Nyelvtan 6 Osztály

A C T A L'NIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE A T T I L A JÓZSEF NOM1INATAE
A SOROZAT KÖTETEI: S E C T I O PAEDAGOGICA, SERIES SPECIFICA
Dr.NAGY József: A témazáró tudásszintmérés

gyakorlati kérdései/Tankönyvkiadó,1972/
Dr. OROSZ Sándor: Magyar nyelvtan

1. Általános iskola 5-°. /Megjelent/
2. Általános iskola 6.o. /Megjelent/
3. Általános iskola 7.o. / 1 9 7 V
Általános iskola 8.o. /±97h/
Dr. KUNSÁGI Elemér-dr. VIDA Mihályné : Kémia

6. Általános iskola 8.o. /197Ú/
Dr.DOBÓ Géza: Élővilág

8. Általános iskola 6.o. /l97k/
9. Általános iskola 7.o. /l97k/ STANDARDIZÁLT TÉMAZÁRÓ TESZTEK
10. Általános iskola 8.0. /1975/
Dr.GAZSÓ István: Számtan-mértan

11. Általános iskola 5 . 0 . /1975/
1 2 . Általános iskola 6 . 0 . /1974/
13. Általános iskola 7.o. /1971*/
Általános iskola 8.0. /1975/ DR. OROSZ SÁNDOR
Dr. YEIDNER János: Fizika
1 5 . Általános iskola 6 . 0 . / 1 9 7 V
MAGYAR NYELVTAN
16. Általános iskola 7.o. /l97^/
17. Általános iskola 8.0. /1975/ ÁLTALÁNOS ISKOLA
Dr.NAGY József:
6. OSZTÁLY
18. A témazáró tesztek reliabilitása és
validitása /l975/ SZEGED, 1 9 7 3 .
s'.
ft-
ACTA UNIVERS1TATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE

SECTIO PAEDAGOGICA
SERIES SPECIFICA
STANDARDIZALT TEMAZARO TESZTEK
MAGYAR NYELVTAN
Altalános iskola 6. osztály
DR. OROSZ SÁNDOR
SZEGED, 1973
Szerkesztő s
DR.ÁGOSTON GYÖRGY
egyetemi tanár
S'l
' 4753*
Lektorálta:
Dr,Sipka Sándor
egyetemi adjunktus
Kiadja a JATE Pedagógiai Tanszéke

Technikai szerkesztő: Dr.Kunsági Elemér
Boritóterv: Horváth Mihály
Terjedelem: 8,9 A/5 ÍV
Példányszám: 1 200
Készült a Lenin TSz Nyomdarészlegében, Cegléden
Műszaki vezető: Kalmár-Nagy Imre
Engedélyszám: 92708/74.
3
El.ÖSXÓ
E standardizált témazáró tesztek - a tananyagcsökkentő

rendelkezések figyelembevételével - a Művelődésügyi Miniszté-
rium és az Országos Pedagógiai Intézet támogatásával készültek.
Ezeket a teszteket felügyeleti célokra nem szabad fel-
használni. A témazáró mérőlap a pedagógus eszköze. A pedagógus
a mérőlapok használatára nem kötelezhető.
A felhasználásnak az a feltétele, hogy az újrasokszorosí-
tás hibátlan és kifogástalanul olvasható legyen. Ezért csak
olyan teszt használható, amelyen fel van tüntetve az újrasok-
szorosításért felelős személy neve a tesztváltozat utolsó ol-
dalán. Az újrasokszorosítást formailag ugy kell megoldani, hogy
egv oldalt arányosan egy normál gépelt oldalra kinagyítva he-
' lyezünk. el. Amennyiben az újrasokszorosítás nem az iskolában
történik e füzet birtokában, akkor a sokszorosító szerv a
tesztekhez az értékelő anyagot, a javitokulcsokat külön mellé-
kelje a pedagógusok számára. Kérjük, hogy közöljék a sokszoro-
sítás tényét és azoknak az iskoláknak a listáját, amelyek a
teszteket megkapták.
Mivel hazánkban standardizált tudásszintmérő tesztek még
nem használatosak, ezeknek a teszteknek az is céljuk, hogy a
j pedagógusok megtanulják használatukat, megismerjék az orszá-
í gos eredményeket, azok tükrében elemezhessék saját munkájukat
és az oktatás fejlesztésének lehetőségeit.
Természetesen a tesztkészitő kollektívák is szeretnének
tanulni a felhasználó pedagógusoktól, hogy az uj tantervekhez
már a pedagógusok szélesebb körének tapasztalatai alapján jobb
tesztek készülhessenek. Ezért kérjük felhasználó kollégáinkat,
hogy közöljék észrevételeiket, biráló jelzéseiket az alábbi
cimre: JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI TANSZÉK, 6722
Szeged, Táncsics Mihály u. 2.
A standardizált témazáró tesztek elveinek és használati
módjainak a megismerésére dr.Nagy József: A témazáró tudás-
szintmérés c. könyvét ajánljuk /Tankönyvkiadó, 1972,/. Mivel elő-
fordulhat, hogy nem mindenki tud a Jcönyvhöz hozzájutni, ezért
abból a felhasználásra vonatkozó legfontosabb részt a Függelék-
ben közöljük.
Dr.Ágoston György
egye t e mi t anár
5
BEVEZETŐ^
A, nyelvtani témazáró mérőlapokat és az országos eredmé-

nyeket köizűLő e második füzetben szükségtelen a témazáró mérés
fogalmának„ funkcióinak, a mérőlapok /tesztek/ készítésének
ismertetései megtörtént az előző kötetben. A munka fázisai azo-
nosak az; 5. osztályos tesztek készítésének fázisaival, vagyis
az 1969/70. tanévben végeztük a tananyag elemzését, elkészí-
tettük a. mérőlapokat, és elvégeztük a próbamérést. Az 1970/71.
tanévben megtörtént az országos reprezentatív mérés, az 1973/7^-
tanév I.. féllévében pedig a tananyagcsökkentésnek megfelelő mó-
dosítás., Mérni vehettük figyelembe a mérőlapok összeállításakor
az azóta megjelent munkafüzetet.
E kötet szerkezeti felépítése hasonló az 5. osztályos
teszteket és országos eredményeket bemutató munkáéhoz, /Orosz,
1973'/ Vagyis annyi fejezetből áll ez is, ahány tematikus egy-
ségre tagolódik az évi tananyag.
A. 6>, osztályos- tananyagot két tematikus egységben dolgoz-
za fel a tankönyv. Ezek: 1. A névszók, 2. E^yéb szófajok. A két
egység terjedelme közelitően sem azonos: a névszókról szóló
kétszerese az egyéb szófajokat tárgyalóénak. Einiatt a névszókat
két teszttel mértük; az egyikkel a főnévről és- a főnévi igenév-
ről, a melléknévről és a melléknévi igenévről, valamint a szám-
névről tanraltak tudását vizsgáltuk, a másikkal a névmások tudá-
sát ellenőriztük. Nem- vettük külön fejezetbe azonban a két
teszt elemzését, mert az áttekintést zavarná a logikailag egy-
séges tananyagrész strukturális elemzésének a szétválasztása,
így az I,, fejezet szerkezete némileg eltér az előző kötet feje-
zeteinek és e füzet második fejezetének felépítésétől: előre
került a. két mérőlappal mért egység /"A névszók"/ tananyagának
együttes elemzése, ezt követi az első mérés mérőlapjainak, ja-
vít ókulcsainak összesített és témánkénti elemzésének a bemuta-
tá sa, majjdi a második mérés - tesztjeinek, javitókulcsainak, össze-
sített és; témánkénti elemzésének ismertetése
B helyen mondok köszönetet dr-Hoffmann Ottó főiskolai
adjunktusnak a tesztek készítésében való közreműködéséért.
7
I. FEJEZET
"A névszók" c. tematikus egység
1. A tematikus egység ismeretanyaga

/Tartalmi-szerkezeti elemzés/
E tematikus egység - a tankönyv beosztása szerint - a

következő témákat tartalmazza:
A névszó és fajai
Mit tudunk a főnévről?
Gyakoroljuk a köznevek irását!
A tulajdonnevek helyesírása
A főnevek a beszédben és az Írásban
A főnévi igenév
Mit tudunk a melléknevekről?
A melléknév fokozása
A fokozott melléknevek helyesírása
A melléknévi igenév
A melléknevek a beszédben és az Írásban
A számnév és fajai
A számnevek helyesírása
A névmás
A személyes névmások
A visszaható névmások és a kölcsönös névmás
A birtokos névmások
A mutató névmások
A kérdő névmások
A vonatkozó névmások
A határozatlan névmások
A birtokos személyragozás
A birtokos személyragos szavak helyesírása
A főnévi igenév személyragozása
Az egység fogalmainak szerkezeti összefüggéseit az

1. ábra tartalmazza- /A jelölésben következetesen alkalmaz-
tuk az első kötetben bevezetett jelölésrendszert: bekeretez-
tük a halmazfogalmakat és a részhalmazokat, kapcsos zárójelbe
tettük a felosztási alapokat; az összefüggéseket nyilak jel-
zik./
8
A KÖZNÉV 4. á b r a
4Szeméfai]év
FONEV
-1 Állatnév 1
•{TULAJDONNÉV [#— -IFdldiaizl I
-fíifEézroény i
FONEJ/I
1GENEV ] -\tim
HAlapfOKú
1
-(középfokú |
J MELLÉK- L ÍATULAJDON-1
N NÉV R L S Á G FOKA J -(Felsőfokú I
i m s i i S Oj 3
Hfoluamalos l
^ { S Z E M L É L E T }«- -1 Befejezett 1
-(Beálló 1
NÉVSZÓ 3ELENTES
ÍDETERMI - L r lHatározott 1
INÁLTSÁG R " L [
Határozatlan 1
SZÁMNÉV HTöszáannév 1
-{JELENTÉS} sorsz&mn£v~l
H Törtszám név |
rlSzemeilyes 1
H Visszaható |
H Kölcsönös |
H Birtokos I
(-{JELENTÉS}-.
-t M u t a t ó
-Wtérdő
H Vonatkozó |
NÉVMÁS
HHatározatlan 1
pH Főnévi 1
HELYETTE-
j*- H H e H e k n é v l I
4 1SÍTÉS
H számnévi
Megjegyzendő, hogy logikai szempontból nem hibátlan a be-
mutatott struktura. Problémát az jelent, hogy a névmások nem
jelentés, hanem funkció szerinti részhalmazát képezik a név-
szónak. De mint ilyen, egyetlen részhalmaz a névszók között.
A felosztás logikai szabályai szerint viszont értelmetlen do-.
log egy halmazt /esetünkben a névszók halmazát/ olyan rend-
szeralkotó fogalommal felosztani, amely felosztás eredménye
egyetlen részhalmaz. Ilyen alapról nézve a problémát, kérdé-
sessé válhat, hogy nem inkább az egyéb szófajok közé sorolan-
dó-e a névmás, ahol több részhalmazt találunk mind a jelentés,
mind a funkció szerinti felosztáskor.
Ezt természetesen csupán mint logikai problémát jeleztük:
megoldása nem lehet ennek az elemzésnek a feladata.
Megjegyezzük még, hogy a tananyagcsökkentés folytán e
tanévtől kezdve nem tanítjuk a névmások helyettesítő funkció
szerinti felosztását,
A továbbiakban számbavesszük a fogalmakhoz tartozó ténye-
ket. - Mint az első kötetben, ugy itt is együtt, egy struktú-
rában közöljük a fogalmakról tanítandó összes tényt, függetle-
nül attól, hogy a tankönyvben hol szerepelnek.
Probléma persze bőven akad a tények számbavételekor is.
Ezek és bizonyos praktikus megfontolások miatt nem teljesen
egységes és következetes a tények számbavétele, ill. a fogalma-
kat leiró tények struktúrájának a bemutatása. Vannak ugyanis
olyan részhalmazt jelölő fogalmak, amelyekről csak a fogalom
egy-egy tulajdonságát tükröző tényt kell tanítani, vagy a rész-
halmazról egyetlen tényt sem közöl a tankönyv, avagy csak a
használatukról szóló nyelvhelyességi, ill. Írásukra vonatkozó
helyesírási szabályt tanítunk. Ezeket nem emeltük ki: az egy-
elemü struktura ábrázolásának nincs tárgyi értelme. /A szabá-
lyokat pedig - mint meghatározott funkcióju, sajátos tényrend-
szert tartalmazó leírásokat - külön vesszük számba./ így pél-
dául a személynév, állatnév stb, mind részhalmaza a tulajdon-
névnek , de nem emeltük ki külön a számbavételkor, mert más
fogalmi jegyeiket nem tanítjuk, mint azt, hogy beletartoznak a
tulajdonnevek halmazába. Ezt pedig mint a tulajdonnévre vonat-
kozó tényt regisztráltlik. - Vagy: az alapfokú és a középfoku^_^_
melléknévnek raint részhalmaznak csak egyetlen tulajdonsá^Céfrá 313 ^
tükröző tényt tanítunk: a fokjelükre vonatkozót; ezért/c^-
10
talan kiemelnünk őket. A felsőfokú melléknévről ugyan két

tényt közöl a könyv, tehát külön is számbavehető ez a struk-
tura, de nincs értelme ezt tennünk, ha az alap- és középfokút
nem vettük külön.
1.- élőlényt nevez meg
— 2 . - tulajdonságot nevez meg
— 3 . - mennyiséget nevez meg
— 4 . - élőlény nevét helyettesíti
— 5 . - tulajdonság nevét helyettesit!
— 6 . - mennyiség nevét helyettesit!
— 7 . - a főnév névszófajta
— 8 . - a melléknév névszófajta
— 9 . - a számnév névszófajta
I, -10.- a névmás névszófajta
N É V S Z Ó — -11. - a többes szám jele: -k
-12.- birtokos személyragot vehet föl
-13.- a birt. személyrag kifejezi a birtokos számát
a birt. személyrag kif. a birtokos személyét
-15.- a birt. szem,rag. kif. a birtok számát / ? /
-lő.- egyes sz. l.szém.rag: -m
-17.- egyes sz. 2.szem.rag: -d
-18. - egyes sz. 3.,szem.rag: -a,-e ; - ja, - je
-19.- többessz. l.szém.rag; -nk,-unk,-ünk
-20,- többes sz. 2.szem.rag: -tok, -tek, -tök
-21.- többes sz. 3«szem.rag: -uk,-ük; - juk, -jük
-22.- / ? / birtokos személyragozáskor a többes
szám jele: -i
Megjegyzés: A 15. tény téves információt tartalmaz; nem a

birtokos személyrag fejezi ki a birtok számát, mint ahogyan
a tankönyv 58. oldalán található, vastagon szedett mondat
közli, hanem a személyrago zott névszókhoz járuló -i jel mu-
tatja meg. De következetlen is a tankönyv: ugyan azon az olda-
lon, ahol a szöveg közli a fenti megállapitást, szerepel egy
táblázatos összefoglalás is, amely szemléleti /példa-/ anyag-
ból vonja el a személyragokat, A "Több birtok" példaanyagában
a személyragot és az -i jelet együttesen vastag szedéssel eme-
li ki minden személyben, a leválasztott /Kiemelt/ személyragok
11
rovatéban viszont csak az egyes szám 3. személyü személyragbein

közli az -i jelet a személyraggal együtt, a többi személyben
nem. - További "megtévesztése" a gondolkodó tanulónak, hogy az
egyes szám 3. személyü, több birtokot kifejező személyxagokat
igy közli: "-i,-ai,-ei-jai,-jel", de egyetlen példát sem ad az
első esetre, vagyis arra, amikor csak -i_ szerepel a névszó
végén. - Köztudottan ritka már mai nyelvünkben az olyan alak,
ahol a birtokos személyrag kiesik a többes -i jel előtt
/v.ö. Petőfi: "Szép reményim..."/, igy hát teljesen fölösleges
tanitani ezt a tényt, amely nem is tény, hisz hamis megállapí-
tás.
Mind ezek megfontolása alapján megkérdőjeleztük a struk-
túrában a 15. tényt, és beiktattuk 22. sorszámmal - szintén
kérdőjellel - azt, hogy birtokos személyxagos névszó végén a
többes szám jele -i. Ez a struktura viszont a tényeket össze-
számláló olvasót téveszti meg, mivel 22 tényt tüntet fel; való-
jában pedig csak huszonegyet tanitunk.
-1.- élőlényt nevez meg

-2.- élettelen dolgot nevez meg
3.- gondolati dolgot nevez meg
-h.- főnévfajta a köznév
-5.- főnévfajta a tulajdonnév
-1.- több hasonló élőlény közös neve

-2.- több hasonló dolog közös neve
3.- kisbetűvel kezdjük
•k. - a népek neve köznév
•5«- az évszakok neve köznév
-6,- a hónapok neve köznév
-7.- a napok neve köznév
-8.- az ünnepek neve köznév
-9. - a. rokonságnevek kőznevék
12
—1.- egy-egy élőlény saját megkül. neve

--2.— egy-egy dolog saját megkül. neve
— 3 . - nagybetűvel kezdjük
— 4 . - J-ulajdonnévfajta a személynév
— 5 - - tulajdonnévfajta az állatnév
— 6 . - tulajdonnévfajta a földrajzi név
--7.- tulajdonnévfajta az intézménynév
— 8 . - tulajdonnévfajta a eim
IV. — 9 - - a teljes személynév vezeték- és utónév
TULAJDONNÉV (-10. - a vezetéknevet családnévnek is nev.
-11. - az "ország/ földrajzi köznév
-12.- a "város" földrajzi köznév

-13.- a "folyó" földrajzi köznév
-l4. - a "sziget" földrajzi köznév
-15.- a "hegy" földrajzi köznév
-ló.- Magyarország: földrajzi tulajdonnév
-17.- Miskolc: földrajzi tulajdonnév
-18.- Maros: földrajzi tulajdonnév
-19.- Margitszigets földrajzi tulajdonnév
-20.- Mecsek: földrajzi tulajdonnév
-1.- jelentése szerint főnév

V. -2.- igéből képezzük
FŐNÉVI IGENÉV- •3.- képzője: -ni
-4,- a kell, szükséges stb. állítmány
mellett személyragot kap
13
-1.- szó
--2.- élőlények tulajdonságát nevezi meg
— 3 . - dolgok tulajdonságát nevezi meg
.- valaki vagy valami milyen
VI. — 5 , - fokozható--6.- a fokozás a tulajdonság
különböző mértékét
MELLÉKNÉV
— 8 . - a l a p f o k — 9 - - jele nincs
-10.-középfok--ll.-jele:-bb
— 7. három f o k — . , ....
i-13. -jeletkozep-
-. o ^ i ".£
—12.-felsofok-• i ,fok
- előtti
leg-
-1^.—só_,-ső végü-
eknél leg-
az alapfokhoz
•15.- nyomatékos felső-
fok = tulzófok ló.-jele: kfok előtt
legesleg
r-1.- melléknév
VII.
MELLÉKNÉVI IGENÉV- -2.- igéből képezzük
-3-- három faja van
-1.- jelen idejűnek is nevezik

VIII.
FOLYAMATOS
MELLÉKNÉVI IGENÉV
•2.- képzője; -ó, -ő
rl. - nvult idejűnek is nevezik

IX.
BEFEJEZETT
MELLÉKNÉVI IGENÉV -2.- képzője: -1_, -tt
-1.- jövő idejűnek is nevezik

X.
BEÁLLÓ
MELLÉKNÉVI IGENÉV-
-2.- képzője: -andó, -endő
14
i-l. - szo
-2.- élőlények, dolgok mennyiségét
•3.- élőlények, dolgok sorszámát
XI.
SZÁMNÉV. •4.- számnévfajta a határozott számnév
•5.- számnévfajta a határozatlan számnév
•6.- számnévfajta a tőszámnév
•7.- számnévfajta a sorszámnév
•8.- számnévfajta a törtszámnév
•1.— pontosan fejezi ki a mennyiséget

XII.
HATÁROZOTT •2.- irható számjegyekkel
SZÁMNÉV •3-- irható betűkkel
-1.- csak nagyjában fejezi ki a mennyiséget

XIII.
HATÁROZATLAN
SZÁMNÉV
-2,- a kevés, sok határozatlan számnév
•1. - egész számot fejez ki

•2.- az öt_, tiz: tőszámnév
XIV. •3.- /?/ irható számjegyekkel
TŐSZÁMNÉV •4.- /?/ irható betűkkel
•5-- /?/ lehet határozott
•6.- /?/ lehet határozatlan
-1.- sorrendi számot fejez ki

-2.- képzője: -dik
XV. •3.- az ötödik, tizedik: sorszámnév
SORSZÁMNÉV -4.- /?/ irható számjegyekkel
•5-- /?/ irható betűkkel
•6,- /?/ lehet határozott
•7.- /?/ lehet határozatlan
15
-1.- az egésznek tört részét fejezi ki

-2.- képzője: -d
-3.- az ötöd, tized: törtszámnév
XVI. -4.- /?/ irható számjegyekkel
TÖRTSZÁMNÉV 5.- /?/ irható betűkkel
-6,- /?/ lehet határozott
-7,- /?/ lehet határozatlan
Probléma, hogy a tankönyvi megfogalmazás szerint csak a

határozott számnévnek részhalmaza a tő-, a sor- és a tört-
számnév, Ez abból adódhat, hogy meg nem nevezett alappal
történt a számnevek felosztása. Az 1. ábrán közölt fogalmi
strukturán feltüntettük a két felosztási alapot, amelyek
szerint a számnév összes válfaja besorolható, A felosztás
szabályai szerint pedig világos, hogy a jelentés szerinti
felosztáskor létrejött részhalmazok feloszthatók determinált-
ság szerint, ill. a determináció szerinti részhalmazok is
feloszthatók jelenté? szerint.
Természetesen elfogadható az az elv, hogy ne tanitsuk az
á'orán jelölt felosztást az általános iskolában. Ez azonban
nem eredményezheti azt, hogy tisztázatlan maradjon olyan
probléma, mint például az, hogy a sokadik határozatlan sor-
számnév, Ezért tüntettük fel a fogalmakhoz tartozó tények kö-
zött a tő-, a sor- és a törtszámneveknél azt a két tényt is,
hogy lehetnek határozottak, ill, határozatlanok.
-1,- szó
XVII. -2,- főnevet helyettesit
NÉVMÁS -3»- melléknevet helyettesit
-4,- számnevet helyettesit
Probléma, hogy a tananyagcsökkentés következtében nem ta-

nítják a "... helyettesitő szerepük szerinti csoportosítást. "
/2,sz.mell. a 114/1973./M.K.9./ MM számú utasításhoz. 10. o./ De:
sem a melléklet, sem a Tájékoztató nem tesz emlitést arról, hogy
ezek után hogyan definiálható a névmás, vagy egyáltalán defi-
niálandó-e. A tankönyv a fenti fogalmi jegyeket adja definíció
formájában. E jegyek kimondottan a névmások helyettesítő funk-
ciójára vonatkoznak. Ha viszont a helyettesítő funkciók'szerinti
16
felosztást ne;n kell tanítani, ebből a tanárok - útmutatások

hiján - nem alaptalanul következtetnek arra, hogy a névmás fo-
galmának a meghatározása sem tanítandó.
-1,- /főnévi/névmás /szófaj? - szó?/

-2.- személyek nevét helyettesit!
E
h.- első személyü
5.- második személyü
Í
-8.- első személyü
6.- harmadik személyü
-9.- második személyü
10.- harmadik személyü
•11.- igealakok mellett általában fölösleges

/az igei személyrag miatt/
-12.- igealakok mellett is, ha az alany személyét
hangsúlyozzuk
13.- a te és ti csak tegezett személy neve
helyett
•±h.- magázáskor; ön, önök, maga, maguk
•15.- kis kezdőbetűvel
-l6.- levélben a megszólított nevének helyette-
sítésekor nagy kezdőbetűvel
Probléma itt és a többi névmásfajata definíciójában is,

hogy a tankönyv a legközelebbi nemfogalomban mindig utal a fő-
névi, melléknévi, ill. számnévi jellegre, /"A személyes névmá-
sok olyan főnévi névmások..." Tankönyv, b3. o./ Két megoldás-
sal is eleget tehetünk a tananyagcsökkentés ama szempontjának,
hogy a helyettesítő szerep szerint nem kell osztályozni a név-
másokat. Az egyik: elhagyjuk a nercfogalomból a "főnévi", "mel-
léknévi", "számnévi" jelzőt; a másik: nemfogalomként mindenütt
a "szó" vagy "szófaj" /"A személyes névmás olyan szó.. . "/ sze-
repeljen, - Mindkét esetben azzal az egyébként is elfogadott,
ill. sok esetben szükséges definiálás! formával élünk, hogy
- "átlépve" a legközelebbi nemfogalmat - egy magasabb 'kategó-
riába sorolás után tárjuk fel a megkülönböztető jegyeket.
17
-1.- névmás /szófaj-szó/

XIX.
KÖLCSÖNÖS
NÉVMÁS -2.- két v. több. al. cselekvése egymásra irányul
— 1 . - névmás /szófaj - szó/

-2.- kifejezi a birtokos számát
-3.- kifejezi a birtokos személyét
-4.- utal a birtok számára
-6.- egy birtok: enyém
-~5•- egyes sz. első
szem.birtokos
-7.- több birtok: enyéim
XX. -9.- egy birtok; tied

BIRTOKOS •-8. - egyes sz, 2
szem. birtokos
NÉVMÁS
10.- több birtok: tieid
-11.- egyess sz. 3. r 12.- egy birtok; övé

szem . birtokos I
13.- több birtok: övéi
15.- egy birt.: mienk

-l4.- többe
es sz. 1.
szem . birtokos |_
ló.- több birt. ; mieink
18.- egy birt.: tietek

-17.- többes sz. 2
szem.birtokos
19.- több birt.; tieitek
i-21.- egy birt. : övék

L20. - többes sz. 3. —-J
szem. birtokos I
1-22.- több birt. ; övéik
18
-1,- névmás /szófaj - szó/

-2.- az alany cselekvése önmagára irányul
4.- első szem: magam
XXI
második sz.: magad
VISSZAHATÓ— -3•- egye s s zámu
NÉVMÁS - E harmadik sz. ! maga
£ első sz.: magunk

-7.- többes számú második sz.: magatok
harmadik sz.: maguk
•1.- rámutatással helyettesit főnevet

•2.- rámutatással helyettesit melléknevet
XXII.
•3.- rámutatással helyettesit számnevet
MUTATÓ
NÉVMÁS
•4.- a magas hangrendü közelre mutat
•5.- a mély hangrendü távolra mutat \
pl.- főnevekre kérdez

XXIII.
-2.- melléknevekre kérdez
KÉRDŐ NÉVMÁS
L-3.- számnevekre kérdez
•1.- összetett mondat egyik mondatában

a másik tagmondat valamely mondat-
XXIV. részére vonatkozik
-2.- az aki emberre vonatkozik
VONATKOZÓ NÉVMÁS
-3.- az amely más megnev. élőlényre v.
dologra vonatkozik
-4.- az ami meg nem nevezett dologra von
19
•1.- főnevet helyettesit, amelyet nem tudunk

v. nem akarunk megnevezni
•2.- melléknevet helyettesit, amelyet nem
tudunk v. nem akarunk megnevezni
XXV. •3.- számnevet helyettesit, amelyet nem tu-
dunk v. nem akarunk megnevezni
HATÁROZATLAN•
NÉVMÁS p5«- előtagja: akár-
bár-
-4.- legtöbbjük
összetett szó minden-
se-, sem-
vala-
-6.- utótagja kérdő
névmás
Végül megemlítünk még egy zavaró problémát.

A tananyagcsökkentés.következtében az 5- osztályban el-
marad a rag, jel és képző fogalmának a megkülönböztetése. Ott
ez valóban könnyítést jelenthet. Félő azonban, hogy ennek a
tehermentesítésnek a 6. osztályban többletterhelés lesz a kö-
vetkezménye. A most elemezett tematikus egységben ugyanis esz-
közfogalmakként használatos mindhárom /a főnévi igenév képzője ,
személyrag, középfok jele stb./. A jövő évi hatodikosoknak, akik
ezeket ebben az évben mint ötödikesek nem tanalják, tartalmat-
lan fogalmak lesznek, ami zavart okozhat. Tisztázásuk diáknak-
tanárnak egyaránt az évi tantervi anyagon felüli többlet-terhe-
lés, Vagyis; amit nyertünk a réven, elveszítjük a vámon? - Van
persze más megoldás is: nem törődnek a tanárok a problémával,
ragaszkodván az előírásokhoz. így viszont szervezetten bizto-
síttatik a tisztázatlan fogalmak utánpótlása.
A tanítandó szabályok a következők:
1. A közneveket kisbetűvel kezdjük.
2, A rokonságneveket a levél megszólításában nagy kezdőbe-
tűvel irjük.
Probléma: a kartárs, szaktárs, elvtárs, ur szavak és a
rangot, beosztást /elnök stb./ jelentők nem rokonságnevek,
mégis nagy kezdőbetűvel Írandók a megszólításban.
3. Tulajdonneveket nagybetűvel
Személynevek: 4. vezeték- és utónév,
20
5. megkülönböztető név,
6, régies családnevek irása
7. Intézménynevekben minden lényeges szót nagybetűvel
8. Újságok és folyóiratok ciraében minden lényeges szót
nagybetűvel
9. Könyvek, versek, elbeszélések, cikkek, színdarabok, fil-
mek stb. cimében az első szót nagybetűvel
Probléma: a felsorolás nem teljes; erre utal a szabály-
ban a "stb". Ilyen formán a szabály feltételezi a gyakorlatbein
való analógiás alkalmazást. Több segítséget jelentene - véle-
ményünk szerint - a "müvek" felsőbb halmaz megnevezésével kez-
deni, s azután jöhetnének a példák.
10. A szerző és a nrii cime között kettősponti /Csak a gyakor-
latokhoz adott utasításban szerepel ez a szabály./
A földrajzi nevek Írásának szabályai:
11. Egybeírás /—ország; tájegység, helység, városrész/
12. Különirás /megye, ut, utca, tér, köz, sor/
13. Különirt országnevek irása
14. Kötőjellel Írandó, nagy kezdőbetűs utótagu földrajzi
nevek
15. Kötőjeles, kis kezdőbetűs utótagu földrajzi nevek
ló. Nyelvhelyesség: a helység-helyiség tipusu rokon értelmű
szavak használata
17. A főnévi igenév n-jének kettőzése a n végű igékben
18. Kettőzés a lesz, tesz stb. főnévi igeneves alakjában
19. A birtokos személyrag je soha sem lehet
20. A melléknév kezdőbetűje
21. Fokozott melléknévben a b irása
22- A középfokot kapcsoló kötőhang előtti mássalhangzó hosszu-
sága
23. Melléknévi előtagu összetett melléknevek irása: a -bb
fokjel az előtaghoz; különirás
24. A felsőfokú melléknév elválasztása
25. , 26. , 27. A melléknévi igenevek Írásának három szabálya.
Problematikus, hogy a tankönyv /3h.o./ csak a mult idejű
helyesírását adja meg, a jelen és jövő idejűét nem.
28. A rokon értelmű melléknevek használata. /Egészen általá-
nosságban megfogalmazott nyelvhelyességi szabály: Tk.37.o./
21
29. "Sorszámnév helyett ne mondjunk tőszámnevet". /Tk. 38.0.

30. A tiz, húsz számnévben az i rövidülése
31-33. A számnevek betűvel Írásának három szabálya
3^-36. Tő- és sorszámnevek számjeggyel Írásának, a számjegy-
gyei irt számnevek toldalékolásának szabályai
37-38. A keltezés írásának szabályai
Megjegyezzük, hogy a számnevek írására vonatkozó szabá-
lyok tanítása, ill. tankönyvi anyaga is mutat némi prob-
lémát. A szabályok előtti szemléltető szövegben szerepel
a keltezésnek az a válfaja, amikor a hónapot római szám
jelöli, valamint nem keltezésben szereplő, toldalékolt
számnév /"...a 9 .-kel - a kilencedikkel." Tk. b0.o./f de
ezekre a szabályok nem térnek ki. A gyakorlatok között
viszont ilyen feladatot is kapnak a tanulók: "írjuk le
betűkkel ... 10-ért, 20.ról,..." /Tk.b±.o./ Elegendő-e
ennyi e szabályok megtanításához?
39. A tárgyrag helyesírásának szabálya /hiányzik a tankönyv-
ből/
bO. , ^1. , bet, A névmások kezdőbetűjére vonatkozó szabály
b3. A birtokos névmásokban az i és a szomszédos magánhangzó
között ejtett j_-t nem irjuk
bb. A kérdő névmások irása /Csak képzet! szinten? -
"Ügyeljünk a mily/en/, ipely/ik/; mekkora, mennyi névmás
helyesírására." T k . ^ 9 . 0 . /
b5. Az aki, amely, ami névmás használatára vonatkozó nyelv-
helyességi szabály
b6; A semmi előtagu határozatlan névmások helyesírása
Nyelvhelyesség: személyes névmás használata birtokos
személyragos névszók mellett
b8. A 3.
személyü birtokos személyrag alakváltozatainak hasz
nálata
h9. Egyes számú birtokra utaló személyrag akkor, ha több
birtokosnak külön-külön csak egy birtoka van /"A vendé-
gek elfoglalták helyüket"/ - Ezt a szabályt is gyakorla-
tok között közli a tankönyv. /59.o./
A tanítandó tevékenységeket nyolc csoportba sorólhatjuk.
Mindegyik tipus számtalan konkrét feladat-variációt tartalma
Ezek:
22
Hr.-.nrolás, csoportosítás, osztályozás

Xévszók kiemelése szövegből
Mondatrészek kiemelése mondatból
Főneveket szövegből
Konkrét halmazé leinek alapján a halmaz megnevezése
Szöveg tulajdonneveinek besorolása
Azonos alakú tulajdonnevek és köznevek /Rózsa - r ó z s a /
Főnévi igenevek kikeresése -ni végű szavak, közül /néni/
Mellékneveket irodalmi szövegből
Hiányzó -vei leirt melléknevek csoportosítása a
Írásmódja szerint
Melléknévi igeneveket irodalmi szövegből; táblázattal
Melléknévi igeneveket —ó_, -ő végű szavak közül
t végű igei származékok szófaji besorolása
Számnevek kiemelése, osztályozása
Ázenós alakú törtszámnév és főnév /század/ besorolása
szövegből
Évszámok évszázadba sorolása
Névmásokat mondatokból
Személyragos névszóhoz a helyettesítésükre alkalmas név-
másokat
Kérdő névmásokat olyan mondatokból, amelyekben velük
azonos alakú személyes névmás is van
Vonatkozó névmásokat olyan szövegből, amelyben velük
azonos alakú kérdő névmások is vannak
Birtokos személyragos szavakat szövegből
Birtokos személyragos főneveket a birtokos száma és
személye, valamint a birtok száma szerint
Igealak besorolása mód, idő, szám, személy szerint
Kettős.szófaju szavak besorolása mondatokból"
Különféle dolgok rendezése tulajdonságaik foka szerint
Akad egy-két problematikus feladat is. Felsorolásunk

negyedik elemeként szerepel a konkrét halmazelemek alapján
a halmaz megnevezése; nem világos azonban a tankönyv 15. ol-
dalán adott gyakorlatokban a feladat utasitó része, mert nem
egyértelmű, hogy a tanult grammatikai fogalmakkal /főnév, köz-
név/ , vagy logikai kategóriákkal kell-e megnevezni a bal- ;
mazokat /pl. az a/csoportban: fa?/
23
Kiegészítés, pótlás
Szavakat hiányzó betűkkel
Váltakozó időtartamú magánhangzókkal
Problematikus hosszúságjelölésű mássalhangzókkal
Hasonuló mássalhangzókkal összetett szavakat
^ - betűvel
Hiányzó kezdőbetűkkel
Hagyományos családneveket régies irásu betűvel
Mellékneveket a középfok jele előtti /tővégi/ s-vel
Földrajzi nevek kötőjelét
Szavakat -vá, -vé, -val, -vei raggal
Mondatkiegészités
Megadott igéből képzett főnévi igenevekkel
Szóláshasonlatokat hiányzó melléknevekkel
Melléknévvel kezdődő szóláshasonlatokat a hasonlót
tartalmazó tagmondattal
Szövegkiegészités számnevekkel
Igealakhoz személyes névmás
Összetett mondat megkezdett második tagmondatát
személyes névmással
Visszaható névmással
Visszaható névmásos mondatot igével
Megkezdett mondatot birtokos névmással kifejezett
álli tmánnyal
Vonatkozó névmással
Adott mondatot vonatkozó névmással kezdődő tagmondat-
tal
Adott mondatot többes számú határozatlan számneves
alannyal /"sokak"/
Több birtokost kifejező személyraggal ellátott alanyu
mondatot egy birtokot jelölő személyragozott
tárggyal
Megemlitendőnek tartjuk, hogy olykor-olykor nehézséget

okoz az a tény, hogy a hiányzó betűk kipontozása nem jelent
adekvát válaszkényszert, részben azért, mert a hiányzó betűk
miatt egyes szavakra nehéz ráismerni, részben azért, mert néha
dilemmát okoz, hogy a kipontozott betű helyére akár két külön-
böző betű is illeszthető, s mindkettővel értelmes szót nyerünk.
24
Példák gyűjtése, alkotása

Foglalkozásnév, amely családnév is /kovács — K o v á c s /
Időtartain-váltakoztató tő-magánhangzós főnévhez analó-
giás főnevet
Személyneveke t
Történelmi, irodalmi; hivószó: helységnév /Kiskőrös/
Úttörőcsapatok névadóit
Akikről sok utcát /ceret stb./ neveztek e l
Irodalmi müvekből
Régies betűvel irt családnév
Földrajzi neveket
Adott ufcicéllal érintett országok
Adott indulási és végcéllal átszelt megyék
Országnevek, amelyeken átfolyik a Duna
Meghatározott nyelvet beszélő népek lakta országok
A tanuló pontos levélcíme
Amelyekhez mondák fűződnek
CLmoké t
Lak ó h o 1 y i. n t é z m é ny e .i
Olvasmányok, látott filmek, ismert újságok, folyó-
iratok
In rézmenyek bélyegzőszövege
Kisebb-nagyobb utcát jelentő, rokon értelmű közneveket
Megadott köznevekkel ellentétes jelentésű M z n e v e k e t
Adott főnévi igenevekkel ellentétes jelentésű főnévi
igeneveket
Megadott tulajdonságot kifejező mellékneveket
Melléknévi előtagu összetett szavakat
Melléknévi igeneveket, amelyekkel foglalkozás is ki-
fejezhető
Körülírással megjelölt melléknévi igeneveket, amelyek
főnévként is használatosak
Berendezési tárgyak tulajdonságait megnevező mellék-
neveket
Megadott melléknevekkel megnevezett tulajdonságok
ellentéteséhez rokon értelmű szavakat
Rokon értelmű szavakat a sok és kevés száramévh^z
Megadott kérdő névmással helyettesíthető mellékneveket
Vonatkozó névmást tartalmazó közmondásokat
25
FI nmekre bontás
Azonos alakú tőszó és összetett szó szótagolása
összetett, valamint torlódó mássalhangzós nem össze-
tett helységnevek szótagolása
Felsőfokú mellékneveket tartalmazó mondat szavainak
szótagolása
Birtokos személyragos szavak szóelemekre bontása
Szabálvinagyarázat
Adott földrajzi nevek Írásmódját
Földrajzi tulajdonnévből képzett melléknév helyes-
írását
Mikor Írandó nagy kezdőbetűvel az abonyi stb. szó?
Sorszáinuév helyett törtszámnév helytelen használata
Visszaható névinásos szólás magyarázata
Avalakitás
Mondaiátalakitás
Névmás helyébe főnevet, melléknevet, számnevet
Névszók toldalékának leválasztása után névelő betold.
Jelen idejű állitmányt jövő idejűvé
Földrajzi tulajdonnevet tartalmazót ugy, hogy a tu-
lajdonnévből melléknevet kell képezni
Tegezőt magázóvá
Fgyes számút többes számúvá
A 'szorgalmas' szóval alkotott három mondat átalakí-
tása a vele rokon értelmű igenevek helyettesí-
tésével
Tőhangváltoztató főneveket tartalmazó egyes számú
mondatot többes számúvá
Magánhangzó utáni s-sel végződő melléknévi állitmá-
nyu mondatot többes számúvá
Birtokos személyragos főneveket tartalmazó mondatokat
több birtokra utalóvá
Birtokos névmási állitmányu mondatokat ugy, hogy a
névmás helyett a főnévi alany birtokos személy-
ragos alakja legyen az állítmány az uj mondatban
Egy birtokos több birtokát jelentő kifejezések szer-
kesztése adott szópárokból, mondatba helyezéssel
Birtokos jelzős szerkezet helyettesítése birtokos
személyragos szóval
26
Szavalt átalakítása
-ly, végű főneveket többes számúvá
Tőliangváltoztató főneveket többes számúvá
Váltakozó tövű főnevek ellátása egyes szám 3- szemé-
lyü birtokos személyraggal
Mondatalkotás, fogalmazás
E£y betüjük Írásában eltérő szópárokkal /hal - n a l l /
Megadott szavak mondatba foglalása
-vá, -vé, -val, -vei ragos szavakkal
Problematikus irásu helységnevekkel
A helység-helyiség s jelentés-jelentőség szópárokkal
Ellentétes jelentésű melléknevekkel
Kettős szófaju szavakkal
-s vcgü melléknevek felső fokával
Megadott ragos melléknevek ellentétes jelentésű
párjával
Megadott igék befejezett melléknévi igenévi alakjával
Olyan igealakokkal, amelyek lehetnek egyes szám 1. és
többes szám 3< személyitek is /tennék/
Meghatározott alakú kölcsönös, birtokos, mutató névmás-
sal
Kérdések alkotása meghatározott tárgyról
Összetett mondatokat megadott vonatkozó névmásokkal
Határozatlan névmást tartalmazó mondatra kérdező
mondatot
Tőliangváltoztató szavak többes számú alakjával
Adott főnevekkel, amelyek meghatározott számú, személyü
birtokosra és meghatározott számú birtokra utaló
személyraggal látandók el
A lakóhely nevezetességeinek ismertetése levélben
Fogalmazás a családról, fokozott melléknevekkel
Összetett tevékenységek
Be tűre j tvény
Szavak kiegészítése raggal; mondatba helyezés
Földrajzi nevek gyűjtése; helyesírási szabály magyará-
zata
Kérdőiven személyi adatok kitöltése
Különféle nagyságú folyó- és állóvizeket jelentő köz-
nevek gyűjtése, majd ilyeneket megnevező tulaj-
donnevek
27
Jó tulajdonságot jelentő főnevek gyűjtése; elleniélos

jelentésűek szembeállítása
Főnévi igenév képzése mássalhangzó + sz végű igéből;
a változás magyarázata
Főnevek és főnévi igenevek kiemelése szövegből. Helyes-
írási szabály magyarázata
Mondat kiegészítése középfokú melléknévvel; helyesírási
szabály magyarázata
Összetett melléknevek közép- és felső foka; helyesírá-
si szabály magyarázata
Alapfokú, -s végű mellékneveket felső fokba, majd szó-
tagolása
Magánhangzóval kezdődő melléknevek gyűjtése; szótago-
lása
Kérdésre válasz; a válasz szófaji elemzése
Adott igékből meghatározott kérdésre felelő melléknévi
igenevek alkotása és mondatba helyezése
Betükihagyásos szavakkal alkotott mondat szavainak
kiegészítése; mondatrészek szerinti elemzés
Adott ige igeneveinek képzése és a képzett szavak szó-
tagolása
Megadott melléknevekhez rokon értelmű szavak gyűjtése;
mondatalkotás
Közmondás mondatrészek szerinti elemzése; magyarázata
Birtokos jelzős szerkezet helyettesítése birtokos név-
mással; mondatalkotás
Ragos névszók helyettesítése mutató névmással; helyes-
írási magyarázat
Névmások besorolása irodalmi szövegből + a vonatkozó
névmás .használatának magyarázata
Megadott kérdő névmások beírása táblázatba, majd a
nekik megfelelő vonatkozó és határozatlan névmások
megnevezése + elhelyezése a táblázatban
Mutató névmások ellátása határozóragokkal + mondatalkotás
Keverten adott határozatlan névmási előtagokból és kér-
dő, ill, mutató névmásokból határozatlan névmás
alkot.
Adott névmásokkal mondatalkotás és mondat elemzése
28
A névszók c. tematikus egység tevékenységei 1, tábla
(0
xö
p
•rl \
0)
O J3
P d P
U 0) m
O xpfl
a *
o o H
w xfl
o H 0)
d d xfl
N N
<0 X w d
•d Xfl Ki E
N •d w H
o H XD d
>•» •o -p 60
H a Ö o
X8 D <H
P 0) (0 H
N 0) Mfl 0)
0) SD P •<-> (0
O
w
P
•O o tí N. xfl
p
xa b P <n o
(0 p
XÚ •NH
£
60 (0
d
61
xfl
P *
H
p
p 55
H u xd •rl d 0) W
O 10 X X * p p TO
XI) -a <0 d d d (0
O 6o x> E * H •0 N N
M 0) H (0 60 c CFL
XaI) rH p(3 o
0)
(0 (O
DQ •«
<D d
a á
2 2 :0 O
Névszó 7 1 i 3 5 4 21
Főnév 8 1 2 i 3 2 5 27
Köznév 2 13 11 i 3 5 6 4
Tulajdonnév 8 6 39 i 3 2 2 61
Főnévi igenév 3 3 l 2 1 1 11
Melléknév Ik 7 10 2 3 9 6 3
Melléknévi igenév 5 3 h 1 9 3 6 31
Számnév 5 3 3 3 7 l 1 23
Névmás 1 2 1 2 6
Személyes névmás 3 2 2 l 8
Visszaható névmás 2 3. 2 1 12
Kölcsönös névmás 1 1 1 3
Birtokos névmás 1 1 1 1 2 10
Mutató névmás 3 2 1 1 2 3 2 Ik
Kérdő névmás 3 1 5 l 1 11
Vonatkozó névmás 3 3 3 1 1 11
Határozatlan névmás 1 1 1 2 3 1 9
ÖSSZESEN 70 52 80 8 2^ 61 31 31 357
29
Adott szószerkezet Dirtokos személyragos szavainak be-

sorolása szófajkategóriákba, a szerkezet jelenté-
sének magyarázata; hasonló szerkezetek gyűjtése
-ja, -je; -juk, -jük végű igék és névszók szóelemekre
bontása + a toldalékok besorolása
A £ jelölésben különböző, egyező alakú szavak jelenté-

sének értelmezése és szóilemekre bontása
A tematikus egység tehát 3^ tani" andó fogalmat, 188 tényt,

49 szabályt és 8 tevékenységi tipusfin 357 konkrét feladatot
tartalmaz. Külön táblázaton /l. tábâ/ feltüntettük a fogal-
mak tanításával kapcsolatos, alkalmazásukra-elmélyitésükre
szolgáló tevékenységtípusokba tartozó feladatok gyakoriságát.
Érdekes, hogy egyetlen tipus szerepel minden egység tanításá-
ban: a besorolás - osztályozás. - E típusnak kiemelkedő jelen-
tőségét a gondolkodás fejlesztésében jelzi az is, hogy Landa
/1969/ ennek az algoritmusait dolgozta ki részletesen. Nagy
gyakorisággal szerepel a példák gyűjtése és az átalakításos
feladatok; különösen az utóbbi jelentős a gondolkodás fejlesz-
tésében.
2. A főnév és főnévi igenév, a melléknév és melléknévi igenév

és a számnév c. témák
2.1. A mérőlapok és a javitókulcsok
A téma fogalmait, tényeit és szabályait totálisan mértük.

Dilemmát a mérési feladat tipusa és az ellenőrzés szintje je-
lentett. - A fogalmak definícióját általában reprodukáltatjuk.
A tananyagcsokkéntés folytán azonban bizonytalanná vált néhány
fogalom definíciója, ezért ezeket kiegé^zitéses feladatban
kértük számon.
30
Témazáró mérőlap A / változat

Általános iskola Név
Nyelvtan, 6. osztály Osztály:
A NÉVSZÓK
/Főnév, melléknév, számnév/
1. Sorold fel a számnév fő fajtáitI
a
A A
2. Egészítsd ki a tanultak alapján!

A melléknév felsőfokát úgy kapjuk meg, hogy a
a elé tesszük.
a/ b/
3. A tanultak alapján egészítsd ki az alábbi mondatot!

A folyamatos melléknévi igenév képzője az .
a/
hoz járuló . . . . . . . a T
b/ A A
Az alábbi mondatokból írj ki egy-egy példaszót a fel-

sorolt szófajok mellé!
"A sok összegyűjtött ócskavasat három pajtás akarta a
gyűjtőhelyre cipelni. Mi is szorgalmasan segítettünk
nekik.
Főnév:
Főnévi igenév:
Melléknév:
Melléknévi igenév;
Számnév:
Névmás: . . . ;
a ö c d 'é
2 3 4 4 2
31
6/1. ii
5. A felsorolt szavak és szókapcsolatok közül három-három
ugyanannak a szófajnak két f8 fajtájához tartozik. Ezt a
példaszók összehasonlítása után könnyen meg tudod álla-
pítani. írd be a táblázatba:
a kérdéses szófaj nevét,
két fő fajtájának nevét,
a két fő fajta alá a három-három példaszót!
dunai, homok, Dunai Antal, Dunai Cement Mfivek,
szorgalmas, szorgalom, hetedik, ők, Ibolya, ibolya
Szófaj:
Fő fajtái:
Példaszók,
szókapcso-
latok:
6. Egészítsd ki az alábbi mondatot!

A tőszámnév számot nevez meg, a
a/
törtszámnév pedig az
b/
fejezi ki.
A határozott számnév . . . . . .
a határozatlan számnév pedig

b/
fejezi ki a mennyiséget.
a b
A A
32
6/1. ii
8. Állapítsd meg, hogy az alábbi mondatok aláhúzott szavai

milyen szófajhoz tartoznak, majd írd föléjük a szófaj nevét I
Az óriás csősz ráförmedt János vitézre, pedig a z
még igen messze volt az óriások fekete várától.
- A magyar jobbágyok még a XIX. században is

c/
tizeddel adóztak az egyháznak. Ez termésük egy-
57 t 7
tized részét tette ki.
Válaszolj! Minek nevezzük az ilyenfajta szavakat?
9. A tanultak alapján egészítsd ki a z alábbi mondatot!
A -só, -ső végű melléknevek felsőfokában nem a
-fok, hanem az - fok elé

i/ b/
kerül a szócska.
e/
10. Sorold fel a melléknévi igenév fajtáit I
a/ vagy: b/ . . . .
c/ vagy: d/
e/ vagy: f/ . . . .
a b TT T T T
i 1 1 4 i
33
6/1. ii
11.Javítsd ki az alábbi szöveg nyelvhelyességi hibáit! A hibás

szó alá írd le a kijavított szót vagy kifejezést!
Mindenfelöl özönlöttek a sok emberek a bemutatóra.
Iskolánkat a hat C és a hét A osztály képviselte.
12. Válaszolj a következő kérdésre!

Mi a főnév?
Teljesítmény: .... JÉpont

SZORGALMI FELADAT
13. Csoportosítsd a következő szavakat az alábbi tábla segít-

ségével !
tized, Sövényháza, várni, hetedik, sövény, ivó,
nyolc, sövényházi
a/ Tulajdonnév: . . .
b / Köznév: . , . . .
c / Főnévi igenév; . .
d/ Melléknév: . . . .
e/ Melléknévi igenév:
f/ Tőszámnév: . . . .
g / Sorszámnév: . , . ,
h/.Törtszámnév: , . .
Ez a teszt - az MM és az OPI támogatásával - a JATE

Pedagógiai Tanszékén készült.
Csoportvezető: Dr.Orosz Sándor kandidátus
Az újrasokszorosításért felelős:
A/ változat
Javítókulcs, 6. osztály
A NÉVSZÓK
1. a/ határozott 9. a / közép- /fok/

b/ határozatlan b / alap- /fok/
2. a/ leg- /szócskát/ c/ leg-

b/ középfok 10. a/ folyamatos
b/ jelen idejű
3. a/ igető
b/ -ó, -ő c/ befejezett
d/ múlt idejű
Javítás értelem szerint!
e/ beálló
/Ha egy-egy szófajból több
példát ir, nem vesszük fi- f/ jövő idejű
gyelembe a többletet./
11. a/ özönlött /özönlöttek
3. a/ főnév helyett/
b/ köznév b/ sok ember /sok emberek
helye 11/
c/ homok
c/ hatodik C
d/ szorgalom
d/ hetedik A
e/ ibolya
f/ tulajdonnév 12. A megfogalmazás tetszőleges,
A szükséges jegyek:
g / Dunai Antal
a/ szófaj
h / Dunai Cement Müvek
b/ élőlényeket nevez meg
i/ Ibolya
c/ vagy élettelen tárgyakat
6. a/ egész /dolgokat/ nevez meg
b/ egésznek a törtrészét d/ vagy gondolati dolgokat
/fogalmakat/ nevez meg
7. a/ pontosan
13- Javítás értelem szerint
b/ nagyjában /megközelí-
tően/ OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS
8. a/ melléknév 0,0 - 11,4: elégtelen
b/ főnév 11.5 - 39,1: elégséges
c/ főnév 39,2 - 66,8: közepes
d/ főnév 66,9 - 94,5 : jó
e/ számnév 94.6 -100,0: jeles
f/. kettős szófaj
35
Témazáró mérőlap B/ változat

Általános iskola
Név:
Nvolvtnii| ó. osztály
Osztály:
A NÉVSZÓK
1. Válaszolj a következő kérdésre:

Mi a főnévi igenév?
2. írd az alábbi táblázatba a megfelelő példaszókat a következő

mondatokból I
Legesleginkább Pista örült az ajándéknak, -
A szél hervadt leveleket sodort. - Kicsi volt
az új cipőm, ezért anyám kicserélte nagyobb
méretűre. - A buszban a legfáradtabbaknak ad-
tuk át ülőhelyünket.
Túlzófok Felsőfok Középfok
a/ b/ c/
& E c
3. Sorold fel a határozott számnév fajtáit!
A 2 z
a b c
A A A
4. Felelej a következő kérdésre!

Mi a melléknév?
a T c Q
2 A A 2
36
6/1. ii
5. Az alábbi mondatokban állapítsd meg az aláhúzott szavak

szófaját, majd írd föléjük a szófaj nevét!
A tokaji bor messze földön híres. Mi is megkóstoltuk a

- f r -
tokajit.- A XX. század embere meghódította a világűrt. -
b/' - T J -
A huszárszázad rohamra lendült. - A fillér a forint század

57 -T7—
része.
f/ Válaszolj: Minek nevezzük az ilyen szavakat?
sr b c cf e r
2 23 3 2 4
A melléknév fokozásával a . . .
fejezzük ki. "F c

4 -f 4
7. Felelej a következő kérdésre:
Mi a névszó?
A határozott számnév
fejezi ki a mennyiséget.
S Z Í
37
6/1. ii
9. Töltsd ki az alábbi táblázatot úgy, hogy a "határozott
számnév" alatti rovatokba írd be a határozott számnév
fajtáit: ezután ird a megfelelő szófajok neve alá az
alább felsorolt szavakat!
huszadik; tíz; tíz-húsz; tizedik
S z á m n é v
Határozott számnév
Határozat
lan szám-
a/ c/ e/
név
b/ d/ f/ e/
f T
21 3 í 3 i 3 j 3 4 3
10. Az alábbi mondatokban húzd alá a melléknévi igeneveket!
A Meteorológiai Intézet jelenti; A délelőtti időjárást

északon napsütés, nyugaton futó zápor, keleten felsza-
kadozó felhő jellemezte.Holnapra megélénkül a szél,
többnyire derült idő, helyenként szitáló eső várható.
11. Az alábbi szövegben aláhúzott tulajdonnevek fölé írd oda,

hogy melyik fajtához tartoznak!
Fekete István A koppányi aga testamentuma cínru regényét

£7 b7
a Széchenyi téri Altalános Iskola könyvtárából kölcsö-

c/
nöztem. A nríí cselekménye a Tolna megyei Koppány vára

d7
környékén játszódott le. A Magyar Ifjúság képregény

e/
formájában is közölte nemrég.

3 b Q c/ e
2 2 2 2 2
38
6/1. B
12. A tanultak alapján egészítsd ki az alábbi mondatot!
A befejezett melléknévi igenév képzője a z igetőhöz
járuló
Teljesítmény: ....... % pont
SZORGALMI FELADAT
13. Csoportosítsd a következő szavakat az alábbi tábla

segítségével!
Hantháza, hant, hantházi, hantoló, hantolni,
tíz, második, negyed
a / Tulajdonnév:
b / Köznév;.
c/ Főnévi igenév j
d / Melléknév:
e/ Melléknévi igenév: . ,
f/ Tőszámnév: . . . .
g / Sorszámnév:
h/ Tört számnév:
3 b e ÖT e T 7T 7 r
2 2 2 2 2 2 2 2
A szorgalmi feladat értéke: % pont
Érdemjegy:

Az újrasokszorositásért felelős:
39
B/ változat
A NÉVSZÓK
:\/ főnév d/ tulajdonságot neveznek meg

b/ -ni képzővel alkotunk e/ mennyiséget neveznek meg
igéből f/ vagy ezek nevét helyette-
sítik
wf legesleginkább
b/ legfáradtabb/aknak/ a / pontosan
c/ nagyobb /méretűre/ a / tőszámnév
a/ tő- /számnév/ b / húsz
b/ sor- c/ sorszámnév
c/ tört- d/ huszadik
e/ törtszámnév
A megfogalmazás tetsző-
leges, f/ tized
A szükséges jegyek: g / tíz-húsz
a/ szófaj
b/ élőlények tulajdonsá- 10, a/ futó
gát nevezi meg b / felszakadozó
c/ vagy dolgok tulajdonsá- c/ meg-megélénkülö
gát nevezi meg
d/ derült
d/ vagyis megmutatja, hogy
valaki vagy valami mi- e/ szitáló
lyen f/ várható
a/ melléknév 11, a/ személynév

b/ főnév b/ mú címe
c/ főnév c/ intézménynév
d/ főnév d/ földrajzi név
e/ törtszámnév e/ mú /folyóirat/ címe
f/ kettős szófajok
a/ tulajdonság 12. a/ -t
b/ különböző b/ -tt
c/ mértékét /fokát/
13- Javitás értelem szerint,
A megfogalmazás tetszőleges.
OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS
a/ s zavak 0,0 - 18,0: elégtelen
b/ élőlényt neveznek meg 18.1 - hl,7t elégséges
c/ dolgot /fogalmat/ nevez- k:L,8 - 65,ks közepes
nek meg
65,5 - 89,1: jó
89.2 -100,0: jeles
4o
Témazáró mérőlap C / változat

ÁJ i alános iskola
Név •
Osztály!
Nyclvian, 6. osztály
A NÉVSZÓK
. Sorold fel a tulajdonnév fajtáit!
a 1 b 1c |d |P
A\A\4\4\4
Egészítsd ki a tanultak alapján!
A melléknévi igenév olyan melléknév, amelyet
képzővel a l k o t naiv igéből.

a b [c
1 < <
i. Egészítsd ki az alábbi mondatot:
A törtszámnév az
fejezi ki.
4. Állapítsd meg, hogy az alábbi mondatok aláhúzott szavai

milyen szófajúak, majd írd föléjük a szófaj nevét!
Sült húsra fájt a fogunk, a hus azonban odasült,

~a7~ b7
odaégett. Kevcs leckéjét író gyermekből lesz
igazi iro.
~d7
e/ Válaszolj: Minek nevezzük az ilyen szavakat?
4l
6/1. C
5. A tanultak alapján egészítsd ki a következő mondatot!
A beálló melléknévi igenév képzője az igetőhöz járuló
s
6. A kipontozott szövegbe helyettesítsd be az alábbi
hasonló hangzású szavakat:
fáradtság, fáradság, helyiség, helység
Az úttörőüdülő egy Zengővárkony nevű ..

a/
közelében épült. Amikor beköltöztünk,
az őrsöm számára kijelölt

w
eléggé szűknek bizonyult. Másnap megmásztuk a Zengőt. A
legmagasabb csúcsra csak nagy árán

c/
tudtunk fölkapaszkodni. Fölérve, leroskadtunk a puha fűbe,
mert erőt vett rajtunk a . . .

d/
fi b c - y
3 3 3 3
7. Töltsd ki az alábbi táblázatot!
Szó Középfoka Szófaja
a/ b/
Sok .
c/ d/
Szamár
Egészítsd ki; A fenti példákból arra következtethetünk

hogy nemcsak mellékneveket lehet fokozni, hanem
is.
3 b <r d e
2 2 2 3 4
42
6/1. ii
8. A tulajdonnevek és a számnevek helyes számbeli egyez-
tetésére is ügyelnünk kell. - Pótold az akábbi szöveg-
ben a hiányzó toldalékokat!
/Az igék múlt idejű alakját használd az első két
mondatban, az utolsóban pedig a jelen idejűtl/
A Szovjetunió tanácskozásra hív a négy

aI
nagyhatalmat. Három meg is jelen . . . Az Amerikai
b/
Egyesült Államok azonban tüntetően távol marad
- Az Alpok nyúlvány . . . .
c/ d/
átterjed Nyugat-Dunántúlra.
e/
2T2!
4 i4
A köznév . . . .
a. TT c
2 ? A
10. Egészítsd ki a tanultak alapján az alábbi mondatot!
A sorszámnév képzője a hez

a/
járuló . . . ,
b/
11. Képezz a szaval igéből annyiféle igenevet, ahányféléről

tanultunk. írd le az alábbi táblázatba az igenév fajtáját
és melléje a példát is!
Az igenév fajtája Példaszó /szaval/
á j /) i r 7" T h
2Í2:3 3 3 3 3
^3
6/1. ii
12, Sorold fel a névszó fajtáit!
<3 b TT (1 e r r
1 4 2 i <
Teljesítmény: $ pont
SZORGALMI FELADAT
13. Csoportosítsd a következő szavakat az alábbi

tábla segítségével!
hallgatni, Dunaföldvár, földvár, dunaföldvári,
első, kényeskedő, egy, harmad
a/ Tulajdonnév: . . . .
b / Köznév:
c/ Főnévi igenév:
d/ Melléknév: . . . . .
f/ Tőszámnév;
g / Sorszámnév:
h / Törtszáranév:
A szorgalmi feladat értéke: ... % pont
Érdemjegy:

kk
C/ változat
Javítókulcs,6. osztály
A NÉVSZÓK
a / személynév 8. a / összehívta
b / állatnév b / jelent
c/ földrajzi név c / maradt
d/ intézménynév d / nyúlványai
e/ müvek címe e / átterjednek
a/ -ó, -ő 9. a / több
b / -t, -tt b / hasonló élőlény közös
neve
c/ -andó, -endő
c/ vagy hasonló dolog közös
a/ egésznek a törtrészét neve
a/ melléknévi igenév
/bef./
10. a / tőszámnév
b / -dik
b/ ige
c/ melléknévi igenév 11. a/ főnévi igenév
/foly./ b / szavalni
d/ főnév c/ folyamatos melléknévi
e/ kettős szófajok igenév
d/ szavaló
a/ -andó, -endő
e/ befejezett melléknévi
a/ helység igenév
b/ helyiség f/ szavalt
c/ fáradság g/ beálló melléknévi igenév
d/ fáradtság h/ szavalandó
a / több 12. a/ főnév

b / számnév /határozat- b/ főnévi igenév
lan/ c/ melléknév
c/ szamarabb d/ melléknévi igenév
d/ főnév e/ számnév
e/ más szófajt f/ névmás
13- Javítás értelem szerint.
OSZTALYZATTA ALAKETAS
0,0 - 15,1: elégtelen
15,2 - 39,0: elégséges
39,1 - 62,9: közepes
63,0 - 86,7: jó
86,8 -100,0: jeles
h5
rómazáró mérőlap D/ változat

Általános iskola
Név:
A NÉVSZÓK
1. Egészítsd ki a következő mondatot!

A törtszámnév képzője a tőszámnévhez járuló
2. Tulajdonnevek esetén a névelő helyes használatára is

ügyelnünk kell. - Az alábbi szövegben pótold a névelőt
ott, ahol szükségesnek látod!
, Szovjetunióból a délután folyamán

a/
érkezett meg a labdarugó válogatott . . .
b/
Feri-hegyi repülőtérre. Közben megnéztük

c/
Ferencváros és Újpesti Dózsa mérkőzést,

d/
amelyet . . . . Pesten játszottak Karcsi is

e/ f/
velem volt. a b c zr e f
3 2 2 2 2 2
3. Egészítsd ki azâlábbi mondatot!
A főnévi igenév képzője az igetőhöz járuló
3
A
k. Sorold fel a főnév fajtáit!
a. b'
\ A
46
6/a.D
Az alábbi mondatokban határozd meg az aláhúzott szavak

szófaját, majd írd föléjük a szófaj nevét.
Elszakadt a kabátom. Elszakadt kabátban nem járhatok

~a7 — b 7
iskolába. - Tegnap eltörött a lábam. Törött lábbal

— 7 —
nem tudok ugrálni.
e/
A tanultak alapján egészítsd ki az alábbiakat!

A melléknév fokozásában a következő fokokat kü-
lönböztetjük >::sg :
-fok, jele:
-fok, jeles
-fok, jele:
-fok, jele:
s m
A felsorolt szavak és szókapcsolatok közül válogasd

ki és írd be a táblázatba illőket!
Harkány, harkály, okos, tíizo-;, Elet és Tudomány,
általános iskola, negyedik, hozzátok, játszik
Köznév
Tulajdonnév
aTE
H
8. Felelj az alábbi kérdésre!
Mi a számnév ;
\á\b\c\d
12121212
k7
6/1. D
9. írd a megfelelő rovatba a felsorolt tőszámnevek

sorszámnevét és törtszámnevét!
Tőszámnév Sorszámnév Törtszámnév

a/ w
Négy
e/ d/
Tíz
e/ f/
Húsz
a \ b lej d e i
2 j 21 21 2 7 2
szerint! - Mi a tulajdonnév?
A tulajdonnév
11. A tanultak alapján egészítsd ki az alábbiakat!

Vannak olyan -ú, -ű végíí mellékneveink, amelyek-
nek az előtagja is melléknév. Ezek legnagyobb
részét úgy fokozzuk, hogy a jel
a/
az taghoz járul. Ilyenkor a
w
fokozott alakokat egybe
külön írjuk, / A megfelelő
választ húzd alá!/
Például: nagyfejű. d / Középfoka: . .
e/ Felsőfoka:
b r e
2 2 2 2 2
48
6/1. ii

A sorszámnév a
számot jelöli meg.
Teljesítmény: . . pont
SZORGALMI FELADAT
13. Csoportosítsd a következő szavakat az alábbi

tábla segítségével!
bizakodni, bizakodó, bizalom, Tolna, szebb,
hát, hetedik, heted
a / Tulajdonnév:
b / Köznév:
c/ Főnévi igenév:
d/ Melléknév:
f/ Tőszámnév:
g / Sorszámnév:
h / Törtszámnév:
T T cfcT 5 T T
2 2 2 | 22 2 2 2
A szorgalmi feladat értéke: $pont
Érdemjegy:

Csoportvezető: Dr,Orosz Sándor kandidátus
h9
D / változat
A NÉVSZÓK
a / -d 8. A megfogalmazás tetszőleges.
a / a Szovjetunióban
a / szó /faj/
b / a Feri-hegyi
b / élőlények és dolgok
c/ a Ferencváros
c / mennyiségét nevezi meg
d/ az Újpesti Dózsa
d./ vagy sorszámát nevezi meg
e / Pesten
f / Karcsi 9. a / negyedik
9
b / negyed
a / -ni
c/ tizedik
a / köznév d/ tized
b / tulajdonnév e / huszadik
a / ige /múlt idejű/ f / huszad
b / melléknévi igenév/bef./ 10 A megfogalmazás tetszőleges.
c / ige /múlt idejű/ A szükséges jegyek:
d/ melléknévi igenév /bef,/ a / egy-egy
e/ főnévi igenév b / élőlénynek vagy dolognak
c/ saját megkülönböztető
a / alap-/fok/
d / neve
b / nincs jele
c / közép-/fok/ 11. ./ -bb
d / -bb b / elő-
e/ felső-/fok/ c/ külön
f/ leg- szócska és a kö- d / nagyobb fe jű
zépfok /-bb/ e/ legnagyobb fejű
g / túlzó-/fok/
12. a / sorrendi
h / legesleg- szócska és a
középfok /-bb/ b / számot
a / harkály 13. Javítás értelem szerint.

b / /általános/ iskola OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS
c/ Harkány
d / Élet és Tudomány 30,6 - 53,3: elégséges
53,4 - 76,1: közepes ' ' SyVp'jyt,; /
76,2 - 92,0: jó
92,1 -100,0: jeles
SZEGED
50
2.2, Összesített eredmények tesztváltozatonként
A következőkben közlendő táblákon és ábrákon használt je-

lölések értelmezését nem ismételjük meg itt: az 5 . osztályos
teszteket tartalmazó kötetben /Orosz, 1973- 4l.o./ ez megtör-
tént .
Az átlagos eredmény /a négy változat 58 #pont körüli át-
laga/ közepesnek tekinthető. Hasonló szinvonalat kaptunk
tehát, mint az 5 . osztályos három első témában. Ezzel nem le-
hetünk elégedettek, hiszen azt jelzi, hogy a tantervi követel-
ményeket országos méretekben sok hiányossággal teljesítjük. Az
5, osztályban ennek a ténynek egyik okául az alsó és felső ta-
gozat közötti átmenet nehézségeit tételeztük fel. De ha a 6.
osztályban is ilyen a színvonal /már pedig - mint a továbbiak-
ban látni fogjuk - a másik két mérés eredményei is hasonlóak/,
akkor az átmenet nehézségei nem jelenthetik a legfőbb okot %
más, csak további vizsgálatokkal felderíthető tényezők jelen-
tősebb szerephez jutnak a fogyatékosságok kialakulásában, ill,
állandósulásában.
Ugyancsak az ötödikeshez hasonló az eredmények szórása:
mindegyik változatot megoldó tanulóké szélsőséges. Igen nagy
tehát a különbség a tanulók, ill, az iskolák színvonala között.
Ezt mutatják az eloszlási görbék: alig fedezhető fel a normá-
lis eloszlásra jellemző tömörülés /"csucsosodás"/ az átlag kö-
rül /lásd a 2 . , 3-, 4., 5 . ábrát!/; ezzel szemben magas azok-
nak a száma, akik gyakorlatilag semmit sem tudnak /10-15
$pont alatti a teljesítményük/, és szintén elég nagy azoknak
az aránya, akik csaknem hiánytalanul elsajátították a tanter-
vi anyagot /90 %pont fölötti teljesítményt nyújtanak/.
Az eredményeket változatonként olyan oszlopdiagrammal is
ábrázoltuk, amely feladat-elemként mutatja, hogy a tanulók
hány százaléka adott helyes megoldást országos átlagban
/6., 7>, 8,, 9« ábra/. Eêk az ábrák az egyes osztályok ered-
ményeinek az országos átlaghoz való viszonyítását teszik
lehetővé.
Az országos szinvonal alaposabb tartalmi elemzése céljá-
ból azonban csoportosítottuk a tesztfeladatokat tipusonként,
illetőleg témánként.
51
2. tábla 3. tábla Eloszlás

Az l/A változat összefoglaló
adatai $pont Tanuló /%/
0,1 - 5,0 1,9

5,1 - 10,0 3,9
A tanulók száma 254 10,1 - 1 5 , 0 4,3
15,1 - 20,0 5,5
Átlag x 52,3 20,1 - 25,0 3,5
25,1 - 30,0 5,5
Konfidencia 30,1 -35,0 8,6
intervallum - ±3,4 35,1 - ko,o 5,9
40,1 -45,0 4,7
Pontossági 45,1 - 50,0 4,7
követelmény ±6,5 * 50,1 - 55,0 4,7
55,1 - 60,0 3,1
Szórás -s -27,6 6o,l - 65,0 3,5
65,1 - 70,0 6,2
Relativ szórás 52,9 $ 70,1 - 75,0 7,8
75,1 - 80,0 5,5
80,1 -85,0 5,9
85,1 - 90,0 4,3
90,1 -95,0 5,1
95,1 -100,0 4,7
Relatív gyakoriság,% 2. ábra

20
18-
AZ l/A VALTOZAT EREDMÉNYEINEK ELOSZLÁSA
16-
14
12
«H
6
6-
4 -
2 -
X Százalékpont
0
0 10 2*0 30 4b ffo 60 70 80 90 100
tel I n I elegseges közepes jo

1 les I
11,5 39,2 86,9 91,6 100
52
U . i áb.1 a 5. tábla Eloszlás

Az i/B változat összefoglaló
adatai #pont Tanuló / % /
0,0 5,0
-
2,0
A tanulók száma 239 5,1 - 10,0 1,6
10,1 - 15,0 2,5
Átlag x 56,9 15,1 - 20,0 2,9
20,1 - 25,0 3,7
Konfidencia 25,1 - 30,0
intervallum - -3,0 30,1 - 35,0 3,3
35,1 - 40,0 2,9
Pontossági 40,1 - 45,0 5,0
követelmény -5,2 % 45,1 - 50,0 5;4
50,1 - 55,0 7,6
Szórás -s -23,7 55,1 - 60,0 8,7
60,1 - 65,0 8,7
Relativ szórás j 4l,6 # 65,1 - 70,0 7,9
70,1 - 75,0 7,9
75,1 7 80,0 7,9
80,1 - 85,0 7,1
85,1 - 90,0 5,0
90,1 - 95,0 4,6
•95,1 -100,0 1,2
Relatív g y a k o r i s á g , % 3. ábra
20
AZ l/B VALTOZAT EREDMÉNYEINEK ELOSZLÁSA
Százalékpont
100
| elégtelen | elégséges | közepes J° Jjeles |
0 18,1 41,8 65,5 89,2 .100
53
2.tábla 3. tábla Eloszlás

Az l/A változat összefoglaló
adatai $pont Tanuló /#/
0,0 - 5,0
A tanulók száma 220
5,1 - 10,0 3,1
10,1 - 15,0 3,6
Átlag x 52, 8
15,1 - 20,0 S5
20,1 - 25,0 1,8
Konfidencia
intervallum - 25,1 - 30,0 2,7
±3,1 30,1 - 35,0 6,8
Pontossági 35,1 - 4o,o 6,8
40,1 - ^5,0 6,8
követ elmény ±5,9 f
45,1 - 50,0 5,0
50,1 - 55,0 7,2
Szórás is -23,8
55,1 - 6o,o 9,5
Relativ szórás 60,1 - 65,0 7,2
^5,1 í
65,1 - 70,0 8,1
70,1 - 75,0 5,^
75,1 - 80,0 4,0
80,1 - 85,0 5,4
85,1 - 90,0 4,0
90,1 - 95,0 5,0
95,1 -100,0 0,4
Relatív gyakoriság,% 4. ábra

20
AZ l/C VALTOZAT EREDMÉNYEINEK ELOSZLÁSA
Százalek-
pont
o i5 i5 30 55 55 55 75 55 55 iöo
|elégte-1 elégséges | közepes | jó | jeles |
len
0 15,2 39.1 63,0 86,8 100
5^
8. tábla 9- tábla Eloszlás

A^ i/D változat összefoglaló
adatai #pont Tanulóm/yó/
0,0 - 5,0 0,0
A tanulók száma 209 5,1 - 10,0 o,o
10,1 - 15,0 2,5
Átlag x 69,4 15,1 - 20,0 1,0
20,1 - 25,0 2,5
Konfidencia + 25,1 - 30,0 2,5
intervallum - ±3,1 30,1 - 35,0 2,5
35,1 - 40,0
Pontossági 4o,i - 45,0
követelmény ±4,5 % 45,1 - 50,0 N 5
4,0
50,1 - 55,0
Szórás -s ±22,8 55,1 - 60,0 6,0
60,1 - 65,0
Relativ szórás 32,8 % 65,1 - 70,0 8,5
70,1 - 75,0 7,0
75,1 - 80,0 10,0
80,1 - 85,0 7,5
85,1 - 90,0 11,0
90,1 - 95,0 10,5
95,1 100,0 10,0
Relatív gyakoriság,% 5.ábra
AZ l/D VALTOZAT EREDMENYEINEK ELOSZLÁSA
Százalék-
pont
100
elegtelen elégséges j közepes J jó
30,6 53,4 76,2
55
6. á b r a
AZ l/A VÁLTOZAT EREDMENYEI
Százalék
10 20 30 40 50 60 70 80 30 100
határozott
iá 7581
1 A SZÁMNÉV FAJAI határozatiaF S J
leq- W l
2 M E L L É K N É V FELSŐFOKA 47,21
41,71
3 F O U . MNEVI IGENÉV QfO 53^1
főnév"
főnévi igenév
melléknév 3
4 PELDASZO SZOFAJOKHOZ mnévi igenév" W i
számnév J M
névmás
főnév 55,9
Köznév 55.9
whomok^öznév 46,61
c F Ő N E V E K F A J A I , PELDASZAVAK __|jöji-f,szorgalom " •• köznév
1&6H--,, ibolya": köznév
BESOROLÁSA
tulajdonnév 51,61
47,6 ..Dunai Antal"-tulnév
4 7 , 6 -„ Dunai Cement Művek*
»lbolua^tulnév 42,51 tulnév
c TŐ ES TORTSZAMNEV egész 67,71
0
( D E F . KIEG.) egésznek t ö r t része 5831
7 HATÁROZOTT ES HATÁROZATLAN pontosan
1
SZÁMNÉV DEF. (KIEG.) meg köze l ífr
megközelítően 67Ir
melléknév
főnév 6M
o KETTŐS SZÓFAJÚ SZAVAK B E -
SOROLÁSA SZÖVEG KÖRNY.-BEN
főnév m r
főnév 23^1
számnév JM]
25,6 H-kettős s2öfaj
0 A -SÓ.-SŐ VÉGŰ MELLÉKNEVEK Q B H n O S i J S l E í E S
a
FELSŐFOKA (SZAB. KIEG.) alapfok elé 46,51
leö- "síül
foiyamatos""~~ 7051
vaígy jelen idejő ~6LÖT
10 MNEVI IGENEV FAJAI ( F E L S . ) befejezett 67.7
vagy múlt idejű 55,5f
Hbeí Tó 63^1
vagy jövő idejű "543Í
özönlött 59,4
„ NY ELV HELY ESS EGI HIBÁK JAV. I s o k e m b e F w
" (EGYEZTETÉS) I hatodik c ~ Z M E J
hetedik A 6^01
1 szófaj 38ÜT
fölényt neve
élőlényt nevez még 78Jl
12 A F Ő N É V DEF. ( R E P R . ) • élettelent nevez meg "7ÖTT
., 46,0 H-v. fogaimat nevez meg
10 20 30 40 50 60 70 80 SO 100
56
7. á b r a
AZ l/B VALTOZAT EREDMENYEJ
Százalék
O 10 20 30 40 50 60 70
80 90 10Q
1 FŐNÉVI I G E N É V ( D E F . ) I S I
-ni képzővé/, ígg&AI 73^21
leoes l e g i n k á b b N A
TÚLZÓ-, FELSŐ-, KÖZÉPFOKÚ
G U E l áradtabb" 79,5
2
ALAKOK SZÖVEGBŐL nagyobb 7 3 , 2
tő- 84,11
- HATAROZOTT SZÁMNÉV FAJAI sor- 85,8 I
" (FELSOROLÁS) i5FF 83 fi
szófai 47,71
élőlények tulajdonságát 67,81
4 MELLÉKNÉV (DEF.) v. dolgok tul. fejezi kl\ 66,Sl'
34,7 K-valaki v. valami milyen
melléknév 67,4|
főnév 52,3)
c KETTŐS S Z Ó F A J Ú SZAVAK B E - főnév 1 L D
SOROLÁSA SZŐVEGKÖRNY.-BEN főnév 44781
törtszamnév 64,01
1 k e t t ő s szófaj
tulaídonságöF 52j]
6 MIT F E J E Z KI A FOKOZÁS ? különböző 40,21
mértékét (Tokát) 53,11
szó 4 M T
4. 6. I., 2 > é l ő l é n y t nevez meg
44,8 fr-dolgoLfboalmatnev.meg
7 NÉVSZÓ (DBF.)
48,1 fr-tulajdonságot nev.meg
4 5 , 2 M - m e n nu iséget nevez meg
36,8 H — e z e k nevi /ét h e l y e t t e s í t i
8 HATÁROZOTT SZÁMNÉV(DEF.KIEGj pontosan Ü L
tőszámnév 71,1
husz 66,1 1
HATAROZOTT SZÁMNÉV FAJAI- sorszámnév TOJl
huszadik •61J5T
NAK F E L S . , SZAVAK BES.
törtszámnév 68,61
tízed 45,21
tíz-húsz E E
futó 69,0 1
felszakadozó 71,5 f
1 Q M E L L E K N E V I IGENEV FELISM. meg-megélénkülő J U T
SZÖVEGBEN derült 60,7 \
szitáló 66,91
várható 42,31
személynév"
mucimé 66,1
41 T U L A J D O N N E V E K CSOP. intézménynév MÖJ
11
(SZÖVEGBŐL) földrajzi név 53.TJ"
m ü ("folyóirat)cím 5231
ÍZ BEF.MNÉVI IGENÉV K É P Z Ő J E 64,9
3 M L
0 10 20 30 40 SO 60 70 80 90 100
57
AZ l/C VÁLTOZAT EREDMÉNYEI 8 ábra
Százalék
0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 100
szememnév' 81,8
állatnév W l
1 TULAJDONNÉV FAJTAI (FELS.) földrajzi n é v ~ 8Ö3I
intézméngney 78,6|
m űvek címe JMT
-ó,-ö í m
2 MNEVIIGENEV DEF. ( K I É G ) -t.-tt 67,3
-ando.-endo 67,7
3 TÖfrfSZÁMNEV DEF-(KIÉG.)" egésznek t ö r t r é s z é t 67,7 ,
40,9 M-mnévT iqenev ( b e f . )
ige 64,51
KETTŐS SZOFAJU SZAVAK B E -
34,5 fc—mnévi ígenév f-folyO
SOR.SZÖVEGKÖCNYEZETBEN
főnév 53,21
23,2 K - K e t t ő s szúfajok
S BEÁLLÓ MNEVI IGENÉV KÉPZŐJE -andó,-endö 61,8
heluség 61,4
C SZAVAK ERTELMEZESESZÖVEG- helgiség 60,5
B
BE ILLESZTESSEL 60,5
áradt; 5931
toEF 6531
számnév 56,8
7 FOKOZÁS SZABALYA szamarabb" 7531
főnév 45,Oi
3 2 , 7 K - m á s szofai is
összehívta 64, n
jelent 77^1
EGYEZTETES SZÖVEGBEN
maradt 39,11
(SZÖKIEG.) nuúlvángai 47,71
átterjednek 40.11
több 51,8.
9 K Ö Z N É V DEF. hasonló élólenu közös neye">-59,1
v. hasonló dolgok közös neve K - 6 4 . 5
10 sORSZAMNEV (KIÉG.) toszámnávhez W T
^HITc 64,5
főnév; ígenév 56"74~[
szavalni 52,7 |
4 1 , 8 H— f o l g . m n é v i igenév
U IGENEVEK KEPZESE A szavaio
11
SZAVAL IGÉBŐL 3 5 , o H - D e t - m n é v i igenév
fa) szavalt 3 Ö T T
35,0 beálló mnévi igenév
szavalandó 38^21
fdnév 7*71
3 6 , 8 H—fOnéví ígenév
12 N É V S Z Ó FAJTÁI C F E L S J melléknév 7531
33,21+- mnévi ígenév
számnév M 1
névmás N A
Ö 10 2b 30 4 0 50 6b 7 0 8 0 90 100
38
9. á b r a
0 40 20 30 40 50 60 900
a] a Szovjetunióban 67,6
l a Feri -hegyi
5 N E V E L Ő HASZN .TULAJDONNÉV a Ferencváros
£
ELŐTT I a z gjpesti Oözsa
I Pesten
Karcsi
3 FŐNÉVI IGEMEV K E P Z 0 3 E JTI
köznév
4 F Ő N É V FAJAI ( F E L S . ) Í F tulajdonnév
Qfie_ 73311
4 4 , 7 b - m e | l é k n é v i iqenév
§ S Z O F A J FELISM .SZÖVEGBEN ige 73g)
4 7 1 p o - m e l l é k n é v i igenév
főnéviJ\ lg
igenev 43
92,01
M
F I nincsjele 94,011
középfok 92,5 U
6 M E L L E K N E V FOKOZÁSA 88,41
felsőfok SL5J
-és k ö z é p f ö F 82,4
Tyfeófok 82,9
m [eqesíeg-és középfok 68,8
harkály IMI
FŐNEVEK BESOROLASA m iskola 66,3
TÁBLÁZATTAL Harkány
Elet és Tudomány M i
szfflaj 67,3 |
élő lények és dolgok 69,8 I
SZÁMNÉV DEF.
mennyiségét nevezi meg T>
v. sorszámát nevezi meg 60,81
negyedik
40 20 3 0 40 50 60 70 80 30 100
59
2-3- Az eredmények témánként
Főnév, főnévi igenév
Az eredményeket a 10. ábrán tüntettük fel. Definiciót

a közn
kértünk a főnévről /^ 2 ^ ' ® v r ő l / C g/t a
tulajdonnévről
/D^Q/ és a főnévi igenévről /B^/, Ha e fogalommeghatározások
összes elemének helyes megoldását átlagoljuk, azt kapjuk,
hogy a meghatározásokat a tanulók 61,3 tudja. Ezen belül
a főnév fogalmát a tanulók 58,3 %-a, a köznév fogalmát
58,5 %-a, a tulajdonnév fogalmát 63,3 a főnévi igenévét
pedig 66,3 #-a tudja.
További differenciált vizsgálat a tanítás munkájához ad
támpontokat.
A definíciókban a tankönyvi megszövegezést kértük számon,
így csak két fogalomról; a főnévről és a főnévi igenévről vár-
tunk szabályos meghatározást; olyat amely jelöli a legközeleb-
bi nem-fogalmat /genus proximum/ és a megkülönböztető jegye-
ket /differentia specifica/. Mindkét meghatározás tudásában
az tűnik szembe, hogy a genust jóval kevesebben tudják, mint
a megkülönböztető /lényegi/ jegyeket. Ezzel a jelenséggel az
ötödikes mérési eredmények elemzésekor is gyakran találkoz-
tunk, igy nem látszik megalapozatlannak az a következtetés,
hogy ennek tanítására kevesebb gondot fordítanak a tanárok,
ezt a jegyet kevésbé tartják fontosnak. - Igaz, hogy a foga-
lom felismeréséhez - besorolásához többnyire elegendő a lé-
nyeges jegyek tudása, de a felismert fogalmak rendszerbe il-
lesztése céljából fontos a genust is megtanulni. A rendszer-
ben való elhelyezés pedig a logikus gondolkodás fejlesztése,
az ismeretek rendszerezettsége szempontjából jelentős. - A
nyelvtantanitás mindennapi gyakorlata oldaláról nézve a dol-
got: az olyan gyakori hiba is, mint a szófajok és a mondat-
részek keverése, többek között arra vezethető visszaj hogy a
nyelvtani fogalmak definíciójába nem foglaljuk bele követke-
zetesen a genust.
Figyelmet érdemel, hogy a megkülönböztető jegyeket általá-
ban a tanulók 70 %-a tudja reprodukálni. Kivétel a főnév de-
finíciójában a "fogalmat nevez meg" /A d elem/: ezt nem
60
10. á b r a
FONEV, FONEVIIGENEV
Százalék
10 20 30 40 50 —
60 70 80 90 100
i i
szófai 38,61
élőlényt nevez meg "78TI
A(2 FONEV DEF. élettelent nevez meg 70,11
48,o|»-fogalmat nevez meg
főnév 55,9
Köznév 55,9
„homok"köznév 46,6|
szorgalom " köznév
A S F Ő N E V E K FAJAI ( B E S . ) „ibolya"köznév h-38,6
tulajdonnév 5i£
„Dunai Antal" tul.név •47,6
47,6^ „Dunai Cement Müvek"
tulajdonnév
„Ibolya" tul .név ~ F 4 2 ? 5
főnév 59,41
BL FŐNÉVI IGENÉV (MEGH.)
ni képzővel,igéből
személynév
műcime 66,1
B « TULAJDONNEVEK CSOP. intézménynév" 69,0|
(SZÖVEGBŐL) földrajzi név 53.iT
Mú (folyóirat) cím 52,31
személynév
lur 81,8
álíatnév
?v 84,1
CJ TULAJDONNÉV FAJTÁI (FELS.) földrajzi név 80,5
intézménynév —1MJ
müvek címe 71,8 I
több 51,8.
Cg KÖZNÉV ( M E G H . ) nasonlő élóiénu közös rieve"k-59,1
hasonló dolog közös neve ]4—64,5
főnévi igenév 56,4 |
C U IGENEV A SZAVAL I G E B O L
szavalni 52,71
O 4 FONEV F A J A I ( F E L S . ) köznév "84741
tulajdonnév" 83791
83.
harkály ~ 78741
D 7 F Ő N E V E K BESOROLÁSA(TÁBL.) iskola 66,31
Harkány M
Elet ésTudománu 83,4 1
D w T U L A J D O N N É V (MEGH.) JMenynek vdolognak

u-egy 47,7
67,3
saját
neve megkülönböztető 65,3|
H L ,
D3 FŐNÉVI IGENÉV K E P Z Ó J E 80,4|
-ni
D s I6ENÉV F E L l s H . S Z d V e G b E T lönővi jgenev 43,21
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
61
egészen 5 0 %-vús. tudja. - A köznév és a tulajdonnév meghatáro-

zásában /C^, I>10/ az a elemben elért gyengébb eredményt nem
tekinthetjük, komoly fogyatékosságnak: egyik sem lényegi jegy.
A fogalommeghatározásokhoz hasonlóan reprodukáltattunk né-
hány tényt: a főnévi igenév képzőjét, a főnevek és a tulajdon-
nevek fajait: a tanulók 80 %-a tudja helyesen felidézni őket.
Ez jó arány, és biztos tudást jelez, hiszen minimális a szó-
ródás is, vagyis mindegyik elemet csaknem azonos hányaduk tud-
ja.
A tanult ismeretek alkalmazását kétféle feladattal ellen-
őriztük: besorolással /A-., B, ,, D~ és D„/ és átalakítást ki-
5 -L-L* / 5
vánó feladattal /C-^j/' Ezeket átlagosan a tanulók 55 a ol-
dotta meg jól. Ehhez a reprodukálást kivánó feladatokénál
gyengébb átlagos teljesítményhez erősebb szóródás is járul, ami
nagyobb fokú bizonytalanságot jelez.
Melléknév, melléknévi igenév
Mint a 11. ábrán látható, a ráismerés, a reprodukálás és az

alkalmazás szintjén ellenőrzik a feladatok e téma tudását.
Reprodukáltattuk a melléknév definícióját, A két lényegi
jegyet /B^ b, c elem/ jól tudják a tanulók: közel 70 %-os a
helyes válasz. - A genus tudása itt is gyenge. Éhnél gyengébb
a harmadik jegy /d elem/ tudása, ezt azonban nem tekintjük lé-
nyeges jegynek,
Kiegészitéses feladattal vizsgáltuk a melléknévi igenév
meghatározását. Az eredmény: 69 % tudja a melléknévi igenevek
fogalmából azt a három tényt, hogy mi a képzőjük. Ez az ered-
mény jó. De figyelembe kell vennünk, hogy az ilyen jellegű
feladatok a legalacsonyabb szinten mutatják a tudást, hiszen
még a puszta felidézéséhez is támpontot, "hivójelet" tartal-
maznak, Egyáltalán nem biztos, hogy az a tanuló, aki ezen a
szinten tud egy ismeretet-ismeretelemet, más szinten is tudná
azt, Eírre enged következtetni az a tény, hogy az emiitett de-
finició-elemek tudását a mérőlap "C" változata 2, feladatában
ellenőriztük a ráismerés szintjén, az emlékezetnek támpontot
adó kiegészitéses feladatban. Ugyanennek a változatnak az 5
feladatában "memória-mankó" nélkül rákérdeztünk ugyanezen
elemek egyikére, a beálló melléknévi igenév képzőjére. Az
MELLEKNEV, MELLEKNEVI IGENEV
Szazaid
0 10 20 3 0 40 50 60 70 80 90 <00
siófai 1 1
4iÍR '
gíálénuektuiaidonsaziai SZ.BI
B 4 MELLÉKNÉV(MEGH.)
dolook tuiaidonsapat 66 31
34,7 fr-valaki v. valami milyen
M E L L É K N É V I IGENÉV M E G H . -t,-tt 67,3T
C2 (KIEG.)
-•and
andó.-endő 67,71
iqeti
m áhJL
A 3 FOLY.MELLÉKNÉVI IGENÉV 5331
folgamatos 7031
y. jelen idéju" 61,o|
. M E L L E K N E V I IGENEV F A J A I befejezett U l
*«>(FELS.) v. m ú l t ideiu 553f ,
beálló
v. jövő idejű 54,3T
[üTo HZL
Felszakadozó
n f A M E L L É K N É V I IGENEV FELI5M. meg-megélénkülő 693T
10
SZÖVEGBEN derül 60,7
szita 663"
várható 423T
B 1 2 B E F . M N E V I IGENÉV K É P Z Ő J E -tt
C B BEA'LLóMNÉVIGÉNÉV 1<EPZ"5JE~ -andó,-end5" "613
foig.mnévi 41,81
szavaló 4831
R . T IGENÉV K É P Z É S E A SZAVAL
3 5 , 0 k - b e f melléknévi
IGÉBŐL fa) szavait W T
35,0W— beálló melléknévi
38,2K-szavalandá
hWél/l IdehéV 44.H
DB SZÓFAJ FELISM.SZÖVEGBEN mnévi ige név 47,71
tulajdonságok 52,71
BQ MIT F E J E Z KI A FOKOZÁS? különböző 40,2|
mértékét (fokát) sa.fr
alap to k 92,0
nincs jele m
középfok 92.51
Dg F O K O Z Á S S Z A B . MA.
felsőfok 91,5
eg-és középTŐK"
leg-ésk
egesleo-és középfok , 68.81

48.0 h-nernTközépfok elé
Ag - S Ó . - S Ö VEGÜ M E L L É K N E V E K alapfok elé 46,51
FELSŐFOKA ( K I E G . ) M : í m
leges léQinkIBE" 89,1 0\
a. TULZO-, FELSŐ-.KÖZÉPFOK 79,51
2 laiEsi árádtab"5~
SZÖVEGBŐL 'laguobb 73ür1
"6537
számnév 56,8
CJ FOKOZÁS szamarabET izsa
FONÉV 45,01
32,7 M - m a s szófai is
K Z L
r
D - Ú , - Ű VÉGŰ MNÉVI IGENÉVI eTSr"
külön H Z L
" ELÖTAGÚ MNEVEK FOKOZÁSA nagyobb fe 58,8
legnagyobb tejü 59,8]
O fO 20 30 40 ÉO 60 70 80 .30 100
64
eredmény: a kiegészitéses feladatban a tanulók 67,7 %-a tud-

ta, a rákérdezéskor ól, 8 #-uk. Pedig mindössze két feladattal
/6 feladat-elemmel/ később találkoztak ugyanazok a tanulók
ugyanazzal a ténnyel, egy csak kevéssé változott szituációban
/ingerforrás nélküli emlékezetbe idézés/. - De menjünk tovább!
_ A C^^ feladatban egy meghatározott igét /szaval/ kellett el-
látniuk ugyanazon tanulóknak a 2. és 5- feladatban /tehát két-
szeresen/felidézett képzővel: ezt már csak 3^,2 $-uk tudta
elvégezni I
E tények oktatáslélektani-módszertani konzekvenciái abban
foglalhatók össze, hogy sokkal nagyobb gondot kellene fordíta-
nunk az ismeretek gyakorlati alkalmazására már az u j anyag fel-
dolgozásakor isj de az órának abban a részében se elégedjünk
meg a feldolgozott anyag puszta reprodukálásával, ahol az el-
sődleges bevésést ellenőrizzük? a kapott jó válaszok igy azt a
látszatot kelthetik, hogy a tanulók megértették-bevésték a ki-
fejtett ismeretet, holott esetleg csak egyirányú és mechanikus
asszociációs kapcsolat alakult ki emlékezetükben,
A fenti megállapításokat támasztják alá általában mind-
azok a feladatok, amelyekben az ismeretek operatív tevékeny-
ségben való alkalmazására van szükség, A már emiitett C ^
feladat ilyen; hat elemének jó megoldását csupán a tanulók
39,5 %-a adta!
Jobb az arány az úgynevezett kognitiv feladatok azon tí-
pusánál, ahol konkré t egyelek'; t /pl« szavakat/ kell besorolni
meghatározott halmazokba /pl. szófajokba/. Ilyen a B^Q fela-
dat. A jó megoldás 63,3 Mint didaktikai-metodikai tanulság-
gal szolgáló tényt emiitjük meg, hogy e feladatban egy befe-
jezett és öt folyamatos melléknévi igenév besorolását kellett
elvégezni. Az öt folyamatos melléknévi igenév közül négynek
/futó, felszakadozó, meg—megélénkülő, szitáló/ a besorolását
gyakorlatilag azonos szinten /69%/ végezték el a tanulók;
feltűnően gyengébb az eredmény /42,3 %/ az ötödik /várható/
besorolásában. Éhnek az a valószínű oka, hogy - noha azonos
fogalmi kategóriába tartozik a többivel - némi specifikum,
eltérés jelentkezik egy, a szófaji besorolás szempontjából
formai elemnek tekinthető tényezőben, hogy ti. ez az igenév
ható igéből van képezve. Ugy látszik, ilyen minimális eltérés
is megzavarhatja a tanulók jelentős részét; azokat,
65
akik önállóan nem képesek egy tanult tevékenységet átvinni

egy másik, lényegében vele azonos, de lényegtelen eltérést
mutató esetre. Ez arra utal, hogy a tanulók nagy részének a
gondolkodását nem sikerült eléggé hajlékonnyá tenni a tanítás
folyamán. Mindenféle tevékenység sokféle variálására van szük-
ség.
A kognitív feladatok végzésében való gyakorlatlanságra
hivja fel a figyelmet a C^ feladat elemzése is. Ez a többinél
összetettebb gondolkodási tevékenységet kívánt. A tevékenység
lépései a következők: 1. A sok és a szamár szó középfokának
megalkotása /sokszor gyakorolt operatív: átalakítási müvelet/.
2.Meghatározandó mindkét szó szófaja: számnév, főnév /kogni-
tív tevékenység: adott konkrét szavak besorolása szófajcso-
portba/. 3. Megállapítandó mindkét esetben, hogy nem mellék-
nevet fokoztunk /két premissza/, és ebből születik a megálla-
pítás: 4. Más szófaj is fokozható, nemcsak melléknév /konklú-
zió/.
Az eredmény? - A sok számnév középfokát a tanulók 65,5 $-a
jól alkotja meg, a szamár főnévét 75,5 #-uk. Éhnek az operatív
műveletnek a tudásszintje jó.- A sok-több szópárt 5 6 , 8 % so-
rolja be jól a számnevek közé, a szamár-szamarabb szópárt vi-
szont csak 45 $ a főnevek közé. E5zt a kognitív müveletet tehát
jóval gyengébben végzik el. - Az általánosítás ennél is sokkal
gyengébben sikerült: a tanulók 32,7 $-a volt képes rá. /Csak
megjegyezzük: az általánosításhoz a feladat kiegészitéses ré-
szével még támpontot is adtunk./
A fentihez hasonló feladat nem szerepel a tankönyvben;
oktatáslélektani konklúziók reményében vettük fel a mérőlap
feladatai közé. S ez lehet a tanulság:a nyelvtan tanítása -
- tanulása közben spontán módon csak kevés gyermekben /talán
nem tévedünk, ha azt mondjuk; csak a magasabb általános fej-
lettségi szinten álló gyermekeknél/ fejlődnek, ki egyes logi-
kai müveletek végzésének a képességei, s általában a logikus
gondolkodás képessége, A többségnek azonban sokoldalú, válto-
zatos, tudatosítással párosuló gyakorlásra van szüksége.
66
42. ábra
A SZÁMNÉV
Százalék
0 10 20 30 4p 5p 60 7 0 80 90 100
SZőía] 67,3.
élőlények és dolgok "6931
D 6 SZÁMNÉV MEGH. mennyiséggé m l
sorszáma "söFT
határozott 7^8]
Ai A SZÁMNÉV FAJAI határozatlan" "717BT
A TÖ- ES TÖRTSZÁMNEV MEGH egész 67,7
A
6 (KIEG.) egésznek t o r t része 67,3
A HATARQZ07T ES HATAROZATLAN pontosan 70,1
SZÁMNÉV MEGH. (KIEG.) megközelítsen" 67,3
töszámnéy. "84j|
O , HATAROZOTT SZÁMNÉV FAJAI sorszámnév" "85^1
Ö
3 (FELS.) törtszámnéF 83,9
B 8 HAT.SZÁMNÉV M E G J . ( K Í E Í S 7 pontosan 68,2|
tőszámnéy' 71,1
húsz 66.1
'sorszámnév 70,71
A HATAROZOTT SZÁMNÉV FAJAI
huszadik 6175]
9 (FELSOROLÁS, BESOROLÁS)
törtszamnev 68.6
tized 45,2|
ti'z-húsz 6%Öl
C 8 TORTSZA'MNEV M E G H . C K I E G T egésznek törtrészét 67,71
töszám névhez 49,ÍT
CFO SORSZÁMNEV K E P Z O J E (KIEG.)
-dik "64^1
D I TORTSZA'MNEV K É P Z Ő J E
negyedik
13185
D TÖSZÁMNÉVBŐLSOR-ÉSTÖRT- negyed 81,9
tizedik 85
9 SZÁMNÉV K É P Z É S E
tized 83,3 |
huszadik 853)
huszad 82.9
D12SORSZÁMNÉV MEGH.(KIEG.) sorreTidi 56,8
zamot 563
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
67
13. á b r a
NEVSZO; KETTŐS SZOFAJOK
Százalék
O 10 , 20 30 40 50 6.0 70 80 90 10Q
SZO 46,41
4 6 , 8 H - é l ö l é nyt
n y t nevez meg
a
44,8 le-dolgot.fogalmat nev.meg
B 7 A NEVSZO MEGH 48,t h-tufajdonságot nev.meg
3 6 ,ffl&svamiB^
8 M - é z e k nev
jeluettes
I fő név m
36,8 h-főnévi igenév
melléknév 75S\
C J 2 NÉVSZÓ FAJTÁI (FELS.) 33,2|«-melléknévi igenev
számnév 71,41
névmás 62,7I
főnév
főnévi igenév 66,91
melléknév 49,6|
A 4 PELDASZO NEVSZOKHOZ I mnévi igenév MA.
számnév 85,8
" névmás 46,9T~
mnévi igenév 44,71
D S IGENEVEK FELISM.SZÖVEGBEN mnévi igenév 47,7]
főnévi igenev 43,21
melléknév" 6831
75nev" ~6Ü4l
A A KETTŐS SZÓ FAJÚ SZAVAK BE - főnév 3 W
" S O R O L A S A (SZÖVEGBEN) főnév 23,61
szamneT 72,o|
Ifi 2 5 , 6 k - k e t t ö s szófaj
melléknév 6Ml
főnév
A E KETTŐS SZÓFAJI) SZAVAK BE- pév 4T3,
S O R O L Á S A (SZÖVEGBEN) .„név 44,8 i
tórtszámnév
26,4 R - k e t t ö s szófai
40,9 K - m n e v i igenév (bef.)
P KETTŐS SZOFAJU SZAVAK BE- ige
1 3 4 , 5 K - m n é v j igenev (foly.)
4 SOROLÁSA (SZÖVEGBEN)
főnév " ...53»2.1 .
1 2 3 , 2 fc-kettfls szőtajok
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
68
A számnév
A 12. ábra tanúsága szerint e téma tudása a legjobb: át-

lagosan a tanulók 71 %-a oldotta meg jól a 12 feladat 33 ele-
mét, "item"-jét. /item - ejtsd: ájtem szóval jelöli a nemzetkö-
zi szakirodalom a tesztfeladatok elemeit és a programozott
anyagok lépéseit,/ Általában nem mutatkozdk lényeges eltérés
a különböző szinteken /ráismerés, reprodukálásj alkalmazás/
történő ellenőrzéskór, és egyes elemek-tényezők tudásában sem
tapasztalhatók olyan jelentős különbségek, mint pl„ a z előbbi
témánál, /'falán csak a törtszámnév tudása gyengébb valamivel./
Ez az egység tehát viszonylag könnyű; alighanem az anyag
természeténél fogva: evidens ismeretek-tudáselemek ezek.
Névszó; kettős szófajok
Az eredményeket a 13. ábra tünteti fel,

Reprodukáltattuk a névszó fogalmi meghatározását /B^ fela-
dat/. Az átlagos eredmény: a tanulók 44,7 %—a. adott helyes vá-
laszt. A definíció csaknem minden elemét- azonos szinten tud-
ják. Kivétel az utolsó fogalmi jegy /a feladat f eleme/, amely
a névmások besorolásával függ össze: ezt 10 $-kal kevesebben
reprodukálták.
A névszók fajainak felsorolásában érdekes egyenetlenség
mutatkozik: a tanulók több mint 70 %-a. sorolja ide a főnevet,
a melléknevet, a számnevet, 10 százalékkal kevesebben a név-
másokat, és csak egyharmaduk emliti a névszók közt az igened-
veket, Ennek oka lehet egyszerűen a nem megfelelő memorizálás,
de egyéb, lényegesebb ok is eredményezhette ezt. Nevezetesen
az, hogy a főnévi és a melléknévi igenév meghatározásában a
legközelebbi nemfogalmat: a főnevet, ill. a melléknevet jelöl-

jük meg, a kétféle igenév a tanuláskor tehát nem kerül közvet-
len összefüggésbe a névszóval, vagyis azzal a halmazzal, amely-
be'a fő- és melléknév is tartozik. Nem világosul meg tehát
eléggé, hogy ezek az igenevek - mint főnévi, ill. melléknévi
származékok - azonos szófajkategóriába tartoznak azokkal a szó-
fajokkal, amelyekből származnak, — Érdemes lenne megpróbálni
egy-két alkalommal a legközelebbi nemfogalom átlépésével tör-
69
ténő besorolásukat is; lehetséges, hogy igy jobban rögződne

az első-, másod-, harmad- stb.- rendű halmazok rendszere.
E&y feladatban / á ^ / táblázaton megnevezett halmazokba
kellett sorolni konkrét névszókat, - Az eredmény igen egyenet-
len: a főnév és számnév besorolása több mint 80 %-nak sike-
rült; a főnévi igenévé mág jónak mondható; a melléknév, a
melléknévi igenév és a névmás besorolása viszont nagyon gyen-
gén ment.
Három tesztváltozatban is szerepel egy összetettebb gon-
dolkodási tevékenységet kivánó, induktív felépítésű feladat
/Ag, B^, C I t t szövegben kellett meghatározni kettős szó-
faju szavak szófaját, tehát a szövegkörnyezet a besorolást
segitő konkrét szituációt tartalmazott. Két szó /század, ti-
zed/ kétféle szófaji funkcióban is szerepelt, E két szófaj
megnevezése után kellett arra válaszolni, hogy minek nevezzük
az ilyenfajta szavakat. E konklúzió levonása mindhárom válto-
zaton a tanulók mintegy 25 $-ának sikerült csupán. Tekintet-
tel arra, hogy a három változatot kitöltő tanulók három külön
reprezentatív mintát alkotnak, nagy biztonsággal mondhatjuk
ki, hogy ezt az alapjában véve nem nehéz, de nagyon fontos
logikai müveletet a magyar általános iskolák hatodikosai
igen gyengén tudják.
Nyelvhelyesség
Tulajdonképpen nem elkülönülő téma: a különféle névszók-

ról tanultak alkalmazását kivánja meg. Vizsgálhattuk volna az
egyes névszófajtákról tanultakkal együtt is. Mivel azonban, a
nyelvhelyesség némiképp tul is mutat a leiró nyelvtan tárgy-
körén, célszerűnek látszik e feladatokat kiemelni s együtt
vizsgálni- /lk, ábra./
E feladatok a tanult ismeretek alkalmazását- tételezik fel.
Részben a tulajdonnevek előtti névelő, részben a sorszámnév
használatára, részben egyeztetési problémákra vonatkoznak.
Efey feladatban a helység-helyiség és a fáradság-fáradtság
szavak értelmezésére szolgáló mondatkiegészitést kellett vé-
gezni. - A tulajdonnevek előtti névelő használata / D g / a tanu-
lók 81 áuál jó. Az egyeztetési problémákat jóval gyengébben
oldják meg: átlagban 55 ezen belül azonban nagy az ingado-
zás, A két.szópár és a sorszámnév használata a tanulók 00
ánál jó.
70
14.ábra,
NYELVHELYESSÉG
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 3 80 90 100
özönlötV
. NYELVHELYESSEG SOK e m b e r
A
H E G Y E Z T E T É S I HIBA JAV. hatodik c 61,8 I
hetedik A Z T M
he luséo 61,4]
« SZAVAK E R T E L M E Z E S E ÍIuTség
helgiség 60,5
S Z Ö V E G B E ILLESZTE S S E L aradsaq 60,5
fáradtság sCsf
összehívta 64,1
jelent
|
HZUD
Cg E G Y E Z T E T É S ( S Z O K I E G . ) maradt
nuúlvánMaí" 4*71
átterjednek 40,11
a Szovjetunióban 67,8
D N E V E L Ő HASZN.TULAJDON- a Feri-hiM L 804
a Ferencváros
varöj
N É V ELŐTT
az Oj pesti Dózsa 9LQ.
esten THTTT
arcsi W
10 20 30 40 50 60 70 80 30 100
3, A névmások o, téma
3.1, A mérőlapok és a javitókulcsok
E téma ismereteit is totálisan mértük. Elöljáróban meg-

jegyezzük, hogy csak a névmás definícióját reprodukáltattuk,
az egyes névmásfajokét a ráismerés szintjén kértük számon,
mivel a tananyagcsökkentés folytán nem tanitandó' a névmások
helyettesítő funkció szerinti csoportosítása; a tankönyvde-
finiciókban pedig ez szerepel genusként,
A 10-17. tábla és a 15-1-8, ábra alapján a következő össze-
gező megállapításokat tehetjük.
A négy változat átlaga 52 $pont. Ez is gyenge országos
w
szint. - A szórás itt is szélsőséges /hk az eloszlás
egyenetlen. Csupán az A változat eloszlási görbéje közelit
valamelyest a normális eloszlás Gauus-féle har-uiggörbéjéhez.
/l3« ábra/
71
Témazáró mérőlap A/ változat

Áll alános iskola
Név
NyolVtan, 6. osztály Osztály:
A NÉVMÁSOK
1. Válaszolj! Mi a névmás?. . .
a 1 h c 1 cT
S\1 1
2. Egészítsd ki! Mi a mutató névmás?
A mutató névmások rámutatással helyettesítenek
-t, -t,
w
-t. a. b c
"c/ 1 A A
3. Egészítsd ki a következő mondatokat a zárójelben

közölt szavakkal; azaz: lásd el őket megfelelő
birtokos személyragokkal és a szükséges toldalé-
kokkal !
a / Lekaszálták a rétek /fú/
b / A könyveket rakd vissza a /hely/
c/ Az úttörők teljesítették /kötelesség/ . . . .
d/ A vetélkedőn egy-egy pajtás indulhatott őrsön-

ként. Osztályunknak egyik őrse sem csatlako-
zott /versenyző/
a b c d
2 3 A 2
72
6/2. A
k. Karikázd be a helyes válasz betűjelét I

a / Melyik névmás fejezi ki azt, hogy az alany
cselekvése önmagára irányul?
A kölcsönös? A visszaható? A vonatkozó?
b / Milyen, fajta névmás az "amilyen"?

Mutató? Kérdő? Határozatlan? Vonatkozó?
s b
1 1
5 . Milyen kérdő névmásokkal kérdeznél az alábbi mon-

datok aláhúzott szavaira? írd őket a mondatok vé-
gére I
a / A három katona közrefogja a gyereket . . . . .
b / Egészen okosan beszél az a gyerek .
c / Az aranypénzt ott találták a halászok a lék
szélén
d / Az ellenség pénzét még a halálba sem akarta ma-
gával vinni Kuckó Király . . . . .
6. írj a következő szavak alá olyan birtokos név-

mást, amellyel a kérdéses szót helyettesíteni
lehet!
a/ lakásuk b / könyveim c / kalapja d/ szüleid
7. Felelj! Mit fejez ki a birtokos személyrag?
s n
73
6/2. A
8. Az alábbi szöveg aláhúzott névmásait helyezd el a

táblázat megfelelő rovatába!
Köszönöm,... fiam, és ne feledd el, hogy e z a z a

a7
ház, amelynek nyugalmát te adtad vissza, mindig

W
jó s z i w e l vár vissza téged. És minden vitézt,
főleg titeket, akik hazát csináltatok ebben a

~~d7
véres hazátlanságban.
/Fekete: A koppányi aga testamentuma/
Személyes i . . . .
Visszaható:
Kölcsönös:
Birtokos: . .
Mutató:.....
Kérdő:
Vonatkozó:
Határozatlan;
9. Egészítsd ki a z alábbi mondatokat a megfelelő raggal

ellátott kölcsönös névmással!
a / Őrsünk tagjai díszes könyvjelzővel lepték meg
b / A legutóbbi nyelvtani vetélkedőn fiúk és lányok
versenyeztek
c/ . bámultak meglepetésükben.
d / A versenyzők szorosan , . mögött futottak
a b
4 A A 4
74
6/2. A
10. Húzd át a következő mondatok nyelvhelyességi hibáit I

A kijavított szót vagy kifejezést írd a kérdéses mondat
után!
a / Felcsatoltam a sítalpaimat. . . .
b / Névnapomon meghúzták a füleimet
c / Örömében egy lábon ugrált hazáig
d/ A labdarugók már a helyeiken várták a sípjelet.
H E
3 2
11. Függőleges vonallal különítsd el a személyragokat a

felsorolt igenevekben!
a / úsznotok b / fürödnie c/ napoznunk
d / csónakázniuk
242
4 2
12. Alkoss az akár - előtaggal négy határozatlan névmást!
13. Egészítsd ki! Mi a személyes névmás?

A személyes névmások olyan . . .
a/
amelyek a beszédben előforduló
b/
helyettesítik.
112
Teljesítmény; #pont
75
6/2. A
SZORGALMI FELADATOK
1*4. Az alábbi mondatokban karikázd be a visszaható

névmásokat, majd írd be őket a táblázat megfelelő
helyére!
"Miklós messze tette magát azon éjjel" /Toldi/
Ne félj, magunkkal viszünk!
Magukra haragították a szomszédokat, mert naphosz-
szat bömböltették rádiójukat.
Ha nem hallgatsz a jó szóra, magadra vess!
E^yes szám; Többes szám:
1. személy
2. személy
3. személy
a\h\c TT f T 4 77
2; 2 ' 2 2 2 %2 2
15. Alakítsd át az alábbi mondatokat!

"Tegezéd1 helyett "önözd" a megszólított személyt!
a / Tied ez a hely? b / Ide ülhetek melléd?
Az alábbi mondatokat alakítsd át "magázóvá"!
c/ Te vagy az? d / Gyere be!
A szorgalmi feladatok értéke: $ pont
Érdemjegy:

Csoportvezető: Dtr. Orosz Sándor kandidátus
Az ujrasokszoros ítá sért felelős;.,'
76
A / változat
A NÉVSZÓK
/Névmások/
1. A megfogalmazás tetszőleges. 9. a / egymást

b / egymással
a / szófaj
c / egymásra
b / főneveket helyettesít
d / egymás
c / mellékneveket helyettesít
10. a / sítalpamat
d / számneveket helyettesít
b / fülemet
2. a/ főnevet
c / féllábon
b / melléknevet
d / helyükön
c/ számnevet
11. a / -tok
3. a / füvét
b / -e
b / helyükre
c/ -unk
c/ kötelességüket
d/ -uk
d/ versenyzőkhöz
12. a/ egyet alkotott
4. a/ visszeiható
b / kettőt alkotott
b/ vonatkozó
c/ hármat alkotott
5. a/ mennyi? /hány?/
d/ négyet alkotott
b/ melyik? /miféle/
13. a/ névmások
c/ kik? /kicsodák?/ b/ személyek nevét
d/ mit? /mijét?/ 14. a/ magát
6. a/ övék b/ egyes sz. 3 . sz.
c/ magunkkal
b / enyéim d/ többes sz. 1. sz.
c/ övé e/ magukra
f/ többes sz. 3. sz.
d/ tied g/ magadra
7. a / kifejezi a birtokos szá- h/ egyes sz. 2. sz.
mát és személyét, vala- 15. a/ Öné
mint a birtok számát b/ Ön mellé
8. a/ mutató c/ Maga az ?
d/ Jöjjön be! /Tessék be-
b / vonatkozó jönni!/
c/ határozatlan
d/ személyes
e/ vonatkozó 19,6 - 39,5: elégséges
f/ mutató 39,6 - 58,8: közepes
58,9 - 78,4: jó
78,5 -100,0: jeles
77
Témazáró mérőlap B / változat

Általános iskola NévJ
[•fr-elvtan. 6. osztály Osztály:
A NÉVMÁSOK
1. Egészítsd ki! Mi a visszaható névmás?

A visszaható névmások olyan . . . ,
b/
amelyek azt fejezik ki, hogy az alany cselekvése
irányul.
b/
2. írd az alábbi táblázatba a felsorolt mutató névmások

párját /alakváltozatát/!
Közelre mutató} Távolra mutató:
a/ ugyanaz
, b / akkora
. . . . . . . . . c / ugyanannyi
d / ilyenféle
ál f> c cl
4 4 4 4
/
3> írd le a kenyér, torok, tüdő, epekő főnevek birtokos
a/ b/ c/ d/
személyragos alakját. A személyrag egyes szám 3. sze-
mélyit birtokosra és egy birtokra utaljon!
a t> c cT
4 2 2 2
78
6/2. A
A kipontozott mondatpárokba helyettesítsd be a mondat-

pár elé írt szó többes számú alakját
felelős
A faliújság- . . nemrég tanácskoztak.

a/
Ők azért, hogy jó cikkek kerüljenek

b/
a falra.
vörös
Ősszel a falevelek . . . . . . . .
c/
A . a fehérek ellen harcoltak.

a. TT c d
1 1 1 1
Vizsgáld meg az alábbi mondatokban a vonatkozó névmá-

sokat ! Húzd át azokat, amelyek helytelenek, és írd
melléjük a zárójelbe a helyeseti
a / A generális megcsodálta a pejlovat, akit
/ / egy labanc katona vezetett.
b / Furfangos Támadi azon a lovon szökött meg, amit
/ / tréfából neki ajándékoztak.
c/ A labanc generálisok, amelyek / /
tréfának vélték a dolgot, csak későn kaptak
észbe.
d/ Támadi a kuruc táborban mindent elmesélt, ami
/ / vele történt.
79
6/2. A
6. Az alábbi szöveg aláhúzott névmásai alatt álló be-

tűt írd be a táblázat megfelelő rovatába!
Minek volna, ha nem tudná, ki mit csinál?
Egy ilyen testvérre annyi rosszat kenni,

"o/ "dT~
Ki csupán magától ennyire birt menni
I /Toldi/
57 V
Személyes s .
Visszaható: .
Kölcsönös: .
Birtokos: . .
Mutató; . . .
Kérdő: . . .
Vonatkozó: .
Határozatlan j
7. A következő mondatokban található szópárok közül

húzd át a helytelent!
a / Újra kiadták Petőfi összes versét - verseit,
b / A könyvek felkeltették az összes gyerek - gyere-
kek érdeklődését.
8. írj a felsorolt igék elé megfelelő személyes névmást!

Ha valamelyikhez több is odaillik, írd le mind!
,higgy, . lennének, tennék
cl b c 7T
2 2 3 3
80
6/2. A
9. A főnévi igenevet bizonyos szavakkal kapcsolódva

látjuk el személyragokkalI Sorolj fel négy / k /
ilyen szót!
b/ d/
10. Töltsd ki az alábbiakat!

Birtokos névmás: Szám; Személy; A birtok száma;
a / mieink
b / övé
c/ tietek
d / tieitek
11. Egészítsd ki! Mi a kérdő névmás?
A kérdőnévmásokkal -re, -re

a/ b/
vagy -re kérdezünk.

c/
12. Az alábbi szavakat és kifejezéseket helyettesítsd mu-

tató névmással, mégpedig távolra mutatókkal!
írd alájuk!
a / labdát b / piros labdát c / hat labdát
d / olyan nagy labdát

81
6/2. A
13. Válaszolj I Milyen fajta mondatban használunk

vonatkozó névmást?
Teljesítmény: % pont
SZORGALMI FELADATOK
A következő mondatok aláhúzott szavait helyettesítsd

visszaható névmással I írd őket a zárójelek közé!
a / Egyedül / / voltam.
b / Segítség nélkül / / készítet-

ted el a feladatot?
Alakítsd át az alábbi mondatokat I A személyes név-

mások szerepében használj visszaható névmásokat!
0/ ''De - kiáltott János - ezt én /. . . .

döngetem"
d/ "Édes anyádasszony ezt neked küldötte,
ő / / dagasztotta.
15. Fejezd ki rövidebben az alábbi mondatokat I Vagyis;

hagyd el a személyes névmásokat, az igeneveket pedig
lásd el megfelelő személyragokkal!
a / Neked fölösleges kiabálni . . ,
b / Nekünk itt nem szabad leülni ,
c/ Neki nem szükséges beavatkozni .
d/ Nektek tilos belépni a gépházba

82
6/2. A
16. A következő mondatokban karikázd be a kérdő név-

másokat I
írd a kipontozott sorokra, milyen fajtájúak, azaz
milyen szófajt helyettesítenek!
Milyen szófajt helyettesít?
a / "Hé, paraszt! melyik

út megyen itt Budára?" b/
c/ "Hát ki volna úr más

széles e határban?" d/
e/ Mit jelent e hűhó gyá-

szos özvegy-házban? f/ .
g / Hány napig bujdosott

Miklós a nádasban? h/
á\b\c
2; 2; 2
A szorgalmi feladatok értéke: % pont
Érdemjegy:

Csoportvezető: Dr.Orosz Sándor kandidétus
83
B/ változat
Javítókulcs. 6. osztály
A NÉVSZÓK /Névmások/
1. a / névmások 10. a / többes 1.sz., több birtok

b / önmagára b / egyes 3.sz,, egy birtok
2. a / ugyanaz c / többes 2.sz., egy birtok
b / ekkora d / többes 2,sz., több birtok
c/ ugyanennyi 11. a / főnév
d/ olyanféle b / melléknév
3- a / kenyere c/ számnév
b / torka 12. a / azt /amazt, ugyanazt/
c/ tüdeje b / olyant /ugyanolyant, af-
félét, olyanfélét/
d/ epeköve
a / felelősök c / annyit /ugyanannyit/
b / felelősek d / akkorát /ugyanakkorát/
c/ vörösek 13- a / az összetett mondatban

14. a / magam
d / vörösök
5 • a / /a/nelyet b / magad
c/ magam
b / /a/.nelyet /amit/
c/ akik d / maga
d / ami /rossz, ha 15. a / Fölösleges kiabálnod,
változtat/ b / Itt nem szabad leülnünk.
6. a / kérdő c / Nem szükséges beavatkoznia.
b / kérdő d / Tilos belépnetek,.
c / mutató 16. a / melyik
d / mutató b / melléknévi
e/ vonatkozó o/ ki
f / vis szaható d/ főnévi
7. Áthúzandó: e/ mit
a / versét f / főnévi
b / gyerekek s / hány
8. a / te /higgy/ h / számnévi
b / ők /lennének/
c/ én /tennék/ OSZTALYZATTA ALAKITIS
d/ ők /tennék/ 0,0 - 13,6; elégtelen
13,7 - 36,1; elégséges
9. a / egyet ír 36,2 - 58,6; közepes
b / kettőt ír 58,7 - 81,1: jó
8l,2 -100,0: jeles
c/ hármat ír
d / négyet ír
84
6/2. A
SZORGALMI FELADATOK
4 Karík;i/.<1 be a következő verssorokban a mutatás uaév-

mú s<>ka 11
Sem röstellte Bence az efféle

terhet. a/
Édes anyádasszony ezt neked

küldötte b/
Egy ilyen testvérre annyi

rosszat kenni o/
Ja k> c <T
i 2. 2 2 2
lö. Alakítsd át az aláhúzott kifejezéseketl Azaz; a bir-

tokost és a birtokot helyettesítsd megfelelő imévanással I
A névmást írd a zárójelek közéi /Figyelj a Esomiíölaitok
érte Iliiére !/
A padszoniszédom színesével /
a/
rajzoltai::.
A te írásod / / nagyon giomwILos.

b/
A rosszul irányzott labda a mi ab lakainica t /. , . . . ,/
ás/
törte be.
d/ Felelj I Milyenfajta névmásokat alkalmaztál:?
(C q1
21 2 2 2
A szorgalmi feladat értékes . .. . pont.
Érdemjegy; . . . .
Ez a teszt — az MM és az OPI támogatásával — a JAEE JP.edagógiaL

Tans zékén ké s zült,
Az újrasokszorosításért felelős;
85
6/2. A
5. A következő szöveg aláhúzott névmásait helyezd el

a táblázat megfelelő rovatába I
Milyen jó lenne, ha ő oda besurranna I Megismerné

a/
Évát messziről is. A fal valamennyi gyűrűje arra
bT
való, hogy a lovat hozzájuk kössék, akik ott járnak.
Gergely is edlakötötte a maga lovát. Aztán beosont
abba a sikátorba, amelyikből a fák lombja kandikált

V
kifelé.
Személyes: . . .
Visszaható: . .
Kölcsönös: . . .
Birtokost . . .
Mutató: . . . .
Kérdő:
Vonatkozó: . . .
Határozatlan: .
a. j ő \c | rf\<o.
2 I 2 í 3 1 3 1 .3 1 4
6. A felsorolt szavakban húzz függőleges vonalat a
szótő, a kötoliangzó és a rag közéi
a/ nagyjai b/ vendégetek c/ torkunk
Felelj! Milyen fajta ragokat különítettél el?
d/
86
6/2. C
7. Az alábbi igeneves kifejezéseket lásd el a magjelölt

személyraggal, majd írd le őket a pontozott vonalakra!
Szám? Személy:
a / Nincs mit tagadni. Többes 1.
b / Kár volt elmenni. EGYES 2.
c / A buszban illik föl-

állni. Többes 1.
d / Vissza kell adni. Efeyes 3.
8. Egészítsd ki! Mi a birtokos névmás?
A birtokos névmások olyan , amelyek
kifejezik a birtokos és
. . .s utalnak a birtok
a b
1 1
9. Tedd többes számba az alábbi mondatok névmásait I

Többes számban
a / A hazudozással saját magát is becsapta,
b / Önmagáról persze mindig gondoskodik. .
c / Magadnak ártasz, ha nem vigyázol a z
egészségedre. . ,
d / Felelj! Milyenfajta névmások ezek?

87
6/2. A
10. Az alábbi mondatokban található szópárok közül

húzd át a helytelent I
a / Az új könyvekből néhány példányt - példányokat

láttam a kirakatban,
b / Nemsokára több kötet gazdájukra — gazdájára lelt.

a b
A A
11. Karikázd be az alábbi közmondásokban a vonatkozó

névmásokat I
a / Ki közel jár a tűzhöz, megégeti magát,
b / Amit Jancsi meg nem tanul, János lakol érte.
c/ Ahány ház, annyi szokás,
d / Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.
12. írd le a következő szavak többes számú alakját I
a/ bogár b / teher c/ tó d / falu
írre:
J J T
13- írd be a jelzett helyekre a több birtokra utaló
birtokos névmásokat I
E^yes szám; Többes szám;
1. személy; a / 0/
2. személy; 0 /
3. személy: d/
Teljesítmény: $pont
88
6/2. A
SZORGALMI FELADATOK
l^ Karikázd be a következő verssorokban a mutató név-

íny soka t I
Sem röstellte Bence az efféle

terhe t. a/
Édes anyádasszony ezt neked

küldötte b/
Kgy ilyen testvérre annyi

rosszat kenni c/
d/ .
a b c cf
2 2 2 2
Alakítsd át az aláhúzott kifejezéseketI Azaz; a bir-

tokost és a birtokot helyettesítsd megfelelő névmással I
A névmást írd a zárójelek közé! /Figyelj a mondatok
értelmére!/
A padszomszédom színesével / /
a/
rajzoltam.
A te írásod / / nagyon gondos.

b/
A rosszul irányzott labda a mi ablakainkat / /
c/
törte be.
d/ Felelj! Milyenfajta névmásokat alkalmaztál?
áTB
2 2
A szorgalmi feladat értéke: .... pont.
Érdemjegy; , . . .
Ez a teszt - az MM és az OPX támogatásával - a JATE Pedagógiai

Tanszékén készült.
Csoportvezető: Dr. Orosz Sándor kandidátus
89
c/ változat
Javitókulcs. 6. osztály
a / ezt 9. a / magukat
b / őt b / önmagukró1
0 / ti 0 / maga 10 knak
a / egyet sorol fel d / visszaható
b / kettőt sorol fel 10. Áthúzandó:
0 / hármat sorol fel a / p é1dányoka t
d / négyet sorol fel b / gazdájukra
Áthúzandó: 11. a / ki
a / A fülemile a z . . b / amit
b / Olyan erdőkbe .. c / ahány
c / bogyókkal ilyenekkel .. d / amilyen
d / A fülemüléket, azokat . . 12. a / bogarak
Ha mást húz át, akkor is b / terhek
rossz
c / tavak
a / többes számot /hogy va-
d / falvak /faluk/
lamiből több van/
13- a / enyéim
a / kérdő
b / tieid
b / határozatlan
c / mieink
c/ vonatkozó
d / Övéik
d / visszaható
l4. a / efféle
e/ mutató
b / ezt
f / vonatkozó
c / Ilyen
a / nagy-jai
d / annyi
b / vendég-e-tek
15- a / Az övével /övé/
c/ tork-unk
d / birtokos személyra- b / A tied
gokat c / a mieinket
a / .,.tagadnunk d / birtokoé névmásokat
b / ...elmenned
c/. . . fölálInunk OSZTÁLYZATTÁ ALAKÍTÁS
d / ,..adnia 0,0 - 26,4; elégtelen

a / névmások 50,1 - 73,6; közepes
b / számát és személyét, . . ,73,7 - 92,9; jó
szamara /Együttl/ 92,3 -100,0; jeles
90
Témazáró méfrölap p/ változat

Általános iskola
Név;
Nyelvtan, 6, osztály
Osztály: .....
A NÉVMÁSOK
1. Karikázd be a szövegben található névmásokat!

- Segítesz nekem ma délután tanulni?
- Segítek.
- Hozzátok menjek?
- Nem,, inkább nálatok tanuljunkI
Válaszolj I Milyen fajta névmások:
2. Az alábbi mondatokat egészítsd ki visszaható név-

mással I
a / Meggondolta , azért nem jött el.
b/ A vita hevében is uralkodtak
c/ A hibát kerestem, nem másokban.
d/ Azzal nyugtattuk meg hogy a

következő busz elvisz bennünket.
a b ar
1 A A A
3. Egészítsd ki! Mi a kölcsönös névmás?
"A kölcsönös névmás olyan . .

a/
amely azt fejezi ki, hogy két vagy több alany
cselekvése , irányul.
b/
faJE
4 4
91
6/2. D
'l. Helyezd el a felsorolt mutató névmásokat a táblázat

megfelelő rovatába!
a / ugyanennyi, b / amolyan, c / ugyanaz
d / akkora
Közelre mutató: Távolra mutató
A szöveg aláhúzott birtokos személyragps névszóit

megtalálod a táblázat első oszlopában. Töltsd ki a
többi rovatot is úgy, hogy a névszók betűjelét xrd
a megfelelő r.ovatba!
- Hát a másik neved?
- Bornemissza.
De máz- altkor Gergely rohanvást rohant a bástyáról.
- Jancsikám! - kiáltotta könnyes szemmel.

b7
A kis Szelim a szokott török ruhájában volt.

c/
Az anyák letérdeltek gyermekükhöz,

d/
Névszó A birtokos A birtokos A birtok

száma személye száma
a / neved
b / Jancsikám
c/ ruhájában
d / gyermekükhöz
92
6/2. A
6. Válaszolj röviden I Mikor kapcsolunk a főnévi ige-

névhez személyragot I
3
\
7. Egészítsd ki! Mi a határozatlan névmás?
A határozatlan névmások olyan . . . . . . .

a/ b/
és . . . . . . . • helyetteseitenek, amelyet
nem tudunk vagy nem akarunk megnevezni.
& 7T c
1 4 4
8. A helyes választ húzd alá!
a / Mit fejez ki a birtokos személyrag?
Kifejezi a birtok számát és személyét.
Kifejezi a birtokos személyét és a birtok
számát.
Kifejezi a birtokos számát és személyét,
valamint a birtok számát.
b / A rajzolnia szó milyen toldalékkal van ellátva

és melyik szófajhoz tartozik?
birtokos személyragos főnév
személyragos főnévi igenév
birtokos személyragos főnévi igenév

93
6/2. A
9. Az alábbi párbeszédben karikázd be a kérdő

névmásokat I
- Hányadikán lesz a szavalóverseny?
- Tizenötödikén,
- Ki válogatja ki a verseket?
- Az őrsvezető,
- A mi feladatunk mi lesz?
- Megnyerni a versenyt,
- Milyen eséllyel indulunk?
- A felkészüléstől függ.
10, Szerkessz tőmondatokat! A megadott alanyhoz kapcsold

állítmánykérit a zárójelben megjelölt birtokos név-
mást! /Pl. a könyv az enyém/
a / A vonalzó /Egyes sz. 3- személy/
b/ A lepkeháló . /Többes sz, 2. személy/
0 / A labdák /Többes sz. 1. személy/
d/ A szerszámok . . . . . . . /Többes sz. 3 . személy/
fi
"Fi c
1 2 2 2
11. írd be a jelzett helyekre a visszaható névmás meg-
felelő alakját I
Egyes szám; Többes szám;
1. személy c/ . . . . . . . .
2. személy a/ . . .
3. személy b/ d/
9>*
6/2. D
12, Huzd át a párbeszédben feleslegesen használt

névmásokat!
- Te írtad a faliújságoikket?
- Nem én, hanem Feri.
- Amikor én megnéztem a cikket, én azt hittem,
hogy a te kézírásod.
- El is olvastad azt?
- Még nem, de most lesz rá időm. Pistával találkozom.
Már régóta várom őt.
a b c
2 A 2 2
13. A szöveg aláhúzott névmásait helyezd el a táblázat

megfelelő rovatába I
Mit törődik ő azzal, hogy mit locsog a víz? Elmúlik
" Ö T
majd az is. Elmúlik minden veszedelem. Az öreg vár
W d7
köveivel gondolkodott, melyek hidegek voltak és
e/
érzéketlenek, mint maga az idő.
/A lcoppányi aga testamentuma/
Személyes: .
Visszaható: .
Kölcsönös: .
Birtokos: . .
Mutató: . . .
Kérdő: . . .
Vonatkozó: .
Határozatlan j
Teljesítmény: $ pont
95
6/2. A
SZORGALMI FELADATOK
Az alábbi mondatokat egészítsd ki a zárójelbe tett

szó többes számú alakjával I
a / Az égen szálltak /daru/
b / A Tátrában a -at bámultuk, /havas/
c / Más" kárán tanulnak az /okos/
d / Ez a gyerek mindig -at mond. /okos/

W
15. Karikázd be az alábtji verssorokban található határo-

zatlan névmásokat I írd a sorok végére, milyen fajtá-
júak, azaz: milyen szófajt helyettesítenekI
Minden vagyonomat ím neked ajánlom. . . . . . . .
Hányféle dolgok nem jutottak eszébe . . . . . . .
Senki sem hinné, hogy kedves öccsét érti
Lelke gyúlölségén erőt vesz valami

a b c 4 £ T 7 r 7T
2 2 2 2 2 2 2 2
A szorgalmi feladatok értéke: ....% pont
Érdemjegy:

96
D / változat
•v/ nekem 10. a / övé

b/ hozzátok b / tietek
c/ nálatok c/ mieink
d / személyes d/ az övéik
,1/ magát 11. a/ magad
b/ magukon b / maga
c/ magamban c/ magunk
<;/ magunkat d/ maguk
a/ névmás 12. Törlendő:
b/ egymásra a / Amikor én ...
a/ közelre mutató b / ... én azt hittem
h / távolra mutató c/ ... olvastad azt .
c/ távolra mutató d / . . . várom őt
/Rossz akkor is, ha mást
d / közelre mutató / i s / áthúz/
a/ egyes 2.sz., egy birtok
a / kérdő
b/ egyes 1.sz., egy birtok
b / mutató
c/ egyes 3 - s z - , e
g y birtok
c/ mutató
d/ többes 3.sz., egy birtok
/de több birtokot fejez d / határozatlan
ki/ e / vonatkozó
Javítás értelem szerint. f/ visszaható
Pl.: ha jelölni akarjuk a
l4. a / darvak
cselekvő személyét stb.
b/ havasokat
a/ főneveket c/ okosok
b/ mellékneveket d/ okosakat
15. a / minden
c/ számneveket
b/ számnévi
a/ kifejezi a birtokos szá- 0/ hányféle
mát és személyét, vala-. d/ melléknév
mint a birtok számát e/ senki
b / személyragos főnévi f/ főnévi
igenév g/ valami
b/ főnévi
a / Hányadikán /lesz/
0S7TALYZATTA ALAKITAS
b / Ki /válogatja/
0/ ... mi /lesz/
d/ Milyen /eséllyel/ 39,4 - 65,1: közepes
65,2 - 90,0: jó
91,0 -100,0: jeles
97
3.2. Összesített eredmények változatonként
10. tábla 11 tábla Eloszlás

A Il/A változat összefoglaló
adatai $pont Tanuló / % /
0,0 - 5,0 1,0

A tanulók száma 228 5,1 - 10,0 2,1
10,1 - 15,0 1,0
Átlag x 49,9 15,1 - 20,0 1 »5
20,1 - 25,0 5,8
Konfidencia 25,1 - 30,0 5,3
intervallum - ±2,8 30,1 - 35,0 6,9
35,1 - 4ö,0 5,3
Pontossági 40,1 - 45,0 7,9
köve t elmény ±5,6 % 45,1 - 50,0 10,1
50,1 - 55,0 7,9
Szórás ís ±19,6 55,1 - 60,0 15,9
6 0,1 - 65,0 7,^
Relativ szórás 39,2 % 65,1 - 70,0
70,1 - 75,0 4,7
75,1 - 80,0 4,7
80,1 - 85,0 2,6
85,1 - 90,0 3,1
90,1 - 95,0 1,0
95,1 -100,0 0,0
Relatív gyakoriság,% 15. á b r a

20 I I I
A ll/A VALTOZAT EREDMENYEINEK ELOSZLASA
Szazalek-
pont
50 G0 70 90 iúo
| elégtelen j elégséges | közepes | jó jeles
0 19.5 393 58.8 78,4 100

98
12. tábla 15., tábla Eloszlás

A Il/B változat összefoglaló
adatai /épont Tanuló /%/
0,0 _
5,0 1,6
A tanulók száma 212
5,1 - 10,0 2,7
10,1 - 15,0 ^>3
Átlag x 45,0
15,1 - 20,0 6,5
20,1 - 25,0 7,6
Konfidencia
intervallum - 25,1 - 30,0 5,4
±3,2 30,1 - 35,0 7,1
Pontossági 35,1 - 4o,o 9,8
4o,i - 45,0 7,1
köve telmény -7,2 %
45,1 - 50,0 6,0
Szórás ís 50,1 - 55,0 7,6
-22,5
55,1 - 60,0 3,8
Relatív szórás 60,1 - 65,0 6,0
49,9 %
65,1 - 70,0 6,0
70,1 - 75,0 S9
75,1 - 80,0 5 ,4
80,1 - 85,0
85,1 - 90,0 1,6
90,1 - 95,0 0,5
95,1 -100,0 0,0
Re lativ gyakoriság 16. ábra

20
A II/B V A L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K ELOSZLÁSA
százalékpont
10 20 30 40 50 GO 70 80 90 100
|eiegtelen| elégséges ] közepes | jó | jeles |
0 13,6 36,1 58,6 81,1 100

99
l4. tábla 15., tábla Eloszlás

A Il/C változat összefoglaló
0,0 _ 5,0 0,0

A tanulók száma 217 10,0
5,1 - 0,5
63,0
10,1 - 15,0 3,3
Átlag x 20,0
15,1 - 0,5
20,1 - 25,0 3,3
Konfidencia 30,0
intervallum - ±3,4 25,1 - 3,9
30,1 - 35,0 1,6
35,1 - 40,0 3,3
Pontossági
követelmény
40,1 - 45,0
±5,5 %
45,1 - 50,0 7,9
50,1 - 55,0 10,1
Szórás -s ±23,6 60,0
55,1 - 4,5
Relatív szórás 37,4 % 60,1 - 65,0 6,2
65,1 - 70,0 6,7
70,1 - 75,0 6,2
75,1 - 80,0 6,2
80,1 - 85,0 8,4
85,1 - 90,0 6,2
90,1 - 95,0 10,1
95,1 -100,0 5,6
Relati v gyakoriság,% 17. á b r a
A LL/C V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K ELOSZLÁSA
Szazalekpont
10 20 30 40 50 60 70 90 too
elegtelen | elégséges | közepes | jó J,^"
es |
0 26,4 50,0 73,6 92,2 100
100
16. tábla 15., tábla Eloszlás

A Il/D változat összefoglaló
adatai 5&pont Tártuló / % /
0,0 - 5,0 0,0
A tanulók száma 209 5,1 - 10,0 5,3
10,1 - 15,0 3,5
Átlag x 52,8 15,1 - 20,0 2,9
20,1 - 25,0 5,3
intervallum - ±3,8 30,1 - 35,0 6,5
35,1 - 40,0 5,3
Pontossági 40,1 - 45,0 5,3
követelmény ±7,3 % 45,1 - 50,0 7,6
50,1 - 55,0 3,5
Szórás —s ±25,7 55,1 - 60,0 4,7
60,1 - 65,0 7,6
Relativ szórás 48,8 % 65,1 - 70,0 10,0
70,1 - 75,0 . 4^7
75,1 - 80,0 !,7
80,1 - 85,0 6,5
85,1 - 90,0 ^7
90,1 - 95,0 3,5
95,1 - 100,0
Relativ gyakoriság,% 18. á b r a

20
18-
A II/D V A L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K ELOSZLÁSA
16-
100
|telein | ' e 9 s g e s
e s
| közepes | JO jeles
0 13,5 39,3 65,1 90,9 100

101
19. abrvi
A II/A VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

Százalék
0 10 20 30 40 30 60 70 80 90 100
Ml szófaT
f önevet helyettesit
1. N É V M Á S D E F . ( R E P R . ) E m e l l é k n e v e t helyette"siT
számnevet neiyettesr£
főneveket
- MUTATÓ NEVMAS DEF. mellekneveket
(KIÉGJ számneveket
üyét
elyükre 3 Q T
3. T O L D A L E K O L A S ükét
verseny höz 54,3
Visszaható
4.NÉVMÁSOK BES. vonatkozó 53,2
mennyi? (nana?)
melyik? 38,8]
5. K E R D E Z E S NEVMASSAL
kik?
TnTTT 66,5
övek JLIJ
A SZAVAK HELYETT. BIRT. enyéim 63 j
Ü
- NÉVMÁSSAL ove j m
tied 72JT ,
7. B I R T . SZ.RAG? b i r tI.. s•z Jcani
a m . s zie i m 5 t , i l ó — b í r t , s z á m
ez-mutató 66,5 n
2 0 , 7 fo—amelynek1 v o n a t k o z ó
3öT9fe--minden: határozatlan
0. NÉVMÁSOK BES. (TABL.) t i t e k e t s z e m é l y e s 53,01
36,2 k^-akik = vonatkozó
4 9 , 8 k i - e b b e n •• m u t a t ó
egymást 6T7T
D MONDATKIEG.KÖLCSÖNÖS egymással" 7ÍJ1
NÉVMÁSSAL eQymasra 43.11
egymás 83,0
sítalpamat 62T2|
J NYELVHELYESSEGI HIBA- fülemet "84TÖ1
JAVÍTÁS 27,1 k>-féiiabon"
helyükön 65,41
-tÖK
Í4 SZEM£LYRAG FELISM. -e M U
' IGENEV VÉGEN •unk 29,3f
"uE— — 63,8
71,3
HATAROZATLAN NEVM. AL- Ke 62AJ
12. hármat
KOTÁSA „ A K A R " - R A L W J
négyet 3 2 , 4 1
ja S Z E M É L Y E S N E V M A ' S D E F . névmások 90,4
(KIEG.) [glszemélyek nevet 59,0 |
~ Ö í b 2b 30 40 50 6b 70 80 sb 100
102
20. ábra
A ll/B VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

Százalék
10 20 3 0 40 50 60 7 0 80 90 100
' . • • '
névmások .93,4 I
1. VISSZAHATÓ NEVM.DEF.(KIEG) önmagára" ~7p
m lanaz 78,6T
MUTATÓ NEVMAS A L A K V A L - ekkora
ekki "76/H
TOZATA uqgamennyi j m
o l y a n lf é l e 79,1
kenyere 70,9
torka 59,9
3. TOLDALEKOLÁS
tüdeje
epeköve 5872]
felelősök 73T1
KETTŐS S Z Ó F A J Ú SZAVAK felelősek "5271
4.
T Ö B B E S SZAMA vörösek 78,0
vörösök 79,1
20,9 k - a m e i y e T "
_ N Y E j - V H E L Y E S S E G I HIBA- a m e i y eit 3 5 , 2 1
b
- JAVÍTÁS akik "60?"
ami "46TT
ki - k é r d ő 5931
mit: kérdő 56,o|
6 . NÉVMÁSOK B E S . ( T A B L : ) iiy&n: mutató 54,91
38,5 k - a n n y i • m u t a t ó
2 6 , 5 M— ki = v o n a t k o z ó
• 42,9 M-magától: visszaható
verseit 57jTj
7. N Y E L V H E L Y E S S É G I HIBA-
JAVl'TÁS 48,4
te (higgy) 65,9
a IGEALAKOKHOZ SZEM. ök ( l e n n é n e k ) 66,5
NÉVMÁS én [ t e n n é k ) 4 6 , 2 |
ők ( t e n n é k 44,01
let 26,9
NEGY SZO F E L S , A M E L L Y E L "kettőt 26,91, ,
9- A F Ő N É V I I G E N É V S Z E - 2«, I H — h a r m a t
MELYRAGOZANDÓ 17,3 K - n é g y e t
t ssz.
z . lI . s z u
. , t ö b b b íi r t . 55,5
10. B I R T . NEVMAS B E S O R O - e s z .3. sz., egy b i r t .
LÁSA tsz.2.sz., BirTT ^ 4 8 , 4
tsz.2.sz.,tö w r . H+54,4
főnévre 87,9
II K É R D Ő N É V N . D E F . melléknévre" 87,9
(KIEG.) számnévre- 87,4
azt 48 JJ
SZAVAK, H E L Y . T A V O L R A olyant 43,4
MUT. N É V M Á S S A L annyit3f,3T
akkorát 36,31
13.V0N.NEVM. HASZN- 1őrizetett
1
l m oln d a t b a n > - 5 4 , 4•
10 20 30 40 SO 60 70 80 90 100
103
21:ábra
A ll/C VÁLTOZAT EREDMÉNYEI

Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
. NÉVM. NYELVJÁRÁSI A L . a "ázt ' 1
88,1 l
b öt 86,41
r
JAV. C 86,91
ti
a egyet 5541
_ HATÁROZATLAN NÉVMÁS b kettőt 49,71
2
- FELS. c hármat 48,61
d negyet 47,51
( ( a az 75,11
a FÖLÖSLEGES NÉVMÁS b olyan 84,71
TÖRLÉSE c ilyenekkel 91,0 1
d azokat 89,8 (
4. NÉVSZÓ „K"JELE a többes s z a m o t 78,01
a ilyen :kérdó 73,4|
b v a l a m e n n y i : n a t a r a z a t i a n 75,71
K NÉVMÁSOK BESOROLÁSA c a k i k : v o n a t k o z ó 503
(TÁBL.) d m a g a : visszaható 5 0 3
e abba-, m u t a t ó 54,8 |
f 39,5 H - amelyikből: vonatkozó
a naqy-iaí 53,11
b vendég-e-tek 65,0|
6. S Z Ó E L E M E K R E TAGOLÁS c tork-unk 62,5 l ,
d 37,3 K - birt. szemeiyraqok
t a tagadnunk 57,11
7 IGENEVEK SZEMELYRA- b el m e n n e d 59,31
GOZASA c tölállnunk 57,61
d adnia 46,31
fl BIRT. N É V M . D E F . a névmás 89,8 1
°"(KIEG.) b s z a m a t , s z e m e i y e t ; szamara 91,0 1
a magukat 63,3 l
fl NEVMASOKAT T Ö B B E S b önmaqukról 68,91
ö
- SZÁMBA c magatoknak 67,6 1
d visszaható 44,11
10 N Y E L V H E L Y E S S É G I HIBA- a peidanyt 75,7 |
b gazdájára 78,0 1
a ki 56,5 1
u VONATKOZÓ NÉVMÁSOK b amit 75,1 1
1
• BESOROLÁSA SZÖVEGBŐL c ahány 72,3 1
d amilyen 76,8 |
a bogarak 93,8 |
12. F Ö N E V E K T Ö B B E S S Z Á M A b terhek 81,4 1
c tavak 88,71
d falvak 87,0 1
a enyéim 48,61
13. T Ö B B B I R T O K K I E G . b tieid 47,5 I
c mieink 45,21
d öveik 47,51
0 1'0 2'0 30 40 k o 60 70 8 0 9 0 100
104
22. ábra
A II/D VALTOZAT EREDMENYEI

Százalék
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
nekem 68,4 I
hozzatok "72X1
1. N É V M Á S O K B E S O R O L A S A nálatok 62,7 |
személyes" 60,41
magát ~79,9l
MQNDAJ K I E G . V I S S Z A H A T Ó magukon 58,6 I
2. N E V M A S S A L
magamban" 63,31
magunkat 64,5
a KÖLCSÖNÖS NEVMAS névmás ~8*6~"|
d
- DEF. ( KIÉG ) egymasra 66,9
u g y a n e n n y i : közelre 7410
. MUTATÓ N É V M Á S O K B E S O - amolyan- távolra
ROLÁSA (TÁBL.) J
ugyanaz/távolra 60T4T
ekkora • közelre 53,81
47, K-esz.2.sz.,egy bírt.
n BIRT.SZEMELYRAGOS _46I7J4-es2.1.sz.,egy bírt.
SZÓK BES. ( T Á B L . ) ^ 8 > - e s z . 3 . s z . , egy b i r t .
26,0 oj+-tsz.3.sz,,egy birt.
6. F N . I N . - H E Z S Z E M . R A G ? 26 T K - e r t . s z e r i n t
HATAROZATLAN NEVMAS főnevet 84,0
7
DEF. (KIEG.) melléknevet 84,0
számnevet I z j J
a BIRT.SZEM. RAG birt.szem.,szám;birt.s23m F-71,0
a
- (RÁISM ) szem: ragos f n . i n é v 53,81
hányadikán? 90,5
K É R D Ő NÉVMÁS B E S .
ki? 87,6
(SZÖVEGBŐL) mi? 57,4
milyen; 90,3 I
övé 73,4 I
MONDAT K I E G . BIRT. N E V - tietek 57,4 |
10.
MASSAL mieink 52,1
övéik 46,2|
magad 60,9
„ VISSZAHATÓ NÉVMÁS RAG. maga 60,9
,f
- (TÁBL.) magunk 60,4
maguk 59,2
en "62J1
FÖLÖSLEGES NÉVMÁSOK én
12. U J J
TÖRLÉSE azF 58,0
Ö T MA]
mit-kéndő 52JT , ,
34,9N-azzal: mutató
NÉVMÁSOK BESOROLÁSA
13. az: mutató 5Ö3l
(TÁBL.) 29,6Jk-minöen.- határozatlan
12,4 k — m e il lyueekk :• v o n a t k o z ó
mafla-visszaható I—52,7
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
105
3« 3- Az eredmények témánlcén.t
A 23, ábrán láthatók az eredmények. A névmás definíció-

jának reprodukáltalása /á^ feladat/ újra megerősíti a definí-
ciók tanításáról leirt korábbi megállapításainkat: nagyon ke-
vesen adják meg a genust /l4,4 kiemelkedően jó viszont a
három megkülönböztető jegy tudása /88 #/, ..
A négy besorolási feladatban /Agj Bg, C^, D ^ / szövegben
szereplő névmásokat kellett táblázatban elhelyezniük a tanulók-
nak, Paszta ránézésre is mutatja a tábla, hogy gyenge az ered-
mény /átlagban a tanulók 46 %-a. végzi el jól a besorolásokat/,
és hogy igen nagy a szóródás, /Van olyan item, amelynek ered-
A NÉVMÁS FOGALMA,FAJAI
Oa nLx—
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
• . • . I • ~ • i i «
a 14,41 szófaj
b főnevet helyettesít 88,81
Af NEVMAS MEGHAT. c melléknevet helyettesít 88,3|
d s z á m n e v e t helyettesíit 86,7 |
a e z : mutató 66,5 |
b 20,7 k — amelynek:vonatkozó
* NÉVMÁSOK B E S O R O L Á S A c 3 0 , 9 k — minden • h a t á r o z a t l a n
* 8 CTÁBL.) d 33,0H— t i e t e k e t : személyes
e 3 6 , 2 k— a k i k • v o n a t k o z ó
f 2 9 , 8 H— e b b e n : m u t a t ó
a ki -, k é r d ő 59,31
b mit.-kérdő 56,01
r „ N É V M Á S O K BES0R0LASA c ilyen-* m u t a t ó 54,91
0 6
(TÁBL.) d 38,5 k - a n n u i - mutató
e 16,5 M— ki= v o n a t k o z o . .
f 42,9 m a g a t o l : visszaható
a milyen.-kérdő 73,41
b v a l a m e n n y i : h a t á r o z a t l a n 75,71
p c NÉVMÁSOK B E S O R O L Á S A c 50,3 4-akik-. v o n a t k o z ó
b 5
(TÁBL.) d 50,3 4- maqa: viss z a ható
e abba: mutató 54,8 l
f 39,5 K - a m e l y i k b o h vonaixozo
a kérdőd mit? 52,71
b 3 4 , 9 k— m u f a t ó : a z z z l
n NÉVMÁSOK B E S O R O L A S A c mutató: a z 50.3|
U
Ö(TÁBL.) d 29,6 k - határozatlan.'Diinden
e 12,4 k — v o n a t k o z ó :tne\yek
+ Visrzaható.-maga. 5 2 , 7 1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 9Q 100
106
menye 12,4 és van olyan, amelyiké 75,7

Hat névmásfajta besorolását végezték el a tanulók a fela-
datokban. Közülük öt fajtából többel is találkoztak munkájuk
során /visszaható, mutató, kérdő, vonatkozó, határozatlan/.
Meglepő, hogy az egyazon fajtába tartozó névmások besorolása
is jelentős eltéréseket mutat. Ha jól megfigyeljük, egyfajta
szabályszerűséget fedezhetünk fel ezekben az eltérésekben;
azt, hogy ugyanazon névmás ragtalan alakját könnyebben sorol-
ják be a tanulók, mint a ragozott vagy jelezett alakját. Egé-
szen szembeszökő e z . a jelenség a D^^ feladatban: a b és a c
itemben is az az mutató névmást találjuk; a b itemben az azzal
alakban, s ezt csak a gyermekek 34,9 %— a sorolja be jól, a c
itemben pedig a ragtalan az alak szerepel: ebben már 50,3 $-ulc
felismeri a mutató névmást. Ez a pszichológiában funkcionális
gátlásnak, funkcionális rögződésnek nevezett jelenség újból
arra figyelmeztet bennünket, hogy még az egyszerűnek mondható
felismerési müveletet is többféle variációban gyakoroltassuk.
Személyes névmás
/24, ábra/
A fogalom definícióját kiegészitéses feladatban kellett

Az
megadniuk a tanulóknak /A-j^/'. eddigiekkel szemben a genust
a legtöbben tudják: 90,4 Ez abból adódik, hogy a kiegészi-
téses feladatban kipontozott helye a genusnak olyan szöveg-
környezetben van, amely szinte kizárja a rossz válasz leHetvő-
ségét. Ezt tapasztaljuk különben az összes többi hasonló for-
májú definiáltatáskor is: mindenütt 9 0 % körüli a helyes megol-
dás. Ez a tény felveti azt a kérdést, hogy vajon érdemes-e
egyáltalán ilyen feladatot alkalmazni a teszten, hiszen egé-
szen minimális a • differenciáló ereje.
A D^ feladatban szövegből kellett kiemelni három névmást,
majd megnevezni a névmásfajtát; a 68 %-os teljesítmény jónak
mondható.
Más jellegű a Bg feladat; itt ragozott igealakhoz kellett
megfelelő személyes névmást hozzárendelni, Jól sikerült a két
első, egyszerűbb esetben /66 $/, de dilemmát okozott rögtön,
amikor formailag egybeeső, de számban, személyben és tranziti-
vitásban eltérő igealakhoz /''tennék11/ kellett a két lehető
107
24. ábra
SZEMÉLYES NÉVMÁS
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
• S Z E M É L Y E S NEVM. M É G H . a névmások 90,41
(KIEG) b szemeinek: n e v e t 59,o|
a te (higgy) 65,91
_ IGEALAKOKHOZ SZEME " b ök (lennének) 66,51
"8 LYES NEVMAS c é n ( t e n n é k ) 46.21
d ö k C t e n n é k ) 44,01
a nekem 68,4 1
b hozzátok 72,21
DF N É V M Á S O K B E S O R O L Á S A
c nálatok 62,7 |
d szemeiijes 60,4 |
i f 1 i 1 R
I i I i I iI '
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
25. á b r a
VISSZAHATÓ N É V M Á S
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
- VISSZAHATÓ NEVM.MEGH- a névmások 9á,4l
(KIEG.) b önmagára 79,7 |
A4NEVMAS BESOR. a visszaható
1
a maqát 79,9 |
P. M O N D A T O K K I E G . V I S S Z A - b maqukon 58,6 |
Ü
2 HATÓ NÉVMÁSSAL c maqamban 63,31
D maqunkat 64,5 1
a maqad 60,9
N 4 I VISSZAHATÓ NÉVMÁS RAG. b maga 60,9
c magunk 60,4
d maquk 59 2 1
DF3 N É V M Á S O K B E S . (TA'BL.) f maqa 52,7
B B N É V M Á S Ö K BES. (TÁ'BL.) maqátói 42,91
i
C 5 N É V M Á S O K B E S . (TÁBL.) D maga 50,3 1
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
26. á b r a
KÖLCSÖNÖS NÉVMÁS
Százalék
0 10 20 3 01 40 501 60 70 80 90 100
1 1 ' ' ' ' ' - ' • '
r»_ K Ö L C S Ö N Ö S N É V M Á S M E G H . a n e v m a s . 87,6 1
ü
3(klEG.) b egymásra 66,91
a eqymást 61,7 1
A a MONDATKIEG. KÖLCSÖNÖS b egymással 71,8 1
M 9
NÉVMÁSSAL c eqymasra 43,1 1
d egymás 83,0 |
0 ** 10 20 1 30
1 40
1 501 601 70 1 80 1 1 90
1 100
108
névmást hozzárendelni: az eredmény csupán 45 %-oa. Az egészen

biztos tudáshoz a z ilyenféle "beugrató" feladatok g y a k o r o l t a -
tása is hozzásegíthet.
Visszaható névmás
A 25. ábra adatai szerint jól tudják a tanulók a definí-

ciót, kielégítően helyezik el a visszaható névmás különböző
számú és személyü alakját táblázatban; hasonló szinten egészí-
tenek k i mondatokat megfelelő n é v m á s ! alakkal. - A b e s o r o l á s -
ban viszont a már korábban jelzett jelenség látható.
Kölcsönös névmás
/2ó. ábra/
A definíció tudása hasonló a z előzőkéhez. Egészében jó

tudást mutat az a feladat is / A ^ / , amelyben mondatokat kellett
kiegészíteni kölosönös névmással /Ó5 %/. Érthet etlennek tűnik
viszont, hogy miért sokkal gyengébb az eredmény / 4 3 # / a z
egymásra alakkal való kiegészítésben. Talán azért, m e r t a név-
más kipontozott helye a mondat elején van, és Így n e m előzi
meg "hívójel"-ként ható szövegrész? - Lehetséges, h o g y ilyen
apróság is zavarja a hatodikos gyerekeket?
Mutató névmás
Elég sok feladatban ellenőriztük a mutató n é v m á s tudását

/27. ábra/; az átlagos eredmény jó közepes / ó l %/. Ellenben
nagy az ingadozás, a z eredmények szóródása / 3 1 - t ő l 9 0 %-lg/.
A már "A névmás" c, témánál jelzett problémákon k i v ü l csak

néhány, az.ismeretek mozgékonyságára, mobilitására vonatkozó
észrevétel kívánkozik ide.
E<gy feladatban / B ^ / négy mutató névmás k ö z e l r e , ill. tá-
volra mutató alakváltozatát kértük u g y , hogy a táblázatban ad-
va volt a "közelre mutató" és a "távolra mutató" megjelölés a
két oszlop fejrészében, és soronként el volt helyezve egy-egy
névmás a megfelelő helyre; az üres rovatba a párját kellett b e -
írniuk a tanulóknak. Minden lehető "hivójelet" megadtunk tehát
a kitöltéshez. A tanulók háromnegyede meg is oldotta. /Kérdéses
109
27. ábra
MUTATÓ NEVMAS
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
főneveket 90,9
A MUTATÓ N E V M A S MEGHAT. meiiekneveEer 90,9
* 2
(KIEG.) számneveket 90,9
ugyanennyii=•közelre
közel n w
n MUTATÓ NÉVMÁSOK B E S O - amolyan 'távolra KÖT
ROLÁSA ( T Á B L ) ugyanaz-távolra
e k k o r a : közelre 5 3 , 8 f
ez 66,5|
Aa ebben 493Í
ilyen 54,9|
NÉVMÁSOK B E S O R O - BG annyi 1851
LÁSA (TÁBL.) Ü5 abban 1
azzal 34,9
az 5031
m anaz 78,6
p_ MUTATÓ N É V M Á S O K ekloora 76,9
° 2 ALAKVÁLTOZATA ugyanennyi 72,01
olyanféle 79,1
azt 48,4 |
SZAVAK HELYETTESITESE olyant 43,4
MUTATÓ N É V M Á S S A L annyit 3 1 , 3 1
akkorát 3 6 3 ]
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
28 á b r a
BIRTOKOS NEVMAS
Százalék
2p 3,0 4p 50 50 7p oo gp 100
r\ BDlI l<
R TI.. n
NÉt VMÁS MEGH. főnévi 89,8 |
b8 ( K I E G . ) s z á m á t és személyét számára 91,01
t s z . I . s z . , több birt. 55,51
BIRT. NÉVMÁS B E S O R O L Á S A e s z . 3 . s z . , egy b i r t . 61,5 .
BtO(TABL.) 48,4 K ~ t s z . 2 . s z . , e g y birt.
tsz, 2 . s z . , t ö b b birt. K-54,4
övek zSEÍ
SZAVAK HfcLT
A OUVYnN H E L YtE TIITCE S I T E S E enyéim 63,1
° BIRT.NÉVMÁSSAL övé 76,1
tied 72,8
ove 73,4
MONDAT K I E G . BIRTOKOS tietek 57 4 |
DlONÉVMÁSSAL
mieink 52,1 J
övéik 46,21
0 TE 20 30 4D 5b 60 75 55 90 100
110
persze, hogy egy ilyen könnyű feladatnál ez jó arány-e?/

Lényegében ugyanezekkel a tényezőkkel volt dolgunk a
D^ feladatban is; a táblázat szerkezete is azonos. Az eltérés
annyi csupán, hogy egyetlen névmás sincs elhelyezve a táblá-
zatban, hanem fölötte megadott négy névmást kellett elhelyez-
niük benne, a jellegnek megfelelően a "közelre mutató", ill.
a "távolra mutató" rovatba. A hívójel tehát eggyel kevesebb,
mint az előbb ismertetett feladatban: nincs adva.a besorolandó
névmások alakváltozat-párja. - Az átlagos megoldási arány
10 #-kal gyengébb, mint az előbbi feladatnál.
Még kevesebb hívójel birtokában oldandó meg a B ^ jelzésű
feladat. Tulajdonképpen egyetlen feltétel birtokában /távolra
mutató legyen a névmás/ kellett megoldaniuk a tanulóknak adott
szavak, ill. kifejezések helyettesítését mutató névmással. S
ez csupán 40 $-nak sikerült.
A következtetés magától adódik: minél önállóbb tevékenysé-
get kiván a feladat, annál gyengébb az eredmény.
Birtokos névmás
A 28. ábra diagram-oszlopai elég erősen hullámzó teljesít-

ményt tárnak elénk. A kiegészitéssel kért definició-elemeket
/a ráismerés szintjén/ a tanulók 90 %-a tudja,
A B^Q jelű táblázatos besorolási feladatban ragozott név-
mási alakokról kellett megállapítani a birtokos számát és sze-
mélyét, valamint a birtok számát. 55 %—os átlaggal sikerült.
Az Ag-os feladatban a névmással helyettesítést 71 #-os
átlaggal végezték el, - E feladat logikája sok hasonlatosságot
mutat a mutató névmások mérésére alkalmazott B ^ feladattal.
Az eredmény azonban erősen eltérő. Dinek oka az lehet, hogy az
ott emiitett logikai feltétel miatt több logikai lépésből épül
fel a megoldás menete, több elágazással és döntéssel, ami a
hibalehetőségek számát is növeli,
A mondatkiegészités birtokos névmással / B ^ Q / elemről
elemre csökkenő teljesítményt mutat. A magyarázat az lehet,
hogy egyre több tényező figyelembe vételével oldhatók meg: az
elsőben egy birtokost és egy birtokot jelölő névmást, a máso-
dikban több birtokosra és egy birtokra utalót, a harmadikban
és a negyedikben pedig több birtokost és több birtokot kifeje-
111
ző névmási alakot kellett alkai mázni.
Kérdő névmás
A 29. ábrán bemutatott eredményekhez kevés megjtegyzést

kell füznünk: egyenetlenségeik ellenére kielégítőknek mondha-
tók.
Az ismeretek alkalmazását mérő feladatokról kell csupán
szólnunk. Az A„ jelű feladatban feltűnően kevesebb tanuló kér-
dezett sikerrel a melyik névmással
/38,8 a többi 70 % kö-
rüli arányával szemben/, A magyarázat az lehet, hogy ez eset-
ben személyre utaló kijelölő jelzőre /ez a gyerek/ kellett
kérdezni, Így sokan a ki? névmást használták. - A D^ feladat-
ban viszont az okozhatott volna dilemmát a bizonytalanabb tu-
dásu tanulóknak, hogy az egyik mondatban a ki? névmással együtt
a ki igekötő is szerepel az igétől elválva, de ennek nem "ug-
rottak be" a tanulók /87,ó % a jó megoldás/,. A másikban pedog
a mienk birtokos névmás jelzői rövid alakban /a mi feladatunk/
szerepel a mi? kérdő névmással együtt. Ez a második alaki
egyezés azonban a tanulók majdnem felét zavarta meg, feltehe-
tően azért, mert itt az alakjában azonos két szó szófajcsoport-
ja is egyezik: mindkettő névmás.
Vonatkozó névmás
Az ennek tudására vonatkozó problémákat már korábban je-

leztük, utalván arra, hogy itt térünk ki rájuk részletesebben.
Ha csupán a 30. ábrát nézzük, nem tűnik rosszabbnak az
eredmény, mint a többi névmás tudásáé; a helyes megoldások
átlaga 65 Ha pedig csak a besoroló féladat elemeinek ered-
ményé tlagát tekintjük, ez még jobb: 70 - A 23. ábrán fel-
tüntetett három besoroló feladatban összesen hat vonatkozó
névmás szerepelt. Ezek megoldási átlaga 29 - Honnan szár-
mazhat ez az erős eltérés? - És hogyan jön létre ez utóbbi
esetben az egyes elemek megoldási aránya közötti nagy különb-
ség?
A két kérdésre két feltételezhető okkal válaszolhatunk.
Az egyik az, hogy azokban a feladatokban különféle név-
mások sorolandók egy hosszabb szövegből a táblázatban feltün-
tetett névmásfajokhoz, azaz szerteágazó tevékenységet, eroseb-
112
29. á b r a
KERDO NEVMAS
Százalék
O 10 20 30 40 50 60 70 80 80 100
a főneyre 87,9
Q l i KÉRDŐ NÉVMÁS MEGH.
b melleKnévre 87,9
ö
» (KIEG.) c számnévre 87,4 1
a mennyi? (hány?) 76,1 J
b melyik? 38,81
A 5 K É R D E Z É S NÉVMÁSSAL c kik? 73,9 I
d mit? 66,5|
a hányadikán? 90,5 |
KÉRDŐ NÉVMÁS BESOROLÁSA b k i ?
00
n
U
9 SZÖVEGBŐL c mi? 57,4|
d milyen? 90,31
D13NÉVMÁS BESOROLÁSA (TA'BL.) a m i k ? 52,7|
10 20 30 40 50 5 0 70 80 90 100
30. á b r a
VONATKOZÓ NÉVMÁS
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 BO 90 100
B13 VON.NÉVMÁS HASZN. összetett mondatban H-54,4
ki "56^1
p ^ VONATKOZO NEVMAS BESO- amit 75,1
ROLÁSA s z ö v e g b ő l ahány 72,31
a m i l yuer
en 76,8
A 4 NEVM. BESOROLA'SA v o n amt k o z ó 53,2]
D13 N É V M Á S 12,4 k - melêk
0 10 20 30 40 5 0 60 70 80 90 100
, , 31. á b r a
HATAROZATLAN NEVMAS
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
HATAROZATLAN NEVMAS főnevei 84,0
0 7 MEGH. (KIEG.) melléknevet 84,0
számnevet 7*3 f
egyet 55,4)
p 0 HATAROZATLAN NEVMAS kettőt 49,7 j
^ FELSOROLÁSA hármat 48.6J
negyet "4*51
éT j m
• HATAROZATLAN NEVMAS A L - 62,8
a,2
K O T Á S A „ A K Á R " ELŐTAGGAL hármat 47,1
négyet 32~aT
P13NÉVMÁSOK BESOR. ( T A ' B L T 29,6 K — h a t á r o z a t l a n , s z á m n é v i
Ő 10 20 30 40 Éo 60 70 80 9b 100
113
ben megosztott figyelmet tételez fel a helyes megoldás. A 30.

ábra C ^ jeJü feladatához a mérőlapon ezt az utasitást kapták
a tanulók: "Karikázd be az alábbi közmondásokban a vonatkozó
névmásokat I" Vagyis az utasítás maga tereli az egyetlen prob-
lémára a figyelmet, s igy, kevesebb tényezőre koncentrálván,
kisebb a hibázási lehetőség és esély is. Ráadásul a szöveg,
amelyből ki kell emelni a vonatkozó névmást, egymástól függet-
len mondatokból áll, amelyek szerkezete a vonatkozó névmások
tipikus előfordulását tartalmazó, kéttagú összetett mondat.
A vonatkozó névisások egyéb névmások közül történő kieme-
lésekor-besorolásakor az eredményekben mutatkozó eltérések pe-
dig onnan adódhattak, hogy egyes esetekben nem a szabályos
alakban /mutató névmás! előtag+kérdő névmási utótag/, hanem
kérdő névmással egyező alakban fordulnak elő. Ilyen esetekben
a leggyengébb az eredmény is; lásd: Bg feladat e^ item; ki
/az aki helyett/, 16,5 D^ feladat e^ item: melyek /az
amelyek helyett/, 12,4
Ez a magyarázat persze további, kísérleti jellegű vizsgá-
latokkal lenne megerősíthető, ill. elvethető.
Határozatlan névmás
A 31.' ábra oszlopdiagramja mutatja az elért szinvonalat,

A három feladat 11 elemét a tanulók 60 %—a. oldotta meg jól.
Az erős közepes átlag elsősorban annak köszönhető, hogy a ki-
egészitéses feladatban számonkért definícióban a három megkü-
lönböztető jegyre a tanulók többsége /8l % / ráismert /D^/.
Egy feladatban /Cg/ négy határozatlan névmás felsorolását
kívántuk. Ez az egyszerű reprodukálás a tanulók felének sike-
rült, ami kevésnek minősülhet. Igaz, a tananyagcsökkentő uta-
sítások, de egyéb, elméleti munkák is hangoztatják, hogy a
memorizálás redukálható. Éhnek érdekében az ilyen jellegű fel-
sorolásoknak nem sok létjogosultságuk van. Felfogásom szerint
azonban a vizsgált feladat csupán azoknak jelenthet puszta
reprodukciót, akik mechanikusan próbálták megtanulni a hatá-
rozatlan névmásokat. Az a tanuló viszont, aki gondolkodva ta-
nul /mondhatnók: gondolkodva tanulásra tanítanak/, az olyan
lényeges információkat jegyzi meg, mint amit a tankönyv 53.
oldalán /bekeretezéssel kiemelve/ találunk: "A legtöbb hatá-
114
32. ábra
TOLDALEKOLAS; S Z Ó E L E M E K R E TAGOLAS
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
A7BIRT. 5Z.RA67" b i r t o k o s száiTMzenis 1 « - 5 1 , 1 birt.szám
D3BIRT.5ZEM.RAG (RÁlSM.) birt.szem.,száfn•, birt.szám H - 7 1 , o
s z e m . r a g o s f n . igenév h — 5 3 , 8
C 4 MEVSZÖ „ K " J E L E többes számot 78,01
Dg FN.IN.-HEZ 3 Z E M . R A G T 26,6 h - e r t . szer i n t
füvét 62,81
helyükre 3831
A3 TOLDALEKOLAS k ö t e i e s sj e g ü k e t H 2 J
verseng z f l k h ö z 54JY
kenyere lom
torka M 7 U
B3 TOLDALEKOLÁS
tüdeie
epeköve 58,2 |
4 7 , 3 fc-esz. 2.szerri., egy birt
BIRT.SZEMELYRAGOS SZOK 4" i6y,.'
7wKr--*e s z . 1 1
s.zOÍ
e.m
C11. 1, .,
egy cyybírt
UII L .
U 5
B E S . (TÁBL.)
4t«j,u
3 , 8 Kr»- eis-d z*..3.• s ->(-<-iiicyy
z e m . , eou b í r t .
26,0K— 4 t -s rr V, sTIz ecTom
m . , e gay/,11bk: í r tn+
.-
t a Q a d n ü n5k W ) '
N7 IGENEVEK SZEMELYRA- el m e n n e d H 3 l
' GOZÁSA állnunk 57^67
adnia "463T
magukat 63;3|
P n NEVMASOKAT TÖBBES önmagukról 68,9
L
9 SZAMBA magatoknaF 67,6 I
v i s s z a h a t ó 44,1 I
bogarak 93,8 1
terhek 81,4
C12 F Ő N E V E K T Ö B B E S SZÁMA
tavak 88,7
falvak 87,0 |
nagu-jai 53,1 I
vendéq-e-tek 59^1
C6 S Z Ó E L E M E K R E TAGOLAS
tork-unk 57,6 I
4 6 , 3 K— b í r t . s z e m é l y r a g o k
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
115
rozátlan névmás olyan összetett szó, amelynek előtagja az

akár-, bár-, minden-, se-, sem-, vala- szó, utótagja pedig
kérdő névmás." - Az ilyen tanulónak elegendő egyetlen kérdő
névmást tudnia, hogy azt a felsorolt előtagokhoz kapcsolva
akár a kívántnál több határozatlan névmást tudjon felsorolni.
Igaz: az ilyen tanulóval szemben "igazságtalan" a mérés: csak
azt mutatja az eredmény, hogy repródukálni tudja az ismerete-
ket, holott valójában ő a reprodukálásnál magasabb szintű gon-
dolkodási tevékenységet végzett, s ezt az adható pontszám mi-
att ugyanannyira értékeljük, mint annak a teljesítményét, aki
pusztán mechanikus emlékezetbe vésés alapján reprodukál. - Ez
a tény bizony még megoldatlan mérésmetodikai problémákat je-
lez. /
Az egyik feladat /Aj^g/ négy határozatlan névmás alkotá-
sát kivánta az akár- előtaggal- Az eredmény világosan látható;
ahogyan növekszik a megalkotott névmások száma, ugy csökken a
helyes megoldást adók aránya. A. csökkenés mértéke az elsőt és
a másodikat jól megoldók között 8,5 a második és a harma-
dik helyes megoldása között 15,9 végül a harmadik és a ne-
gyedik közötti csökkenés mértéke ezzel nagyjából azonos:
14,7
A teljesség kedvéért megemlítjük még, hogy a 23. ábrán
ismertetett feladatokban összesen három határozatlan névmást
kellett egyéb fajtájú névmások közül kiválogatniuk a tanulók-
nak. Ezt a besorolási feladatot 45 %-os átlaggal végezték el.
Összességében tehát korántsem kielégítő a határozatlan névmá-
sok tudása.
Toldalékolás, szóelemekre bontás

/32. ábra/
Az e feladatokkal vizsgált tényezők elemzése tulajdonkép-

pen a megfelelő szófajok eredményeinek a bemutatásához kíván-
kozna. Hogy mégis külön tárgyaljuk őket, ez részben azért van,
mert a tantérv és a tankönyv is külön témaként kezeli, más-
részt azért, mert a problematika áthatja-átfogja az összes
névszót; az egyes névszók tudásának bemutatásakor, széttagol-
va, nem kaptunk volna átfogó képet róla.
Néhány tény és szabály tudását a ráismerés, ill, a repró-
116
dukálás szintjén mértük. - Rákérdezéssel reprodukál tat i uk # j

dául, hogy mit fejez ki a birtokos személyxag /X,/; helyes vá
laszt a tanulók 51 adóit. Ugyanezt a tényt egy másik, fe-
leletválasztásos feladatban /Dg/ a ráismerés szintjén kértük
számon; az eredmény: 71 % tudta. - A tanulók 76 %-a. tudja,
hogy a k a többes szám jele /Cj^/. - Repró dukálniuk kellett
azt a tényt is, hogy mikor vesz föl a főnévi igenév személy-
ragot /Dg/: ezt csak 26,6 % tudja, Éhnek a z elméleti ismeret-
nek az emlékezetben tartása nem fontos, h a a megfelelő nyel-
vi szituációban helyes alakot tudnak használni. A C^ feladat
eredménye azt mutatja, hogy a gyakorlati alkalmazást kétszer
annyian tudják, mint az elméletet. Az 55 $ körüli teljesít-
mény persze csak az elméleti tudás 26 ához képest jó !
A többi feladat közül az egyik /Cg/ analizáló tagolást s
az elkülönített ragok besorolását követelte meg. A tagolás
60 nak, a besorolás 37 nak sikerült. Hasonló az ered-
mény tehát a korábbi analóg szerkezetű feladatokéhoz: az ope-
ratív müveletket sikeresebben végzik, mint a kognitívokat.
További négy feladat tartalmazott átalakítási müveleteket
/ C 1 2 , C 9 , B^, A 3 / , egy feladat pedig besorolást/D^.
Közülük a szótövet változtató négy főnévnek /bogár, te-
her, tó, falu/ többes szám jellel való ellátása nem okoz na-
gyobb nehézséget: közel 90 # a helyes megoldás; csupán a
terhek alakot találják meg kevesebben, valószínűleg a hangát-
-vetés miatt.
Felépítését tekintve a C^ feladat némi rokonságot mutat
a Gg-réval: három eleme operatív müvelet, egy pedig besorolá-
si feladatot tartalmaz, A három ragozott névmás többes szá-
mának megalkotását jóval gyengébben végzik a gyerekek, mint a
főnevek többes szám jelzését; a besorolás a névmáskategóriába
ennél is kevésbé sikerült.
Az utolsó két toldalékolási feladat közül a B^ az egysze-
rűbb, mivel csak birtokos személyragozni kellett négy főnevet
/igaz, ezek töve a ragozáskor változik/; az A^ feladatban
viszont a szövegkörnyezet által involvált birtokos személy-
raggal és tárgy-, ill, határozóraggal kellett ellátni négy
főnevet. - A négy elem helyes megoldásának átlaga szinte tel-
jesen azonos a két feladatban; az eltérés abban mutatkozik,
hogy a kétféle toldalékolást kivánó A ^ feladatban jóval egye-
netlenebb a teljesítmény /38,3-86,7 $/.
117
33. ábra
N Y E L V H E L Y E S S É G
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
. • i i 1 i, i i i
a sítalpamat 62,2 r
A NYELVHELYESSÉGI HIBA- b fülemet 84,0 1
JAVÍTÁS c 27,1 M-féllábon
d helyükön 65,4 1
a 20,9W-amelLiet
D NYELVHELYESSEGI HIBA- b a m e l y e t 35,2 1
Ö
5 JAVÍTÁS !
c akik 60,41
d ami 46,7 |
„ NYELVHELYESSEGI HIBA- a verseit 57,71
°7 JAVÍTÁS b gyerek 48,4 1
N É G Y SZÓ F E L S . , A M E L L Y E L a 26,9 « - egyet
D- A FŐNÉVI IGENEV SZEMELY- b 26,9 «— k e t t ő t
c 21,1 K - n a r m a t
3
RAGOZHATÓ
d 17,3 h - négyet
a ezt 88,1 |
p. NEVM. NYELVJÁRÁSI AL.
b öt 86,4 1
L 1
JAV. c ti 85,9 í
a az 75,1 |
g, F Ö L Ö S L E G E S NÉVMÁS b olyan 84,71
3
TÖRLÉSE 0 ilyenekkel 91,0 |
Á azokat 89,8 |
NYELVHELYESSÉGI HIBA-. a példányt 75,71
C
!0JAV|'TA'S b gazdájára 78,0|
a in 62,1 1
N FÖLÖSLEGES NÉVMÁSOK b én 81,1 1
D
I2TÖRLÉSE c azt 58,0 1
d öt 60,4 1
a felelősök 73,1|
N KETTŐS S Z Ő F A J Ü SZAVAK b felelősek 62,1 1
TÖBBES SZÁMA c vörösek 78.0 |
d vörösök 79,1 I
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
118
Nyelvhelyesség
A 33* ábrán közöljük az eredményeket megjelenítő oszlop-

diagramot.
Három feladatban ellenőriztük /á-^Q, B^, C^Q/ az egyes és
többes szám helyes használatát. Az eredmény kielégítő. Csupán
azt tudják nagyon kevesen /27,1 %/, hogy a magyar felfogásnak
megfelelően a páros testrészek együtt alkotnak egy egész szer
vet, s ha az egyikről vein szó, az csak fél szerv /ájQ feladat
c item/.
Jó a kettős szófaju szavak értelmezése is /B^ feladat/.
Igen jól tudják hatodikosaink az ezt, őt, ti névmás! ala-
kok helyes használatát /87 $/, ós kielégítő annak a gyakorla-
ti ismerete, hogy mikor fölöslegesek a névmások /O^j ^12
dat/ Gyengék viszont a vonatkozó névmás alkalmazásában /B^/;
különösen bizonytalanok az ami és az amely használatában.
Alig akad közöttük, aki olyan szavakat tudna felsorolni,
amelyek mellett a főnévi igenév személyragozandó /B^/; ezek
emlékezetbe idézése fölösleges is /a tananyagcsökkentő uta-
átás a tanárra bizza ennek tanítását/. Az viszont kívánatos
lenne, hogy a gyakorlatban ne tévedjenek.
119
II. FEJEZET
Az "E&yéb szófajok" cimü tematikus egység
1- A tematikus egység ismeretanyaga

/Tartalmi - szerkezeti elemzés/
A tanítandó témákat a tankönyv Így jelöli:
A határozószó
A határozószók helyesírása
A határozói igenév
A névutó
A névutók helyesírása
Az igekötő
Gyakoroljuk az igekötők helyesírását!
A névelő
A kötőszó
A módositó szó
Az indulatszó
A fogalmak strukturáját a 34. ábra mutatja be.

Néhány szavas magyarázat kívánkozik az ábrához,
a / Nem szokás az egyéb szófajokat a két feltüntetett rend-
szerfogalom /jelentés, funkció/ szerint csoportosítani Ennek
talán az az oka, hogy a logikai felosztásban-rendszerezésben
az "egyéb" kategóriába kerülnek általában a rendszertanllag
tisztázatlan elemek Itt azonban egészen más a helyzet: az
"egyéb szófajok" elnevezés nem a rendszertani bizonytalansá-
got jelzi, hanem azt, hogy nincs megfelelő szavunk /terminus
technicus/ e csoport megjelölésére.
b / Az "egyéb" kategóriát a nem teljes felosztásban szokás
használni annak jelzésére, hogy a felosztás felsorolt tagjain
kivül továbbiak is vannak vagy lehetnek, amelyeket azonban az
adott esetben - különböző okok miatt - nem indokolt vagy lehe-
tetlen feltüntetni, /Pl. Nem célszerű terhelni velük az olva-
sót-hallgatót, mert nélkülök is megérthető a rendszer lényege,
vagy mert még fel nem fedezett elemek helyét-létét jelezzük ve-
le, de amelyek szükségszerű létezését éppen a rendszer logikája
120
32. ábra
rjHeiynatarozo szó
jldöhatározó szö~|
r HATÁROZÓSZÓ +{RELACIO)
HMódhatározó szó I
-|>bgyepnatározó5zó|
HATAROZOI H Mód határozói"

IGENEV >{RELÁCIÓ}«
4 Időhatározói
r{3ELENIÉl)
H Hely határozói
NEVUTO ^{RELÁCIÓ}- [Idő határozói
-iEgyéb körűim.hat.
INDULATSZÓ
EGYEB
SZÓFAJOK
NEVELŐ
n CIÓ r i fIiHatározat lan
H Perfektuáló I
" T Í A V VÁLTOZÁS
Á
- IGEKÖTO « H l r á n y t jelölő
J l JELLEGE
JELLEGÉ
H.TUNKCIÓi) -jErtelemmódosító
H MONDATRÉSZEKET KAPCSOLÓ
- KÖTŐSZÓ
HTAGMONDATOKAT KAPCSOLÓ
[H B i z o n y o s s á g o t k i f l
H Bizonytalanságot kifj
MÓDOSÍTÓ- A VÁLTOZÁSj
I Tagadó
SZÓ JELLEGE
-RMTZR ]
-I Kérdő
121
mutatja stb,/
Pedagógiai szempontból a tudományos rendszerben való gon-
dolkodás képességének kialakítása, ill. fejlesztése céljából
érdemes ezt a kategóriát is elhelyezni a felosztáskor. Esetünk-
hen a határozószó fajainak a felsorolásában azért is indokolt
ez, mert a tankönyv a megtanulandó információk között /tipográ-
fiai eszközökkel is kiemelve/ adja ezt a tényt: "Leggyakoribb
fajtája a hely-, az idő— és a módhatározószó." /69#o./ Emiatt
a tanulókban hiányérzet támadhat: ha ezek a leggyakoribbak,
akkor melyek a kevésbé gyakoriak? - milyen fajtái vannak még?
c / A tanulóknak természetesen nem tanítjuk a hatodik osz-
tályban a reláció, determináció, funkció szavakat a felos ztá-
si alap megnevezésére, de értelmezve-kifejtve megadhatók e
felosztási alapok is.
d / Csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy nem szükséges
ismételten feltüntetni a felosztási alapot, h a az általa lét-
rejött részhalmazt ugyanazon felosztási alap szerint - "mély-
ségben" - tovább bontjuk. Ezért nem neveztük meg a kötőszó két
részhalmazra osztásánál /mondatrészeket, ill. tagmondatokat
kapcsoló/ a felosztási alapot, mert ugyanaz /funkció/, mint
amely alapján az egyéb szófajok csoportjába soroltatik a
kötőszó.
Ezek után következzék a tanítandó fogalmak tulajdonságait
tükröző tények számbavétele.
Már a kezdet kezdetén adódik egy probléma; az egész tema-
tikus egységet megnevező halmazfogalomról /egyéb szófajok/
egyetlen tényt sem közöl a tankönyv. Implicite persze vannak
ilyenek, mint a róla alkotott létitélet, hogy ti. léteznek
egyéb szófajok az igék és a névszókon kívül; hogy az egyéb szó-
fajok csoportjába tartozik a határozószó, a kötőszó stb,, de
persze ezek épp olyan egzisztenciális Ítéletek, mint az egyéb
szófajok létére vonatkozó; ezeket viszont nem szokás feltün-
tetni, mert evidensek, így hát a fogalmakra vonatkozó taní-
tandó tények számbavétele hiátussal indul.
I. EGYÉB SZÓFAJOK /
122
-1.- a cselekvés körülményeit határozza meg

-2.- leggyakoribb fajtája a hely-, idő- és
módhatározószó
-3.- a fenn helyhatározószó
-4,- az itt helyhatározószó
-5.- a hol? helyhatározószó
-6,- az ahonnan helyhatározó szó
-7.- a valahová helyhatározószó
•-8.- a holnap időhatározószó
-9.- az akkor időhatározószó
•10.- a mikor? időhatározószó
II. • 11,- az amióta időhatározószó
HATÁROZÓSZÓ- -12,- a bármikor időhatározószó
-13.- az inkább módhatározószó
•l4,- az ugy módhatározószó
-15,- a hogyan? módhatározószó
-16,- az ahogyan módhatározószó
-17.- a sehogy módhatározószó
-19.- a beljebb fokozott h.
Ll8.- némelyek -20.- a kijjebb fokozott h.
fokozhatok
-21,- a z idébb fokozott h.
«-22- a hamarabb fokozott h.
-1.- határozószó
III.
HATÁROZÓI
[ 3.- -va, -ve képzővel
4.- -ván, -vén képzővel

IGENÉV
-5«- állapotot jelöl

-6,- időt jelöl
Megjegyzés i Az 5. és a 6, tény nincs kifejtve -a tankönyvben.

Az ál lapot-funkciót egy nyelvhelyességi szabálybanj az ido-
funkciót pedig az egyik gyakorlatban adja meg. Nehezen érthe-
tő, miért vonakodnak a három határozói igenév /uiód-, állapot-
időhatározói/ expressis verbis megjelölésétől: nem "haladná
meg a gyermekek életkori sajátosságának megfelelő szintet";
csupán egyszerűbb lenne a megértés, könnyebb a gyakorlás.
123
— 1 . - szó
r-3.- a oselekvés helyét
- 2 . - névszóval együtt 1-4. - a cselekvés idejét
•-5.- a cselekvés egyéb kii-
rülményét
— 6 , - többnyire ragtalan névszóhoz
r8.- utána
— 7 . - határozóragos név-
szóval
-9.- előtte is
XV.
-11.- a névutó személyragot kap
NÉVUTÓ
- 1 0 . - személyes
névmással •12.. - a névmás a személy hang-
súlyozását fejezi ki
-13.— egybe Írjuk a névmással
r-15.- hol? kérdésre

-16.- honnan? kérdésre
-14.- soknak há- •17.- hová? kérdésre
rom alakja -
van -18.- alatt: hol? kérdésre felel
-19.- alól: honnan? kérdésre fel.
-20.- alá: hová? kérdésre felel
•1.- szó
•2,- igéhez kapcsolódik
t4.- befejezetté
5.- irányt jelöl
-6,- vagy megváltoztatja az ige jelentését

-7.- megismétlésével a cselekvés ismétlődését
fejezzük ki
-8.- lő,- a leggyakoribb igekötők: át-, be-, el-,
fel-, ki-, le-, meg—, össze-, vissza-
124
szó
főnevek előtt áll
hangsúlytalan
t
5, - magánhangzóval kezdő-
dő főnév előtt: a z
6,- mássalhangzóval kezdő-

dő főnév előtt: a
lehet határozatlan --8.- az egy: határozatlan
névelő
szó
tagmondatokat kapcsol
vagy mondatrészeket kapcsol
r--5. - az ós^; egyes
—6. - a ha; egye s
—7. - a hogy j egye s
—8. -
a meg: egyes
—9. - a vagy s egye s
-10. - a de: egye s
-11. - a pedig: egyes
-12. - a mert: egyes
-13. - a mivel: egyes
-15< - a vagy - vagy: páros

-ló,- az is - is: páros
-17.- a mind - mind: páros
lehet páros-
-18.- a se - se: páros
-19.- az is - is: páros
1-20. - a nemcsak - hanem. . is :
páros
125
— 1 . - szó
-2.- a mondat értelmét módosítja
-4. - bizony
-5- - bezzeg
— 3 . - bizonyságot fejez ki — -6. - igen
-7. - persze
-8. - csakugyan
VIII.
MÓDOSÍTÓszó 10. - talán
-9.- bizonytalanságot fejez •11. - esetleg
ki 12. - aligha
•l4. - nem
-13.- tagadást fejez ki
•15. - sem
•17. - ne
-16.- tiltást fejez ki
•18. - se
20. - -e
-19.- kérdést fejez ki
•21. - vajon
— 1 , - szó
--2,- érzelmet fejez ki
--3«- indulatot fejez ki
--4.- legtöbbször mondatban fordul elő
— 5 - - kiemeli a mondanivaló hangulatát
— 6 , - önmagában is előfordulhat
IX, --7.- az önmagában álló indulatszó felkiáltó
INDULATSZÓ mondatot helyettesit
--8,- a jaj: indulatszó
--9.- a hus indulatszó
-10.- a hahó: indulatszó
-11.- a hajrá: indulatszó
-12.- a pfuj t indulatszó
-13.- a no; indulatszó
-14.- a hej: indulatszó
-15.- vannak állatokat hivó indulatszók
-16.- vannak egyéb iridulatszók
126
Szabályok:
1- A határozószók végső jének irása

2. A kettős alakú /alakváltoztató/ határozószók n, ill. jfc
végződésének irása
3. Az alakváltoztató határozószók középfokának irása
h. A kiejtés szerinti irás az innen, eddig, merre, épp tipu-
su határozószóknál
5. Az ejtéstől eltérő irásu határozószók /mindjárt, aztán
stb./ helyesírása
6.A szóösszetétellel létrejött határozószók /bármeddig,
ugyanakkor stb./ irása
7. A -va, -ve képzős határozói igenevek használata a létigé—
vei való szókapcsolatban /nyelvhelyesség/
8. Névut-ós személyes névmások használata /nyelvhelyesség/
9. A t_ végű névutók helyesírása
10. A személyragos névutók szószármaztató irása /előlem stb,/
11. Állandósult névutós szókapcsolatok irása /útközben stb./
Megjegyzés: A szabály a könyvben /77.o./ igy szerepel: "A

névszót és névutóját általában különirjuks keringés nélkül
tanítás után, utca hosszat. De sok állandóan együtt hasz-
nált szókapcsolatot egybeírunk: délelőtt, útközben, haza-
felé, rendszerint, naphosszat stb," - Nem ártana megje-
gyezni, hogy ezek az összetételben határozószókká váltak.
12. Az ez /e/, az / a / mutatónévmás és a névutó Írása
13. Az igekötő Írásának szabálya
14. A megismételt igekötők irása
15. Az igekötők használatának nyelvhelyességi szabálya
ló. Az igéhez tartozó igekötő kikeresésének szabálya
17, Névelő használata személynevek, földrajzi tulajdonnevek
előtt, ha nincs jelzőjük
18, Névelő használata jelzős személynevek, földrajzi tulajdon-
nevek előtt
19, Igeragozás határozott névelős, határozatlan névelős és
névelő nélküli tárgy esetén
20, Vessző használata kötőszók előtt
21, A hogy kötőszó ismételt használatának elkerülése nyelvhe-
lyességi szabály/
22, Az -e^ kérdőszó Írásának szabálya
127
M e g j e g y Z ; é s t Hiányzik az -e kérdőszó hovatartozására vonat-

kozó nyelvhelyességi szabály,
23. A vajon irása
24. A ne /se/ tiltószóra vonatkozó szórendi szabály
25. A mondatba foglalt indulatszó elválasztása vesszővel a
mondat többi szavától
26. Az önmagában használt indulatszó után felkiáltójelet
irunk.
Tevékenységtípusok és feladat-variánsaik
Besorolás, osztályozás, csoportosítás

Határozószókat irodalmi szövegből
Határozószókat és névutós névszókat
Határozói igeneveket irodalmi szövegből
Névutós szerkezeteket irodalmi szövegből
Adott névutós szerkezeteket határozófajba
Mondatrészeket mondatokból
Kettős szófaju szavakat
Mondatokból az egy és az szavakat szófajba
Módositószókat irodalmi szövegből
Indulatszókat irodalmi szövegből
Kiegészítés
Hiányzó betűkkel határozószókat /helyesírási/

Hiányzó betűkkel névutókat /helyesírási/
Hiányzó betűkkel személyragos névutókat /helyesírási/
Hiányzó betűkkel módosító szókat
Névelővel tulajdonneveket /nyelvhelyességi/
Mondatokat a kötőszavak előtt hiányzó vesszőkkel
Összetett mondatokat hiányzó kötőszóval
Közmondást a kötőszóval kezdődő második tagjával
Mondatokat hiányzó mondatjelekkel
Példák gyűjtése, alkotása
Adott kérdésre felelő határozószókat

Adott határozószókhoz ellentétes jelentésüeket
Összetett szavakat, amelyek előtagja megaci tt határozószó
Aclott személyragos névutókhoz ellentétes jc Bntésüt
Állatokat hivó indulatszókat
128
Indulatszót tartalmazó népdalsorokat

Mondatalkotás adott igék megismétlésével
Mondatalkotás megadott módositó szavak felhasználásával
Mondatalkotás megadott indulatszókkal
Indulatszókat tartalmazó mondatok alkotása adott témáról
Elemekre bontás
Összetett határozószók szótagolása

Igekötős igék és igei származékok szótagolása
Határozó szavak helyesirási szabályának magyarázata

-ul, -ül végű névutók helyesirása
Névutós kapcsolatok helyesirása
Kötőszók előtti vessző alkalmazásának szabálya
Indulatszók használata /nyelvhelyesség/
Határozószós kifejezések jelentése
Azonos tőből származó szavak /figura etimologica/ jelen-
tése
Adott igekötős igék jelenstése /azonos igéhez több ige-
kötő/
Azonos szavakból álló, szórendjükben eltérő mondatok je-
lentése
Atalakitás
Határozószókat összetett határozószókká; adva az utótag

Igéből határozói igenév képzése
A mellől stb. névutót szeméiyragossá
Adott állitó, ill. tagadó alakú kifejezést ellentétessé
Alapfokú határozószót tartalmazó mondatot középfokura
Analógiás mondatátalakitás
Adott kifejezés névutóját rokon értelműre
Adott mondat határozóját határozószóval kifejezve
Hová? kérdésre felelő határozót tartalmazó mondatot
honnan? kérdésre felelőt tartalmazóra
Közt névutót tartalmazó mondatot a névutó alakváltozatá-
val
Mondatalakitás ugy, hogy az előforduló névutók ellentéte-
se kerüljön bele
Névutós főneveket tartalmazó mondatokat a névutók kiha-
gyásával
129
Jelen idejű, igekötős igei állitmányt tartalmazó monda-
tokat jövő idejűvé
Mondafcátalakitás az igéhez tartozó igekötő kiválasztása
/meghatározása/ céljából
Adott mondatot a szoktam, akarjuk, tudta beillesztésével
Mondatokat a helytelenül használt névelők helyesbítésével
is ... is kötőszós mondatot más megfelelő páros kötőszó-
val
Egyszerű mondatokból összetett, megfelelő kötőszó alkal-
mazásával
Két és több hogy kötőszót tartalmazó mondatot a kötőszó-
ismétlés megszüntetésével
Két ellentétes tartalmú egyszerű mondatot kötőszavas ösz-
szetetté
Kérdőszó nélküli mondatokat -e kérdőszavassá
Mondatalkotás
Adott határozószókkal
Adott határozószók ellentétes jelentésűjével
Adott névutók felhasználásával
Adott névutós kapcsolatok beillesztésére
A tud, lehet, akar igekötős igével
A felfogja - fel fogja.,. és analógiás alakokkal
Adott tulajdonnevek felhasználásával, a névelő alkalma-
zására
Összetett feladatok
Határozószó-párok jelentésének magyarázata és összevetése

névmá s okkal
Határozószók besorolása irodalmi szövegből, helyesírásuk
magyarázata
Határozószók kiegészítése kritikus irásu betűkkel és be-
sorolásuk táblázattal
Azonos alakú szavak szófaji besorolása, mondatalkotás
velük
Mondatok besorolása nyelvhelyesség szerint, a hibásak
javítása
Igenevek képzése adott igéből, szófaji besorolásuk táb-
lázat segítségével
Személyragozott névutók besorolása az adekvát névmáskate-
góriákba, névmások megnevezése, mondatalkotás velük
Névutók személyragozása, mondatalkotás a ragozott szavak-
kal
Irányt jelölő névutóhoz a másik két irányt jelölő hozzá-
rendelése, besorolásuk táblázattal
130
Összetett határozószók kijelölő jelzős szerkezetre bontá-

sa adott minta analógiájára, mondatalkotás velük
Adott szavakból tetszés szerinti névutós szókapcsolatok
szerkesztése, mondatalkotás
Mondatelemzés, helyesírási szabélymagyarázattal
Névutós szerkezetek szerkesztése, mondatalkotás a szerke-
zetekkel
Igekötők és igéjük besorolása irodalmi szövegből; jelenté-
sük magyarázata; helyesírási szabálymagyarázat
Különféle igekötők kapcsolása adott igékhez; a keletke-
zett szavak jelentésének magyarázata
Igekötős szerkezet magyarázata adott mondatban; nyelvhe-
lyességi hiba javítása
Igekötők kapcsolása különféle igékhez; mondatalkotás a ke-
letkezett igékkel
Mondatok szerkesztése adott szavakból; az állitmányok be-
sorolása az igekötő egybe- és különirása szerint, táblá-
zattal
Kijelentő mondat átalakítása felszólitóvá, majd a ne til-
tószó alkalmazásával tiltó mondattá
A tematikus egységgel kapcsolatosan tanítandó tevékenység-

típusokat és konkrét feladatmegoldásokat a 18. táblán összesí-
tettük.
Összesen tehát 9 célfogalom, 129 tény', 26 szabály és 8
tevékenységtípusban 123 konkrét feladat található e tematikus
egységben.
131
18. tábla
Az "Efeyéb szófajok" c. egység tevékenységei
cd
«
sd
01 -p
sd o
N Aí
o H
cd
H
Sd n
-P 0 Ol
N 01 sd
01 SD -p Ol
O
CQ
•P
tí
o
sd
-p
t> SD £1 -p 01 o
0)
sd
-P
•H
£ 0
cd
N
sd
-p
M
H
-p
-p £
H N
EtD
fn sd •H cd 0 «
O 01 ^ b ^ -p -p cn
W VD sd 0 cd cd cd 0 w
o EtO •ö B H -0 N ISJ
01
0
0
•H
H
SD
0
H
EO
l cd
-p tí
o
Ol
01
co
co
m W 0. « s v<! S :0 :0
Határozószó 7 3 3 3 7 6 5 5 39
Határozói igenév 2 1 5 . 5
Névutó 5 4 1 2 7 2 5 26
Indulatszó 3 1 4 1 9
Névelő 3 1 1 5
Igekötő 3 1 1 1 3 3 6 18
Kötőszó 2 5 2 4 13
Módositószó 3 1 1 2 1 8
ÖSSZESEN 28 l4 10 4 13 24 11 19 123
2. A mérőlapok és a javitókulcsok
A fogalmak, a tények és a szabályok tudását totálisan

mérik a tesztek, s mint eddig is, különböző szinteken. Az al-
kalmazási feladatokban felhasználtuk a tankönyv tevékenység-
típusait, de más tipusu feladatokat is tartalmaznak a mérő-
lapok, mivel a tankönyv feladatai a gyakorlást s nem a mé-
rést szolgálják.
132
Témazáró mérőlap A / változat

Általános Iskola Név
EGYÉB SZÓFAJOK
1. Válaszolj! Mi a határozószó?
a "5"
2 1
2. Függőleges vonallal különítsd el a képzőket a felsorolt

határozói igenevekben és igeneves szókapcsolatokban!
a / dalolva b / megbeszélvén c/ kérve kértem
d/ Felelj I Mihez járult az igenév képzője?
a r c <7
1 Í 1 í
3. Elemezd mondatrészek és szófajok szerint a követke-

ző mondatot t
A mondatrészeket a szokásos aláhúzással jelöld, de
írd oda a határozó és a jelző fajtáját isj
A szófaj nevét a szavak fölé írd!
Este elhallgattak a nádas madarai

a-b/ c-d/ e-f/ g-h/
3 b Q W e T q h
5 4 2 4 2 3 3 A
4. Sorolj fel 2-2 igekötőt a megadott kezdőbetűkkel!
f f
a/ b/
=/ d/
D c
2 3 2 4
133
6/3. A
5. Szövegünk egy csalafinta diákot mutat be feleléskor.

Egészítsd ki a szöveget I Próbáld az egyes mozzanatok
hangulatét módhatározószókkal érzékeltetni. Válogasd
ki a legmegfelelőbbeket I
Ezekből válogass; sebtében, mindenáron, kutyafuttában,
szántszándékkal, mindenképpen, titokban, alattomban,
suttyomban, titkon /Másokat is felhasználhatszl/
Bandi felelni akart, pedig csak

a/
. . készült a leckéből. A tanár
b/
fel is hívta. Bandi nyitva hagy-
0/
ta könyvét, s abból próbált . . . . . . .
d/
puskázni. A tanár azonban rájött a turpisságra.

pf T c c(
A A 2 A
6. Az alábbi szövegből írj egy-egy példaszót a táblázat .

megfelelő rovatábal
Az öreg fa száraz ágaira néha gerlék szálltak,
de mindjárt el is rebbentek. Az ágak között egy
török harcos ült, lesve a környéket.
Nem kellett sokáig várnia.
- Hahói - kiáltotta le társainak. - Jönnek!
/Fekete I. nyomán/
Határozószó: Névelő: . . . .
a/ e/
Határozói igenév; Kötőszó: . . .
b/ f/
Névutós névszó: Módosító szó: ,

c / g /
Igekötős ige: Indulatszó: . ,

d/ h/
aTF T m
A I AA I A
134
6/3. A
7. Az alábbi mondatok felszólítást tartalmaznak. Tiltsd

meg a cselekvés végrehajtását! /Az átalakított monda-
tokat írd a kipontozott vonalakra!/
a / Olga, menj el hangversenyre I
b / Feri, ma elmész bevásárolniI
Tagadd a következő mondatok megállapításait!
c/ íh is ott voltam a meccsen.
d/ Ez a dolgozat Ibolyáé.
8. Karikázd be az alábbi verssorokban a névelőket és a

hozzájuk tartozó főneveket! írd alájuk, milyen fajta
névelők!
Pendelyes gyerek voltam még, amikor
Az az eső esett,
Mely falának kétharmad részéről
Levitte a meszet. . . . . . . .
Jószágból nem jutott
E&yéb egy kuvasznál
/Petőfi: Kutyakaparó/
a. tb | c d {
4 ,12 i A • 2 A 2
135
6/3. A
9, írd a mondatok végére, hogy az aláhúzott szó melyik

szófaj szerepét tölti bel
Szófaj t.
Az asztal körül ültünk. a/
Körülültük az asztalt. b/
Csakhamar át is jutottunk a
hídon. c/ .
A hídon á_t jutottunk a szigetre. ^
10. Felelj! Mi az indulatszó!
a. TT
1 A
11. Az alábbi mondatokban karikázd be azokat a névutókat,

amelyek nyelvileg helyesek!
a/ A kudarc komoly figyelmeztetés volt az őrs tag-

felé
jai
számára.
Vele szemben
b / Kellő jóindulatot tanúsított -
iránta.
c/ Az osztály komolyan aggódott beteg társuk sor-

fölött.
sa
a b c
i 4 4
136
6/3. A
12, Egészítsd ki az alábbiakat a felsorolt határozószók

párjával!
Közelre mutató; Távolra mutató:
ugyaninnen a/ .
b/ amott
erre c/ .
d/ Válaszolj! Melyik névmásfajtára emlékeztetnek a

fenti határozószók?
fi ~b c
1 4 4 A
Teljesítmény; % pont
SZORGALMI FELADATOK
13. Karikázd be az alábbi verssorokban a kötőszókat!

írd alájuk, hogy mondatrészeket vagy tagmondatokat
kapcsolnak-e össze!
Ez hát a jutalma száz és száz életnek,
Hogy a megmentének alamizsnát vetnek.
Összeszedte Toldi roppant nagy erejét,
S m e g s z o n t á szörnyen a bajnok tenyerét,
/Arany/
137
6/3. A
14. Az alábbi verssorok aláhúzott határozószóit írd

a kipontozott helyekre aszerint, hogy melyik
kérdésre felelnek!
Addig verd a vasat, míg tüzes. /Közm./
Mióta csak gyerekek vannak,
Este elindul Balzsam tündér. /Ady/
Mióta? Mikor? Meddig?,
a/ b/ e/ . . . .
15. Milyen állandó névutók kapcsolódnak a felsorolt

igékhez, névszókhoz? írj egyet-egyet melléjük!
a / áskálódik valaki . . . .
b / érdeklődik valaki . . . .
0 / átsiklik valami
d / közömbös valaki /valami/
A szorgalmi feladatok értéke: . . . pont
Érdemjegy:

Pedagógiai.Tanszékén készült.
Csoportvezető: Dtr. Orosz Sándor kandidátus
138
A / változat
EGYÉB SZÓFAJOK
A megfogalmazás tetszőle- 8. a/ az /eső/

ges.
b / határozott
c/ a /meszet/
a / szófaj
d/ határozott
b / a cselekvésnek valami-
lyen körülményét ha- e/ egy /kuvasznál/
tározza meg
f/ határozatlan
a / -va
9. a / névutó
b / -vén
b / igekötő
c/ -ve
c/ igekötő
d/ az igetőhöz /igéhez/
d/ névutó
a / időhatározószó
10. A megfogalmazás tetszőle-
b / időhatározó ges. A szükséges jegyek;
c/ ige a / szó / f a j /
d/ áll itmány b / érzelmet /indulatot/
e / főnév fejez ki
f/ birtokos jelző 11. a / számára
g / főnév b / iránta
h / alany c/ miatt
Javítás értelem szerint 12. a / ugyanonnan
Pl.: a-b/ fenn,fel,félre, b/ emiatt
c/ arra
c-d/ közé,körül,közben d/ a mutató névmásokra
a / mindenáron /mindenképpen/ 13- a / és /száz/
b/ mondatrészeket
b / sebtében /kutyafuttában/ c/ hogy /a megmentőnek/
c/ szántszándékkal /titkon. d/ tagmondatokat
e/ s /megszorítá/
d/ titokban /alattomban.../ f/ tagmondatokat
a / néha /mindjárt,sokáig/ 14, a / mióta
b/ este
b / lesve 0/f 1
míg
c/ ágak között 15. a / ellen
b/ után /felől/
d/ elrebbentek,kiáltotta le c/ felett /fölött/
e/ az /egy, a / d/ iránt
f/ de /is/
OSZTALYZATTA ALAKITAS
g / nem
h / hahói 20,9 - 4l,lj elégséges
a/ ...ne menj el 41,2 - 61,3: közepes
6l,4 - 81,6: jó
b / ...nem mész el 81,7 -100,0: jeles
c/ én se /sem, nem/
d/ nem Ibolyáé
139
Témazáró mérőlap B / változat

Általános iskola
Név:
EGYÉB SZÓFAJOK
1. írj 2 egyes, 2 páros kötőszót I
E£yes
Páros: . . . . . . . .
a. b c d
A A A A
2. Válaszolj! Mi a módosító szó?
3. Karikázd be az alábbi mondatokban a névutós névszókat!

írd a kipontozott vonalakra, milyen fajtájúak /azaz: a
cselekvésnek milyen körülményeit fejezik ki/í
A névutó fajtája:
A török nagyvezér hatalmas sereg-

gel indult a város ellen.
A fán ülő ember le is szólt kis

idő múlva.
A török előtűnt a lombok közül,

és sietve szállt lóra. , . .
140
6/3. A
. Elemezd mondatrészek szerint és szófajilag a követ-

kező mondatot I
A mondatrészeket a szokásos aláhúzással jelöld, és írd
oda a határozó és a jelző fajtáját is /h.a van ilyen/l
A csillagok behunyták riadt szemüket,

a-b/ c-d/ e-f/ g-h/
Kukorica Jancsi többek közt így beszélte el élete

történetét a francia udvarban,
Egészítsd ki a szöveget! Az események egymásutániságát,
illetve az események közt eltelt időt érzékeltesd hatá-
rozószókkal, ragos vagy névutós névszókkal!
Történt ..... hogy elsza-

a/
lasztottam a nyájamat. Gazdám világgá

b/
kergetett búcsút mondtam
e/
Iluskámnak járom a világot.
a b C'](7
i 4 4 j A
6. Felelj! Mi a határozói igenév?
a b
A A
l4i
6/3. B
A felsorolt szavakat csoportosítsd a megadott szem-

pontok szerint!
egyelőre, egyenlőre, őszkor, ősszel

a/ b/ c/ d/
Határozószó: . . . .
Határozóragos névszó;
8. Az alábbi szópárok közül karikázd be a helyeset I

Ügyelj a névelők helyes használatára!
István
a/ első díjat nyert,
Az István
A síneken
b/ átjárni tilos!
Síneken
egy kitűnő atléta

volt
Rózsi
kitűnő atléta
á" b c
1 1 1
9. Az alábbi szövegből írj egy-egy példaszót a táblázat

Ni, egy harkály szállt a fára. Hát figyeljük csak meg!

Éles karmával kapaszkodva a fa törzsén, rögtön munkához
lát. A kopogtatás hangja elárulja számára, hogy van-e
jó falat a kéreg alatt.
a/ Határozószó: . e/ Névelős . . . . . .
b / Határozói igenév: . . . . f/ Kötőszó; . . . . . .
c/ Névutós névszó: . . . . . g / Módosító szó: . . .
d/ Igekötős ige: . . . . . . h / Indtilatszó: . . . .
C I QC T Tr T
4 2 3 2
CM
2
<*>
3
142
6/3. A
10. írd le az alábbi határozószók középfokú alakját I
a / hamar b / erre c/ benn d / lent
a b Q ÖT
4 4 4 4
11. Egészítsd ki a vesz igét megfelelő igekötőkkel!

Ügyelj a mondatok értelmére!
Erőszakkal vette a kisfiútól

a/
a labdát.
Kedveskedéssel könnyen vette apját a lábáról.

b/
Csakhamar vette, hogy engedje el országjárásra.
c/
Az üzletben vette a felszerelést.

d/
a b c cf
4 4 4 4
12. Alkoss négy / 4 / határozószót, mely a megadott előta-

gokkal kezdődikI Mégpedig:
Belyhatározószó: Időhatározószó :
a / akár b / akár .
c/ ugyan d / ugyan
b c
12 2 2 2
143
6/3. A
SZORGALMI FELADATOK
13. Helyettesítsd a felsorolt névutós kapcsolatokat

személyes névmással! írd alájuk!
a padok alatt Feri mögé
a/ b/
fák köré a fiúk közül
d/
a b c 1d
2 2 2 |,2
l4. írd a kipontozott helyekre a verssorokban aláhúzott

névutós névszókat aszerint, hogy milyen irányt jelöl-
nek /azaz: melyik kérdésre felelnek/!
Innen Pest felé ágazik el az út.
Szeged felől, Szeged felől

Jön egy fekete felhő.
/Népdal/
Túl a Tiszán faragnak az ácsok.

/Népdal/
Honnan? Hol? Hová? /Merre?/
V c/
144
6/3. A
15. Karikázd be az alábbi mondatokban az indulatszókat!

írd alájuk, milyen érzelmet fejeznek ki! /Pl. cso-
dálkozás, fájdalom stb./
Jaj, dehogy megyek én oda! Gyönge vagyok én ka-

tonának. /Móra/
Hej, ha én is, én is köztetek lehetnék! /Arany/
Be szép vagy! Be nagyon illel leventének! /Arany/
Y3_
A szorgalmi feladatok értéke; % pont
Érdemjegy5

Csoportvezető; Dr.Orosz Sándor kandidátus
145
B / változat
EGYÉB SZÓFAJOK
Javítás értelem szerint. 9. a / rögtön

Megfogalmazás tetszőleges, b / kapaszkodva
A szükséges jegyekj
c / a kéreg alatt
a / szó/faj/ d / elárulja/figyeljük
b / a mondat értelmét meg/
módosítja
e / egy / a /
a / város ellen
f / hogyha
b / cselekvés iránya
g / -e /van-e, hát, csak/
c / idő múlva
h / ni
d / a cselekvés ideje
10. a / hamarabb
e/ lombok közül b / errébb
f / a cselekvés helye c / beljebb /beritebb,
bennebb/
a / főnév d / lejjebb /lentebb/
b / alany 11. a / el-
c / ige b/ le-
e/ rá-
d / állítmány d/ meg-
e / melléknévi igenév 12. Javítás értelem szerint.
f / minőségjelző 13. a / alattuk
g / főnév b/ mögéje
o/ köréjük
h./ tárgy d/ közülük
a / egyszer/valamikor,egykor/ 14. a / Szeged felöl
b / erre /aznap.../ b / Túl a Tiszán
c/ Pest felé
c/ aznap /este,nemsokára/
15. a / jaj
d / azóta /évek óta.../ b / félelem, rémület,
A megfogalmazás tetszőleges. fájdalom, bosszan-
A szükséges jegyek: kodás
c/ hej
a/ határozószó d/ vágy, óhaj
b/ —va,—ve,-ván, -vén képző- e / be
vel alkotunk igéből f/ csodálkozás, ámulat,
meglepetés
a/ határozószó
b/ ragos névszó
c/ határozószó 12,9 - 35,8: elégséges
d/ ragos névszó 35,9 - 58,9: középes
59,0 - 81,9: jó
a/ István 82,0 -100,0: jeles
b/ A síneken
c / kitűnő atléta
1-46
C/ változat
Témazáró mérőlap
Általános Iskola
Név:
Nyelvtan, 6. osztály Osztály: ........
EGYÉB SZÓFAJOK
1. Válaszolj! Mi a névutó?
a[o
A| A
írd a felsorolt szavak, szókaposolatok mellé, mivel

fejeztük ki a cselekvés, történés helyét! /Pl. ragos
névszó, stb./
a/ itt
b / a kertben
o/ a kert körül
d/ a kerten kívül
3. Egészítsd ki az alábbi mondatokat a tartalomhoz

legjobban illő indulatszókkal!
a/ ne beszélj ilyen hangosan!
b/ , mit is csináljak, mit is

csináljak?
o/ , vidd el innen! Rá se tudok

nézni!
d/ , mi is itt vagyunk ám!

rers
147
6/3. C
4. Válaszolj! Ml a kötőszó?
Karikázd be az alábbi mondatban a határozószókati

írd alájuk, milyen fajtájúak /azaz: a cselekvésnek
milyen körülményét határozzák meg/l
Nagyon mehetnékje volt már a paripának, csak
úgy futtában kiáltottam oda Palkónak.

/Móra/
a ZT 7T "ZT "é" 11
4 5 2 4 3 5
6. Az alábbi szövegből írj egy-egy példaszót a

táblázat megfelelő rovatába!
Nosza megállás nélkül vágtattak délnek. Elől

Bogics, akiben szomjasan lobogott az öröm,
és meglengette süvegét. Közbül a két kisza-
badított rah, akik bizony csak szédülve szítták
a levegőt, a napfényt, a melget.
/Fekete I./
a / Határozószó: e / Névelő; . . .
b / Határozói igenév: . . . . f / Kötőszó; . .
c/ Névutós névszó: . . . . . g / Módosító szó:
d / Igekötős ige
/igenév/; h / Indulatszó: .
á-Tbrr (i ff 7 " -ZT 7T

» * 3 3 2 2 2 2
148
6/3. A
7. Egészítsd ki az alábbi mondatokat a hiányzó -e kérdő-

szócskával! Hiányjellel illeszd a mondat megfelelő
helyére!
a / Nézd meg, megette uzsonnáját I
b / Megkérdeztem, nem látta valaki a tollamat.
Illeszd be a hiányzó névelőt az alábbi mondatok meg-

felelő helyére!
c/ Szép Balaton a külföldieknek is tetszik,
d / Látott száguldani a műúton új Skodát.

a TT c 77
4 4 4 4
8. Elemezd mondatrészek szerint és szófajilag a következő

mondatot! A mondatrészeket a szokásos aláhúzással
jelöld n:eg, de írd oda a határozó és jelző fajtáját is
/ha van ilyen/.'
A szófaj nevét írd a szavak fölé!
A vihar suhogó szélostorral vagdalkozott,

a-b/ c-d/ e-f/ g-h/
a T c é T >7
2 4 4 2 2 2 2 4
9. Az alábbi verssorokban aláhúzott névutós névszókat írd

a kipontozott helyekre aszerint, hogy melyik kérdésre
felelnek!
Szüret után lesz az esküvőm. /Népdal/
Négy órán túl nem maradhatunk a pályán.
Háromszáz esztendő óta

Szomorú a magyar nó ta. /Népdal/
Mióta? Mikor? Meddig?
a/ b/ c/
149
6/3. c
10. Az igekötő és a hozzátartozó ige /vagy igenév/ közé

gyakran ékelődik egy másik ige.
Sorolj fel 4 ilyen igét!
a b c d
2 1 A 2
11. Képezz határozói igenevet az alábbi igékből!

/Régies képzőt is használhatsz!/
a / dicsekszik: . . . . .
b / alszik:
c/ fest:
d / álldogál:
ú b c d
1 A A 4
12. Egészítsd ki az alábbiakat a felsorolt határozószók

párjávalI
ezután a/
b/ addig
ügyein így c/
Válaszolj I melyik névmásfajtára emlékeztetnek a
fenti határozószók? d/
m
2
150
6/3. A
SZORGALMI FELADATOK
Karikázd be a következő mondatokban a z igekötőket a

bozzá tartozó igével együtt I
Sorold be őket a táblázat megfelelő helyére!
Azzal szép csendesen beleeresztette magát a

nagy lékbe Észre se vették,
hová jutottak, mire összecsapott a fejük fölött
a víz.
/Móra/
Az igekötő
befejezetté teszi a cselekvést:
megjelöli a cselekvés irányát:
más értelmet ad az igének

/módosítja az ige jelentését/:
A zárójelben "található határozóragos főneveket

helyettesítsd névutós főnevekkel!
/Barátjával/ tanult
a/
Bosszankodott a /dolgon/
w
Éppen /nyelvtanórán/ . lett rosszul.
c/
/Annától/ tudta meg, mi
d/
történt. 1 g | ^ 1 21 21
151
6/3. A
15. Az alábbi mondatpárok közül karikázd be azokat,

amelyek szerinted nyelvileg helyesekI
a / Holnapig elintézem.
Holnapig el lesz intézve.
b / A csomag már fel volt bontva.
A csomagot már felbontották.
c/ Felelj! Mikor helyes a létige és a határozói
igenév kapcsolata?
A szorgalmi feladatok értéke: % pont
Érdemjegy:

152
C/ változat
EGYÉB SZÓFAJOK
Megfogalmazás tetszés sze- a / főnév

rint. A szükséges jegyek;
a/ szó/faj/ b / alany
b/ névszóval együtt a cse- c/ melléknévi igenév

lekvés valamilyen körül- d/ minőségjelző
ményét határozza meg
e/ főnév
a/ határozószó
f/ eszközhatározó
b/ ragos névszó
g / ige
c/ névutós névszó
h / állítmány
d/ ragos névutós névszó
9. a/ esztendő óta
Javítás értelem szerint
b / szüret után
A megfogalmazás tetszőle-
c/ órán tul
ges. A szükséges jegyek:
a/ szó/faj/ 10. Javítás értelem szerint.
b/ tagmondatokat vagy mon- 11. a/ dicsekedve /dicsekedvén/
datrészeket kapcsol ösz- b/ alva /alván,aludván/
sze c/ festve /festvén/
d/ álldogálva /álldogálván/
a/ már
12. a/ azután
b/ időhatározószó b/ eddig
c/ ugy c/ ugyanugy
d/ A mutató névmásokra
d/ módhatározószó
13. a/ befejezetté teszi a cse-
e/ futtában lekvést : összecsap
f/ módhatározószó b/ észre /se/ vették;
c/ megjelöli a csel. irányát
a/ elől /közbül/ d/ beleeresztette
b / szédülve e/ más értelmet ad:
f/ észrevesz
c/ megállás nélkül
14. a/ barátjával együtt
d/ kiszabadított b/ a dolog miatt
e/ az /a/ c/ nyelvtanóra
d/ Anna révén /által/
f/ akiben /és, akik/
15. a/ elintézem
g/ bizony /csak/ b/ Mindkettő jó
h / nosza c/ Ha állapotot jelöl
a/ megette-e OSZTALYZATTA ALAKITAS
b/ látta-e 0,0 - 12,6: elégtelen
c/ A szép Balaton 12,7 - .37,9s elégséges
38,0 - 63,2: közepes
d/ egy uj Skodát 63,3 - 8 8 , 5 : jó
88,6 -100,0: jeles
153
Témazáró mérőlap D / változat

Általános iskola
Név:
EGYÉB SZÓFAJOK
1. írj 2-2 indulatszót /összesen n é g y e t ! / az alábbi csopor-

tosítás szerint!
Állatot hívó, terelő szók:
Szagutánzó indulatszók: .
a. b c d
A A A A
2. Válaszolj! Mi a névelő?
3, Az alábbi szövegből írj egy-egy példaszót a táblázat

Rákóczi nemegyszer személyesen állította fel az
őröket a tábor körül, de éjjel is virrasztva
ellenőrizte, hogy végrehajtja-e mindenki parancsait.
Bárcsak vezérei se cselekedtek volna másképp! /A törté-
nelem tk, nyomán/
a / Határozószó:
b / Határozói igenév:
c / Névutós névszó:
d / Igekötős ige:
e / Névelő:
f / Kötőszó: . .
g / Módosító szó: '•
,'h/ Indulatszó:
a W c IOUS r T h
3 2 3 i2 1 2 2 3 3
154
6/3. D
4. Fuzz a felsorolt névutókhoz személyxagot az alábbi

utasítás szerint!
E&yes szám E&yes szám Többes szám

1. személy 3- személy 2. személy
a / felől b / helyett c / miatt
Válaszolj! Minek nevezzük az ilyenfajta névutót I
a .4 c d
2 2 2 2
5. Elemezd mondatrészek szerint és szófajilag a következő

mondatot!
A mondatrészeket a szokásos aláhúzással jelöld, de írd
oda a határozó és a jelző fajtáját is /ha van ilyen/!
Zúgva közeledtek a viharfelhők a Balaton felől,

a-b/ c-d/ e-f/ g-h/
rí b Q cT e f
m
ff b
3 2 2 A 2 4 i 4
6. Állapítsd meg, hógy az aláhúzott szavak milyen szófajúak

a verssorokban! A szófaj nevét írd föléjük!
Ablaka csak egy van, és annak is

a/
üveg csak a fele. /Petőfi/
Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki.

Egy paraszt fiúval mégsem áll ki senki!
őj
Az volt ám az ember, ha kellett a gáton! /Arany/

c7
Felelj! Mi a különbség á kétféle az és egy szó közt a

kiejtésben?
d/
a b jc |d
\ 3 3 5
155
6/3. D
7. Az alábbi szövegben húzd át a felesleges kötőszókat!

Aztán besötétedett, és egy darabig dörgött és
villámlott, és máris zuhogott az eső.
És akkor bőrig áztunk. Nem is tudtuk elképzelni,
hogy hogy jutunk haza.
Az alábbi mondatpárokban karikázd be a helyesen használt

igéket vagy igekötős igéket!
a / A jegykezelő ellenőrizte a bérleteket.
A bérleteket leellenőrizték.
b / Kiolvastam egy regényt.

Elolvastam egy jó könyvet.
c/ Az indulás időpontjáról tegnap értesítettek ki

bennünket.
Az indulás időpontjáról tegnap értesítettek
bennünket.
9. Karikázd be az alábbi mondatokban a módosító szókat!

írd alájuk, milyen fajtájúak!
Ki nem dolgozik, ne is egyék! /Közmondás/
"... ki volna ur más széles e határban?

Toldi György talán, a rókalelkü bátya?" y ^ g ^ y /
"aTb | c | a
2 I 3 í 2 ! 2.
156
6/3. A
10. Felelj! Mi az igekötő? . . . . .
11. Egészítsd ki az alábbi szöveget! Jelöld meg az esemé-

nyek helyét határozószókkal, ragos vagy névutós név-
szókkal !
Stibor vajda pityókásan szundikált a

a/
Egyszerre csak mérgeskxgyó mászott

b/
és kivájta az alvó főúr szemét. Stibor őrült fájdal-
mában futni kezdett a szakadék . Amikor

c/
arra a helyre ért, a szolgát le-
d/
dobatta, zuhanni kezdett. A mélységben szörnyű halálát
lelte.
/Mikszáth nyomán/
"eTcT
21 4
157
6/3. A
12. A verssorokban aláhúzott határozószókat írd a kiponto-

zott helyekre aszerint, hogy milyen irányt jelölnek meg!
A tekintet messze szállhat

Innen, hegy-völgyet bejárhat...
Mint nagy kecskebéka, zölden
Piheg a tó lenn a völgyben. / s 4 r k ö z i . Kilátó/
Honnan? Hol? Hova? /Merre? Meddig?/
a/ b/
Teljesítmény: % pont
SZORGALMI FELADATOK
13. írd le az alábbi határozószók felsőfokú alakját!
a/ kint .
b / tova .
c/ távol
d/ hátra
158
6/3. A
l4. Karikázd be az alábbi idézetekben az igeneveket!

írd a kipontozott vonalakra, milyen fajtájúaki
Mindenki kötődött, hangosan nevetve,

S mint szilaj csikóé magas volt a kedve . . . .
Egy nagy bika fut a keskeny utcán,

Valahogyan vágóhídrul szabadulván
A bika azonban, mint a zúgó szélvész,

nem nézte az útnak sem hosszát, sem szélét
/Arany/
15. Alkoss 4 /négy/ módhatározó szót az akár-, bár-,

minden-, se-, sem-, ugyan-, vala- előtagok bárme-
lyikével!
A szorgalmi feladatok értéke: ..% pont

Érdemjegy:

159
D / változat
EGYÉB SZÓFAJOK
Javítás értelem szerint. d / hogy /hogy jutunk/

A megfogalmazás tetszöleges.- 8. a / ellenőrizte
A szükséges jegyek: b / elolvastam
a/ szó/faj/ c/ értés itettek bennün-
b / főnevek előtt áll, hang- ket
súlytalan /a,az,egy/
9. a-b/ nem - tagadó
3. a / nemegyszer /éjjel,másképp/ c-d/ ne - tiltó
e-f/ talán - bizonyta-
b / virrasztva
lanságot kifejező
c/ tábor körül
10. A megfogalmazás tetsző-
d / állította fel /ellenő- leges. A szükséges
rizte , végrehajt ja/ jegyek:
a / szó/faj/
e / az / a / b / igéhez kapcsolódva
f / és /is, hogy/ módosítja vagy meg-
változtatja a je-
g / -e /sem/ lentését
h / bárcsak
11. Értelem szerint.Például:
a / felőlem a / a várkertben/a gyepen/
b / elő a kövek közül
b / helyette c/ felé
c/ miattatok d / ahonnan /ahol
d / személyragos névutó 12. a / innen
b / lenn
5. a/ határozói igenév c/ messze
b / módhatározó
13. a / legkijjebb
c/ ige b/ legtovább
d/ állítmány c/ legtávolabb
d/ leghátrább
e/ főnév
14. a / nevetve
f/ alany b/ határozói igenév
c/ s zab aduiván
g / névutós főnév
d/ határozói igenév
h / helyhatározó e/ zúgó
6. a/ számnév f/ melléknévi igenév
b / határozatlan névelő 15- Javítás értelem szerint.
c/ nrutató névmás
OSZTALYZATTA ALAKITAS
d/ a számnév és a névmás
0,0 - 27,0; elégtelen
hangsúlyos /a névelő nem/ 27,1 - 48,3; elégséges
7. Áthúzandó: 48,4 - 69,6: közepes
69,7 - 90,9: jó
a/ és. /egy darabig/ 91,0 -100,0: jeles
b/ és. /villámlott/
c/ És. /akkor/
160
3. Os szesitett eredmények változatonként

A H l / A változat összefoglaló
adatai $pont Tanuló /#/
0,0 - 5,0 0,0
A tanulók száma 211 5,1 - 10,0 0,9
10,1 - 15,0 2,8
Átlag x 50,9 15,1 - 20,0 5,2
20,1 - 25,0 4,2
intervallum -ü ±2,7 30,1 " 35,0 5,2
35,1 - 40,0 5,2
Pontossági 40,1 -45,0 8,0
köve t elmény ±5,4 £ 45,1 - 50,0 11,3
50,1 -55,0 7,5
Szórás —s ±20,3 55,1 - 6o,o 8,5
60,1 - 65,0 9,0
Relativ szórás 39,8 % 65,1 - 70,0 6,1
70,1 - 75,0 6,1
75,1 - 80,0 8,0
80,1 - 85,0 2,8
85,1 - 90,0 2,3
90,1 - 95,0 0,9
95,1 -100,0 0,0
Relatív gya ko f i s i g , % 35. ábra
A III/A V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K ELOSZLÁSA
-á
-s
Százalék-
pont
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
elégtelen elégséges közepes jó jeles
20,8 41,1 61,3 81,6 100
l6l

A IIl/B változat összefoglaló
0,0 - 5,0 2,9

A tanulók száma 202 5,1 - 10,0 1,9
10,1 - 15,0 3,9
Átlag x 48,2 15,1 - 20,0 5,9
20,1 - 25,0 4,9
Konfidencia 25,1 - 30,0 4„9
intervallum -ti -3,2 30,1 - 35,0 3,4
35,1 - 4o,o 7,9
Pontossági 40,1 - 45,0 6,4
köve t elmény -6,5 % 45,1 - 50,0 7,9
50,1 - 55,0 7,4
Szórás is Í23,0 55,1 - 60 j 0 8,9
60,1 - 65,0 8,9
Relatív szórás 47,8 % 65,1 - 70,0 5,4
70,1 - 75,0 6,4
75,1 - 80,0 3,4
80,1 - 85,0 2,9
85,1 - 90,0 3,9
90,1 - 95,0 0,9
95,1 -100,0 0,9
Relatív gyakoriság,%. 36. á b r a
A 111/B V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K ELOSZLÁSA
Százalék-
pont
| e l | e n í e | elégséges | közepes | jtT

12,8 35,8 58,9 81,9
162

A III/C változat összefoglaló
adatai #pont Tanuló / # /
0,0 _ 5,0 2,1

A tanulók száma 203 5,1 - 10,0 3,2
10,1 - 15,0 5,4
Átlag x 48,0 15,1 - 20,0 ^,3
20,1 - 25,0
intervallum -M -3)6 30,1 - 35,0 6,5
35,1 - 40,0 7,6
Pontossági 4o,i - 45,0 5,4
köve telmény -7)6 % 45,1 - 50,0 8,1
50,1 - 55,0 5,4
Szórás ís -25,3 55,1 - 6o,o 3,2
60,1 - 65,0 4,9
Relativ szórás 52,8 £ 65,1 - 70,0
70,1 - 75,0 7,6
75,1 - 80,0 3,2
80,1 - 85,0 5,4
85,1 - 90,0
90,1 - 95,0 0,5
95,1 -100,0 3,2
Relatív gyakoriság,% 37. á b r a

20
18
A LLL/C V Á L T O Z A T E R E D M É N Y E I N E K ELOSZLÁSA
16 i
14
12
10
8-
6- ( V / i A
sj V
4-
w
2-
"x Szazalék-
0 -L—, ( 1 _ pont
100
je3n | elegseges | közepes | jó | jeles
o 12,6 37,9 63,2 88,5 100
163

A IIl/D változat összefoglaló
0,0 - 5,0 0,5

A tanulók száma 206 5,1 - 10,0 1,1
10,1 - 15,0 0,5
Átlag x 57,8 15,1 - 20,0 0,5
20,1 - 25,0 2,2
Konfidencia . 25,1 - 30,0
intervallum -u ±3,1 30,1 -35,0 6,2
35,1 - 40,0 5,1
Pontossági 4o,i -45,0 9,0
követelmény ±5,4 % 45,1 - 50,0 7,9
50,1 - 55,0 •7,9
Szórás is ±21,3 55,1 - 60,0 9,6
6o, 1 - 65,0 6,2
Relativ szórás 36,8 65,1 - 70,0 M
70,1 "75,0 6,2
75,1 - 80,0 7,3
80,1 -85,0 8,5
85,1 - 90,0 7,3
90,1 -95,0 1,7
95,1 -100,0 2,2
Relatjv gyakoriság,% 38.abra
18-
A III/0 V Á L T O Z A T EREDMÉNYEINEK ELOSZLÁSA
16-1
Százalékpont
J elégtelen |elégséges | közepes J jó

I Sles
0 27,0 48,3 69,6 90,9 100
39.ábra
A III/A V Á L T O Z A T EREDMÉNYEI
Százalék
O 10 20 30 40 1 51 0 60 70 180 15 0 100
f. • •
a szólal AL.A'L i
1. HATÁROZÓSZÓ FOGALMA (MEGH.) b csel. körülményét 80,1 i 1
a -va 83.4
b -vén 83,4
2. K É P Z Ő K FELISM.
c -ve 77,7 |
d azigetöhöz 67,3 |
a 27,o k-időhatározószó
b idö ha tarozó 69,2 1
( c ige 64,o i
- SZÓ-ES MONDAnANI d állítmány 79,1 1
• ELEMZÉS e "őnév 53,1 1
f birt.ielzö 32,7|
?főnév
h alany
50,21
7i,61
a f betűvel egyet so,i 1
b
4. IGEKÖTÖK F E L S O R O L Á S A
c k betűvel egyet 75,8 |
d 32,7 |+-k betűvel kettőt
a mindenáron 90,51
e SZÖVEGKIEGÉSZÍTES ADOTT b sebtében 73,51
• MÖOHATÁROZÓ SZÓKKAL c szántszándékká! 55,9 1
d titokban 57,8 |
a 29,8 N - n a t á r o z ó s z ó
b hatarozúi igenev 61,6 1
c névutós névszó 46,41
c SZÓFAJOK K I E M E L É S E T igekötösige 50,21
b
- SZÖVEGBŐL e névelő 79,1 |
T kötőszó 30,8 | .
9 29,8 M-módosrtó szó
LbJ indulatszó 73,9 |
0 Í5 to 3 0 40 50 60 70 8*0 9b 100
C 10 20 30 40 50 i
60 70 80 90 100
i i i- —i
a felszölítót tiltóvá 62,9 |
b felszól (tót ti Itóvá 73.51
7. MONDATÁTALAKI TAS c állítót tagadóvá 82,0 |
d állítót tapadóvá 84,4 1
a az 66,8 |
b határozott 37,91
o NÉVELŐK BESOROLÁSA c a 58,81
' (SZÖVEGBŐL) d határozott 34,11
e egy 58,8 |
f határozatlan 37,91
a nevutó 37.41
Q SZÓFAJOK KIEMELÉSE b igekötö 32,7|
SZÖVEGBŐL c igekötö 44,1|
d 21,8 H-névutó
a szótaj 73,01
10. INDULATSZÓ FOGALMA (MEGH.) b érzelmet (indulatot)fejezki 85,3|
a számára 76,8|
M. NYELVHELYESSÉGI HIBA JAV- b iránta 60,7|
c miatt 78,2|
a ugyanonnan 60,21
12. HATÁROZÓSZÓK SZÓPÁRJA b i4,7K-emitt
c arra 65,9|
d mutató nevm.emi. si,7|
D 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10
40. ábra
A lll/B VÁLTOZAT EREDMENYEI
Százalék
10 20 3 0 4 0 50 60 70 60 90 100
egyes M M
Ket egyes 67,3
1 EGYES ES PÁROS KÖTOSZOK IF.AÍA egy páros' SS,9
í t ppáros
két 54,5
52Ófaj
m 79,21
2. MÓDOSÍTÓ SZÓ FOGALMA (MEGH.) mondat érteimét mődosftja 78,7|
város ellen 56,T|
21 8 K-cselekves ír3nya
3. NEVUTOS NÉVSZÓK BESORO-
idő múlva 55,TI
LÁSA (SZÖVEGBEN) 3g,6K-cseiel<yes ideje
lombok közül 51,51
3 1 , 7 M - c s e T e k v é s helye
» H
61,9 0\
61,9 0\
alany
ige 61,9
állítmány 74,3 [
4. SZO-ES MONDATTANI ElEMZES
30,7 k - meliéknevi igenév
minőségjelző 43.11
főnév 54,o|
^rgy 47,5
egyszer "72751
5. SZŐ VEGKI EGESZÍ TE5 20,8 K-er re
HÁTÁROZÓSZÓKkAL 17,3 K — a z n a p
azóta 51,51
6. HATÁROZOIIGENEV FOG.(fl:EGH.)
határozószó 58,91
-va,-yán képzővel igéből" H Z 1
határozószó 58,'7T
7 SZAVAK B E ^ O R O L A S A ADOTT ragos névszó 59,41
KATEGÓRIAKBA Határozószó 42,6
ragosnévszó 4371
0 10 20 3b 40 50 6b 7b 80 90 100
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
a Istv'án 81,6 1
a NYELVHELYESSÉG (NÉVELŐK a síneken 82,71
ö b
- HASZNÁLATA) c kitűnő atléta 74,31
a 23,314-hatánozúszú
b natarozoi igenev 53,01.
c . 34,214— nevutos névszó
a SZÓFAJOK KIEMELÉSE d iflekötös ige 51,0 |
^ SZÖVEGBŐL (TÁBL) e névelő 63? |
f kötőszó 37,61 • ... ,
9 39,6H—modosi tőszó
n indulatszó S5J31
a hamarabb 82,21
b errébb 81,7 í
10. HATÁROZÓSZÓK KÖZÉPFOKA c beliebb 7231
d leiiebb 76.71
a el- 86,61
.. MEGFELELŐ IGEKÖTŐK A VESZ b le- 73,31
IGÉHEZ (SZÖVEGBŐL) c ra- 6i,g i
c| meg- 67,3 l
a akár- 66,8 |
HATÁROZÓSZÓK MEGADOTT b akár- 63,91
ELŐTAGGAL c ugyan- 63,4 l
d ugyan- 61,4 l
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
40. ábra
A lll/C VALTOZAT EREDMENYEI
Százalek
20 30 40 50 60 70 flo 9,0 100
i. NEVUTO FOGALMA (MEGH.) szól
szotai a
névszóval együtt Körülményt 73.2|
határozószó 49,2 \
HELY HATÁROZÓ KIFEJEZÉSE ragos névsző 43 j | . . . .
(SZÖVEGBEN) 36,1 K—névutós névszó
23,5|<—ragos névutós névszó
ugyan 78.71
3 SZÖVEGKIEGESZITES INDU- láL 803
LATSZÓKKAL nosza i m r
hej 70,5
4. KÖTŐSZÓ FOGALMA (MEGH.) szotaj "ITT
tagmondatokat, mondatrészeket 79,2|"
már 33,3] j |
22,4 K-Tdőhatározoszo
5.
HATAROZOSZOK BESOROLASA úgy 57,91.
(SZÖVEGBŐL) 33,7K-mádhatárazó s zó
futtában 47-.P1
47,0
26,214- moHiatározó.szó
38,814-határozószó
határozói igenev 58,51
37,2N—• nevuTos névszó
e SZÓFAJOK KIEMELÉSE SZÖVEG- igeKötós ige 43.21
b
- ÖŐL(TABL) névelő JEL|
Kötőszó 6l,2i
módos i tőszó" 51,4 T
indulatszó 55,2|
megette-e m i
7 MONDATKIEGÉSZITÉS -E KÉRDŐ- látta-e 693
'' SZÓVAL ILL. NÉVELŐVEL a szép Balaton H U
egy új StodiF" 5931
i ' 'i
0 10 20 3b 40 50 6b 7b 80 90 100
0 10 20 30 40 5,0 60 7p 80 90 100
főnév eOT
aiany 71,61
34,4 K - m e l l é k n é v i ígenév
minőségjelző 52]5]
8 . S Z 0 - E S MONDATTAN E L E M Z E S
W W 5 W , ,
42,1 H - e s z k ö z hata no zo
ige Ü T
állítmány ~ 67,8
esztendő dta~ 60.11
ű NÉVUTÓS NÉVSZÓK BESORO-
szünet után H 2 1
LÁSA KÉRDÖSZÓHOZ órán túl 58781
egyet 52,5
I G E K Ö T Ö ÉS IGE K Ö Z É É K E L Ő D Ő TreftfT _437TT
10.
IGÉK P E L S . harmat MA
négyet 35,Ö| VO
gicsekedveEvén)
U HATÁROZÓI IGENÉV K É P Z É S E alva (aludván) "66JT
"•ADOTT IGÉKBŐL festve vénT J2T
álldogálTvár
f-ván) Í M
azután 61,2 1
12. H A T Á R O Z Ó S Z Ó K SZŐPARJA eddig
ugyanúgy
35 5 i < - m u t a r o névmásra eml.
0 10 20 30 40 50 60 70 80 80 100
42. ábra
A III/D VALTOZAT E R E D M E N Y E I
Százalék
O 10 20 30 40 sp 60 7p 60 9p 100
állatot, egy m
J ÁLIFATOT Hl V Ő - T E R E L Ő ÉS HANG- állatot, kettő m r
LM
UTÁNZÓ INDULATSZÓ hangutánzó, egy 59,"H"
hangutánzó, kettő 52,8|
szótaj 51,51
2. N É V E L Ő FOGALMA (flEGH.)
őneveK előtt, hangsúlytalan"! * 663
latározószó 44,91
latározói igenév W
nevutos nevszo so.,6
a SZÓFAJOK K I E M E L É S E SZÖVEG- igekbtós ige N N
BŐL (TABLÓ neveio W
kötőszó 72,7 |
Itószó
módos [tószt! 5Qi6
indulatszó "Ni
W o
előlem
4 . NÉVUTÓKHOZ SZEMÉLYRAGOT leluette W J
miattatok 733T
4^6ji-személuraflos. névutó
3áTTT*- határozói íg&név
módhatározg 51,7 i
ige ól,5 I
5 . S Z O - E S MONDATTANI E L E M Z E S állítmány
főnév 1Ö75"
aiany 73X
névutds főnév 42,61
helu hátaarozo N A
számnév
6. S Z O F A J F E L I S M E R E S E SZÖVEGBEN 31,3 K-határözaflan névelő
32,41*- mutató névmás
13,1 w ->nevSTS
névélS nem
nemhangsúlyos
hangsúlyos
10 20 30 40 ÉO 60 70 80 90 100
0 10 20 30 40 50 60 7 0 80 90 100
l a | és jegy darabig) 3 2 f
ülEWMJflüMií 59,1 1
7. FÖLÖSLEGES KÖTOSZOKTÖRLESE
c és (akkor) I O ]
hogy (hogy jutunk) 64,2
ellenőrizte 72.7
O HELYE? IGE K I E M E L E S E elolvastam 65,3 |
(SZÓPAROK KÖZÜL) értesítette 68,8
nem 59,7
tagadoszo 2&2\
MODOSITOSZOK K I E M E L E S E
Q
SZÖVEGBŐL
ne ,
tiltószö 39,8 1
TaJ3n göTI .
3 3 . 2 H - b i zorfyWan ságot kif.
szofaí
10. IGE KÖTŐ FOGALMA (MEGH.)
igéhez,
meiiati módosítja
IMW 71,0
várkertben Ű Z I
H . SZOVEGKIEG.HATAROZOKKAL elő" 58,2
fel?" H S
ahonnan H U
innen 887
12. HATÁROZÓSZÓK BESOROLÁSA lenn H H T
messze "SŐT
0 10 20 30 40 50 60 70 80 80 100
172
Mint látható /19-2Ő. tábla; 35-38. ábra/, az országos át-

lag nem mondható jónak: 51 %pont a négy változaté.
Bár a relatív szórás itt is szélsőségesen nagy /hk % k ö -
rüli/, a teljesítmények eloszlása mégis jobb valamivel az
előző két mérésénél. Az eloszlási görbék is némileg hasonlíta-
nak a Gauss-görbébez; jócskán ellaposodott harangforma fedez-
hető fel bennük. A szórás terjedelmén belül találjuk a telje-
sítmények 61-62 #-át, és "mindössze" a tanulók 6 %-ának ala-
csonyabb a teljesítménye 15 ^pontnál. A gyakorlatilag teljes
tudatlansággal egyenlő teljesítményt nyújtó tanulók aránya
tehát jóval kisebb, mint az előző két mérésnél.
4. Az eredmények témánként
Határozószó, határozói igenév

/43.' ábra/
Összesen 15 feladattal ellenőriztük e téma tudását:

12-vel a határozószókét, hárommal a határozói igenevekét.
Mindkét szófaj fogalmáról kértünk definíciót. Itt is jó-
val kevesebben tudják reprodukálni a genust, mint a megkülön-
böztető jegyet, A határozószónál kiáltó az eltérés e két té-
nyező tudása között, a határozói igenévnél kevésbé.
Az A^ feladat érdekessége, hogy a diákéletből ellesett
mozzanatot- megörökítő négymondatos fogalmazás négy kihagyott
módbatározóját kellett pótolni, a szöveg fölött megadott ki-
lenc határozószóból válogatva a hangulatilag oda illőt. Az
eredmény egészében jó, bár kiegyensúlyozatlan.
a n
Két feladat /A^g, C 1 2 / évmások tudását ellenőrző tesz-
teknél megismert -szerkezetű: három szó szópárjának besorolása
után a negyedik item konklúziót kiván. A besorolásokat ÓO #
körüli arányban oldják meg a tanulók. Egyetlen elem besorolá-
sa feltűnően gyenge, az amott szópárját csak 14,7 % találja
meg. Semmiféle elfogadható magyarázatát sem tudom adni ennek
a jelenségnek. - A konklúziót itt is kevesebben vonják le he-
lyesen, mint ahányan a konkrét szavak besorolását végzik el.
További két feladatban szövegkiegészitésre került sor. Az
egyikben /B,,/ hiányzó időhatározókat kellett megalkotni hatá-
rozószóval, ragos vagy névutós névszóval. Logikai feltétel :
jusson kifejezésre az esemény időrendje. Megjegyzendő, hogy
173
bármilyen értelmes megoldást elfogadtunk /erre utal a javitó-

kulcson feltüntetett több variáns is/; az oszlopdiagramon fel-
tüntetett határozók egy lehető jó megoldást mutatnak az ered-
mény illusztrálása céljából. - A jó megoldások százalékos ará-
nya arra utal, hogy nem eléggé hajlékony a gyermekek gondolko-
dása. Az első határozó pótlását azért végzik sikeresebben a
többinél, mert a megelőző' szó egy, a mesékből, elbeszélések-
ből, sőt a mindennapi szóhasználatból is jól ismert sztereo-
tip kifejezés első tagja, igy könnyen "előhivta" az emléke-
zetből a határozói második tagot, - Valamivel kevésbé gyako-
ri együttest alkot az utolsó mondat strukturája; valószínű,
hogy ezért gyengébb az eredmény. Meghökkentően kevés tanuló
/mintegy 20 $ / képes viszont a némi gondolkodással kitalál-
ható másik két határozó pótlására. - A másik feladatban /U^j/
a helyviszonyokat jelölő határozószók, ragos vagy névutós név-
szók szövegbe illesztése sokkal jobban sikerült,
A C„ "kétlépcsős" besorolási feladat: először a két mon-
5
datból ki kell emelni a határozószókat, majd megjelölni, hogy
milyen fajtájúak. Mindhárom esetben az első lépés lényegesen
jobban sikerült, mint a második /33-22 %; 60- 32* 47-26 $/.
De bizony az első lépést is gyengén végezték el a tanulók!
Igen jó arányban sorolták be viszont a D^g feladat szö-
vegében aláhúzott három határozószót aszerint, hogy a /szin
tén megadott/ kérdések melyikére felelnek. Éhnek a magyará-
zata az lehet, hogy mig az előző két feladatban két lépéses
besorolási müveletet kellett elvégezni ugy, hogy a logikai
feltételeken kivül semmiféle támpontot sem kaptak a tanulók,
azaz teljesen önállóan kellett dolgozniuk, s igy csak a biz-
tos tudás vezethetett eredményre, addig itt az egyetlen logi-
kai feltételhez két memória-támpontot is kaptak, és ennek kö-
vetkeztében kevésbé szilárd, hézagos tudás is elegendő lehe-
tett a helyes megoldáshoz.
Vagyis: önálló, teljesitménylcépes tudással csak a tanulók
kis része rendelkezik. Látható ez a B^ feladatban is.
De ehhez az állításunkhoz szolgáltat további argumentumot
a
a Bjlo' ^12 ^"2 feJ-aőat eredményeinek az összevetése.
A B 1 q egyszerű operatív feladat: négy megadott határozószó
középfokát kellett leírni; megtanulható, memorizálható, szin-
te gondolkodás nélkül felidézhető. Az eredmény: 80 a'o körüli a
174
-Sí
-QJ O .
"S®
NI O
'88 -00
cn *n
-HJ
E
ro
-rt
r-ft
Ui O
§
CD
S
KJ l ö
o "CM
oc TŰ O
ra
„ o
O m n RT.Ö A TJ rt-ao X3rt a u a m f l u u rtn a a macjtjoj WXJCJ
IK|
co
O <o
K4 <t
x
CD o
CC -o -ac
< e£ Oá
S: o o
cn co
LU
o to CQ
o
< SÍ <
-o SÍ x/
-o
-o -O
ISI KI
co —» CO
-OK3 -o
KI CD KI
O-O a ° CD O
UJ M Oí Q£ U| CÉ
- <
" < >
:Q « t— :o
KI-*t <c ISI < c KI
<n t- 3C cn X U7
CM CM in
in Ű a)
10 20 30 40 50 60 70 80 80 100
I,I i t—
233K-liata'rozúszú
B 7 SZAVAK BESOROLÁSA 4 2 3 V - hatá rozószó
Hamarabb H 3
errébb 3LB
BjO HATÁROZÓSZÓK KÖZÉPFOKA . >F
Lfliisis 72,31
el ]6j\
aKár- H 3
„ „ H A T A R O Z Ó S Z O K MEGADOTT alcIF"
öl2
ELOTAGGAL uQuan-
uguan- sifrr
haídrozOszff 4CT
rag os névszó 43,71
Z z HELYHAT. KIFEJ. (SZÖVEGBEN) 36.1 i*-névütos névszó
23.5fr-Taqosnévutós névszó
Bg HATÁROZÓI IGENÉV MEGH. határozószó 58,91
1
-va,-•vén képzővel,igéből 75.71
-va 83,4
%S
k i KÉPZŐK FELISM. T/én H 2
ive
az igetőhöz
dicsekedve Evén) m
. HATAROZQI IGENEV K E P Z E S E alva (aludván! M2L
C
M ADOTT I G É B Ő L festve c-vánj i B
álldogálva c-váiőT 7^01
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
176
jó válasz. - A B^g feladat is tudatunkban élő sztereotipiák

felidézését kívánta: tucatszámra raktározódnak a 12 éves gyer-
mekek emlékezetében is az akár és ugyan előtagu határozószók.
Ez a feladat mégis bonyolultabb az előbbinél, mert a két elő-
taggal a határozószókon kivül névmásokat is alkothatunk, ame-
lyeket szintén emlékezetbe vésetünk a tanulókkal; itt tehát
már válogató-szelektáló müvelet is szerepei, s még egy továb-
bi besorolás iSj tudniillik mindkét előtaggal két-két hatá-
rozószó-: egy-egy hely- és egy-egy időhatározószó alkotando.
Mintegy 15 %—kai kevesebb is a helyes válasz! - A C^ feladat
helyes megoldásához pedig eléggé összetett analízisre van
szükség, mégpedig ugy, hogy elemről elemre több tényező azo-
nosítandó j az a elemnél /icertben/ a oszófaji besorolás mellett
szóelemekre bontást s az elemek analízise után konklúzió levo-
nását /ragos névszó/, a c elemnél /kert körül/kéttagu szerke-
zet tagjainak szófaji besorolását és konklúziót, a d elemnél
/kerten kivül/ kéttagú szerkezet tagjainak szófaji besorolá-
sát, az elsőnek szóelemekre bontását s a két lépés együttes
eredménye alapján konklúzió levonását kell elvégezni. És lám;
elemről elemre kevesebb a jó megoldást adók aránya /Ú9,2
^3,7 36,1'%, 23,5 % / , mégpedig ugy, hogy az első Itemet
is csak a tanulok fele sorolja be jol.
Remélhető, hogy a tananyagcsökkentés következtében fel-
szabaduló időben az ilyenféle feladatok megoldásának a gyakor-
lására is jut energia. Persze, az ilyen feladatok megoldásának
gyakoroltatása is csak akkor lesz effektiv, ha a gondolkodá-
si müveletek tudatosításával végezzük. Ehhez pedig az szük-
séges, hogy a szaktanár tárja fel a gyakorlandó tevékenység
algoritmusát a maga részére legalább olyan mélységben, mint
itt az elemzésben tettük,
A határozói igenév tudását ellerí<irző feladatok részletes
elemzésétől - gondolom - eltekinthetünk: szerkezetük jóval
egyszerűbb a fentebb analizáltakénál; az eredmények pedig le-
olvashatók az ábráról /B,-, A 2 , C feladat/.
177
Az igekötő
/44„ ábra/
Öt, eléggé egyszerű feladat vizsgálta az igekötökről ta-

nultak tudását. Ebből három csak reprodukálást kiván: a D^Q
definíciót, az A^ és a C 1 Q felsorolást.
Két tényező érdemel csak figyelmet. Az egyik: a C^Q fel-
adat demonstrálja az emlékezetnek azt a pszichológiából
közismert törvényét, hogy egy sor tagjai közül a távolabbia-
kat egyre nehezebben véssük be és őrizzük meg; a felsorolás
minden következő tagját kevesebb tanuló tudja felidézni a
megelőzőnél. - A másik az A^ feladatban figyelhető meg; lé-
nyegében ugyanezzel a jelenséggel találkozunk ott is, annyi
különbséggel, hogy kéttagú felsorolást kell adni csupán; igaz,
kétszer két tagút, és egy, a kezdőbetűre vonatkozó logikai
feltétellel. Mind a két felsorolás első tagját felidézi a ta-
nulók háromnegyede. Ellenben a másodikat alig feleannyian. Az
előbbi feladat felsorolásában folyamatos, de nem nagymértékű
a csökkenés elemről elemre, itt viszont zuhanásszerű. Az
egyetlen, valójában egyszerű logikai feltétel következménye
lenne ez?
A B-j^ feladat a fogalmazás tanítás szempontjából érdemel
figyelmet.
Nevelő, névutó
/4f). ábra/
Mindkét szófaj fogalmának a meghatározását reprodukál-

tattuk: a névutóét sokkal többen tudják.
Az A 0 feladatban szövegből emelték ki a tanulók a név-
o
előket, és meg kellett jelölniük, hogy milyen névelőfajtá-
hoz tartoznak. A névelők felismerése a tanulók mintegy 60
ának sikerült, de a névelőfajtákat megnevezni 40 százalékuk
u
se tudta,
A Dg feladatban irodalmi szövegben aláhúzott névelők és
számnevek besorolását végezték a tanulók - elég gyér ered-
ménnyel. Az "Ablaka csak egy van... " mondatban a száranév fel-
ismerését segítette, hogy utána igei állítmány ál.1, s nem
nominális elem; az "Egy paraszt fiúval..." mondatban nem ez
178
44. ábra
IGEKÖTO
Százalék
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
iszöjai JMT
D f 0 IGEKÖTO MEGHAT. I iqéhez, múdositia
betűvel egyet JOJL
_ betűvel Kettőt k-40.8
A4 IGEKÖTŐK FELSOROLÁSA k betűvel egyet 7575
3~2,7N-_K bet.0vei k e "
52]5l
IGEKÖTO ES IGE KÖZE EKE - líF 43^71
C
«0 LÖDŐ IGÉK FELS. hármat 423 1
négyet 35.01
ige kötő 32.71
A9 SZÓFAJOK KIEM.SZÖVEGBÓL •§- ,gekötő 44.1
lel- 86761
a.. MEGFELELŐ IGEKÖTOK A íTeT"
D
" VESZ IGÉHEZ frJ^ 61.9,
[meg Z S E L
0 10 20 30 40 50 60 70 80 30 100
49. ábra
NYELVHELYESSÉG
Százalék
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
a számára 76,81
Ajj NYELVHELYESSÉGI HIBAJAV. b iranta 60,71
c miatt 78.21
a István 91,6 |
„NÉVELŐK HASZNALATA b a síneken 82.7 1
(NYELVHELYESSÉG) C Kitűnő atléta 74,31
a és (egy darabig) 66.21
„ FÖLÖSLEGES KÖTŐSZÓK b és (vi 1 á m l o t t ) 59.1 1
UJ
TÖRLÉSÉ c es c akkor) 73,3 |
d hoqu hogy j utunk) 6 4 , 2 1
a ellene rizte 72,7 1
Da HELYES IGE KIEMELÉSE
b elolvastam 65.3 1
° (SZÓPÁROK KÖZÜL) c értesítette
—r 68,81
r-2—>1— 1 |
Ö iíE 20 30 40 50 60 70 80 8 0 100
179
45. á b r a
NEVELŐ,NEVUTO
Százalék
O 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
SZÓfaj 51.5 1
P 3 NÉVELŐ FOGALMA ( M E G H . ) főnaveK előtt hanosúlutaíarTk-65.3
az 66,81
37,9K-natarozott
. N E V E L Ő K BE50R0LA5A "5331
8" ( S Z Ö V E G B Ő L )
m 34.1 H - h a t á r o z o ü
számnév 37,9 k - h a T60 arozott
SZOFAJ F E U S M E R E 5 E 31,3 határozatlan névelő
* (SZÖVEGBEN) 3 2 ? k - m u t a t ó névmás
13,1 H - n é v e l ő nemi han iqsúlyos
hangs
a szép BalaTön J z U l
C 7 MONDATKIEG. N É V E L Ő V E L -írj Skodát- 59i0j
C l NÉVUTÓ FOGALMA (ME6H-) névszLaleqyüttkörülméngt 73,21
SZOFAJOK K I E M E L E S E névutó 374I
" 9 SZÖVEGBŐL 21,8 k - n é v ú t o
a város ellen 56,9]
2 1 8 k - cselekvés iránya
NÉVUTÓS NÉVSZÓK B E S O R O - idő múlva 55?
Ba LÁSA (SZÖVEGBEN) cselekvés ideje L39.6
lombok közül S ..
31,7 k-cseleEvés helye
NÉVUTÓS N É V S Z Ó K B E S O R O - esztendő óta 80,i
LÁSA K É R D Ö S Z Ó H O Z szüret után" 83^2}
órán túl 58,81
felőlem 86,4
D 4 N E V U T O K H O Z SZEMELYRAGOK helyette MAJ
miattatok 73,31
42,6 k-szemeiyrjqos névutó
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
180
45. ábra
KÖTŐSZÓ, MÓDOSÍTÓSZÓ
Százaiák
0 10 20 30 40 50 eo 70 80 90 100
I _JL_ i .i
szófej I m J
C 4 KÖTŐ SZÓ FOGALMA (MEGH.) tan mondatokat,mr&zgJcet kapcs. 1^73.2
egy egyes 73.3 I
GYES ES PÁROS KOTOSZOK két egyes 67,3 1
B . I ,RÁSA pdros 59.9 1
.. páros l O T
Ajq INDULATSZÓ FOGALMA (MEGH.) szófal
érzelmet (indulatot) teiez ki 85,3l
ugyan
78
ÜL 80,3j
C3 SZÖVEGRIEG.INDUIATSZOKKAL
nosza _J7,6
M.
H a t o t , első j r n
n .
U1
ALLATOT HIVŐ -TERELŐ. ,
HANGUTÁNZÓ INDULATSZÓ t llatotT második
inQütánzó.első . >7T
hangutánzó,második
inai
59
~~ 7 M T
1^-52,8
szőfaj JMé)
B2 MÓDOSÍTÓSZÓ FOGALMA (flEStf) mondat értelmét módi Ü ü J
G ; MONOATKIEG.-E KERDOSZOVAL
égett
megette »e _ 7 8 ,O l
f
T á tti^c
t H Í J
nem 5ÖJT
35,2 K - T A G adószó
_ MODOSITOSZOK K I E H E L E S 8 NE iiü]
ü
9 SZÖVEGBŐL tiltósző 3978T
talán "6Ö7F1 ,
3 3 . 2 M - oizonutajansaqot klf.
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
181
45. ábra
SZÓFAJOK BESOROLÁSA (TÁBLÁZATTAL)
Százalek
10 20 30 40 50 60 70 80 80 100
-I I L_
29,8. határozószó
határozói igenev MM
névutós névszó 46.41
gekötós ige 50,21
AG névelő 79T\
kötőszó 57,8 ) ,
30,8 K-módositó szo
mauiatszó 7379"!
2 3 3 K - ha tá rozószó
határozói igenev 53, oi
3Á.2k-nevutos névszó
jqekötősige 51-.0I
B9 névelő 63,41
kötőszó 37,6| . ,
39,6h-módosito szo
indulatszó 55,5|, , ,
"383 H — hatarozoszo
határozói igenév 58,5]
37,2 K — nevűt os nevszo
iqekötösige 43,21
CG névelő 78,1
kötőszó
módosító szó 51,4 f
indulatszó 55,2l
határozószó 44,9 I
határozói igenév 63,1
névutós névszó 50,6 [
igekötős ige" J Ü L
DB névelő ~84n
kötőszó 72,7
módosító szó 50,6
indulatszó 47,21
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
182
48. abra
S Z Ó - ÉS MONDATTANI E L E M Z É S ; MONDATÁTALAKÍTÁS
Százalék
10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
dAhata rozo szí
idfltiatarozS" 6931
ige 64,01
állítmány 79J
AB főnév 53J1 ~
32,7 H — birfjelzo
"Főnév" 50,21
alany 71,6
főnév m r
alany 61,9
ige TT75"
állítmány 7431
30,7H—melléknévi ige név
minöréqjelzö 43,11
r
W őnév 54,01
Hrgy "473T
főnév 61T2I
alánu ~ 7TXI
melléknév 3441
minőségjelző 52,5"!
CŐ főnév 51,4 i
42,1 H-eszközhata rozo
61
ige
állítmány .67*81
38,6H—határozói igenév
rnődhatározó 51,71
ige l E D
Ds diitmány
75név 60,8
alany 74,41
névutós lűnéy 42,6|
hely határod' 63,11
felszól itőt ti Itóva N U
AJ ÁTALAKÍTÁS felszólj tót triÍT5v5~ 73,5 I
állítót tagadóvá 82^1
á Ili tót tagad 5 v a ~ 84,4
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
183
a helyzet: csak a tanulók 31 ad jó választ, hasonlóan az

"Az volt ám az ember..." mondat mutató névmásához. - Nem ki-
elégítő a Cj feladat c és d elemének a tudása sem: a jelzős
tulajdonnév előtt a tanulók 40 nem mert névelőt használni,
amikor kellett volna.
A névutók szófaji besorolását gyenge eredménnyel végzik,
ahol a megtanult fogalmi jegyeket mint a besorolás logikai
feltételeit önállóan kell mérlegelni, különösen akkor, ha meg-
tévesztő formai tényező is jelen van, mint pl. az A^ feladat-
ban, ahol "Az asztal körül ültünk - körülültük az asztalt"
mondatpár mindkét tagjában ugyanazok a szavak fordulnak elő.
Itt csak a biztos fogalom-tudás és megfelelő szintű gondolko-
dási strukturák segítenek. - E feladat alacsony megoldási
szintjét a definíció reprodukálásával összevetve arra követ-
keztethetünk, hogy a gondolkodás fejlettsége nem kielégítő.
De ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy
jobb a névutók besorolása olyan esetben, ahol nincs jelen
ilyen elterelő tényező, mint pl. a B^ feladatban; az absztrak-
ció /milyen körülményt fejeznek k i / viszont itt is jóval gyen-
gébb.
Hasonló érvvel szolgál a B^ feladat: a konkréten megadott
névutókat kellett megadott számú és személyü személyraggal el-
látni, ami egészen jól /80 % körüli eredménnyel/ sikerült; de
a három személyragozott névutóról már csak a gyerekek 42 a
irja le azt, hogy ezek személyragos névutók. Támpontul pedig
ott volt a feladat utasító részében: "Fűzz a felsorolt név-
utókhoz személyragot,.."!
Kötőszó, módositószó, indulatszó
/46. ábra/
A fogalommeghatározások reprodukálása, a felsorolások, a

kiegészítést kivánó feladatok megoldása jó. Nagyobb nehézsé-
get az a feladat okozott /D^/, amely módositószók besorolását
kivánta szövegből: a három módositószót a tanulók 60 #-a felis-
meri, a fajta meghatározása azonban csak félannyinak sikerült.
184
Egyéb szófajok; szó- és mondattani elemzés; nyelvhelyesség

/47., 48., 49. ábra/
A három ábrán feltüntetett feladatok azzal a céllal ke-

rültek a tesztekbe, hogy a tematikus egység ismereteinek tu-
dásáról átfogó képet adjanak. Ezért választottunk alkalmazási
feladatokat.
A 47. ábrán látható négy feladat teljesen azonos szerke-
zetű: összefüggő szövegből be kell sorolni egy- egy szót az
e tematikus egységben tanult mindegyik szófajba, mégpedig
olyan táblázat segítségével, amely megnevezi e szófajokat.
Miután mind a négy mérőlapváltozaton szerepelt egy ilyen
feladat, a négy független reprezentatív minta eredményei alap-
ján jogos az egyes szófajok tudásának rangsorára vonatkozó kö-
vetkeztetés levonása. E rangsor puszta ránézéssel leolvasható
az ábráról. Biztonság kedvéért azonban kétféle számítást is
végeztünk. Először átlagoltuk az egyes szófajok besorolását
helyesen végző tanulók számát, és az átlagok alapján állítot-
tuk fel a rangsort. Másodszor feladatonként elvégeztük az ered-
mények rangsorolását, majd a négy feladatban kapott rangpozí-
ciók közötti korrelációt számítottuk ki. A kétféle számítás
azonos rangsort eredményezett. Ezek szerint legjobban tudják
a tanulók a névelő besorolását, ezt követően pedig Így alakul
a sorrend: 2. a határozói igenév, 3. az indulatszó, 4. a kö-
tőszó, 5. az igekötő, 6. a módositószó, 7. a névutó, 8. a
határozószó.
A 48. ábrán bemutatott eredményeket nem kívánjuk elemez-
ni. Csupán egyetlen konklúzió kívánkozik ide: az, hogy az
elemezett szavak mondatbeli funkcióját jobban megállapítják a
tanulók, mint szófaját. Ez a tény már csak azért is figyelemre
méltó, mert a hatodik osztályban egész évben szótant tanultak,
s nem mondattant,
A nyelvhelyességi tudnivalókat kizárólag gyakorlati alkal-
mazással ellenőriztük. Az eredmény jónak mondható.
185
FELHASZNÁLT IRODALOM
Hernádi Sándor - Szeinere Gyula, 1969.

Magyar nyelvtan az általános iskolák 6. osztálya
számára. Hatodik kiadás. Tankönyvkiadó. 102 o.
L.N.Landa, 1969-
Algoritmizálás az oktatásban. Tankönyvkiadó. 3^0 o.
Nagy József, 1972.

A témazáró tudásszintmérés gyakorlati kérdései
Tankönyvkiadó. l48 o.
Az Eredménymérés az iskolában c. sorozatban
Orosz Sándor, 1973.

Standardizált témazáró tesztek. Magyar nyelvtan.
Általános iskola 5« osztály
Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Paedagogica,
Series Specifica 1. 228 o.
Tanterv, 1963.
/Szerk,: Miklósvári Sándor/
Tanterv és utasítás az általános iskolák számára.
Tankönyvkiadó, 672 o.
Tájékoztató az általános iskolák magyar nyelv és irodalom

tananyagának csökkentéséhez.
Tankönyvkiadó. 1973. 50 o.
2. sz. melléklet a művelődésügyi miniszter Il4/l973. /M.K. 9,/

MM számú utasításhoz. Az általános iskolai tantervek
módosítása. Magyar nyelv és irodalom 5-8. osztály
186
TÁBLÁK JEGYZÉKE
Oldal
1. "A névszók" c. egység tevékenységei 28.

2. Az l/A változat összefoglaló adatai 51.
3- Az l/A változat eredményeinek eloszlása 51.
4. Az i/B változat összefoglaló adatai 52.
5. Az i/B változat eredményeinek eloszlása 52.
6. Az l/C változat összefoglaló adatai 53.
7. Az l/C változat eredményeinek eloszlása 53.
8. Az l/D változat összefoglaló adatai 54.
9. Az l/D változat eredményeinek eloszlása 54.
10. A Il/A változat összefoglaló adatai 97.
11. A II/A változat eredményeinek eloszlása 97.
12. A Il/B változat összefoglaló adatai 98.
13. A Il/B változat eredményeinek eloszlása 98.
l4. A Il/C változat összefoglaló adatai 99.
15. A Xl/C változat eredményeinek eloszlása 99.
16. A Il/D változat összefoglaló adatai 100.
17. A Il/D változat eredményeinek eloszlása 100.
18. Az "Egyéb szófajok" c. egység tevékenységei 131.
19. A III/A változat összefoglaló adatai íóo.
20. A Ili/A változat eredményeinek eloszlása íóo.
21. A IIl/B változat összefoglaló adatai lói.
22. A IIl/B változat eredményeinek eloszlása lói.
23. A IIl/C változat összefoglaló adatai 162.
24. A IIl/C változat eredményeinek eloszlása 162.
25. A IIl/D változat összefoglaló adatai 163.
26. A IIl/D változat eredményeinek eloszlása 163.
187
ÁBRÁK JEGYZÉKE
Oldal
1. "A névszók" fogalmai 8.
2. Az l/A változat eloszlási görbéje 51.
3. Az i/B változat eloszlási görbéje 52,
4. Az i/C változat eloszlási görbéje 53.
5. Az i/D változat eloszlási görbéje 54.
6. Az l/A változat eredményei elemenként 55.
7. Az i/B változat eredményei elemenként 56,
8. Az i/C változat eredményei elemenként 57.
9. Az l/D változat eredményei elemenként 58,
10. Főnév, főnévi igenév 60,
11. Melléknév, melléknévi igenév 62.
12. A számnév 66.
13. Névszó; kettős szófajok 67.
14. Nyelvhelyesség /Főnév, melléknév, számnév/ 70.
15. A Il/A változat eloszlási görbéje 97.
16. A Il/B változat eloszlási görbéje 98.
17. A Il/C változat eloszlási görbéje 99.
18. A Il/D változat eloszlási görbéje 100.
19. A Il/A változat eredményei elemenként 101.
20. A Il/B változat eredményei elemenként 102.
21. A Il/C változat eredményei elemenként 103.
22. A Il/D változat eredményei elemenként 104.
23. A névmás fogalma, fajai 105.
24. Személyes névmás 107.
25. Visszaható névmás 107.
26. Kölcsönös névmás 107.
27. Mutató névmás 109.
28. Birtokos névmás 109.
112
29. Kérdő névmás •
30. Vonatkozó névmás 112.
31. Határozatlan névmás 112.
32. Toldalékolás; szóelemekre bontás 114.
33. Nyelvhelyesség /Névmások/ 117.
34; Az "Egyéb szófajok" fogalmai 120,
35. A III/A változat eloszlási görbéje l60.
36. A IIl/B változat eloszlási.görbéje l6l.
37. A Ili/G változat eloszlási görbéje 162.
188
Oldal
38. A IIl/D változat eloszlási görbéje 163.
39. A IIl/A változat eredményei elemenként 164.
40. A IIl/B változat eredményei elemenként 166.
41. A IIl/C változat eredményei elemenként 168.
42. A IIl/D változat eredményei elemenként 170.
43. Határozószó; határozói igenév 174.
44. Az igekötö 178.
45. Névelő, névutó 179-
46. Kötőszó, módositószó 180.
47. Szófajok besorolása táblázattal 181.
48. Szó- és mondattani elemzés; mondatátalakitás 182.
49. Nyelvhelyesség /E&yéb szófajok/ 178.
F Ü G G E L É K
191
A témazáró mérőlapok használatának

gyakorlati kérdései +
1, A mérésre való felkészülés és a mérés lebonyolítása
A témazáró mérés egy viszonylag nagy tematikus egység fel-

dolgozása után értékeli a tanulók tudásszintjét. Ez semmiképpen
sem jelentheti azt, hogy az óráról órára való felkészülés, ta-
nulás biztosítását elhanyagolhatjuk, A hagyományos eszközökkel
továbbra is biztosítani kell, hogy a napról napra való tanulás
fegyelme ne lazuljon meg- Egyébként ugyanis a tanuló a mérés
előtti napokban nem lesz képes az egész tematikus egység anya-
gának elsajátítására. De a néhány napra koncentrált tanulás a
többi tantárgyra való folyamatos készülést is akadályozná.
Régi didaktikai követelmény, hogy a tanulónak ne csak tan-
órákra szabdalt tudása legyen, hanem a témát végül ia a maga
egészében, összefüggéseiben, struktúrájában lássa. Ezért a téma-
záró ismétlésnek, rendszerezésnek eddig is nagy szerepe volt. A
témazáró tudásszintmérés fokozottan épit a témazáró ismétlésre
és rendszerezésre.
Követelményként fogalmazhatjuk meg, hogy a tematikus egy-
ség feldolgozását követő alapos ismétlés és gondos rendszerezés
nélkül nem szabad témazáró mérést végezni.
Minden tematikus egységhez legalább négy mérőlapváltozat
készül, E változatokban azonos feladatok nincsenek. Ezért a
változatok sakktáblaszerü kiosztásával a közvetlen szomszédok
mérőlapjairól való másolás kiküszöbölhető. De e módszer követ-
keztében az egyéb tipusú puskázás is minimálisra csökken. Ehhez
az is hozzájárul, hogy a szorgalmi feladatok lekötik a gyorsab-
ban dolgozó tanulók idejét.
Komolyabb veszélyt csak akkor jelenthet a mérőlapok előze-
tes ismerete a tanuló által, ha a tanuló mindig ugyanazt a mé-
rőlapváltozatot kapja /pl. mindig az A/ változatot/. E&y mérő-
lapváltozat tudásanyaga ugyanis viszonylag nem nagy, ezért
+
Kivonat dr.Nagy József: A témazáró tudásszintmérés gyakorlati
kérdései /Tankönyvkiadó, 1972,/ c. könyvéből
192
fennáll a bemagolás veszélye.

A mérőlapok kiosztásakor ügyelni kell arra, hogy a vélet-
lenen múljon; adott tanuló a mérőlapok melyik változatát kapja.
Itt szólunk a hiányzó tanulókról. A témazáró mérések rend-
szeres alkalmazása esetén - ha nem ügyelünk rá - előfordulhat,
hogy a mérések napján megnövekszik a hiányzó tanulók száma.
A témazáró mérésekben minden tanulónak részt kell vennie.
Nem tehetünk kivételeket. Ezért a mérés napján hiányzó tanulók
számára biztosítani kell, hogy pótlólag oldják meg a mérőlap
feladatait. Javasoljuk, hogy az ilyen pótlólagos mérés a tan-
óra keretein belül történjék, külön ültetve az adott tanulót.
Nagyon fontos, hogy megakadályozzuk a mérés napján eset-
legesen bekövetkező nagyobb mérvű hiányzásokat, mert a pótlá-
sok miatt a tanuló állandó időzavarba, feszültségbe kerülhet.
Ez pedig nevelési szempontból is káros lenne. De a nem kívána-
tos mértékű pótlások az iskolai munka rendes menetét is zavar-
nák,
2. A mérőlapok javítása
A mérőlapon és a javitókulcsban arab számmal jelölt fela-

datok vannak. Minden feladat úgynevezett alternatív elemekből
áll. Ezeket az ábécé kisbetűivel jelöljük. A betűjelek az adott
alternatív elemének és a hozzá tartozó pontértéknek az azono-
sítására szolgálnak.
Az alternatív elem a feladat olyan részlete, amelynek mi-
nőségéről csak alternatív döntés lehetséges: vagy kifogástala-
nul jó az adott alternatív elem megoldasa, vagy teljesen rossz.
A megoldatlan elem is hibának számit.
A javítást egyszerűen, ugy végezzük, hogy a hibásan megol-
dott vagy megoldatlan alternatív elemek betűjelét és a betűjel
alatt lévő pontértéket áthúzzuk,
A javítást nem tanulónként végezzük, hanem feladatonként.
Ha ugyanis tanulónként javítanánk, akkor minden tanulónál új-
ból és újból meg kellene nézni, hogy hogyan kell javítani az
egyes feladatokat, A következő tanulóhoz érve ugyanis újból és
újból elfelejtjük a szükséges adatokat, Mire valamennyi szüksé-
ges adatot megtanulnánk, a javítással el is készülnénk. A fela-
datonként! javítás azt jelenti, hogy magunk elé vesszük az adott
mérőlapváltozat minden mérőlapját és megvizsgáljuk az 1. feladat
193
javítási módját, és elvégezzük a javítást: áthúzzuk a hibás

elemeket, és összeadjuk a hibátlan elemek százalékpontjait, az
összeget beirjuk az üres négyzetbe. Ezután a következő tanuló
1. feladatán végezzük el ugyanezt a munkát és igy tovább. így
lapozzuk a mérőlapokat, amig valamennyin ki nem javitottuk az
1. feladatot. Majd ugyanezt tesszük sorban az összes feladat-
tal. Mivel mindig csak egyetlen feladat javitási módját kell
fejben tartani, a javitás gyorsan és csaknem mechanikusan vé-
gezhető .
A javitási eljárásnak két alapvető tipusa van..
Az egyik esetben a javítást értelemszerűen végezhetjük.
Ilyenkor a javitókulcsban a megfelelő feladat sorszáma mellett
gyakran "értelemszerűen" bejegyzés található. Ha adottak is az
egyes alternat iv elemek helyes megoldasai, azoknak csak az a
szerepük, hogy a pedagógus emlékezetébe idézzék a helyes megol-
dást, vagy megszabadítsák az "utánaszámolástól". Az ilyen ti-
pusu feladatok esetében a javítókulcs pusztán tájékoztató jel-
legű, A pedagógus nélküle is el tudná végezni a javítást.
Ez azért lehetséges, mert a feladat úgy van megszerkeszt-
ve, hogy magában a feladatban az alternatív elemek betűjele
kétszer fordul elő. Először a feladat alatti négyzetrácsban,
másodszor a feladat megfelelő alternatív eleménél. Ily módon
pontosan megállapíthatjuk, hogy melyik elemről van szó, és
miután eldöntöttük, hogy az adott elem megoldása jó-e, a négy-
zetrácsban levő betűjelet és a hozzá tartozó pontértéket áthúz-
hatjuk vagy áthúzatlanul hagyhatjuk.
A másik tipusu feladatok esetében a fenti eljárás nem al-
kalmazható. Az ilyen feladatok jellege miatt ugyanis a mérőla-
pon nem lehet megadni az alternatív elem betűjelének azonosító
párját. Ezért az ilyen feladatokat csak a javítókulcs segítsé-
gével lehet kijavítani,
A javitókulccsal javítható feladatok leggyakrabban defi-
níciók, szabályok, törvények, felsorolások és operatív fela-
datmegoldások. Ezeknek a feladatoknak az alternatív elemei kö-
tetlen sorrendűek. Az adott definíció, szabály, törvény más szó-
renddel is megfogalmazható, a felsorolás más sorrendben is megad-
ható, a feladatmegoldás menetét sem köthetjük meg. Ez az oka an-
nak, hogy az ilyen feladatok javításakor a javítókulcs segítsé-
gével kell elvégezni az adott alternatív elemek és a nekik meg-
felelő pontértékek azonosítását.
194
Az ilyen feladatoknál a javitókulcsban adott helyes meg-

oldásokat nem betű szerint kell értelmezni. Ha pl. a javitó-
kulcsban az áll: "a/ kémiai folyamat", akkor nem szabad betű
szerint ragaszkodnu a két szóhoz. Értelemszerűen: a tartalom
a mérvadó. Ezért ha a tanuló azt irja, hogy: "kémiai változás"
"kémiai reakció", "reakció", az adott alternatív elem nyilván-
valóan jó. A javitókulcsban nem lehet felsorolni minden alter-
natív elem minden lehetséges megfogalmazás! formáját. De nincs
is erre szükség, hiszen a javítást szakember végzi, ezért fél-
reértés általában nem adódhat.
Az alternatív elemekhez tartalmilag viszont ragaszkodni
kell.
A javitókulcs segítségével javitható feladatok további
sajátossága, hogy a megoldás akkor is rossz lehet, ha külön-
külön minden egyes alternatív elem jó. Egyébként az ilyen eset
viszonylag ritkán fordul elő.
Például az a feladata a tanulónak, hogy irjon fel egy
adott kémiai egynletet- A tanuló mindent rendben fel is irt,
tehát valemnnyi alternatív elem jó, de az egyenlethez hozzáír
még egy vegyületet. Ezáltal az egészet elrontotta.
Vagy: a tanuló által leirt definícióban valamennyi szük-
séges jegy szerepel, vagyis minden alternatív elem külön-kü-
lön nézve jó. Mégis az egész definíció a jegyek viszonyainak
összecserélése, teljesen oda nem illő jegyek beirása, a zava-
ros megfogalmazás miatt értelmetlen.
Az ilyen válaszok, megoldások esetén eltekintünk attól,
hogy az egyes elemek külön-külön vizsgálva jók, és az összes
elem pontértékét áthúzzuk.
Mint emiitettük, a feladatok egy része mellett a javitó-
kulcsban az "értelemszerűen" kifejezés áll. Az ilyen feladatok
javítása vagy annyira evidens, hogy az elemek tartalmát feles-
leges megjelölni, vagy pedig a feladatok egy sajátos tipusát,
az úgynevezett nem teljes felsorolást /NTF/ igénylő feladato-
kat képviselik. Például: "Nevezz meg három olyan magyar vá-
rost, ahol konzervgyár van["
Az ilyen kérdések mindig tartalmazzák, hogy a tanulónak
hány elemet kell felsorolnia. De, hogy a tanuló konkrétan mit
fog felsorolni, azt nem tudhatjuk előre. Ezért a javitókulcs-
ban a feladat sorszáma mellett csak ez állhat: "értelemsze-
rűen" és az NTF jelzés.
195
E feladatok javitása az alábbi módon történik.

Ha a tanuló az előirt mennyiségnél többet sorol fel, azo-
kat figyelmen kivül hagyjuk, függetlenül attól, hogy jók-e
vagy rosszak.
Az előirt mennyiségű elemek közül megszámláljuk a hibás
elemeket, és a feladat alatt lévő négyzetrács utolsó betűiből
pontértékeiből/ annyit húzunk át, ahány felsorolt elem hibás.
Ha a fenti kérdésre a tanuló azt Írja, hogy "Szeged,
Csongrád, Kecskemét", akkor az utolsó egy betűt húzzuk át, mi-
vel egy válasz helytelen .'Csongrádon nincs konzervgyár/.
Javitókulcsban: értelemszerűen, NTF!
'}. Az egyes tanulók tudásszintjének

és érdemjegyének meghatározása
A százalékpontok összeadása
A javítás eredményeként a hibás alternatív elemeket át-
húztuk, Az adott tanuló tudásszintjét. úgy határozzuk meg, hogy
az áthúzatlan alternatív elemek pontértékeit összegezzük. Az
összegezés eredményeként a tanuló teljesítményét százalékban,
százalékpontban kapjuk meg, A kötelező feladatok pontértékei
összesen 100—at tesznek ki. Ezért ezeket a pontokat százalék-
pontnak nevezzük,
A teljesen hibátlanul megoldott összes kötelező feladat
100 $p-os /százalékpontos/ teljesítményt ad.
A százalékpontok összeadása két lépésben történik.
Az adott feladat javításakor nyomban összeadjuk a helye-
sen megoldott alternatív elemek százalékpontjait, és az ösz-
szeget beírjuk az üres négyzetbe. Ha minden elem rossz, az
üres négyzetbe nullát célszerű irni, vagy ajánlatos áthúzni.
A második lépésben az egyes feladatok után lévő üres
négyzetekbe beirt százalékpontokat adjuk össze feladatonként.
A végösszeget a kötelező feladatok alatt lévő megjelölt hely-
re Írjuk be. A feladatonként összegezett százalékpontok össze-
adását néhány megbízható tanulóval is elvégeztethetjük. Oe
megfelelő tanár-tanuló viszony esetén a javitási órán rnaguk-
196
kai a tanulókkal is- Megadván az osztályzattá alakítás kulcsát

az osztályzattá alakítást is esetleg a tanulóval végeztethet-
jük. Mivel a pirossal végzett javitás és a feladatonként!
- tanár által beirt - százalékpont nem másitható meg, azért az
összeadásban elkövetett esetleges csalás könnyen ellenőrizhe-
tő. Tapasztalatunk szerint e munkát a tanulók nagy élvezettel
és becsülettel végzik. /Néhány perces munkáról van szó!/
Mégis meg kell fontolnia a pedagógusnak, hogy saját maga vég-
zi-e az összeadást, megbízható tanulókkal vagy az osztállyal
végezteti-e -
A százalékpontban kifejezett teljesítményt át kell alakí-
tani standard osztályzattá.
Az osztályzat meghatározása a kötelező feladatokra kapott
százalékpontok összegéből indul ki. űrnek alapján olvassuk le
az osztályzattá alakítási kulcsról a standard osztályzatot.
E kulcs a következő formában adott minden mérőlapválto-
zathoz külön-külön:
Jeles 90,8 - 100,0
Jó 90,7 - 69,5
Közepes 48,1 - 69,4
Elégséges 26,8 - 48,0
Elégtelen 0,0 - 26,7
Az osztályzattá alakítási kulcsok az adott mérőlapválto-

zat országos tudásszintjéhez alkalmazkodnak. Az országos tu-
dásszint adatai alapján számítottuk ki azokat. Tekintettel
arra, hogy vannak hátrányos helyzetben lévő iskolák, és van-
nak gyenge összetételű osztályok, az osztályzattá alakítás
kulcsának alkalmazásában az alábbi kompromisszumhoz lehet fo-
lyamodni. Azokban a nagyon gyenge osztályokban, ahol a tanu-
lók egyharmada vagy több kapna elégtelent a megadott kulcs a-
lapján, javasoljuk az elégtelen osztályzat határának a leszál-
lítását, így megnövekszik az elégséges érdemjegyű tanulók szá-
ma, és ugyanakkor az elégséges tanulók osztályzatainak elvész
az összehasonlíthatósága. A többi érdemjegy határa továbbra is
érintetlen marad, ennélfogva az országban mindenütt azonos ér—-
téket képvisel a jeles, a jó és a közepes osztélyzat.
Az osztályzattá alakítás a kulcsból való kikereséssel
nem ér véget.
Meg kell vizsgálni a szorgalmi feladatokat, és azokat is
197
figyelembe kell venni. Azt javasoljuk, hogy a szorgalmi fela-

datok fél osztályzatnyival emelhessék az érdemjegyet. Vagyis
az a tanuló, aki az adott osztályzat intervallumának közepe
felett teljesített, egy osztályzattal magasabbat kaphat, ha a
jó szorgalmi feladatok százalékpont értéke legalább fél osz-
tályzatnyit ér,
ü. Az osztály, az évfolyam tudásszintjének

tartalmi elemzése
Tekintettel arra, hogy a mérőlapváltozatokban az adott

tantervi téma teljes tudásanyaga szerepel, a mérőlapokon ka-
pott eredmények hűen tükrözik a téma oktatásában elért ered-
ményeket és problémákat.
Ha az adott évfolyamon csak egy tanulócsoportban taní-
tunk, akkor a tartalmi elemzést az alábbi becsléssel célszerű
elvégezni.
Ezt a becslést úgy végezhetjük eredményesen, hogy az a-
dott mérőlapváltozatot feladatonként újból és újból végigla-
pozgatjuk.
Tehát az adott mérőlapváltozatból vesszük az első felada-
tot, és minden mérőlapon megvizsgáljuk az adott feladathoz
tartozó alternatív elemeket. Kiirjuk azokat az elemeket, ame-
lyeket sok tanuló nem tudott megoldani. Nyomban megkíséreljük
keresni az okot is. Vajon miért éppen az adott elemet nem tud-
ják a tanulóim? Feltevésünket is bejegyezzük, valamint a ja-
vításra, pótlásra és a következő tanévre utaló szándékunkat is.
Igy megyünk sorra a feladatokon, a mérőlapváltozatokon.
Ezenkívül érdemes az azonos típusú, jellegű feladatokat
csoportosítani /pl. külön vizsgálni az operatív feladatmegol-
dásokat,/, és megnézni, hogy melyik területen milyen eredményt
értünk el.
Egy osztály mérőlapjai alapján végzett ilyen önvizsgálat
általában 2-3 órás munkát igényel. Azt tapasztaltuk, hogy az
önmagukkal szemben igényes pedagógusok ezernyi más elfoglalt-
ságuk ellenére is érdeklődéssel és szívesen végzik a tartalmi
elemzést, A témazáró tudásszintmérés egyébként éppen ebben a
vonatkozásban nyájthat a legkézzelfoghatóbb módon közvetlen
segítséget a tanitás eredményességének javításához.
198
A pedagógus közvetlen és pontos visszajelzést kaphat saját

munkájára vonatkozóan is. Ezeket a tapasztalatokat részben azon-
nal hasznosíthatja a dolgozat értékelésekor, amikor is a súlyo-
sabb problémát az osztályzattal közösen tisztázzák. Erre a mun-
kára még akkor se sajnáljunk 10-20 peroet fordítani, ha a téma
elsajátításának általános.színvonala megnyugtató, és nincsenek
alapvető hiányok a tanulók többségénél a z egyes területeken.
Ugyanis - miután a tanuló megpróbálkozott a feladat megoldásá-
val - közvetlenül érdekelt a helyes megoldás megismerésében. A
motiváoió e régóta használt módjára ezúttal is érdemes felhív-
ni a figyelmet. Az elemzés alapján gyűjtött tapasztalatok köz-
vetett felhasználásának lehetősége is igen fontos. Az alaosony
színvonalon megoldott feladatok, alternativ elemek ismerete
módszertani kultúránk fejlesztésének egyik fontos eszköze lehet.
Ha az adott évfolyamon több párhuzamos osztályunk van, kü-
lön—külön osztályonként -értelmetlen tartalmi elemzést végezni.
Hiszen nem az egyes osztályokban elért tartalmi eredmények és
problémák megismerése a közvetlen cél, hanem a saját munkánké.
Ezért, miután valamennyi párhuzamos osztályban a mérés, mérő-
lapvált ozatonkét csoportokba válogatjuk az összes osztály mé-
rőlapjait,
Ily módon az egy adott változatot megoldó tanulók száma
jelentősen megnövekszik, ezért következtetéseink is biztonsá-
gosabbak lehetnek. Ha minden osztályunkban baj van az adott
elemmel, az adott feladattípussal, az adott témarészlettel,
akkor ez igen fontos jelzés lehet számunkra.
Több párhuzamos osztály esetén is elvégezhetjük a fen-
tiekben leirt becsléssel történő tartalmi elemzést, az önelem-
zést. De több párhuzamos osztály esetén számításokat is vé-
gezhetünk.
Az alternativ elemenként megállapítjuk, hogy hány tanuló
oldotta meg jól az adott alternativ elemet. Méghatárózzuk,
hogy ez az adott mérőlapváltozatot megoldó összes tanulóhoz
viszonyítva hány százalékot tesz ki, így minden alternativ
elemre megkapjuk, hogy hány százalékos teljesítményt értünk
el az évfolyamon, E százalékok már pontosabban mutatják az
eredményeket és problémákat, /Egy osztály alapján azért nem
indokolt számításokat végezni, mert egy-egy mérőlapváltozatra
igen kevés, 4-10 tanuló jut./
199
Az országos felmérés adatai alapján a megfelelő táblázat-

ban adott, hogy az egyes alternatív elemeket a tanulók hány szá-
zaléka oldotta meg helyesen országos szinten.
Ellnek következtében módunkban áll a saját évfolyamunkon
elért eredményeket és a felmerülő problémákat az országos hely-
zettel összehasonlítani.
Ez a tipusu tartalmi elemzés már több munkával jár- Három-
osztálynyi mérőlap elemzése egy teljes délutánt is igénybe ve-
het. Egy-egy problematikus témával kapcsolatban mégis érdemes
megfontolni az elemzés elvégzését.
200
TARTALOM
Oldí
ELŐSZÓ 3.
BEVEZETÉS 5.
I. FEJEZET
"A névszók" c. tematikus egység 7.
1. A tematikus egység ismeretanyaga 7.
2. A főnév és főnévi igenévf a melléknév és
melléknévi igenév és a számnév c. témák 29.
2.1. A mérőlapok és a javitókulcsok 29.
2.2. Összesített eredmények teszt-változa-
tonként 50,
2.3- Az eredmények témánként 59,
3. A névmások c. téma , 70.
3.1. A mérőlapok és a javitókulcsok 70.
3.2. Összesített eredmények teszt-válto-
zatonként 97.
3.3. Az eredmények témánkánt 105.
XI. FEJEZET
Az "Egyéb szófajok" c. tematikus egység 119.
1, A tematikus egység ismeretanyaga 119.
2, A mérőlapok és a javitókulcsok 131.
3, Összesített eredmények teszt-változa-
tonként ÍÓO,
4, Az eredmények témánként 172.
Felhasznált irodalom / ' * ^ 185.
A táblák jegyzéke & 186
' 'í - ®
Az ábrák jegyzéke •/ SZEGED e 187
^ f
FÜGGELÉK \\ ,/ I89.
A 71.753
s'.
A C T A L'NIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE A T T I L A JÓZSEF NOM1INATAE
A SOROZAT KÖTETEI: S E C T I O PAEDAGOGICA, SERIES SPECIFICA
Dr.NAGY József: A témazáró tudásszintmérés

gyakorlati kérdései/Tankönyvkiadó,1972/
Dr. OROSZ Sándor: Magyar nyelvtan

1. Általános iskola 5-°. /Megjelent/
3. Általános iskola 7.o. / 1 9 7 V
Általános iskola 8.o. /±97h/
Dr. KUNSÁGI Elemér-dr. VIDA Mihályné : Kémia

6. Általános iskola 8.o. /197Ú/
Dr.DOBÓ Géza: Élővilág

8. Általános iskola 6.o. /l97k/
9. Általános iskola 7.o. /l97k/ STANDARDIZÁLT TÉMAZÁRÓ TESZTEK
10. Általános iskola 8.0. /1975/
Dr.GAZSÓ István: Számtan-mértan

11. Általános iskola 5 . 0 . /1975/
1 2 . Általános iskola 6 . 0 . /1974/
13. Általános iskola 7.o. /1971*/
Általános iskola 8.0. /1975/ DR. OROSZ SÁNDOR
Dr. YEIDNER János: Fizika
1 5 . Általános iskola 6 . 0 . / 1 9 7 V
MAGYAR NYELVTAN
16. Általános iskola 7.o. /l97^/
17. Általános iskola 8.0. /1975/ ÁLTALÁNOS ISKOLA
Dr.NAGY József:
6. OSZTÁLY
18. A témazáró tesztek reliabilitása és
validitása /l975/ SZEGED, 1 9 7 3 .

Nyelvtan 6 Osztály

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Nyelvtan 6 Osztály

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A C T A L'NIVERSITATIS SZEGEDIENSIS DE A T T I L A JÓZSEF NOM1INATAE

A SOROZAT KÖTETEI: S E C T I O PAEDAGOGICA, SERIES SPECIFICA

Dr.NAGY József: A témazáró tudásszintmérés

Dr. OROSZ Sándor: Magyar nyelvtan

Dr. KUNSÁGI Elemér-dr. VIDA Mihályné : Kémia

Dr.DOBÓ Géza: Élővilág

Dr.GAZSÓ István: Számtan-mértan

ACTA UNIVERS1TATIS SZEGEDIENSIS DE ATTILA JÓZSEF NOMINATAE

STANDARDIZALT TEMAZARO TESZTEK

DR. OROSZ SÁNDOR

Kiadja a JATE Pedagógiai Tanszéke

E standardizált témazáró tesztek - a tananyagcsökkentő

A, nyelvtani témazáró mérőlapokat és az országos eredmé-

"A névszók" c. tematikus egység

1. A tematikus egység ismeretanyaga

E tematikus egység - a tankönyv beosztása szerint - a

Az egység fogalmainak szerkezeti összefüggéseit az

talan kiemelnünk őket. A felsőfokú melléknévről ugyan két

Megjegyzés: A 15. tény téves információt tartalmaz; nem a

rovatéban viszont csak az egyes szám 3. személyü személyragbein

-1.- élőlényt nevez meg

-1.- több hasonló élőlény közös neve

—1.- egy-egy élőlény saját megkül. neve

-12.- a "város" földrajzi köznév

-1.- jelentése szerint főnév

-3-- három faja van

-1.- jelen idejűnek is nevezik

rl. - nvult idejűnek is nevezik

-1.- jövő idejűnek is nevezik

•1.— pontosan fejezi ki a mennyiséget

-1.- csak nagyjában fejezi ki a mennyiséget

•1. - egész számot fejez ki

-1.- sorrendi számot fejez ki

-1.- az egésznek tört részét fejezi ki

Probléma, hogy a tankönyvi megfogalmazás szerint csak a

Probléma, hogy a tananyagcsökkentés következtében nem ta-

felosztást ne;n kell tanítani, ebből a tanárok - útmutatások

-1,- /főnévi/névmás /szófaj? - szó?/

5.- második személyü

•11.- igealakok mellett általában fölösleges

Probléma itt és a többi névmásfajata definíciójában is,

-1.- névmás /szófaj-szó/

— 1 . - névmás /szófaj - szó/

XX. -9.- egy birtok; tied

-11.- egyess sz. 3. r 12.- egy birtok; övé

15.- egy birt.: mienk

18.- egy birt.: tietek

i-21.- egy birt. : övék

-1,- névmás /szófaj - szó/

£ első sz.: magunk

•1.- rámutatással helyettesit főnevet

pl.- főnevekre kérdez

•1.- összetett mondat egyik mondatában

•1.- főnevet helyettesit, amelyet nem tudunk

Végül megemlítünk még egy zavaró problémát.

29. "Sorszámnév helyett ne mondjunk tőszámnevet". /Tk. 38.0.

Hr.-.nrolás, csoportosítás, osztályozás

Akad egy-két problematikus feladat is. Felsorolásunk

Megemlitendőnek tartjuk, hogy olykor-olykor nehézséget

Példák gyűjtése, alkotása

Jó tulajdonságot jelentő főnevek gyűjtése; elleniélos

A névszók c. tematikus egység tevékenységei 1, tábla

Adott szószerkezet Dirtokos személyragos szavainak be-