-sebb, fel-ad-tuk, And-rás

10. lyuk, tej, sóhaj, süllyed, muszáj, kastély, veszély, súly, sajt, jóság
Minden helyesen kiegészített szó 1-1 pont, összesen 10 pont.
11. A kis herceg, Rákóczi utca, Petőfi híd, Zala megye, Villányi-hegység, Szépművészeti
Múzeum
Minden helyes földrajzi név 1-1 pont, 6 pont.
12. Vasárnap sétáljunk az erdőben! Bárcsak vasárnap sétálnánk az erdőben!

Essen az eső! Bárcsak esne az eső!
Minden mondat 1-1 pont, összesen 4 pont.
Értékelés:
82–90 84–90 jeles, 5
68–81 71–83 jó, 4
54–67 59–70 közepes, 3
36–53 46–58 elégséges, 2
73

Félévi felmérés A változat
1. Márk, Markó, Márkó, Márkus, Márton, Máté

2. tanú, kapu, odú, batyu, ígér, színes, irigy, tízed

3. tipeg, sistereg, libeg, kavar, dorombol, torok

Minden helyes szó 1-1 pont, összesen 6 pont.
4. éppen, épen; hassal, hasal; kell, kel; szájal, szájjal

Minden jó kiegészítés 1-1 pont, összesen 8 pont.
5. rakjuk, délen, fizet, ősszel, zsebes, dzsip

Minden helyes betűcsere 1-1 pont, összesen 6 pont.
6. a) Aláhúzandó: hátizsák(ból)
A helyes aláhúzás 1 pont.
b) ötméteres
c) Bekarikázandó: kitárta a berek nádas, bokros, havas síkságát.
A helyes bekarikázás 1 pont.
d) Bütyök
e) kunyhó, kis ház; messzelátó, megmerevedik, gyalogol
Minden helyes szóértelmezés 1-1 pont, összesen 4 pont.
f) A rókák hamar megéreznék az ember szagát, és elmenekülnének.
A helyes indoklás minden eleme 1-1 pont, összesen 2 pont.
8. összeolvadás: bánjuk, kabátja; írásban jelölt teljes hasonulás: olvassátok, kézzel; zöngés-
ség szerinti részleges hasonulás: lépdel, szegfű
írásban nem jelölt teljes hasonulás: a kimaradt szavak (ügyeljetek, bátyja)
Minden helyes besorolás 1-1 pont,
a mássalhangzótörvény megnevezése 2 pont, összesen 8 pont.
74

9. kívánjon, meghálálja, szabadítsa fel, nevessen, segítsen, hallgasson, lássatok
Minden helyes szóátalakítás 1-1 pont, összesen 7 pont.
10. me-ne-dzser, vá-laszt-hat, lo-pó-dzik, Ká-roly-lyal, fa-lig, ma-xi

11. füzetben, asztalra, lépdes, ötször, képen

Minden helyes toldalékolás 1-1 pont, összesen 5 pont.
Értékelés:
73–80 75–80 jeles, 5
61–72 63–74 jó, 4
48–60 52–62 közepes, 3
32–47 41–51 elégséges, 2
Félévi felmérés B változat
1. Kála, Karola, Kata, Katalin, Katinka, Kató

2. adu, daru, odú, gyanú; dicsér, mindig, víziló, színész

3. körös (keres), lény, kéreg, napok, halló, szálló

Minden helyes szó 1-1 pont, összesen 6 pont.
4. szeggel, szegel; fűszál, száll; eset, esett; éppen, épen

5. rágjuk, folt, sír, húz, tél, pók

Minden helyes betűcsere 1-1 pont, összesen 6 pont.
6. a) Bekarikázandó: Pére Noel, jóságos boszorkány, Karácsony Apó

Minden helyes bekarikázás 1-1 pont, összesen 3 pont.
b) Aláhúzandó: Olaszország, Anglia, Franciaország
Minden helyes aláhúzás 1-1 pont, összesen 3 pont.
75

c) Seprűn közlekedik.
d) Mert Pére Noel a kéményen át közlekedik.
e) A kandallóba dobják a levelet.
f) Az ünnepi mazsolás puding.
8. összeolvadás: tudják, nénje; írásban jelölt teljes hasonulás: nézzük, lábbal; zöngésség
szerinti részleges hasonulás: fogtam, mosdik
írásban nem jelölt teljes hasonulás: a kimaradt szavak (szóljál, anyja)
Minden helyes besorolás 1-1 pont,
a mássalhangzótörvény megnevezése 2 pont, összesen 8 pont.
9. engedélyezze, üdvözöljem, kívánjak, emelje fel, gyönyörködjön, hahotázzon, meg

bocsátja
Minden helyes szóátalakítás 1-1 pont, összesen 7 pont.
10. fin-dzsa, temp-lom, pe-dze-ge-ti, Do-roty-tyá-tól, köny-vért, ta-xi

11. ablakból, könyvben, asztalhoz, tizenkilencszer, olvastok

Minden helyes toldalékolás 1-1 pont, összesen 5 pont.
Értékelés:
73–80 75–80 jeles, 5
61–72 63–74 jó, 4
48–60 52–62 közepes, 3
32–47 41–51 elégséges, 2
76

A magyar helyesírásról tanultak felmérése A változat
11. gyönyörű, eskü, színes, gyanú, pörgettyű, dicsér

2. X, 1, 2, 2, 1, X, 2, 2
Minden jó „tipp” 1-1 pont, összesen 8 pont.
3. I, I, H, I
Minden jó döntés 1-1 pont, összesen 4 pont.
4. Olvasd el a leckédet! Bárcsak egyetlen feladatban sem hibáznék! (Vajon) Egészségesen

táplálkoztok? Juj, de aranyos ez a kiskutya!
Minden jó átalakítás 1-1 pont, összesen 4 pont.
5. a) Bekarikázandó: könnyen elkészíthető, olcsó, hamar elkészíthető

Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen 3 pont.
b) Rövid ideig tartó főzés.
c) Megbarnulnak.
d) nagy alma; gerezd dió; kerek, édes keksz
Minden jól felsorolt elem 1-1 pont, összesen 3 pont.
e) Áthúzandó: citrom, keksz
Minden jó áthúzás 1-1 pont, összesen 2 pont.
6. Az almákat késsel körkörösen haladva hámoz(za)d meg, magházukat vájd ki! Az al-
mákat kb. 85–90 oC-os vízben abál(ja)d, azaz rövid ideig főz(ze)d! Kb. 5 perc múlva emel
(je)d ki, csepegtes(se)d le és citromlével ken(je)d be, hogy ne barnuljanak meg! A ki-
hűlt almákat tölts(e)d meg a vaníliás, mazsolás krémtúróval! A tetejüket tejszínhabbal,
diógerezdekkel és mazsolaszemekkel díszíts(e)d! Jól lehűtve, kerek kekszeken tálal(ja)d!
A feladatért 8 pont adható. Minden hibásan átalakított szóalak –1 pont.
Az igék hosszabb és rövidebb alakja és más szórend is elfogadható.
8. apály, bolyong, bújik, elsején, engedély, folyosó, gally, gyűjtés, jégpálya

77

9. Dessewffy, Joó, Pesthi, Rákóczi, Thököly, Werbőczy
Ha a másolásban a tanuló hibát vét, pontot veszít.
10. Mariannak, orról, nagyobból, gallyal

Minden jó toldalékolás 1-1 pont, összesen 4 pont.
Értékelés:
64–70 65–70 jeles, 5
53–63 55–64 jó, 4
42–52 46–54 közepes, 3
28–41 36–45 elégséges, 2
A magyar helyesírásról tanultak felmérése B változat
1. nagyszerű, saru, szíves, tanú, csengettyű, ígér

2. 1, 2, 2, 1, X, 1, 2, 2
Minden jó „tipp” 1-1 pont, összesen 8 pont.
3. H, H, I, I
Minden jó döntés 1-1 pont, összesen 4 pont.
4. Bárcsak javítanék matematikából! Naponta spóroltok? Jaj, de barátságos ez a kiscica! Ér-

kezzetek időben!
Minden jó átalakítás 1-1 pont, összesen 4 pont.
5. a) 5 dkg
b) 15 perc alatt.
c) Kettő.
d) A málnákhoz.
78

e) Bekarikázandó a szövegben: villával, habverővel
f) A munkafolyamat számozása: 2., 1., 4., 3.
Minden jó sorszám 1-1 pont, összesen 4 pont.
6. A málnát mosd meg, csepegtes(se)d le, tedd (tegyed) tálba! Két ép szemet te-
gyél félre a díszítéshez! A többihez ad(ja)d hozzá a citromlevet és a cukrot! Villával
nyomkod(ja)d szét a málnákat! Tedd (tegyed) bele a joghurtot, a gyümölcsöket habve-
rővel apríts(a)d fel! A tejszínből verj(él) kemény habot! Két szép pohárba oszd (osszad)
szét a jégkockákat! Önts(e)d rá a málnás italt! Tejszínhabból nyomj(ál) rá sipkákat, és
koronáz(za)d meg 1-1 szem málnával!
8. bélyeg, bolyhos, bújócskázik, folyó, fúj, rejtekhely, süllyed, kulcslyuk, sajog

9. Kazinczy, Lorántffy, Reguly, Soós, Thewrewk, Wathay

Ha a másolásban a tanuló hibát vét, pontot veszít.
10. Anettől, tollal, rövidebből, hússzor

Minden jó toldalékolás 1-1 pont, összesen 4 pont.
Értékelés:
64–70 65–70 jeles, 5
53–63 55–64 jó, 4
42–52 46–54 közepes, 3
28–41 36–45 elégséges, 2
79

A szavak alakjáról és szerkezetéről tanultak felmérése A változat
1. ugat, csahol, nyüszít, vonít, vakkant, morog

Minden jól másolt hangutánzó szó 1-1 pont, összesen 6 pont.
2. pepecsel, somfordál, ugribugri, bandukol

3. 1. H), 2. E), 3. F), 4. G), 5. A), 6. D), 7. C), 8. B)

Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 8 pont.
4. belső, kisebb, különböző, könnyű

Minden jó megadott szó 1-1 pont, összesen 4 pont.
5. a) Molnár Molnár vagy Egy ősi mesterség

Jó címválasztás 1 pont.
b) Lisztet készített a kenyérgabonából.
c) A 17. és a 18. században.
A helyes válasz minden eleme 1-1 pont, összesen 2 pont.
d) Egyházi vagy világi földesurak.
e) A gyáriparosodás miatt.
f) A gabona beszerzése, szállítása és értékesítése.
7. Bekarikázandó: egér, zebra, körte, csiga

8. Aláhúzandó: krumpli, pityóka; jófejű, értelmes

Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont.
9. két hangadó nem jön ki egymással; sír; mindenki tévedhet; dolgozik; hibázik
Minden jó jelentés 1-1 pont, összesen 5 pont.
80

10. szép|ség kis|e|bb olvas|o|tt lát|ná|m fiú|k|a|t
1 2 1 x 3 1 x 3 1 3 4 13x4
Minden jó alaktani elemzés 1-1 pont, összesen 5 pont.
Értékelés:
55–60 56–60 jeles, 5
46–54 47–55 jó, 4
36–45 39–46 közepes, 3
24–35 31–38 elégséges, 2
A szavak alakjáról és szerkezetéről tanultak felmérése B változat
1. nyávog, miákol, dorombol, csipog, vernyákol, morog

Minden jól másolt hangutánzó szó 1-1 pont, összesen 6 pont.
2. piszmog, matat, égimeszelő, botorkál

3. 1. B), 2. F), 3. G), 4. E), 5. H), 6. A), 7. D), 8. C)

Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen 8 pont.
4. olcsó, lassabb, sűrű, süllyed

Minden jó megadott szó 1-1 pont, összesen 4 pont.
5. a) Bodnár Bodnár vagy Egy ősi mesterség

b) Aláhúzandó: kádárok, pintérek.
Minden helyes aláhúzás 1-1 pont, összesen 2 pont.
c) A
bodnár vödröket, köpülőket, puttonyokat, hordókat, kádakat készített. A bognár
szekereket és kocsikat.
A helyes szakma megnevezése 1-1 pont, összesen 2 pont.
d) Kerekes, Kerékgyártó.
e) A dunántúli Kocs községről kapta az elnevezést.
f) 66 évvel későbbi.
81

g) Így könnyebben tudtak kereket formálni belőle.
7. Bekarikázandó: mandula, levél, rózsa, kormány

8. Aláhúzandó: paripa, kanca; tetszetős, gyönyörű

Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen 4 pont.
9. nehéz dologra vállalkozik; több ember jobban meg tud vizsgálni valamit; alszik; hallga-
tózik; nem minden jó, ami annak látszik
Minden jó jelentés 1-1 pont, összesen 5 pont.
10. jó|ság nagy|o|bb néz|e|tt olvas|ná|m lány|o|k|a|t

1 2 1 x 3 1 x 3 1 3 4 1 x3x4
Minden jó alaktani elemzés 1-1 pont, összesen 5 pont.
Értékelés:
55–60 56–60 jeles, 5
46–54 47–55 jó, 4
36–45 39–46 közepes, 3
24–35 31–38 elégséges, 2
Év végi felmérés A változat
1.
vakáció 7 7 7
edzőtábor 7 7 8
nyaralás 8 8 9
füttyszó 5 6 8
hullám 5 6 6
82

A szövegalkotásra adott osztályzatnak megfelelő pontszám, maximum pontszám 10.
3. A kiegészített szavak: pihenek, pihennek, kell, megkel, lábbal, lábal, tolat, tollat
4. kis-vas-út, meg-ál-ló, er-dész-há-zig, And-re-a

5. a) A varázslatos hetes vagy 7, a varázslatos

b) Bekarikázandó szavak: összege, három személy, égtájakat.
c) Aláhúzandó: A háromszögek és a négyszögek.
A jó aláhúzás 1 pont.
d) A sabbát a pihenéssel töltött szabadnap.
e) 1. A hetes szám ókori értelmezése 2. A tökéletes alakzatok 3. A sabbát
Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 3 pont.
7. Ábrahám Éva, Asztalos János, Kiss József, Kis Tünde, Kóródi Boglárka, Kovács Tamás, Sí-
pos Benő, Sipos Éva
8. Reszelj(él) le 12 dkg csokoládét! 4 dl tejszínből készíts(él) habot! 2 dl tejszínből, 3 to-

jás sárgájából, a lereszelt csokoládéból, egy csomag vaníliacukorból, 3 evőkanál cukorból
főzz(él) krémet! A kihűlt krémet dolgoz(za)d össze a tejszínhabbal! A masszát tölts(e)d
egy őzgerincformába, és fagyaszd (fagyasszad) le a mélyhűtőben!
9. Juj, de súlyos ez a súly! Ha ezzel a súllyal Károly egy ujjra sújt, bizony lesújtó véleményt
alkot róla Lujza.
83

10. Kerülgeti, mint macska a forró kását. Lovat ad alá. Szegény, mint a templom egere.
Csökönyös, mint a szamár.
Minden jó szólás 1-1 pont, összesen 4 pont.
Értékelés:
64–70 65–70 jeles, 5
53–63 55–64 jó, 4
42–52 46–54 közepes, 3
28–41 36–45 elégséges, 2
Év végi felmérés B változat
1.
szünidő 7 7 8
bodzatea 6 6 7
mennydörgés 9 10 11
narancsdzsem 9 9 12
csokifagyi 8 8 10
A szövegalkotásra adott osztályzatnak megfelelő pontszám, maximum pontszám 10.
3. A kiegészített szavak: varr, var; megy, meggy; vassal, vasal; hall, hal
4. nap-e-lem, fagy-lal-tért, meg-e-szi, And-rás

5. a) A világ egyik új csodája vagy A római Colosseum

b) Bekarikázandó szavak: ellipszis, Kr. u. 80-ban, 73 ezer
c) Gladiátor- és állatviadalok színhelyéül szolgált.
84

d) Igen, mert egy óriási sátorral lehetett befedni.
e) 1. Az ókori Róma új csodája 2. Gladiátor- és állatviadalok 3. Az építészeti remekmű
Minden jó vázlatpont 1-1 pont, összesen 3 pont.
7. Illés Ferenc, Pap Imola, Papp István, Takács Imre, Tímár Jenő, Timár Kata, Tóth Orsolya,
Ujj Mónika
8. Három felvert tojáshoz adj(ál) hozzá annyi reszelt sajtot, hogy kissé kemény mas�-
szát kapjál! Sóval és borssal ízesíts(e)d! A félbevágott kifliket egy kicsit piríts(a)d meg!
Ken(je)d meg őket vajjal, és tedd (tegyed) rá a sajtos, tojásos pépet a tetejükre! Sütőben
10-12 perc alatt süs(se)d aranysárgára!
9. Jaj, ez a kajlafülű, dölyfös hólyag folyton belém fojtja a szót bármilyen érdekes is a
selyemmajmok helyzetéről szóló eszmefuttatásom!
10. Megmossák a fejét. Bal lábbal kelt fel. A füle botját sem mozdítja. Kopog a szeme az
éhségtől.
Minden jó szólás 1-1 pont, összesen 4 pont.
Értékelés:
64–70 65–70 jeles, 5
53–63 55–64 jó, 4
42–52 46–54 közepes, 3
28–41 36–45 elégséges, 2
85

A felmérések tollbamondásainak szövege
Mindegyik tanulónak ugyanazt a szöveget diktáljuk le! A bekezdéseket jelezzük a gye-
rekeknek!
Tanév eleji felmérés

Amikor az ajtó kinyílt, az osztály már állt.
A katedra dobogója nyikorgott. Kengyelné hóna alatt aktatáska, Lajos bácsi sötét
ruhában. Kicsit öregebben, mint amikor elbúcsúztak, de vidáman, mint mindig. Az új
osztályfőnöküket mutatta be a fiúknak. Lajos bácsi kezet fogott a tanárnővel, és
búcsút intve kiment.
Félévi felmérés
„Két nappal ezután, csütörtökön, mikor a füvészkertre ráborult az este, a kis hídon álló
két őr egy sötét alak közeledtére fegyverbe lépett.
– Tisztelegj! – kiáltotta az egyik.
S erre mind a ketten égnek emelték ezüstös végű lándzsáikat, melyeken megcsillant
a halvány holdsugár.
(Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)
A magyar helyesírásról tanultak felmérése

Ottót nem szívesen hívták magukkal focizni a barátai. Mindig kicselezték az ellenfél
játékosai. Ha néha a kapu elé jutott, biztosan mellérúgta a labdát. Most is kihagyták a
csapatból. Mikor észrevette, így kérte őket:
– Én is szeretnék játszani veletek. Nagyon fogok igyekezni. Erről is szól a barátság.
A szavak alakjáról és szerkezetéről tanultak felmérése

A fiú még a gyanú árnyékát is el akarta kerülni. Esküvel állította, hogy semmi köze a
bábu eltűnéséhez. Még a batyuját is megmutatta. A tanúk azonban mást mondtak.
Az asszonyok seprűvel zavarták ki a faluból. Rohanás közben a saruja beleragadt a ká-
tyúba. Vándorolhatott tovább mezítláb.
Év végi felmérés
Nyolc hónappal ezelőtt izgalommal léptem át az osztály küszöbét. Vajon milyen lesz
ötödikesnek lenni? Most már mosolygok az akkori aggodalmaimon, hiszen csak az első
napok voltak kissé nehezek. Megismerkedtem az új tanáraimmal. Hamar megszok-
tam az új környezetet is.
Ebben a tanévben egy kicsit többet kellett tanulnom, mint tavaly, de mindig gyakorol-
tam. Remélem, látszik majd az eredménye a bizonyítványomban.
86

Javaslat a felmérések értékelésére
Az ország iskoláiban a helyi tantervekben eltérő %-os határokat állapítottak meg a készítői
és a pedagógusok. A minimum szint megállapításakor figyelembe kellett venni a helyi
körülményeket. Van, ahol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az
50% is kevés. Ezt elsősorban a tanulók képessége határozza meg, mégis országos tapasz-
talataim alapján igyekszem ebben is tanácsot adni.
A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os ha-
tárokat tartalmazó táblázatban:
Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok

Jeles 91–100% 93–100%
Jó 76–90% 79–92%
Közepes 60–75% 66–78%
Elégséges 40–59% 51–65%
Elégtelen 0–39% 0–50%
A komplex felméréseket – a pontszámok alapján – egy érdemjeggyel érdemes osztályoz-

ni. A tollbamondást viszont külön értékelném. Bár a felmérések feladatsorai között is ta-
lálhatók a helyesírási képesség mérését és értékelését szolgáló feladatok, ezek azonban
a tanítási órán külön kiemelt, többször ismételt feladattípusok és szavak közül kerültek ki.
A tollbamondások értékelésekor elsősorban az általam kiemelt szavakat vegyük figyelem-
be! Javításkor az alábbiakban általam javasolt javítókulcsot vegyük figyelembe, és ez alap-
ján számoljuk a hibapontokat! Erre nézvést még nehezebb értékelési „sablont” adnom. Egy
biztos, aki 2-nél több súlyos hibát vét 5. évfolyamon, nem adnék ötöst a tollbamondására.
Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyamoknak

A helyesírási hiba 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam
megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A mondatkezdő nagy-
X X X X
betű
A mondatvégi írásjel ös�-
X X X X
szetett mondatok végén
A mondatközi írásjel, a
vessző használata a tag- X X X X
mondatok határán
87

megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
Egyéb mondatközi írásjel
(pontosvessző, kettős- X X X X
pont)
A párbeszéd lejegyzése-
kor előforduló központo- X X X X
zási hibák
Betűtévesztés, betűcsere X X X X
Az idézés X X X X
A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁS-
MÓD A szótövek írása X X X X
begyakorolt szavakon
A szótövek írása nem
X X X X
A tőváltozatok írása (irat
X X X X
– írat, tol – toll típusúak)
A tőváltozatok írása (hú-
X X X X
szas–huszad típusúak)
A toldalékok írása,
mgh.-k a toldalékban (-ít, X X X X
-u, -ül, ról, -ről stb.)
A toldalékok írása, msh.-k
a toldalékokban (-t; -tt, X X X X
-b, -bb)
A toldalékok írása, msh.-k
a toldalékokban (szőjön X X X X
típusúak és a higgy)
A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD
Zöngésség sz. r. hasonu- X X X X
lás begyakorolt szavakon
A zöngésség sz. r. haso-

nulás nem begyakorolt X X X X
szavakon
A képzés h. sz. r. hasonu-
X X X X
lás begyakorolt szavakon
88

megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A képzés h. sz. r. haso-
nulás nem begyakorolt X X X X
szavakon
Az írásban nem jelölt
teljes hasonulás begya- X X X X
korolt szavakon
Az írásban nem jelölt
teljes hasonulás nem X X X X
Az írásban jelölt teljes
hason. begyakorolt sza- X X X X
vakon
Az írásban jelölt teljes
hasonulás nem begyako- X X X X
rolt szavakon
Az összeolvadás begya-
X X X X
korolt szavakon
Az összeolvadás nem
X X X X
A mássalhangzó-rövidülés X X X X
A mássalhangzó-kiesés X X X X
A HAGYOMÁNYOS
ÍRÁSMÓD begyakorolt X X X X
szavakon
A HAGYOMÁNYOS ÍRÁS-
MÓD nem begyakorolt X X X X
szavakon
AZ EGYSZERŰSÍTŐ
ÍRÁSMÓD begyakorolt X X X X
szavakon
AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁS-
MÓD nem begyakorolt X X X X
szavakon
89

megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A TULAJDONNEVEK
ÍRÁSA A személynevek X X X X
egyszerű esetei
A történelmi személyne-
X X X X
vek begyakorolt esetben
A történelmi személyne
vek nem begyakorolt X X X X
esetben
Az állatnevek X X X X
A földrajzi nevek (egyele-
X X X X
műek) és -i képzős alakjaik
A kötőjeles földrajzi ne-
vek (tanulmányok során
X X X X
előfordulók) és -i képzős
alakjaik
A kötőjeles földrajzi ne-
vek (tanulmányok során
X X X X
nem előfordulók) és -i
képzős alakjaik
A különírt elemekből álló
X X X X
földrajzi nevek
Egyéb tulajdonnevek be-
X X X X
gyakorolt szavakon
Egyéb tulajdonnevek nem
X X X X
Az elválasztás szótagolás
X X X X
szerint
Az elválasztás összetett
X X X X
szavak esetében
A számok helyesírása X X X X
A keltezés és toldalékos
X X X X
formái
A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGY-
BEÍRÁS A szóismétlések X X X X
írása (szókettőzés)
90

megnevezése 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3
A szóismétlések írása
X X X X
(napról napra típusúak)
A szóismétlés írása (örök-
X X X X
kön-örökké típusúak)
A mellérendelő szóössze-
tételek írása begyakorolt X X X X
szavakon
A mellérendelő szóössze-
tételek írása nem begya- X X X X
korolt szavakon
Az ikerszók írása begya-
X X X X
korolt szavakon
Az ikerszók írása nem be-
X X X X
gyakorolt szavakon
Az alárendelő szókapcso-
latok írása begyakorolt X X X X
szavakon
Az alárendelő szóössze-
tételek nem begyakorolt X X X X
szavakon
91

Az 5. évfolyamos magyar nyelv
tantárgy taneszközök
A 2012. december 21-én kihirdetett új kerettanterv magyar nyelv és irodalom művelt-
ségterületen A és B változatban jelent meg. Ezek a változatok teljesen megegyeznek
magyar nyelvből. Lényeges, koncepcióbeli eltérés csak irodalomból van az A és B válto-
zat között.
A 2013/14-es tanévre új és átdolgozott taneszközeim:

Nyelvtan 5. tankönyv ÚJ keményfedelű és puhafedelű változatban
Nyelvtan 5. munkafüzet ÚJ
Nyelvtan 5. felmérőfüzet
Nyelvtan és helyesírás tankönyv A jelenlegi javított, színessé tett munkáltató tankönyv
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok Átdolgozott
A Nyelvtan 5. tankönyv
Mit őriztem meg a korábbi tankönyvből az új Nyelvtan tankönyvben?
 Megmaradtak a témakörök.
 Az egyes leckék felépítése óravázlatként is használható.
 A tanulót partnerként kezelem (közvetlen hangnem, olvasmányos, könnyen érthető
anyanyelvi ismereteket közvetítő szövegek), amit eddig a lektorok a könyveim egyik
legnagyobb erényének tartották a módszertani gazdagságuk mellett.
 Kellő mennyiségű feladat az ismeretek begyakorlásához és az anyanyelvi képességek
fejlesztéséhez.
 Sok játékos feladat, nyelvi játék.
 Javaslat a tollbamondások elvégzésére az egyes leckéknél.
Miben új a Nyelvtan tankönyv?

 B/5-ös méretű.
 A színes illusztrációk még esztétikusabbá teszik.
 Modern tipográfiai megoldások.
 Minden fejezetnek van nyitóoldala, amely tájékoztatja a tanulókat az előzetes isme-
retekről, illetve a fejezet tartalmáról.
 A feladatok hármas szintezettségűek:
D könnyen megoldható feladat, ¨ közepesen nehéz feladat, ¡ nehéz feladat.
Egyes feladatoknál a munkaformákra tett javaslataimat ikonok jelzik (páros munka és cso-
portmunka).
A kollégák kérésére a fogalmazás tanítását szolgáló fejezetek is vannak a tankönyvben,
Szövegelünk címmel.
A bemutatóóráim és a kollégák visszajelzései alapján még inkább követtem a könnyebb
tananyagrészektől a nehezebb tananyag tanítása felé haladás elvét. Pl.: A szavak jelenté-
92

se témakör nem a hagyományosnak számító egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú
szavak tanításával kezdődik, hanem a hangutánzó és a hangulatfestő; a hasonló alakú és
ellentétes jelentésű szavak tanításával.
A könyv végén a Fogalomtár, az Összefoglaló táblázatok után található a Szövegek
a tollbamondáshoz, amelyek nemcsak önellenőrzéshez használható, hanem a gyenge
helyesírási képességű tanulók fejlesztésére másolandó szövegként. Ugyanezt a célt szol-
gálja a Szógyűjtemény is.
Több feladat található a szövegértő képesség fejlesztésére.
Előszó
Az Előszóban arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről
fognak tanulni az 5. évfolyamon, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fon-
tosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anya-
nyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.
Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabá-
lyai című könyv megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamtól kezdve kértem
a szülőket, áldozzanak erre a fontos kiadványra, hiszen nekik is bármikor szükségük le-
het rá.
Hasznos információk
A piros alapon fehér, vastag betűvel szedett, felkiáltójellel ellátott tudnivalók megtanu-
landók. A piros alapon fehér betűvel szedett megfogalmazások a jó, ha tudod kategóriá-
ba tartoznak, elsősorban a tehetséggondozást szolgálják. A rövidítések megismerése na-
gyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. Mennyivel könnyebb, gyorsabb leírni
azt, hogy kh, mint azt, kötőhangzó. A tanulás tanításához elengedhetetlen az alapvető ké-
zikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete.
Amit már tudsz az anyanyelvedről

Ez a fejezet a többihez hasonlóan nyitóoldallal kezdődik. A nyitóoldalakon mindig van
egy témakörhöz illeszkedő mottó, illetve egy rövid szöveg, ami tájékoztatja a tanulót, mi-
ről fog tanulni az adott témakörben. Igyekeztem úgy megfogalmazni ezeket a szövege-
ket, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését az adott tananyagrész iránt.
A tankönyv és a munkafüzet első fejezetét úgy alkottam meg, hogy a feladatok megol-
dásakor lehetőleg minden tanulónak legyen része sikerélményben. Az alsó tagozaton ta-
nult ismeretek felidézésében jó szolgálatot tehetnek a táblázatok és a gondolati térképek.
A tankönyvben külön fejezetben a fogalmazásórán tanultakat is feleleveníthetjük: elbe-
szélés, párbeszéd, leírás, jellemzés, levél. A „minta” fogalmazások a szövegértő képesség
szintjének megállapításához is felhasználhatók.
A kommunikáció
A fejezet első olvasmányában a tanulók megismerkednek a kommunikáció fogalmával,
a kommunikációs helyzet alapelemeivel, a beszélő és a hallgató szerepével. A kommuni-
93

kációs helyzetgyakorlatok azonban nemcsak itt, hanem a tankönyv valamennyi fejezeté-
ben megtalálhatók.
Az anyanyelvünk alfejezet Urbán János Anyanyelvem című versének részletével indul. Ezt
követően a tanulók gyermekkori emlékeinek felidézésével teremthetünk közvetlen kap-
csolatot a személyiségük és anyanyelvük között. A Helyesejtési feladatok gyakorlatait tré-
ningszerűen érdemes végeztetnünk a tanulókkal. Egy feladatot többször, több órán is
mondassunk el a tanulókkal!
A Beszédes jelek leckében a tanulók megismerkednek a természetes és a mesterséges je-
lekkel. Megérthetik, hogy a nyelv valójában egy mesterséges jelrendszer. Külön foglalko-
zom a siketek jelnyelvével és a vakok és gyengénlátók Braille-írásával. A felső tagozatos ke-
rettantervben a Fejlesztési területek – nevelési célok között ez is szerepel: „Felelősségvállalás
másokért, önkéntesség… Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes
helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasz-
talatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a se-
gítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.”
Nekem is hőn áhított vágyam, hogy a mai fiatalok mások iránt toleránsabbak, a másság-
gal elfogadóbbak legyenek, és majdan erre neveljék gyermekeiket is.
Tapasztalataim szerint a gyerekek egyik kedvenc fejezete A testbeszéd. Kit ne érdekelne,
hogy mit lehet kiolvasni a másik mozdulataiból, arcjátékából? Hogyan válhat számára nyil-
vánvalóvá az, hogy a beszélgetőtársa mást mond a szájával, mint amit a szemével üzen.
A beszédes szemekről már nem is beszélve. Megismerkednek az alapvető gesztusokkal,
a távolságtartással, a kézfogással, az arc- és állgesztusokkal, valamint a szem és a pillantás
kifejező erejével.
A Mindennapos kommunikációs helyzeteink fejezetben A kapcsolatfelvétel és a kapcsolat-
tartás, a Szándéknyilvánítás, valamint a Beszélgetés című leckékben a következő kulcsfogal-
makkal találkoznak a tanítványaink: beszédhelyzet, köszönés, bemutatkozás, bemutatás, meg-
szólítás. Külön foglalkozom a modern beszélgetési formákkal: a telefonálással és a Skype-
pal, illetve a telefonálás illemszabályaival. A Skype használata és illemtana a 6. évfolyamos
tankönyvben található.
A modern írásbeli kapcsolatok című leckében az SMS és az e-mail kapott helyet. Bár a
felmérések szerint a mai fiatalok egyre kevesebbet használják az e-mailt, de a tanulmá-
nyi versenyek feladatlapjainak beküldésekor, majdan középiskolában az otthoni feladatok
elküldésekor még jó szolgálatot tehetnek az itt szerzett ismereteik. Bár ki tudja, milyen új
levelezési csatornák fognak akkor működni?
Korunk képírása az emotikonok használatán alapszik. Újabb és újabb szmájlik jelennek
meg, a mai ifjúság határtalan kreativitásának bizonyítékaként.
A tankönyv oldalain megjelenik a Mézga család is. MZ/X 30. századra megálmodott új
magyar nyelve, amelyet Romhányi József és Nepp József mesterségesen alkotott, mára
kezd valósággá válni. Gondoljunk csak az ezekhez hasonló rövidítésekre: szvsz = szerény
véleményem szerint, nm = nincs mit, +6o = megható, jo8 = Jó éjt! vok = vagyok, tom =
tudom.
94

Hang és betű
Az 5. évfolyamos tananyag legnehezebbnek tűnő témaköre. Az új kerettanterv is na-
gyobb órakeretet szán a hangtani ismeretek tanításának. Meggyőződésem, hogy ered-
ményesebben taníthatjuk a helyes ejtést, ha tanítványaink tisztában vannak beszélőszer-
veik működésével, a beszédhangok csoportjainak sajátosságaival. Az ejtési hibák korrek-
ciójakor is építhetünk tudásukra. A beszédhangok tulajdonságainak ismerete nagy szol-
gálatot tesz a helyesírás tanításakor is. Gondoljunk csak a zöngés, zöngétlen mássalhang-
zókra, hiszen ezek jellegzetességei nélkül semmit sem értenek meg a zöngésség szerin-
ti részleges hasonulásból. Terjedőben van a „-nákozás”. Ha annyit megjegyeznek a tanuló-
ink, hogy feltételes mód, jelen idő, E/1. személyben nincs illeszkedés, már könnyebb lesz
számunkra ennek a nyelvhelyességi hibának a tudatos javítása. Tehát nem szívesen aludnák
még egy kicsit, hanem aludnék.
A magánhangzótörvények közül az hangrendet és az illeszkedést tanítjuk. A mással-
hangzótörvények megismerésére látszólag kevés időt szántam. Ennek az az oka, hogy a
következő, A magyar helyesírás témakörben a szóelemzés elvével kezdünk, és akkor alka-
lom nyílik a begyakorlásra is.
A Szövegelünk fejezetben az elbeszéléssel foglalkozunk. A szövegek és a hozzájuk kap-
csolódó feladatok a gyerekek életéhez kapcsolódnak: lovaglás, kalandpark, de található
közöttük részlet Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből.
A magyar helyesírás
Az 1–4. évfolyamokon sok helyesírási szabállyal ismerkedtek meg a gyerekek. A 2012-es
kerettanterv kulcsfogalmai között van valamennyi helyesírási alapelv és az elválasztás is.
A szótagolás szerinti elválasztást a magánhangzótörvényeket követően vettem. Az össze-
tett szavak elválasztási szabályainak megismerése az egyszerű és összetett szavak közöt-
ti különbség tanulását követi.
A témakör egy nagyon gyakorlati leckével kezdődik: Hogyan használd A magyar helyes-
írás szabályai című kiadványt?
A helyesírási alapelvek közül először a szóelemző írásmód kerül terítékre. Szándékosan
használom az írásmód megnevezést, hiszen így használja a helyesírási szabályzat is. Tisz-
tában vagyok vele, hogy egyre kevesebb gyermeknek van saját segédkönyve, ezért a sza-
bályzat legfontosabb szabályai, a gyermekek által könnyebben érthető megfogalmazás-
ban a tankönyvben is megtalálhatók. A kiejtés elve szerint írandó szavak helyes leírásában
nagy segítséget nyújt a helyesejtési gyakorlatok rendszeres végeztetése. A hagyományos
írásmódú, régies írású családnevekre a gyerekeknek tanulmányaik során, a j-ly használatá-
ra pedig a mindennapi életben van szükségük. Az egyszerűsítés elvét valójában azóta al-
kalmazzák a gyerekek, amióta megtanultak írni.
A szavak alakja és szerkezete

A hangalak és jelentés fogalmának tisztázását követően szakítottam a hagyományos je-
lentéstani csoportosítás sorrendjével. Elsőként a hangutánzó szavakat ismerik meg a gye-
rekek, hiszen e szócsoport megértése áll hozzájuk a legközelebb. A beszédtanulás kezdeti
95

szakaszában elsők között a hangutánzó szavakat ismételgették: vau-vau, cin-cin, mek-mek
stb. A hangulatfestő szavak jórészt a nyelv tréfás, játékos alkotásai. Hangulatossá tehetik a
nyelvtanórát is.
A hasonló alakú szavakról szól a következő lecke a tankönyvben. Használatuk sok gon-
dot okoz nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyerekeknek is. Sajnálom, hogy kimaradt a ke-
rettantervi kulcsfogalmak közül.
Az ellentétes jelentésű szavak szövegeken belüli funkciói között szintén megtaláljuk a hu-
mor elemeit, de kiválóan lehet alkalmazni őket a helyesírás gyakorlására is.
Az új kerettantervnek megfelelően hangsúlyosabb szerephez jutottak az egyjelentésű,
többjelentésű és azonos alakú szavak. A többjelentésű és azonos alakú szavak megkülönböz-
tetése nem könnyű a tanulók számára. Vitás esetekben mindenképpen a Magyar értelmező
kéziszótárt érdemes segítségül hívni. Természetesen jó szolgálatot tesznek az illusztrációk is,
amelyekben bővelkedik a tankönyv. Igen érdekesek az azonos alakú szavak. Vannak közöttük
olyanok, amelyeknek a szótárakban található alakja egyezik meg. Pl.: dob, csap, ég, ér, fal, fog,
hall, hat, hát, nyár, nyír, nyúl, sír, szív stb. Akadnak olyan szavak, amelyek toldalékos alakja azo-
nos alakú. Pl.: legyek, merek, sebesen, fejed, várnak stb. Előfordul, amikor egy szótári alak és egy
toldalékos szó azonos alakú. Pl.: török, hasad, telek, font, állam, fogad, szemét, rácsuk, karom,
verem, köröm stb. Mindegyikre sok példa található a metanyelvi szövegben.
A gyerekek számára oly kedves és ismert emotikonokat a rokon értelmű szavak tanítása-
kor is jól tudjuk használni. A rokon értelmű szavak kiválóan alkalmasak a szókincsbővítésre,
amelybe bevonhatjuk a szólásokat és a közmondásokat is. A szólások rendkívül értékes
elemei nyelvünknek. Egy szónál szemléletesebben, árnyaltabban tudjuk vele kifejezni ma-
gunkat. Ennél a leckénél tértem ki O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című
gyűjteményének használatára. A betűrend ismeretére most is szüksége lesz a tanítványa-
inknak, és meg kell ismerniük a vezérszó fogalmát, és azt, hogy a szólások mindig dőlt
betűvel, a közmondások álló betűvel vannak szedve.
A leírás és a levél műfaji sajátosságainak bemutatását Harry Potter történeteire alapoz-
tam. Az erumpentről állatleírást olvashatnak, a folyamatleírást a kviddics játék leírásán
szemléltettem, valamint formai és tartalmi szempontból elemezhetjük Sirius Harrynek írt
levelét. Azt tapasztaltam, hogy a tanulók szívesebben alkotnak fantáziafogalmazásokat.
Az ott szerzett alkotói sikerélmény erőt ad számukra a valós témájú fogalmazások élmény-
szerű megírásához.
A szavak szerkezetének vizsgálata elengedhetetlen feltétele a helyesírás tanításának, a he-
lyesírási képesség fejlesztésének, valamint az anyanyelv tudatos használatának. A szótő és
a toldalékok vizsgálata már 1. évfolyamon megkezdődik. A toldalékok fajtáinak szerepét
nehezen értik meg alsó tagozatos korukban. Ennek tisztázása az 5. évfolyam feladata. Az
alaktani táblázatok tartalmazzák a leggyakrabban használt képzőket, jeleket, ragokat. Ezek
a táblázatok azonban csak tájékoztató jellegűek. Igazi tartalommal a szófajtan és mon-
dattan tanulása közben töltődnek meg. Mivel a folyamatos gyakorlás híve vagyok, ezért
alaktani elemzések minden évfolyam tankönyvében szép számmal találhatók.
A Fogalomtár követelmény a mai tankönyvekben. Jó szolgálatot tesz az ismeretek fel-
elevenítésekor. Az Összefoglaló táblázatok a tanulók rendszerszemléletének kialakítását
96

segítik. Kollégák kérésére állítottam össze egy szógyűjteményt, ami jó anyagot biztosít
másolással, tollbamondással történő helyesírási képességfejlesztésre.
Korábban a kézikönyvben kaptak helyet a tollbamondásszövegek. Éppen a gyengébb
helyesírási képességű gyerekekre gondolván raktam be a tankönyvbe, hogy tollbamon-
dás helyett másolással fejlesszék a helyesírási képességüket. Természetesen önellenőrzés-
kor is lehet használni őket.
Nyelvtan munkafüzet
 B/5-ös méretű.
 Színes.
 Felépítése azonos a tankönyv felépítésével. Ez alól a Kommunikáció fejezet és a Szöve-
gelünk fejezetek a kivételek. Azoknak minden feladata a tankönyvben található.
 Kellő mennyiségű feladat áll rendelkezésre az ismeretek begyakorlásához és az anya-
nyelvi képességek fejlesztéséhez.
 Hármas szintezettségű feladatok a tankönyvhöz hasonlóan.
 Egyes feladatoknál a munkaformákra tett javaslataimat ikonok jelzik (páros munka és
csoportmunka).
 Minden lecke után Házi feladat rész található, amelyekben a feladatok a differenciá-
lásra is alkalmasak, illetve a folyamatos gyakorlásra.
Felmérőfüzet
A felmérések megírásakor a tanulók nemcsak az anyanyelvi ismereteikről adhatnak szá-
mot, hanem arról is, milyen szinten van a helyesírási, szövegértési és szövegalkotási képes-
ségük.
Minden felmérésből A és B változat készült. Ezek között szintkülönbség nincs. Ugyan-
azokat a feladattípusokat oldják meg a gyerekek, természetesen más szóanyagon.
A tollbamondások megírására a füzet végén van hely. A tanmeneteimben ezeket min-
dig a felmérés megíratását követő órán javaslom lediktálni.
A felmérések értékelésére a kézikönyv egy későbbi fejezetében teszek javaslatot.
Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás

Évek óta nagy a sikere az eredeti Nyelvtan és helyesírás tankönyvhöz az Apáczai Kiadó fej-
lesztésében 2010-ben megjelent interaktív tananyag-feldolgozásnak, amely a Nyelvtan 5.
tankönyvhöz is teljes mértékben használható.
A szoftver egyes témakörei teljesen megegyeznek a tankönyv témaköreivel. Bár jelen
esetben sorrendi eltérés lehet közöttük. A tanári kézikönyvben található tollbamondás
szövegek a tankönyvben szereplő számozás szerint külön fejezetben szerepelnek.
Ugyancsak külön részt szenteltem a helyesejtési gyakorlatoknak is, így minden nyelvtan-
órán tréningszerűen végezhetők az ott található gyakorlatok.
97

Külön szeretném felhívni a kollégák figyelmét a Szemléltetés fejezetre. Itt főleg az isme-
retek, szabályok elsajátíttatásához találnak illusztrációkat. Az animációk a gyerekek vizuális
emlékezetét fejlesztik. A színes mozgó ábrák az elsődleges bevésést segítik. Ezek a szemlél-
tetőanyagok néhány másodperc alatt lejátszhatók, és többször megismételhetők. A szavak
alakja és szerkezete témakörben főleg rajzos animációkkal találkoznak a tanulók. Meggyő-
ződésem, hogy a magán- és mássalhangzótörvények tanítását is jól szolgálják ezek a szem-
léltetések, ahol az animáció során igyekeztem színekkel is irányítani a gyerekek figyelmét.
Az interaktív feladatok egy része előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, má-
sik részük más oldalról világít meg egy-egy helyesírási problémát. Akadnak azonban olya-
nok is, amelyek megkönnyítik a tankönyvi feladatok megoldásának ellenőrzését. A kom-
munikáció fejezet tanításához rövid filmrészletek is rendelkezésére állnak a kollégáknak.
Tanítványaink nemcsak játszani, hanem versenyezni is szeretnek. A visszajelzések alap-
ján az egyik kedvenc játék a Helyesírási gyémántok. A szabály a következő: a játékosoknak
öt fordulóban kell kiválasztaniuk kattintással a három szóalak közül azt, amelyik helyes-
írási szempontból hibátlan. A jó döntés után a játékos elvehet a gyémántok közül egyet.
Hibázáskor nem lehet gyémántot gyűjteni. Az győz, akinek több gyémántja lesz a játék vé-
gén. A másik nagy kedvenc a Kiút a mocsárból játék; lényege, hogy a játékosoknak egy ja-
guárt és egy cobolyt kell kijuttatniuk a mocsárból. A jaguár csak olyan zsámbékra ugor-
hat, amelyiken j betűvel, a coboly pedig olyanra, amelyiken ly-nal írandó szó található.
Ha rossz helyre ugrik bármelyik állat, elölről kell kezdenie az átkelést. Kiváló gyakorlási
mód, hiszen hibázáskor sem látja a játékos helytelenül leírva a szót. A helyes megoldásai
viszont a szeme előtt lesznek, s reméljük, mélyen elraktározódnak. Nagyon fontos, hogy a
program könnyen kezelhető, és interaktív tábla nélkül is működtethető.
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok

Az anyanyelvi kompetenciák közül talán az egyik legfontosabb a szövegértő képesség
fejlesztése. A tanulás tanítása ugyanis elképzelhetetlen szövegértő olvasás nélkül. Az önál-
ló tanulási technikák megtanítása, elsajátítása viszont alapfeltétele az élethosszig tartó ta-
nulásnak. A szövegértés feltétele tehát egyrészt a gyors és pontos dekódolás, másrészt
egy meglehetősen összetett gondolkodási folyamat zavartalan működése.
Ezen okok miatt jelentette meg az Apáczai Kiadó a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok
című taneszközeit, előbb az alsó tagozatosok (1–4. évfolyam), majd a felső tagozatosok
(5–8. évfolyam) számára.
A felső tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést
fejlesztő gyakorlatok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasz-
talataimat felhasználva olyan tankönyv készítésére törekedtem, amely megfelel a Nemzeti
alaptanterv és a kerettanterv elvárásainak, az életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklő-
dési körének, így alkalmas a gyerekek szövegértő képességének fejlesztésére.
A tanulók – optimális esetben – a 4. évfolyam végére elérik az olvasási képesség 2. szint-
jét, azaz az olvasástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kifej-
tett gondolatok, információk szó szerinti megértésére. Szándékosan használtam az opti-
98

mális kifejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem jut el minden negyedikes, ezért tartom
fontosnak, hogy – főleg ötödik osztályban – ezekkel a tanulókkal gyakoroljuk az olvasás
technikáját és az értő olvasást is.
Szem előtt tartottam a szövegértő képesség hatékony fejlesztésének szempontjait,
amelyek a következők:
 az ismeretnyújtás és a képességfejlesztés helyes aránya;
 életkornak és érdeklődési körnek megfelelő szövegválasztás;
 változatos, érdekes szövegfeldolgozási módszerek alkalmazása;
 együttműködésen alapuló munkaformák előtérbe helyezése;
 egyéni fejlettséghez igazodó differenciálás;
 a fejlődés nyomon követésének elősegítése;
 rendszeres feltáró és fejlesztő értékelés biztosítása.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a
következő szempontokat vettem figyelembe:
 A szövegek ne legyenek hosszúak. Lehetőleg fél, illetve egy oldalas szövegeket vá-
lasztottam. Tapasztalataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elri-
asztják az olvasástól. A kollégák is tisztában vannak azzal, hogy hosszú szövegek ese-
tében fizikai képtelenség egyes tanulókat megvárni, mire végeznek az olvasással. Ők
eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvasták a szöveget, nincsenek
tisztában a szöveg témájával, esetleg befejezésével.
A szöveg keltse fel a tanulók érdeklődését. Az olvasásra való késztetéskor a felnőtt ol-
vasó számára is fontos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki.
Nincs ez másként a gyerekek esetén sem.
A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint do-
kumentumszöveg, melyek százalékos megoszlása: 30% elbeszélő, 40% magyarázó-is-
meretközlő, 30% dokumentumszöveg.
Az átdolgozott és megújult, TKV/4077/11/2013 határozati számon tankönyvvé nyilvání-
tott munkafüzetbe új szövegek is kerültek a hozzájuk tartozó feladatsorokkal együtt. Ezek
a következők:
 Hot dogs (részlet Thomas Brezina Szupersrácok – kozmikus küldetés című regényéből),
 Padovai Szent Antal (életrajz),
 Orczy Kalandpark (dokumentumszöveg, szórólap)
 Versenyfelhívás (dokumentumszöveg, szórólap),
 Okostelefon használata okosan (dokumentumszöveg).
A kollégák kérése alapján került több dokumentumszöveg a munkafüzetbe, mivel ta-
pasztalataik szerint ennek a szövegtípusnak a megértése okozza a legtöbb gondot a ta-
nulóknak.
A magyarázó-ismeretközlő szövegek feldolgozására megkérhetjük más szakos kollégá-
inkat is. Például történelemórán értelmezhető A Kheopsz-piramis, technika és életvitel órán
a Szalvétatechnika, természetismeret órán a Térképen barangolva című szöveg.
A feladatsorok alkalmasak a szövegfeldolgozás algoritmus gyakoroltatására. A szöveg-
áttekintés, a szöveg témájának megnevezése, az ismeretlen kifejezések magyarázata, a
99

szöveg bekezdések szerinti feldolgozása – adatkeresés, lényegkiemelés, felosztások, rend-
szerezések –, a szöveg újraolvasása, vázlatírás szükséges ahhoz, hogy a tanulók képesek
legyenek egy-egy tantárgy ismeretanyagának otthoni, önálló elsajátítására. Vannak olyan
feladattípusok, például a felosztások, rendszerezések megértése – táblázatok alkotása,
grafikonok, diagramok értelmezése –, amelyekre magyarórákon nincs mód és lehetőség.
Ezek megtanítása és alkalmaztatása elsősorban a természettudományos ismereteket ok-
tató kollégáink feladata.
A szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó feladatsorok a jobb
oldalon találhatók. Így a tanulóknak nem kell lapozniuk feladatmegoldás közben, nyu-
godtan búvárkodhatnak a szövegben. Erre kell ösztönöznünk őket, hiszen a feladatok
megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keresniük a megoldásokat, nem az
emlékezetükre kell hagyatkozniuk.
A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak –
tények kiválasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása –, hanem az értelmező
szint elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az
önálló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Az
értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz
közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt.
Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén ol-
vasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy
ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy
benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, melyek
itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak a tanulók, tanárok, szülők
számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem
megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fo-
gódzót. Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a
képességfejlesztést.
Javaslom a kedves kollégáknak, hogy a szövegek feldolgozásakor a nem szakrendsze-
rű órákon is nyugodt tempót, változatos módszereket és munkaformákat alkalmazzanak.
Ezeket a szövegeket nem lehet és nem is kell egy tanórán feldolgozni. Sokszor két-három
órát is rá kell szánnunk. A feladatok utasítását minden esetben értelmezzük, eleinte kö-
zösen. Nem léphetünk úgy előre, ha a felzárkóztatandó gyerekek egyedül küzdenek a
feladatmegoldással, mert a kudarcnak nagyobb a valószínűsége, mint a sikerélménynek.
Ilyenkor a pontozástól vagy teljesen el kell tekinteni, vagy például csoportmunka, páros
munka alkalmazása esetén mindenki azonos pontszámot kapjon. De alkalmazhatunk
másfajta értékelést is. Kaphatnak például piros pontot, csillagot, kis képdarabot a hibátlan
megoldásért. Ez utóbbiból egy képet is kirakhatnak. A feltáró vagy fejlesztő szóbeli érté-
kelésre minden feladat ellenőrzése után időt kell szánnunk.
Természetesen a szövegek használhatók tehetséggondozásra is. A jó képességű tanulók
önállóan vagy csoport-, illetve páros munkában dolgozhatnak, esetleg részben vagy telje-
sen egyénre szabott munkaformát is lehet alkalmazni.
Bors József megújult grafikái és fotómontázsai még esztétikusabbá tették a taneszközt.
100

A szövegértés interaktív tananyag-feldolgozás
Az elmúlt években hazai és nemzetközi felmérések sokasága igazolta, hogy a magyar
diákok szövegértésével komoly problémák vannak. Az alsó tagozatban még jól, a koruk-
nak megfelelően olvasó kisdiákok jelentős része a későbbiekben keveset és nehezen ol-
vas, a hosszú szövegeket elutasítja, és az értő, értelmező olvasás is gondot okoz számukra.
Úgy gondolom, minden eszközt fel kell használnunk ahhoz, hogy a felsős tanulók is szí-
vesen olvassanak, ehhez azonban érteniük kell az olvasottakat. Egy ilyen eszköz az interak-
tív tananyag-feldolgozások tanórai alkalmazása. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a Szö-
vegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvemhez készült digitális taneszközök is Ma-
gyar Termék Nagydíjat kaptak az Apáczai Kiadó többi interaktív taneszközeivel együtt.
Sajnos nem készülhetett valamennyi szöveghez interaktív tananyag-feldolgozás. Ezért
igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek körében a legnagyobb
sikert aratták. Végül a 22 szövegből 15-öt dolgoztam fel digitális formában:
1. A három jó tanács
2. A Nap és a Hold
3. Mese
4. Lakatos Imre hőstette
5. A láthatatlan ember
6. Miért csíkos a zebra?
7. A vörös óriáskenguru
8. A vörös gém
9. Szólások a konyhából
10. Magyaros ételeink
11. A Kheopsz-piramis
12. Turistaként a világűrben
13. Szalvétatechnika
14. Készíts csapadékmérőt!
15. Az Esztramos-hegy
A programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok,
továbbá bármikor vissza lehet lépni a főmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is
megfelelően jelöltek.
Az egyes funkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is választhatók, aktiválha-
tók. Ez azért fontos, mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy
projektor és egy számítógép.
Minden egyes téma Gyakoroljunk! része 2-4 gyakorló feladatot tartalmaz, majd a Téma-
feladatok az ismeretek elmélyítésére, értelmezésére szolgálnak. Innen (is) elindíthatók azok
az interaktív feladatok, játékok, amelyek a gyermekek aktivitását feltételezik, előzetes tudá-
sukra építve. Itt merőben más feladatok várják a diákot, mint amelyeket már a nyomtatott
tankönyvből ismert. A gyakorló és játékos feladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói,
ismeretei azonosak a tankönyvéivel, a szemléltetés, a feldolgozás már egészen más: a ta-
nulók rövid filmrészlethez alkothatnak kísérőszöveget, játszhatnak a géppel társasjátékot
101

(párosan vagy egyénileg), amelynek lépései csak helyes válasz esetén realizálódnak. Keres-
hetnek kakukktojást, vagy éppen Afrika térképét egészíthetik ki beszédes rajzokkal.
A feladatok megoldásáról a gyermek azonnali visszajelzést kap, mégpedig mindig a le-
hető legegyszerűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahú-
zás), azt a gép eleve nem engedi, tehát csak helyes megoldást fogad el. A helytelen reakci-
óra figyelmeztető felirat (felugró ablak) jelenik meg: Legközelebb biztosan sikerülni fog! –
szöveggel, és ujjával figyelmeztető kislány rajzával. Ekkor újra kell próbálkoznia a gyakorló
diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig Ügyes vagy! felirat és ujjongó gyermek rajza
jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig,
amíg el nem találjuk a helyes megoldást. A szoftver tehát az ösztönző, dicséreten alapu-
ló ismeretszerzésre épít, hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása után
nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket akár egyéni módon és tempóban is kutakodni,
kísérletezni. Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások nem is megengedettek, a jó
válaszig bátran lehet kísérletezni.
102

Tanulásszervezés, tanulásmódszertan
A kompetencia alapú oktatás című fejezetnek a tanuláselméleti háttér megváltozásáról
szóló részében már kifejtettem, hogy a pedagógusszerep megváltozásának egyik kulcs-
fontosságú területe éppen az, hogy a pedagógus a tudás átadója helyett a tanulási folya-
mat megszervezője legyen. Ez a szervezési tevékenység alkalmat biztosít a tanító, tanár
számára, hogy a hagyományos és „modern” tanulásszervezési módokat ötvözze – tanítvá-
nyai képességének, az osztály fejlettségi szintjének ismeretében. Ezeket a szervezési mó-
dokat a tanuló szempontjából munkaformaként értelmezzük.
A következőkben ezekkel a módszerekkel, illetve munkaformákkal kapcsolatos ismerete-
iket eleveníthetitek fel, kedves kollégák, illetve megerősíthetitek magatokat abban, hogy
jó úton jártok.
A hagyományos tanulásszervezés
A hagyományos tanulásszervezés két fajtája a frontális osztálymunka és az önálló mun-
ka, amelyek a mai oktatásban a leggyakrabban előfordulnak. Előnyeiket és hátrányaikat
minden pedagógus ismeri, sőt a gyakorlatban tapasztalja is.
A frontális osztálymunkát leginkább az új ismeretet feldolgozó órákon alkalmazzuk, már
csak abból a meggondolásból is, hogy bizonyos ismereteket minden tanulónak – képes-
ségeitől függetlenül – ugyanúgy kell tudnia. Ekkor érvényesül leginkább a hagyományos
pedagógusszerep, amikor a tanító, tanár a tudás átadójaként a tanulási folyamatban rop-
pant aktív szerepet tölt be. Ugyanakkor a tanuló passzív szerepre van kárhoztatva, csupán
a tudás befogadására korlátozódik a lehetősége. Ezért nehéz a gyerekek figyelmét és ér-
deklődését hosszú ideig ébren tartani.
Az önálló munka lényege, hogy a tanuló egyedül dolgozik. Az osztály vagy csoport min-
den tanulója ugyanazt a feladatot végzi, és egyedül tevékenykedik, ezért ezt a szakiroda-
lom egyedül végzett munkának is nevezi. A leggyakrabban előforduló probléma, hogy a
képességeikhez közelebb álló feladat esetén a gyorsabb munkatempójú tanulók már rég
elkészültek a megoldással – vagy jól, vagy rosszul –, a többiek viszont még csak a feladat
értelmezésével küzdenek.
Vannak olyan esetek, amikor a tanulókat képességeik alapján csoportokba soroljuk: jók,
közepesek, gyengék. Néha fantázianeveket is kapnak, azonban minden gyerek tisztában
van az elnevezés valódi jelentésével, azaz hogy kit soroltunk a jó, a közepes vagy a gyen-
ge kategóriába. Bár a csoportok eltérő feladatot kapnak, tagjainak a megoldással egye-
dül, önállóan kell megbirkózniuk. Ezt a munkaformát nevezi a szakirodalom rétegmunká-
nak. Ezzel a munkaformával több probléma is van. Az első: maga a csoportba való besoro-
lás, amelynek alapja a pedagógus benyomása a gyerekekről. A másik probléma a vélt ké-
pességszint és a feladatok összeillesztése. Mert hát miként is értelmezhető az átlagos szint
(mihez, kihez képest)? Ki az átlagos képességű tanuló? Ki gyenge vagy kiemelkedő képes-
ségű? A harmadik probléma, hogy a tanulók csoportfüggővé válhatnak. Kevés esélye van
a csoportból való kikerülésnek, tehát ez csupán a szinten tartást eredményezi.
103

Hatékonyabb tanulásszervezési módszerek – tanulói munkaformák
Ezen módszerek és munkaformák alkalmazásának alapját a konstruktivista pedagógi-
ai szemlélet térhódítása teremtette meg. Erről a tudás- és tanulásfelfogásról már írtam
A kompetencia alapú oktatás című fejezetben; az a lényege, hogy tudását mindenki maga
alkotja meg, maga konstruálja. A tanulóknak ebben a gondolkodási folyamatban aktívan
részt kell venniük, ehhez másokkal együtt kell működniük. A következőkben tehát a páros,
illetve a csoportmunkáról esik szó.
A párban folyó tanulás

A párban folyó tanulás lényege, hogy két tanuló dolgozik együtt valamilyen tanulási
feladat megoldásakor. Alkalmazhatjuk új ismeret szerzésekor éppúgy, mint rendszerezés,
rögzítés esetén. Mindenképpen különbséget kell tennünk a páros munka és a tanulópár
között.
Páros munka közben két azonos képességű tanuló közösen, együttműködve oldja meg
a feladatot. Nincs is semmi gond, ha két jó képességű dolgozik együtt, hiszen tudásuk,
képességeik összeadódnak. Más a helyzet, ha két gyenge képességű gyerek küzd a fel-
adattal. Egy szemléletes szólásunkkal élve: vak vezet világtalant. Ők csak akkor lesznek
eredményesek, ha a pedagógus segíti őket. Ez egy-két pár esetében meg is oldható. De
mi van olyankor, amikor az osztályunkban ennél több a felzárkóztatásra szoruló diák?
A tanulópárt egy jobb és egy gyengébb képességű gyermek alkotja. A gyengébb ké-
pességűt segíti a jobb képességű, s közben ő maga tanítva tanul. Mindannyian tapasztal-
tuk, bármilyen sikeresen szerepeltünk hallgató korunkban a nyelvészeti vagy irodalmi szi-
gorlaton, ismereteink azáltal váltak egyre mélyebbé, szilárdabbá, minél többször magya-
ráztuk el azokat tanítványainknak.
A párban folyó munkának elengedhetetlen feltétele, hogy a két gyerek akarjon és tud-
jon együtt dolgozni. Ugyanakkor ez a munkaforma biztosítja mindkettejük számára, hogy
tapasztalatot szerezzenek az együttműködésben. Ezáltal fejlődik szociális kompetenciá-
juk, valamint a következő képességeik:
– együttélési képességek:
 e mpátia;
 k apcsolatkezelési, kötődési képesség;
 tolerancia;
– együttműködési képességek:
 felelősségvállalás;
 f air játékra való képesség;
 s egítségnyújtás;
 szabálykövetés;
104

– érdekérvényesítő képességek:
 a siker és a kudarc elfogadásának képessége;
 alá- és fölérendeltség elfogadása.
A párban folyó munka közben mi is új oldalukról ismerhetjük meg a tanítványainkat.
A frontális osztálymunkában ugyanis a hozzánk való viszonyulásukról, az önálló munká-
ban a tanuláshoz való viszonyukról tesznek tanúbizonyságot.
A tanulópár jelentősége megegyezik a páros munkáéval, bár vannak eltérések a szociális
és tanulási tapasztalatok miatt. Gyakran fogalmazzák meg a tanulópár jobb képességű
tagjának szülei, hogy gyermekük csak az idejét fecsérli. Ilyenkor meg kell értetni az aggó-
dó szülőkkel, hogy a tanító – legyen szó felnőttről vagy gyermekről – miközben magyaráz,
kérdez, maga is rögzíti, gyakorolja a tananyagot, elmélyíti a tudását.
Nagyon szerencsésnek tartom, ha a párok kialakítását variáljuk. Lehetnek állandó párok,
de tantárgyfüggőek is. Például Gábor nagyon jó matematikából, de gyenge irodalomból.
Párja, István viszont pont fordítva. Így mind a ketten tapasztalatot szerezhetnek a páros
munka során a „tanítói” és a „tanulói” szerepről.
Meggyőződésem, hogy a sikeres, eredményes csoportmunka feltétele, hogy a tanulók
jól tudjanak együttműködni a párban végzett munkaformában. Ezeket a jól működő pá-
rokat már könnyen csoportokká tudjuk szervezni. Tapasztalataim szerint az alsó tagozaton
a leghatékonyabb munkaforma a jól szervezett páros munka, ahol a gyerekek egyenran-
gú félként dolgoznak együtt.
A csoportmunka
Az ideális csoportlétszám négy fő. Így valamennyi csoporttag aktívan részt vehet a fel-
adatmegoldásban, érvényesülhetnek egyéni képességeik, valamint ez könnyen variálható
a páros munkával. Hat főnél semmiképp se legyen nagyobb a csoport. Ellenkező esetben
egyes csoporttagok háttérbe húzódhatnak, kivonhatják magukat a közös munkából, eset-
leg hátráltatják a többieket. A csoportmunka akkor teljes értékű, ha a tagokat kölcsönös
függőségi, felelősségvállalási és ellenőrzési viszonyok kapcsolják össze.
A csoportalakítás általában a pedagógus által tudatosan meghatározott feladat. Nekünk
kell eldöntenünk a fejlesztési cél ismeretében, hogy homogén vagy heterogén csoport-
ban akarjuk dolgoztatni a gyerekeket. Ha homogén a csoport, akkor közel azonos képes-
ségű és érdeklődésű gyerekekből áll. A heterogén csoportban a tagok között képességük
és érdeklődési körük szerint nagy eltérés van. Jó képességű tanulókból álló csoport ese-
tén támogassuk, hogy a gyerekek maguk válasszák meg a csoport irányítóját, ők jelöljék
ki a szakértőket: a jegyzőt, a szóvivőt, a rajzolót, az íródeákot stb.! Kezdeti bizonytalanság
esetén természetesen a pedagógus is irányíthatja a csoportszerepek kiosztását, de szá-
mítsunk arra, hogy a csoport – működés közben – „kitermeli” a szakértőit. Ugyanakkor tá-
mogassuk azt a törekvést, hogy idővel mindenki kipróbálhassa magát más szerepben is!
Volt olyan tanítványom, aki nem szívesen szólalt meg az órán, mert mindig bizonytalan-
nak érezte a tudását, állandóan kételkedett, hogy jól oldotta-e meg a feladatot, annak elle-
105

nére, hogy szinte mindig hibátlanok voltak az írásbeli feladatai. Miután a megszólalás előtt,
csoporttársaival együttműködve oldotta meg a feladatokat, tehát előzetes visszajelzést is
kapott, egyre bátrabban vált a csoportja szóvivőjévé.
Gyenge képességű tanulókból álló, illetve heterogén csoportok kialakításakor célsze-
rű nekünk kiosztani a szerepeket, így mindenki képességének és erejének megfelelően
vehet részt a közös munkában. Természetesen előfordulhatnak olyan esetek, amikor a
csoportalkotás véletlenszerű vagy rokonszenvi választáson alapul. A pedagógus szervező
szerepe ilyenkor sem hanyagolható el.
A csoportmunka alkalmazásának lépései a tanítási órán a következők:
 a csoportmunka hangulati, tartalmi, szervezési előkészítése frontálisan;
 a csoportfeladatok meghatározása;
 az együttes munkához szükséges időkeret meghatározása a pedagógus által;
 a csoport önállóan megfogalmazott feladatainak rögzítése;
 a feladatok megoldása;
 a csoportok frontális osztálymunkában történő beszámolói, ellenőrzésük, a minden-
ki számára szükséges tartalmak rögzítése;
 a csoportok munkáinak szöveges, szóbeli értékelése a többi osztálytárs, illetve a pe-
dagógus részéről.
A pedagógus feladata a csoportmunka alatt:

 aktív részese a tanulási folyamatnak – hogy milyen mértékben kell beavatkoznia a
csoportok munkájába, azt a csoportok jelzései, sokszor a metakommunikációs jelek
alapján kell eldöntenie;
 szemmel kell tartania a csoportmunka tartalmát is;
 a bizonytalanságot, a csoporttagok között kibontakozó ellentétet azonnal fel kell ol-
dania;
 ellenőrzéskor, javításkor, javíttatáskor meghatározó a szerepe;
 értékeléskor mintát nyújt a gyerekek számára.
A csoportmunka szociális kompetenciát fejlesztő hatása megegyezik a páros munkánál
felsoroltakkal. A gyerekek megtanulnak figyelni, hallgatni egymásra; vitatkozni egymással.
Gyakorlatot szereznek a megfelelő időbeosztásról. Új oldalukról ismerik meg társaikat, sok
esetben saját magukat is.
Az egyéni munka
A hagyományos tanulásszervezésről szóló részben már érintettem az egyéni munka két

fajtáját: az egyedül végzett munkát és a rétegmunkát. E két munkaformánál sokkal haté-
konyabb a részben egyénre szabott, illetve a teljesen egyénre szabott munka.
A részben egyénre szabott munka esetén a hasonló szintű tanulók számára adunk azo-
nos feladatot. Ez nem jelent állandó, merev besorolást, mint a rétegmunkánál, mindig az
aktuális tanulási feladat szempontjából meghatározó sajátosságok alapján történik a cso-
106

portokba sorolás. A rétegmunkához hasonlóan ez a munkaforma sem téveszthető össze
a csoportmunkával, mivel hiányzik a tanulók közötti együttműködés.
A teljesen egyénre szabott munkát elsősorban felzárkóztatáskor és tehetséggondozáskor
célszerű alkalmazni. Ilyenkor a kiemelkedően jól, illetve gyengén teljesítő tanulók személy-
re szóló feladatot kapnak, amelynek összeállításakor a pedagógus maximálisan figyelem-
be veszi a diák egyéni képességeit és sajátos tanulási stílusát.
Mindkét szervezési módszer, munkaforma a tanulást szolgálja. Természetes, hogy fel-
adatmegoldás közben a tanuló elbizonytalanodhat, elakadhat, esetleg nem ért vagy fél-
reért valamit. Ekkor szüksége van tanítója, tanára segítségnyújtására.
Kooperatív technikák
„Mondd el, meghallgatom. Írd le, elolvasom. Vonj be, megtanulom.” – vallja egy ősi kí-
nai mondás. Ez a mottója a napjaink egyik legnépszerűbb kooperatív tanulási módszeré-
nek, mely dr. Spencer Kagan nevéhez fűződik. A jeles szakember Kooperatív tanulás című
könyve 2001-ben jelent meg Magyarországon. Minden kedves kollégám szíves figyelmé-
be ajánlom ezt, a kooperatív technikákat felsorakoztató gyűjteményt.
A Kagan-módszer alkalmazásakor a tanítás-tanulás folyamatában kettős cél valósul meg:
 a tantárgyi cél, amely az adott tananyagból indul ki, és a tanulók tudásbeli képessé-
geit fejleszti;
 a szociális cél, miszerint a tanulók felelősségteljes szerepet kapnak a tanulási folya-
matban, azaz az ismeretanyagot együttműködésen alapuló tanulásszervezési mód-
szerekkel sajátítják el.
A pedagógus nem elvárja a tanítványaitól, hanem megtanítja nekik a különböző együtt-
működési formákat, és ezek által fejleszti a szociális kompetenciájukat.
A hagyományos csoportmunka során a gyerekek közötti kötelék lazább, a feladatvégzés
során nincs meg közöttük az egymásrautaltság érzése, a csoport sikere nem biztos, hogy
minden tanulóhoz köthető.
Kagan a következőképpen fogalmazza meg az együttműködésen alapuló tanulásszer-
vezés négy alapelvét:
1. Párhuzamos interakciók: a tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak,
azaz egy időben a különböző csoportokban több gyerek is beszél. Így a hagyomá-
nyos módszerekhez képest egy tanulóra több megszólalási idő esik.
2. Építő egymásrautaltság: a csoport tagjainak és az egyes csoportoknak a fejlődése szo-
rosan és pozitívan függ össze egymással. Az egyik diák képességeinek fejlődéséhez
szükséges a másik diák képességeinek fejlődése is. Ugyanezt mondhatjuk el a csopor-
tok közötti egymásrautaltságról. Például ha az egymás tanítása kooperatív technikát
alkalmazzuk, ez teljesen nyilvánvaló. (A technika leírása a későbbiekben olvasható.)
3. Egyéni felelősség: a csoport feladatának megoldásához minden tanulónak hozzá kell
járulnia a saját részfeladata elvégzésével, tehát felelősséggel tartozik a csoportnak.
A csoport tagjai tudják, ki milyen mértékben járult hozzá a csoport sikeréhez.
107

4. Egyenlő részvétel: a diákok a feladatok megoldásában egyenlően, a képességeik sze-
rint vesznek részt. Ez a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el.
Sok pedagógusban felvetődik a kérdés, aki még nem alkalmazta a kooperatív techni-
kákat, hogyan is kezdjen hozzá. Vannak olyan egyszerű módszerek, amelyekkel ki tudjuk
alakítani a gyerekekben azt az igényt, hogy figyeljenek a társaikra, tiszteljék mások véle-
ményét, fontosnak tartsák, hogy a többiek hogyan vélekednek ugyanarról a problémáról.
Néhány – dr. Spencer Kagan Kooperatív tanulás című könyvéből tanult, és nálam jól be-
vált – módszer:
Képmozaik: kiváló módszer csoportalakításhoz. A teremben a 25 tanuló öt 4 fős és
egy 5 fős csoportban foglal helyet. Öt képet vágok szét: ebből négyet négyfelé, egyet
öt darabra. A képdarabokat szétosztom a gyerekek között. A gyerekek azokat a társaikat
keresik, akikkel ki tudják rakni a képet. Így véletlenszerűen alakulnak ki a csoportok. Abban
az esetben viszont, ha a képdarabok hátuljára felírom egy-egy tanuló nevét, már én ter-
vezem meg a csoportok összetételét. A csoportalakításhoz szavakra bontott mondatokat,
irodalmi művek szereplőit is használhatjuk.
Diákkvartett: jól alkalmazható ismétléskor, összefoglaláskor, az új ismerethez kapcso-
lódó előzetes ismeretek felelevenítésekor, de a szövegértő képesség fejlesztésekor is. Elő-
nye: nagyon rövid idő alatt meggyőződhetünk arról, hogy minden tanuló birtokában van
a szükséges ismeretnek. A lépései:
1. A csoporton belül a diákoknak 1-től 4-ig számot adok.
2. A kérdésemet utasításként fogalmazom meg! Például: Győződjetek meg arról, hogy
mindenki el tudja mondani, melyik földrész melyik országában éltek a fáraók! (Sz.f.gy.
30–31. oldal, A Kheopsz-piramis) Megszabom a gondolkodási időt, ez jelen esetben 10 má-
sodperc.
3. A gyerekek összedugják a fejüket, megállapodnak a válaszban, amit ezek után min-
denki megtud.
4. Felszólítok egy számot 1 és 4 között.
5. A számok tulajdonosai megmondják a választ.
Az ellenőrzés idejét lerövidíthetjük, ha csak egy tanulótól kérjük a választ, az azonos
számmal rendelkező tanulóktól pedig az egyetértésüket, illetve egyet nem értésüket. Ha
az a célunk, hogy a gyerekekben rögzüljön az ismeret, akkor minden azonos számmal
rendelkező gyermek válaszát meghallgatjuk, még akkor is, ha azonosat mondanak.
Kerekasztal: a tanítványaim egyik kedvenc feladata volt. A csoportépítés egyik haté-
kony módszere. Feladatmegoldás közben összeadódik a tudásuk, ezáltal a közös siker él-
ményét is átélhetik. A lépései:
1. Meghatározom a megoldandó feladatot. Olyan kérdést teszek fel, amelyre sok válasz
adható. Például: Soroljátok fel a vörös gém táplálékait! (Sz.f.gy. 22–23. oldal, A vörös gém)
2. A diákok sorban válaszolnak a csoporton belül, de úgy, hogy egy lapra listát állítanak
össze. Mindegyikük leír egy választ, majd továbbadja a társának. A lap körbemegy az asz-
talon. Ha valaki megakad, segítséget kaphat a társától, vagy egy vízszintes vonallal jelzi,
hogy nem tud többet mondani.
108

Feladatküldés: nagyon jól használható ismétléskor, összefoglaláskor. Természetesen a
szövegértő képesség fejlesztésekor is alkalmazhatjuk. Rövid idő alatt elvégezhető. Minden
tanuló aktívan részt vesz a munkában, hiszen mindenki kérdező és válaszoló is egy sze-
mélyben. A lépései:
1. A csoporton belül minden diák kigondol egy kérdést, amely egyértelműen megvála-
szolható, a tankönyvi szövegből ellenőrizhető, és felírja egy kártyára. Például: Mitől csíkos
a zebra bőre egy afrikai mese szerint? (Sz.f.gy. 18–19. oldal, Miért csíkos a zebra?)
2. A kérdést az alkotója felteszi a csoporttársainak.
3. A közös gondolkodás eredményeként ráírják a kártya hátuljára a választ: az esőtől.
4. Minden csoporttag esetében ugyanez az eljárás. Négyfős csoportban négy kérdés-
válasz kártya keletkezik.
5. A csoportok kicserélik egymás között a kártyákat.
6. A csoportok választ adnak a kérdésekre, és összehasonlítják a feleletoldalon leírtakkal.
Egymás tanítása: a szövegek feldolgozásának nagyon hatékony, időtakarékos módszere.
1. Minden csoport a szövegnek (leckének) csak egy bekezdését (részét) olvassa el.
2. Közös megbeszélés útján megoldják a bekezdésükhöz (szövegrészükhöz) kapcsoló-
dó feladato(ka)t.
3. A csoportszóvivők beszámolnak a többi csoportnak az általuk feldolgozott szöveg-
részből szerzett ismeretekről.
4. A többi csoport tagjai kérdéseket tesznek fel a szakértő csoportnak.
5. Összesítik a tudásukat, tehát valamennyi csoport megismeri a szöveg (lecke) egészét,
annak ismeretanyagát, információs bázisát.
Végezetül szeretném röviden összefoglalni a kooperatív tanulás előnyeit. Az együtt-
működésen alapuló osztályban eredményesebb a tanulás, mint a hagyományos tanulás-
szervezés esetében. A tanulók magasabb teljesítményre képesek. Pozitívabb a tanuláshoz
való viszonyuk, kevesebb az ismeretszerzést zavaró viselkedés. Elfogadóbbak és támoga-
tóbbak a társaik iránt. A pedagógusoknak csökkentek a tanulásirányítási problémáik. Ke-
vesebbet kellett fegyelmezniük, hiszen a hagyományos tanulásirányítás ismertetőjegyei
az ilyen típusú mondatok: „Maradjatok csendben! Ne beszélgess a társaddal! Ne zavard a
társadat a munkájában! Egyedül, önállóan dolgozzatok!” Ezek a mondatok gyerekekhez
szóltak, akik eredendően aktívak, tele vannak közlési vággyal, igénylik a kérdezés, megbe-
szélés lehetőségét. A kooperatív szervezésű óra ezzel szemben jobban alkalmazkodik a
diákok szükségleteihez, állandó közlési és véleménynyilvánítási vágyához.
A projektmódszer
A projektmódszer a tanulók érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös tevékenységé-
re építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi meg.
A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek a középpontjában egy gyakorlati ter-
mészetű probléma áll.
109

A projekt ismérvei:
 komplex probléma, tantárgyközi téma áll a középpontjában;
 a gyerekek főszereplői a folyamatnak;
 középpontjában a gyerekek által elfogadott cél áll;
 valóságos produkció, valóságos haszon érdekében történik;
 csak kooperációban valósítható meg.
A projektmódszer alkalmazásának a következő lépései vannak:
1. A téma kiválasztása, megfogalmazása: minden témában szervezhető projekt. Vannak
olyan projektek, amelyek a szűkebben vett tananyaghoz, a tankönyvi ismeretekhez kap-
csolódnak, de a problémát minél szélesebb összefüggéseiben igyekeznek bemutatni.
Ebben a szakaszban ötleteket vethetünk fel a tanulók számára, illetve tőlük is kérhetünk
témajavaslatot, a tanárnak csak irányító szerepe van.
2. Tervkészítés: a tanárnak itt is csupán az irányítás a feladata. A tanulókkal közösen,
egyenrangú partnerként tervez. Moderátorként azonban különösen figyelnie kell arra,
hogy minden részt vevő diák megtalálja a feladatát a munkában. Meg kell határozni a fel-
adatokat, a felelősöket, a helyszíneket, a munkaformákat, a projekt időtartamát, meg kell
fogalmazni az elvárt produktumot, és közölni kell az értékelési szempontokat.
3. Adatgyűjtés: ez történhet az iskolában és az iskolán kívül is. Az a jó, ha a projekt fo-
lyamán a gyerekek számukra addig ismeretlen helyeket keresnek fel, például múzeumot,
kiállítást, a településen élő embereket, akik a témában információkat adhatnak nekik stb.
4. A téma feldolgozása: ez sokféleképpen történhet. Dolgozhatunk hagyományos órake-
retben, epochákban (erről a következő részben lesz szó), de akár iskolai időkereten túl is.
Egy a fontos, hogy a tanulók egyéni tapasztalatok alapján dolgozzanak, és a végeredmény
a diákok közös munkája legyen, miközben egymástól is sokat tanulnak. A tanár elsősorban
megfigyelő és segítő, nem pedig irányító.
5. A termék, produktum összeállítása: ez mindig a projekt témájától függ. Lehet kiállítás,
kiadvány, színpadi előadás összeállítása, konkrét tárgy, eszköz elkészítése. A végtermékek
nagyon fontos nevelési eszközök a projektmunkában. A gyerekek bemutathatják munká-
jukat az iskola szűkebb vagy tágabb közösségének, a szüleiknek, mintegy nyilvánosság elé
tárják munkájuk eredményét.
6. Zárás, értékelés: a projekt bemutatásával kezdődik. Ebben a fázisban lényeges elem
az önértékelés, a társak munkájának pozitív értékelése. Alkalom nyílik olyan tanulói tulaj-
donságok értékelésére, amire tanítási órán sohasem. A jól szervezett projektmunkában a
gyengébb képességű tanulók is sikerélményhez juthatnak, és a különböző szociális és kul-
turális háttérrel rendelkező gyerekek olyan tapasztalatokra tehetnek szert a közös munka
során, amelyeket egyetlen tankönyv sem képes közvetíteni a számukra.
A projektmódszer előnyeit röviden így összegezhetjük:
 nagyfokú szabadság, tanulói önállóság;
 a tanulást indirekt módon biztosítja;
 a cél a produktum létrehozása, a tanulás ehhez képest eszközjellegű;
 integrálja az ismereteket;
110

 a demokratikus közélethez szükséges készségek elsajátítása;
 újfajta tanár-diák viszony.
Gondolati térkép
A nyelvtan tankönyvben sok gondolati térképpel találkozhatnak a használói. Nagyon
hatékony módszer az ismeretek rögzítéséhez, az ismétléshez, a rendszerezéshez, össze-
foglaláshoz stb.
A gondolati térkép egy vázlat valamiről, amit megtanulni, megjegyezni vagy éppenség-
gel bemutatni, átadni akarunk. A saját gondolatainkat tükrözi, a mi elképzelésünk vázlata,
ezért szigorú struktúrába kényszeríthetjük, épp a könnyebb megjegyezhetőség és átlát-
hatóság érdekében. Nagyon jól állítható össze gondolattérképként egy cikk vázlata vagy
egy könyv tartalomjegyzéke, mert a gondolattérkép az elemeket végső soron egy lineáris
rendbe szervezi, amin végigmenve egy előadás megtartható vagy egy könyv megírható.
A gondolati térkép egy nagy, összetett kép. Ha a tanulókkal rajzoltatjuk meg a vizuális
elemeket, akkor megvalósul az aktív, saját részvétel.
A gondolati térképek egy-egy témakör (tananyag) köré szerveződő tudásunkat jelenítik
meg. Jól alkalmazhatóak a tanítás-tanulás bármely szakaszában, hiszen segítenek:
 megtalálni az anyag lényegét,
 megérteni a fontos összefüggéseket,
 megjegyezni a kulcsszavakat,
 megőrizni a megszerzett tudást.
A tanórán használhatjuk az óra bevezető szakaszában: ilyenkor az óra tananyagtartalmát
ábrázolhatjuk, majd e köré építkezhetünk. Használhatjuk a tanóra végén, amikor rend-
szerbe foglaljuk a tanultakat. Használhatjuk előzetes tudás mérésére, vagy szerzett tudás
diagnosztizálására is.
Ez a módszer sokat javít a tanulási zavarokkal küzdők iskolai teljesítményén. A tanulá-
si zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia kialakulásában ugyanis nagy szerepe van az in-
formációfeldolgozás elégtelenségének. Ezek a gyerekek sokkal hatékonyabban tudnak ta-
nulni, ha képileg megfogalmazott, egészleges és egyidejű az eléjük kerülő anyag, vagyis
egy gondolati térképen egyben látják a legfontosabb információkat, összefüggéseket.
A gondolati térkép készítésének néhány alapszabálya:
1. A rend nem jelent merevséget, a szabadság nem egyenlő a káosszal.
2. Fektetve legyen a papír a tanulók előtt, mert a vizuális mezőnknek ez felel meg! Az ál-
lított lap a listázásos jegyzetelésnek és megjegyzésnek való.
3. A központi kép hordozza a fő témát – automatikusan fikszál a szem és az agy a köz-
pontra –, figyelmet kelt. Szót is lehet képpé tenni, pl. különböző alakzatok körérajzolásával.
4. A nagyobb ágak a központba kapcsolódnak, és a nagyobb témákat jelzik.
5. Csak egy kulcsszó kerüljön egy vonalra – szabaddá teszi a további asszociációkat, és
nem folyik egybe a sok szó!
111

6. Nyomtatott betűket használjunk a vonalra írva, mert a nyomtatott betű képként tud
tárolódni!
7. A vonal a szónak megfelelő hosszúságú legyen – tisztaságot, rendet jelent!
8. Kevéssé ferdén legyenek a szavak, ábrák (max. 45 fok), hogy ne kelljen silabizálni!
9. A központi vonalak vastagabbak legyenek (ha később kiderül, hogy valami fontos, és
a periférián van, vastagítva fontossá tehető)!
10. Határok ölelhetik körül a nagyobb ágakat (mint a felhők, formájuk emlékeztető lehet).
11. Használjunk minél több képet és színt! A képek tiszták legyenek! A külső tisztaság
belső tisztasághoz vezet.
12. Változó nagyságok, dimenziók segítik a hangsúlyozást.
13. A szervezett és megfelelő térközök teszik átláthatóvá és érthetővé a térképet.
14. A kódok időmegtakarítást jelentenek, a nyilak vezetik a szemet, irányt adnak a gon-
dolatoknak.
15. A hierarchikus elrendezés logikai rendet teremt.
16. Számokat is lehet alkalmazni, ha sorba kell a témákat rendezni.
A módszer a teljesen kötött formától az abszolút szabadságot biztosító formáig alkal-
mazható. Vagyis minden pedagógus a saját munkamódszeréhez és a tanulók egyéni ké-
pességeihez igazíthatja.
 K ötött forma esetében minden elemnek kijelölt helye van, ábrázolva a kapcsolódá-
sokkal is. A tanulók képességeitől függően a központi elemen kívül bármennyi elem
megadható még benne.
 S zabad végű formák esetében a külső végződéseket a tanuló bármeddig folytathat-
ja. Ebben az esetben is a tanulók képességeitől függően a központi elemen kívül bár-
mennyi elem megadható még benne.
 T eljesen nyitott forma, amikor csak a központi fogalmat, képet adjuk meg. Készíthe-
tünk olyan térképet, amelynél a fogalmak adottak, és a tanulóknak csak a kapcsoló-
dási pontokat kell berajzolniuk.
112

A tankönyvi, munkafüzeti feladatok
megoldása és módszertanuk
A következő oldalakon a Nyelvtan 5. tankönyv és a Nyelvtan munkafüzet 5. feladatainak
megoldását találod, kedves kollégám. Ez a fejezet nem azért került a kézikönyvbe, mint-
ha a feladatok megoldásához szakmai segítségre lenne szükséged, de úgy gondoltam, az
órára való felkészülésedre szánt időt tudod vele lerövidíteni.
Az egyes témaköröknél, fejezeteknél, leckéknél a tankönyvi és munkafüzeti feladatok meg-
oldása együtt található. Szerintem így könnyebb az eligazodás, mintha külön vettem volna
őket. Néhány feladathoz megjegyzést is fűztem, egy-két módszertani javaslatot, ötletet.
Amit már tudsz az anyanyelvedről
A hangoktól (betűktől) a mondatokig

Nyelvtan tankönyv oldal/feladat
6/1. Pl.: Peti tör egy darabot a kalácsból. A tőr nagyon éles.
6/2. éger fn Égerfa. égerfa fn 1. (Vizek partján növő) nyírfaféle fa (Alnus). 2. Ennek faanya-
ga.
7/3. Magánhangzók: irat – írat, koros – kóros – kórós, bor – bór, füzet – fűzet, kar – kár, szüret
– szűret, örül – őrül, elöl – elől, bal – bál; mássalhangzók: szál – száll, ál – áll, hal – hall, megy –
meggy, lap – lapp, tol – toll, épen – éppen, var – varr, kel – kell
7/4. Aprócska, kirakod, kobakod, egerek, égerek
7/5. Csoportos megoldás a közösen kiválasztott szófajról; a meglévő ismeretek összegyűjtése.
8/6. Pl.: ige: fürdik, labdázik, dob, elkap, nevet, napozik, lubickol, játszik, mosolyog, hullámzik
stb.; főnév: napernyő, frizbi, tenger, hullám, napsütés, homok, homokozás, nevetés, part, nap-
szemüveg stb.; melléknév: jókedvű, mosolygós, vidám, hideg, forró, vidám, boldog, kedves, ba-
rátságos, napsütötte stb.; számnév: egy, sok, kevés, számtalan, több, kettő, három, kevesebb,
legkevesebb, legtöbb stb.; igekötő: el, le, fel, meg, össze, ki, be, át, vissza, szét stb.
8/7. Pl.: Gyönyörű idő van. Dobd vissza a labdát! Bárcsak itt lenne Évi! Hol készült a rajz?
Jaj, de ügyes vagy!
Kérdések, feladatok
8/1. A beszédhangok két nagy csoportja a magánhangzók és a mássalhangzók. Vannak
rövid és hosszú magánhangzók. A mássalhangzókat egyjegyű, kétjegyű vagy háromjegyű
betűkkel tudjuk leírni. Közöttük is vannak rövid és hosszú mássalhangzók.
113

2. Kijelentő mondat: Tegnap kaptam egy kerékpárt. Kérdő mondat: Mennyibe került a kerék-
pár? Felkiáltó mondat: Ó, de szép ez a kerékpár! Óhajtó mondat: Bárcsak nekem is lenne egy
ilyen kerékpárom! Felszólító mondat: Közlekedj figyelmesen a kerékpároddal!
3. Csanád a barátjával sokat játszott a szabadban.

A barátjával sokat játszott a szabadban Csanád.
A szabadban játszott sokat Csanád a barátjával.
Sokat játszott a szabadban Csanád a barátjával.
Javaslat: Beszéljük meg a tanulókkal, hogyan módosult a mondat jelentése a szórend
változásával!
4–6. A megadott tollbamondás szövegek másolása vagy diktálás utáni leírása.
Nyelvtan munkafüzet oldal/feladat

Amit már tudsz az anyanyelvről
5/1. Addig olvasgattam aztán a verskönyvem, hogy utoljára kívülről tudtam az egészet. Nem
is tudott az iskolában senki annyi verset, mint én. Kaptam is a második esztendőben annyi juta-
lomkönyvet, hogy alig bírtam hazavinni.
a) névelő, ige, számnév; személyes névmás, ige, főnév
b) ol-vas-gat-tam, ver-ses-könyv-vem, u-tol-já-ra, is-ko-lá-ban, esz-ten-dő-ben, ha-za-vin-ni
5/2. Júliusban két hétig a szüleimmel a Balatonon nyaraltam. Sokat fürödtünk a tóban. Te jár-
tál már a Balaton mellett?
6/3. Reggel időben kelj fel! El ne késs az iskolából! Mindent beraktál a táskádba?
6/4. iskola: 6, 6, 6 nyelvtanóra: 10, 10, 11 helyesírás: 9, 9, 10 golyóstollal: 10, 11, 12 bandzsa: 5, 5, 7
a) bandzsa mn kancsal a két szemtengelye nem párhuzamos
b) Pl.: Milyen órájuk van a gyereknek? Mit írnak? Mikor csengetnek ki? Melyik iskolában ta-
nulnak? stb.
c) Pl.: Tanulás közben vagy Nyelvtanórán vagy Hej, dolgozat, dolgozat!
6/5. Rövid magánhangzós szavak: vizes, fagyi, Tihany, zivatar, keszeg, Badacsony
Hosszú magánhangzós szavak: úszás
A halmaz metszetébe a rövid és hosszú magánhangzót tartalmazó szavak kerülnek:
napozás, fürdőzés
a) Bekarikázandó betűjelek: A), C)
b) Nincs közöttük összetett szó. A szavak között nem található ige.
7/6. Várható szöveg egyéni fantázia alapján. Fontos szempont, hogy minden szó szere-
peljen benne.
114

7/7. Egyéni feladatmegoldás.
7/8. Egyéni feladatmegoldás.
7/9. 1. makk 2. függöny 3. hallgat 4. kotta 5. messze 6. illat 7. szebb 8. pikkely

Megfejtés: Aggtelek
8/10. Ez a nyár is gyorsan elmúlt. Már 5. osztályba járok. Sok új tanárral ismerkedtem meg.
Gondolom, hogy te is. A 4. évfolyamos bizonyítványom jó lett. Vajon milyen lesz az idei?
Majd jövő júniusban meglátjuk.
c) főnév: nyár, osztályba, tanárral, bizonyítványom, júniusban melléknév: új, évfolyamos, jó,
idei számnév: 5., sok, 4.
d)–e) gyors|an, elmúl|t, 5|., osztály|ba, jár|ok, tanár|ral, ismer|ked|tem, gond|ol|om, 4|.,
évfolyam|os, bizony|ít|vány|om, június|ban, meglát|juk
Javaslat: A következő toldalékos szavak kimaradhatnak a szóelemzésből: lett, idei, jövő.
Vannak többszörösen képzett szavak, ezek bármelyik alakját elfogadhatjuk szótőnek. Pl.:
bizony vagy bizonyít vagy bizonyítvány. Nem mehetünk bele az abszolút és relatív szótő
kérdéskörébe.
8/11. a) Miskolc, Mohács, Dunaföldvár, Gyula

b) Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Baranya megye, Tolna megye, Békés megye
9/12. a) Este megérkeztünk Budapestre. Találkoztam az unokatestvéremmel. Holnap megyünk

moziba. Jól vagyok. Telefonálj!
b) Azoknak, akik nem ismerik az SMS nyelvet, mert nem ismerik az SMS nyelvet.
9/13. Ország: Kína, Kenya, Kolumbia, Kuba; Egyiptom, Egyesült Királyság, Etiópia; Szlovákia,
Szlovénia, Szerbia; Irán, Irak, Izrael; Magyarország, Málta, Mongólia;
Város: Kecskemét, Karcag, Kisújszállás; Eger, Esztergom, Emőd; Szeged, Szolnok, Székesfehér-
vár, Isaszeg, Izsák, Ikervár; Miskolc, Mór, Makó;
Híres ember: Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Koltai Róbert; Egressy Béni, Erkel Ferenc, Egerszegi
Krisztina; Szabó Lőrinc, Szabó Győző, Szikora Róbert; Ilosvai Selymes Péter, Illyés Gyula; Móra Fe-
renc, Munkácsy Mihály, Móricz Zsigmond;
Lánynév: Kata, Karola, Klára; Eszter, Erika, Enikő; Szilvia, Szeréna, Szása; Ibolya, Ildikó, Imola;
Márta, Margit, Melinda;
Fiúnév: Károly, Kelemen, Kristóf; Ernő, Emil, Elemér; Szilveszter, Szabolcs, Szilárd; Imre, István,
Izidor; Mátyás, Márk, Márton;
Cím: Kincskereső kisködmön, Karácsonyi ének, Krisztus Pilátus előtt; Egri csillagok, Egri nők,
Emil és a detektívek; Százegy kiskutya, Szépség és a szörnyeteg, Szeleburdi család; Itt van az ősz,
itt van újra…, Ihók és Mihók, Indul a bakterház; Monyákos Tuba, Mirr-Múrr kalandjai, Misi mó-
kus kalandjai
115

Javaslat: Az egyes kategóriáknál mai modern szerzőket, akár énekeseket, színészeket
is elfogadhatunk. Arra azonban hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a játékot betűkkel és
nem hangokkal játsszuk, pl.: az sz betűnél Selena Gomezt két ok miatt sem fogadhatjuk
el. Először bár [szelena] a nevének ejtése, de Selena az írásmódja. Másodszor – és ez a fon-
tosabb – a magyarban a családnév megelőzi a keresztnevet. A Selena pedig az énekes-
nő keresztneve.
10/14. juhsajt, bélyeg, tejföl, újság, golyóstoll, olaj, folyóirat, osztálytárs, tojásleves, erkélylá-
da, libamáj, majonéz, királylány, pehely, ajtókilincs, jeles, súlyos
10/15. ezerkilencszáznegyvenkilenc, kétezer, négyezer-háromszázhuszonhét, huszonegyezer-

háromszázötvennyolc, százhuszonötezer, hárommillió
11/16. Gyakran és szívesen járok könyvtárba. Szeretek olvasni, ezért szeretem a könyveket is.
Egymás után több olvasnivalót is leveszek a polc(ok)ról, mielőtt kiválasztom, hogy melyiket
fogom kikölcsönözni. Itt-ott beleolvasok a szövegbe, megpróbálok tájékozódni a tartalmáról.
Sokat segít a választásban, ha képeket is találok benne. A hírlapolvasóban is töltök egy kis időt.
Átlapozom kedvenc újságomat, egy-két érdekes cikket el is olvasok belőle.
11/17. a) le-ül, e-me-lek, meg-ál-ló-hely, meg-ér-ti, ki-ált, fe-lel, fel-e-me-lem, e-lem, fé-le-lem,
fel-éb-redt
b) Pl.: Délután megint elmentem a könyvtárba. Ha rosszat teszek, megint anyukám.
11/18. Elmentem volna hozzátok tegnap délután, ha nem kellett volna tanulnom.
Most is szívesen tollaslabdáznék veled, ha nem fájna a karom.
Nem késtem volna el az iskolából, ha időben elindultam volna.
11/19.
A vacsorához főzzünk egy kis kakaót! Étkezés előtt mindig mossátok meg a kezeteket!
A mozgó villamoson, autóbuszon mindig fogóddzatok! Játsszunk valami érdekeset!
Ma teát főzünk a vacsorához. Étkezés előtt mindig mossatok kezet! Ugye fogództok a
mozgó villamoson? Ha ráérek, játszunk egyet az öcsémmel.
12/20.
a) – Ébredj fel, kedvesem! Ha háromszor megcsókolsz, megszabadulok a varázslattól.
De Árgyélus nem ébredt fel. Reggel azt mondja a vén banya:
– Itt volt Tündérszép Ilona, de te aludtál, mint a bunda.
b) ébredj, megcsókolsz, megszabadulok, ébredt, mondja, volt, aludtál
Javaslat: A megszabadulok szó esetében az is elég, ha az utolsó toldalékot írják át kék-
kel. Nem biztos, hogy felismerik az -ul képzőt.
116

12/21. Nagyival szívesen sétálunk Kaposvár ódon utcáin. Ilyenkor felidézi régi emlékeit.
A múltkor a padlásán az ócska holmik között egy molyrágta szalmakalapot találtam. Olyan
nevetséges volt rajtam az ósdi fejfedő.
12/22. Ö K L Ü E N N M B = különben S E É D E T Í = édesít

SZ O Ú R Ó K O = koszorú R Ó R L R A = arról
Í R SZ N Z E = színez E E G L L E = legel
L Á A J K U B = bujkál U NY H N J = hunyja
SZ V B Í F E = szívbe K SZ Á C J I T = játszik
Megfejtés: Móra Ferenc
13/23. A hibás szavaknál szürke a háttér.

szeliden szolidan lélegzik lagzi síel
hírdet közömbös külömben gugol heggeszt
tanulás tanusít vizililiom barakk vizes
bakkancs orszarvú orrol bólingat tekinget
Javítás: szelíden, hirdet, különben, guggol, hegeszt, tanúsít, vízililiom, bakancs, orrszarvú
Házi feladat
13/1. nyár: 3, 3, 4 szünidő: 6, 6, 7 görögdinnye: 9, 10, 11 ússzatok: 6, 7, 8 üdülés: 8, 7, 8
13/2. Vasárnap szüretelni fogunk. Vajon jó idő lesz? Bárcsak te is eljönnél velünk! Kéredzkedj el
a szüleidtől!
14/3. bodzabokor: 9, 9, 10 nyuszi: 4, 4, 6 róka: 4, 4, 4 koppant: 6, 7, 7 elszaladt: 8, 8, 9

a) Várható fogalmazás: A nyuszi és a róka
A bodzabokor aljában szundikált egy nyuszi.
Éppen arra járt egy róka. Megpillantotta a szunyókáló tapsifülest. Felcsillant a szeme a finom
falat láttán. Nagy igyekezetében rálépett a bokor egyik lehajló ágára. Ahogyan az visszacsapó-
dott, éppen a nyuszi fején koppant a vége. A nyuszika felriadt álmából és elszaladt.
Ha a nyuszi nem futott volna el, az én mesém is továbbtartott volna.
b) bo-dza-bo-kor, nyu-szi, ró-ka, kop-pant, el-sza-ladt
14/4. piros (főnév) = ujj, víz, folyam kék (ige) = újul, vizez, mélyül, folyamodik, mélyít sárga
(melléknév) = új, mély
15/5. hp = holnap, +1eztunk = megegyeztünk, jo8 = jó éjt, tom = tudom, vok = vagyok, tod =
tudod, +6o = megható, szvsz = szerény véleményem szerint, nm = nincs mit
117

15/6. héja, sirály, siketfajd, karvaly, varjú, fürj, bagoly, egerészölyv, fogoly, seregély, sólyom,
pulyka
a) gólya fotója: sirály, karvaly, bagoly, egerészölyv, fogoly, seregély, sólyom, pulyka papagáj
fotója: héja, siketfajd, varjú, fürj
b) bagoly, egerészölyv, fogoly, karvaly, pulyka, seregély, sirály, sólyom
16/7. a)
KATA BENCE DÓRI
erőssebb erősebb erőseb
hoszú hosszú hosszu
szigoru szigorú szígorú
pikkelyes pikelyes pikkejes
jókedvü jó kedvű jókedvű
legroszabb legrosszabb legrosszab
híányos hijányos hiányos
b) Bence
c) Az oroszlán erősebb a hiénánál. Hosszú az út hazáig. Apukám nagyon szigorú. A hal pik-
kelyes testű. A barátnőm mindig jókedvű. A legrosszabb dolog az, amikor elalszom. Hiányos az
étkészletünk.
16/8. szelet, szelte, eltesz, teszel; érmet, rémet, értem
16/9. bo-dza, vas-út, há-zig, lajst-rom, ker-tért, meg-áll, And-ris, lis-ta, Veszp-rém, tett-leg,
fő-hely
borom, megtért, három, megtett, Boris stb.
Szövegelünk (szövegértés, fogalmazás)

A szövegértő képesség fejlesztése: didaktikus és indukciós szövegek
Mielőtt a tankönyvi feladatok megoldását elolvasod, kedves kolléga, engedd meg, hogy
néhány dolgot megosszak veled a szövegértő képesség fejlesztéséről. Biztosan sok szá-
modra ismert dologról lesz szó, de a megerősítés a pedagógiai munkában legalább olyan
fontos, mint az új módszertani ismeret.
Lénárt Ferenc az olvasás következő szintjeit különbözteti meg:
1. szint: olvasástechnika
A betűk felismerése, összeolvasása, dekódolás.
2. szint: értő olvasás
A szövegben kifejtett gondolatok, információk szó szerinti megértése. A feltett kérdé-
sekre a szövegben való visszakereséssel megadható a válasz.
118

3. szint: értelmező olvasás
A szöveggel kapcsolatos kérdésre közvetlenül nem adható meg a válasz. A szó szerinti
megértésen túl a sorok mögé kell látni, azaz ki kell következtetni a választ. Ok-okozati vi-
szonyokat kell megérteni. Továbbá szükség van a rejtett gondolatok, a mögöttes, illetve
alkalmi jelentések feltárására. Az olvasónak az olvasottak alapján különböző „fordításokat”
kell végeznie, pl.: átfogalmazás, rajz készítése, cselekvés végzése stb. Ki kell deríteni nem-
csak a hiányzó szavakat, kifejezéseket, hanem az írói szándékot is.
4. szint: bíráló (kritikai) olvasás
Ezen a szinten az olvasó már képes az olvasottakat összevetni saját tapasztalataival, más
forrásokkal. El tudja különíteni a tényt a véleménytől. Képes felfedezni az ellentmondáso-
kat és hibákat. Értékeli a szöveget, más szöveghez, erkölcsi normához viszonyítja. Feltárja
a szerző viszonyát a témához.
5. szint: alkotó (kreatív) olvasás
A legfelső szinten az olvasó képes belső képeket alkotni, az olvasottakat megjeleníteni,
ellentmondásokat megszüntetni. Bele tudja élni magát egy-egy szereplő helyzetébe. Tud-
ja folytatni vagy megváltoztatni a történetet.
A szövegértő képesség fejlesztésének elengedhetetlen követelménye, hogy a tanuló ol-
vasástechnikája megfelelő legyen. Alsós tanítóként az a véleményem, hogy az alsó tago-
zat négy évfolyamán el kell sajátíttatni a gyerekekkel az olvasás technikáját. Ez nem jelenti
azt, hogy felső tagozaton, főleg 5. és 6. évfolyamon ne gyakoroltassuk a tanulókkal a han-
gos olvasást.
A szöveg(rész) felolvasásának metodikai algoritmusa a következő:
1. A szöveg néma (csendes) elolvasása.
2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes
szavak, mássalhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek, közszók stb.) aláhúzása.
3. Egyéni, hangos olvasás.
4. Értékelés, javítás, javíttatás.
A 4. pontban leírtakra külön is felhívom a figyelmedet. A tanulói hangos olvasást lehe-
tőleg mindig kísérje tanári vagy tanulói értékelés. Érdemes előre megfigyelési szempontot
adni a többi tanulónak. Például: a szöveghűség, a tempó, a hangerő megválasztása, a mon-
datok hanglejtése stb. Két-három irányított megfigyelési szempontnál többet azonban le-
hetőleg ne adjunk, mert a gyerekek nem tudnak ennél több szempontra figyelni! A taná-
ri értékelés példaértékű legyen, hiszen mintául szolgál a majdani tanulói értékelésekhez.
Szoktassuk arra a tanítványainkat, hogy először dicsérettel kezdjék az értékelést! A bírá-
lat is jó szándékú legyen, lehetőleg a javítás mikéntjét is tartalmazza: Olvass hangosabban!
Jobban artikulálj, mert így nehezen érthető a felolvasásod!
Gyakran visszatérő tantárgy-pedagógiai felvetés az, hogy hibázás esetén azonnal javít-
suk a hibát, vagy várjuk meg, amíg a tanuló végigolvassa a számára kijelölt szöveget vagy
szövegrészt. Én az utóbbi eljárást javaslom. Sok tanuló, főként a gátlásos, visszahúzódó
gyermek teljesen elveszítheti az önbizalmát, ha mindig megállítjuk olvasás közben. Ekkor
egyre többet hibáznak, hiszen számukra az is nagy kihívás, hogy „szerepelniük” kell a töb-
119

biek előtt. Ezért érdemes az ilyen gyerekkel és a sok olvasástechnikai hibával küzdő tanu-
lóval eleinte rövid szövegrészleteket felolvastatni. Esetleg házi feladatként kaphatják, hogy
a következő órára készüljenek fel a szöveg felolvasására.
A következőkben néhány olvasási gyakorlási módot mutatok be Kunráth Ágnes gyűjte-
ményéből. A gyakorlási módot ne öncélúan, hanem mindig az óra feladataiból kiindulva
válasszuk meg! Egy-egy órán ne alkalmazzunk túl sokféle gyakorlatot! A nagyon érdekes
változatokat (játékok, versenyek) a tanulók jutalmazására is használhatjuk.
Hangos egyéni olvasás
A tanár felszólítására a tanuló addig olvas, amíg a tanár meg nem állítja. A tanuló leg-
főbb feladata a minél hibátlanabb olvasás.
Előnye: A tanuló kizárólag saját erejére támaszkodik; maga választja meg a tempót, a rit-
must, a hangerőt, a hanghordozást stb. Figyelmét teljesen az olvasásra koncentrálhatja.
Hátránya: Olvasás közben a tanuló olvasása alig befolyásolható. Huzamosabb idejű al-
kalmazása esetén csökkenhet az osztály aktivitása, figyelme.
Hibajelölő olvasás
A tanuló az előzőhöz hasonlóan olvas, ám hibázás esetén az osztály kopogással, taps-
sal stb. jelzi azt.
Előnye: Az olvasó tanuló érdekeltebbé válik a hibátlan olvasásban. Az osztály nagyobb
figyelemmel követi az olvasását.
Hátránya: A tanuló figyelme az előzőnél is jobban a technikára, nem a tartalomra irányul.
Az olvasás közbeni jelzések megzavarhatják, kizökkenthetik a lendületből. (A gyengék ol-
vasása nagyon tördeltté válik.)
Összefüggő olvasás
A teljes szöveget egy tanuló olvassa fel.
Előnye: Az olvasó tanulónak komoly sikerlehetőség, nagy teljesítmény. Az osztály elmé-
lyült követő olvasást végezhet, nem tereli el a figyelmüket a szólítgatás. A pedagógus az
olvasó tanuló olvasási képességéről megbízható, teljes képet kap.
Hátránya: Az olvasó tanulónak fárasztó, főleg akkor, ha osztályozzuk teljesítményét. Ke-
vés tanulót tudunk így hangosan olvastatni. A gyengébbekkel nagyon sok időt kell eltöl-
teni. Az osztály figyelme csökken, a gyakorlás egyhangúvá válhat. (Kivéve akkor, ha tartal-
mas, vonzó feladatot adunk közben.)
Tökéletesítő (javító) olvasás
A tanuló addig s annyiszor olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvas-
ni. Általában rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerűen is lehet alkalmazni.
Előnye: A tanulók meggyőződhetnek a gyakorlás jelentőségéről. Az olvasó tanuló végül
sikerélményhez jut. Az osztály figyelme élénkebbé válik.
Hátránya: Sokszori ismétlésre emlékezetébe vési a szöveget a gyermek. A sikertelenség
kudarcélményhez vezet. Egy idő után improduktívvá, egyhangúvá válik.
Láncolvasás
Megadott terjedelmű, egy-két mondatos szövegrészeket egymás után olvasnak a gye-
rekek.
120

Előnye: Mozgalmas, pergő gyakorlás. A tanárnak nem kell állandóan szólítgatni a tanuló-
kat. Sok tanulót olvastathatunk.
Hátránya: A tanulók kiszámíthatják a rájuk eső szövegrészt, arra készülnek, s nem figyel-
nek. A később következők figyelme lazább. Akik már olvastak, még kevésbé figyelnek. Já-
rulékos feladatokkal mindezeken segíteni lehet.
Szokatlan betűtípusok olvasása
A tankönyvön kívüli szövegek – újságok, lexikonok, képregények stb. – legtöbbször elté-
rő tipográfiai megoldással készülnek. Olvastatásukkal a gyerekek különböző betűformák-
kal is ismerkedhetnek.
Páros olvasás
Azonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha
a tanuló egymás után más és más tanulóval olvas együtt.
Előnye: A tanulók bátrabban olvasnak, mint egyedül. Tudnak figyelni egymásra, alkal-
mazkodnak egymáshoz. A hanghordozás, a tempó alig különbözik az egyéni olvasástól.
Hátránya: Egyik tanuló elnyomhatja a másikat. Visszhangossá válhat az olvasás. Inkább
egymásra figyelnek, mint a tartalomra. Egyikük hibája nagyon zavarhatja a másikat.
Karban olvasás
Az egész osztály egyszerre olvas. A tanulók közepes tempóban olvassanak! Kívánjuk
meg az egy ütemben történő olvasást, közepes hangerővel!
Előnye: Mindenki olvas. Kezdő gyakorlatként fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb
tempóját a gyengébbek is követni tudják. Az olvasmányok lényegét, hangsúlyos részeit
hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyamatos ritmusú.
Hátránya: Gyakran előfordul a modoros, torzított hanghordozás. A tempó a kívántnál
lassabb, nehézkesebb. Nincs lehetőség hibajavításra. Egy idő után unalmas. Hiányzik az
egyéni érdekeltség, motiváció.
Csoportonkénti olvasás
Egy-egy, változó létszámú csoport olvas együtt.
Előnye: Hasonló a karban olvasáséhoz, azzal a különbséggel, hogy a tanulók olvasása így
kevésbé modoros, a tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály egy része fi-
gyeli, követi az olvasó csoportot. Az olvasást követően értékelhetik az olvasók teljesítményét.
Hátránya: Nehezen tudnak egyenletes tempót tartani a tanulók, legtöbbször „előolva-
sók” vezetik a csoportot. Sok energiát, figyelmet köt le az együtt olvasás.
Visszhangolvasás
Az egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli, visszhangozza a másik
fél. Egyén-egyén, egyén-csoport, egyén-osztály, csoport-csoport stb. variációi lehetnek.
A hangerő is lehet változó tényező (a visszhang halkabb, hangosabb).
Előnye: Játékos, figyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghordozás
tökéletesítésére alkalmas.
Hátránya: A „visszhang” olvasás helyett emlékezetből mondja a szöveget. Komoly tartal-
mú szöveget komikussá tehet, ezért ilyen esetben ne használjuk! Rövid ideig célszerű al-
kalmazni.
121

Csillagolvasás
Egy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mon-
datának elolvasása után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden második
alkalommal a „csillag” olvas.
Előnye: A gyengén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy az a többieknek is érdekes,
változatos legyen.
Dramatizáló olvasás
Sok változata lehet. A szereplőket egyének, csoportok, párok képviselhetik, akik a helyü-
kön vagy „színpadon” olvashatnak.
Duzzasztó és apasztó olvasás
Az olvasást egy tanuló kezdi. Minden mondatnál meghatározott rend (pl. ülésrend) sze-
rint új tanuló kapcsolódik be az olvasásba, amíg végül az egész csoport, osztály karban ol-
vas. Az apasztó ennek fordítottja. A tanulók párosával is beléphetnek, illetve kiléphetnek
az olvasásból. Érdekes, élvezetes gyakorlat. Az apasztó speciális értéke, hogy a bátortala-
nabb tanuló először karban olvas, és fokozatosan jut el az egyéni olvasáshoz.
„Ragályos” olvasás
A duzzasztó olvasás speciális formája: az újabb tanulók nem ülésrend szerint kapcso-
lódnak be, hanem a padsorok között járó tanító, esetleg tanuló érintésére. Újabb érintés-
re abbahagyják az olvasást. Ez is nagyon élvezetes gyakorlat, fokozza az olvasási figyelmet.
Felismerő válogatás
A tanár vagy egy kiválasztott tanuló által felolvasott szövegrészlet helyét keresik meg a
tanulók. Tekintve, hogy ez felismerő tevékenységet kíván a gyerekektől, inkább rögzítésre,
a tájékozódás fejlesztésére, az olvasási figyelem fokozására használható.
Mondatszomszédok
A felismerő válogatás speciális esete. A tanár által felolvasott mondaton kívül az azt
megelőző és az azt követő mondatot is fel kell olvasnia a gyereknek.
Értelmező válogatás
A puszta felismerésen kívül a tanulóknak értelmi munkát is kell végezniük. A hívójel le-
het egy ismeretlen kép, képsorozat, rajz, dallam, számjegy, mozdulat stb. Az instrukció
többnyire ez: „A szöveg melyik része jut eszetekbe erről a dologról?” Ez a változat tehát
már értelmező olvasást, jó megfigyelést stb. feltételez.
Lényegkereső (vázlatoló) válogatás
Az olvasandó szöveget konkrétan nem jelöli meg a pedagógus, a tanulókra bízza az
olvasmány, bekezdés legfontosabb gondolatának megkeresését. Ez a mód átmenet az
önálló szövegelemzés, szövegfeldolgozás felé.
Grammatikai (stiláris) válogatás
Nem tartalmi, hanem nyelvtani kategóriák szerint történik a válogatás. Például azokat a
mondatokat olvassák fel, melyekben többes számú főnevek vannak. Fejlettebb fokon a ta-
nulók nem kapnak felkészülési időt, ezzel arra késztetjük őket, hogy olvasás előtt gyorsan
tekintsék át a mondatokat. A stiláris válogatás még 5. évfolyamon is csak kellő felkészülé-
si idő után lehet eredményes.
122

Esztétikai válogatás
Az előző változatoktól eltérően itt a tanár nem határozza meg az olvasandó szöveget,
hanem a tanulókra bízza a válogatást, pl.: Melyik rész tetszett legjobban? Melyik rész a legér-
dekesebb? Ezzel a gyakorlattal állásfoglalásra, esztétikai ítéletalkotásra szoktatjuk a tanuló-
kat, kivált akkor, ha indokoltatjuk is a válaszokat. Föltétlenül időt kell adni a tanulóknak arra,
hogy a szöveget előzetesen áttekinthessék!
Maradékolvasás
Minden tanuló egy mondatot olvas – tetszés szerinti helyről – a szövegből. A sorra kerü-
lő tanulóknak csak olyan mondatokat szabad olvasni, amelyek addig még nem szerepel-
tek. A gyakorlat befejező mozzanatai a legizgalmasabbak. Ügyelni kell arra, hogy a tanu-
lók ne tegyenek jeleket a könyvükbe!
Válogató staféta
Minden tanuló egy mondatot olvas, majd kérdést tesz fel, amelyre a szöveg valamelyik
mondatával lehet válaszolni. Ezután felszólít olvasásra egy tanulót. A folyamatosság érde-
kében időt kell előtte adni, hogy mindenki válasszon néhány kérdést, amit feltesz majd, ha
rákerül a sor. Nagyon érdekes változat, ha az olvasó tanuló nem szólít fel senkit, hanem az
veszi át a stafétát, aki legelőször megtalálta a megfelelő szövegrészt. A tanulók kérdéskul-
túráját is jelentősen fejleszti ez a gyakorlat.
Kiszorító olvasás
Az osztályt két csoportra osztjuk. Ezek versenyeznek, hogy melyikük éri el először az ol-
vasmány végét. Az első csoport tagjai – láncolvasással – addig olvasnak, amíg hibát nem
vétenek. A másik csoport következik utána, s folytatja az olvasást, amíg nem hibázik.
Akadályverseny
Olvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl.
ha melléknévhez érnek, mondani kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejező
hangjával kezdődő szót. A gyakorlat elsősorban a figyelem megosztásának fokozására jó.
Arra, hogy a tanulók olvasás közben tudjanak másra is figyelni.
Időzített olvasás
Megadott idő, például 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a
versenyző tanulóknak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be
a versenybe. Értékeléskor elegendő a szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra,
az olvasási biztonság növelésére használható.
Kánonolvasás
Két tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki
előbb belegabalyodik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, koncentrációra nevelhet. A ta-
nulók kezdetben nehezen tudják végezni a gyakorlatot, de érdemes többször alkalmazni.
Üldözőverseny
Egy gyorsan és pontosan olvasó tanuló kezdi az olvasást. A másik versenyző egy-két
mondattal később kezdi el, s igyekszik utolérni társát. Bármelyikük hibázik, az egész szót
újra kell olvasni. A második tanuló feladata utolérni a társát. Ilyenkor az osztály egyik fele
az egyik, másik fele a másik tanulót figyeli, jelzi a hibákat. Tempófokozásra, biztonságos ol-
vasásra késztető gyakorlat. A többi tanulónak fejleszti a figyelmét.
123

Hangos üzenet
A tanulók például a szülői értekezletre küldik el olvasásukat. A szülők tájékoztatásán kí-
vül azért is hasznos, mert a tanulók igyekeznek a tőlük telhető legjobban olvasni, tehát
motiváló hatása nagyon erős.
Karban olvasás felvétele
A tanulók sohasem hallják, hogy milyen a karban olvasásuk, ezért célszerű egy-egy alka-
lommal hangfelvételt készíteni az olvasásukról, s értékeltetni teljesítményüket.
Osztályok közötti vetélkedő
Két párhuzamos osztály versenyezhet meghatározott terjedelmű szövegek minél hibát-
lanabb olvasásában. Először a kihívó fél olvasásáról készítsünk hangfelvételt, és ezt kérjük
a másik osztálytól is! Miután a kihívott fél teljesíti a kérést, most ő választ egy másik szö-
vegrészletet, elolvassa, s ugyanezt kéri a másik osztálytól. Az olvasás történhet úgy, hogy
csak a legjobb tanulók olvasnak, akiket az osztály kiválaszt, de úgy is lefolytatható, hogy
valamennyi tanuló egy-egy mondatot olvas. A verseny lebonyolításában bármelyik olva-
sási mód választható, ebben az osztályok egyezkedhetnek. A hibák száma szerint értékel-
hetjük a teljesítményüket.
A következőkben azokat az olvasási és gondolkodási műveleteket veszem sorra, amelyek a

legalkalmasabbak a didaktikus, az elbeszélő (szépirodalmi) és a magyarázó-értelmező (is-
meretterjesztő) szövegek információtartalmának megragadására, és egyben lehetővé te-
szik a használható és hasznosítható olvasói szokások kialakítását, kialakulását is.
A didaktikus szövegek (utasítások) terjedelme sokkal rövidebb, mint az ismeretterjesztő-

ké, jellegük és funkciójuk is egészen más. Ezeknek a szövegeknek célja az olvasónak cím-
zett valamilyen utasítás közlése. Szinte minden tankönyvben találkoznak a tanulók utasítá-
sokkal. A munkafüzetek, feladatgyűjtemények pedig kifejezetten feladat-megfogalmazá-
sokra épülnek. Nemcsak az alsó tagozaton, hanem 5. évfolyamon is igen nagy gondot kell
fordítanunk az utasítások értelmezésére, hiszen ha a tanuló nem érti, mit kell tennie, nem
tudja megoldani a feladatot.
Minden új feladattípus utasítását – még felső tagozaton is! – érdemes először közösen,
tanári irányítással értelmezni, majd utána ezt a tanulók önállóan is elvégezhetik. Az utasí-
tások szövegében a következőket kell megvizsgálni:
1. Mi az utasítás tárgya?
2. Mi a megoldandó probléma?
3. Mi a válaszadás módja?
A tanulókkal meg kell értetnünk, milyen fontos a válaszadás módja is. Sokszor a diákok
figyelmen kívül hagyják, hogyan szerepel ez az utasításban. Bekarikázás helyett például
aláhúzzák a megoldást. Ilyenkor jó megoldás esetén sem kaphatnak pontot, dicséretet, hi-
szen nem azt tették, amit a feladat előírt.
Érdemes az utasítás értelmezésekor külön kiemelni a kérdőszót, ha van benne, és felhív-
ni a tanulók figyelmét, hogy önellenőrzéskor olvassák el magukban a kiegészített monda-
tot, ellenőrizzék, megfelelően toldalékoltak-e minden szót:
124

A válaszok helyesírási és nyelvhelyességi, esetleg stilisztikai értékelésének valamennyi
tanítási órán helyt kell kapnia. Így talán sikerülne kiküszöbölnünk azt a gyakori problémát,
hogy a gyerekek többsége csak a magyarórákon fektet hangsúlyt a helyesírásra, a nyelv-
helyességre és a stílusra.
Az elbeszélő típusú szöveg azok a folyamatos, összefüggő írásos szövegek, amelyek cél-
ja egy történet, egy esemény leírása. E szövegtípus jellemzői a következők: emberi kap-
csolatok, cselekedetek, érzelmek hatásos megformálása, a személyes hangvétel, az olva-
sóra gyakorolt érzelmi hatás. Idetartoznak: a mesék, novellák, esszék stb., amelyek a szerző
szubjektivitását is tükrözik, illetve az objektív jellegű szövegek, mint például az útleírá-
sok vagy a tudósítások.
A feldolgozás algoritmusa:
1. Ismerkedés a szöveggel
Ez történhet bemutató olvasással, követő olvasással vagy néma (csendes) olvasással.
Az érzelmekre ható elbeszélő szövegekkel (mesék, novellák stb.) való ismerkedés eseté-
ben mindenképpen a tanári bemutatást javaslom, nemcsak tantárgy-pedagógiai, hanem
nevelési szempontból is. Az érzelmi nevelést a tanár-diák kapcsolatban is nagyon fontos-
nak tartom. A tanulók tapasztalják meg azt, hogy a tanáruknak is vannak érzései, érzelmi
megnyilvánulásai.
Bizonyos esetekben lehetővé tehetjük, hogy a tanulók kövessék a könyvükben a bemu-
tató olvasást. Nagyon kivételes esetben érdemes egy elbeszélő szöveget előre elolvastat-
nunk a tanulókkal. Ezt a módszert általában nagyon terjedelmes szövegek feldolgozása-
kor alkalmazzuk. Igaz, hogy a gyakorlatban sajnos ritkán tudjuk elérni, hogy minden tanu-
ló otthon elolvassa a feldolgozandó szöveget. Ha csak egyetlen tanuló is akad, aki nem ol-
vasta el előre a szöveget, nem tud bekapcsolódni az órai munkába, nem tud aktív szerep-
lője lenni a tanulási folyamatnak.
2. A tartalom felidézése
A szöveggel való megismerkedést minden esetben kövesse legalább olyan szinten a
tartalmi felidézés, hogy fogalmaztassuk meg a tanulókkal, miről szólt a szöveg!
3. A cím és a szöveg kapcsolata
A cím funkciójából érdemes kiindulni. A jó cím utal a tartalomra, érdeklődést keltő és rövid.
4. Címadás
Adassunk a gyerekkel más címet a szövegnek! A tanulói címvariációk meghallgatása arra
is jó, hogy képet kapjunk, mennyire értették meg az olvasott szöveget. Ezt a feladatot a
szövegfeldolgozás befejezéseként is megoldathatjuk velük.
5. Szómagyarázat
Az irodalomkönyvekben található elbeszélő szövegek többségét a mai tankönyvszer-
zőknek lábjegyzetekkel kell ellátniuk, hiszen tanítványaink többségének az elsődleges
problémát az okozza, hogy az adott műben a szavak nagy része ismeretlen számukra.
Gondoljunk csak Petőfi Sándor János vitézének, Arany János Toldijának, Fazekas Mihály
Lúdas Matyijának szövegezésére! Napjainkban már a falun élő gyerekek szókincséből is
125

hiányzik a petrence, boglya, saroglya stb. szavunk. Ha lehetőség van rá, amit csak tudunk,
szemléltessünk. A mai gyerekek számára ugyanis az „Ösztövér kútágas hórihorgas gém-
mel” kifejezés teljesen értelmezhetetlen. Sajnos nem jobb a helyzet Jókai Mór vagy Móricz
Zsigmond prózai szövegei esetében sem. Hogyan várhatjuk el, hogy a tanítványaink olyan
olvasmányokon váljanak rendszeres olvasóvá, amelyeket nem értenek?
Az elbeszélő szövegek esetében is használhatjuk azokat az eljárásokat, amelyeket a ma-
gyarázó-értelmező szövegeknél írtam. A szemléltetésnek az irodalmi szövegek esetében
is kitüntetett szerepe van.
6. A helyszínek, időpontok, szereplők, események megnevezése
Ezek kiemelésében már elég nagy gyakorlattal rendelkeznek a tanulók felső tagozat-
ban. Alsó tagozatos korukban nemcsak olvasásból, hanem fogalmazásból is sok ilyen jel-
legű feladatot végeztek.
7. Az események időrendi sorrendbe állítása
Ez sem szokott általában különösebb gondot okozni a tanulók számára, hiszen sokat gya-
korolták már alsó tagozatban is, nemcsak a szövegértés, hanem a szövegalkotás terén is.
8. Tartalmi egységekre bontás
Kezdetben, az 5. évfolyamon, év elején érdemes az alsó tagozatban megtanult hármas
tagolást alkalmazni: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A későbbiekben a tárgyalás további
felosztását vezethetjük be: bonyodalom, események kibontakozása, tetőpont.
9. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása
Természetesen egyetlen szöveg feldolgozásakor nem alkalmazhatjuk valamennyi fel-
adattípust. Mindig az adott szöveg, a tanulók szövegértési szintje határozza meg, hogy
melyeket használjuk, gyakoroltassuk.
a) Kérdésekre adott válaszok közül a helyes kiválasztása
b) Kérdésekre adott válaszok közül a helytelenek kiválasztása
c) Válaszadás kérdésekre
d) Kérdések megfogalmazása
Minden pedagógus tudja, hogy kérdezni nem könnyű feladat. A gyerekeket is meg
kell tanítanunk a kérdezés technikájára, annak helyes nyelvi megfogalmazására. Ebben az
esetben is mi, tanárok nyújtunk mintát a tanulók számára.
e) Tételmondat kikeresése
A tételmondatok felismerése a vázlatíráshoz nélkülözhetetlen. A tételmondatok kikere-
sését alsó tagozatban is gyakorolták a gyerekek, akkor természetesen a tételmondat fogal-
mának a meghatározása nélkül. A leglényegesebb mondat kifejezést használták rá.
f) Szövegtömörítés, -bővítés és -átalakítás
Ezt a feladattípust akkor tudják megoldani a gyerekek, ha megértették a szöveg egé-
szét. A történet tömörítését főleg azokkal a tanulókkal gyakoroltassuk, akik hajlamosak a
bőbeszédűségre, a felesleges részletezésre. A tanulók egy része éppen ellenkezőleg, túl
tömören beszél, lényeges elemeket hagy el a történet mesélése közben. Átalakításkor pél-
dául azt kérhetjük a tanulóktól, hogy fejezzék be másként a történetet.
g) A szöveggel kapcsolatos állítások indoklása, bizonyítása
126

h) A szöveggel kapcsolatos hiányos állítások kiegészítése, illetve a megfelelő kiegészítés kivá-
lasztása
9. Vázlatkészítés
A vázlat készítéséhez feltétlenül használjuk fel a kiemelt tételmondatokat, a szövegfel-
dolgozás közben megfogalmazott kérdéseket és válaszokat. Minden tanulót el kell juttat-
nunk arra a szintre, hogy képes legyen önállóan vázlatot készíteni. A fokozatosság elvé-
nek a vázlatkészítés tanulásának folyamatában is érvényesülnie kell: vázlatpontok átalakí-
tása, vázlatpontok helyes sorrendbe állítása, hiányzó vázlatpontok pótlása, önálló vázlat-
írás. Ezeket a feladatokat a diákok csoport-, párban végzett vagy egyéni munkában végez-
hetik, tanári segítséggel vagy önállóan.
10. A szöveg tartalmával kapcsolatos véleménynyilvánítás
Kiválóan alkalmazható az olvasónapló, amelyet házi feladatként is feladhatunk a tanu-
lóknak. Ezzel a módszerrel elsajátíthatják a tömör, lényegre törő véleménynyilvánítást.
Az is elképzelhető, hogy tanítványainknak eltér a véleménye. Ilyen esetben érvek, cáfola-
tok csaphatnak össze. Ez által fejleszthető szociális kompetenciájuk, empátiájuk; a másikra
való odafigyelés, mások véleményének meghallgatása, elfogadásának képessége.
Olvasónapló
Kérdés Válasz Indoklás
Mi tetszett a történetben?
Mi nem tetszett a történetben?
Melyik szereplő gondolkodása, viselkedése áll
hozzám a legközelebb?
Mennyire elfogadható számomra a történet be-
fejezése?
11. A szöveg tartalmával kapcsolatos önálló szövegalkotás

A fogalmazás tanításában fontos szerepe van az irodalmi szövegeknek, amelyek min-
tául szolgálnak a tanulók számára. Először reproduktív szövegeket érdemes alkottatni a
tanulókkal, amikor saját szavaikkal mondják el, írják le a történetet. A következő fázisban
félproduktív szövegalkotás a feladat, azaz más befejezést alkotnak hozzá, továbbszövik a
történetet. Végül a produktív fogalmazások következnek, ahol esetleg az olvasott szöveg-
hez kapcsolódó témát kapnak.
A magyarázó-értelmező szövegek elsősorban tudományos, illetve ismeretterjesztő jellegű-

ek, és céljuk az információközlés: egy jelenség elmagyarázása, egy esemény bemutatása
objektív szempontok alapján. Ide tartoznak a definíciók, a tudományos okfejtések, az ér-
velések. Ennek a szövegtípusnak a feldolgozása azért is nélkülözhetetlen és fontos, mert a
tankönyvi szövegek többsége ehhez a szövegtípushoz tartozik.
127

Az ismeretterjesztő szövegek készítik elő leginkább a szaktárgyak tanulását, ezért hozzá-
juk kapcsolódik a legtöbb feldolgozó művelet is.
1. A szöveg előzetes áttekintése
A cím, az ábrák, a képek, képaláírások megfigyelése. Feltételezések megfogalmazása a
szöveg várható tartalmáról, az új információról. Ez az eljárás megalapozza a kívánatos olva-
sói szokások kialakulását. Érdemes hangsúlyozottan foglalkoznunk a címmel. Gyakran ta-
pasztalhatjuk, hogy a tanulók átsiklanak a cím fölött. Meg kell értetnünk velük, milyen fon-
tos szerepe van a címnek, hiszen utal az egész szöveg tartalmára, témájára, segíti a szö-
veg globális megértését.
2. Ismerkedés a szöveggel
Az ismeretterjesztő szövegekkel a tanulók többnyire néma (csendes) olvasással ismer-
kednek meg. Érdemes rászoktatnunk őket arra, hogy olvasás közben használják a követ-
kező jeleket, inzerteket, amelyeket az egyes szövegrészek mellett a lapszélen jelölhetnek:
 korábban is tudtam
+ új ismeret
– nem tudtam, nem így tudtam
? nem értem, kérdésem van
Természetesen túl hosszú szöveget a pedagógus is felolvashat, lehetőleg úgy, hogy
a tanulók némán vele együtt olvasnak. Az elkalandozás megakadályozására ilyen eset-
ben mindig azt kérem a gyerekektől, hogy olvasás közben számozzák be a bekezdéseket.
Ugyancsak ezt a módszert alkalmazom, ha a tételmondat megtalálásában akarok segít-
séget nyújtani tanítványaimnak. Ilyenkor ugyanis olvasás közben a tételmondat előtt rö-
vid szünetet tartok, és lassabb tempóban, hangsúlyosabban olvasom a tételmondatot. Így
előkészítem az előadás alapján készülő jegyzet tanítását is.
Szívesen használom a követő olvasásnak azt a változatát, amikor olvasás közben szándé-
kosan hibát vétek: kétszer olvasok egy mondatot vagy kifejezést, kihagyok egy mondatot,
felcserélek szavakat stb. Ez persze nem öncélúan történik. A gyerekek az olvasás befejezé-
se után bekarikázzák annak a bekezdésnek a sorszámát, amelyikben felolvasás közben hi-
báztam. A jó bekarikázásért piros pont jár. A következő piros pontot akkor szerezhetik meg
a tanulók, ha a hibásan olvasott részt aláhúzzák a szövegben.
3. A szöveg témájának megnevezése
A tanulók minél rövidebben, lehetőleg egy mondatban fogalmazzák meg, hogy kiről,
miről szól a szöveg, mi a témája. Mindenképpen vessék össze előfeltevéseikkel! Azt „kap-
ták-e”, amit a szövegtől vártak?
4. Ismeretlen kifejezések magyarázata
a) Szövegösszefüggésből
Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy bizonyos esetekben a szöveg összefüggé-
seiből is kikövetkeztethetik egy számukra nem ismert kifejezés jelentését, hiszen így olyan
szavakat is megértenek, amelyeket nem tudnak meghatározni. Gondoljunk arra, hogy a
kisgyerek is felismeri a kört, a négyzetet, pedig nem ismeri a két alakzat definícióját!
128

b) Tanulói magyarázattal
Szívesen alkalmazom a tanulói magyarázatot is, hiszen a gyerekek a társuk ismertetését
általában jobban megértik, mint a pedagógusét. A magyarázó tanulót büszkeség tölti el,
s még inkább arra sarkallja, hogy nyitott szemmel járjon a világban, és iskolán kívüli forrá-
sokból is tudásra, ismeretre tegyen szert.
c) Tanári magyarázattal (szemléltetés)
Természetesen nem vitatható a tanári magyarázat fontossága sem. Ilyenkor különösen
nagy szerepe van a szemléltetésnek, ahol jó szolgálatot tesznek a fényképek, a képesköny-
vek is. Napjainkban azonban ezek felhasználása sem zökkenőmentes. Annak idején meg-
tanultuk, hogy a papíralapú szemléltetőanyagot 45 fokos szögben megdöntve mutassuk
meg a tanulóknak. Míg az ablak melletti padsorban ülők a kép(ek)ben gyönyörködtek, ad-
dig a többiek a legjobb esetben unatkoztak, rosszabbik esetben rendetlenkedtek.
Aztán kipróbáltam egy másik módot is. A gyönyörű és értékes képzőművészeti albumo-
mat kinyitottam a kiválasztott festménynél, és az egyik első padban ülő tanítványom ke-
zébe nyomtam, azzal a kéréssel, hogy ha megnézte a képet, adja tovább. Ez körülbelül a
tanítási óra 10. percében történt, kicsöngetéskor azonban még nem jutott el minden gye-
rekhez. Tehát szemléltetés ugyan volt az órámon, de a hatékonysága erősen megkérdő-
jelezhető.
Sokkal kívánatosabb, ha a tanulási folyamat, illetve a szemléltetés szolgálatába állítjuk a
modern kor vívmányait: a számítógépet, a projektort, az interaktív tananyag-feldolgozá-
sokat.
d) Szótár, lexikon felhasználásával
Az ismeretlen kifejezések magyarázata azonban meg is előzheti a szöveggel való megis-
merkedést, ahogyan erről már korábban írtam. Ilyenkor érdemes a helyesejtési, gyorsolva-
sási gyakorlatokat úgy összeállítanunk, hogy a szóanyaguk tartalmazza a tanulók számára
várhatóan ismeretlen szavakat, kifejezéseket.
Az előzetes szó- és kifejezés-magyarázatok megkönnyíthetik a tanulók számára a szö-
veg megértését.
A szótárhasználatot is irányítanunk és szerveznünk kell. Meg kell tanítanunk a kéziköny-
vek gyors kezelését, ehhez viszont elengedhetetlen az ábécé tökéletes ismerete és a be-
tűrendbe sorolás szabályainak alkalmazásra képes tudása. Gondot kell fordítanunk a szó-
cikkek olvasására és értelmezésére is, például a rövidítések, jelek feloldására.
Ehhez természetesen megfelelő tárgyi feltételekkel is rendelkeznie kell az iskolának. Ne-
héz megtanítani például a Magyar értelmező kéziszótár használatát úgy, hogy az intéz-
ményben csak néhány darab van belőle.
Legalább két-két tanulónak biztosítanunk kell az adott szótárt, lexikont, hogy a haszná-
latukat elsajátíttathassuk velük.
e) Internet használatával
A mai gyerekek egy része számítógépes környezetben nő fel, tehát ők a számukra is-
meretlen szavakat is az internetes lexikonokban keresik meg. Ezek között azonban vannak
129

olyanok, amelyeknek megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető. A mi feladatunk többek
között az is, hogy megtanítsuk a tanítványainknak: kritikával fogadják a világhálón megje-
lenő információkat. A hogyan kérdésre azonban sajnos még nem találtam meg a választ.
5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása
Ekkor történik a szöveg új információinak megállapítása. Ehhez szükséges az, hogy a
gyerekekkel beszámoztassuk a bekezdéseket a könnyebb tájékozódás és ellenőrzés érde-
kében. Gyakran tapasztalom, hogy a tanulók nehezen tájékozódnak a szövegben. A fel-
adatok megoldása közben mindig az egész szöveget igyekeznek újraolvasni. Ennek ki-
küszöbölésére a szöveghez kapcsolódó feladatok utasításának értelmezésével egy idő-
ben azt is tisztázzuk, hogy melyik bekezdés alapján tudják megoldani a feladatot.
a) Adatkeresés
A szövegben az adatokat valamilyen látványos módon emeltessük ki a tanulókkal: beka-
rikázás, bekeretezés, aláhúzás. Meg kell tanítanunk őket, hogy ilyenkor ne kezdjék el újra-
olvasni a szöveget, hanem „pásztázzák” a bekezdéseket, és csak a(z) (szám)adatokat, vala-
mint a hozzájuk tartozó szövegkörnyezetet figyeljék. Az adatkeresés alkalmával olyan fel-
adatokat is adhatunk a tanulóknak, amelyekben téves adatokat javítanak ki, illetve monda-
tokat egészítenek ki hiányzó adatokkal.
b) Lényegkiemelés
Állapíttassuk meg a tanulókkal, hogy melyik bekezdésben olvastak a tanár vagy a fel-
adat által közölt tényről, eseményről! Egészítsenek ki a gyerekek „nyitott” mondatokat! Az
ilyen feladattípusnál érdemes a szövegben bekarikáztatnunk velük a nyitott mondatokra
utaló szövegrészeket. A lényegkiemelés fontos eleme a bekezdések tételmondatának alá-
húzása. Jó, ha a tanulók saját szavaikkal is próbálják megfogalmazni a tételmondatokat.
c) Felosztások, rendszerezések
Táblázatok kiegészítésével, alkotásával segíthetjük tanítványainkat gondolataik rendezé-
sében, amely a logikai műveletvégzésük alapját képezi. A felosztások, rendszerezések el-
sősorban a természettudományos tantárgyak tanulását könnyítik meg számukra.
d) Ábrák értelmezése
Némely szöveg tartalmazhat grafikont, diagramot. Ezek értelmezésére és a szöveggel
való kapcsolatuk felfedezésére is kell időt szánnunk.
6. A szöveg újraolvasása
Ez történhet néma (csendes) és hangos olvasással is. Ez utóbbit azért javaslom, mert ek-
kor gyakoroltathatjuk a tanulókkal a hangos olvasást, illetve a felolvasást is. Felolvasáskor
időt kell adni a tanulóknak arra is, hogy a nehezen olvasható szavakat (hosszabb terjedel-
műeket, mássalhangzó-torlódást tartalmazókat, idegen tulajdonneveket, közneveket) újra
áttekintsék. Az egyéni hangos olvasást feltétlenül kövesse értékelés, illetve az esetleges ol-
vasástechnikai hibák javítása.
7. Vázlatírás
A vázlatot mindig a kiemelt tételmondatok alapján fogalmaztassuk meg a tanulókkal.
A vázlat ugyanis nem más, mint a bekezdések témáinak megnevezése. A vázlatírás tanítá-
sakor is feltétlen szem előtt kell tartanunk a fokozatosság elvét. A legkönnyebbtől halad-
130

junk a nehezebb felé, és itt nem a szöveg nehézségére gondolok csupán. Érdemes elő-
ször mintát mutatnunk a jó vázlatra. Ezt követően a tanulók összekevert vázlatpontokat
állítsanak helyes sorrendbe, majd ezt követheti a hiányos vázlat kiegészítése, végezetül
önállóan alkottassunk a gyerekekkel vázlatot.
8. Jegyzetelés
A jegyzet a szöveg tartalmának tömör megfogalmazása. Úgy gondolom, hogy csak
a legjobb képességű tanulókkal, tanulói csoportokkal kezdjük el taníttatni a jegyzetelés
technikáját. Azokkal a tanulókkal, akiknek még az önálló vázlatkészítés is komoly prob-
lémát okoz, nincs értelme elkezdeni a jegyzetelés tanulását. Jegyzetkészítéskor ugyanis
a vázlatból indulunk ki, ez adja a jegyzet alapját. A vázlaton kívül felhasználjuk a szöveg-
feldolgozás során kiemelt adatokat, kulcsszavakat. Fel kell ismertetnünk a tanulókkal az
ok-okozati összefüggéseket! A jegyzet leírását is gyakoroltatnunk kell velük. Érdemes elő-
ször csak egy-egy bekezdés jegyzetét elkészíteni tanári irányítással. Ilyenkor kell felhívnunk
a diákok figyelmét a rövidítések, jelek használatának fontosságára, hiszen a jegyzetnek tö-
mörnek és jól áttekinthetőnek kell lennie. Fontos, hogy a diákok adott esetben – ez a szö-
veg jellegétől függ – tudják táblázatba rendezni a szövegből szerzett ismereteiket. A ké-
sőbbiekben egy-egy bekezdésről készült, hiányos jegyzetet egészíthetnek ki a gyerekek,
esetleg hibás jegyzetet korrigálhatnak. A 8. évfolyam végére kell odáig eljutniuk, hogy
önállóan tudjanak jegyzetet készíteni egy szöveghez.
A dokumentum típusú szövegek formailag nem folyamatosak. Olyan írásos információhordo-

zók tartoznak ide, mint a grafikonok, térképek, menetrendek, használati utasítások, különbö-
ző nyomtatványok, szórólapok, kérdőívek stb., amelyekkel a tanulók a mindennapi életükben
is találkoznak. Itt nem a műfajnak vagy a témának van meghatározó szerepe, hanem a szöveg
formájának, elrendezésének. A dokumentum típusú szövegek főleg grafikusan megjelenített
tényeket közölnek. Előfordulhatnak önállóan, például menetrend, használati utasítás stb., illet-
ve a másik két szövegtípus kiegészítéseként, például térképek, ábrák, grafikonok stb.
A dokumentumszövegek jellegéből adódik, hogy általános érvényű algoritmust nem
lehet adni az értelmezésükhöz, hiszen másképp kell feldolgozni egy használati utasítást,
mint egy menetrendet vagy egy szórólapot, illetve receptet. Amit viszont feltétlenül ki kell
emelnem, az a szövegáttekintés fontossága, valamint a tipográfiai megoldások elemzése.
9/1. A szereplőváltás.
9/2. Ha az ember egyedül van, nehezebben tud ellenállni, de ha összefognak, legyőzhe-

tetlenné válnak.
10/3. Az elbeszélés írója a visszaemlékezés anyaggyűjtési módot használta.
131

10/4. A közelebbitől a távolabbi bemutatási sorrendet.
10/5. Egyéni megoldás.

Javaslat: Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a jellemzésnél fontos a belső tulaj-
donságok közlése.
11/1. A formai követelmények összegyűjtésében nagy segítséget nyújt a tankönyvben
lévő levél. Az egyes részek formai megjelenítése: megszólítás – középen, bevezetés, tár-
gyalás, befejezés – új bekezdésbe írandó, sőt a tárgyalást további bekezdésekre bonthat-
juk. A záróformula sorkihagyással új bekezdésbe kerül. A hely és a dátum sor kihagyással
sor elején kezdődik, az aláírás jobbra zárva a dátum alá kell, hogy kerüljön.
12/3. Megfigyelési feladat.
12/4–6. Egyéni megoldás.

Javaslat: Bár ikonokkal jelöltem, hogy melyik szövegalkotási feladatot milyen képessé-
gű tanulóknak ajánlom, de lehetőséget adhatunk az öndifferenciálásra, tehát a gyerekek
választhatnak a témák közül.
Kommunikáció
A kommunikációs tényezők
14/1. Pl.: a kutyák testtartással, hanggal; a denevérek ultrahanggal, a farkasok mimikával, a

madarak hangjukkal, tollazatuk mozgatásával stb.
15/1. Nagyon szívesen. Miben segíthetek? Stb.
15/2. Pl.: különböző hangokkal, testartással, mimikával, tolluk felborzolásával stb.
15/3. Az afrikai szavannán. A feladó a hím oroszlán, a címzett a nőstény. Az üzenet, pl.: szeret-
lek. Meghitt a viszony, hiszen a nőstény fogadja a hím közeledését.
15/4. a) A fiú nem biztos, hogy azonnal tud segíteni. Lehet, hogy találkozniuk kell hozzá.
b) A fiúból lesz a feladó, a lányból a címzett. Megváltozik az üzenet, és a csatorna: a levegő
helyett rádiójel.
132

15/5. a) A feladó: az író, a címzett az olvasó (én), az üzenet: a könyv szövege, a kód: a nyelv,
a csatorna: a papír. b) A feladó: a földönkívüliek, a címzett az űrkutatók, az üzenet: pl.: létezünk,
a kód: a rádiójel, a csatorna: a világűr.
Az anyanyelvünk művelése
15/1. Kb. 15 millió.
16/2. Egyéni megoldás. pl.: tütü = autó, nínó = rendőrautó, nyamnyam = fagyi, sziszi =kígyó,
luplu = fürdés, pakó = kupak stb.
Beszédes jelek
18/1. Ismerkedés a siketek jelnyelvével. A www.hallatlan.hu honlap megtekintése esetleg
az iskolában is megoldható.
18/2. Matematikai jelek: 1. összeadás, plusz jel 2. kivonás, mínusz jel 3. százalék 4. négyzet-
centiméter KRESZ-jelek: 1. Állj! Elsőbbségadás kötelező 2. Behajtani tilos 3. Mindkét irányból be-
hajtani tilos 4. Főútvonal 5. Elsőbbségadás kötelező Képjelek: 1. Kerékpárút 2. Csúszós úttest
3. Távbeszélő állomás 4. Úton folyó munkák 5. Autóbusz megállóhely Térképjelek: 1. Szarvas-
marha 2. Repülőtér 3. Csata 4. Templom 5. Sátorozóhely 6. Múzeum 7. Barlang 8. Híd Betűje-
lek: 1. Metró (2-es) 2. Idegenforgalmi tájékoztatás 3. Várakozó hely 4. Kórház
18/3. Pl.: nyelvi jelek, térképjelek, közlekedési jelek, zászlók, kottajelek stb.
18/4. Pl.: tűz füstje → ég valami, befagyott víz → hideg van, elpirulás → a zavar jele stb.
19/1. Pl.: rendőr (forgalomirányítás), vasutas (vonatindítás), énektanár (szolmizálás) stb.
19/2. a) 2013-ban 192 éve. b) Dolgozzon ki egy olyan módszert, melynek során katonái csend-
ben és fény nélkül is tudnak kommunikálni éjszaka. c) Összefogtak, hogy kidolgozzák a Braille-
írást. d) Álló téglalap, aminek két oszlopa és 3 sora van. e) Pl.: 1. A Braille-írás 2. Napóleon utasí-
tása 3. A Braille-karakter 4. Szégyellni való írás? f) Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lé-
nyeges, az a szemnek láthatatlan. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg.
20/1. A 20. század elején a némafilmek legnagyobb sztárja volt Charlie Chaplin.
133

20/2. A megnézett filmrészlettől függ.
Javaslat: A Nyelvtan és helyesírás 5 interaktív tananyag-feldolgozásban A testbeszéd alcso-
portban található egy filmrészlet a Charlie Chaplin című feladatban.
20/3. 1889–1977
20/5. nevetés
20/1–3. Egyéni megoldások.
21/1. Pl.: Ujjakkal formált V jelzés = győzelem. Vállvonogatás = nem értem. Stb.
21/3. Csupasz, mit a tenyerem = teljesen kopasz. Olyan kétszínű, mint a tenyerem = álnok,
kétszínű. A tenyerén hordoz valakit = nagyon megbecsüli, dédelgeti. Tenyerén hordja a szí-
vét = mindig őszinte, nyíltszívű. Tenyerén hordozza a szerencse = minden vállalkozása sike-
rül, nagyon szerencsés. A tenyerét tartja = ingyen akar megkapni valamit. Úgy ismeri, mint
a tenyerét = nagyon ismeri.
21/4. Bólogatás.
21/5. Gesztussal kísért olvasás.
21/6. Pl.: 1. bekezdés: Világszerte ismert gesztusok 2. bekezdés: Kétféle jelentés 3. bekezdés:
Tenyér- és ujjgesztusok 4. bekezdés: Összekulcsolt ujjak 5. bekezdés: Ismerős és ismeretlen
gesztusok 6. bekezdés: Ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak!
22/1. Pl.: a madarak felborzolják a tollazatukat. A farkasok vicsorognak. A macskák kidombo-
rítják a hátukat és fújnak. Stb.
22/2. Megsérti a személyes területünket, olyan, mintha betolakodna.
22/3. Senki sem szeret ismeretlen ember mellé ülni. Akaratlanul is egymáshoz érhetnek.
22/4. Kb. 1 méterre.
22/5. 1. Az állatok területjelölése 2. Az ember személyes területei
134

22/7.
emberke
0–45 cm (családtagok, közeli barátok) 50–120 cm (ismerősök) 120 cm fölött (idegenek)
23/1. Az indián férfiak találkozáskor kifelé fordított tenyérrel, könyökben behajlított, felemelt
kézzel üdvözölték egymást. A tetőtől talpig páncélozott lovagok a kezüket széles formájú /ujj
nélküli/ kesztyűkkel védték, amelyeket vaspántokkal, fém gyűrűkkel erősítettek meg. Barátságos
kézfogás előtt a kölcsönös jó szándék bemutatása céljából lehúzták a kesztyűt a kézről.
23/1. Így jelezték barátságos szándékukat, azaz nincs náluk fegyver.
23/2. Pl.: bemutatkozáskor, gratuláció alkalmával, fiúk, férfiak találkozáskor.
23/3. Egyenrangú felek vagyunk.
24/1. A tanuló mutató- és hüvelykujjával támasztja meg az arcát, a többi ujját pedig összezár-
va az arcán nyugtatja.
24/2. A gesztusai elárulják, hogy mit gondol, érez valójában.
24/3. Feléje nyújtok valamit. Miközben meg akarja fogni, megszűnik a karkeresztezés, ezáltal
lazul az elutasító magatartás.
24/4. füllent, egy szava sem igaz, valótlant állít, ferdít
24/5. Egyéni megoldás. A fő szempont a szájeltakarási gesztus változása.
24/7. Elpirul. Nem néz a másik szemébe. Harapdálja a szája szélét.
25/1. A szeme sem áll jól.
25/2. Majd felfal a szemével = sóvárogva néz valakit. Majd felnyársal a szemével = dühösen
vagy látható gyűlölettel néz valakit.
135

25/3. Mert a másik nem látja a szememet, olyan mintha leskelődnék.
25/4. Közös megoldás, beszélgetés. A közmondás jelentése: az ember szeméből, tekinteté-

ből rendszerint lelkivilágára is következtethetünk.
25/6. Szólások: Egyik szeme sír, a másik nevet = egyszerre örül is, meg szomorkodik is. Majd le-
ragad a szeme = álmos. Nincs szeme = arcátlan. A szemét sem hunyta le = semmit sem aludt.
Hizlalja a szemét = gyönyörködve, sokáig nézi. Közmondások: A szem mindent lát csak magát
nem = az embernek önmagát a legnehezebb megismernie. Ki-ki a maga szemével lát = min-
denki a saját szemszögéből ítéli meg a dolgokat. Több szem többet lát = több ember több ol-
dalról meg tud vizsgálni, ítélni valamit.
26/1. Ha együtt vagyunk valakivel, akkor többnyire beszélgetünk vele.
26/1. (alsó feladat) Egyéni megoldás.
27/2. Az eszkimók a hideg éghajlat alatt élnek. A ruházat alól csak az arcuk látszik ki, ezért érin-
tik össze az orrukat köszönéskor.
28/1. A japánok a tenyerüket összezárva hajlongnak a másik előtt.
28/2. Van, akivel naponta többször is találkozunk, ezért elég egyszer köszönni.
28/3. Pl.: üdvözlés, kézfogás, öröm, mosolygás, találkozás, kedvesség stb.
28/4. Páros munkában egyéni megoldások közös megbeszélés alapján.
28/5. A nagynéni és a nagybácsi is vér szerinti rokon. A szülők lány- vagy fiútestvére.
136

29/1. Felolvasandó: Biztosan szívesebben állnak a rendelkezésedre, ha köszönsz nekik, udvari-
asan szólítod meg őket, és rájuk mosolyogsz.
29/2. Válaszd ki a járókelők közül, kit találsz szimpatikusnak, kitől kérsz útbaigazítást! Lehető-
leg azok közül válassz, akik veled szembe jönnek! Mosolyogva lépj oda, és köszöntsd a korának
és a nemének megfelelően! Szólítsd meg, és add elő, miben kéred a segítségét! Ha valami nem
világos számodra, érdeklődj tovább, tegyél fel kérdéseket! Köszönd meg a felvilágosítást, és kö-
szönj el!
29/5. Meg kell kérni udvariasan, hogy adja át a helyét.
30/2. Pl.: SMS üzenetet lehet küldeni, okostelefonokon Facebook üzenetet, MSN-t, e-mailt.
30/1. A beszélgetés az a cselekvés, amikor ketten vagy többen beszélgetnek, azaz gondolatai-
kat, élményeiket élőszóval kifejezik, elmondják egymásnak.
30/2. Várható válasz: kb. hárman, négyen. Több emberre egyszerűen nem lehet odafigyelni.
Több személy esetén előfordul, hogy valaki háttérbe szorul, kimarad a társalgásból.
30/3. Beszélgetés közben szemkontaktust kell, illik tartani, azaz egymás szemébe kell, illik nézni.
30/4. Távközlő eszköz. Alexander Graham Bell.
31/5. a) A telefon feltalálója. Nem volt rá pénze. 2001-ben az Egyesült Államok képviselőháza
nyilatkozatot fogadott el, amelyben Meuccit ismeri el a telefon feltalálójaként.
b) Önálló véleményalkotás.
31/1. Önálló véleménynyilvánítás.
32/2. kacsintás, nevetés, sírás, szeretlek
33/3. Holnap dolgozatot írunk. Légy szíves, segíts! Megteszed? Köszönöm.
137

33/1. a) Mézga család különös kalandjai b) 2013-ban 44 évvel ezelőtt. c) Kisegíti nehéz hely-
zetéből, bajából. d) Aladár egy olyan készüléket bütyköl össze, aminek segítségével kapcsolat-
ba lép a 30. századi leszármazottjával, köb-ükunokájával, MZ/X-szel. e) Könnyen felingerelhető,
hamar dühössé, mérgessé válik. f) Pl.: Mézga Géza az apa, rettenthetetlen szigorra tör, de kissé
ügyefogyott. Felesége Mézga Gézáné született Rezovits Paula jóságos, bár nem túl erős idegze-
tű. Az idősebb leánygyermek a kissé ütődött Kriszta. Mézga Aladár 12 éves, zseniális képességek-
kel rendelkezik. MZ/X, „Öcsi”, aki a család 30. századi leszármazottja. g) Rezovits Paula
33/2. Kapcsolj fordításra!
34/3. b) Ala, min reg sétasd kuty!
34/4. Olvasási gyakorlat.
34/5. Pl.: a szavaknak csak az első szótagját használják, illetve néha az érthetőség végett a kö-
vetkező szótag elején levő mássalhangzó(ka)t is az egyetlen szótaghoz kapcsolják (vok = va-
gyok). A felszólító módot írásban felkiáltójellel fejezik ki. Nincs névelő. Gyakran nincsenek ragok.
Hang és betű
A hangok világa
36/1. Az agyunkban.
36/1. Pl.: erdő: madárdal, patakcsobogás, levélzizzenés, szarvasbőgés stb. Város: autódudálás,
villamos csengetése, fékcsikorgás, kiabálás stb. Falu: kutyaugatás, kakaskukorékolás, tehénbő-
gés, traktor zaja stb.
36/2. Nem, mert a hang terjedésére levegő szükséges, és a világűrben nincs levegő.
36/3. kalapács, üllő, kengyel
36/4. Rezgő anyag.
36/5. Fel kell kelni. A vezető gyors fékezésre kényszerült.
138

17/1.
Összesítés
Hanghatások
+ jelek – jelek
Erdő madárcsicsergés, vízcsobogás, ++++
levélzizegés, gallyropogás
Falu kukorékolás, kutyaugatás, fűnyíró ++ –
Város fékcsikorgás, autódudálás, ––––
kiabálás, hangos zeneszó
a) Legkellemesebb hangokat az erdőn, a természetben halljuk. A városban sok a zaj.
b) Ott nagyobb a nyugalom, nincs akkora zaj.
17/2. és 3.
A hangok csoportosítása
Zörejek Zenei hangok Beszédhangok
Jellemzőik Szabálytalan rezgések, Szabályos rezgések Szabályos rezgések,
többnyire tárgyak okozzák az ember tudato
san hozza létre
Példák Fékcsikorgás Madárdal, Beszéd, mondatok,
autódudálás, füttyszó, hangszerek, szavak
kiáltozás dallamok
Legtöbbször az emberi Kellemes Az emberi
fül számára zavaró, hanghatást vált ki. kommunikációt
kellemetlen. segíti elő.
Házi feladat
18/1. a) Bekarikázandó pirossal: kisméretű poharak, illetve a keskeny hosszú pohár és a vé-
kony üvegű.
b) Bekarikázandó kékkel: a nagy, vastag falú vizes pohár.
18/2. Első fotó: lódobogás, ostorpattogtatás, nyerítés, füttyszó, taps, éljenzés stb.
Második fotó: dobszó, zeneszó, éneklés, taps stb.
139

A beszélőszervek és működésük
37/1. Kilégzéskor.
37/2. Zöngehangok akkor keletkeznek, ha a kiáramló levegő hatására az összetapadó hang-

szalagok rezegnek. A zöngés hangok esetében rezegnek ugyan az összetapadó hangszalagok,
de hozzájuk zörejek társulnak.
37/3. Magánhangzóknak.
38/4. Páros felkészülés alapján, egyéni beszámoló.

Javaslat: A feladat megoldásakor jól használható az interaktív tananyag-feldolgozás
Szemléltetés témakörében A levegő útja hangképzéskor animáció.
38/5. Zöngehangok: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű
38/6. A zöngés hangok esetében rezegnek az összetapadó hangszalagok, és hozzájuk zörejek

társulnak. A zöngétlen hangoknál a hangszalagok nem rezegnek, és a levegő a szájban aka-
dályba ütközik, és ott zörej keletkezik. A h hang képzésekor az enyhén szétnyíló hangszalagokat
csupán súrolja a kiáramló levegő, de zörej társul hozzá.
38/7–8. Önálló munka, memoriter tanulása.
A beszédhangok csoportosítása
39/1. a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs
39/2. Pl.: Magánhangzó vagyok. Semmi sem akadályoz, amikor képződöm. A hangszalag min-
dig rezeg. Hosszú változatom önmagában is beszédhang. Egyedül is tudok szótagot alkotni.
39/3. Pl.: Mássalhangzó vagyok. Valami mindig akadályoz. A hangszalag nem mindig rezeg,
amikor képződöm. Hosszú változatom nem beszédhang. Csak magánhangzóval együtt alkot-
hatok szótagot.
39/4. Pl.: lándzsa, findzsa, maharadzsa, menedzser, bridzs, dzseki, dzsip stb.
140

19/1. Áthúzandó: oá-oá-oá (a csecsemő sír), ha-ha-ha-ha (Béla bácsi nevet), hm? (Joli választ
vár), ííííííí! (Enikő sikít)
19/2. Zöngék: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű Zöngés beszédhangok: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m,

n, ny, r, v, z, zs Zöngétlen beszédhangok: c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty
19/3. A beszéd legkisebb építőköve a hang. A hangok két nagy csoportja a magánhang-
zók és a mássalhangzók.
19/4. Magánhangzók: a, á, e, é, i, í, o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű Mássalhangzók: b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy,

h, j, k, l, m, n, ny, p, r, s, sz, t, ty v, z, zs
19/5. bodza: 4, 4, 5 asszony: 4, 5, 7 kastély: 6, 6, 7 rózsaszál: 7, 7, 9 meggyfa: 5, 6, 7

Egy rózsaszálat kell rajzolni.
20/6. diótörő, dzsámi, asszony, gólyafészek, juhcsalád
20/7. Másolási feladat.
Házi feladat
20/1. férfi: 5, 5, 5 vőlegény: 7, 7, 8 nagybácsi: 7, 7, 9 menyasszony: 7, 8, 11 vőfély: 5, 5, 6
21/2. versenyautó, autópálya, vezető, rajtpisztoly, edzések
21/3. xilofon, taxi, oxigén, mixer, boxer (kutyafajta)

Javaslat: a szavak gyűjtését szómagyarázatok megadásával lehet segíteni.
21/4. Pl.: Kölcsey, Kazinczy, Thököly stb.
Az ábécé és a betűrend
39/1. A j hangot két betűvel jelöljük: j és ly.
39/2. Pl.: telefonkönyv, tárgymutató, osztálynapló, verses kötetek betűrendes címmutatója stb.
40/1. A Á B C CS D DZ DZS E É F G GY H I Í J K L LY M N NY O Ó Ö Ő P Q R S SZ T TY U Ú Ü Ű V W X Y Z ZS
141

40/2. Pl.: Aquincum (Óbuda területén fekvő ókori római város): 4 mássalhangzóból és 4 ma-
gánhangzóból áll. Mindegyik magánhangzója és mássalhangzója rövid. Van zöngés mással-
hangzója: m, n.
weboldal: összetett szó, 5 mássalhangzóból és 3 magánhangzóból áll. Mindegyik magán-
hangzója és mássalhangzója rövid. Minden mássalhangzója zöngés.
taxi: 2 mássalhangzóból és 2 magánhangzóból áll. Mindegyik magánhangzója és mással-
hangzója rövid. Van zöngétlen mássalhangzója: t.
yard (angol mértékegység): 3 mássalhangzóból (itt az y a j hangot jelöli) és 1 magánhangzó-
ból áll. Mindegyik magánhangzója és mássalhangzója rövid. Van zöngétlen mássalhangzója: t.
Javaslat: A szavak gyűjtésében lehetséges, hogy segítséget kell adni a tanulóknak.
Használhatják a helyesírási szabályzat szótárrészét is.
40/3. Ybl Miklós, Kossuth Lajos, Wesselényi Miklós, Weöres Sándor stb.
Javaslat: A feladat megoldásakor jól használható az interaktív tananyag-feldolgozás ha-
sonló témakörének Hangos személynevek című feladata.
40/4. Egyéni megoldás. Pl.: A szerzők neve szerinti betűrendbe sorolás azért jobb, mert kön�-
nyebben lehet megtalálni a könyvet, ha ismerjük a szerző nevét. Ha nem ismerjük, jobb a téma
szerinti csoportosítás.
sonló témakörének Szerzői betűrend című feladata.
40/5. A tanulók órarendjétől függ a megoldás.
40/6. Előzetes feladat. A cím szerinti betűrendbe sorolás a hozott könyvektől függ.
21/1. Koós; [váli, bál]; Gaál, Maár; [kovács, csécsi]; Takáts, Szakáts; [konc, cucor]; Rácz, Czékmán;
[tót, csát]; Roth, Monthi stb.
22/2. a) Széchenyi István, Béri Balogh Ádám, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Damjanich János,
Bocskai István b) Bekarikázandó: Kossuth Lajos neve
22/3. Pl.: Tóth, Rácz, Miskolczi, Kosztolánczi, Wass stb.
22/4. Így könnyebben, gyorsabban megtalálható mindenkinek a neve.
22/5. Beáta, Cecília, Csilla, Éva, Gyöngyvér, Hajnalka, Ibolya, Katalin, Laura, Orsolya
142

22/6. Balázs, Bálint, Bánk, Barabás, Barna, Bence, Bendegúz, Béni, Bódog, Boldizsár, Brúnó, Bulcsú
Házi feladat
23/2. a) Nem jó a betűrendbe sorolás.

b) Ábrahám Éva, Albert Lajos, Bácsi Kriszta, Balogh Tünde, Náfrádi Ádám, Nagy Edit, Nagy
Gábor, Váradi Tamás, Vas Gabriella
23/3. karám, karom, károm, kérem, korom, kórom, köröm
23/4. a) Betűrendbe kell sorolni őket. b) Apollón, Arész, Artemisz, Démétér, Gaia, Hádész, Hé-
phaisztosz, Hermész, Hesztia, Létó, Pallasz Athéné, Poszeidón
23/5. Barnabás vagy Barna, kóbor vagy konty, kérek vagy kerék, mítosz vagy mitológia,
óra vagy orr, Dalma vagy Dália, kaszinó vagy kassza, brindza vagy bodza,
cukor vagy csengő, Andor vagy Andrea, feni vagy fenni, dzsúsz vagy csúszda
24/6. Dráva, Ipoly, Marcal, Mura, Rába, Rábca, Répce, Sárvíz, Sió
24/7. Magdi, Margit, Mári, Mariann, Marietta, Márti, Matild

sonló témakörének Locsolós névsor című feladata.
A magánhangzók
41/1. Zöngehangok akkor keletkeznek, ha a kiáramló levegő hatására az összetapadó hang-

szalagok rezegnek. Ezek a magánhangzók.
Rövid és hosszú magánhangzók
41/1. …azonos értékűnek számít.
41/1. a–á, e–é, i–í, o–ó, ö–ő, u–ú, ü–ű
143

41/2. Pl.: Akár akar, akár nem, el kell mennie a boltba. A veréb sokkal kisebb, mint egy véreb.
A főnök az egyik iratba egy megjegyzést írat a titkárnőjével. A koros embereknek lehetnek kóros
elváltozásaik. Öt gyerek őt választotta csapatkapitánynak. A füzetbe Évi egy fűzet rajzolt. A su-
lyom még a súlyom is elbírja.
Megjegyzés: Természetesen a szópárokkal két külön mondatot is lehet alkotni.
41/3. Pl.: karom – károm, örül – őrül, tévé – teve, irat – írat, kemény – kémény, kertel – kértél stb.
42/4. Helyesejtési gyakorlat.
42/5. Egyéni megoldás, fantáziafogalmazás.
24/1. a, e, i, o, ö, u, ü; á, é, í, ó, ő, ú, ű
24/2. a) rövid b) Holnap reggel Debrecenbe utazunk. Kérlek, ne gyere el hozzám (hozzánk)!
25/3. a) és b)
szolid irigy húszas síel
szelíd mindig bujkál színész
dicséret pici bújik színes
ígéret mirigy tűnik tízes
kíváncsi illik tüntet bízik
c) Pl.: A síelés örömei?
25/4. a) Mert befolyásolja a szó jelentését, hogy rövid vagy hosszú magánhangzóval ejtjük.
b) írat, füzet (irat), elől, őrülök
25/5. födél, röpül, föl, söprű
25/6. a, o, u; ö, ü; á, é, í, ú; i; ő, ű
26/6. 2, X, 2, 2; 2, 2, X, 2; 2, 1, 1, X; 2, X, 1, 2
Megjegyzés: A megoldást oszloponként adom meg.
Házi feladat
26/1. postás, kóstoló, bújócska, borzasztó; hizlal, vízilabda, dicséretes, kívánság; körút, tő-
szomszéd, tövises, kövecske; tanúsít, kulturált, húszas, huszadik
144

26/2. hosszú, búsul, július, búcsú, múlt, múzeum
26/3. Pl.: A füzet mindig a táskámban van. Ildike gyöngyöt fűzet a nővérével.
26/4. Pl.: Peti elöl halad a sorban. El kell bújni a hunyó elől.
26/5. Pl.: A bálban Pisti bal lábbal lépett a táncpartnere lábára.
27/6. csinos, csíkos, csikós
27/7. Pl.: Weöres, Koós, Eördögh, Soós stb.
Magas és mély magánhangzók
42/1. A hegedű, mert annak a legkisebb a hangszekrénye.
43/2. A nagy hangszekrénybe sok levegő fér, ezért mély a hangja.
43/3. Pl.: hegedű, gitár, kisdob, kézi dob
43/4. Magas magánhangzók képzésekor elöl van a nyelvünk, mély magánhangzók esetében
hátul.
43/5. Tapsolni kell: a, á, o, ó, u, ú
43/1. Pl.: alma, banán, barack, málna stb.
43/2. Pl.: leves, pecsenye, rizibizi, eper
27/1. kevesebb, kevesebb, magas
27/2. elöl, hátul, elöl, magas, hátul, mély
27/3. gömb, tűzök, fű, lő, csörög
145

28/4. a) Duna, iskola
b) Pl.: Ebbe teszel testeket, melyekkel eszedet fejlesztheted. Szerkezet, mellyel eszedet edzheted,
s nevethetsz, retteghetsz eleget.
28/5. könyörög, pörög, öröm, pöttöm
Házi feladat
28/1. üdül, ürügy, csücsül, fül
28/2. kor (kór, kár, kar), sár, várom, sál, tulok (tálak)
29/3. Pl.: Reggel felkelek. Eszem kenyerem, lenyelem tejem. Felveszem testemre, melyeket kell.
Megyek egy helyre, s eszes leszek.
A magánhangzótörvények
44/1. A harmónia szó jelentéséből érdemes kiindulni. Éksz. szerint testi-lelki kiegyensúlyo-
zottság. Várható válaszok: nyugodtság, csend, béke, barátok közelsége, a családi béke stb.
A hangrend
44/1. Pl.: miniatűr, parfüm, küklopsz, attitűd stb.

Javaslat: Elfogadhatunk ü betűs szavakat is.
45/1. ének, történelem
Javaslat: Összetett szavas tantárgyat ne fogadjunk el!
45/2. magyar
45/3. Várható válasz: Az összetett szavakba olyan magánhangzók is kerülhetnek, amelyek az

egyszerű szavakban nem fordulhatnak elő. Az összetett szavakban a szavak megőrzik a hang-
rendjüket.
146

45/4. A mély hangendű szavak általában komor hangzást adnak a szövegnek, a magas hang-
rendű szavak általában vidám, kellemes hangulatot árasztanak.
45/5. Magas hangrendű szavak pl.: nyelv, gyep, fekete, fehér, két, egy, kő stb. Mély hangrendű
szavak pl.: bokor, kutya, macska, kosár, mancs stb.
45/6. Közös megbeszélés után fantáziafogalmazás alkotása szóban.
29/1. a) és b) tó, tő, szó, sző, ár, ér, hát, hét, hó, hő, szór, szőr, úr, űr, szúr, szűr, fú, fű, túr, tűr, bú,
bű, gyúr, gyűr
29/2. Pl.: Tamás, Jolán; Imre, Enikő; Szilárd, Tímea
30/3. Pl.: kenguru, oxigén, miniatűr, küklopsz stb.
30/4. Magas: tündér, ördög, törpe Mély: boszorkány, sárkány, manó Vegyes: óriás, király
30/5. a) A menü: pörkölt, rizibizi, szőlő B menü: rántott sajt, burgonya, saláta, banán C menü:
spenót, fasírt, krumpli, briós b) Pl.: A B menüt, mert egészséges és nem hizlal. c) Pl.: A menü:
zöldséges rizs B menü: rántott hal, burgonya C menü: hamburger, krumpli
Házi feladat
31/1. Magas magánhangzós szavak: éhesen, töprengett, idők, éppen Mély magánhangzós
szavak: gubbasztott, hollónk, hárs, ágán, változandóságán, arra, kószált, bús, sovány, róka
31/2. Magas hangrendű: film, tűnődik, férfi, néző, mesél Mély hangrendű: múzeum, száz,
gondol Vegyes hangrendű: kíváncsi, vidám
a) és b) Színezés értelemszerűen.
c) Kíváncsi vagyok, mi lesz a történet vége. Nagyapám sok vidám történetet ismer.
32/3. Pl.: Kata: málna, puncs, szamóca Bence: eper, gesztenye, meggy Csilla: citrom, csokolá-
dé, vanília
147

Az illeszkedés
46/1. Amelyik szó magas hangrendű, annak a toldaléka is magas hangrendű. Amelyik szó
mély hangrendű, annak a toldaléka is mély hangrendű.
46/2. Pl.: -ba, -be; -ban, -ben; -nak, -nek; -tól, -től; -ról, -ről stb.
46/3. Az egyik ajakkerekítéses, a másik ajakréses magánhangzó.
47/4. Hirtelen megáll. Elámul.
47/5. Az első mondatban a kiemelt szó, ige E/1. személyű, a második mondatban T/3. sze-
mélyű.
47/1. egyszer, 1-szer; kétszer, 2-szer; háromszor, 3-szor
47/2. Ludas Matyit. Pl.: A kalapja mellett toll van, hármat mutat az ujjaival.
47/3. Először olasz ácsnak öltözött, másodszor doktornak, harmadszor a saját képében verte el
Döbrögin a 25 botütést.
47/4. Közös felkészülés után szerepjáték.
32/1. Bekarikázandó: -hoz, -tet, -talan, -ban, -ra, -hat, -ről, -ben
a) és b) Színezés értelemszerűen. c) A magas hangrendű szóhoz magas hangrendű tolda-
lék járul. A mély hangrendű szóhoz mély hangrendű toldalék járul. d) mély, magas, mély
33/2. költség, szabadság, hegység, egészség, igazság a) költség, hegység, egészség; szabadság,
igazság b) Pl.: A költségek egyre emelkednek. A madár a szabadság egyik jelképe. A hegység er-
deiben sok a vad. Mindennél fontosabb az egészség. Három a magyar igazság.
33/3. nyolckor, csengetésre, iskolába, teremben, történelemből, fejemből, tárgyból
33/4. egyszer, kettőször, kétszer, háromszor, hétszer, tízszer
148

33/5. a) háromszor, először, kétszer b) főztök, nézzétek, vásároljátok c) anyukámhoz, öcsém-
hez, Ödönhöz
34/6. a) ajánlanék, tudnék, bíznék; ajánlanák, tudnák, bíznák b) Feltételes módban és 1. sze-
mélyben. c) Feltételes módban és 3. személyben. d) Mondhatnék nektek egy-két új viccet.
Mondhatnák, hogy nekik lett igazuk.
Házi feladat
34/1. Javítás: Szívesen elutaznék a nagymamámhoz. Én is rád szavaznék a választáson.
Megvásárolnék neked mindent, mit szemed-szád kíván, ha tehetném. Megcsinálnék egy
képet, de nincs hozzá ecsetem.
35/2. Köti az ebet a karóhoz. Kutya van a kertben. Mintha a kutya szájából húzták volna ki.
Viszi, mint kutya a koncot. Kutyára bízza a hájat.
35/3. Vasárnap délután kirándult a családunk a hegyekbe. Sokféle növényt figyeltünk meg.
Én még egy őzet is láttam. Egy szép tisztáson meguzsonnáztunk. Este hamar elaludtam (el-
aludtunk) a fáradtságtól.
A szótagolás szerinti elválasztás

48/1. Egyéni gyűjtés.
48/2. Pl.: hat, pad, kér, kap, lép, tép, öt, tőr, hát, ház, tű, süt, tűz stb.
48/3. mail, air, blues, team, Soós, Koós

Javaslat: A H. 225. szabálypontot használhatjuk.
48/4. Zöngés mássalhangzó. Háromjegyű betű.
49/6. bo-dza, brin-dza, bridzs-dzsel, bri-dzset, edz-dze, edz-het, Fu-dzsi, Fuku-dzava, gyűrű-
dzik, halan-dzsázik, kamika-dzék, Kiliman-dzsáró, lán-dzsás, lopódz-dzanak, lopó-dzott, ma-
dzag, Ma-dzsar, mahara-dzsa, mene-dzser, ódz-kodik, pe-dzi, tá-dzsik
49/7. brindza: juhtúró bridzs: francia kártyával játszott licitálós páros kártyajáték kamikadze:
önkéntes halált vállaló japán pilóta ódzkodik: vonakodik tádzsik: iráni nyelvű nép
149

49/1. Koppintani kell: halász, tenger, teknő, mese, földi, Zsuzsi, bodzsa, szóltam, stopper, vakkant
49/2. pos-ta, bo-dza, stop-per, ker-tig, haty-tyú, e-dző, köny-vért, galy-lyas, lán-dzsa, öcs-cse
49/3. Pl.: takar, karton, tonna
49/4. bo-dza, pe-dzi, e-dző, brin-dza, lopó-dzik; Fu-dzsi, mene-dzser, mahara-dzsa, tá-dzsik,
Kiliman-dzsáró
49/5. And-rás, Veszp-rém, ta-xi, fin-dzsa, temp-lom, egy-szer, o-xi-gén
35/1. a) 2 te-a, 2 go-lyó, 3 a-u-tó, 2 báty-ja, 2 temp-lom 2 lán-dzsa, 2 pró-ba b) A szó annyi szó-
tagra bontható, ahány magánhangzó van benne.
35/2. Aláhúzandó szavak: Jaász, jász, Zsolt, Schmidt, mély, stop, Koós, fájl, tér, Moór
35/3. e-dző, fin-dzsa, bo-dza, ha-lan-dzsa, ma-dzag, pe-dzi, gyű-rű-dzik, me-ne-dzser
36/4. I-bo-lyá-hoz, pes-ti-es, Do-roty-tyá-nak, bron-zot, And-rá-sért, galy-lyak, Veszp-ré-mig,

ész-sze-rű
Házi feladat
36/1. Pé-csett sok lát-ni-va-ló vár-ja a tu-ris-tá-kat. A gye-re-kek e-gyik ked-velt he-lye az ál-lat-
kert. Na-gyo-kat ne-vet-nek a mó-kás kat-tá-kon.
36/2. já-cint, ka-mil-la, tu-li-pán, ró-zsa, ger-be-ra, mar-ga-ré-ta
36/3. iskola, lakat, kattan, tantárgy, tárgykép, képviselő, lőpor, portalan, langyos stb.
Javaslat: A szókígyóba a tanulók írhatnak összetett szót is.
A mássalhangzók
50/1. A beszédhangok egyik csoportja. Akadállyal képezzük. A hangszalag nem mindig rezeg,
amikor képződik. Hosszú változata nem beszédhang. Csak magánhangzóval együtt alkothat
szótagot. A mássalhangzókat egy-, két- vagy háromjegyű betűvel jelöljük. A j mássalhangzót
150

kétféle betűvel jelölhetjük: j és ly. Időtartamuk szerint megkülönböztetünk rövid és hosszú más-
salhangzót.
Egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű mássalhangzók
50/1. labda, mackó/maci, vödör, kalap, kendő, fotó stb.
50/2. zsák, tányér, csupor, esernyő, lyukasztó stb.
50/3. lándzsa, dzsámi, findzsa
37/1. 39, 14, b, c, cs, d, dz, dzs, f, g, gy, h, j, k, l, m, n, ny, p, r, s, sz, t, ty, v, z, zs, A j hangot két betű
jelöli: j és ly.
37/2. a) Petőfi Sándorról b) akadályba c) Pl.: híres, legidősebb, helye, hosszú stb.
37/3. tojásleves, gulyásleves, gombás borjúszelet, habfelfújt, jércesült, rántott máj,

Eszterházy rostélyos, madártej, tejfölös csirke, székelykáposzta
A rövid és hosszú mássalhangzók
51/2. Meghúzódott a szál a pulóveremben. Az égen sas száll. A bácsi egy talicskát tol. A mada-
rak testét toll fedi. Pista bácsi mindig korán kel. Kell egy kis idő. Ez az eset mindenkit érdekel. Teg-
nap esett az eső. A könyvben minden lap színes. A bátyám egyetemista társa egy lapp fiú. Sze-
retek hason fekve napozni. Várom, hogy hasson a gyógyszer.
51/3. A madár csőrében (fű)szál, úgy száll a levegőben. A férfi egy olyan talicskát tol, aminek a
tetején van egy (madár)toll. Meg kell várni, amíg kel a tészta. Ez az eset nem is olyan régen esett
meg. Az a lap kellene nekem, ami a lapp lány kezében van. Azért fekszem hason, hogy a gyógy-
szer gyorsabban hasson.
151

51/4. a) Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja. Békává varázsolja őket. Felszáll a fellegek
fölé. Sárkányfejű. A boszorkányok díszszemléjére. b) kulccsal, kulcscsomóját, dísszel, díszszem-
léjére Az összetett szavak határán az azonos kétjegyű mássalhangzók mind a két jegyét kiírjuk:
kulcscsomóját, díszszemléjére.
38/1. 1. bakancs 2. dörgés 3. koppan 4. síel 5. rohan 6. nyúl Megfejtés: köpeny
38/3. Pl.: Szeretem a dinnyét. Az öcsém gyakran rosszalkodik. A vízbe dobott kő elsüllyed.
39/4. ujjas (j, jj); álhír (l, ll); orrszarvú (r, rr); dekagramm (m, mm); konnektor (n, nn); ujjong (j,
jj); mennyezet (ny, nny); vajon (j, jj); vityilló (l, ll); barakk (k, kk); hegeszt (g, gg); zöldell (l, ll);
bennszülött (n, nn); lejjebb (j, jj); másképpen (p, pp)
39/5. Áthúzandó szavak helyesen: fénynyílás, kulccsal, díszszemle, asszonnyal
39/6. ujjas, álhír, orrszarvú, dekagramm, konnektor, ujjong, mennyezet, vajon, vityilló, barakk,
hegeszt, zöldell, bennszülött, lejjebb, másképpen
39/8. eddzetek, ússzatok, lopóddzunk, briddzsel, vakaróddzál
Házi feladat
39/1. hegeszt (g), dekagramm (m), konnektor (n), autogram (m), mennydörgés (ny), köpeny
(p), bakancs (k), menyasszony (ny), guggol (g), megyek (gy)
Megjegyzés: Természetesen a meggyek szóalak is elfogadható.
40/2. Oszloponként: X, 1, 2, 2, 1, 2, 2, 1; X, 2, 2, 1, X, 1, 2, 2
40/3. kel, kassza, varrás, kell, varas, kell
152

A zöngés és zöngétlen mássalhangzók
52/1. Szópárok memorizálása.
52/2. Mondat memorizálása.
53/3. a) és b) 1. kemény, kopogós (a sok k, t és p hangtól) 2. lágy (a sok s és sz hangtól) 3. ko-

mor és lágy (a mély magánhangzóktól és a ty és ny hangoktól)
53/4. A szelektív hulladékgyűjtéssel a természetet óvjuk. Tudnunk kell, hogy a Földet nem az
őseinktől kaptuk örökül, hanem az unokáinktól kölcsön. a) Egyéni megoldás, de a téma a sze-
lektív hulladékgyűjtés legyen! b) Közös beszélgetés.
Javaslat: A titkosírás második gondolatának jelentését érdemes megbeszélni.
40/1. ty, k, p, h, f, t, sz; ny, dz, j, n, gy, r, d, v, zs, g, z, m
41/2. a) gép, zár, bár b) tél, pók, szűr
41/3. zöngétlen, zöngésre, zöngés, zöngétlenre
41/4. Pl.: cica, kakas, tócsa; gyár, manó, gazdag
41/5. a) húsz, rakja, fárad, agya b) őzzel, vizet, bomba, sebem
41/6. bodza, göndör, menedzser, babazsúr; kötőtű, fészek, patika; gyümölcs, pulóver, padlás,
borsódzik a) Karikázandó: patika b) Pl.: tyúkocska
Házi feladat
42/1. kéz, fizet, szene, por, te, szűr, seb, csip
42/2. Milán, Mária, Dániel, Jolán; Kató, Csekő, Szecső, Szófia, Keszi
42/3. a) és b) Ragály község Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÉNy-i részén a Csörgős-patak völ-

gyében a magyar–szlovák határ közelében terül el. A több mint 700 fős település Aggtelektől
11 km-re fekszik. Erdeiben sokféle állat él: őzzel, vaddisznóval és rókával is találkozhatunk.
153

A mássalhangzótörvények – A hasonulások
54/1. Közös éneklés.
54/2. Hogy jó legyen a helyesírásom.
54/3. Vannak olyan mássalhangzók, amelyek egymás mellé kerülve hatnak egymásra.
54/4.
54/5. Pl.: Az állatkertben sok a látogató. Kérünk mindenkit, hogy hagyja az állatokat nyugod-
tan táplálkozni.
54/6. Szituációs játék páros munkában. Érdeklődés egy állatkerti dolgozótól (pénztáros,
állatápoló, kertész stb.).
54/7. Újsághír alkotása, pl.: Hétfőn új lakója lett a győri állatkertnek. Szigfrid, a 4 éves hím zsi-
ráf a debreceni állatkertből érkezett. Hamar megbarátkozott nemcsak az új kifutójával, hanem
leendő arájával, is.
54/8. Pl.: Napok óta nagy az izgalom a szegedi állatkertben. Szandra, a 4 éves zsiráf első borjá-
val viselős. A kis jövevény szerdára virradóra jött a világra. Ahogy ez a zsiráfoknál szokás néhány
órával megszületése után már lábra is állt. A kicsi nemét eddig még nem sikerült megállapítani,
ezért még nem kaphatott nevet. A kiszsiráf és anyja jelenleg egy elkülönített istállóban van, de
egy betekintő üvegablakon keresztül már a nagyközönség is láthatja őket. A kis zsiráfcsikó ideje
nagy részét főleg pihenéssel és evéssel tölti. Az állatkert szóvivője közölte, amint ismert lesz a zsi-
ráfborjú neme, az interneten névadásra kérik a látogatókat, majd egy szavazással döntik el, mi-
lyen nevet kapjon az állatkert új büszkesége.
54/9. Részleges hasonuláskor a két egymás mellett lévő hang közül az egyik közelít a másik
hang képzéséhez, nem lesz azonos vele. Teljes hasonulás esetében a hasonuló hang teljesen
azonossá válik a másik hanggal, azaz teljesen átalakul.
A részleges hasonulások
55/1. zöngétlen mássalhangzók: c, cs, f, h, k, p, s, sz, t, ty zöngés mássalhangzók: b, d, dz, dzs,

g, gy, j, l, m, m, ny, r, v, z, zs
154

56/1. Pl.: Mindkét esetben a „könnyebbik” hangképzési megoldást választjuk. A zöngésség sze-
rintinél az első mássalhangzó zöngésség szerinti párját ejtjük az utána álló mássalhangzó ha-
tására; a képzés helye szerintinél pedig a második mássalhangzó hat az előtte lévő hangra.
56/2. Pl.: A színpadon egy kórus tagjai állnak. Arcbőrükön ragyog a reflektorok fénye.
A karvezető hölgy hirtelen megigazítja a kontyát, majd felemeli a kezét. A kórus elkezd énekel-
ni egy gyönyörű népdalt.
Megjegyzés: Az aláhúzott mondatokat kell állva elmondani ebben a megoldásban.
56/3. ablakban, tűzhöz, adhat, lökdös, népdal, vízszint, eszik belőle, hideg tél stb.; szénpor,
azonban, tanmenet, van még, öngyújtó, negyven tyúk, színnyomat stb.
56/4. Az 55. oldal ábrái alapján.
56/6. teljes hasonulás ← Mássalhangzótörvények

↓
részleges hasonulás
å æ
zöngésség szerinti képzés helye szerinti
42/1. a) és b) patakban – g, kulacsban – dzs, állatkertben – d, ananászban – z, széfben – v

c) Pl.: Az állatkertben kiszsiráf született.
43/2. lakásban, lakásba, lakásból a) Felolvasás. b) Az s hang helyett a b hang hatására zs han-
got ejtünk.
43/3. lá z talan, pén z telen, ra g talan, me z telen
43/4. dobszerelés, hegytető, arcbőr, népdal, bridzsparti a) Pl.: Az együttes új dobszerelést vásá-
rolt. b) Zöngésség tekintetében változtak meg, hasonultak az utótag első magánhangzójához.
44/5. k a p d o s v e r s b ő l f og ó dz k o d i k
zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngés zöngétlen
c) A zöngésség szerinti részleges hasonuláskor az első mássalhangzó zöngésség szerinti párját
ejtjük az utána álló mássalhangzó hatására.
155

44/6. a) színpad, rongy, azonban, ponty, öngyújtó, tanmenet, színnyomat, szénből b) n → m:
színpad, azonban, tanmenet, szénből; n → ny: rongy, ponty, öngyújtó, színnyomat
44/7. A pincében már csak szénpor maradt, mire vége lett a télnek. István bácsi! Van gyu-
fája? Anya szívesen hordja kontyban a haját. Különben sincs igazad!
44/8. Pl.: hatvan tyúk, negyven pad, hetven mese stb.
Házi feladat
45/1. Az aláhúzott szavak javítva: ablakban, tűzhöz, adhat, lökdös, vízszint
A zöngésség szerinti részleges hasonulást.
45/2. Oszloponként: zöngésség sz. r. h., zöngésség sz. r. h., képzés helye sz. r. h., zöngésség sz.
r. h., képzés helye sz. r. h.; képzés helye sz. r. h., zöngésség sz. r. h., zöngésség sz. r. h., képzés helye
sz. r. h., zöngésség sz. r. h.
45/3. Zöngésség szerinti, pl.: kertben, foghoz, épületbe, ablakból; Képzés helye szerinti,
pl.: színpadon, tanmese, rongyos, különben
A teljes hasonulások
57/1. Várható válasz: A részleges hasonuláskor a hangok megváltozását helyesírásunk nem je-
löli, ezért a szótő megkeresése vagy a szótagolás segíti a szavak helyes leírását.
57/2. Lemásolandó mondat: Nézzük meg mi is Szinpetriben a világ legnagyobb könyvét!
58/4. Olvasási és megfigyelési gyakorlat.
58/1. Tamás Elekkel, Anikó Ágnessel.
58/2. Pl.: egészségessé, boldoggá, sikeressé, gazdaggá, okossá, önzetlenné stb.
58/3. A Magyar néprajzi lexikon alapján: A 19. és 20. században a Mátrától és a Bükktől
északra fekvő medence jellegű területek, ill. az Ipoly völgye (Ipolyságig) magyar parasztságá-
nak népi neve. Az adott földrajzi kereteken belül az elnevezés alapján pontosan megállapít-
156

hatatlan a palócok lakóhelyének kiterjedése, mivel a szó a parasztság körében gúnyos, pejo-
ratív jelentésű.
58/4. Az egyiket írásban jelöljük, a másikat nem.
45/1. Katalin Ágnessel, Károllyal, Ádámmal.
46/2. vassal, vassá, vízzel, vízzé, ronggyal, ronggyá, fénnyel, fénnyé
46/3. Pl.: Két különböző tervvel készültünk az osztálykirándulás megbeszélésére. Édesapám há-
zakat tervel (tervez). vagy Gézu mindig kitervel valamit. A védő talppal állította meg a csatár tá-
madását. Iván bácsi egész nap alkatrész után talpal. Bölccsé válik az, aki sokat tanul és tapasz-
tal. Ez a mondás egy kínai bölcsé: a leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik.
46/4. Oszloponként: játssza, játsszuk, játssz, játsszatok; vonzza, vonzzuk, vonzz, vonzzatok; ol-
vassa, olvassuk, olvass, olvassatok
46/5. a) Az áthúzott szóalakok helyesen: eddzél, isszuk, lopóddzanak, evezzetek b) Naponta

eddzél húsz percet! A tejet mindig reggelire isszuk. A számháború játékosai lopóddzanak a bok-
rok mögé! Evezzetek át a folyó túlsó partjára!
47/6. vigyáz, vigyázz, hozz, hoz, helyezz, helyez a) Bekeretezendő mondatok: 2., 3. és az 5. b)
Egyéni megoldás. c) Pl.: Anya! Kérlek, hozz nekem valamilyen gyümölcsöt a piacról! Légy szí-
ves, hozz gyümölcsöt a piacról!
Javaslat: A c) feladatban hasonló mondatok esetén térjünk ki a mondatvégi írásjel he-
lyes használatára, illetve a légy szíves helyes írásmódjára.
Házi feladat
48/1. énekeljetek, beszéljünk, figyeljünk, szépüljön, feleljenek a) Pl.: Énekeljetek egy szép dalt! Be-
széljünk a problémáinkról! Figyeljünk a szerelő minden szavára! Azt kívánom, hogy szépüljön
tovább a környékünk! Feleljenek most ők a kérdésre! b) Egyéni megoldás.
48/2. a) Sok volt benne a helyesírási hiba. b) Pénteken osztálybuli lesz. Készüljetek valami
jó műsorral! Rendes ruhát viseljetek! Táncoljatok, ne ugráljatok! Ügyeljetek a rendre! Az il-
lusztráció egyéni megoldás.
49/3. a) egészség, község, pimaszság, készség, gazság, gonoszság, igazság b) Pl.: A vigasság
este 8-kor kezdődött. A bálozóknak először a frissesség és az ügyesség terén kellett bizonyítaniuk.
A kedvesség is mindenkire jellemző volt. A másság elfogadása sem jelentett számukra gondot.
157

49/4. anyja, atyja, bátyja; anyjuk, atyjuk, bátyjuk a) Pl.: A kisfiú anyja minden reggel korán kel.
A fiúk atyja a bölcsességéről híres. Enikő bátyja egy budapesti egyetemen tanul. b) any-juk, aty-
juk, báty-juk
Az összeolvadás
59/1. A gonosz mostohája vádjai miatt.
59/3. Felolvasandó szavak: botját, vándorútjára, partjáig, kabátját, vádjai, családja
59/1. botját, vándorútjára, partjáig, kabátját, vádjai, családja
59/2. főnév
59/3. látja, mondja, unja, kezdje, füstje, bőröndje, kínja, porondja
50/1. a) a török kaftánja, a Tisza partja, az erdő vadjai, a tanterem padjai b) A két szomszédos
mássalhangzó helyett egy harmadikat ejtünk.
50/2. Oszloponként: kabátja, kínja, kardja, kertje, vádja; kabátjuk, kínjuk, kardjuk, kertjük, vád-
juk; kabátjai, kínjai, kardjai, kertjei, vádjai; kabátjaik, kínjaik, kardjaik, kertjeik, vádjaik b) A két
hangból egy harmadik hang lett.
50/3. unja, tudja, megpillantja, mondja, folytatja, tartja
Házi feladat
51/1. Kezdjetek csomagolni az utazáshoz! Tudjátok meg az internetről, mikor indul pontosan a
vonat! Időben menjetek az állomásra, nehogy lekéssétek a vonatot! Hordjátok ki a csomagokat
a peronra! Ne tülekedjetek a felszálláskor!
51/2. a) Zöngésség sz. r. h.: olvasd, harmadszor Képzés h. sz. r. h.: színpompás, hangya Írás-
ban jelölt teljes h.: mossátok, lánnyal Írásban nem jelölt t. h.: anyja, szárnyaljon Összeolva-
158

dás: botja, nénje b) Pl.: Harmadszor szóltam már neked. Színpompás felvonulást láttam a tévé-
ben. A hangya belemászott a táskámba. Szárnyaljon a dal a tábortűz körül!
Javaslat: Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a szárnyaljon szó csak felszólító mondat-
ban fordul elő!
Egyéb mássalhangzótörvények
60/1. otthon, inggomb, dzsesszzene, hozzánk képest, jobb ma
60/2. Pl.: Mind a kettő mássalhangzótörvény, mindkettő kiejtésben játszódik le, egyiket sem je-
löljük írásban, a három mássalhangzóból csak kettő marad stb.
60/3. Pl.: most sem, csukd be, küldd be, azt hittem stb.
52/1. a) Oszloponként: jobbra, forrnak, szégyellni, parttól; varrna, kevesellték, hulldogál, ki-
sebbtől b) Hangos olvasás. c) Pl.: A tűzhelyen forrnak az ételek. Édesanyám varrna gombot a
kabátomra, de nem találja a tűt. Hulldogál a fáról a levél.
52/2. orrszarvú, inggomb, otthon, mennydörgés
52/3. Bekarikázandó: tedd be, hozzánk képest, mondd meg
Házi feladat
53/1. Pl.: orrból, balettre, itthon, inggallér, mondd, varrtam, parttalan stb.
53/2. a) kezdte, mindnyájan, mondta, ráakasztja, mindtől b) Pl.: Az együttes késve kezdte a
koncertjét. Mindnyájan nagyokat nevettünk Balázs viccein. Anyukám azt mondta, hogy siessek
haza. Peti mindig ráakasztja a kabátomra az övét. Félek a póktól, mindtől. c) Egyéni megoldás.
159

Összefoglalás
61/1. Egyéni beszámoló.
61/2. Magánhangzók
å æ
Magas Mély
å æ å æ
rövid hosszú rövid hosszú
Javaslat: A gondolati térkép kiegészíthető az ajakréses és ajakkerekítéses magánhang-
zókkal.
61/3. Zöngés mássalhangzók: p, t, k, f, sz, s, ty, c, cs, l, j, m, n, ny, r

Zöngétlen mássalhangzók: b, d, g, v, z, zs, gy, dz, dzs h
61/4. Pl.: zöngésség sz. r. h.: szegfű képzés h. sz. r. h.: színpad írásban jelölt teljes h.: ússza-
tok írásban nem jelölt t. h.: állj összeolvadás: látja mássalhangzó-rövidülés: visszhang más-
salhangzó-kiesés: mondd meg
61/5. a) Egyéni beszámoló. b) Pl.: magánhangzótörvények: hangrend: szőlő, május, júni-

us illeszkedés: termesztésben, hajtanak mássalhangzótörvények: zöngésség sz. r. h.: ves�-
szőkből képzés h. sz. r. h.: ezután már írásban jelölt teljes h.: amelyekkel írásban nem jelölt t.
h.: ––– összeolvadás: szeretjük mássalhangzó-rövidülés: kevesebb termést mássalhangzó-ki-
esés: mindnyájan
54/1. Kilégzéskor. Zörejek, zenei hangok, beszédhangok. Az emberi testnek azon szervei, ame-
lyek létrehozzák vagy módosítják a beszédhangokat. A legfontosabbak: a tüdő, a légcső, a gé-
gefő a hangszalagokkal, a garatüreg az ínycsappal (ínyvitorlával), az orrüreg, a szájüregben az
ajkak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv.
54/2. tüdő, légcső, garatüreg, gégefő, orrüreg vagy szájüreg
54/3. Olvasási gyakorlat. a) vízre, vízben, vize b) Közös megbeszélés. Pl.: A hattyú hófehér tol-
la olyan, mint a felhő, a csőre olyan, mint egy drágakő.
54/4. nap, abrosz, rossz, ajtó, néni, csekk
160

55/5. Régen azt hitték, hogy a hall nem hal, de utóbb kiderült, hogy a halnak is van hallása.
A Nagy Ho-ho-horgász kiállt a tó partjára, és egy nagyot kiált. Talán még a halak is hallják.
Házi feladat
55/1. a) borjú, tanú, odú, gyanú, kátyú, fiú, faggyú, ágyú, koszorú, varjú b) adu, alku, áru, ba-
tyu, falu, kapu, daru, hamu, hindu, lapu c) ígér, kíván, színes, ízletes, színész, szíves, víziló, tí-
zes, kísér d) dicsér, mindig, irigy, mirigy, kilincs, tized, kifli, zsiradék
55/2. kapkod, tervező, padra, könyvhöz, ötször, gyerekkel a) Pl.: A nővérem mindig kapkod fű-
höz-fához. A tervező legújabb tervével nyert egy pályázaton. Tegyétek ki a könyveteket a padra!
Jó, ha van a könyvhöz könyvjelző. Ötször hívtalak már telefonon. Délutánonként a játszótéren
focizunk a gyerekkel. b) Egyéni megoldás.
56/3. Kálmán István, Kalmár György, Kéri Zoltán, Kertész Tibor, Kiss Géza, Kiss Gyula, Kollár
Ádám, Kóti Imre, Kovács Ferenc, Kulcsár Miklós
56/4. A tanulók irodalomkönyvétől függ.
Szövegelünk
Az elbeszélés
62/1. a) Minden szombaton. b) Istállót takarít, lovakat ápol és gondoz. c) Még többet lovagol-
hat, és sokat lehet együtt a barátnőivel. d) Hogy indulhasson lovagolni.
62/3. Pl.: Lovagolni jó! Lovardában stb.
64/4. a) Másolási feladat. b) Mondatközi és mondatvégi írásjelek átírása színessel. c) Sze-

repjáték.
161

64/5. a) és b) Pl.:
– Évi! Hogy néz ki a szobád? Olyan, mintha egy hurrikán járt volna itt – méltatlankodik az
édesanya.
– Ne haragudj, anyukám! – kérlelte Évi. – Elkezdtem olvasni egy nagyon jó regényt. Annyira
belefeledkeztem, hogy nem vettem észre, mennyire elszaladt az idő. Nem akartam elkésni az
edzésről, és elkezdtem összevissza kapkodni. Azt sem tudtam, mit vegyek fel.
– Nagy mestere vagy a magyarázkodásnak – mosolyodott el az édesanya. Látva ezt a renge-
teg ruhát, azt hittem, divatbemutatót tartottál.
– Jó, jó. Tudod, hogy sosem tudom, mit vegyek fel. Mindjárt rendet rakok.
c) A jelenet eljátszása.
A magyar helyesírás
A helyesírási képesség fejlesztése

A tankönyvben külön fejezetben foglalkozom a magyar helyesírás alapelveivel. Vala-
mennyi lényeges, már az alsó tagozatban is tanult vagy érintett helyesírási szabályt gya-
koroljuk. Természetesen a legtöbb helyesírási szabály és alkalmazása a későbbi évfolya-
mokon is újra felbukkan, hisz a folyamatos gyakorlásra a helyesírási képesség fejlesztése-
kor fokozottan szükség van. Azért marad jó néhány helyesírási tudnivaló, főleg a közpon-
tozás terén, amelyeket csak 7., illetve 8. évfolyamon tisztázunk majd. Az említett két évfo-
lyam tananyagának a gerincét ugyanis a mondattan adja.
A következőkben a teljesség igénye nélkül felsorolom a tankönyv többi témaköréhez
kapcsolódó helyesírási tudnivalókat:
Ismétlés
 a tulajdonnevek helyesírásának egyszerűbb esetei
 a j-s és ly-os szavak
 időtartam-jelölés
 a számnevek helyesírása, keltezés
 az igekötős igék helyesírása
 a mondatvégi írásjelek
 a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok írása (tj, dj, nj, lj, gyj stb.)
 az egyszerű és az összetett szavak elválasztása
Hang és betű
 két- és háromjegyű mássalhangzók kettőzése (kiemelten dz, dzs)
 betűrend
162

Az írás és a helyesírási képesség fejlesztése
A címben szereplő két képesség egymás mellé helyezése nem véletlenszerű. A tanu-
lók írásos munkái során ugyanis az írástechnika és a helyesírás egyaránt ellenőrizhető és
mérhető. Az iskolai gyakorlatban gyakran tapasztaljuk – nemcsak a magyarórákon –, hogy
a gyerekek egy részénél annyira torzul az íráskép, hogy olvashatatlan az írásuk. Ezt pedig
nem lehet az egyéni írásmóddal indokolni. Meg kell követelni az olvasható, a magyar írás-
nak megfelelő ékezetek használatát. Következetesen küzdenünk kell a magyar írásmód-
ban ismeretlen vonások és pontok használata ellen. Nem a tanárnak kell eldöntenie, hogy
tanítványa milyen hangot jelöl az o feletti vízszintes vonallal.
Ugyancsak foglalkoznunk kell az írásfegyelem kérdésével. Az a tanuló, aki a barát szó he-
lyett a barat szót írja le, nem helyesírási hibát vét, hanem az írásfegyelmével van probléma.
Tanítási gyakorlatomban mindig kitüntetett szerepe volt, van és lesz a helyesírási képes-
ség fejlesztésének. A helyesírás két összetevője az ismeretszerzés és az -alkalmazás. Az is-
meretszerzés folyamatában a tanulók elsajátítják a helyesírási elveket és szabályokat, va-
lamint a grammatikai ismereteket. Azt azonban feltétlenül hangsúlyoznom kell, hogy a
grammatikai ismeretek tanítása nem cél, hanem eszköz. Az alkalmazás iskolai színtere a
helyesírás gyakoroltatása, amelynek célirányosnak, problémaorientáltnak, rendszeresnek
és differenciáltnak kell lennie. A felsoroltak közül külön kiemelem a problémaérzékenység
fontosságát. Ez az alap az önkorrekció képességének fejlesztéséhez. Hibajavításra ugyanis
csak az a tanuló képes, aki kellő biztonsággal tud leírni egy-egy nyelvi egységet, legyen az
szó, szószerkezet, mondat vagy szöveg, ugyanakkor meg is tudja indokolni, miért úgy kell
írni. Ezért szükséges felső tagozatban is fejleszteni a tanulók helyesírási elemzőképességét.
Tankönyveimben, így az 5. évfolyamos Nyelvtan 5. tankönyvben is következetesen épí-
tettem a helyesírási alapelvek tanítására és alkalmazására. Ennek érdekében igyekeztem
megteremteni a különböző képességfejlesztési területek integrációját. Egy példával érzé-
keltetem eme törekvés lényegét. A magyar szókészlet jelentős része a kiejtés elve szerint
írandó. Ezen írásmód helyes alkalmazásának feltétele a köznyelvi normának megfelelő he-
lyes kiejtés: minden beszédhang tiszta artikulációja, a rövid és hosszú hangok megkülön-
böztetése.
Az a tanuló, aki a dicsér szót helytelenül dícsérnek ejti, úgy fogja leírni is, esetleg számára
egy külön helyesírási szabály lesz a dicsér szó helyes leírása. A köznyelvi normáknak meg-
felelő helyes kiejtést csak a helyesejtési gyakorlatok intenzív gyakorlásával érhetjük el. Eze-
ket a gyakorlatokat felső tagozatban is végeztetnünk kell. A tanítási órából elég néhány
percet erre szánni, de minden tanítási órának része kell, hogy legyen. Szem előtt kell tar-
tanunk azt is, hogy csak azokat a nyelvi egységeket írathatjuk le a tanulókkal, amelyeknek
normatív ejtéséről előzőleg meggyőződtünk.
A szóelemzés elvének érvényesítése anyanyelvi ismereteken alapszik. Ezért van szükség
sok-sok szófajtani, alaktani elemzésre. Ezek a tevékenységek azonban nem korlátozódhat-
nak csak azokra az évfolyamokra, amelyekben ezek a tananyag részét képezik. A tanköny-
veimben igyekeztem a folyamatos gyakorlást minden tananyagrésznél biztosítani.
163

A hagyomány elve szerint írandó szókészlet helyesírásához az szükséges, hogy a szavak
rögzüljenek a tanulók látási emlékezetében. Ezt a tanítványaimnak úgy szoktam szemlél-
tetni, hogy a gólya szót azért sem tudnám j-vel írni, mert ha ránézek, tudom, hogy a szó-
nak nem ilyen az írásképe.
Az egyszerűsítés elve szabályok ismeretét kívánja meg. Lásd A magyar helyesírás szabályai
92–94. szabálypontjai.
A helyesírási szótár használatának megtanítása a felső tagozaton igen fontos feladat. El
kell érnünk, hogy a tanulók szokásává váljon a rendszeres használata. Ehhez azonban nem
elég csak a szótár részt ismerniük, hanem a szabályzati részben is tudniuk kell tájékozódni,
sőt el kell sajátítaniuk a tárgymutató használatát is.
A helyesírási gyakorlattípusok
Minden tanulónak ismernie kell a gyakorlás célját. Azt kell gyakoroltatni velük, amiben
hibáznak, és lehetőleg azokkal a tanulókkal, akiknek valóban szüksége van a gyakorlásra,
korrekcióra. Ekkor van szerepe a differenciált képességfejlesztésnek. A nyelvtankönyvben
és a Nyelvtan munkafüzetben úgy segítem a kollégák felkészülését és munkaszervezését,
hogy sok olyan részfeladat közül válogathatnak, amelyeknek a folyamatos gyakorlás a cél-
ja. Bár a gyakorláshoz szükség van grammatikai és helyesírási szabályismeretre, de ez nem
a szabályok verbalizálását és számonkérését jelenti, hanem a probléma megfogalmazását,
megnevezését és megoldását. Ehhez viszont szükség van a grammatikai fogalmak isme-
retére. Például a tanuló csak akkor tudja a hosszú, gyönyörű típusú szavakat helyesen leír-
ni, ha tisztában van a melléknév fogalmával is, mert csak akkor tudja értelmezni és meg-
érteni azt a helyesírási szabályt, miszerint a melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú.
A helyesírási képesség fejlesztésének alaptechnikái a következők:
Másolás
A felsőbb évfolyamokon is jól alkalmazható ez a technika, főleg válogató másolás for-
májában. Ilyenkor a tanulók jelentéstani, alaktani, mondattani, helyesírási szempontoknak
megfelelően másolnak szavakat, szószerkezeteket vagy mondatokat. A gyengébb képes-
ségű tanulóknál ezzel a technikával érhetünk el jó eredményt a helyesírási képességfej-
lesztés területén. Sokszor kell ugyanis helyesen leírniuk egy-egy szót ahhoz, hogy begya-
korolják az adott szó helyesírását. A gyenge helyesírási képességű tanítványaimnak gyak-
ran adtam azt feladatul, hogy az éppen tárgyalt helyesírási szabálypont példaanyagát má-
solják le. Mindig felhívtam a figyelmüket, hogy a másolás végeztével ellenőrizzék a mun-
kájukat, esetleges hibáikat azonnal javítsák.
Emlékezetből írás
Ritkábban előforduló gyakorlattípus, pedig nagyon hatékony. A közmondások, szólások,
prózai memoriterek rövid részletét érdemes leíratni a tanulókkal, majd ellenőriztetni és ja-
víttatni az eredeti szöveg alapján.
164

Tollbamondás
Tollbamondáskor nagyon fontos, hogy a diktált szöveget ne azonnal kezdjék el írni a ta-
nulók. Első felolvasáskor csak hallgassák a szöveget, így a tartalmi megismerésen kívül arra
is ráhangolódhatnak, milyen típusú helyesírási problémát tartalmaz. A diktálás után, a szö-
veg harmadik felolvasása után adjunk időt arra, hogy ellenőrzés előtt még egyszer átte-
kinthessék munkájukat, és javíthassák azt!
Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a
tollbamondás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldas-
sunk meg a tanulókkal, amennyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani
és kijavíttatni. A két-három hét késéssel, javított szövegben előforduló hibákat esetleg újra
elkövetik írásbeli munkáik közben, ezért a hibás szóalak rögzül bennük.
A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató
másolásról van szó, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemá-
solni valamilyen szempont szerint a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat.
A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a szó, mon-
dat hiányzó részébe, esetleg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat vagy a szöveget.
A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasz-
tani a helyeset, illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség
tanításakor is.
A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban még napjainkban is megoszlik a tantárgypeda-
gógusok véleménye. Vannak, akik azt vallják, a gyerekek csak minden szempontból töké-
letes, nyelvileg hibátlan szövegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában, a tanköny-
vekben. Mások úgy vélik, bár mértékkel, de szükséges hibás szövegekkel, mondatokkal
szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Ezt az álláspontot képviselem én is. Erre legjobb
példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. Hibás mondat, szöveg nélkül ugyanis
nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő
szavak, kifejezések, mondatok elemzésével, a probléma megoldásával. A nyelvi probléma-
érzékenység fejlesztéséhez is szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Az igazsághoz sajnos
az is hozzátartozik, hogy tanulók a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is
gyakran találkoznak helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk
el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyan-
is a hiba okának feltárásához nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfele-
lő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírá-
si, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kéz-
zel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása is.
A rejtvények, fejtörők, játékos feladványok a tanulók kedvenc feladattípusai közé tartoznak.
Szívesen oldják meg őket. Játék közben észre sem veszik, mennyit tanulnak. Az ilyen jelle-
gű feladatok a helyesírási képesség fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek.
A helyesírási szabályzat használatának eszközszintű elsajátítását mindig fontos célnak tar-
tottam. „A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgoz-
ta ki, … a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984.
165

április 24-i ülésén megadta.” Amíg a helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem ke-
rül sor – ami hamarosan bekövetkezik (2013-ban írom ezt) –, addig mindenki számára a sza-
bályzatban leírtak a mérvadóak. A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szük-
ségünk van. 8. évfolyamon már nemcsak a szótári részt, hanem a tárgymutatót és a szabály-
zati részt is eszközként kell(ene) használni. A tanulóknak ismerniük kell(ene) azt is, hogyan
használhatják a szótárt analógia alapján, ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg benne.
A helyesírási képesség fejlettségi szintje igazából a tanulók akaratlagos írásán mérhető
le, amelyet minden önálló munkájuk során alkalmaznak. El kell érnünk, hogy a gyerekek ne
csak a kifejezetten „helyesírási célzatú” feladatok megoldásakor figyeljenek a helyesírásra,
hanem az akaratlagos írás közben is, s ami még ennél is fontosabb, hogy ne csak magyar-
órán. Ebben kell segítséget kérnünk a többi tantárgyat tanító kollégáktól. A tanulók he-
lyesírási hibáit nekik is javítaniuk és javíttatniuk kell. Csak így érhetjük el – közösen –, hogy
a tanulók ne csak magyarórán figyeljenek, ügyeljenek a helyesírásukra.
Hogyan használd A magyar helyesírás szabályai című kiadványt?

66/2. Pl.: Jaj, de savanyú ez a tea! Olyan könnyű ez a feladat. Stb.
66/3. Pl.: alapfokú, felsőfokú, lassú, hiú, sanyarú; keserű, sűrű, egyszínű, egyszerű, ésszerű stb.
67/4. útban, útra, úti, utat, utak, utas, utunk
67/1. Előszó, A tizenkettedik lenyomatról, Szabályzat, Szótár, Tárgymutató, Tartalom
67/2. Válogató másolás. Egyéni megoldás.
67/3. a) 23. b) adu, alku, áru, bábu, batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu, saru, satu,
szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü, ürü; stb. anyu, apu; Icu; stb.
67/4. a) 23. b) Hosszú ú, ű van a legtöbb főnév végén: ágyú, borjú, faggyú, fiú, gyanú, háború,
kátyú, koszorú, szú, tanú, varjú; betű, fésű, gyepű, gyűrű, gyűszű, mű, seprű; stb.
Vannak azonban olyan főneveink is, amelyeknek a végén az u, ü rövid: adu, alku, áru, bábu,
batyu, daru, falu, gyalu, hamu, hindu, kapu, lapu, saru, satu, szaru, zsalu; bürü, eskü, menü, revü,
ürü; stb. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu, apu; Icu; stb.
Megjegyzés: A tanulónak nem kell minden példaszót felsorolnia.
166

A magyar helyesírás alapelvei
68/1. a, világhírű, autóversenyző, hogy, kell, ha, a, kanyar, után, nagy, akar, célra, törni
68/3. Olyan családnevek leírásakor, amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem hasz-
nálatos, régies betűket.
68/4. tollal, sakkal, gallyal, gyönggyel, meggyel
68/5. lyuk, lyukas, lyukasztó
A szóelemző írásmód
70/1. Z. sz. r. h.: ablakban, tűzhöz, adhat, lökdös, népdal, vízszint, eszik belőle, hideg tél stb.
K. h. sz. r. h.: szénpor, azonban, tanmenet, van még, öngyújtó, negyven tyúk, színnyomat stb.
70/2. Pl.: Nagymamám olyan finom süteményt sütött, hogy mindenki eszik belőle. Hideg tél
várható. Van még néhány kérdésem. Negyven tyúk szaladgál az udvaron.
70/3. ablakban, adhat, azonban, lökdös, népdal, öngyújtó, szénpor, színnyomat, tanmenet,
tűzhöz, vízszint
Javaslat: Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy csak a szavakat sorolják betűrendbe, a szó-
szerkezeteket nem kell.
70/4. a) számológéppel, golyókkal; a 83. és a 84. szabálypont egy része b) számológéppel, go-
lyókkal c) hídja, bánja, szelídség, vadság
70/5. Pl.: a) H. 163. b) Ha régies betűre végződő családnevekhez -val, -vel ragok járulnak, a ré-
gies betűt változatlanul hagyjuk. b) H. 163. b) Ha a családnév mássalhangzót jelölő kettőzött
betűvel végződik, a -val, -vel rag megfelelő alakját kötőjellel kapcsoljuk hozzá, így az alapfor-
ma világosan kitűnik. c) H. 83. e) Azokban a névszókban, amelyeknek végső h-ját nem ejtjük
ki (vö. 75.), a -val, -vel és a -vá, -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel; pléhvé,
167

juhvá; stb. – A doh, potroh, sah, Allah stb. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t, ezért
itt az ennek megfelelő ragalakokat találjuk: dohhal, potrohhal, sahhá, Allahhal stb. (Vö. 75.)
A céh, cseh, düh, juh, méh, pléh, rüh stb. névszóban a h-t csak akkor ejtjük, ha a toldalék
magánhangzóval kezdődik, vagy magánhangzóval járul a tőhöz. A kiejtésben tehát néma a h
ezekben: cseh, Csehszlovákia, csehnek, csehvel, csehtől; méh, méhkas, méhnek, méhvel; juh, juh-
val, juhtúró, juhakol; stb. – Hangzik a h ezekben: csehek, csehet, csehül; méhek, méhes; juhok,
juhász; stb. – Az írásban azonban, mint a példák is mutatják, a szavak minden alakjában je-
len van a h.
70/6. Mássalhangzó-rövidülés: jobbra, varrt, vidd be, otthon, visszhang, küldd, arccal, part-
talan, inggomb, hozzánk képest stb. Mássalhangzó-kiesés: azt hiszem, most sincs, mindnek,
csukd be, mindnyájan, mondd meg stb.
71/1. áll, állomás, állt; rosszall, rosszallás, rosszallhatjuk; zöldell v. zöldellik, zöldellő, zöldellt v.
zöldellett; szégyell, szégyellem, szégyellheti, szégyellni
71/2. Pl.: ró, rósz, rótok, rój, de ródd; lő, lősz, lőtök, lőj, de lődd; rí, rísz, rítok, ríj
71/3. Pl.: Egyet mondok, kettő lesz belőle. Jaj, de jó, hogy egyezik a véleményünk! Menjünk
együtt az iskolába! Bárcsak láthattad volna az együttes koncertjét! Tényleg beléptél az egyesü-
letbe? Stb.
71/4. kis, kisebb, legkisebb, legeslegkisebb
71/5. Pl.: Mikor veszünk új cipőt? Melyik ujjad fáj?
57/1. Oszloponként: boldogság, mosd; hangya, tanmese; bölccsé, nézzed; tanuljon, bátyja;
nénje, látja
57/2. a) 51., 26 b) ablakban, tűzhöz, adhat, lökdös, népdal, vízszint, eszik belőle, hideg tél stb.
57/3. a) 52. b) Olvasás. c) A képzés helye szerinti részleges hasonulásról. d) azonban, negyven
tyúk, öngyújtó, szénpor, színnyomat, tanmenet, van még
Megjegyzés: A negyven tyúk, és a van még kifejezéseket nem szavanként kell betűrend-
be sorolni, hanem kifejezésként.
58/4. Vízparton, Bográcsban, Afrika-röpde a) Zöngésség szerinti részleges hasonulásra.

b) Egyéni megoldás.
168

59/5. a) A harmónium a tanári asztal mögött látható. b) Előzetes feladat. Egyéni megol-
dás. c) tanteremmel, szivaccsal, ronggyal, harmóniummal, számológéppel, golyókkal d) Mivel?
59/6. a) egyszerűsítés b) Pl.: meggyel, füttyel, dísszel stb.
59/7. A helyesen leírt szavak: pléhvel, dühvel, sahhal, méhvel, juhval, potrohhal, Allahhal
59/8. Tóthtal, Rátzcal, Montághgal, Takátscsal, Grassalkovichcsal
59/9. ezzel, evvel; azzal, avval
60/10. a) Pl.: Egy régi tanterem, Anyukám osztályterme, A mi második otthonunk b) Egyéni
megoldás. c) Egyéni megoldás.
60/11. Soronként: hagy juk hagyjuk, any ja anyja, fagy jon fagyjon, huny jatok hunyjatok, hány
juk hányjuk, báty juk bátyjuk
60/12. a) és b) Aláhúzandó és lemásolandó szavak: haladjatok, számítsatok, közlekedjetek,

haladjatok, erősítsetek c) Pl.: Sötétedéskor és este mindig kivilágított kerékpárral közlekedjetek,
hogy észrevegyenek benneteket! Másképpen könnyen baleset áldozatai lehettek.
61/13. Pl.: Legyen szíves, lyukassza ki a jegyemet! Tessék szíves lenni, arrébb menni! Fáradjanak
a jármű belsejébe! Tessék leülni! Stb.
61/14. a) Bekarikázandók a kiemelt tsz és dsz betűkapcsolatok. b) Az egymás mellé került tsz
és dsz hangok helyett egy harmadik hangot, a c hangot ejtem. d) metszi, játszik, hazudsz, ma-
radsz, látsz
62/15. költség, vadság, szelídség, fáradság, fáradtság a) Összeolvadás. b) Szelídség c) Pl.: Meg-
érte a fáradságot, ahogyan felmásztunk a kilátóba, mert gyönyörű a kilátás. Olyan fáradtságot
éreztem, amikor hazaértem az edzésről.
Házi feladat
62/1. Bekarikázandó szavak: Papp-pal, Kissel, Széll-lel, Feldmann-nal
62/2. a) Kossuthtal, Babitscsal, Móriczcal, Madáchcsal b) nem, nem, nem, igen
63/3. ebben, ettől, erről, efféle; abban, attól, arról, afféle
169

63/6. Kiegészítendő szavak: nagyja, menyegzőre, édesanyjától, édesapjától, nagybátyja,

násznagya, bánják, csinosítja, botja, különbözteti, vendégtől, Készségesen, irányítja
násznagy: a menyasszony nagybátyja, aki a házassági tanúja is nyoszolyóasszony: öltözte-
ti, csinosítja a menyasszonyt vőfély: irányítja a lakodalom egész menetét
64/7. a) és b) Aláhúzandó és lemásolandó szavak: motorcsónakkal, figyelmeztetett, vi-

gyázzunk, próbáljuk, tudtuk, beszálljon, hagytuk, gyönyörködhettünk, vadkacsa, barátunkkal
c) Hortobágy
A kiejtés szerinti írásmód
72/1. melléknevek pl.: kifli, ugat, igaz, pici stb.
72/2. húsok = többes számú főnév gyűjtök = egyes szám első személyű ige
72/3. Pl.: kicsi, mini, maxi, taxi, bácsi, kugli, teszi, viszi stb.
72/4. Pl.: u: gyalu, kapu, kenguru, daru, falu ú: tanú, borjú, faggyú, fiú, gyanú ü: bürü, eskü,
menü, revü, ürü ű: betű, fésű, gyűrű, gyűszű, seprű
73/6. híd, hídban, hídra, hídi, hidat, hidak, hidas, hidunk; kút, kútban, kútra, kúti, kutat, kutak,
kutas, kutunk
73/7. dűl, dűlő, dűlői, dűlőre; düledezik, dülöngél; tíz, tízen tízes, tízszeres; tized, tizedes, tizedike,
tizediki, tizen-
73/8. A múlt idő jele magánhangzó után -tt, mássalhangzó után -t. A középfok jele -bb,
illetve -b.
74/1. a) leírás Indoklás pl.: Az alkony leírása, az erdő élővilágának villanásnyi bemutatása stb.
b) Egyéni megoldás. c) felhők, még, ki-kikandikál, halovány, bearanyozzák, vidéket, apró,
szárnycsapásokkal, szárnyú, pillangók, őzek, surranó, árnyként, át, zöldellő, réten, komótosan,
leshelyét, terebélyes, ágán, felkúszik, sötétedő, égboltra d) bearanyozzák, lassan, pillangók, su-
170

hannak, surranó, szárnycsapásokkal, zöldellő e) kandikál: lopva nézeget, leskelődik komóto-
san: lassan, kényelmesen terebélyes: szélesen elterülő koronájú fa
74/2. a) Felolvasandó szavak: mosolygását, fejét, pecsétnyomót, kezét, mit, esküt, pecsétet
b) Egyéni megoldás. c) Egyéni megoldás.
64/1. csökönyös, lassú, szelíd, hízeleg, irigy
65/2. Olvasási, kiejtési gyakorlat. Egyéni megoldás.
65/3. gyűjt: gyűjtemény, gyűjtés, gyűjtet, gyűjtő, gyűjtőcsatorna, gyűjtőív stb. tű: tűlevél, tűsa-
rok, tűvé (tesz) stb. új: újdonság, újdonatúj, újdonsült, újév, újfent, újít, újító stb. súly: súlytalan-
ság, súlyos, súlyú, súlyzó stb.
65/4. Bekarikázandó szavak: kocsi, sí, gyí, kifli, kikirikí, rí
65/5. a) és b) varjú, hamu, gyanú, betű, eskü, adu, odú, batyu, revü, tanú, bábu, menü, gyű-
rű, ürü, seprű, anyu, szú, emu c) főnév, amelyek u-ra, ü-re, zsalu, saru, hindu, revü, eskü, menü
d) Az emu
Jelenleg az emu a világ második legnagyobb madara. Magassága 160-180 cm, 50-60 kg
súlyú. A tojók valamivel nagyobbak a hímeknél. A három ujjban végződő igen erőteljes lá-
bainak köszönhetően 50 km/h sebességgel is tud futni. Csűdjük szarupikkelyekkel borított.
Lapos szegycsontjuknak köszönhetően röpképtelen madarak. Hosszú, szürkésbarna, durva
lecsüngő tollai elrejtik nagyrészt visszafejlődött szárnyait. A nyakuk felső része csupasz, és gyér
tollazat van a nyaka alsó részén is, a fejük egy része világoskék színű. A párzási időszakban hal-
latott jellegzetes hangjuk a messzire elhangzó „dobolás”, amelyet a hosszú, felfújt légzacskó-
juk erősít fel. Az emuknál a nemek szerepe felcserélődött az utódgondozás terén. A párok a
melegebb hónapokban, áprilistól májusig állnak össze, és közösen védelmezik körülbelül
30 négyzetkilométeres területüket. A nőstény átlagosan 8-10 sötétzöld színű tojást tojik. A köl-
tés csak a hímek feladata. A 8 hetes költési időszakban a hímek nem esznek, isznak és ürítenek.
Az 56. napon kikelő csíkos emucsibék hamar lábra állnak, kétnaposan már el tudják hagyni
a fészküket. A kakas 5 hónapig neveli őket, továbbra is rendkívül agresszíven fellépve minden
vélt és valós ellenséggel szemben. Az egy éves fiókák már elérik a felnőttek nagyságát, ivaréret-
té azonban csak 2-3 éves korukra válnak. Ausztrália hivatalos madara, a vörös óriáskenguruval
együtt az emu tartja Ausztrália címerpajzsát az ország címerében.
66/6. Oszloponként: hosszú, keserű, könnyű, szomorú, domború, sűrű a) melléknév b) A mel-
léknevek végén az ú, ű mindig hosszú.
171

66/7. a) Olvasási, kiejtési gyakorlat. b) holló, fatető, hízelkedő, hasonló
66/8. Bekarikázandó szavak: fenn, új, épen/éppen (mind a két szó elfogadható), kel
Pl.: Apa kést fen a konyhában. Az emu lábán három ujj van. Meg kell oldanom a feladatot.
67/9. Mariskának azon fáj a feje, hogy hogyan fejje meg a kecskét. Nagyapám mindig a
szájában szeggel szegel a műhelyében. A madár csőrében fűszál, így száll a fészke felé. Ez
az eset már régen esett meg.
67/10. a) Pl.: Nincs egy szál kolbász sem a hűtőben. Az égen egy sas száll. Peti iskolába megy.
A meggy a kedvenc gyümölcsöm. Éppen szólni akartam neked. A hegymászó épen érkezett le
a táborba. b) Egyéni megoldás.
67/11. a) és b) bennlakás, frissesség, hegeszt, lejjebb, rosszallanám, bennszülött, hallhatatlan,

menyecske, mennybolt, stoplámpa, lassússág, ügyesen, mennyország, orrszarvú
Megjegyzés: Az aláhúzások a feladatban hibásan írt szavakat jelölik.
68/12. hallomás, alliteráció, oltalom, villamosmegálló, hallgat, vallomás, vállalat, állomás,

modellezés, vállizom, áldozat, mozdulat, trolimegálló, szalag, álldogál, gondolkozik a) Villa-
mosmegálló b) Pl.: A védett állatokat oltalom alá kell helyezni. A szülők sok áldozatot hoznak a
gyermekeikért. A táncos minden mozdulata ámulatba ejtette a nézőket. A kislány hajában sza-
lag van. Mindenki a rejtvényen gondolkozik.
68/13. Pl.: kékít, szépít, okít, gyanít, tanúsít stb.; kékül, lapul, okul, javul, szépül stb.
68/14. szappant, kappant, sast, csengettyűt, gyümölcsöt, kapucsínót; koppantott, csengetett,

állt, szidott, alatt, szavalt
68/15. ásít, Ágit, szít, újít, nyit, gránit, árusít, semmit, debrecenit, kapzsit, bandzsít, lassít,
masnit, bodorít, fagyit, kincseit, javít
69/16. idősebb, legidősebb; szebb, legszebb; ügyesebb, legügyesebb; boldogabb, legboldo-

gabb; jobb, legjobb
69/17. Pl.: A cipész cipőket sarkal. A lovag sarkantyújával sarkallja a lovát gyorsabb vágtára. Az
asztalos nagyolja a fát. Gizi nagyollja a felpróbált cipőt.
Házi feladat
69/1. Oszloponként: kezet, hidat, tüzet, nyarat, utat, kutat; kézből, hídból, tűzből, nyárból, út-
ból, kútból; kezes, hidas, tüzes, nyaras, utas, kutas; kezek, hidak, tüzek, nyarak, utak, kutak
172

70/2. tíz darab kifli, 20 dkg dióbél, egy csomag kakukkfű, 1 kg sertéshús, 1 kilós kenyér,
1 üveg barackíz, 1 üveg szamóca szörp, 1 kiló só, 2 kg cukor a) Egy nagy ábécébe, szupermar-
ketbe. b) Évenként változik.
70/3. a) alatt, szerint, fölött, át, előtt, iránt, közt, hosszat, között, mögött b) Pl.: Az erdőn át ve-
zetett az utunk. Utca hosszat áll a sor.
Javaslat: Figyeljünk arra, hogy az át szó valóban névutó legyen a mondatban.
70/4. a) köszörül, fésül, borul, csepül, derül b) csepül: szid, ócsárol Pl.: A vevő csepüli a piacon
az árut.
71/5. Zöldre színezendő szavak: szőlő, nagyszerű, frissül, dicséret, ujjong Javítás: állandó, ígé-
ret, bakancs, kitűnő, mennydörög
71/6. a) zöldell v. zöldellik, kevesell, fehérlik, sokall, piroslik b) fehérlik
71/7. a) Oszloponként: lopózik, rugdalózik, rosszallnám, mondta, evvel, régen; fogódzik, hul-
lott, kevesellem, toldták, azzal, most b) Pl.: – Milyen szépen fehérlik minden a hótól – mondta
Gergő, avval fogta a szánkóját, és elment szánkózni.
72/8. Oszloponként: X, 1, 2, 2; 1, 2, 2, 1; X, 2, 2, 1; X, 1, 2, 2
A hagyományos írásmód
75/1. Széchenyi találkozott Kölcseyvel és Kossuthtal.
75/1. Károly, Mihály, Gergely, Sólyom
75/2. ibolya, zsálya, gólyahír, mályva, borbolya stb.
72/1. Takáts, Takách; Soós; Gaál, Gáll; Vargha, Wargha, Warga
72/2. Cházár, Czetz, Czuczor, Dessewffy, Dezsőfi, Joó, Moór, Tartsay, Thököly, Tóth
173

72/3. Szendrey Júlia, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Thököly Imre, Vörösmarty Mihály, Wes-
selényi Miklós
73/4. kevély, mosoly, papagáj, talaj, tavaly, óhaj, Gergely, korcsolya, bója, boglya, Lajos, osz-
tály, tutaj, pólya, hólyag, zörej, pocsolya, zsivaj, akadály, sajt, bolygó, derelye, ejnye, fogoly,
gyapjú, esély, hajlékony, estély, karéj, Benjámin, kastély, juhsajt, gombolyít, gerely a) Pl.: Ne
fürödjetek a bóján túl! b) Közös megbeszélés.
73/5. A győztes: Kata Javítás: fogoly, talaj, mély; akadály, erkély, zsivajgás, tavaly, szilaj
73/6. Kiegészítendő szavak a szövegben: jelent, sajtóban, Sátoraljaújhely, tartálykocsi, ve-

zetője, jeges, járműve, olaj, idejében, veszélyt, személyi a) Egyéni megoldás. b) Pl.: Jeges
úton jól vigyázz!
Házi feladat
74/1. Oszloponként: X, 1, 2, X, 2; 2, 1, 2, 2, 2; 1, 2, 1, X
74/2. Pl.: A nagykövet estélye nemzetközi eseménynek számít. A mai nap estéje gyorsan eljött.
Hej, de csinos a ruhád! A mellettem lévő hely üresen maradt. A fürdőszobában folyt a csap. Fojt
a füst.
74/3. a) A menük helyesen: Orjaleves csigatésztával, Töltött káposzta tejföllel, Pecsenye-

hús petrezselymes burgonyával, Hájas pogácsa b) Egyéni megoldás.
Az egyszerűsítő írásmód
76/1. Pl.: Adrienn, Mariann, Alett, Ivett, Bernadett, Henriett stb. Adriennel, Mariannal, Alettel,
Ivettel, Bernadettel, Henriettel stb.
76/2. Marcell, Johann
76/1. a) hosszasan, füttyentett, Gergellyel b) kulcscsomóját, sakk-körön c) Egyéni megoldás.
75/1. asszony, dinnyeföld, füttyszó, könnyedén, meggyfa, süllyed, hattyúdal, mennydörgés,

faggyúmirigy, hosszúság, fenyőgallyak, könnycsepp, loccsan
174

75/2. jeggyel, kulccsal, dísszel, fénnyel, mésszel, erszénnyel, rizzsel, korttyal, ronggyal, rozzsal
75/3. Bekarikázandó szavak: briddzsel, fogóddzatok
Házi feladat
75/1. Oszloponként: orra, vádlottól, kisebben, Adriennek, ésszerű; golyóstollal, füttyel, Berna-
dettől, hallak, nagyobból
75/2. a) Ha az összetett szó első és második szava is hosszú mássalhangzóra végződik.

b) A hosszú mássalhangzóra végződő családneveknél. c) Ha az összetett szavak határán há-
rom azonos betű találkozik. d) A -szerű és -féle szavaknál, ha a szótő ssz-re vagy ff-re végződik.
Összefoglalás
78/4. a) Pl.: villa, kanál, kés, asztal, esznek, kedves, sok stb. b) Pl.: anya tányérja, apa ingje, a kis-
lány pohara, a család ebédje, a fiú mosolya stb. c) Egyéni megoldás.
78/6. Pl.: derelye, rostélyos, gulyásleves, petrezselymes mártás, sült pulykacomb, máglyarakás,
rántott pulykamell stb.
78/7. Közös beszélgetés a helyes táplálkozásról.
78/8. Pl.: pörkölt, gulyás, halászlé, töltött káposzta, paprikás csirke, paprikás krumpli, disznóto-
ros, bableves, túrós csusza
78/9. Közös nyelvi játék.
175

76/1. együtt, eggyé, egyes, egyel (ige), meggyem, egyetlen, eggyel (számnév), egyenetlen,
megyek (ige), meggyek (főnév)
76/2. különbség, csűrdöngölő, közömbös, hizlal, hegeszt, tüntet, bakancs, guggol, tűnő-
dik, bújócskázik
76/3. 50 dkg méz, 50 dkg liszt, 20 dkg őrölt pörkölt mogyoró, 4 tojás, 5 cl rum, 2-2 g fahéj,
szegfűszeg, 5 g hamuzsír
76/4. kenguru, menü, tanú, odú, keserű, anyu, gyanú, tetű, adu, lassú 23. helyesírási sza-
bálypont: kenguru, menü, tanú, odú, anyu, gyanú, tetű, adu 24. helyesírási szabálypont: ke-
serű, lassú
76/5. Ne higgyél mindenkinek! Bárcsak mindenre tudnék válaszolni! Szétosztottátok a mara-

dék cukorkát? Kapcsoljátok be a biztonsági öveket! Segítsek neked a takarításban? vagy Segít-
hetek neked a takarításban?
77/6. karaj, tavaly, paraj, muszáj, uszály, lapály, lakáj, folytatás, fojtás, sújtás
77/7. A hömpölygő folyamon méltóságteljesen úszott egy uszály. Előtte a révkalauz hajó-
ja haladt a bóják között. A gépek robaja elfojtotta a sirályok vijjogását.
77/8. A helytelenül írt szavak helyesen: erkély, uszály, folytatás, terebélyes, petrezselyem,
apály, lapály, boglyas, szabály, gomolyog
Házi feladat
77/1. a) Timea üdítővel kínálta a nagynénjét. Tímea üdítővel kínálta a nagynénjét.
Tímea üdítővel kinálta a nagynénjét. Tímea üditővel kínálta a nagynénjét. Tímea üdítő-
vel kínálta a nagynényjét. b) A szolid színész autógrammot osztogat a rajongóinak.
A szolíd színész autogrammot osztogat a rajongóinak. A szolid színész autogramot oszto-
gat a rajongóinak. A szolid szinész autógramot osztogat a rajongóinak. c) A barakba érve a
turisták levetették az átázott bakkancsokat. A barakkba érve a turisták levetették az átázott
bakancsokat. A barakkba érve a túristák levetették az átázott bakancsokat. A barakba érve
a túristák levetették az átázott bakkancsokat.
77/2. A helyesen írt szavak: irigy, ígér, dicsér, kíváncsi, tízen, tavaly, muszáj, bojtos, bolyhos, íj,
tudja, higgye, meggyes, mindjárt
176

78/3. – Engedje meg, felséges királyom, hogy tisztelettel köszöntsem születésnapján! Hadd
kívánjak felségednek minden jót, erőt, egészséget! Kérem, nyissa ki a ládát, és gyönyörköd-
jön az ajándékomban, amíg lehet! Csak nevessen bátran! Ugye megbocsátja a tréfát?
78/4. a) Oszloponként: X, 1, 2, X, 2; 2, 1, 2, 1, 2; 1, 2, 1, X b) bújjanak, fojtogat, jöjjenek, lőjön, ró-

juk, vijjog, zajos, zsivaj c) i-lyen, som-po-lyog, cik-kely, a-ka-dály, se-lyem, kulcs-lyuk
78/5. Reggel időben keljetek fel! Pontosan érkezzetek az iskolába! Minden órán figyeljetek! So-
kat jelentkezzetek! Délután menjetek el a könyvtárba! Kölcsönözzetek ki egy érdekes könyvet!
Hangalak és jelentés a szavakban

80/1. Pl.: kukurikú, vau-vau, tik-tak, bim-bam, mek-mek stb.
80/3. villa, ás, illan

Megjegyzés: A betűk sorrendjét nem szabad felcserélni.
80/4. Pl.: Valaki elnevez egy tárgyat, és azt az elnevezést a többiek is elfogadják, és úgy használ-
ják, mint a szó kitalálója.
79/1. teknő, messzelátó, szökőkút
79/2. Egyéni megoldás. a) Pl.: asztal: lábakon álló, vízszintes lapból álló bútor könyv:
egybekötött lapokból álló, borítóval fedett, nyomtatott írásmű torta: krémmel töltött, szeletek-
ben ehető sütemény b) Egyéni megoldás. Pl.: Amikor hazaértem az asztal közepén egy torta
állt. Az én születésnapi tortám. Sok könyvet kaptam ajándékba a szüleimtől.
80/3. Várható megoldás: szeretet, Liebe, szeredás, retemsze, szeretetteljes, love, sze-
retem, ztesrtee, ljubóv a) Pl.: A szeretet minden ember számára fontos. Nálunk szeretettel-
jes a családi légkör. Szeretem a csoki fagyit. b) Liebe, retemsze, love, ztesrtee, ljubóv; szeredás
c) szeredás: Négyszögletes, fedeles, csíkos tarisznya.
177

Megjegyzés: A feladat megoldása attól is függ, hogy a gyerekek milyen idegen nyel-
vet tanulnak.
80/4. 1. vaj 2. edző 3. ablak 4. telefon 5. szánkó 6. trón 7. fehér 8. fésű JELENTÉS
A hangutánzó és a hangulatfestő szavak
81/1. kukurikú, kikirikí, kukorékol
81/3. Mozgásos feladat, egyéni megoldás.
82/1. Pl.: A hangalakjukkal érzékeltetnek valamit.
82/2. Pl.: A hangutánzó szavak hangalakjukkal élőlények, természeti jelenségek, eszközök

hangját, zörejét utánozzák. A hangulatfestő szavak hangalakjukkal mozgás, cselekvés vagy tu-
lajdonság hangulatát érzékeltetik.
82/3. Pl.: krákog, szipog, prüszköl, köhög, hahotázik, pisszeg, oázik, kurjongat, visít, sikít stb.
82/4. csurgott-csöpögött, pityergőre
81/1. a) Aláhúzandó szavak: kukorékolással, kotkodácsolnak, gágognak, hápognak, buruk-

kolnak, vakkantásaival, nyerítése, bőgése, mekegéssel, röfögés b) A gazdasszony élelmet hoz
nekik. c) kanca, mén, csikó; tehén, bika, borjú; szuka, kan, kölyök; koca, kan, malac; anya, bak,
gida
81/2. vonyít, vakkant, vonít, csahog, kaffog stb. magyar vizsla, komondor, kuvasz, puli, pumi,
mudi, magyar agár, erdélyi kopó
82/3. a) tyúk b) csip-csip-csip, ripp, dan-daru, gi-gá-gu, röf-röf-röf, be-e-e, mek-mek-mek
178

82/5. Soronként: recseg, zizeg, dobog; csörren, csattan, koppan
82/6. a) rokka: fonal fonására és orsózására való, lábbal hajtott szerkezet rokolya: bő, ráncos
szoknya b) letye-petye-lepetye c) A rokka kereke is gyorsan forog, mint a pletykázó asszonyok
nyelve.
83/7. dagadt, dagi, dundi, terebélyes, gömböc, telt idomú, termetes, párnás, hájas; sovány, vé-
kony dongájú, égimeszelő, nyurga, nyúlánk, colos, sudár
83/8. botorkál, somfordál, somolyog
83/9. bamba: nehéz felfogású, ostoba, szájtáti pipogya: gyenge akaratú, gyáva fancsali: ked-
vetlen, savanyú hóbortos: szeszélyes, bolondos, különös természetű
Házi feladat
84/1. Pl.: csobog, zizegnek, zizzen, fúj, dörög, csapkod
84/2. Pl.: csörgésére, ketyegést, dudálása, fütyülése, bimbamozik
84/3. Pl.: szipog, köhög, hahotázik, pisszeg, oázik, kurjongat, visít, sikít stb.
A hasonló alakú szavak
83/1. Pl.: A beszámolóm tartama is megfelelő volt, nem nyújtottam hosszúra.
83/2. bizonyság: bizonyíték, tanújel bizonyosság: annak biztos tudata, hogy valami igaz hely-
ség: település helyiség: épületben falakkal elkülönített, zárt rész tanúság: bizonyság, bizonyíték
tanulság: valamely eseményből, valaki, valami példájából adódó fontos felismerés, hasznos is-
meret fáradság: fárasztó, kimerítő tevékenység fáradtság: fáradt állapot egyenlőre: egyenlő ré-
szekre egyelőre: most és még egy ideig
83/1. vödör, vedér, veder; csepeg, csöpög; seper, söpör stb.
179

83/2. Pl.: Az emberiség nagy része a békére törekszik. Az emberiesség mindenkinek alapvető tu-
lajdonságának kellene lennie.
83/3. Pl.: Jóleső fáradtságot éreztem, amikor hazaértem az edzésről. Fáradságos munka a ka-
pálás.
83/4. bujt (növényt szaporít) – bújt (rejtőzött), falu (kistelepülés) – falú (valamilyen fallal
rendelkező), csip (áramköri elem) – csíp (belecsíp), csipet (kevéske darab, ill. áramköri ele-
met) – csípet (megcsípet valakivel), elöl (az elején) – elől (menekülve), fiuk (fiúgyermekük)
– fiúk (srácok), irt (pusztít) – írt (alkotott), kor (életkor vagy időtartam) – kór (betegség) stb.
83/5. Pl.: Az emberek félreérthetik egymást.
85/1. helyiség, helység; egyelőre, egyenlőre; egyhangúan, egyhangúlag
85/2. számtalan = sok számolatlan = számlálatlan gondtalan = gond nélküli gondatlan =

felületes íztelen = illetlen ízetlen = nincs íze kénytelen = kényszerű kényelmetlen = kellemet-
len
86/3. egyhangúlag, felelősek, tartalmát, válságos, tanúságot
86/4. b) tanulság: valamely eseményből, valaki, valami példájából adódó fontos felismerés,
hasznos ismeret tanúság: bizonyság, bizonyíték adaptál: valamire alkalmassá tesz, átalakít, így
alkalmaz adoptál: örökbe fogad valakit válság: súlyos helyzet, döntő fordulat, amelynek kime-
netele jó is, rossz is lehet váltság: fogva tartott személynek, jószágnak díj, érték fejében való ki-
szabadítása gyámolatlan: segítő, pártfogó nélkül álló, védtelen gyámoltalan: ügyefogyott, te-
hetetlen c) Egyéni megoldás.
Megjegyzés: Nem kell minden szót mondatba foglalniuk a tanulóknak.
Házi feladat
87/1. a) bizonyság bizonyíték bizonyosság meggyőződés b) egyesség egyetértés, összhang
egyezség megállapodás c) emberiség a világon élő minden ember emberiesség emberhez
méltó, tisztességes magatartás d) szível szeret, kedvel (meg)szívlel fontolóra vesz e) tanúság
bizonyság, tanúskodás tanulság okulás
87/2. ízetlen, íztelen; felelősök, felelősek; gyorsak, gyorsok; tartalma, tartama
87/3. fáradságába, fáradtságot, fáradtságtól, fáradságot, fáradságot, fáradtságot
180

Az ellentétes jelentésű szavak
84/1. A helységnevekhez ellentétes jelentésű mellékneveket kapcsol.
84/2. Nagylapos: Békés megye Homoród: Románia, Erdély, Brassó megye Hévíz: Zala megye
Szomoród: Vas megye Hétrongyos, Lassú-rét, Árnyékos, Koplaló, Éberlak: kitalált helységnevek
84/3. Pl.: Árpáson zabosan, Bátoron gyáván, Egyeken éhesen, Szárazdon vizesen stb.
Javaslat: Használhatjuk az autósatlasz helységnévtárát, illetve az interneten a lazarus.
elte.hu/autotk/linket.
88/1. jönnél, megyek, hozz, viszek
88/2. Soronként: szomorú, éjjel irigy; rossz, lassú, utolsó, áll
88/3. Hosszasan mondja el voltaképpen sovány mondanivalóját. Egyszerre örül és szomorko-

dik is. Magától értetődik.
88/4. Oszloponként: felső, külső, olcsó, sűrű; hosszú, jellemtelen, könnyű, magasabb a) Olvasá-
si gyakorlat. b) Pl.: Imi magasabb, mint Peti, aki alacsonyabb még Gergőnél is.
Házi feladat
89/1. lassabb, kisebb, apály, helyes, süllyed, különböző
89/2. a) és b) Hangutánzó szavak: zúg, koppan, csapong, rikoltoz, zörgős, pendül, sikolt, zör-
get, dorombol, zizegő Hangulatfestő szavak: bólingat, lomha, majszol, szabódik, rimánkodik
c) Egyéni megoldás.
Egyjelentésű, többjelentésű és azonos alakú szavak
85/1. vár
181

87/1. Egyéni megoldások.
87/2. Különféle tárgyakon, eszközökön laposan kiszélesedő rész, pl.: a nyíl tolla, az evező tolla, a
kulcs zárba illeszkedő része. Haj.
87/3. Pl.: A galambom itt köröz az udvarunk felett. Kukorica Jancsi galambomnak nevezi
Iluskát. Nagyot dobbant a szívem örömömben. Szívem, add ide az újságot! Stb.
87/4. Közös megbeszélés.

Megjegyzés: A humor forrása a két szereplő félreértésén alapszik. Jean gazdája a mo-
tor elindítására gondolt, Jean szó szerint a begyújtásra.
87/5. Ha a fél igére gondolunk, akkor pl.: a kukactól, attól, hogy megeszik. Ha a mennyiségre,
akkor attól, hogy kettévágják. Tehát a találós kérdés humora az azonos alakúságon alapszik.
87/6. Pl.: Már megint csöpög a csap. Misu bácsi az asztalra csap mérgében. Felhős az ég. A tűz
nagy lánggal ég. Stb.
Javaslat: Mivel sok mondatot kell alkotniuk a csoporttagoknak, érdemes, ha szétoszt-
ják egymás között.
89/1. csizma, vitorlás (tó, víz), napóra
90/2. egér a) Az egér rágcsáló állat. Az egér a számítógép egyik tartozéka. b) Az alaki hason-
lóság miatt.
90/3. dob a) A dob a zenekarok egyik alapvető hangszere. A kisfiú labdát dob a társának.
b) Nincs összefüggés.
91/4. zebra, Az állathoz hasonló fekete-fehér csíkozás miatt.
91/5. fűz, ég, fő
91/6. Egyjelentésű szavak: régész, anyanyelv Többjelentésű szavak: liter, kormány, rózsa, csi-
ga, nyelv Azonos alakú szavak: fél, sejt, mer, szél, paradicsom
Javaslat: A csoporttagok szétoszthatják egymás között a szavakat vagy a csoportokat. Ter-
mészetesen vannak olyan azonos alakú szavak, amelyek azon kívül többjelentésűek is lehetnek.
182

91/7. mandula: csonthéjas termés, Mandulafa. Torokmandula. róka: ravasz álnok (ember), tit-
kos vagy rádióamatőrök versenyén elrejtett rádióadó
92/8. Pistike nem ismeri a tegez szó másik jelentését: nyíltartó. Ráadásul az is elkerülte a figyel-
mét, hogy ha tegezésre szólította volna fel a tanára, akkor azt mondja neki: tegezz!
Házi feladat
92/1. Kiszúrja a szemét a hulladék. Félek belenézni a kútba, amikor vizet merek. Olyan nagy
a pocakod, hogy majdnem hasad rajtad a póló.
92/2. Pl.: Ha valaki nagy sebességgel megy, azaz nyomja a gázt, könnyebben szenvedhet bal-
esetet. Mai szóhasználattal nagy gáz, azaz probléma lehet belőle.
92/3. hajadon, haj
93/4. Káposztáért, répáért. 77 éves.
A rokon értelmű szavak
87/1. Ugyanazt a szóalakot több jelentésben is használjuk.
88/2. Pl.: hahotázás, vigyorgás, nevetés, kacaj stb.
88/3. Pl.: A tanárral, igazgatóval, felnőttel az iskoláról beszélgetek.
88/1. nagy eszű, jó eszű, eszes, értelmes, fortélyos, nyílt eszű, éles látású, éles elméjű, éles eszű,
bölcs, jó koponya, nagy koponya, jó fej
88/2. csecse, csicsás, esztétikus, fenséges, kellemes, gyönyörű, tetszetős, csinos, kecses, festői, dí-
szes
93/1. Oszloponként: győzelem, tájékoztatás, diákotthon; számítógép, nem törvényes, tűzhányó
93/2. burgonya = pityóka, krumpli egres = köszméte, büszke kukorica = tengeri, törökbúza
183

93/3. disznó, sertés, koca, hízó; ló, mén, paci, táltos; kutya, eb, kutyus
93/4. Az ebünk kutyaólban lakik. Tibinek a foci a vesszőparipája. Szombaton disznótorba me-
gyünk. A versenyfutó most ért a célba.
93/5. Oszloponként: üdül, ürü, bürü; ürül, mütyür, csücsül
94/6. állapotos, másállapotos, várandós, viselős, várós, gyermeket vár, kisbabát vár, másálla-
potban van, másodmagával van, áldott állapotban van, anyai örömök elé néz
94/7. nevet: kacag, göcög, gurul a nevetéstől, halálra neveti magát, röhög, hahotázik, nyerít,
nevet, mint a fakutya; vihog, nyihog, nevetgél, vigyorog, derül, mosolyog elégtelen: szekunda,
egyes, dugó, fa, tök, léc, bunkó, karó, daci (régen), ötös
94/9. a) Bekarikázandó szavak: boszorkány: boszorka, bába, banya, boszi sárkány: sárkánykí-
gyó, hétfejű erdő: erdőség, rengeteg, szálerdő, sűrű küzd: viaskodik, hadakozik, harcol szegény:
szűkölködő, nélkülöző, pénztelen b) Pl.: A rengeteg közepén, a boszorka házában élt a kegyet-
len hétfejű, akivel a nélkülöző, legkisebb fiúnak harcolnia kellett.
Házi feladat
95/1. a) Bekarikázandó szavak: egyhangú, unalmas, semmitmondó, modoros b) Pl.: – Kép-
zeld, Ibolya! Szombaton elmentünk anyával vásárolni. Egy nagyon csinos, lila-fehér csíkos pul-
csit kaptam. Alig tudtam választani, olyan sok szebbnél szebb ruhanemű volt a boltban. Vet-
tünk hozzá egy fekete, modern fazonú farmert is. Összefutottunk anya egyik barátnőjével, aki
nagyon kedves hölgy. Meghívott bennünket egy sütire a cukrászdába. Nagyon finom volt a do-
bostorta. Hazafelé láttam, hogy egy izgalmas kalandfilmet játszanak a moziban. Szerintem jó
lenne megnézni. Nem megyünk el?
Megjegyzés: A szövegátalakítás lehet rövidebb is. Nem kell minden részletére kiterjednie.
95/2. Pl.: Az oroszlánt az állatok királyának tartják a szavannán. Az erős ragadozótól félnek a
gazellák, sőt rettegnek a gnúk is. Az oroszlánok az alkony vadászai. Hallásuk és látásuk tökéle-
tes. Vadászat közben teljesen beleolvadnak a környezetükbe. Az állatok vadászatában erős láb-
izmaik segítik őket. Egyetlen nekirugaszkodással szinte a levegőben úszva 10 méter hosszú ug-
rásra is képesek.
96/3. Hétfő délután múzeumba mentünk az osztállyal. Nagy érdeklődéssel néztük a ki-
állított tárgyakat. Legtovább a régi fegyvereket csodáltuk. Teljesen lenyűgözött bennün-
ket egy páncélruha látványa. Alaposan megfigyeltük minden részletét. a) Egyéni megoldás.
b) Pl.: Nem illik hangoskodni. Nem szabad a kiállított tárgyakhoz nyúlni.
184

Szólások és közmondások
89/2. fő a feje: nagy gondban van töri a fejét: nagyon gondolkodik elveszti a fejét: egészen
megzavarodik, olyat tesz, amit megfontoltan nem tenne nem fér a fejébe: nem tudja megér-
teni, felfogni
90/3. A szólás mindig több szóból álló kifejezés, de beszédünkben mindig olyan egységként
használjuk, mint amilyen egység a szó. A közmondások azonban mindig mondatértékűek.
90/4. Egyéni megoldások.
90/5. Pl.: Nem oda Buda = nem addig van az, szó sincs róla! Több is veszett Budánál = tör-
tént már ennél nagyobb baj is. Budában, Bécsben, lyukas kemencében = kitérő válasz arra a
kérdésre, hogy valaki hol van. Annyit ér, mint mikor Budán muzsikálnak, oszt ide nem hallik
= semmit sem ér. Eb lesz Budán bíró = engem ugyan rá nem szednek. Budára is beillenék bí-
rónak = nagyon eszes. Egyszer volt Budán kutyavásár = csak egyszer szokott kivételes szeren-
cséje lenni az embernek. Kinek lova nincsen, Budán is gyalog jár = aki szegény, az minden-
ütt az.
96/1. Bakot lő. Megmossa a fejét. a) Durva hibát követ el. Alaposan megdorgálja, leszidja.
97/2. Dolgozik. Nagyzol, hetvenkedik, henceg. Nem titkolja el a véleményét, kereken megmond
mindent. Nagyon ravasz, furfangos, álnok. A fösvénységig takarékos. Ott is hibát keres, ahol
nincs, folyton akadékoskodik.
97/3. Ő sem különb másnál, neki is megvannak a maga hibái.
185

97/4. törte a fejét, nyakába veszi a várost, borsot tört Tibi orra alá
Megjegyzés: A 2013-as kiadásban tévesen a 2. mondatban a járkál szó helyett a tervez-
te lett kiemelve.
97/5. 1. f) 2. e) 3. h) 4. b) 5. i) 6. j) 7. c) 8. d) 9. a) 10. g)
97/6. Nagy fába vágja a fejszéjét. Ordít, mint a fába szorult féreg. Fát lehet vágni a hátán. Rossz
fát tesz a tűzre. Nem látja a fától az erdőt. Fára mászik tőle.
98/7. Szöget üt a fejébe. Ritka, mint a fehér holló. Azt se mondja: fapapucs.
98/8. Kerülgeti, mint macska a forró kását. Szegény, mint a templom egere. Belejön, mint kis-
kutya az ugatásba. Csökönyös, mint a szamár. Fecseg, mint a papagáj.
98/9. Aki nem dolgozik, ne is egyék. Nem mind arany, ami fénylik. Amit ma megtehetsz, ne ha-
laszd holnapra. Akit a kígyó egyszer megmart, az a gyíktól is fél. Ebül szerzett jószág ebül vész el.
98/10. A szem mindent lát, csak magát nem. (Az embernek önmagát a legnehezebb meg-
ismerni.) Akinek nem inge, ne vegye magára. (Aki nem hibás a dologban, ne vonatkoztas-
sa magára az elhangzott megjegyzést, figyelmeztetést, megrovást.) A lónak négy lába van,
mégis megbotlik. (Mindenki követ el hibát, mindenki tévedhet.) Amit Jancsi meg nem tanult,
nem tudja azt János. (Amihez fiatalon nem szokik hozzá az ember, azt idősebb korára sem
szokja meg. Az alapvető ismereteket fiatalkorban kell megszerezni, mert később nehezeb-
ben tanul az ember.) A szamár is rúg, ha piszkálják. (A legjámborabb embert is ki lehet hoz-
ni a sodrából.) Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. (Kis értékkel sem szabad kön�-
nyelműen, pazarlóan bánni.) Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. (A veszélyes vállalko-
zásokra vagy a sorozatosan elkövetett csínyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember.)
99/11. Két dudás nem fér meg egy csárdában. Éhes disznó makkal álmodik. Nincs otthon
a macska, cincognak az egerek. Több szem többet lát. Amelyik kutya ugat, az nem harap.
99/12. SZ, K, SZ, K, SZ, K, SZ, K a) A lovát keresi, pedig a lován ül. b) Olyan csúnya, hogy a ló
az abrakot se venné ki a kezéből. Visszataszítóan csúf. Akinek lova nincs, az járjon gyalog.
Akinek nincs módja, az ne urizáljon, hanem alkalmazkodjék anyagi lehetőségeihez. Átesik a
ló másik oldalára. Az ellenkező végletbe esik. Közös lónak túros a háta. Amit többen használ-
nak, az rendszerint hamar tönkremegy, mert a lelkiismeretlen emberek kevésbé vigyáznak rá,
mint arra, ami csak az övék. Búsuljon a ló, elég nagy a feje. Nem érdemes szomorkodni, búsul-
ni. Ha ló nincsen, a szamár is jó. Jobb híján megelégszünk azzal, ami van. A lovát keresi, pe-
dig a lován ül. Arra az emberre mondják, aki olyan szórakozott, hogy azt keresi, ami rajta, nála
van. Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a szekér. Az egymásnak ellentmondó utasítások za-
vart, bajt okoznak.
186

Házi feladat
100/2. a) aláhúzandó szavak: zsoldot és ellátást b) Bekarikázandó szó: török c) Bekeretezen-

dő rész: valamilyen jogos, biztos járandóságunkat sem pénzben, sem természetben nem kap-
juk meg d) Sorshúzást. e) Aki a rövidebbet húzza.
100/3. Pl.: A szomszéd gépe mindig gyorsabb. Vág az esze, mint az intelligens mosópornak.
Mutasd a háttérképed, megmondom, ki vagy! Sok könyvtár közt elvész a file. Aki korpa közé ke-
veredik, megeszik a vegetáriánusok. Közös mosógépnek vízköves a csőrendszere.
101/4. Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér! a) Számolj a lehetőségekkel! Ne költekezz

anyagi erődön felül! b) Egyéni megoldás.
101/6. a) Vak tyúk is talál szemet. b) Megette a kenyere javát. c) Drágább a folt a ruhánál.
101/7. Pl.: Kend sem volt jobb a deákné vásznánál. Hogy ássa ki mind a két szemét a holló! Stb.
Szövegelünk
A leírás
91/1. a) orrszarvúhoz b) Egyéni megoldás.
91/2. sárkány, griffmadár, aranyhal stb.
91/3. Pl.: I. Az erumpent külső bemutatása II. 1. A szaporodás. 2. A támadó bestia 3. Az elszapo-
rodás gátja III. Az afrikai varázslók és az erumpent
187

93/1. Griffendél, Mardekár, Hollóhát, Hugrabug
93/2. 1 őrző: feladata a karikák védelme, illetve az ellenfél támadásának megzavarása. 2 terelő:
feladatuk, hogy mágikus ütőjük segítségével megvédjék csapattársaikat a két gurkótól (25 cm
átmérőjű vasgolyók), illetve megtámadják az ellenfelet a gurkókkal. 3 hajtó: egymásnak dobál-
ják a kvaffot, és 10 pontot szereznek a csapatuknak, valahányszor sikerül átjuttatni a labdát a
gólkarikák valamelyikén. 1 fogó: feladata az aranycikesz elkapása, ami a kviddics diónyi mére-
tű ezüstszárnyakkal ellátott és leggyorsabb labdája.
93/3. Csoporton belüli megbeszélés.
93/4. 2 db gurkó, 1 db aranycikesz, 14 darab seprű, 4 db mágikus ütő a terelőknek
93/5. Csoportos, rajzos megoldás.
A levél
93/1.
 Sárkány.
 A szeme.
 Ha valami említésre való történik. Ne bízza el magát! Tartsa nyitva a szemét! Igyekezzen
kerülni a bajt!
 Akiről együtt beszéltek.
94/3. A keltezés, az elköszönés.

Szeretettel ölel keresztapád, Sirius
94/4. a) Tutajos (Ladó Gyula Lajos) írta Bütyöknek (Pondoray Bélának) Fekete István Tüskevár
című művében. b) Geréb Dezső Boka Jánosnak Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényé-
ben. c) Babocsai Gáspár fia (László) Oglu agának Fekete István A koppányi aga testamentu-
ma című művében.
188

A szavak szerkezete
95/1. Pl.: virág, asztal, korsó, kancsó, orgona, terítő; asztalterítő, szódásszifon, kávéfőző stb.
95/2. Pl.: javul a helyesírás, pontosabb a nyelvhasználat stb.
Az egyszerű és az összetett szavak
95/1. diófa, diófalevél, dióbél, levélerezet, faág, diófaág
96/2. Egyéni megoldáshoz felhasználható szavak: iskolatábla, iskolapad, könyvespolc, fali-

tábla, nyelvtanfüzet, virágcserép, faliújság, iskolatáska stb.
96/3. a) és b) Felolvasandó és lemásolandó szavak: öregember, öregasszonyával, sárkuny-

hóban, harminchárom c) Harminchárom éve. d) Szegények, ezért nem tudnak elköltözni.
e) Egyéni megoldás.
96/4. békalencse, békanyál, békaugrás, békaügetés, békateknő, békaporonty stb. sasfészek,

saskeselyű, sasorr, sasszem, sastoll stb. szamárbőgés, szamárfül, szamárhát, szamárkenyér, sza-
márkóró, szamárköhögés, szamárlétra, szamárpad stb.
102/1. kismutató, szőlőprés, nádvágó, autópálya, kendertiloló, nagyapa
102/2. oroszkrém, franciakrémes, törökméz, perzsaszőnyeg, spanyolfal, svédasztal, rác-

ponty, görögdinnye, franciaágy
102/3. szó, szobor, vihar, kép, hányó, vár, ernyő, fa, láz a) Jégszobor b) Pl.: A téli szünidő egyik
rangos eseménye volt városunkban a jégszobor-kiállítás. A tárlat érdekessége, hogy a látogatók
az alkotások megszületését is végignézhették. A közönségdíjat az Ágaskodó paripa című szo-
bor nyelte. Csak el ne olvadjon!
103/4. Bekarikázandó szavak: 1. oszlop: repülés 3. oszlop: köszönt

Javaslat: A középső oszlopban is kerestethetünk kakukktojást. Lehet pl. az igazgatóhe-
lyettes szó, mert az csak két szóból álló összetett szó, a többi három szóból áll.
189

103/5. tárgymutató, órarend, tantárgy, tolltartó, tanóra, óramutató
Házi feladat
103/1. Oszloponként: tyúk, nyúl, ló, szamár, béka; macska, légy, kecske, majom, kutya
103/2. a) és b) A szókapcsolatot különírjuk, az összetett szavakat egybe. c) Nagyon finom volt

a mai tízóraim. A tízórai találkozóra sajnos nem értem oda.
A toldalékos szavak
98/2. tan|ul|nak = szótő + képző + rag lány|o|k = szótő + kötőhangzó + jel fiú|k = szótő + jel
iskolá|ban = szótő + rag, sok|a|t = szótő + kötőhangzó + rag
98/3. a) Prométheusz. b) Pl.: Megtanulták a mesterségeket, az anyag megmunkálását és a fé-

mek feldolgozását. Téglát égettek, házat építettek, s egyre világosabb lett az értelmük is. Oko-
sabbak lettek. Egyre több tudás birtokába kerültek. Megismerkedtek a számokkal és a csillagok
világával, a betűvetéssel és a költészettel.
98/5. tükr|ö|k|e|t = szótő + kötőhangzó + jel + kötőhangzó + rag néz|né = szótő + jel
gyerek|e|k|e|t = szótő + kötőhangzó + jel + kötőhangzó + rag öt|ö|dik = szótő + kötőhangzó
+ képző kis|e|bb = szótő + kötőhangzó + jel
98/6. fiú|k = szótő + jel játszótér|en = szótő + rag órá|k = szótő + jel fárad|hat|atlan|ul = szó-
tő + képző + képző + rag kosárlabdá|z|nak = szótő + képző + rag
104/1. a) Közös beszélgetés. b) képzett szó: erdész, jellel ellátott szó: apróvadak, munkája,
ragos szó: nyáron, felkeresik c) veszi: vesz + i = szótő + rag (szt + r) engedik: enged + ik = szó-
tő + rag (szt + r) nyáron: nyár + on = szótő + rag (szt + r) táplálékukkal: táp + lál + ék + uk
+ kal = szótő + képző + képző + jel + rag (szt + k + k + j + r)
190

104/2. a) olvas|ná|nak fehér|ít|ő|be hal|ász|gat|t|a|m boldog|talan|ság|tól
1 3 4 1 22 4 1 2 2 3x4 1 2 2 4
b) képző, jel, rag
105/4.
Alapszó Szófaja Képző Képzett szó Szófaja

Öcsi, Józsi főnév -ka, -ke Öcsike, Józsika főnév
jó, szép főnév -ság, -ség jóság, szépség főnév
jog, seb főnév -ász, -ész jogász, sebész főnév
só főnév -s sós melléknév
arc, szín főnév -ú, -ű arcú, színű melléknév
öt számnév -d ötöd számnév
hat számnév -dik hatodik számnév
ír, néz ige -gat, -get írogat, nézeget ige
ír, kér ige -at, -et írat, kéret ige
hibáz, ül ige -tat, -tet hibáztat, ültet ige
olvas, fest ige -hat, -het olvashat, festhet ige
106/5. a) Bekarikázandó és lemásolandó szavak: babá|t, zsír|os, rossz|all, tan|ul, vad|as, fá|t
106/6. csokr|ot, hav|as, zörg|ök, szöv|és, alv|ás, al|tat, al|szik, alud|tam, érdem|led
106/7. Pl.: leányka, Tibike, fésül, egészség, olvastat, sótlan, barátság, leányság, öltözködik, olvas-
gat, számít, számítgat stb.
106/8. a) Beszélgetés. b) Vegyél fel magadra egy kötényt! Olyat válassz, amin nincs zseb! A fe-
jedet kösd be kendővel, vagy gumizd össze a hajadat! A lábadra olyan papucsot húzz, amelyik
nem csúszik! Főzés előtt feltétlenül moss kezet!
107/9. a) Pl.: Gergő a szünetben egy filmről beszélget a barátjával. Egy filmről beszélget Gergő
a szünetben a barátjával. A barátjával beszélget egy filmről Gergő a szünetben. b) szünetben,
filmről c) Bekeretezendő: szünet, film; színessel átírandó: ben, ről d)
– Tudod, hogy miről szól a film?
– Igen. Olvastam róla egy ismertetőt.
191

– Úgy hallottam, hogy feliratos film.
– Jól hallottad. A színészek angolul beszélnek. Így legalább gyakorolhatjuk a nyelvet.
– Tanítás után megvásároljuk a jegyeket.
107/10. a) Egyéni megoldás. b) Kértek almát? Mit olvastok? Kéritek a szőlőmet? Ti ezt olvassátok?
108/11. a) é b) A fiúk az iskola udvarán kosárlabdáznak. Ügyesen adogatják egymásnak

a labdát. A játék hevében is ügyelnek egymásra. Senkinek sem akarnak fájdalmat okozni.
c) Az iskola udvarán kosárlabdáztunk. Ügyesen adogattuk egymásnak a labdát. A játék he-
vében is ügyeltünk egymásra. Senkinek sem akartunk fájdalmat okozni.
108/12. barát|ság osztály|ban lát|o|tt

1 2 1 4 1 x3
108/13. barát|ság|o|t osztály|o|k|ban lát|t|a|m

1 2 x4 1 x 3 4 13x4
108/14. barát|ság|o|s|a|bb osztály|o|tok|ban lát|hat|t|a|d

1 2 x2x3 1 x 3 4 1 2 3x4
Házi feladat
108/1. a) – A görög főisten. – Ellopta a tüzet az embereknek. – Mert Prométheusz segített Zeusz-
nak. – Megtanulták a mesterségeket, fémeket tudtak olvasztani, okosabbak lettek stb. – A tűz.
– Pl.: Nem kellett volna ellopnia a tüzet. Inkább kérnie kellett volna.– Prométheuszt azzal bün-
tette Zeusz, hogy a Kaukázus hegyére vitte, és egy sziklához láncolta, ahol egy Ethon nevű óriási
sas mindennap a máját marcangolta, ami másnap újra visszanőtt. Zeusz úgy tervezte, ez har-
mincezer évig fog tartani, de harminc évvel később Héraklész, miközben tizenkét feladata közül
a tizenegyediket végezte (almát szerzett a Heszperidák kertjéből) lelőtte a sast és kiszabadítot-
ta Prométheuszt. Zeusz ezúttal nem bánta, hogy Prométheusz megmenekült, mert a tett dicső-
séget hozott Héraklésznak, aki Zeusz fia volt. Prométheusz visszatérhetett az Olümposzra, bár
magával kellett hurcolnia a sziklát, amihez hozzáláncolták. b) megbüntette c) átadta: igekötő
+ szótő + jel + rag szeret: szótő hálás: szótő + képző
109/2. Pl.: darál, barnul, barnít, vajaz, számol, számít, számol, számolgat, számoz, színez, szí-
nesít, fésül, tanul, tanít, fehérít, fehérlik stb. a) -z, -ít, -ul, -l, -ll, -gat b) Egyéni megoldás.
109/3. a) A feltételes mód jele. b) A többes szám jele. c) A középfok jele. d) A felszólító mód jele.
110/4. -na, -ne, -ná, -né; -j; -t, -tt; -k; -bb; leg-, -bb; legesleg-, -bb a) A lányok középkori ruhába
öltöztek. b) kisebb, legkisebb, legeslegkisebb
192

110/5. kér|t|e|d szín|e|s|e|bb lát|o|tt
1 3 x 4 1 x 2 x 3 1 x3
Az összetett szavak elválasztása

99/1. A szótagolás szerint választjuk el őket.
99/2. Ha szalonnát süt a család, e-lég fának kell lennie, hogy ha el-ég a fa, lehessen a tűz-
re rakni.
99/1. a) Olvasás b) Másolandó szavak. csak-is, épp-úgy, hol-ott, hón-alj, ing-ujj, kül-ügy,
még-is, mind-egy, rend-őr, vagy-is, vas-út; Kis-ar (helységnév), Pál-ffy; fel-ad, meg-öl, szét-üt stb.
c) Egyéni megoldás.
100/2. Szerepjáték.
100/3. deka-gramm, kilo-gramm
100/4. es-ernyő, csal-étek, egy-előre Pl.: az esernyő szó valójában az eső és az ernyő szóból áll,
csak kikopott az ő hang. Ugyanígy a csali + étek = csalétek.
110/1. a) A karóra szép és hasznos ajándék. A szőlőnk felfutott a karóra. b) kar-óra, ka-róra
111/2. a) e-lég Elég volt a kiabálásból. el-ég A fa elég a kandallóban. b) gé-pelem Már én
gépelem a versenyben a feladatok megoldását. gép-elem A gépelem hiányzik az autósbolt-
ban. c) fe-lül A szekrényben felül vannak a poharak. fel-ül A kistestvérem már egyedül felül a
kiságyában.
111/3. a) és b) a helyesen elválasztott szavak: vá-runk, vár-úr, vas-u-tas, va-sár-nap, dísz-ud-

var, dí-szí-tés, há-zig, ol-va-sá-sért, fel-e-mel, fe-lel-tek c) Egyéni megoldáshoz az összetett
szavak: várúr, vasutas, vasárnap, díszudvar
Házi feladat
112/1. bo-dza-vi-rág, tölgy-er-dő, mo-gyo-ró-bo-kor, lán-dzsás ú-ti-fű, ka-mil-la
193

112/2. fel-e-mel, e-dző-te-rem, Nagy-ér, vas-u-tas, rend-őr, vil-la-mos-meg-ál-ló
112/3. csal-é-tek, dél-e-lőtt, leg-a-lább, ing-ujj, mind-egy, Pál-ffy, meg-em-lít
Összefoglalás
101/1. nesz|e|z|és|é|re
1 x22 34
101/2. fel-emeli
101/3. A felemeli jelen időben van, a felemelte múlt időben.
101/1. Pl.:
-ász, -ész -ít -ás, -és -bb -t, -tt -j
ã á ä ã á ä
képző jel
ã ä
TOLDALÉKOK
â
rag
å â æ
-ban, -ben -t -ról, -ről
102/2. Pl.: A nyakon csíp kifejezés többjelentésű. 1. Amikor valami valakit a nyakán megcsíp.
2. A rendőr elfog egy gyanúsítottat.
102/3. A tárgy megnevezésének minden szavát szó szerint értette Pistike, ezért van a fején csil-
lag, tehát csillagfejű, és ezért húz maga után egy csavart, mert akkor ez azt jelenti, hogy csa-
vart húzó.
102/4. a) Két rag nem kerül egymás mellé, a ragnak önmagában nincs jelentése. b) ragok,
raghatatlanok, ragot, ragnak, ragja, ragot, raggal
194

112/1. szűcs – szőrmék készítése, csiszár – fegyver kovácsolása, bognár – kerekek gyártása, tí-
már – nyersbőr kikészítése, porkoláb – börtön őrzése, kalmár – kereskedés, gerencsér – cse-
répedények készítése, tőzsér – szarvasmarhákkal való kereskedés, varga – lábbeli készítése, ká-
dár – kádak és hordók készítése
113/2. Forog, mint a kerge birka – juh. Ki korán kel, aranyat talál – lel. Addig játszik a macska
– cica az egérrel, amíg meg nem eszi. Aki másnak gödröt – vermet ás, maga esik bele. Éhes ser-
tés – disznó makkal álmodik. Szegény – nincstelen bízik, gazdag – pénzes hízik.
113/3. bánkódik bánatos, szomorkodik hahota nevetés, kacagás vidám jókedvű, víg kamasz
serdülő ismétel hajtogat, szajkóz, mondogat
113/4. méh|ész|e|k|ről, szín|e|z|t|ünk, barát|ság|ból, szép|ít|e|tt|e, het|e|dik|nek, rajz|o|l|o|k

1 2 x34 1 x23 4 1 2 4 1 2 x34 1 x 2 4 1 x2x4
rossz|ul
1 2
113/5. Pl.: Vasárnap délelőtt kellemes, napos idő volt. Az égen hófehér felhők úsztak. Lágy szel-
lő fújdogált. Sok ember járt az utcán, én is szívesen mozdultam ki otthonról.
Házi feladat
114/1. Az osztálykirándulásunk célja Miskolc volt. Autóbusszal utaztunk Borsod-Abaúj-Zemp-
lén megye székhelyére. Először az Avasra sétáltunk, ahol fellépcsőztünk a kilátóra. Onnan gyö-
nyörködtünk a hatalmas város látképében. A belvárosban egy hosszú sétát tettünk, majd bus�-
szal mentünk Diósgyőrbe. A diósgyőri várban sok érdekes programon vettünk részt: nyilaztunk,
pénzt vertünk, lovagi párbajt vívtunk, kézműves foglalkozásokon nemezeltünk, faragtunk, ko-
rongoztunk. Nagyon gyorsan telt az idő. Jóleső fáradtsággal indultunk haza.
195

Év végi ismétlés
115/1. 6, 6, 6; 4, 4, 5; 6, 6, 6; 9, 9, 11; 12, 13, 16
115/2. fű hű tű, kel lel csel, vágó hágó rágó, bab zab rab
115/3.
116/4. a) néger – régen b) eszik – szike c) kotta – oktat d) eper – pere e) nappal – paplan
f) suta – utas g) karnagy – gyakran h) takar – akart
116/5. kell, kel; megy, meggy; toll, tol; kassza, kasza; hal, hall; ép, épp
116/3. Reggel időben kelj fel! Pontosan érkezz az iskolába! Minden órán figyelj! Sokat je-
lentkezz! Délután menj el a könyvtárba! Kölcsönözz ki egy érdekes könyvet!
116/7. a) Pl.: Álljatok terpeszbe! Emeljétek fel a karotokat! Hajoljatok előre, majd hátra! Zárjátok
össze a lábatokat! Guggoljatok le, majd álljatok fel!
117/8. Sándor, József, Benedek zsákban hoz majd meleget. Ha Katalin kopog, karácsony lo-
csog. Ha fénylik Vince, tele lesz a pince. Ha Márton napján a lúd jégen áll, karácsonykor sárban
botorkál.Fekete karácsony fehér húsvétot jelent. Ha húsvétkor eső száll, pünkösdig meg sem áll.
117/9. Lányok: 1., 2., 3., 5., 6., 11., 12., 13., 17., 19., 20 Fiúk: 4., 7., 8., 9., 10., 14., 15., 16., 18 b) Lányok:
Balogh Szilárda, Éles Csenge, Éltes Veron, Kiss Ágota, Kovács Etel, Kovács Napsugár, Német Niké,
Péli Zseni, Péntek Boróka, Váry Virág, Vas Gyöngyvér Fiúk: Balázs Kenéz, Bálint Zsombor, Deb-
rői Horka, Kutasi Ágoston, Némethi Farkas, Péder Barna, Sas Szabolcs, Sass Jácint, Sasvári Szi-
lárd b) Közös döntés.
196

117/10. Szombaton délelőtt Norbi találkozott a barátjával a játszótéren. Megbeszélték,
hogy bújócskázni fognak. Kettesben azonban kevésbé izgalmas. Elkezdtek társakat tobo-
rozni. Végül tízen gyűltek össze. Kezdődhetett a játék.
118/11. batár, bazár, bezár; kacag, kacat, kaszat, kaszát
Házi feladat
118/2. A tanár néni sorakoztatja a gyerekeket. kijelentő mondat Igyekezzetek a csomago-

lással! felszólító mondat Öntöttetek friss vizet a kulacsotokba? kérdő mondat Bárcsak elin-
dulnánk már! óhajtó mondat De lassan telik az idő! felkiáltó mondat
119/3. a) Bea: ivóvíz, iránytű, esőköppeny, ennivaló, bakkancs, rovarirtó, pulóver, hátizsák
Gábor: ivovíz, iránytű, esőköppeny, enivaló, bakancs, rovarírtó, pullóver, háti zsák
Bea hibáinak száma: 2 Gábor hibáinak száma: 6 b) esőköpeny
119/4. egerészölyv, fürj, fülemüle, bagoly, nagy fakopáncs, harkály, kakukk
119/5. ki-rán-du-lás, er-de-i kis-vas-út, va-dász-ház, hegy-o-rom, ös-vény, sza-ka-dék, leg-el-ső
119/6. varr, var; kell, kel; ép, épp; megy, meggy; toll, tol; kassza, kasza; hal, hall
119/7. Felhúzza az orrát. Megmossák a fejét. Ég a keze alatt a munka. A füle botját sem moz-
dítja. Kezét, lábát töri érte.
Kommunikációtörténet
Őseink beszéde
104/1. Utánzással.
104/2. Afrika, Tanzánia északi része
105/1. Egyéni megoldás. Pl.: Óriási szenzáció! Mary Leakey a napokban 3,65 millió évvel ez-
előtti megkövesedett emberi lábnyomokat talált az észak-tanzániai Olduvai-szakadékban.
197

105/2. Pl.: Ezáltal mind a két kéz szabaddá vált.
105/3. Jelzéseket adnak testtartásukkal, mozdulataikkal, arcjátékukkal, torz kiáltásaikkal.
105/4. Bölcs ember.
105/5. Főneveket.
Hogyan beszél az emberiség?

106/1. Kérdő mondat.
106/2. Pl.: Régen az egész Földön egy nyelv volt. Mikor az emberek kelet felől elindultak, Sineár
földjén egy síkságot találtak, és ott letelepedtek. Azt mondták egymásnak: Gyertek, készítsünk
téglát, és jól égessük ki! A téglákat kőként használták, amiket szurokkal ragasztottak össze. Azu-
tán azt mondták: Gyertek, építsünk várost magunknak, és egy égig érő tornyot, szerezzünk ma-
gunknak dicsőséget, hogy szét ne szóródjunk a világban! Az Úr ekkor leszállt közéjük, hogy
megnézze a várost és a tornyot, amit az emberek építettek. Ekkor azt mondta az Úr: Íme egy
nép, aki egy nyelvet beszél… és semmi sem gátolja meg őket abban, hogy mindent véghez
vigyenek, amit elgondolnak magukban. Nosza alászállok, és összezavarom a nyelvüket úgy,
hogy ne érthessék meg egymás beszédét. Szétszórta onnan az embereket az Úr az egész Föl-
dön, és megszűnt a város építése.
106/3. A festmény Bábel tornyát ábrázolja, amiről a szöveg szól.
106/4. Olvasás gyakorlása.
106/6. Pl.: Az egyik tudományos magyarázat szerint az emberré válás folyamata a Föld külön-
böző részein külön-külön zajlott. Az egyes embercsoportok egymástól elkülönülten alakították
ki a beszédhez szükséges saját nyelvüket. Így egyszerre több alapnyelv is kialakult. Egy-egy em-
bercsoport elszaporodása miatt az addig együtt élő emberek különváltak, és új területeket ke-
restek maguknak. Az új helyen egy ideig az ősi nyelvet beszélték, de az idő elteltével új tárgyak,
fogalmak jelentek meg, amelyekre nem volt meg az ősi nyelvben a megfelelő szó. Ezért van az,
hogy a rokon nyelvek már alig hasonlítanak egymás nyelvére és az alapnyelvre.
198

Hogyan ír az emberiség?
108/1. Pl.: A barlangi rajzon különböző állatok láthatók. Szerintem egy szertartáshoz készí-
tették, amelyen az isteneikhez azért imádkoztak, hogy sikeres legyen az ábrázolt állatok va-
dászata.
108/2. Minden nyelven „olvasható” és érthető.
108/3. A sumerok a jeleiket kétoldalt ferdén levágott, háromszögűre hegyezett fapálcikákkal

rótták a nedves agyagba. Íróeszközük nyomán előbb kis, ékszerű bemélyedés és abból vékony
szár keletkezett.
108/4. Az egyiptomiak hieroglif írásának ábrái, jelei nagy hűséggel állítják elénk az élőlényeket
és a tárgyakat. Olyanok, mintha képek lennének.
108/5. Pl.: 1. A barlangi festmények 2. Az ötezer éves képírás 3. A sumerok ékírása 4. Az egyipto-
mi hieroglif írása
A fogalomírástól a betűírásig
109/1. Kézfogás.
109/1. Egy-egy képnek több jelentése is volt. Például a nap rajza nemcsak az égitestet, hanem
az időtartamot, azaz a 24 órás napot is jelentette, illetve a nappalt.
109/2. fogalomírás, szóírás, szótagírás, betűírás
109/3. Pl.: A szavak betűkből állnak. Viszonylag kevés a számuk, ezért könnyen megtanulható.
Rengeteg variációt lehet létrehozni, minden kifejezhető a segítségükkel.
109/4. A szóírás jeleit a kezdőhangok leírására kezdték fölhasználni.
109/6. körmöl, kapar, firkant, ró, kanyarít, irkál, firkál
199

109/7. Pl.: Nagyon fontos, hogy olvashatóan írjatok, és szabályos betűformákat használjatok.
Ha eltorzítjátok a betűiteket, nem biztos, hogy mindenki el tudja olvasni, amit írni akartatok.
Ez értelmezhetetlenné teszi a soraitokat.
A rovásírás
110/1. Akinek sok helytelen cselekedetét, hibáját, bűnét tartják számon.
110/2. Főleg fába vésett rovásírásos emlékek maradtak ránk és leginkább a Székelyföldről.
110/3. Jobbról balra kell olvasni.
110/4. A székely nép túlnyomó része Székelyföldön, vagyis az erdélyi Hargita, Kovászna és Ma-
ros megyében él, s ez a népesség a mai erdélyi magyarság kb. 40%-át teszi ki.
200

Irodalom- és rövidítésjeyzék
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Ok-
tatási Stúdió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.), Akadémiai,
Bp., 1959–62.
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004.
Főszerk.: A. JÁSZÓ ANNA
A mai magyar nyelv (MMNY.), Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE
ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debre-
cen, 2001
Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FE-
RENC
LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990
Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE
ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS
Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest,
2003. Főszerk.: PUSZTAI FERENC
Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA
Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.), Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS
RUZSICKY ÉVA
Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás be-
tűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betű-
rendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
ALLAN PEASE: Testbeszéd (Gondolatolvasás gesztusokból), Park Kiadó, 1988
RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981
RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992
201

Jegyzetek
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
202

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
203

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
204

_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
_________________________________________________________________
205

Tartalom
Előszó 3
A kompetencia alapú oktatás 5

A tanuláselméleti háttér megváltozása 5
A hagyományos és az új tanári szerepek 6
A kompetencia 8
A kulcskompetenciák 8
A pedagógus kompetenciái 13
Az oktatási dokumentumok megújulása 16

Helyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 5. évfolyam 19
Tanmenetjavaslat I. 27
Tanmenetjavaslat II. 46
A felmérések megoldásai 70
Az anyanyelvi kommunikáció mérése 70
A felmérések tollbamondásainak szövege 86
Javaslat a felmérések értékelésére 87
Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyamoknak 87
Az 5. évfolyamos magyar nyelv tantárgy taneszközök 92

A Nyelvtan 5. tankönyv 92
Nyelvtan munkafüzet 97
Felmérőfüzet 97
Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás 97
Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 98
A szövegértés interaktív tananyag-feldolgozás 101
Tanulásszervezés, tanulásmódszertan 103

A hagyományos tanulásszervezés 103
Hatékonyabb tanulásszervezési módszerek – tanulói munkaformák 104
A párban folyó tanulás 104
A csoportmunka 105
Az egyéni munka 106
Kooperatív technikák 107
A projektmódszer 109
Gondolati térkép 111
A tankönyvi, munkafüzeti feladatok megoldása és módszertanuk 113

Amit már tudsz az anyanyelvedről 113
A hangoktól (betűktől) a mondatokig 113

Szövegelünk (szövegértés, fogalmazás) 118
Kommunikáció 132
A kommunikációs tényezők 132
Az anyanyelvünk művelése 133
Beszédes jelek 133
Hang és betű 138
A hangok világa 138
A beszélőszervek és működésük 140
A beszédhangok csoportosítása 140
A magánhangzók 143
A magánhangzótörvények 146
A szótagolás szerinti elválasztás 149
A mássalhangzók 150
A mássalhangzótörvények 154
Összefoglalás 160
A magyar helyesírás 162
A helyesírási képesség fejlesztése 162
Az írás és a helyesírási képesség fejlesztése 163
A helyesírási gyakorlattípusok 164
Hogyan használd A magyar helyesírás szabályai című kiadványt? 166
A magyar helyesírás alapelvei 167
Összefoglalás 175
A szavak alakja és szerkezete 177
Hangalak és jelentés a szavakban 177
Szövegelünk 187
A szavak szerkezete 189
Az összetett szavak elválasztása 193
Összefoglalás 194
Év végi ismétlés 196
Kommunikációtörténet 197
Őseink beszéde 197
Hogyan beszél az emberiség? 198
Hogyan ír az emberiség? 199
Irodalom- és rövidítésjegyzék 201
Jegyzetek 202


AP Nyelvtan 5 MF Megoldás PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AP Nyelvtan 5 MF Megoldás PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Széplaki Erzsébet

nyelvtan5_uj_KK.indd 1 10/15/13 11:26 AM

© Széplaki Erzsébet, 2013

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.

Terjedelem: 18,60 A/5 ív

nyelvtan5_uj_KK.indd 2 10/15/13 11:26 AM

Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy nemcsak a levelemben, hanem a kéziköny-

nyelvtan5_uj_KK.indd 3 10/15/13 11:26 AM

A pedagógiai, magyartanári munkához jó egészséget, sok sikert kívánok!

Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:

nyelvtan5_uj_KK.indd 4 10/15/13 11:26 AM

nyelvtan5_uj_KK.indd 5 10/15/13 11:26 AM

A hagyományos és az új tanári szerepek

nyelvtan5_uj_KK.indd 6 10/15/13 11:26 AM

Hagyományos modell Új, szociális konstruktivista modell

Teljesítménymérés, Értékeli a saját és társai Folyamatos értékelés

nyelvtan5_uj_KK.indd 7 10/15/13 11:26 AM

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, ma-

nyelvtan5_uj_KK.indd 8 10/15/13 11:26 AM

Idegen nyelvi kommunikáció

nyelvtan5_uj_KK.indd 9 10/15/13 11:26 AM

Természettudományos és technikai kompetencia

Szociális és állampolgári kompetencia

nyelvtan5_uj_KK.indd 10 10/15/13 11:26 AM

Kezdeményező és vállalkozói kompetencia

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A hatékony, önálló tanulás

nyelvtan5_uj_KK.indd 11 10/15/13 11:26 AM

nyelvtan5_uj_KK.indd 12 10/15/13 11:26 AM

nyelvtan5_uj_KK.indd 13 10/15/13 11:26 AM

A pedagógi- ELEMZÉS DÖNTÉS MEGVALÓSÍTÁS

Tanítás – ne- Érzékelni: az osztály–ta- A következő tanítási Kérdések, dicséretek

A professzionális (hivatásos) jellemvonásai pedig a következők:

nyelvtan5_uj_KK.indd 14 10/15/13 11:26 AM

Végezetül álljon itt példaként egy pedagógus kompetenciatérképe!

általános műveltség rendszerezés-elemzés

sikeres konfliktuskezelés elkötelezett

nyelvtan5_uj_KK.indd 15 10/15/13 11:26 AM

1995 ♦ 1–10. évfolyam ♦ Fejlesztési területek, műveltségterületek

2003 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kiemelt fejlesztési feladatok

2007 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kulcskompetenciák

2012 ♦ 1–12. évfolyam ♦ Kiemelt fejlesztési területek

Most nézzük meg a 2012-es Nat fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat!

Fejlesztési területek Kulcskompetenciák

nyelvtan5_uj_KK.indd 16 10/15/13 11:26 AM

A műveltségterületek kiemelt közös céljai:

Tematikai egység/ Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfo- Órakeret

nyelvtan5_uj_KK.indd 17 10/15/13 11:26 AM

A kerettantervek értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, biz-

nyelvtan5_uj_KK.indd 18 10/15/13 11:26 AM

A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő:

Helyi tantervi ajánlás: Magyar nyelv 5. évfolyam

nyelvtan5_uj_KK.indd 19 10/15/13 11:26 AM

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 9+1

Tematikai egység/ Beszédkészség, szóbeli szövegek Órakeret

nyelvtan5_uj_KK.indd 20 10/15/13 11:26 AM

nyelvtan5_uj_KK.indd 21 10/15/13 11:26 AM

nyelvtan5_uj_KK.indd 22 10/15/13 11:26 AM

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

nyelvtan5_uj_KK.indd 23 10/15/13 11:26 AM

Tematikai egység/ Órakeret

nyelvtan5_uj_KK.indd 24 10/15/13 11:26 AM

9. engedélyezze, üdvözöljem, kívánjak, emelje fel, gyönyörködjön, hahotázzon, meg