Professional Documents
Culture Documents
érdemes tankönyvíró
Kézikönyv
a Nyelvtan és helyesírás 5.
tanításához
SZÉPLAKI ERZSÉBET
a Tankönyvesek Országos Szövetségétől
2008-ban elnyerte az
„Érdemes tankönyvíró”
kitüntető címet
Szerkesztette
MISKOLCI SZILVIA
Kapcsolódó kerettanterv
EMMI kerettanterv 51/2012.(XII. 21.)
EMMI rendelet 2. sz. melléklet
AP–050333
ISBN 978-963-328-168-0
Nyomdai előkészítés
KajtArt Kft.
Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szöveg-
értést fejlesztő gyakorlatok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években több
száz iskolában tartottam bemutatóórát, módszertani előadást, és tanfolyami gyakorlatvezetőként is műkö-
döm. Ezeken a rendezvényeken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is.
Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól össze-
állított tanári segédlet a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig bezárólag. Úgy gondolom, most sincs
ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve a hivatásukat
gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom, ezzel te is így vagy, kedves Kollégám, hiszen
olvasod a soraimat.
A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élethos�-
szig tartó tanulás folyamatának. Bármilyen hivatást, szakmát választanak, a mindennapjaikban szükségük
lesz arra, hogy másokat megértsenek, másokkal megértessék magukat, értsék az olvasott szövegeket, ren-
delkezzenek megfelelő írástechnikával, helyesírási, nyelvhelyességi képességük a lehető legmagasabb szin-
tű legyen.
A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az is-
meretek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tuda-
tossá tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális
tudást tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítására szükség van, de vé-
leményem szerint csak olyan mértékben, hogy megfelelő módon és ütemben tudjuk fejleszteni a tanu-
lók anyanyelvi képességeit.
A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66. számában,
amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21-
én napvilágot látott az új kerettanterv, az iskoláknak a kerettantervek alapján március 31-ig kellett
elkészíteniük a helyi tantervüket.
3
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Szándékom, hogy a taneszközök esetében együtt, egy helyen érvényesüljön az elmélet és a gyakorlat. A felada-
tok igazodnak a 10–12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz, érdeklődési köréhez (téma, problémafelvetés,
megfogalmazás stb.). Az indukciós szövegek egy része kapcsolódik az irodalomkönyvhöz az anyanyelvi integrá-
ció keretein belül. Másik részükben a tantárgyi koncentráció érvényesül, mivel más tankönyvekből származ-
nak: történelem, természetismeret, ének. Ezek a tankönyvrészletek kiválóan alkalmasak arra, hogy az egyes
tantárgyak szakszókincsére és az ezekkel kapcsolatos helyesírási problémákra irányítsuk a tanulók figyel-
mét. Ugyanakkor ezek a szövegrészletek – szaknyelviségük ellenére – sokkal közelebb állnak a tanulók által
használt köznyelvhez, mint a stilisztikailag sokkal csiszoltabb irodalmi nyelv, amelynek megértése sokaknak
okoz problémát. A tanulók számára pedig nehezebb egy olyan mondat, szöveg bármilyen szempontú nyelvta-
ni elemzése, amelyet nem vagy csak részben értenek meg.
A nyelvtankönyv és a feladatgyűjtemények gazdagon illusztráltak. Ezzel azt szerettem volna elérni, hogy
tanuló és tanár szívesen vegye kézbe őket. A visszatérő jelzésekkel és kiemelésekkel használatukat igyekez-
tem megkönnyíteni. Ezek értelmezése a kiadványok 4. oldalán található.
Nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaalapú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak
interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázására. Tankönyveim feladataiban igyekeztem a képességeket is-
meretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi életben is hasznosítható elemmel gazdagítani a
diákok értelmi és anyanyelvi tudását.
Remélem, ez a tanári kézikönyv sokat segít a nyelvtantankönyv használatában, és megkönnyíti, illetve lerö-
vidíti a tanórára való felkészülésedet.
4
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
METODIKAI ALAPELVEK
A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.
Objektív tényezők:
▶▶ a tanított anyag tartalma,
▶▶ az osztály sajátos adottságai,
▶▶ a megoldandó didaktikai feladatok.
5
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből
adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert.
A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a tan-
eszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálnia az egyéniségé-
hez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert. Ugyanakkor azt is
szem előtt kell tartania, hogy a 21. század pedagógusainak a hagyományos – a tudás átadásán alapuló – sze-
repkörből át kell lépniük a tanulási folyamat megszervezőjének szerepkörébe. Itt elsősorban a tanulásszer-
vezés kérdésére gondolok. Egyet le kell szögeznem: ebben a témában aztán végképp nincs recept, kőbe vé-
sett „törvény”, kizárólagosság, kitaposott „módszertani” ösvény.
Annyi mindentől függ, hogy a differenciálás melyik módját választjuk. Mindenképpen a tanulók képessé-
geit kell ismernünk ahhoz, hogy a legmegfelelőbb munkaformát alkalmazzuk. A magam részéről kifejezet-
ten támogatom a tanulópárt, illetve a heterogén csoportmunkát, mert nem mindegy, hány tanulóval foglal-
kozunk egy időben: öttel, tízzel, huszonöttel, esetleg harminccal?
Egy biztos: a közösségben végzett feladatmegoldások esetén a diákok megtanulnak együttműködni, meg-
hallgatni társaik véleményét, amellyel egyetérthetnek, de ugyanakkor képviselhetik saját álláspontjukat is,
továbbá tapasztalhatják a közösségért érzett munka felelősséget is.
A lényeg a következő: a tanulók és a pedagógusok egyaránt aktív részesei legyenek a folyamatnak, jóked-
vűen, sikerek reményében munkálkodjanak a problémák megoldásán.
Az új ismeret feldolgozása
A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv he-
lyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési stb. ismeretek megértése. A megértés
azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz meg kell szi-
lárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyelvi problé-
ma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a tovább-
haladásnak.
Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tény-
anyaggal szemlélteti. A szemléltető anyagokat tehát én is úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazod-
janak a 10–11 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fo-
galom minden lényeges jegyét bemutassák, de csak tiszta példákon.
A jelentéstani tudnivalók szemléltetésére – nyelvi funkciójukból adódóan – a mondat, illetve a
szöveg(részlet) alkalmas (Tk. 99/10., 11.). A rövid, könnyen érthető, értelmezhető metanyelvi szövegekben
tipográfiai megoldásokat (dőlt, félkövér betűket), jelöléseket alkalmaztam, melyek a tanulók figyelmének
irányítását és a lényegkiemelést is szolgálják. Összefüggő szöveget használunk akkor is, ha például az elbe-
szélés műfaji sajátosságainak megfigyeltetése a feladat (Ffgy. 36/4.).
A nyelven kívüli szemléltetés eszközeit használtam fel a hangalak és jelentés viszonyának tanításakor (Tk.
92/5.), a szólások és közmondások szó szerinti jelentésének vizsgálatakor, amiből aztán a többletjelentést le-
vezettük (Tk. 101/1., 103/12.) A szóelemek egyezményes rövidítései (szt = szótő, k = képző, kh = kötőhang-
zó stb.) a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyelmet. Az utaló és szimbolikus jelek (Tk. 92. o. JÓ,
HA TUDOD!) a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak.
A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyeinek
tudatosítását érhetjük el (Tk. 52/7.). A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet (Tk. 61/6.)
A kísérő szemléltetéseknek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók – egyéni vagy kö-
zös munkával – nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így
lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását. Itt szeretném felhívni a
kedves kollégák figyelmét az Apáczai Kiadó anyanyelvi falitábláira, amelyeket nemcsak az alsó tagozatos,
hanem nagy részüket a felső tagozatos magyarórákon is jól használhatjuk.
6
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Az ismeretek megszilárdítása
Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát is-
métléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el.
A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek. A tankönyvekben a JEGYEZD MEG! címszó
alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de a fogalom minden lényeges
jegyét tartalmazzák. Ismételten hangsúlyozom, hogy az anyanyelvi ismeretek tanítása nem cél, hanem eszköz,
amelyet ugyanúgy állíthatunk a kompetenciák fejlesztésének, mint a jártasságok, készségek fejlesztésének
szolgálatába, hiszen a lényeg az alkalmazható tudás. A JÓ, HA TUDOD! címszó alatt hasznos, praktikus ta-
nácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismereteket.
A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlésnek. Az év eleji ismétléshez bőséges fel-
adatsor található az 5. évfolyamos nyelvtankönyvben. Felöleli a bevezető és kezdő szakasz négy évfolyamá-
nak tananyagát, sőt lehetőséget nyújt a nem szakrendszerű órák képességfejlesztő gyakorlatainak összeál-
lítására. Aktivizálhatjuk mindazokat az ismereteket, amelyekre az 5. évfolyamos tananyag elsajátításához
szükség van. Természetesen nem kell valamennyi feladatot minden tanulónak megoldania. Differenciált
osztálymunkában mindenki azt gyakorolja, azokat az ismereteket elevenítse fel, azokat a képességeit fej-
lessze, amelyekre szüksége van a továbbhaladáshoz.
Az év végi ismétlésnek nem az az elsődleges célja, hogy az év végi felmérés megírását elősegítse, bár ez is
fontos szempont lehet, hanem az, hogy rendszerezze az 5. évfolyamos tudásanyagot, s az, hogy a tanuló ta-
pasztalja, mennyit fejlődtek anyanyelvi képességei a tanév során.
Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Ez az órán feldolgozott tananyag rögzíté-
sének, „tartósításának” kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy
a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Nyíltan kell beszélnünk azonban
arról a tendenciáról, ami sajnos egyre inkább terjed a tanulók soraiban, miszerint otthon szinte semmit sem
tanulnak, gyakran még az írásbeli házi feladatot sem készítik el. Ezért arra kell törekednünk, hogy olyan fel-
adatokat kapjanak a tankönyvből a gyerekek, amelyek motiválják őket az otthoni tanulásban.
A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amit folytatunk felső tagozatban
is. Ennek megvalósításához az 5–6. évfolyamos tankönyvekben és feladatgyűjteményekben, valamint a ké-
zikönyvekben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek 11–12 éves korukra már ismerni-
ük kell a helyes tanulási módszereket.
7
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
8
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Itt hívom fel minden kedves kollégám figyelmét, hogy a Nyelvtan és helyesírás tankönyveimből ta-
nító magyartanárok valamennyi tankönyvi feladat megoldását megtalálják a saját honlapomon: www.
szeplakierzsebet.hu.
9
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS
A kompetencia
Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a
személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. A kom-
petenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és
tanulásról vallott nézeteinket.
A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása
a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat
– ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakít-
suk. A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompe-
tencia kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem
képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket,
megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem
ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem
alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt
felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek
kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cse-
lekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel,
de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké.
A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg: az ösztönző (reguláló) kompetenci-
ákat, amelyek elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg, va-
lamint a szervező, végrehajtó (kognitív) kompetenciák, amelyek ismereteket, jártasságokat, készségeket,
képességeket foglalnak magukban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.
Sajnos mintha napjainkban is kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is
róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon
fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. A legkönnyebben ezt úgy ér-
hetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk
a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán
a visszajelzés fontosságát.
A kulcskompetencia
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásformák)
többfunkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen
beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a köte-
lező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak megléte elengedhetet-
len feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.
A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:
1. Anyanyelvi kommunikáció
2. Idegen nyelvi kommunikáció
3. Matematikai kompetencia
4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén
5. Digitális kompetencia
6. Hatékony, önálló tanulás
7. Szociális és állampolgári kompetencia
8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia
9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia el
sajátításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.
10
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
11
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Az anyanyelvi kommunikáció kulcsszerepéből adódik az, hogy fejlesztése valamennyi pedagógus felada-
ta és felelőssége. Egyetlen műveltségi területet, tantárgyat tanító pedagógus sem vonhatja ki magát az anya-
nyelvi képességek, kiemelten az olvasási és szövegértő képesség fejlesztése alól, hiszen ezáltal veszélyezteti a
saját szaktantárgyának hatékony tanítását és tanulását is.
12
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
13
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
kodásra. Ezzel szemben az iskolai tanulás folyamatában viszonylag leegyszerűsített feladatokat kell megol-
daniuk, többnyire magányosan. Hányszor hallottam diákként, s hányszor mondtam tanítóként, tanárként:
Önállóan dolgozz! Csendben, hogy ne zavard a társaidat! A szófogadó gyerek ráhajol a taneszközére, és
csendben marad. Elfojtja a feladatvégzés közben felmerülő kérdéseit, többnyire egyedül marad a problé-
máival, nem beszélheti meg azokat tanárával, társaival. Magányossá válik. Pedig az együtt gondolkodás, a
megbeszélés szükséglete valamennyiünkben ott munkál. Milyen sokszor tapasztalom egy-egy előadásom
közben, hogy az adott témával kapcsolatban összesúgnak a kollégák, azonnal szeretnék elmondani az el-
hangzottakkal kapcsolatos véleményüket! Ezt egyetlen előadó sem veheti „fegyelmezetlenségnek”. Hát ne
vegyük ezt annak a diákjainknál sem! Ezért tartom fontosnak, hogy minél több alkalommal dolgozhassa-
nak tanítványaim páros vagy csoportmunkában.
A konstruktivista pedagógia hívei tehát azt a nézetet képviselik, miszerint a tanulók akkor képesek va-
lamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat.
Ehhez viszont az is szükséges, hogy a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vessenek
fel, bátorítsák a tanulói aktivitást, becsüljék meg a tanulók nézeteit, gondolatait; tartsák a tanulás-tanítás
folyamat fontos részének a diákok folyamatos értékelését; törekedjenek a tanári és tanulói szerepek meg-
változtatására.
A következő táblázat azt illusztrálja, mi a különbség a hagyományos és az új tanári, tanulói szerepek
között.
Hagyományos modell
Tanári szerep Tanulói szerep
A tudás átadása A tudás befogadása
A munka megszervezése A tananyag megtanulása
A diák motiválása
Ellenőrzés
Teljesítménymérés, értékelés
AKTÍV PASSZÍV
Felelősség Nincs felelősség
Az új, szociális-konstruktivista modell
A tanuló konstrukciós folyamatainak A tanulási folyamat aktív szereplője
előidézése, állandó figyelése
A tanulási folyamat megszervezése A kognitív (megismerő) készségek felértékelődése
A diák motiválása Tudása általa konstruált
Visszajelzések adása
14
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A Nemzeti alaptanterv
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2012-es Nemzeti alaptanterv nem jelent új alaptantervet.
A közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem a tanulók
fejlesztésének terve. A hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesül-
nek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érde-
kében fejlesztéscentrikus.
Az alábbiakban egy gyors áttekintést szeretnék nyújtani a hazai oktatás tartalmi szabályozásának válto-
zásáról, hogy könnyebben megérthessük a Nat 2012 koncepcióját:
A Nat műveltségterületei
1. Magyar nyelv és irodalom 6. Földünk–környezetünk
2. Idegen nyelvek 7. Művészetek
3. Matematika 8. Informatika
4. Ember és társadalom 9. Életvitel és gyakorlat
5. Ember és természet 10. Testnevelés és sport
15
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Kerettanterv 2012
NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érhet el egy tanmenetszerű
megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi
tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást.
A kerettanterv készítői olyan az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formát hoztak
létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre.
16
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adap-
tálhatók.
Az kerettantervek új elemei a következők:
■ a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése
a tantárgyi tartalmakba;
■ a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak
érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás);
■ a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban;
■ képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák);
■ egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy más szempontú
feldolgozási alternatíva felajánlása.
A helyi tanterv
Az iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a Nat előírásait, illetve a kerettanterveket kellett figye-
lembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk.
Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett a az évfolyamonkénti 10 %-os szabad
órakeret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgásterének felhasználásáról.
A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak
óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethet-
tek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet,
illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tan-
tárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat.
A tantárgyi órakeret 10%-át felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére:
■ a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi jelentőségű tartal-
makat;
■ az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet;
■ a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki.
17
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Éves óraszám: 72
Heti óraszám: 2
Órakeret
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 9+1
Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 12
Írás, fogalmazás 10 + 1
Helyesírás 11 + 1
A szavak szerkezete és jelentése 12
A nyelv szerkezete 11 + 1
Év eleji, félévi, év végi felmérés +3
18
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
19
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
20
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
21
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
22
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
23
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
24
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
1. Ismerkedés a Előszó elolvasása és ér- A hatékony, önálló ta- Ny. 3–4. o.
taneszközök- telmezése. nulás: Rövidítések felol- Ffgy. 3–4. o. Közös tabló készí-
kel. A rövidítések jegyzéké- dásának képessége. Sz.f.gy. 3. o. tése (a 1. órához
Nyári olvas- nek áttanulmányozása, Anyanyelvi kommuni- kapcsolódva):
mányélmé- értelmezése. káció fejlesztése. Egész Merre jártunk, mit
nyek. Helyesejtési gyakorla- tanévben minden tanítá- csináltunk a nyá-
Tájékozódás a tok. A hangzó anyanyel- si órán folyamatos! ron?
tanulók tudá- vünk című alfejezet kö- Szociális kompetencia:
sáról, képes- zös áttekintése. Kapcsolatteremtő, kö- E. f.:
ségeikről és Kapcsolatfelvétel: kö- tődési képesség. Mások Ny. 26. o. 1. Írjátok le rövi-
készségeikről szönés, bemutatkozás. iránti tisztelet. Ffgy. 15. o. den, mi volt a leg-
humorosabb élmé-
2. ISMÉTLÉS Helyesejtési gyakorla- Tudásszerző kompeten- Ny. 18/1., 1. a), nyetek a nyáron!
Az 1–4. évfo- tok. cia: Összefüggés-kezelő 19/1. a)
lyamokon ta- Hang, betű, írásjegy. Az képessége. Ny. 5–7. o. 2. Rajzoljátok le,
nult nyelvtani, ábécé. A hangok cso- Anyanyelvi kommuni- milyen kalandban
helyesírási és portosítása. káció: A hang és betű volt részetek a nyá-
nyelvhelyes- Az igék, főnevek, mel- megkülönböztetésének ron!
ségi ismeretek léknevek felismerése. képessége. A helyesírási
alkalmazása T. 1. képesség fejlesztése. 3. Hozzatok maga-
Kapcsolatfelvétel: kö- Szociális kompetencia: tokkal fényképeket
szönés, bemutatkozás, Kapcsolatteremtő, kö- Ny. 27/3., 4., 5. a nyári élményei-
szituációs játékok páros tődési képesség. Mások Ffgy. 16. o. tekről!
munkában. iránti tisztelet.
3. Az 1–4. évfo- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ny. 18/2., 1. b), A tanulók szaba-
lyamokon ta- tok. nikáció: Az önkifeje- 20/1. b) don választhatnak,
nult nyelvtani, Az utasítások és az in- zéshez szükséges nyel- Ny. 8–10. o. melyik feladatot
helyesírási és dukciós szöveg értel- vi képességek fejlesztése. oldják meg.
nyelvhelyes- mezése. Helyesírás.
ségi ismeretek Üzenetek küldése kü- Kognitív kompeten-
alkalmazása lönböző módon: SMS, cia: Logikai képesség.
képeslap. Rövidítések Probléma iránti érzé-
feloldása. kenység, problémameg-
A j hang kétféle jelölése oldó képesség.
a szavakban. Másolás, Személyes kompetencia:
kiegészítés. Önértékelési képesség.
T. 2.
4. Képesség Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kompeten- Sz.f.gy. 4–5. o.
fejlesztő óra tok. cia: Szövegértő, szöveg-
Elbeszélő szö- alkotó képesség. Magyar
A három jó veg értelmezése. Szociális kompetencia: Szinonima
tanács című Szókincsfejlesztés szó- Együttműködő képes- szótár
szöveg feldol- gyűjtéssel, közmondá ség. Saját vélemény meg-
gozása sok értelmezésével. védése. ItSz.
Szövegtagolás. Digitális kompetencia.
Vázlatkészítés pá-
ros munkában.
Memóriajáték.
25
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
5. Az 1–4. évfo- Helyesejtési gyakorla- A hatékony, önálló ta- Ny. 18/3., 1. c),
lyamokon ta- tok. nulás: Analizáló, szin- 20/1. c)
nult nyelvtani, A melléknevek, szám- tetizáló képesség. Ny. 11–14. o.
helyesírási és nevek helyesírása. Az Összefüggéslátás.
nyelvhelyes- igealakok használa- Anyanyelvi kommuni-
ségi ismeretek ta különböző kommu- káció:
alkalmazása nikációs helyzetekben, Helyes és kreatív nyelv-
csoportmunka. használat.
T. 3. vagy T. 4. Helyesírási képesség.
6. Év eleji felmé- A Csukás István című A hatékony, önál- Ny. mellék-
rés szövegér- szöveg értelmezése. ló tanulás: Szöveg- let: 2–3. o.
tésből feldolgozási technikák Megoldás: Kk.
alkalmazása. 119–120. o.
Év eleji felmé- A tanultak alkalmazásá- Ny. melléklet:
rés anyanyel- nak képessége. 4–5. o. T. szö-
vi ismeretből, vege: Kk. 74. o.
helyesírásból Megoldás: Kk.
114–115. o.
7. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompetencia:
értékelése, ja- javítása. Siker és kudarc elfogadá-
vítása Önértékelés. sának képessége.
Személyes kompeten-
cia: Önértékelési képes-
Szándéknyilvánítás: ké- ség. Ny. 27–28. o.
rés, felszólítás, tudako- Narratív kompetencia: Ffgy. 17. o.
zódás. Dolgok közlésének ké-
pessége.
8. KOMMUNI Helyesejtési gyakorlatok. Anyanyelvi kommuni- Ny. 18/4., 19/2.
KÁCIÓ A kommunikáció káció: Szövegértés, lé- a), 20/1. d)
A kommuni- című fejezet beveze- nyegkiemelés. Ny. 15–16. o.
kációs ténye- tő szövegének és a Szociális kompetencia:
zők Kommunikációs ténye- Kapcsolatkezelési képes-
zők című szöveg feldol- ség, mások megismeré-
gozása. sének igénye.
A kommunikáci- Személyes kompeten-
ós helyzet alapelemei. cia: Érzelmekkel való
Ábraértelmezés, táblá- bánni tudás.
zat kiegészítése.
9. Anyanyelvünk Helyesejtési gyakorla- Narratív kompetencia: Ny. 18/5., 19/2.
tok. Dolgok közlésének ké- b), 20/1. e)
Beszélgetés kisgyer- pessége. Ny. 17–18. o.
mekkori élményekről. Anyanyelvi kommu-
A beszédtanulásról. nikáció: Szövegértés.
A Mese című A tündérkirálynő mon- Kreatív szövegalkotás. Sz.f.gy. 8–9. o.
szöveg feldol- datainak értelmezése. Állampolgári kompe-
gozása Jókívánság megfogal- tencia: Erkölcsi ítéletal- ItSz.
mazása. Ajándék átadá- kotás.
sának nyelvi formái. Digitális kompetencia.
26
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
10. A testbeszéd Helyesejtési gyakorla- Szociális kompetencia: Ny. 18/6., 19/2.
tok. Csoportkezelő képesség. c), 20/1. f)
A szövegek és a hoz- Más népek iránti tisztelet Ny. 21–22. o.
Az alapvető zájuk tartozó felada- képessége.
gesztusok tok megoldása csoport- Anyanyelvi kommu-
munkában, kooperatív nikáció: A verbális és a
technikával. nonverbális komplexitás
Szándéknyilvánítás: ké- kezelésére való képesség. Ffgy. 18. o.
rés, felszólítás, tudako-
zódás.
11. A testbeszéd Helyesejtési gyakorla- Szociális kompetencia: Ffgy. 7/1., 8/1. A hangok világa (a
tok. Más népek iránti tisztelet Ny. 19/3. a), 12. órához kapcso-
A tankönyvi szövegek képessége. 20/2. a) lódva)
A távolság- értelmezése csoport- Kommunikatív kom- Ny. 23–25. o.
tartás munkában. petencia: Az infor- 1. Alkoss rövid szö-
A szövegből és képek mációk felhaszná- veget Hangok vilá-
A kézfogás alapján szerzett infor- lásának képessége. ga címmel!
mációk felhasználása Illusztrációértelmezés.
Arc- és áll- páros kommunikációs Anyanyelvi kommu- 2. Gyűjtsetek kü-
gesztus gyakorlatokban: távol- nikáció: A verbális és a lönböző hangsze-
ságtartás, kézfogás. nonverbális komplexitás rekről fotókat! Ké-
Kapcsolatfelvételről ta- kezelésére való képesség. szítsetek tablót
nultak alkalmazása pá- Önkifejezési képesség. hangzásuk szerinti
ros munkában. csoportosításban!
12. HANG ÉS Helyesejtési gyakorla- A hatékony, önálló Ffgy. 7/2. a),
BETŰ tok. tanulás: Megfigyelő 8/2. a) 3. Hasonlítsátok
A hangok vi- Hanghatások értékelé- képesség, következ- Ny. 19/3. b), össze a tanult ide-
lága se. A hangok keletke- tetések levonása. 20/2. b) gen nyelv hang-
zése és csoportosítása. Szövegértés, példakere- Ny. 29–31. o. készletét a magyar
A Nap és a A nyelven kívüli hang- sés képessége. Sz.f.gy. 6–7. o. hangkészlettel!
Hold című eszközök. Kommunikatív kompe- Ábrázoljátok gra-
mese elolva- Beszélgetés a mese ér- tencia: Ábraolvasás, be- fikonon az eltéré-
sása zelmi hatásáról. szédértés. seket!
13. A beszélőszer- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 7/2. b),
vek és műkö- tok. káció: Szövegáttekintő 8/2. b)
désük A beszédhangok kelet- képesség. Szövegértés. Ny. 19/3. c),
kezése. Szókincsbővítés. 20/2. c)
A Nap és a Vázlatkészítés, ábraér- Tudásszerző kompeten- Ny. 32–33. o.
Hold című telmezés. cia: Sz.f.gy. 6–7. o.
mese feldol- Állandó tulajdonságok Összefüggés-kezelő ké-
gozása I. keresése, rokon értel- pesség. ItSz.
mű szavak kiválasztása, Digitális kompetencia.
névalkotás.
27
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
14. A beszéd- Helyesejtési gyakorla- Gondolkodási kom- Ffgy. 7/2. c),
hangok cso- tok. petencia: Sajátosságok 8/3. a)
portosítása A magán- és mással- megkülönböztetése. Ny. 19/4.
hangzók megkülönböz- Kombinatív képesség. (Krokodil),
tetése. Hang, betű, írás- Szociális kompetencia: 20/2. d)
jegy megfeleltetése ma- Együttműködő képesség. Ny. 33–34. o.
gyar nyelven és a tanult Alá-, fölérendeltségi vi-
idegen nyelven. szony elfogadása.
A Nap és a Események sorrendbe Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 6–7. o.
Hold című állítása a tk.-ben, ill. in- káció: Szövegértés, rep-
mese feldol- teraktív táblán csoport- roduktív szövegalkotás, ItSz.
gozása II. munkával. helyesírási képesség.
Természeti jelenség
magyarázata.
15. Az ábécé és a Helyesejtési gyakorla- A hatékony, önálló ta- Ffgy. 7/2. d), Javasolt könyvtári
betűrend tok. nulás: Szabályértelmező, 8/3. b) óra tartása.
A betűrendbe sorolás szabálykövető, isme- Ny. 19/4.
szabályai. retelsajátító képesség. (Tigris), 20/2.
A helyesírási szabályzat Segédeszközök haszná- e)
14. pontjának értelme- lata. Ny. 35–37. o.
zése. T. 5. Anyanyelvi kommuni-
Lexikonok címszavai- káció: Szövegértés, kife-
nak megkeresése és ér- jezőképesség.
telmezése tanulópár-
ban.
16. A rövid és Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ny. 8/3–4.
hosszú ma- tok. káció: Szókincsbővítés, Ny. 37–39. o.
gánhangzók A magánhangzók idő- beszédértés. Az mgh.-k
tartamának helyes je- időtartamának helyes
lölése. érzékeltetése, jelölése.
T. 6. Kommunikációértékelés
Véleménynyilvánítás. képessége. Ffgy. 19. o.
17. Az ajakkerekí- Helyesejtési gyakorla- Kognitív kompetencia: Ffgy. 7/2. e),
téses és ajak- tok. Megfigyelés képessége. 8/3. c)
réses magán- Földrajzi helymeghatá- Anyanyelvi kommuni- Ny. 20/1. hang-
hangzók rozás. A tulajdonnevek káció: Szövegértés, kife- súly
helyesírása. Válaszadás jezőképesség. Ny. 39–40. o.
A Lakatos kérdésekre. Szociális kompetencia: Sz.f.gy.
Imre hőstet- A falu lakóinak és a ta- Ideálok befogadásának 12–13. o.
te című szöveg nulók véleménye a hős- képessége.
feldolgozása ről. ItSz.
28
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
18. Magas és mély Helyesejtési gyakorla- A hatékony, önál- Ffgy. 7/2. f),
magánhang- tok. ló tanulás: 8/3. c)
zók Hangszerek hangja és Megfigyelőképesség. Ny. 20/2. hang-
a zenedoboz nagysága Tapasztalatok megfogal- lejtés
közötti összefüggés. mazása. Csoportosítás, Ny. 40–41. o.
A nyelv vízszintes fő fogalom megnevezése.
mozgása a magán- Tudásszerző kompeten-
hangzók képzésekor. cia: Összefüggés-kezelő
Ábraértelmezés. képesség.
Az eszperente nyelv. Anyanyelvi kommuni-
T. 7. káció: Helyesírási, ábra-
olvasási képesség.
19. A magán- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önál- Ffgy. 7/3., 8/4., Önálló kutató-
hangzótörvé- A magas és mély ma- ló tanulás: 10/1. a) munka (a 19. órá-
nyek gánhangzók megkülön- Megfigyelőképesség. Ny. 42–44. o. hoz kapcsolódva):
A hangrend- böztetése. Tapasztalatok megfogal- Ladó János:
törvény Az utónévválasztás mazása. Magyar utó- 1. Nézz utána, mi a
hangtani szempontjai. Anyanyelvi kommu- névkönyv jelentése a kereszt-
A mese nyelvi jellegze- nikáció: Helyes, kre- Ffgy. 32/6., nevednek!
tességei. atív nyelvhasználat. 7. o.
Szókincsbővítés, kifeje- 2. Kutass az után,
zőképesség. hogy honnan ered
a keresztneved!
20. Az illeszkedés Helyesejtés gyakorlása. Kognitív kompetencia: Ffgy. 7/4., 9/5.
Az illeszkedés szabá- Szabályalkotás, bizonyí- a), 10/1. b)
3. Kérdezd meg a
lyai. tás. Ny. 45–48 o.
szüleidet, miért ezt
A helyes köznyelvi nor- Anyanyelvi kommuni-
a keresztnevet ad-
mától eltérő szóalakok káció: Helyes nyelvhasz-
ták neked születé-
javítása (nákozás). nálat. Kreatív szövegal-
sedkor!
T. 8. kotás.
A narratív szöveg átala- Narratív kompetencia: Ffgy. 33/10.
4. Neked melyik
kítása párbeszéddé ta- Dolgok közlésének ké-
keresztnév tetszik?
nulópárban. pessége.
Miért az?
21. A mással- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló Ffgy. 7/5. a),
hangzók Szempont szerinti cso- tanulás: Megfigyelő 9/5. b), 10/2.
portalkotás. képesség, következ- 1.•
A mással- A j hang kétféle jelö- tetések levonása. Ny. 48–49. o.
hangzókat je- lése. Szövegértés, példakere-
lölő egyje- A cím jellemzői. A cí- sés képessége. Ffgy. 21–22. o.
gyű, kétjegyű mek nyelvi megfor- Gondolkodási kompe-
és háromjegyű máltsága. A címről ta- tencia: Rendszerező ké-
betűk nultak táblázatba ren- pesség, táblázatba rende-
dezése. zés képessége.
29
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
22. A rövid és Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 7/5. b),
hosszú más- Indukciós szöveg értel- káció: Helyesírási, szö- 9/6. a), 10/2.
salhangzók mezése. vegértelmezési- és alko- 2.•
A hosszú mássalhang- tási képesség. Hangos ol- Ny. 49–51. o.
zók jelölése egyszerű és vasási képesség fejlesz-
összetett szavakban. tése.
A dz és a dzs kettőzé- Gondolkodási kompe-
se. T. 9. tencia: Rugalmas gon-
Modern mese ér- dolkodás a szövegalko- Ffgy. 34. o.
telmezése, alkotása. tás során.
Véleménynyilvánítás.
23. Zöngés és Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló ta- Ffgy. 7/5. c),
zöngétlen Szavak másolása. nulás: Csoportosítás, fő- 9/6. b), 10/2.
mássalhang- Tapasztalatok megfo- fogalom megnevezése. 3.•
zók galmazása a zöngés és Azonosság, különböző- Ny. 51–53. o.
zöngétlen hangok kép- ség megállapítása.
zéséről. Vállalkozói kompeten-
Táblázatértelmezés. cia: Kezdeményező ké-
Titkosírás megfejtése. pesség.
24. A mással Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuniká- Ffgy. 7/6. a),
hangzó A zöngésség szerinti ció: Helyesírási képesség. 9/6. b), 10/2.
törvények részleges hasonulás. Perceptív (felfo- 4.•
A részleges gó) kompetencia: Ny. 53–54. o.
hasonulás Az elbeszélő fogalma- Ismeretszerző, kombi- Ffgy. 34. o.
zás jellemzői, szöveg- natív és konvertáló ké-
műfajok felismerése. pesség.
25. A mással Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 7/6. b),
hangzó A képzés helye szerin- káció: Helyesírás, szö- 9/6. c), 10/2.
törvények ti részleges hasonulás. vegértelmezés. 5.•
A részleges T. 10. Esztétikai-művészeti Ny. 55. o.
hasonulás Ismeretterjesztő szöve- tudatosság. Ffgy. 38–39. o.
gek értelmezése. Az al- Életvezetési kompeten-
goritmusok szerepe. cia.
IKT alkalmazása.
26. Képesség Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 20–21. o.
fejlesztő óra 1–2. bek.: mese. káció:
Mesemondás. Szövegértés, reproduk- ItSz.
A Miért csíkos Helyzetgyakorlat: ös�- tív és kreatív szövegalko-
a zebra? című szeveszés, kibékülés pá- tó képesség.
szöveg feldol- ros munkában. Szociális kompetencia:
gozása 3–4. bekezdés: magya- Értékek képviselete, tole-
rázó-értelmező szöveg. rancia. Mások tisztelet-
Következmények meg- ben tartása.
fogalmazása. Gondolkodási kompe-
Válogató másolás, aka- tencia:
ratlagos írás gyakorlása Logikai, konvertáló ké-
vázlatíráskor. pesség.
Digitális kompetencia.
30
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
27. A teljes haso- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 10/2. 6.•,
nulások tok. káció: Helyesírási, szö- 12/1.
Az írásban jelölt teljes vegértő képesség, kor-
hasonulás. rekció elvégzésének ké- Ny. 56–57. o.
Helyesírási szabály- pessége.
pontok értelmezése. Normatív kompetencia:
Algoritmus alapján táb- Szabálykövető képesség.
lázat kiegészítése. Term. tudomá-
Növényleírások értel- nyos kompetencia: Ffgy. 45. o.
mezése, fogalmazási hi- Környezettudatos maga-
bák javítása. tartás.
28. A teljes haso- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 9/7.,
nulások tok. káció: Helyesírási, szó- 10/2. 7.•, 12/2.
Az írásban nem jelölt beli kifejezőképesség, a)
teljes hasonulás. Szóbeli metakommunikáció. Ny. 58–59. o.
szövegalkotás mondat- Kreatív, helyes nyelv-
ba foglalt szavakkal. használat.
Hirdetésszöveg javítása. Gondolkodási kompe-
Növénybemutatás kor- tencia: Rugalmas gon- Ffgy. 45/3.
rekciója és előadása. dolkodás a szövegalko-
A gesztusok szerepe tás során. Konvertáló ké-
magyarázatkor. pesség.
29. Képesség Helyesejtési gyakorla- A hatékony, önál- Sz.f.gy.
fejlesztő óra tok. ló tanulás: 24–25. o.
Járásmódok felisme- Problémamegoldó, lé-
A vörösgém rése. nyegkiemelő, megfigye-
című szöveg Tételmondatok megta- lőképesség.
feldolgozása lálása. Anyanyelvi kommuni-
Hiányos vázlat kiegé- káció: Helyesírási képes- ItSz.
szítése. ség, szövegértés, kreatív
A táplálékok válogató szövegalkotás.
másolása. Digitális kompetencia.
Folyamatleírás (nász-
tánc).
Memóriajáték.
30. Összeolvadás Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 10/2. 8.•,
tok. káció: Helyesírási, szö- 12/2. b)
Helyesírási tréningek. vegértési és -alkotási ké- Ny. 60–61. o.
Algoritmus alapján pesség, szókincsbővítés.
táblázat kiegészítése. Szociális kompetencia:
Utazás előtti tanácsok Másokra való odafigye-
megfogalmazása. lés képessége.
Állatleírás algoritmu- Szociális kompetencia: Ffgy. 46. o.
sa. Kedvenc állat bemu- Gondoskodás képessége.
tatása.
31
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
31. Egyéb mással- Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló Ffgy. 10/2. 9.•,
hangzótörvé- A mássalhangzó-rö- tan.: Táblázatban való 12/2. c)
nyek vidülés és -kiesés. eligazodás képessége. Ny. 62–63. o.
Mondatalkotási gya- Komplexitás gyakorlása.
korlatok. Illusztráció Szociális kompetencia:
készítése. Segítségnyújtás. Fair já-
Állati kitalálósdi, páros tékra való és versengési Ffgy. 48–49. o.
játék. Állatleírás kor- képesség.
rekciója, értékelése.
32. Képesség A dokumentumszöveg Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 18–19. o.
fejlesztő óra (színlap) és a szórólap káció: Társas beszédhez
értelmezése csoport- szükséges szóbeli nyelvi Sz.f.gy. 26–27. o.
A Színház munkában. képesség. Helyesírás.
látogatás és a Beszélgetés a kará- Kommunikatív kompe-
Szórólap című csonyról. tencia: Képi információk
szövegek fel- Tulajdonnevek helyes- feldolgozása. Ffgy. 42. o.
dolgozása írása. Szociális kompetencia:
Párbeszéd összeállítása Együttműködés, hagyo-
páros munkában. mányok tisztelete.
33. A hangokról Helyesejtés gyakorlása.Nyelvi kompetencia: Ffgy. 10/2.
és a betűkről A tanultak rendszere- Grammatikai rendszer 10.•, 12/3. a)
tanultak ös�- zése. kialakítása. Ny. 63–66. o.
szefoglalása A magán- és mással- Gondolkodási kompe-
hangzók időtartamának tencia: Problémalátás és
jelölése. kritikai képesség.
Betűrendbe sorolás. Anyanyelvi kommuni-
T. 11. káció: Helyesírási képes-
ség fejlesztése.
34. Képesség Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló ta- Sz.f.gy. 22–23. o.
fejlesztő óra A szöveg feldolgozása nulás: Ismeretszerző ké-
heterogén csoportmun- pesség. Szükséges infor-
A vörös óriás- kában. mációk keresése, kivá-
kenguru című Adatkeresés, lényegki- lasztása, befogadása.
szöveg feldol- emelés. Tételmondatok Narratív kompetencia: ItSz.
gozása alapján vázlatkészítés. Reproduktív szövegal-
Állatbemutatás állat- kotás.
kerti szakvezetés alkal-
mából.
35. Félévi felmé- A hatékony, önál- Ny. mellék-
rés szövegér- ló tanulás: Szöveg- let: 6–7. o.
tésből feldolgozási technikák Megoldás: Kk.
alkalmazása. 117–119. o.
Félévi felmé- A tanultak alkalmazásá- Ny. melléklet:
rés anyanyel- nak képessége. 10–11. o.
vi ismeretből, T. szöve-
helyesírásból ge: Kk. 74. o.
Megoldás: Kk.
112. o.
32
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
36. A magyar he- A bevezető szöveg ér- A hatékony, önálló ta- Ffgy. 10/2.
lyesírás telmezése, vázlatírás nulás: Megfigyelés, lé- 11.•, 12/3. b)
páros munkában. nyegkiemelés, tanulási Ny. 67. o.
A magyar helyesírás technikák alkalmazása.
szabályai című könyv Információk kezelésének
A szóelemzés tárgymutatója. képessége. Ny. 68. o.
elve A mássalhangzótörvé- Anyanyelvi kommuni-
nyek felidézése táblázat káció: Helyesírási képes-
segítségével. ség.
37. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompetencia: Az ókori
értékelése, ja- javítása. Siker és kudarc elfogadá- Egyiptom
vítása Önértékelés. sának képessége. (a 37. és a 38. órá-
Helyesejtés gyakorlása. Személyes kompeten- Sz.f.gy. 32–33. o. hoz kapcsolódva)
A Kheopsz- Kérdésekre válaszadás, cia: Önértékelési képes-
piramis című adatkeresés. Indoklás ség. A piramis építé-
szöveg feldol- megfogalmazása. A hatékony, önálló ta- ItSz. séről információs
gozása A piramis és a bálna sú- nulás: Lényegkiemelő, tábla összeállítása,
lyának összehasonlí- logikai képesség. feliratozása
tása. Matematikai kompe-
tencia. Részletes pro-
jektterv találha-
38. Képesség Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 32–33.
tó a Szövegértés-
fejlesztő óra Fordított helymeghatá- káció: Szókincsbővítés. o.
szövegalkotás taná-
rozás. Kreatív szövegalkotás,
ri kézikönyvben.
A Kheopsz- Tanulópárok önálló előadói képesség fejlesz-
piramis című vázlatírása. tése.
szöveg feldol- Képmontázshoz aláfes- Természettudományos
gozása tő szöveg alkotása cso- kompetencia: Irányok ItSz.
portmunkában. meghatározásának ké-
Képmontázshoz szö- pessége.
vegalámondás.
39. A szóelemzés Helyesejtési gyakorla- Gondolkodási kompe- Ffgy. 10/2.
elve tok. tencia: Kombinatív, kon- 12.•, 12/4.
Indukciós szöveg értel- vertáló képesség. Ny. 69–71. o.
mezése. Anyanyelvi kommuni-
Az írásban jelölt tel- káció: Helyesírási képes-
jes hasonulás a -val, -vel ség.
toldalékos szavakban. Normatív kompetencia:
Helyesírási gyakorlatok Szabálykövetés, szabály-
kooperatív technikák alkalmazás.
alkalmazásával.
T. 12.
33
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
40. A szóelemzés Helyesejtési gyakorla- A hatékony, önálló ta- Ffgy. 10/3. első Osztályújság szer-
elve tok. nulás: A tanultak alkal- nyelvtörő, 13/5. kesztése (a 40. órá-
Az írásban nem jelölt mazásának képessége. hoz kapcsolódva)
teljes hasonulás és az Normatív kompetencia: Ny. 72–74. o.
összeolvadás. Szabálykövetés, szabály- 1. Tervezzetek
Helyesírási gyakorlatok alkalmazás. Ffgy. 70–71. o. nyolcoldalas osz-
kooperatív technikák tályújságot cso-
alkalmazásával. T. 13. portmunkában!
Hírek olvasása, értel-
mezése, írása. 2. Beszéljétek meg
41. Helyesírási Helyesejtés gyakorlá- A hatékony, önálló ta- Ny. melléklet: közösen, milyen té-
felmérés: a sa tankönyvi feladatok nulás: 8. o. májú hírek, hirde-
szóelemzés szóanyagán. A tanultak alkalmazása. T. szöve- tések, interjúk ke-
elve. A helyes időtartam-je- Szabályértelmező, sza- ge: Kk. 74. o. rüljenek az újság-
lölés. Szóláshasonlatok bálykövető, ismeret- Megoldás: Kk. ba!
A kiejtés elve a kommunikációban. elsajátító képesség. 113. o.
A helyesírási szabály- Segédeszköz (szabályzat) 3. Osszátok szét a
zat használati techniká- használata. Ny. 75–76. o. témákat, műfajokat
jának pontosítása. A H. Anyanyelvi kommuni- a csoportok között!
17., 20–24. szabálypon- káció: Szövegértés, kife-
tok értelmezése cso- jezőképesség, helyesírási 4. Illusztráljátok az
portmunkában. képesség fejlesztése. írásokat különböző
technikával!
42. A kiejtés elve Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló ta- Ffgy. 10/3. má-
A számítógépet is
Az í–i, ú–u, ű–ü válta- nulás: Szabályértelmező, sodik nyelvtö-
segítségül hívhat-
kozást mutató egytagú szabálykövető, isme- rő, 13/5.
játok!
szavak, csoportmunka. retelsajátító képesség.
Szerepjáték: vásárlás, Segédeszköz (szabályzat)
5. Értékeljétek kö-
páros munka. használata. Ny. 77–79. o.
zösen az elkészült
A mássalhangzók idő- Szociális kompetencia:
osztályújságot!
tartamának jelentés- Hatékony együttműkö-
megkülönböztető sze- dés, társas aktivitás.
repe
T. 14.
43. A kiejtés elve Helyesejtés gyakorlása. Szociális kompetencia: Ffgy. 10/3. har-
A helyes időtartam-je- Szabályalkotás, szabály- madik nyelvtö-
lölés. követés. rő, 13/5.
Mondatalkotási gya- Anyanyelvi kommuni-
korlatok. káció: Helyesírási képes- Ny. 80–82. o.
Csoportmunka. Az -ít, ség. Szóbeli szövegalko-
-ul, -ül, -t, -tt, -bb, -l, -ll tás, szövegértés.
toldalékok írása. T. 15.
Alakleírás. Ki ő? Ffgy. 50–51. o.
Osztálytárs felismerése
alakleírás alapján.
34
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
44. Helyesírási A hatékony, önálló ta- Ny. melléklet: A víz (a 45. órához
felmérés: a ki- nulás: A tanultak alkal- 8. o. kapcsolódva)
ejtés elve mazása. T. szöve-
Okostelefon Igaz-hamis állítások. A hatékony, önálló ta- ge: Kk. 75. o. 1. Csoportokban
használata Programműködés is- nulás: Döntési képesség. Megoldás: Kk. dolgozzatok!
okosan című mertetése. Tanultak alkalmazása új 113–114. o. Készítsetek egy-
szöveg feldol- Használati útmutatók helyzetben. Sz.f.gy. vagy másfél olda-
gozása bemutatása. 42–43. o. las szöveget Az élte-
45. Képesség Helyesejtési gyakorla- Matematikai kompe- Sz.f.gy. tő víz címmel!
fejlesztő óra tok. tencia: Logikai gondol- 38–39. o.
A csapadékmennyiség- kodás. Környezettudatos 2. Nézzetek utána,
A Készíts csa- gel kapcsolatos számí- magatartás. hogyan jelenik meg
padékmérőt! tások. Összefüggéslátás. a víz a világ- és a
című szöveg Működési elv szóbeli is- Anyanyelvi kommuni- magyar irodalom-
feldolgozása mertetése. káció: Reproduktív szö- ItSz. ban!
Munkafolyamat ismer- vegalkotás, kommuniká-
tetése különböző hall- ciós képesség magyará- 3. Gyűjtsetek szólá-
gatóságnak. zatkor. sokat, közmondá-
46. A hagyomány Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 10/3. ne- sokat, amelyekben
elve tok. káció: Helyesírási képes- gyedik nyelvtö- szerepel a víz!
A régies családnevek ség. Kreatív szövegalko- rő, 13/6.
helyesírása. tás. Ny. 83–85. o. 4. Gyűjtsétek ös�-
A j hang kétféle jelö- Kognitív kompeten- sze híres zeneszer-
lése. cia: Megfigyelőképesség. zők műveit, ame-
A hír tartalmának át- Összehasonlítás képes- lyek kapcsolatba
adása. sége. hozhatók a vízzel!
Plakáttervezés, a plakát Hallgassatok meg
rövid, figyelemfelkeltő néhány zenemű-
szövege. részletet!
T. 16.
5. Mérjétek meg a
47. Az egyszerűsí- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 10/3. ötö-
családotok napi,
tés elve tok. káció: Helyesírási képes- dik nyelvtörő,
heti vízfogyasztá-
Az egyszerűsítés elvé- ség. 13/7.
sát! Ábrázoljátok
nek és az elválasztásnak Kognitív kompetencia: Ny. 85–86. o.
grafikonon!
Az elválasztás a gyakorlása egyszerű Példakeresés, összeha-
és összetett szavakban sonlítás. Ny. 86–88. o.
6. Gyűjtsetek ötle-
páros és csoportmun- Szociális kompetencia:
teket, hogyan taka-
kában. Együttműködés, segít-
rékoskodhatnak a
Anyanyelvi rejtvények ségnyújtás.
családok a vízzel!
megoldása.
(Folyt. köv. 106. o.)
35
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
48. Képesség Helyesejtési gyakorla- Gondolkodási kompe- Sz.f.gy. 34–35. 7. Készítsetek tab-
fejlesztő óra tok. tencia: Oksági gondol- o. lót híres „vizes” té-
Ok-okozati összefüg- kodás képessége. májú festmények
gések felfedezése és ki- Narratív kompetencia: reprodukciójából!
A Turistaként fejtése. Dolgok közlésének ké-
a világűrben Indoklások, érvek és el- pessége. 8. Gyűjtsetek olyan
című szöveg lenérvek megfogalma- Anyanyelvi kommuni- ItSz. híreket, riportokat,
feldolgozása zása és előadása. káció: Kreatív szövegal- vers- és regényrész-
Élménybeszámoló kotás. leteket, amelyekben
fantázia alapján, pl.: Szociális kompetencia: a víz a katasztrófák
Világűrbéli kalandom. Fair játékra való képesség. forrása!
49. A SZAVAK Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 10/3. ha-
ALAKJA ÉS Üzenetek átadása. káció: Szövegértő ké- todik nyelvtö- 9. Bővítsétek az is-
SZERKE Metanyelvi szöveg ér- pesség. Helyes és tu- rő, 13/7. kola honlapját a
ZETE telmezése. datos nyelvhasználat. produktumokkal!
Hangalak és Az indukciós szöveg ér- Helyesírási képesség.
jelentés a sza- telmezése. A hasonló Gondolkodási kompe- Ny. 89–90. o.
vakban alakú szavak helytelen tencia:
használata. T. 17. Kombinatív képesség.
Tananyag-csökkentési Tudásszerző kompeten-
javaslat: többjelentésű cia:
és azonos alakú szavak Ismeretelsajátító képes-
csak említés szintjén. ség.
51. Egy-, többje- Helyesejtés gyakorlása. Gondolkodási kom- Ffgy. 11/4.,
lentésű és azo- Jelentés-illusztráció petencia: Sajátosságok 13/8.
nos alakú sza- összefüggése. megkülönböztetése. Ny. 91–93. o.
vak Az ÉKsz. használata. Anyanyelvi kommuni- Magyar értel-
Azonos alakú, többje- káció: Szövegértés, he- mező kéziszótár
lentésű szavak a humor lyesírási képesség.
forrásaként. A hatékony, önálló ta-
Reklámszöveg értelme- nulás: Segédeszköz (szó-
zése. tár) használatának ké-
T. 18. pessége.
52. Hasonló alakú Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 11/4.,
szavak Hasonló alakú szavak nikáció: Pontos, he- 13/8.
használata. Szöveg ki- lyes nyelvhasználat.
egészítése megfelelő Szövegértés, helyesírási Ny. 94–95. o.
szóhasználattal. képesség.
Az interjú. Ffgy. 74. o.
53. Képesség Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 44–45.
fejlesztő óra Földrajzi nevek he- káció: A kommunikáci- o.
lyesírásának gyakor- ós eszközökkel való bán-
A Térképen lása. Útvonalterv is- ni tudás képessége.
barangolva mertetése térképen.
című szöveg Útvonaltervek készítése Digitális kompetencia:
feldolgozása az internet segítségével. IKT alkalmazása.
Útbaigazítás kérése és Ffgy. 56/5., 6.
adása.
36
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
54. Hasonló alakú Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommu- Ffgy. 11/5.,
szavak Írásfegyelem és a he- nikáció: Helyes, pon- 14/9.
lyesírás, pl.: fáradság – tos nyelvhasználat. Ny. 96. o.
fáradtság, válság – vált- Helyesírási képesség,
ság. írástechnika fejlesztése.
Interjúkészítés utasok- Szociális kompetencia:
kal, utazókkal páros Kapcsolatkezelési képes-
munkában. T. 19. ség.
55. A rokon értel- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommu- Ffgy. 11/5.,
mű szavak és tok. nikáció: Szókincs, szó- 14/9.
kifejezések Gratuláció gyer- használat, kommuniká-
mek születéséhez. ciós képesség fejlesztése. Ny. 97–98. o.
Szókincsfejlesztés ro- A hatékony, önálló ta-
kon értelmű szavakkal nulás: Segédeszközök
csoportmunkában. használatának képessége. Ffgy. 25. o.,
A jelentésbeli kohézió Az ismeretek alkalmazá- 26/4.
eszközei: a rokon értel- sának képessége.
mű szavak. A Magyar Szociális kompetencia:
Szinonimaszótár hasz- Kötődési képesség.
nálata.
56. A rokon értel- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 11/6.,
mű szavak és tok. káció: 14/10.
kifejezések Szóbeli beszámoló vá- Önkifejezéshez szüksé-
sárlásról. ges nyelvi képességek. Ny. 99–100. o.
Szövegek színesítése ro- Szóbeli és írásbeli szöve-
kon értelmű szavakkal gek megértése és alko- Ffgy. 28/8., 9.,
csoportmunkában. tása. 10.
A rokon értelmű szavak Személyes kompeten-
kapcsolata a szövegkör- cia: Önállóság, önkiszol-
nyezettel. gálási képesség.
T. 20.
57. Szólások és Helyesejtési gyakorla- Állampolg. komp.: Ffgy. 11/6.,
közmondások. tok. Hagyományok ismerete, 14/10.
Szólások Metanyelvi szöveg ér- tisztelete és ápolása. Ny. 100–103. o.
telmezése. Kommunikatív kompe-
Szólások használata a tencia: O. Nagy
kommunikáció során. Képi információk feldol- Gábor: Magyar
Másolás, emlékezetből gozása. szólások és köz-
írás. Anyanyelvi kommu- mondások
Képekről szólások felis- nikáció: Szövegértés.
merése. Kifejezőképesség. Helyes
Hibás szólások javítása. nyelvhasználat, helyes-
Szólások eredete. írási képesség fejlesztése.
37
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
58. Képesség Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy. 28–29. o.
fejlesztő óra tok. káció: Szókincs, nyelv-
Szómagyarázatok ké- használat fejlesztése. O. Nagy
A Szólások szítése. Gondolkodási kompe- Gábor: Magyar
a konyhából Adatkeresés, okkeresés. tencia: Oksági gondol- szólások és köz-
című szöveg Közmondásokhoz szi- kodás. mondások
feldolgozása tuációk kitalálása és Állampolgári ItSz.
előadása. kompetencia:
Szólások jelentése. Hagyománytisztelet és
-ápolás.
59. Szólások és Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 14/11.
közmondások. Helyzetek előadása szó- káció: Nyelvhasználat
Közmondások lásokhoz, közmondá fejlesztése.
sokhoz kapcsolódva. Szövegértő képesség. Ny. 103–106. o.
Képek alapján közmon- Szóbeli és írásbeli kifeje- O. Nagy
dások felismerése. zőképesség. Helyesírási Gábor: Magyar
Szólások és közmon- képesség. szólások és köz-
dások értelmezése. Kommunikatív kompe- mondások
Történetalkotás. tencia: Képi információk Ffgy. 27. o.
T. 21. feldolgozása.
60. Képesség Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló Sz.f.gy.
fejlesztő óra Szótárhasználat: ka- tanulás: Megfigyelő 30–31. o.
kukkfű. képesség, következteté- Magyar értel-
Az Magyaros Receptek másolása, sek levonása. mező kéziszótár
ételek című önálló leírása emléke- Személyes kompeten-
szöveg feldol- zetből, elmondása kü- cia: Egészségvédő képes-
gozása lönböző partnernek. ség. ItSz.
Igaz-hamis állítások. Digitális kompetencia.
61. Ellentétes je- Helyesejtés gyakorlása. Állampolgári kompe- Ny. 107/3. d),
lentésű szavak Az ellentétes jelenté- tencia: Hagyományok 108/6.
sű szavak a humor for- tisztelete.
rásai. Személyes kompeten- Ny. 106–108. o.
Ellentétes jelentésű sza- cia: Találékonyság, kre-
vak helyesírásának gya- ativitás.
korlása. Anyanyelvi kommuni-
T. 22. káció: Helyesírási és ki-
fejezőképesség.
62. Képesség Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Sz.f.gy.
fejlesztő óra Földrajzi nevek helyes- káció: Szókincsbővítés, 46–47. o.
írása. beszédértés.
Az Esztramos- A barlangok bemuta- Állampolgári kompe-
hegy című tása. tencia: A nemzettudat ItSz.
szöveg feldol- Beszámoló kirándu- formálása.
gozása lásról egyéni, közös él- Digitális kompetencia. Ffgy. 64/2.
mény alapján.
Levélírás.
38
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
63. A hangutánzó Helyesejtés gyakorlása. Anyanyelvi kommuni- Ffgy. 14/11. A macska (a 63.
és hangulat- A hangulatfestő szavak káció: A Ny. 108–112. o. órához kapcsolód-
festő szavak alkalmazása szövegal- verbális komplexitás ke- va)
kotáskor. zelése. Írásbeli kifejező- 1. Melyik óko-
Beszámoló Feleltem képesség. Helyesírási ké- ri nép szent álla-
címmel különböző hall- pesség. ta volt a macska?
gatóknak. Számoljatok be a
T. 23. vele kapcsolatos hi-
64. A szavak szer- Helyesejtési gyakorla- Anyanyelvi kommuni- Ny. 113/1. edelmekről!
kezete. tok. káció: Helyesírási, nyelv- Ny. 112–116. o.
Az egysze- Metanyelvi szöveg ér- használati képesség fej- 2. Gyűjtsétek össze
rű és összetett telmezése. lesztése. a macska hangját
szavak Az egyszerű és összetett Gondolkodási kom- utánzó szavakat!
szavak elválasztása. petencia: Információk
A szókapcsolat és az rendszerezése. 3. Mit jelentenek a
összetett szó közöt- Következtetések levo- következő kifeje-
ti kommunikációs kü- nása. zések:
lönbség. macskakő, macska-
T. 24. köröm, macskaka-
65. A toldalékos Helyesejtési gyakorla- Szociális kompetencia: Ffgy. 114/9. parás, vasmacska?
szavak tok. Csoportkezelő képesség. Ny. 116–120. o.
A szótő és toldalék fo- Más népek iránti tisztelet 4. Keressetek olyan
galmának pontosítása. képessége. meséket, amelyek-
Szóelemek felismeré- Anyanyelvi kommu- ben macska is sze-
se. Alaktani elemzések. nikáció: A verbális és a repel! Rajzoljátok
Válogató másolás. nonverbális komplexitás le az egyik jellegze-
T. 25. kezelésére való képesség. tes jelenetet!
A többiek találják
66. A toldalékos Helyesejtési gyakorla- Vállalkozói kompeten- Ffgy. 114/10.
ki, melyik meséről
szavak tok. cia: Versenyhelyzet ke- Ny. 121–124. o.
van szó!
Versenyfeladat: igék zelése.
képzése. Nyelvi kompetencia:
5. Természetisme
A jelek megnevezése, Grammatikai szabály- Horga Béla:
ret-tankönyvetek
alkalmazása. rendszer kialakítása. Ragrapszódia
segítségével mutas-
Recept összeállítása il- Kommunikatív kom-
sátok be társaitok-
lusztráció alapján. Lírai petencia: Az infor-
nak a macskát!
szöveg értelmezése. mációk felhaszná-
Táblázatértelmezés. lásának képessége.
6. Két-, három- és
T. 26. Illusztrációértelmezés.
négyfős csoportok-
Modern írásbeli közlés- Ffgy. 68/9., 10.
ban dolgozzatok!
formák.
Macskaeledelt sze-
retnétek vásárolni.
260-260 Ft-tal já-
rultok hozzá.
A konzerv ára
159 Ft.
39
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
67. A szavak je- Helyesejtési gyakorla- Gondolkodási kompe- Ffgy. 114/11. Hány dobozzal
lentéséről és tok. tencia: Rendszerező, lo- tudtok venni?
szerkezetéről A szavak jelentéséről gikai képesség, összefüg- Ny. 124–125. o. Mennyi lesz a vis�-
tanultak ös�- és szerkezetéről tanul- gések felismerése. szajáró pénz?
szefoglalása tak kreatív alkalmazása Kommunikatív kom- Mennyi pénzt kap-
csoportmunkában. petencia: Ábraolvasás, tok vissza fejen-
Összefoglaló táblázatok anyanyelvi beszéd. ként?
értelmezése, felhaszná- Szociális kompetencia: Hány fős csapat tu-
lása rendszerezéshez. Érdekérvényesítő képes- dott a saját szem-
T. 27. ség. pontjából a leggaz-
68. Év végi ismét- Helyesejtés gyakorlása. Nyelvi kompetencia: Válogatás a daságosabban vásá-
lés A tankönyvi felada- Grammatikai szabály- tankönyv és a rolni?
tok megoldása ko- rendszer felfogása. Ffgy. feladata-
operatív technikával. Szociális kompetencia: iból. 7. Készítsetek pla-
Összefoglaló táblázatok Együttműködési képes- kátokat egy macs-
értelmezése. ség. Elfogadás, kudarctű- Ny. 134–136. o. kakiállítás népsze-
Anyanyelvi rejtvények rés. Sikerélmény átélése. rűsítésére a szerzett
megoldása. Tudásszerző kompeten- ismeretek alapján!
Leírás készítése egyéni cia: Összefüggés-kezelő Kiállítás a plaká-
rajz alapján. T. 28. képesség. tokból.
69. Év végi felmé- A hatékony, önál- Ny. mellékle-
rés szövegér- ló tanulás: Szöveg- te: 12–13. o.
tésből feldolgozási technikák Megoldás: Kk.
alkalmazása. 120–121. o.
Év végi felmé- A tanultak alkalmazásá- Ny. mellék-
rés anyanyel- nak képessége. lete: 14–15.
vi ismeretből, o. T. szöve-
helyesírásból ge: Kk. 75. o.
Megoldás: Kk.
115–117. o.
70. Kommuni Helyesejtés gyakorlása. A hatékony, önálló ta- Válogatás a
káció- Szövegfeldolgozás cso- nulás: Tények, adatok tankönyv és a
történet. portmunkában. kiemelése. Ffgy. feladata-
Őseink be- Akaratlagos írás fejlesz- Szociális kompetencia: iból.
széde tése vázlatíráskor. Alá- és fölérendeltség el- Ny. 126–127. o.
Beszélgetés az olvasot- fogadása.
takról. Anyanyelvi kommuni-
káció: Helyesírási, szó-
beli kifejezőképesség.
Hogyan beszél Helyesejtési gyakorla- Kommunikatív kompe- Válogatás a
az emberiség? tok. tencia: Ábraolvasás és tankönyv és a
Szövegfeldolgozás ta- -értelmezés. Ffgy. feladata-
nulópárban. Anyanyelvi kommuni- iból.
A téma megállapítása, a káció: Ny. 128–129. o.
lényeg kiemelése, ábra- Szövegértés, helyesírási
értelmezés. képesség.
Károli Gáspár fordította
Biblia részlete mai ma-
gyar nyelven.
40
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Egyéb javaslatok a
Ajánlott tevékenység-
Téma, tan- Kompetenciák (készsé- Javasolt tan- témakörhöz (pro-
Óra formák, módszertani
anyag gek, képességek) eszközök jekt, játék, kutató-
javaslatok
munka stb.)
71. A felmérések A helyesírási típushibák Szociális kompetencia: Az írás története
értékelése, javítása. Siker és kudarc elfogadá- (a 73. órához kap-
javítása Önértékelés. sának képessége. csolódva)
Rövidítések feloldása Személyes kompeten-
A Szalvéta szövegben. cia: Önértékelési képes- Sz.f.gy. 36–37. o. 1. Rendezzétek táb-
technika című Munkafolyamat elmon- ség. Idegen szavak lázatba az egyes
szöveg feldol- dása képsor és/vagy Anyanyelvi kommuni- és kifejezések írástípusokról szer-
gozása vázlat alapján önállóan. káció: Szövegértés, rep- szótára zett ismereteiteket!
Indoklások megfogal- roduktív szövegalkotás, Interaktív tan-
mazása. helyesírási képesség. anyag 2. Gyűjtsetek cégé-
72. Hogyan ír az Helyesejtési gyakorla- Szociális kompetencia: Válogatás a rekről fotókat, il-
emberiség? tok. Csoportkezelő képesség. tankönyv és a letve készítsetek ti
Szövegelemzési techni- Más kultúrák iránti tisz- Ffgy. feladata- magatok is szaba-
kák gyakorlása csoport- telet képessége. iból. don választott tech-
munkában. Vázlatírás a Anyanyelvi kommu- Ny. 130–133. o. nikával (rajz, gyur-
csoportmunka összeg- nikáció: A verbális és a ma, fa stb.)!
zéseként. nonverbális komplexitás
Régi szöveg fordí- kezelésére való képesség. 3. Készítsetek kép-
tása mai nyelvre. rejtvényeket társai-
Kommunikáció titkos- tok számára!
írással.
Hogyan ír az Helyesejtési gyakorla- Szociális kompetencia: Válogatás a 4. Ismertessétek a
emberiség? tok. Csoportkezelő képesség. tankönyv és a rovásírás lényegét!
Ismerkedés a rovásírás- Más kultúrák iránti tisz- Ffgy. feladata-
sal. telet képessége. iból. 5. Írjatok le szólá-
Kommunikáció titkos- Kommunikatív kom- Ny. 130–133. o. sokat, közmondá-
írással. petencia: Az infor- Horváth sokat rovásírással!
mációk felhaszná- István: A rovás- Olvastassátok el
lásának képessége. írás ábécéje társaitokkal!
Illusztrációértelmezés.
6. Rendezzetek ki-
állítást, vagy készít-
setek tablót az ál-
talatok gyűjtött, il-
letve alkotott anya-
gokból!
41
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint mérése
Év eleji felmérés
1. a)
– István, nem mennél ki? – mondta a doktor.
– Nem! Én vagyok a pótatya!(.)
– Ülj fel, Tutajos – segítette fel Gyulát a doktor –, és máskor, ha pótapa kell, hozzám gyere. Sóhajts!
István bácsi ez idő alatt Bütyökkel sugdolózott.
– Minek a doktor, István bácsi?
– Megvizsgál benneteket.
– Engem is?
– Persze, aztán elmegy. Írásjelenként 1 pont, összesen: 8
2. a)
– István, nem mennél ki? – mondta a doktor.
– Nem! Én vagyok a pótatya!(.)
– Ülj fel, Tutajos – segítette fel Gyulát a doktor –, és máskor, ha pótapa kell, hozzám gyere. Sóhajts!
István bácsi ez idő alatt Bütyökkel sugdolózott.
– Minek a doktor, István bácsi?
– Megvizsgál benneteket.
– Engem is?
– Persze, aztán elmegy.
b)
vagyok
mennél
ülj, gyere vagy sóhajts Minden jó helyre írt ige 1-1 pont, összesen: 6
5. papagáj, tavaly, tolvaj, helytelen, zsivajog, mosolyog, olajos, selymes, homályos, jeges
Minden jól kiegészített szó 1-1 pont, összesen: 10
6. Figyeljétek meg az őszi erdőt! Gyűjtsetek leveleket! Rajzoljatok le néhány érdekes növényt! Játsszatok fo-
gócskát a tisztáson! Kiabálással ne zavarjátok az erdő csendjét!
Minden helyesen átalakított, hibátlanul leírt mondat 2 pont, összesen: 10
7. Békés megye, Margit híd, Nemzeti Múzeum, Hóvirág utca, Deák Téri Általános Iskola, Vidám Park, Nők
lapja, A kis herceg, Visegrádi-hegység, Berzsenyi Dániel Könyvtár
Minden helyesen leírt tulajdonnév 1-1 pont, összesen: 10
42
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
8. Tollbamondás
A tollbamondás javasolt szövegében (74. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat és írásjeleket kell hibát-
lanul leírni a tanulóknak. A tollbamondásért 30 pont adható.
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
91–100 93–100 jeles, 5
76–90 79–92 jó, 4
60–75 65–78 közepes, 3
40–59 51–64 elégséges, 2
0–39 0–50 elégtelen, 1
3. Tollbamondás
A tollbamondás javasolt szövegében (74. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a
tanulóknak. A tollbamondásért 20 pont adható.
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
45–50 46–50 jeles, 5
38–44 40–45 jó, 4
30–37 33–39 közepes, 3
20–29 26–32 elégséges, 2
0–19 0–25 elégtelen
43
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
5. Tollbamondás
A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni
a tanulóknak. A tollbamondásért 20 pont adható.
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
51–56 52–56 jeles, 5
43–50 44–51 jó, 4
34–42 36–43 közepes, 3
23–33 24–35 elégséges, 2
0–22 0–23 elégtelen, 1
Félévi felmérés
1.
Szó Hány hang? Hány betű? Hány írásjegy?
edző 3 3 4
kisasszony 7 8 10
jégpálya 7 7 8
szállás 5 6 7
mennyezet 7 8 9
2.
álandó szőlő igéret nagyszerű higyjetek
frissül kitünő dicséret könnyelmű tugyjátok
álarc rosszabb kívánság menydörög hagyjátok
44
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
5. Kálmán, Kamill, Károly, Kata, Katalin, Katinka, Kató, Kázmér, Kond, Konrád
Minden jó helyen álló név 1-1 pont, összesen: 10
6.
csak zöngés csak zöngétlen
mássalhangzó van benne mássalhangzó van benne
7. 1. – D, 2. – A, 3. – C, 4. – E, 5. – B, 6. – D, 7. – C, 8. – E
Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen: 6
8. Tollbamondás
A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a
tanulóknak.
A tollbamondásért 20 pont adható.
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
91–100 93–100 jeles, 5
76–90 79–92 jó, 4
60–75 65–78 közepes, 3
40–59 51–64 elégséges, 2
0–39 0–50 elégtelen, 1
Év végi felmérés
1. havasok E) havasak I) gyorsan J) gyorson F) felelősek G) felelősök B)
lakatosak D) lakatosok A) munkátlan C) munkálatlan H)
Minden jó párosítás 1-1 pont, összesen: 10
45
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
2. a) csipog, piszmog, tutyimutyi, cammog, zúg, dübörög, krákog, bíbelődik, pukkan, bamba, kopog, langaléta,
loccsan, kalimpál Minden aláhúzott szó 1-1 pont, összesen: 7
b) Magas Mély
Rövid e, i, ö, ü a, o, u
Hosszú é, í, ő á, ú Minden jól kitöltött rubrika 1-1 pont, összesen: 4
3.
A menü B menü C menü
Magas hangrendű ételek Mély hangrendű ételek Vegyes hangrendű ételek
pörkölt alma briós
rizibizi slambuc lecsó
szőlő saláta spagetti
Minden jól kitöltött rubrika 1-1 pont, összesen: 9
4. Samu, gyűszű, odút, felhő, folyosó, repít, bámul, gyapjú, fésül, eskü
Minden jó betűpótlás 1-1 pont, összesen: 10
a) A mély hangrendű szavak aláhúzása Minden mély hangrendű szó aláhúzása 2 pont.
Hibázás esetén 0 pont.
b) A magas hangrendű szavak bekarikázása Minden magas hangrendű szó bekarikázása 2 pont.
Hibázás esetén 0 pont.
5. Ágota, András, Andrea, Imre, Jeremiás, Jolán, Károly, Kata, Katalin, Ottó
Minden jó helyen álló szó 1 pont, összesen: 10
6. ván-dor, lajst-rom
át-ad, Veszp-rém
vas-út, locs-csan Minden helyes elválasztás 1-1 pont, összesen: 6
9. S irályok szállnak a folyam hullámai felett. A parton táborozó gyerekek tutajt építenek. Nagy az esélyük,
hogy holnapra elkészülnek. Tavaly sajnos elsüllyedt. Most muszáj sikerülnie. A bóján túl, a mély vízbe az
idén sem merészkednek a készítői.
Minden helyes betűpótlás 1-1 pont, összesen: 10
10. Tollbamondás
A tollbamondás javasolt szövegében (75. oldal) jelöltem, hogy mely szavakat kell hibátlanul leírni a
tanulóknak.
A tollbamondásért 20 pont adható.
46
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
91–100 93–100 jeles, 5
76–90 79–92 jó, 4
60–75 65–78 közepes, 3
40–59 51–64 elégséges, 2
0–39 0–50 elégtelen, 1
Év eleji felmérés
Csukás István
1. Írd le, mikor és hol született Csukás István! 1936, Kisújszállás
A két jó válaszelemért 1-1 pont, összesen: 2
47
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
két
b) Ezt követően évig a bölcsészkarra járt.
hét
7. Keménykalap és krumpliorr, Mirr-Murr, a kandúr, Oriza Triznyák, Pom Pom, Süsü, a sárkány, Sze-
gény Gombóc Artúr
Minden helyes sorrendben leírt cím 1-1 pont, összesen: 6
48
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
23–25 23–25 jeles, 5
19–22 20–22 jó, 4
15–18 16–19 közepes, 3
10–14 12–15 elégséges, 2
0–9 0–11 elégtelen, 1
Félévi felmérés
Óriások a hüllők között
1. Sorold fel a szövegben előforduló állatok nevét!
óriáskígyók, kockás piton, anakondák, haragos siklók, komodói varánuszgyíkok, hegyesorrú kroko-
dilok, tengeri kérgesteknős, elefántteknős Minden helyes állatfajnév 1-1 pont, összesen: 8
5. Húzd alá a felsoroltak közül azokat, amelyek miatt ma is élnek földünkön sárkánygyíkok!
sem ragadozó, sem ember nem zavarta biztonságukat
jól el tudtak bújni mindenki elől
megfelelő táplálékot találtak
kedvező volt számukra a hőmérséklet
nagyon keveset esznek
ritkán esett az eső Minden jó aláhúzás 1-1 pont, összesen: 3
49
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
32–35 33–35 jeles, 5
27–31 28–32 jó, 4
21–26 23–27 közepes, 3
15–20 18–22 elégséges, 2
0–14 0–17 elégtelen, 1
Év végi felmérés
1. Egészítsd ki az alábbi megállapítást!
A Debreceni Református Kollégium Könyvtára a legnagyobb egyházi könyvtár hazánkban.
A két jó válaszelemért 1-1 pont, összesen: 2
2. Húzd alá az alábbi mondatban előforduló hibás adatokat, majd írd le helyesen a mondatot!
A könyvtár egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak: 93 kézzel írott, 17. századi kódexet
őriz, 146 ősnyomtatványt, 114 könyvritkaságot, valamint 2100 művet a régi magyar irodalom 1717 előtti
emlékeiből.
könyvtár egyes ritkaságai Európában, sőt a világon is egyedülállóak: 39 kézzel írott, 14. századi kóde-
A
xet őriz, 146 ősnyomtatványt, 114 könyvritkaságot, valamint 1200 művet a régi irodalom 1711 előtti em-
lékeiből.
Minden aláhúzott hibás adat és annak helyes javítása 1-1 pont, összesen: 8
50
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
6. Döntsd el a következő állításokról, hogy igazak vagy hamisak! Tegyél X-et a megfelelő karikába!
Igen Nem
Debrecenben található Magyarország legnagyobb egyházi könyvtára. ¡ ¡
Csokonai Vitéz Mihály a debreceni Református Kollégium diákja volt. ¡ ¡
Európa legnagyobb bibliagyűjteménye Debrecenben látható. ¡ ¡
Heltai Gáspár lefordította a Bibliát. ¡ ¡
Hatvani István természettudományos könyveket írt. ¡ ¡
Minden jó döntés 1-1 pont, összesen: 6
Értékelés:
Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:
32–35 33–35 jeles, 5
27–31 28–32 jó, 4
21–26 23–27 közepes, 3
15–20 18–22 elégséges, 2
0–14 0–17 elégtelen, 1
51
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Előszó
Az Előszóban arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak tanulni
az 5. évfolyamon, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanít-
ványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesz-
tésére.
Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabályai című könyv
megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamtól kezdve kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos
kiadványra, hiszen nekik is bármikor szükségük lehet rá.
A rövidítések jegyzéke
A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. Mennyivel könnyebb,
gyorsabb leírni azt, hogy kh, mint azt, kötőhangzó. A jegyzetelés tanításához elengedhetetlen az alapvető ké-
zikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete.
Ismétlés
A tankönyv ismétléssel kezdődik, mely az alsó tagozatos tananyagot öleli fel. Tapasztalatom szerint több ok-
ból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő felidézése:
▶▶ tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 5. évfolyamon,
▶▶ felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat,
▶▶ megismerhetjük a tanulók képességeit, ami a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltétele.
A fentiekben megfogalmazottak miatt javasolom a kollégáknak, hogy minél több feladatot oldassanak
meg a tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka biztosít megfelelő keretet, illetve a
párban végzett és a csoportmunka.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a feladatok többsége nem szakrendszerű órákon is alkalmazható, hiszen a
kompetenciákra épülnek, a megszerzett tudásra, képességekre alapoznak.
A feladatsorok összeállításakor nemcsak az ismétlendő tananyagot, az alapvető képességeket és készségeket
szándékoztam feltérképezni, de szerettem volna megkönnyíteni a tanulók számára a 4. és 5. évfolyam közöt-
ti átmenetet. Először is abból indultam ki, hogy az ötödikes gyerekek életkori sajátosságukból adódóan kö-
zelebb állnak az alsó tagozatosokhoz.
Az Apáczai Kiadó alsó tagozatos (2–3–4. évfolyamos) Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek és Anyanyel-
vi gyakorlófüzeteinek bírálójaként jól ismerem a taneszközök felépítését, tananyagrendszerét és feladattípusait.
52
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Törekedtem arra, hogy az ismétlő részben a tanulók olyan feladattípusokkal találkozzanak, amelyek alsós ko-
rukból már ismerősek számukra. Az utasításokat világosan, pontosan fogalmaztam meg. Azt a terminológi-
át használtam, amelyet az alsós könyvek szerzői, Fülöp Mária és Szilágyi Ferencné. Összetett feladatok esetén
a megoldás menetének algoritmizálásával igyekeztem a tanulókat eljuttatni a sikerélményhez. Nagy segítsé-
gemre volt tanítói tapasztalatom, hiszen hosszú évekig tanítottam alsó tagozatban ezekből a taneszközökből,
illetve elődeikből. Meggyőződésem, hogy 5. évfolyamon, év elején elsősorban arról kell meggyőződnie minden
kollégának, hogy mit tudnak a tanítványai, mire építhet a továbbiakban. A felső tagozat küszöbét még ép-
pen csak átlépő gyerekeket a helyes feladatmegoldásokból adódó sikerélménnyel sarkallhatjuk lelkes tanulás-
ra, nem pedig azzal, ha a tanítási órákon sorozatosan azzal szembesülnek, hogy az ismétlő feladatokat sem
képesek megoldani.
A kommunikáció
A fejezet bevezető olvasmányában a tanulók megismerkednek a kommunikáció fogalmával, a kommuniká-
ciós helyzet alapelemeivel, a beszélő és a hallgató szerepével. A kommunikációs helyzetgyakorlatok azonban
nemcsak itt, hanem a tankönyv valamennyi fejezetében megtalálhatók.
Az Anyanyelvünk alfejezet Urbán János Anyanyelvem című versének részletével indul. Ezt követően a ta-
nulók gyermekkori emlékeinek felidézésével teremthetünk közvetlen kapcsolatot a személyiségük és anya-
nyelvük között.
Lényeges eleme a témakörnek a Hangzó anyanyelvünk című rész. Itt – terjedelmi okok miatt – csak néhány
gyakorlatsor kapott helyet, ami nem elegendő ahhoz, hogy az év folyamán tréningszerűen végeztessük a gye-
rekekkel a helyesejtési gyakorlatokat. A Fogalmazási feladatgyűjtemény Helyes ejtés című fejezete azonban bő-
séges gyakorlóanyagot biztosít ehhez.
Külön kiemelem a Testbeszéd című fejezetet, amelyben az alapvető gesztusokról, a távolságtartásról, a kéz-
fogásról, valamint az arc- és állgesztusokról olvashatnak a tanulók. A szövegek és a gyakorlatok segítségé-
vel megismerhetik a testbeszéd viszonyát a beszédhez. Az olvasottakat el is játszhatják. Olyan, a minden-
napi életben előforduló helyzeteket adhatnak elő, amelyekben a testbeszédelemeknek, gesztuscsoportoknak
kommunikációs szerepük van. Igyekeztem olyan jó tanácsokkal ellátni őket, amelyeket felnőttkorukban is
hasznosíthatnak. A testbeszédet a későbbi évfolyamokon egyre behatóbban fogják majd tanulmányozni.
Ezek a szövegek alkalmasak az ismerettartalmú szövegek feldolgozásának gyakorlására (lényegkieme-
lés, kérdésfeltevés, vázlatkészítés stb.).
Hang és betű
A legnehezebbnek tűnő témakör. Talán megkérdőjelezik a kollégák, szükséges-e ennyire belemélyedni a
hangtani fogalmak ismertetésébe. Meggyőződésem, hogy eredményesebben taníthatjuk a helyes ejtést, ha
tanítványaink tisztában vannak beszélőszerveik működésével, a beszédhangok csoportjainak sajátossága-
ival. Az ejtési hibák korrekciójakor is építhetünk tudásukra. A beszédhangok tulajdonságainak ismerete
nagy szolgálatot tesz a helyesírás tanításakor is. Gondoljunk csak a zöngés, zöngétlen mássalhangzókra,
hiszen ezek jellegzetességei nélkül semmit sem értenek meg a zöngésség szerinti részleges hasonulásból. Ter-
jedőben van a „-nákozás”. Ha annyit megjegyeznek a tanulóink, hogy feltételes mód jelen idő E/1. személy-
ben nincs illeszkedés, már könnyebb lesz számunkra ennek a nyelvhelyességi hibának a tudatos javítása.
Tehát nem szívesen aludnák még egy kicsit, hanem aludnék.
Az átdolgozott könyvben ezt a fejezetet kiegészítettem a mássalhangzótörvényekkel. Az előző kiadások-
ban csak a magánhangzótörvények megismerése szerepelt, a mássalhangzótörvényekről pedig A magyar he-
lyesírás alapjai című fejezetben esett szó a szóelemzés elvéhez kapcsolódó feladatokon keresztül. Bár ez is
jó megoldásnak tűnt, de úgy gondolom, a tananyag egymásra épülését jobban szolgálja, ha a mássalhangzó-
törvényeket már a Hang és betű fejezetben megismerik a gyerekek, alkalmazásukat pedig A magyar helyes-
írás című témakörben gyakorolhatják.
53
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A magyar helyesírás
Az 1–4. évfolyamokon sok helyesírási szabállyal ismerkedtek meg a gyerekek. Bár a kerettanterv a tananyag-
tartalmak között csak a szóelemző írásmódot említi, mégis úgy tartom jobbnak, ha a többi helyesírási alap-
elvvel is most foglalkozunk. A kiejtés szerinti írásmód helyett azonban a szóelemzés elvével kezdődik a té-
makör. Ennek a cserének az az oka, hogy az előző fejezetet a mássalhangzótörvényekkel fejeztem be, tehát
logikusnak tartottam, hogy az ehhez kapcsolódó szóelemzés elvének érvényesülését gyakoroltatom a tanu-
lókkal, ezáltal tudatosabbá válik a helyesírásuk. A kiejtés elve szerint írandó szavak helyes leírásában nagy
segítséget nyújt a helyesejtési gyakorlatok rendszeres végeztetése. A hagyományos írásmódú, régies írású
családnevekre a gyerekeknek tanulmányaik során, a j-ly használatára pedig a mindennapi életben van szük-
ségük. Az egyszerűsítés elvét azóta alkalmazzák, mióta megtanultak írni. A helyesírási alapelveken kívül a
fejezet az elválasztás gyakorlását is biztosítja.
Külön szeretném felhívni a kollégák figyelmét A magyar helyesírás szabályai című könyv tizenegyedik ki-
adásának eszközszintű használatára. Ehhez azonban meg kell tanítani a gyerekeket a helyesírási probléma
felismerésére, megfogalmazására is. E cél eléréséhez is találhatók feladatok a tankönyvben. Csak így tudják
eredményesen alkalmazni a tanórákon és az otthoni felkészülés során, valamint a mindennapokban ezt a
pótolhatatlan kiadványt.
54
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Kommunikációtörténet
Csak látszólag új fejezet, hiszen a korábbi kiadásokban is szerepeltek azok a szövegek, amelyek ebben a fe-
jezetben kaptak helyet. A hozzájuk kapcsolódó feladatsorokat azonban jócskán kiegészítettem. Ez a fejezet
nagyon jól illeszkedik a nem szakrendszerű oktatás metódusába. Amennyiben az iskola a helyi tantervében
az év végi ismétlések idejére tömbösítette a nem szakrendszerű órák egy részét, akkor ezek a gyermekek
érdeklődésére számot tartó, a szövegértő képesség fejlesztését megcélzó szövegek és feladatok jól alkalmaz-
hatók az órákon.
55
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A felső tagozatos tankönyvek összeállításakor építettem az alsó tagozatos Szövegértést fejlesztő gyakor-
latok című taneszközökre. Az évek során összegyűjtött gyakorlati tapasztalataimat felhasználva olyan
tankönyv készítésére törekedtem, amely megfelel a Nemzeti alaptanterv és a kerettanterv elvárásainak, az
életkori sajátosságoknak, a tanulók érdeklődési körének, így alkalmas a gyerekek szövegértő képességének
fejlesztésére.
A tanulók – optimális esetben – a 4. évfolyam végére elérik az olvasási képesség 2. szintjét, azaz az olva-
sástechnika elsajátítása után (1. szint) képesek az olvasott szövegben kifejtett gondolatok, információk szó
szerinti megértésére. Szándékosan használtam az optimális kifejezést, hiszen sajnos erre a szintre nem jut
el minden negyedikes, ezért tartom fontosnak, hogy – főleg ötödik osztályban – ezekkel a tanulókkal gya-
koroljuk az olvasás technikáját és az értő olvasást is.
Szem előtt tartottam a szövegértő képesség hatékony fejlesztésének szempontjait, amelyek a következők:
■ az ismeretnyújtás és a képességfejlesztés helyes aránya;
■ életkornak és érdeklődési körnek megfelelő szövegválasztás;
■ változatos, érdekes szövegfeldolgozási módszerek alkalmazása;
■ együttműködésen alapuló munkaformák előtérbe helyezése;
■ egyéni fejlettséghez igazodó differenciálás;
■ a fejlődés nyomon követésének elősegítése;
■ rendszeres feltáró és fejlesztő értékelés biztosítása.
A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című taneszközben lévő szövegek kiválasztásakor a következő szem-
pontokat vettem figyelembe:
1. A szövegek ne legyenek hosszúak. Lehetőleg fél, illetve egy oldalas szövegeket választottam. Tapaszta-
lataim szerint a túl hosszú szövegek a gyerekek egy részét elriasztják az olvasástól. A kollégák is tisztá-
ban vannak azzal, hogy hosszú szövegek esetében fizikai képtelenség egyes tanulókat megvárni, mire
végeznek az olvasással. Ők eleve hátránnyal indulnak azokkal szemben, akik végigolvasták a szöveget,
nincsenek tisztában a szöveg témájával, esetleg befejezésével.
2. A szöveg keltse fel a tanulók érdeklődését. Az olvasásra való késztetéskor a felnőtt olvasó számára is fon-
tos a szöveg témája, amely igen erős motiváló hatást válthat ki. Nincs ez másként a gyerekek esetén sem.
3. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg,
melyek százalékos megoszlása: 30% elbeszélő, 40% magyarázó-ismeretközlő, 30% dokumentumszöveg.
Az átdolgozott és megújult, TKV/4077/11/2013 határozati számon tankönyvvé nyilvánított munkafüzet-
be új szövegek is kerültek a hozzájuk tartozó feladatsorokkal együtt. Ezek a következők: Hot dogs (részlet
Thomas Brezina Szupersrácok – kozmikus küldetés című regényéből), Padovai Szent Antal, Orczy Kaland-
park (szórólap), Versenyfelhívás, Okostelefon használata okosan. A magyarázó-ismeretközlő szövegek fel-
dolgozására megkérhetjük más szakos kollégáinkat is. Például történelemórán értelmezhető A Kheopsz-pi-
ramis, technikaórán a Szalvétatechnika, természetismeret órán a Térképen barangolva című szöveg.
A tankönyvben lévő feladatsorok mintául szolgálhatnak minden pedagógus számára, hogyan lehet és
kell egy-egy szakszövegen fejleszteni a tanulók szövegértő képességét. Hogyan idézzék föl és gyakoroltassák
a szövegfeldolgozás algoritmusát tanóráikon. A szövegáttekintés, a szöveg témájának megnevezése, az is-
meretlen kifejezések magyarázata, a szöveg bekezdések szerinti feldolgozása – adatkeresés, lényegkiemelés,
felosztások, rendszerezések –, a szöveg újraolvasása, vázlatírás szükséges ahhoz, hogy a tanulók képesek
legyenek egy-egy tantárgy ismeretanyagának otthoni, önálló elsajátítására. Vannak olyan feladattípusok,
például a felosztások, rendszerezések megértése – táblázatok alkotása, grafikonok, diagramok értelmezése
–, amelyekre magyarórákon nincs mód és lehetőség. Ezek megtanítása és alkalmaztatása elsősorban a ter-
mészettudományos ismereteket oktató kollégáink feladata.
A tankönyv szerkezete
A szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzájuk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. Így
a tanulóknak nem kell lapozniuk feladatmegoldás közben, nyugodtan búvárkodhatnak a szövegben. Erre
kell ösztönöznünk őket, hiszen a feladatok megoldásakor vissza kell térniük a szöveghez, ott kell keresniük
a megoldásokat, nem az emlékezetükre kell hagyatkozniuk.
56
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak – tények kivá-
lasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása –, hanem az értelmező szint elérését is biztosítják.
A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a képzelet műkö-
désén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a sorok között kell
olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs benne a szövegben, ki kell következtetniük azt.
Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető
összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméré-
seknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok
találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak a tanulók,
tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem
megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint
ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést.
Javaslom a kedves kollégáknak, hogy a szövegek feldolgozásakor a nem szakrendszerű órákon is nyugodt
tempót, változatos módszereket és munkaformákat alkalmazzanak. Ezeket a szövegeket nem lehet és nem
is kell egy tanórán feldolgozni. Sokszor két-három órát is rá kell szánnunk. A feladatok utasítását minden
esetben értelmezzük, eleinte közösen. Nem léphetünk úgy előre, ha a felzárkóztatandó gyerekek egyedül
küzdenek a feladatmegoldással, mert a kudarcnak nagyobb a valószínűsége, mint a sikerélménynek. Ilyen-
kor a pontozástól vagy teljesen el kell tekinteni, vagy például csoportmunka, páros munka alkalmazása
esetén mindenki azonos pontszámot kapjon. De alkalmazhatunk másfajta értékelést is. Kaphatnak példá-
ul piros pontot, csillagot, kis képdarabot a hibátlan megoldásért. Ez utóbbiból egy képet is kirakhatnak.
A feltáró vagy fejlesztő szóbeli értékelésre minden feladat ellenőrzése után időt kell szánnunk.
Természetesen a szövegek használhatók tehetséggondozásra is. A jó képességű tanulók önállóan vagy
csoport-, illetve páros munkában dolgozhatnak, esetleg részben vagy teljesen egyénre szabott munkafor-
mát is lehet alkalmazni.
A szövegek feldolgozásának mikéntjére külön fejezetet szentelek ebben a kézikönyvben, javaslatot teszek
interaktív tananyag-feldolgozások alkalmazására is.
57
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Sajnos nem készülhetett a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv valamennyi szövegéhez inter
aktív tananyag-feldolgozás. Ezért igyekeztem azokat a szövegeket kiválasztani, amelyek a gyerekek körében
a legnagyobb sikert aratták. Végül a 22 szövegből 15-öt dolgoztam fel digitális formában:
1. A három jó tanács
2. A Nap és a Hold
3. Mese
4. Lakatos Imre hőstette
5. A láthatatlan ember
6. Miért csíkos a zebra?
7. A vörös óriáskenguru
8. A vörös gém
9. Szólások a konyhából
10. Magyaros ételeink
11. A Kheopsz-piramis
12. Turistaként a világűrben
13. Szalvétatechnika
14. Készíts csapadékmérőt!
15. Az Esztramos-hegy
Szeretném megnyugtatni az informatikai eszközök használatától még egy kicsit berzenkedő kedves kol-
légáimat, hogy a programok mindenki számára könnyen kezelhetők, egyértelműek az akciógombok, to-
vábbá bármikor vissza lehet lépni a főmenübe. A lehetséges továbbhaladási utak is megfelelően jelöltek.
Az egyes funkciók egérrel és a számítógép billentyűzetével is választhatók, aktiválhatók. Ez azért fontos,
mert a program interaktív tábla nélkül is működik. Elég hozzá egy projektor és egy számítógép.
Az interaktív tananyag-feldolgozás hasznosságát a lektori véleményből vett idézettel kívánom bizonyíta-
ni: „A digitális tananyag teljes mértékben felhasználóbarát. A programok, a feladatok kiválasztása a meg-
felelő irányú nyilakkal vagy az önmagukért beszélő, a választott tevékenységet jól reprezentáló piktogra-
mokkal, a feliratos »fülek«-kel történik (pl. a digitális eszközökről ismert kezelői piktogramok, hangszóró,
csúszka stb.).
A program előnye, hogy nem egy kötött úton »fut le«, hanem a tanulási-gyakorlási sorrend szabadon
választható, bármikor abbahagyható a munka, vagy kihagyással ugorhatunk újabb feladatokra, esetleg újra
elvégezhetünk feladatokat, tetszés szerinti számban.
Az anyag képernyőn való megjelenése is látványos, esztétikus, a képernyőt kellő mértékben, arányosan
kihasználva. Kellemes, összeillő, nem harsány színeket alkalmaz.”
„…Az egyes témakörök a szoftver tartalomjegyzékében a tankönyvvel megegyező sorrendben jelennek
meg. A szerző a tartalmat tekintve viszont szerencsére nem esett abba a hibába, amelybe a kezdeti digi-
tális tananyagfejlesztők: vagyis – szerencsére! – nem a tankönyv anyagát dolgozta fel, nem kényszeríti a
felhasználót az írott szöveg képernyőn történő olvasására! (Nem a képernyőről akar »tanítani«!) Éppen
ellenkezőleg: olyan gyakorló feladatokat és játékokat választott, amelyek témája a nyomtatott tankönyvhöz
kapcsolódik, ám csupán szervesen kiegészíti azt, felhasználva a gyermekek által annyira kedvelt multimé-
diás lehetőségeket.”
„Minden egyes téma »Gyakoroljunk!« része 2-4 gyakorló feladatot tartalmaz, majd a »Témafeladatok«
részben további ötleteket találunk az ismeretek elmélyítésére. Innen (is) elindíthatók azok az interaktív fel-
adatok, játékok, amelyek a gyermekek aktivitását feltételezik, előzetes tudásukra építve. Szerencsére itt sem
fedezhető fel az a gyakori, mulitimédia-köntösben rejtőző »gyermekbetegség«, amikor a tankönyv felelet-
választós tesztjei vagy beírást követelő feladatai ismétlődnek meg, egy az egyben. Itt merőben más feladatok
várják a diákot, mint amelyeket már a nyomtatott tankönyvből ismer.”
„A változatos gyakorló és játékos feladatoknak kizárólag a témája, a tudnivalói, ismeretei azonosak a
tankönyvéivel, a szemléltetés, a feldolgozás már egészen más. Hiszen láthatunk rövid filmrészletet, amely-
hez kísérő szöveget kell alkotniuk a tanulóknak, vagy játszhatunk a géppel társasjátékot (párosan vagy
egyénileg), amelynek lépései csak helyes válasz esetén realizálódnak. Kereshetünk kakukktojást, vagy ép-
58
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
pen Afrika térképét egészíthetjük ki beszédes rajzokkal. Kihasználhatjuk a számítógép előnyeit az olvasási
tempó fokozására is (különböző ideig felvillanó szavakkal, eltérő, egyre gyorsuló tempóban megjelenő,
rövid szöveg hangos felolvasásával stb.). És természetesen válaszolhatunk is a feltett kérdésekre, tesztekre.”
„A feladatok megoldásáról a gyermek azonnali visszajelzést kap, mégpedig mindig a lehető legegysze-
rűbben. Ha hibás tevékenységet végez (pl. kiválasztás, bejelölés, odahúzás), azt a gép eleve nem engedi,
tehát csak helyes megoldást fogad el. A helytelen reakcióra figyelmeztető felirat (felugró ablak) jelenik meg
»Legközelebb biztosan sikerülni fog!« – szöveggel, és ujjával figyelmeztető kislány rajzával. Ekkor újra kell
próbálkoznia a gyakorló diáknak. Jó válasz esetén, dicséretként pedig »Ügyes vagy!« felirat és ujjongó gyer-
mek rajza jelenik meg. A jó válaszok zöld színűre váltanak, a rossz válasz piros színű lesz mindaddig, míg
el nem találjuk a helyes megoldást. A szoft ver tehát az ösztönző, dicséreten alapuló ismeretszerzésre épít,
hiszen a hiba, a tévesztés a helyes megoldás megtalálása után nyomtalanul eltűnik. Hagyja a gyermeket
akár egyéni módon és tempóban is kutakodni, kísérletezni. Mivel az egyes tévesztések, hibás megoldások
nem is megengedettek, a jó válaszig bátran lehet kísérletezni.”
„A CD tartalma és az alkalmazott számítástechnikai megoldások összhangban állnak egymással, illetve
a pedagógiai céloknak is megfelelnek. Előny, hogy a szoft ver már egy jól bevált tankönyv módszertanához
nyújt informatikai segítséget, épít a gyermekeknek a technika által okozott, mindig is tapasztalt fokozódó
lelkesedésére, motiválja őket az ismeretszerzésre, elmélyítésre.”
„Informatikai használhatósági szempontból is profi módon készült a CD-ROM. Megpróbálja a 10-11
évesek számára vonzóvá tenni a szövegek elemzését, ehhez felhasználni a tanulók által olyannyira kedvelt
multimédia adta lehetőségeket is. Alkalmas arra, hogy a meglévő tankönyvcsalád digitális segítője legyen,
a hagyományos tanulásszervezési formákat kiegészítő módszertani elemek megfelelő, körültekintő megvá-
lasztásával.”
Ahogy a lektori jelentésből is kiderült, minden szöveghez tartozik egy Gyakoroljunk! című rész, amely
olvasástechnikai tréningeket tartalmaz. Ezek alkalmazásáról Az olvasási képesség fejlesztése című fejezet
A gyorsolvasási gyakorlatok című részében írtam. A témafeladatok és az interaktív játékok alkalmazására a
következő fejezetben teszek javaslatokat.
59
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A Fogalmazási feladatgyűjtemény
Az 5. évfolyamos Fogalmazási feladatgyűjteményt az Oktatási Hivatal TKV/4076/11/2013. határozati
számon 2013. 04. 10-től 2018. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a határidő lejártáig
semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet a tankönyvön végrehajtani. Ez alól kivételek a tördelésből
adódó, illetve a helyesírási hibák, amelyeket felfedezésüket követően természetesen a következő kiadásban
javítani fogunk.
Ezúton szeretnélek megkérni, kedves kolléga, ha helyesírási vagy tördelésből adódó hibát észlelsz a tan-
könyvben, szíveskedj jelezni számomra a csopike9@gmail.com e-mail címre, hogy újranyomáskor korrigál-
hassam.
Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét év végén összegeznéd,
és beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pá-
lyázatára. A pályázat részletes kiírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendá-
ban. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme
1–5 oldal.
A tankönyvvé nyilvánított kerettantervi elvárásoknak megfelelő feladatgyűjtemény átdolgozásakor a
NAT 2012 módosításait, a kerettantervet, valamint az alsó tagozatos Fogalmazási munkafüzeteket, a gya-
korlati tapasztalatimat és a kollégák észrevételeit vettem alapul.
A feladatgyűjtemény kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet, ugyanakkor önálló tankönyvként
is használható, amelynek igen bőséges a feladatkínálata. Nem lehet minden feladatot megoldani a szű-
kös órakeret miatt, ezért feltétlenül válogatni kell közülük. Nagyon sok helyzetgyakorlat található benne,
amiket nagyon szívesen játszanak el a gyerekek. Ezeknél a szituációs játékoknál elsősorban a kooperatív
technikákat érdemes alkalmazni.
Előszó
A közvetlen hangú levél arról tájékoztatja a feladatgyűjteményt használó tanulót, hogy milyen műfajokkal
ismerkedhet meg az 5. évfolyamon, milyen kommunikációs képességei fejlődhetnek a segítségével, illetve
hogyan alkalmazhatja a tankönyvből szerzett tudást a mindennapjaiban.
A kommunikáció
Az állatok kommunikációja és Az emberi kommunikáció című alfejezet rövid terjedelmű ismeretterjesztő
olvasmányain jól lehet gyakorolni a szövegfeldolgozási technikákat. A hozzájuk kapcsolódó feladatok a
tanulók megfigyelőképességét is fejleszti.
Helyes ejtés
Ebben a fejezetben kaptak helyet azok a feladatsorok, amelyek rendszeres, tréningszerű gyakoroltatásával
javul a tanulók kiejtése, beszédtempója, hanglejtése. Ezek ütemezésére a nyelvtan tanmenetjavaslatban tet-
tem javaslatot (Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam, Celldömölk, 2010).
A légzőgyakorlatok fontos szerepet töltenek be a tanulók helyes beszédlégzésének kialakításában. Sok-
szor a gyerekek beszéd közben rossz helyen vesznek alap- vagy pótlevegőt, ez akár a hallgató beszédértését
is zavarja. Lehetőleg minden tanítási órán végeztessünk 1-2 percben ilyen tréningeket a tanítványainkkal.
60
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A mindennapi beszédhelyzetek
Alsó tagozatban a gyerekek már gyakorolták a köszönést, bemutatkozást, megszólítást. A tapasztalatok azon-
ban azt mutatják, nem lehet róla eleget beszélni. Főleg a kiskamaszkor kapujában – figyelembe véve, hogy a
mai gyerekek sokkal hamarabb érnek –, amikor a köszönésen kívül a megszólítás is komoly gondot okoz a
tanítványainknak. A kommunikációs zavarok és problémák leküzdésére állítottam össze a feladatsorokat.
Az egyes feladatok felépítése a következő: a probléma felismerése, a lehetséges megoldások közül a helyes
megtalálása és alkalmazása.
A szerepjátszás, a valóság megjelenítése a tanuláson kívül szórakoztat is. S ami a pedagógus számára sem
elhanyagolandó, hogy ezek a gyakorlatok rövid idő alatt elvégezhetők egy-egy tanítási órán. Nálam például
jól bevált az óravégi „kommunikációs öt perc”, amit mindig nagyon vártak a tanítványaim. A nyelvtan- és
az irodalomórák utolsó öt percében a feladatgyűjtemény 1-2 feladatát oldottuk meg. Így hatékonyan tudtam
felhasználni az jelző csöngetés követő perceket is. Természetesen mindig igyekeztem kiaknázni a spontán
nevelési helyzeteket is. Ha kevésnek bizonyultak a feladatok, a gyerekek is szívesen találtak ki hasonlóakat,
vagy hoztak példát a saját környezetükből.
A véleménynyilvánítás át meg áthatja életünket, mindennapjainkat. A véleménynyilvánítás megfelelő
nyelvi megfogalmazására és előadásmódjára is meg kell tanítanunk a tanulókat, amely szoros összefüggés-
ben van a kulturált viselkedéssel.
Ugyancsak visszatérő probléma, hogy hol van a panaszkodás és az árulkodás határmezsgyéje. Sokszor
nekünk, felnőtteknek sem könnyű eldönteni. Erre is találunk példát a taneszközben.
Fogalmazási műhelygyakorlatok
A szövegalkotás kapcsán külön is szólnom kell a cím funkciójáról, a szöveggel való összefüggéséről. A cím
maga is része a szövegnek, rámutat a szöveg egészére, utal a témájára, és fontos eszköze az érdeklődés felkel-
tésének. A tanulók már alsó tagozatban megfigyelték a szövegek címeit, és gyakorolták a címadást is. A cím
vizsgálatával kiemelten foglalkoztam a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvben is. A Fogalmazási
feladatgyűjteményből a tanulók megismerhetik a különböző címfajtákat: az eseménycímet, a címkeszerű, a
műfaj- és reklámcímet, valamint példát találnak a címek változatos nyelvi megfogalmazására.
A fejezet nagyobbik része a jelentésbeli kohézió eszközeivel: az ismétléssel, a rokon értelmű szavakkal, az
azonosítással foglalkozik, mivel a nyelvismeret tanításakor is előfordulnak ezek a jelentéstani fogalmak.
A rokon értelmű szavak és az azonosítás használatával a tanulók szókincsét bővíthetjük. Az előbbiek között
a szólások és közmondások is megtalálhatók gyakran képrejtvények, rejtvényszerű feladatok formájában, de
minden esetben fontos a jelentések értelmezése, a mai életre való hivatkozás és a helyzethez való illeszkedés.
61
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
könyve is a mesefejezettel kezdődik, amely a sokat sejtető A mesék bűvöletében címet kapta. A Fogalmazási
feladatgyűjtemény Mese című fejezetében összegezhetjük a tanítványainkkal a műfaji sajátosságokat. A rep-
roduktív szövegeken kívül alkothatnak produktívakat, sőt megismerkedhetnek a modern mesével.
Az elbeszélést tárgyaló fejezetek szövegei, feladatai és azok megoldásai a tanulók életéhez kapcsolódnak,
de természetesen irodalmi szemelvények is hozzájárulnak ahhoz, hogy a 3–4. évfolyamon szerzett isme-
reteiket tovább mélyítsék a műfajról. Az itt található ismeretterjesztő szövegek (sámánokról, a számítógép
megalkotásáról) nemcsak a gyerekek kifejezőképességét, hanem a szövegértő képességüket is fejlesztik. Bár
már alsó tagozatosként megismerték a vázlatkészítés csínját-bínját, a tételmondat felismerése nélkül – ami-
ről 5. évfolyamon tanulnak – bizony nem mindig alkottak megfelelő vázlatot. Nem ismeretlen számuk-
ra a fogalmazás tagolása, a párbeszéd alkalmazása sem, de ezek felelevenítése, gyakorlása, a jártasságok
fejlesztése elengedhetetlen. Korrigálnunk kell a típushibákat is (felesleges szóismétlések „töltelékszavak”
használata stb.).
A leírás műfajáról is tanultak már a gyerekek alsó tagozatos korukban. Ebben a részben külön foglalko-
zom a növény-, az állat-, az alak-, a tárgy-, a tér- és a folyamatleírással. Látszólag nem sok újat tanítunk,
de az alapok megerősítése később meghozza gyümölcsét. A növényekről és állatokról készített leírások jól
hasznosíthatók a természetismeret-, a biológiaórákon, hiszen a tantárgy tanulását segítik. A folyamatleírá-
sokról szerzett ismereteiket természetismeret-, fizika-, kémiaórákon kamatoztathatják majd. Fontos dolog
alakleíráskor, hogy ne csapjon át jellemzésbe, illetve a munkafolyamat leírása sem elbeszélés, még akkor
sem, ha eseménymozzanatokból áll.
Mivel gyakorlatban ritkán fogalmazunk „tiszta” műfajban, feladatok találhatók az elbeszélés és a leírás
ötvözésére.
Quintilius szerint a levél írott társalgás. Írott társalgáskor azonban a partner nincs jelen, ezért nem alkal-
mazhatjuk a látható kapcsolatokat (mimika, gesztus, tekintet, testtartás) és a mondatfonetikai eszközöket
(hangerő, hanglejtés, beszédtempó, hangerő). Ha a címzett nem ért valamit, esetleg félreért, nem tud a
feladó segíteni neki. Ez alól ugyan kivételek a tudomány és technika által életre kelt írásbeli kommuni-
kációs formák: SMS, e-mail, skype stb. Ennek ellenére a modern és a hagyományos levélműfajokkal is
hangsúlyoznunk kell a tanítványainknak, hogy ezek az írásos szövegeket az élő beszédnél pontosabban,
gondosabban szerkesszék meg. Ebben nyújtanak segítséget azok a feladatok, amelyekben a levél formai és
tartalmi sajátosságainak alkalmazását kérik. Gyakorolhatják a megszólítást, az elköszönést, és azt, hogyan
tarthatják ébren a címzett figyelmét. Megtanulják, mi a különbség a hivatalos és a magánlevél között.
A publicisztikai szövegműfajok közül a hír és a hirdetés alsó tagozatos anyag, esetükben az ismeretük
bővítése, pontosítása történik számos alkalmazást szolgáló feladattal. Az interjúval részletesebben foglal-
kozom a feladatgyűjteményben, mert ezzel a tömegkommunikációs műfajok olvasását, és ezeknek a szöve-
geknek az értelmező olvasását is fejleszthetjük.
Könyvismertetés, könyvajánlás az utolsó téma a feladatgyűjteményben, amelyet év közben és különösen a
tanév utolsó magyaróráin tudjuk alkalmazni. A minták segítségével a tanulók elsajátíthatják a könyvajánlás
készítését. Elsősorban olyan könyveket választottam, amelyek számot tarthatnak a tanulók érdeklődésére,
hiszen egyik célunk a gyerekek olvasóvá nevelése. A feladatgyűjtemény két könyvajánlattal zárul. Hiszem,
hogy lesznek olyan gyerekek, akik elolvassák az ajánlott könyveket, ha máskor nem, a nyári vakáció idején.
62
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
63
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Ehhez a problematikához tartozik még az írásjegy kérdése. A tankönyv 34. oldalán a 4. és 5. feladat is al-
kalmas a hang, a betű és az írásjegy fogalmának tisztázására:
4. Válaszolj a táblázat kérdéseire! Rajzold le a legtöbb betűt tartalmazó szót a táblázat mellé!
Az asszony szó szándékosan került ismét elő. A figyelemkoncentráció mérésére is alkalmas a megjelené-
se, illetve visszajelzésnek is felfoghatjuk. A juhcsalád helyes ejtése ’jucsalád’, azaz csak 7 hangot ejtünk, írás-
ban viszont jelöljük a h-t.
Ezt követően, úgy gondolom, logikus az ábécével és a betűrenddel foglalkoznunk. Az ábécét minden ta-
nulónak ismernie kell, valamint a betűrendbe sorolás főbb szabályait is. A finomítás, a betűrendbe sorolás
folyamatos gyakorlása – a szótárak, lexikonok használatával – a felső tagozat feladata, és nem csak nyelv-
tan- és irodalomórákon.
Az 5. évfolyamon új ismeret az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók megkülönböztetése. Erre a
gyengébb tanulók is képesek, hiszen elég, ha megfigyelik társuk ajakmozgását vagy a sajátjukat egy tükör se-
gítségével.
A magas és mély magánhangzók közötti különbséget a hangszerek méretének és hangjuk összehasonlítá-
sával lehet érzékeltetni. Erre, illetve a nyelv vízszintes mozgását bemutató ábrákra építettem a tankönyvi fel-
adatsort. A lényeget így a jobb képességű tanulók önállóan vagy páros munkában fogalmazhatják meg, illet-
ve homogén csoportmunkában, a többiek a mi segítségünkkel a 40/2. feladatban:
A hangszer nagysága befolyásolja a hangszer hangjának magasságát. Minél nagyobb egy hangszer belseje,
annál több levegő fér bele. Minél több levegő rezeg a hangszer belsejében, annál mélyebb hangot ad ki.
Ennek ellentétjének megismerését a 4., kiegészítéses feladat biztosítja:
A kisebb méretű hangszer belsejébe kevesebb levegő fér. Ha kevesebb levegő rezeg a hangszekrényben, ma-
gasabb hang képződik.
Ezt követően már könnyű értelmeztetni a tanulókkal a 6. feladat ábráját. A szájüreg valójában egy hang-
szer belsejeként is felfogható. A nyelvünk szabályozza a hangszekrény nagyságát, ahogy az az ábrákon is lát-
ható. Tapasztalataim szerint a gyerekek többsége önállóan is képes, ennyi előkészítés után, helyesen megfo-
galmazni a tapasztalatait:
64
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Az í hang kiejtésekor a nyelvem elöl helyezkedett el, az ó hang esetében hátul. Ha a nyelvem elöl van, ak-
kor a szájüregembe kevesebb levegő fér, ezért magas magánhangzó képződik. Ha a nyelvem hátul van, akkor
a szájüregemben több a levegő, ezért mély magánhangzó keletkezik.
A magas és mély magánhangzók megléte a hangrendtörvény alapja, amely a magánhangzók szabályos
előfordulása a szavakban. A hangrendtörvény megértése általában nem okoz gondot a gyerekek számára,
és ugyanez a helyzet az illeszkedés törvényével is. A spontán nyelvhasználatból adódóan nincs olyan ma-
gyar gyerek, aki ezt helytelenül alkalmazná, hiszen egy tanítványomtól sem hallottam még, hogy asztalhez,
reggelira, kemencéban, és folytathatnám még e megmosolyogtató példák sorát.
A háromalakú toldalékok esetében alkalmaztathatjuk az ajakréses és ajakkerekítéses magánhangzókról
szerzett ismereteket. Így válik világossá a gyerekek számára, hogy miért négyszer, illetve ötször, és nem ötszer.
Ennél a résznél tudatosíthatjuk a tanulókban a „nákozás” helytelen voltát, ahogy ezt a JÓ, HA TUDOD!-
ban meg is fogalmaztam: Feltételes mód egyes szám első személyében nem érvényesül az illeszkedés szabá-
lya, mert az megegyezne a többes számú alakkal, tehát én mondhatnék, tudnék, kívánnék, olvasnék.
A magánhangzótörvényekhez kapcsolódó feladatokat próbáltam életszerűvé tenni, például névválasztás,
étrend összeállítása, óra számlapjának leolvasása, ami a digitális kijelzők korában nem minden tanuló szá-
mára könnyű feladat.
A mássalhangzókról szóló fejezetben is az ismerttől az ismeretlen, a könnyebbtől a nehezebb felé halad-
tam. A mássalhangzókat jelölő egyjegyű, kétjegyű és háromjegyű betűkkel jelölt mássalhangzókhoz, majd
a rövid és hosszú mássalhangzókhoz kapcsolódó játékos, olykor rejtvényszerű feladatok követik egymást.
Ezek a feladatok alkalmasak arra is, hogy a gyengébb képességű tanulók is sikerélményhez jussanak. Bár a
49. oldal látszólag könnyűnek tűnő 1. feladatának c) részét sem tudja minden tanuló hibátlanul megoldani.
Ez megint csak azt példázza, hogy alsó tagozatban kevesebb ismeretet, de alaposabban kellene elsajátíttatni
a gyerekekkel.
1. Olvasd el a szöveget!
A boszorkány sok mese leggonoszabb szereplője. Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja teszi félelme-
tesebbé külsejét. Gyakran rőzseköteggel a hátán ballag az erdőben. Királyfiakat varázsol békává. Ha bajba ke-
rül, felpattan a seprűnyélre, és elszáll a fellegek fölé.
b) Olvassátok fel közösen, lassú tempóban a szöveget! Közben karikázd be a hosszan ejtett mássalhangzókat!
A boszorkány sok mese leggonoszabb szereplője. Vasorra, bibircsókos arca, kellemetlen hangja teszi félelme-
tesebbé külsejét. Gyakran rőzseköteggel a hátán ballag az erdőben. Királyfiakat varázsol békává. Ha bajba ke-
rül, felpattan a seprűnyélre, és elszáll a fellegek fölé.
Ellenőrzés: összehasonlítással szendvicsfólián.
65
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Indás növényen termő, nagy, édes gyümölcs. Van belőle görög is. dinnye
Nagyon szeretem a dinnyét.
A gyermek olyat tesz, amit nem volna szabad, csintalankodik. rosszalkodik
Józsi már megint rosszalkodik a szünetben.
Fokozatosan alacsonyabb szintre jut, például víz alá merül. süllyed
A léket kapott hajó lassan a víz alá süllyed.
A fenti feladat a következő szabály alkalmazását kívánja: a hosszú kétjegyű mássalhangzóknak csak az
első jegyét írjuk kettőzve. Az összetett szavakban azonban az összetétel határán mindig kiírjuk mind a két
jegyet.
Gyakran tapasztaljuk, hogy sok tanítványunknak gondot okoz a dz és dzs kettőzése. Egy kiegészítéses fel-
adat kapcsán irányíthatjuk erre a problémára a tanulók figyelmét.
Alaposan eddzetek, legalább tízezer métert ússzatok, mert holnap versenyetek lesz! Lopóddzunk Feri háta
mögé! Apukám több sikert ért el a briddzsel, mint a pókerrel! Ne vakaróddzál!
A zöngés és zöngétlen mássalhangzókkal már a tankönyv 32. oldalán megismerkedtek a tanulók. A más-
salhangzók fejezetben újra felbukkannak a zöngésség szerinti csoportosítás kapcsán. A tankönyv 51. oldalá-
nak 1. és 2. feladata is arra ösztönzi a gyerekeket, hogy felelevenítsék a korábban szerzett ismereteiket.
Többéves gyakorlati tapasztalatom, hogy a zöngés-zöngétlen mássalhangzópárokat a tanítványaim úgy
tanulták meg könnyen, hogy szópárokat jegyeztek meg, amelyeket aztán „mankóként” használtak. Ezeket
a szópárokat a tankönyv 52. oldalának 3., illetve 6. feladatában találják meg. Ezek a feladatok – jelzésüknek
megfelelően – a differenciált osztálymunkában is jól alkalmazhatók.
6. Cseréld ki minden szó kiemelt betűjét a neki megfelelő zöngésség szerinti párjára! Írd le az így kapott szót!
a) húz – ___________ b) ősszel – ___________
ragja – ___________ fizet – ___________
várad – ___________ pompa – ___________
atya – ___________ zsebem – ___________
66
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Ellenőrzés: felolvasással.
a) húz – húsz, ragja – rakja, várad – fárad, atya – agya
b) ősszel – őzzel, fizet – vizet, pompa – bomba, zsebem – sebem
A 7. feladatot kooperatív technikával is megoldathatjuk, például a kerekasztal módszerrel. A csoportot al-
kotó tanulók sorba mennek a megadott szavakon. Mindenki megmondja, hogy a rá eső szó melyik csoport-
ba tartozik. Ha a csoport többi tagja jóváhagyja, akkor minden csoporttag beírja a feladathoz a szót. Ellen-
őrzéskor, a csoportok munkájának összevetésekor kiderül, melyik csoport dolgozott hibátlanul.
A tankönyv 53/8. feladatában szereplő titkosírás megfejtése, amelynek alapja a zöngés és zöngétlen más-
salhangzók felcserélése, a kézikönyv 71. oldalán található.
A mássalhangzótörvények megismerését eddig is a részleges hasonulásokkal kezdtük, de közvetlenül a más-
salhangzók zöngésség szerinti csoportosítása után – tapasztalataim szerint – a tanulók könnyebben értik meg,
milyen mássalhangzó egymásra hatás játszódik le a beszédben a zöngésség szerinti részleges hasonulás esetén.
A képzés helye szerinti részleges hasonuláskor hagyatkozhatunk a tanulók nyelvi tapasztalatára. Úgy gondo-
lom azonban, hogy általában a mássalhangzótörvényekkel kapcsolatban is az alkalmazás a lényeg. A mással-
hangzótörvények helyesírásban történő helyes alkalmazásához sok-sok gyakorlásra van szükség. Tankönyve-
imben minden évfolyamon igyekszem biztosítani a folyamatos gyakorláshoz szükséges feladatmennyiséget.
A teljes hasonulások valamennyi előfordulását tapasztalati úton már megismerték a tanulók alsó tagozat-
ban. Az írásban jelölt és írásban nem jelölt teljes hasonulás tisztázásakor ismét ráirányíthatjuk a gyerekek fi-
gyelmét arra, hogy a mássalhangzótörvények a hangok között játszódnak le. A hangok egymásra hatását pe-
dig vagy jelöli a helyesírásunk, például a -val, -vel toldalékok esetében, az -s, -sz, -z, -dz végű igék felszólító
módú alakjaiban, vagy nem jelöli, például az -l végű igék felszólító módja, az -ny, -gy, -ty végű főnevekhez
kapcsolódó -j-vel kezdődő toldalékok.
Az összeolvadás felismerése szokta a legkevesebb, alkalmazása a legtöbb gondot okozni. Változatos fel-
adattípusokkal gyakoroltathatjuk a tanulókkal az összeolvadás érvényesülését.
Kiegészítés:
Tankönyv 60. oldal
2. Pótold a szövegrészlet szavaiban a hiányzó toldalékokat!
A legény kezébe vette a bot____, és elindult hosszú vándorút____. Meg sem állt az Óperenciás-tenger
part____. Ott leterítette a kabát____, majd leheveredett rá. Eszébe jutottak gonosz mostohája vád____. Miat-
tuk kellett elbujdosnia. Nagyon hiányzott neki a család____.
Ellenőrzés: felolvasással és összehasonlítással (szendvicsfólia).
A legény kezébe vette a botját, és elindult hosszú vándorútjára. Meg sem állt az Óperenciás-tenger partjáig.
Ott leterítette a kabátját, majd leheveredett rá. Eszébe jutottak gonosz mostohája vádjai. Miattuk kellett elbuj-
dosnia. Nagyon hiányzott neki a családja.
67
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Analógiás sorok:
3. Toldalékold a következő szavakat!
-ja, -je -juk, -jük -jai, -jei -jaik, -jeik
kabát kabátja kabátjuk kabátjai kabátjaik
kín kínja kínjuk kínjai kínjaik
kard kardja kardjuk kardjai kardjaik
kert kertje kertjük kertjei kertjeik
vád vádja vádjuk vádjai vádjaik
Átalakítás:
5. Alakítsd át a következő kijelentő mondatokat felszólítókká! Az igék T/2. személyűek legyenek! Ügyelj
az igekötős igék helyesírására!
A gyerekek elkezdenek csomagolni az utazáshoz.��������������������������������������������
Gyerekek! �������������������������������������������������������������������������
Az internetről megtudják, mikor indul pontosan a vonat.�������������������������������������
Időben mennek az állomásra, nehogy lekéssék a vonatot.��������������������������������������
Kihordják a csomagokat a peronra.������������������������������������������������������
Nem tülekednek a felszálláskor.���������������������������������������������������������
A magyar helyesírás témakör szerepe az alsó tagozatban tapasztalati úton szerzett helyesírási ismeretek
rendszerbe illesztése, illetve a helyesírási képesség intenzív fejlesztése. Szándékosan hangsúlyozom a helyes-
írási ismereteket, ugyanis szent meggyőződésem, hogy képességeket hatékonyan fejleszteni ismeret nélkül
nem lehet. És igenis szüksége van a tanulónak helyesírási ismeretre is, mert azt mégiscsak meg kell tanulnia,
hogyan kettőzze a hosszú kétjegyű magánhangzókat az egyszerű szavakban, illetve a összetett szavak eseté-
ben a szóösszetétel határán. Az elválasztásnak is vannak szabályai, sőt a betűrendbe sorolásnak is.
Mivel legutóbb a mássalhangzótörvényekkel foglalkoztam a tankönyvben, úgy gondoltam, az a logikus,
és jobban segíti az ismeretek egymásra épülését, az összefüggések megláttatását, ha a helyesírási alapelvek
megismerését a szóelemzés elvével kezdjük ebben a témakörben. A visszacsatolást és az alapot a tankönyv
68/1. feladata biztosítja:
68
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Mássalhangzótörvények
Hasonulások
Részleges hasonulások Teljes hasonulások Összeolvadás
Zöngésség szerinti Képzés helye szerinti Írásban jelölt Írásban nem jelölt
boldogság, mosdó hangya, tanmese bölccsé, nézzed tanuljon, bátyja nénje, látja
A helyesírási szabályzat használata ennél a témakörnél különösen nagy hangsúlyt kap. Ezt a tankönyvi
feladatok is szorgalmazzák. Ezekre az órákra érdemes minél több helyesírási szabályzatot biztosítani a tanu-
lóknak. Ideális az lenne, ha mindenkinek lenne, de legalább páronként tudjanak dolgozni ebből a fontos ki-
adványból.
Természetesen a helyesírási képesség fejlesztésén kívül számos anyanyelvi képesség és különböző kompe-
tenciák fejlesztésére alkalmasak a feladatok, például: szóbeli és írásbeli szövegalkotás, kreatív nyelvhaszná-
lat, beszédművelés stb. Ennek illusztrálásaként álljon itt a fejezet néhány feladata:
Vízparton Bográcsozás Afrika-röpde
69
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A kiejtés elvéhez tartozó feladatok nagy része egyben helyesejtési gyakorlat is, hiszen a kiejtés szerinti
írásmód alapfeltétele a helyes ejtés. Ezeket a kiejtési gyakorlatokat végeztethetjük közösen, de csoportosan,
sőt egyénileg is. Külön felhívom a kollégák figyelmét a tankönyv 77/8. és 9. feladatára, amely nemcsak a he-
lyes ejtés, a helyesírási képesség fejlesztésére alkalmas, hanem a helyesírási szabályzat használatának tanítá-
sát is szolgálja.
8. Varga Katalin Gyermekversek című költeményéből idézünk. Figyeld meg a tűz és a víz szavakban az í–ű
időtartamának változását!
Tüzet vittem, elejtettem,
tűzbe majdnem beleestem,
tüzes volt a lapátom is,
meggyulladt a kabátom is,
Tűz! Tűz! Tűz! Ne játssz vele,
lásd, hogy tűz!
Vízből mertem, vizet mertem
vízből én is vizes lettem,
mert a vízbe beleestem,
vízre többé nem mehettem.
Víz! Víz! Víz!
Jaj, de hideg
a mély víz!
a) Gyakoroljátok a versrészleten a helyes ejtést!
b) Keresd meg, hogy a helyesírási szabályzat melyik szabálypontja foglalkozik a két szó toldalékos
alakjainak helyesírásával!
– Fogalmazd meg a helyesírási problémát!
– Próbáld megtalálni a leglényegesebb szót (kulcsszót) a megfogalmazott helyesírási problémában! Ez
lesz a címszó.
–K eresd ki a tárgymutatóban a megfelelő címszót! A címszó után a keresett szabálypont számát találod.
– Lapozz a megfelelő szabályponthoz! Olvasd el!
9. Az előző feladat megoldásakor megtudtad, hogy mikor kell hosszú vagy rövid magánhangzót ejtened
és írnod az egytagú í, ú, ű-s szavak némelyikénél. Ez alapján töltsd ki a táblázatot! H. 27. b)
Szótő Mit? Honnan? Milyen? Mik?
kéz kezet kézből kezes kezek
híd hidat hídtól hidas hidas
tűz tüzet tűzből tüzes tüzek
nyár nyarat nyárból nyaras nyarak
út utat útról utas utak
kút kutat kútból kutas kutak
70
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A toldalékos szavak kiejtés szerinti írásmódjának gyakorlását összekapcsoltam a nyelvtani ismeretek fel-
elevenítésével és alkalmazásával. Ilyen például a melléknevek fokozása, az -ul, -ül, -ít végű igék, a -t ragos fő-
nevek, a múlt idejű igék, a névutók stb.
A hagyomány elve a régies írású családnevek és a j hang ly betűvel történő írásakor érvényesül. A régi-
es írású családnevekkel a gyerekek nemcsak magyarórán, hanem más tantárgyak tanulásakor is találkoznak
(történelmi személyek, feltalálók, tudósok stb.), sőt a mindennapi életükben is. A tanítványaink is viselhet-
nek régies családnevet, esetleg barátaik, ismerőseik. Ezeknek a neveknek az írásmódját meg kell tanulniuk
a gyerekeknek. A másolással való gyakoroltatásnak jó módszere a betűrendbe sorolás. Szívesebben vé-
gezték az ilyen típusú feladatokat a tanítványaim, mintha csak egyszerű másolás lett volna a feladatuk. Erre
példa a tankönyv 83/2. feladata:
Írd le betűrendben a következő családneveket! H. 15.
Moór, Czuczor, Tóth, Dessewffy, Czetz, Tartsay, Joó, Thököly, Cházár, Dezsőfi
Cházár, Czetz, Czuczor, Dessewffy, Dezsőfi, Joó, Moór, Tartsay, Thököly, Tóth
A j hang kétféle, helyes jelölése sok gyakorlást igényel. A gyerekekben rögzülni kell a helyes írásképnek,
mivel a nyelvünkből már kiveszett a ly betűvel jelölt hangunk, így azt hangoztatással nem tudják elkülöníte-
ni. A helyesírási szabályzat is viszonylag kevés segítséget nyújt ebben a helyesírási kérdésben, ezért még in-
kább szükség van a folyamatos gyakorlásra.
Köztudott, hogy a rendszeres olvasás, az olvasottság sokat segíthet a helyesírási képesség fejlődésében. Ez
a megállapítás fokozottan érvényes a hagyományos írásmód szerint írt szavak esetében. Sajnos azonban az
sem mindegy, mit olvasnak a tanítványaink. Az újságok, főleg a bulvársajtó oldalai sok helyesírási, általá-
ban elválasztási hibákat tartalmaznak. Szerencsére a szépirodalmi, tudományos könyvek oldalaira ez nem
jellemző.
A tankönyvi feladatok között sokféle típus megtalálható: kiegészítéses, hibajavítás, akaratlagos írást igénylő.
kevély, mosoly, papagáj, talaj, tavaly, óhaj, Gergely, korcsolya, bója, boglya, Lajos, osztály, talaj, pólya, hó-
lyag, zörej, pocsolya, zsivaj, akadály, sajt, bolygó, derelye, ejnye, fogoly, gyapjú, esély, hajlékony, estély, karéj,
Benjámin, kastély, juhsajt, gombolyít, gerely, Lujza
A következő feladat kombinált, mivel nemcsak a helyesírási ismereten alapszik, hanem feltételezi a gye-
rekek azon képességét, hogy felismerik a két, hangzásában azonos alakú szó jelentése közötti különbséget.
Ezért ajánlom a jó képességű tanulókkal megoldatni.
Az egyszerűsítés elvével már foglalkoztunk a mássalhangzók kettőzése kapcsán. A többjegyű betűk ese-
tében csak az első jegyet kettőzzük. Ha három azonos mássalhangzó kerül egymás mellé, akkor vagy kettő-
71
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
zöttre cseréljük, vagy kötőjelet használunk. A tankönyv 86/5. feladata azokat az eseteket veszi számba, ami-
kor nem alkalmazzuk az egyszerűsítés elvét.
Fogalmazd meg a példák alapján, mikor nem alkalmazzuk helyesírásunkban szabályosan az egyszerűsí-
tés elvét!
Az elválasztást is hosszasan gyakorolták a gyerekek alsó tagozatban. Most csak a legfontosabb szabályo-
kat tekintjük át. Akaratlagos írás közben, amikor lapra, füzetbe írnak, ez egyébként is folyamatosan előkerül.
A jelentéstani ismeretek
Régóta megosztja a magyartanárok közösségét az a kérdés, van-e értelme jelentéstani ismereteket tanítani
az 5. évfolyamon. Érvként az egyjelentésű, többjelentésű és azonos alakú szavak ismeretének feleslegessé-
gét hozzák fel.
Magam is azt vallom, hogy ez a három jelentéstani csoport meghatározás szintjén, sőt felismerés szintjén
is meghaladja a korosztály képességeit. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a gyakorlatban sem veszik
túl sok hasznát felnőttkorukban, hacsak nem nyelvésznek, illetve magyartanárnak készülnek. Ezért került a
tankönyvben is a JÓ, HA TUDOD! részbe. Főleg a humor oldaláról közelítettem meg a témát, illetve a Ma-
gyar értelmező kéziszótárra alapoztam az egyjelentésű, többjelentésű és azonos alakú szavak megkülönböz-
tetését. A hasonló alakú szavakkal kapcsolatos feladatok megoldása (Tk. 95–96. o.).
Más a helyzet a hasonló alakú szavakkal, amelyekkel kiemelten foglalkoztam a kézikönyv A nyelvművelés
helye és szerepe a tankönyvben című fejezetében. Az ott kifejtettek ismétlésétől most eltekintek.
A rokon értelmű szavak és kifejezések című fejezet a rokon értelmű szavakon kívül tartalmazza a szóláso-
kat és a közmondásokat is. Ezt azzal indoklom, hogy szerves részei az anyanyelvünknek, és nélkülözhetetle-
nek a szókincs fejlesztéséhez. Nagyon sok anyanyelvi és egyéb rejtvényt állítottam össze ebben a fejezetben,
amelyek megoldása a Tankönyv rejtvényfeladatainak megoldása című fejezetben található.
Az ellentétes jelentésű szavak helyes használata közben a helyesejtést és helyesírást is gyakoroltathatjuk a
tanítványainkkal.
72
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A gyerekek már óvodában megtanulták a Kitrákotty-mese című népdalt, de az alsó tagozatos énekköny-
vükben is találkozhattak vele. Akár el is énekeltethetjük velük a nyelvtanórán.
b) A vásárban a népdal szerint sokféle állatot lehet venni fél pénzzel. Hogyan szólalnak meg ezek az álla-
tok a játék során? Válogasd ki a megadott szavak közül!
csip-csip-csip, mek-mek-mek, röf-röf-röf, ripp, dan-daru, gi-gá-gu,
Csirkém mondja: csip-csip-csip
Kakas mondja: bokréta
Récém mondja: ripp hajnal
Pulykám mondja: dan-daru
Ludam mondja: gi-gá-gu
Disznóm mondja: röf-röf-röf
Juhom mondja: be-e-e
Kecském mondja: mek-mek-mek
A hangulatfestő szavak egy része humoros. Ezek jelennek meg a tankönyv 111. oldalának 10. feladatában.
A megoldás ellenőrzésekor feltétlenül ki kell térnünk arra, hogy használatukkor ne bántsuk meg azt, akivel
kapcsolatban használjuk.
Jellemezd humoros szavakkal a figurákat!
pufi, dagi, pufóka, duci, dundi, testes, potrohos
langaléta, colos, nyakigláb, gólyalábú, hórihorgas
73
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A 11. feladatban megadott hangulatfestő szavakkal kell rövid szöveget alkotni. A 12. feladat az alkotott
szöveg testbeszéddel történő megjelenítését várja. Mindkettő komplex feladat. A másodikkal a tanulók szö-
vegértését és metakommunikációját is fejleszthetjük. Adhatunk olyan feladatot is, amelyben egy ötösre fele-
lő tanuló viselkedését íratjuk le a gyerekekkel.
11. Gabi felelt órán, és elégtelent kapott. Írd le a történetet a felsorolt igék alkalmazásával!
gubbaszt, feltápászkodik, kivánszorog, grimaszol, kullog, lehuppan
Várható fogalmazás:
Gabi gubbaszt a székén. Igyekszik észrevétlen maradni. A tanár néni felelésre szólítja őt. Gabi nagy nehezen
feltápászkodik, és kivánszorog a táblához. Csak grimaszol, mert semmit sem tud. Visszakullog a helyére, majd
szomorú arccal lehuppan a székére.
12. Olvasd fel a fogalmazásodat, s közben a társad testbeszéddel játssza el Gabi felelésének történetét!
A szavak szerkezetéről sok tapasztalatot szereztek tanítványaink az alsó tagozatos nyelvtanórákon. Ezeket
a tapasztalatokat kell rögzítenünk és ismeretté alakítanunk. Ez elsősorban helyesírási, nyelvhelyességi szem-
pontból fontos. Így fejleszthetjük a tanulók helyesírási és nyelvhasználati képességét.
Az összetett szavak már felbukkantak az elválasztási szabályok alkalmazásakor is. Most játékos feladato-
kon gyakorolhatjuk az összetett szavak alkotását, helyesírását és használatát.
5. Minden szócsoport szavaihoz ugyanaz az állatnév illik előtagként, hogy összetett szavakká váljanak.
Melyek ezek az állatnevek?
74
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
b) Alkoss hírt egy diákújság számára, amely erről a különleges alkotásról szól!
7. Vizsgáld meg, hány szóból állnak a szavak! Keresd a kakukktojásokat, és karikázd be őket!
Indoklás: a repülés szó nem összetett szó. Az igazgatóhelyettes szó csak két szóból álló összetétel, a többi
három szóból álló. A köszönt nem igekötős ige.
Az azonos alakú szavak közül vannak olyanok, amelyek elválasztása is segít az eltérő jelentések értelme-
zésében.
Az alaktani ismeretek
A toldalékok rendszerét 5. évfolyamon kezdik megismerni a tanulók. A képző, jel, rag elkülönítése hosszan
tartó folyamat. Ebben az időszakban nem várhatjuk el a tanulóktól, hogy teljes biztonsággal megkülönböz-
tessék őket. 6. évfolyamon a szófajok tanulásakor is rendszeresen végeztessünk velük alaktani elemzéseket.
Ezekhez az elemzésekhez sok feladat található a 6. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemben.
Nekem a gyakorlatban bevált, hogy számokat rendeltem egy-egy szóelemhez. Természetesen a tanulók-
nak nem kell megnevezniük a képzőket. Csak az lehet a szempontunk, hogy az megváltoztatja a szó jelenté-
sét, pl.: fehér – fehérít – fehérítő.
75
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
a) Csak igével vagyok hajlandó mutatkozni, de vele kapcsolatban is vannak feltételeim. Na, ki vagyok?
A feltételes mód jele.
b) Mindenki azt mondja, nem jó egyedül. Hát rajtam ne múljon! Én viszont erre egyedül is képes vagyok.
A többes szám jele.
c) Én bezzeg kerülöm az igéket! A melléknevekhez és a számnevek egy részéhez vonzódom. Nélkülem nem
lennének képesek elmozdulni az alapfokról.
A középfok, illetve a felsőfok jele.
d) Nélkülem se kérni, se utasítani, se parancsolni nem tudnának az emberek. Igaz, nem mindig könnyű fel-
ismerni!
A felszólító mód jele.
Felveszek magamra egy kötényt. Olyat választok, amin nincs zseb. A fejemet bekötöm kendővel, vagy összegu-
mizom a hajamat. A lábamra olyan papucsot húzok, amelyik nem csúszik. Főzés előtt feltétlenül kezet mosok.
b) Alakítsd át úgy a mondatokat, hogy Kata a barátnőjét szólítsa fel a cselekvések elvégzésére!
Vegyél fel magadra egy kötényt! Olyat válassz, amin nincs zseb! A fejedet kösd be kendővel, vagy gumizd
össze a hajadat! A lábadra olyan papucsot húzz(ál), amelyik nem csúszik! Főzés előtt feltétlenül moss kezet!
76
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Hang és betű
▶▶ időtartam-jelölés
▶▶ két- és háromjegyű mássalhangzók kettőzése (kiemelten dz, dzs)
▶▶ betűrend
77
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A helyesírási gyakorlattípusok
Minden tanulónak ismernie kell a gyakorlás célját. Azt kell gyakoroltatni velük, ami problémát okoz szá-
mukra, és lehetőleg azokkal a tanulókkal, akiknek valóban problémát okoz. Itt van szerepe a differenciált
képességfejlesztésnek. Minden nyelvtankönyvben a kollégák felkészülését, munkaszervezését úgy segítem,
hogy sok olyan részfeladat közül válogathatnak, amelyeknek a gyakorlás a célja. Már hangsúlyoztam, hogy
bár szükség van grammatikai és helyesírási szabályismeretre, de ez nem a szabályok verbalizálását és szá-
monkérését jelenti, hanem a probléma megfogalmazását. A probléma megnevezéséhez és megoldásához vi-
szont szükség van grammatikai fogalmakra. Például a tanuló csak akkor tudja a hosszú, gyönyörű típusú sza-
vakat helyesen leírni, ha tisztában van a melléknév fogalmával is, hiszen akkor világos számára az a helyes-
írási szabály, miszerint a melléknevek végén az -ú, -ű mindig hosszú.
2. Emlékezetből írás
Ritkábban előforduló gyakorlattípus. A prózai memoriterek egy-egy részletét azonban érdemes leíratni a
tanulókkal, majd ellenőriztetni és javíttatni az eredeti szöveg alapján.
78
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
3. Tollbamondás
Tollbamondáskor nagyon fontos, hogy a diktált szöveget ne azonnal kezdjék el írni a tanulók. Első felol-
vasáskor csak hallgassák a szöveget, így a tartalmi megismerésen kívül arra is ráhangolódhatnak, milyen tí-
pusú helyesírási problémát tartalmaz. A diktálás után, a szöveg harmadik felolvasása után adjunk időt, hogy
ellenőrzés előtt még egyszer áttekinthessék munkájukat, és javíthassák azt.
Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamon-
dás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amen�-
nyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javí-
tott és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.
A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszé-
lünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont sze-
rint a szavakat.
Ellenőrzés: felolvasással.
Egyjelentésű szavak Többjelentésű szavak Azonos alakú szavak
liter kormány fél
régész rózsa sejt
anyanyelv csiga mer
nyelv szél, paradicsom
A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, eset-
leg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget.
79
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset, il-
letve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor is.
Ellenőrzés: felolvasással.
boszorkány boszorka, bába, banya, bábaasszony, boszi, borzalom
sárkány sárkánygyík, sárkánykígyó, hétfejű, papírsárkány
erdő erdőség, erdei, sok, rengeteg, szálerdő, szálfák, sűrű, sötétség
küzd viaskodik, veszekedik, hadakozik, küszködik, vívódik, harcol
szegény szűkölködő, szűkös, nélkülöző, nélkülözhetetlen, pénztelen
Drága mama!
Szerencsésen megérkesztünk Debrecenbe. Gyönyörü a város. Legjoban a főuccája, a Piac ucca teccik. A ké-
peslapon a legszeb szökökútat láthatod a Kosút téren.
Szeretetel üdvözölek:
Csanád
Ellenőrzés: összehasonlítással.
Drága Mama!
Szerencsésen megérkeztünk Debrecenbe. Gyönyörű a város. Legjobban a főutcája, a Piac utca tetszik. A ké-
peslapon a legszebb szökőkutat láthatod a Kossuth téren.
Szeretettel üdvözöllek:
Csanád
80
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A rejtvények, fejtörők, játékos feladványok a tanulók kedvenc feladattípusai közé tartoznak. Szívesen
oldják meg őket. Játék közben észre sem veszik, mennyit tanulnak. Az ilyen jellegű feladatok a helyesírási
képesség fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek.
a) Ú Z V A b) J T N M c) H B L D
K E A L A E Y E Á B T R
I M K Á V A E G N A A Á
S E T L Á K R E Á F R G
T T Y S T E E T L O U Á
A helyesírási szabályzat használatának eszközszintű elsajátítását mindig fontos célnak tartottam. „A ma-
gyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar Tudomá-
nyos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg a he-
lyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem kerül sor, addig mindenki számára a szabályzatban leírtak
a mérvadók. Ezt el kell fogadtatnunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal, még ak-
kor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában.
Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik
családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomagnak le-
gyen része a helyesírási szabályzat. Később azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szü-
lői értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatá-
nak fontosságáról.
A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. 8. évfolyamon már nemcsak a szótá-
ri részt, hanem a tárgymutatót és a szabályzati részt is eszközként kell(ene) használni. A tanulóknak ismerniük
kell(ene) azt is, hogyan használhatják a szótárt analógia alapján, ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg benne.
81
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A helyesírási képesség fejlettségi szintje igazából a tanulók akaratlagos írásán mérhető le, amelyet minden
önálló munkájuk során alkalmaznak. El kell érnünk, hogy a gyerekek ne csak a kifejezetten „helyesírási cél-
zatú” feladatok megoldásakor figyeljenek a helyesírásra, hanem az akaratlagos írás közben is, s ami még en-
nél is fontosabb, hogy ne csak magyarórán.
Ebben kell segítséget kérnünk a fizika, kémia, matematika stb. szakos kollégáktól. A tanulók helyesírási
hibáit nekik is javítaniuk és javíttatniuk kell. Csak így érhetjük el – közösen –, hogy a tanulók ne csak ma-
gyarórán figyeljenek, ügyeljenek a helyesírásukra.
A tollbamondások szövege
T. 1. Júliusban a Balaton partján nyaraltam a szüleimmel. Milyen kár, hogy csak tíz napot töltöttünk Sió-
fokon! Sokat fürödtünk, napoztunk, csónakáztunk. Vajon jövő nyáron is elmegyünk oda?
T. 3. Másnap az aranyalmák mind a fán maradtak. A király megdicsérte a fiát. Árgyélus azt kérte az apjá-
tól, engedje meg, hogy minden éjjel őrizhesse az almafát. Így minden éjszaka találkozhatott Tündérszép Ilo-
nával.
T. 5. A magyar törzsek vezetői Etelközben szövetségre léptek. Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Tö-
hötöm vérszerződést kötöttek. Írd le betűrendbe sorolva a hét törzsfő nevét!
T. 6. Az Emőke régi magyar női név. Az emő szóból származik, amelynek a jelentése csecsemő. A Dezső
névről is azt hihetnénk, hogy magyar eredetű, pedig nem így van. A latin óhajtás szóból ered. Talán azért
adták ezt a nevet a megszületett kisfiúnak, mert nagyon várták.
T. 7. Sző, fon, nem takács. Mi az? Ez a címe az egyik diákoknak írt könyvnek. Ehhez hasonló fejtörőt ol-
vashatsz benne:
Rőzsén él, földön hál,
szárnyra kél, égen száll,
lepkét vonz, álmot űz. Mi az?
(A tűz)
T. 8. Mindig szívesen segítek másoknak. Tetteimért nem várok dicséretet. Nekem az is elég, ha tanúja le-
hetek az örömüknek. Feleslegesen azonban nem ígérek senkinek semmit. Nem szeretek csalódást okozni.
T. 9. Piri néni sehol sem találja a kulcscsomóját. Azon van az edzőterem kulcsa is. A délutáni edzésre egy
menedzser is eljön. Fiatal tehetségeket keres. Az edzés nem maradhat el egy kulcs miatt.
T. 10. A fiúk szalonnát akartak sütni az udvar egyik távoli zugában. Már megrakták a tüzet, meggyújta-
ni azonban nem tudták, mert vizes lett a gyufájuk. Az egyik lakó éppen átsétált az udvaron. Feri odakiál-
tott neki:
– Csókolom, Ludman bácsi! Van gyufája vagy öngyújtója? Legyen szíves kölcsönadni néhány pillanatra!
82
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
T. 11. A tűz és a víz jóságos és hűséges szolgálója az embernek. Kiegészítik egymást, egyik sem nélkülöz-
hető. Ők tették lehetővé az élet kialakulását, fejlődését. De ha megvadulnak, mindent elsöprő, pusztító erő-
vé válnak. A természetet átalakító ember viszont a tüzet és a vizet is megszelídítette.
T. 12. A rajzórán egy korsót festettünk le. Először grafittal felvázoltuk az agyagedényt. Utána táljainkat
megtöltöttük vízzel. Egy puha rongyot is előkészítettünk, hogy abba töröljük meg ecsetjeinket. A korsót pi-
rossal, a hátteret kékkel festettük. Amikor elkészültünk, a tanár bácsi megnézte a munkáinkat. Örömmel
nyugtázta, hogy egész órán fegyelmezetten és gondosan dolgoztunk. Elégedett volt az eredménnyel.
T. 13. Nem mindenki tudja, hogyan oldja meg a problémáit. Egyszer talán rádöbben arra, elég lenne, ha a ba-
rátság kertjében nézne körül. Barátja pedig mindenkinek van. Még annak is, aki azt hiszi, ő teljesen magányos.
T. 14. Az úszás nagyszerű szórakozás. Emellett fejleszti az izmokat, a tüdőt, erősíti a szívet. Minél hama-
rabb tanulj meg úszni! Először csak sekély vízbe szabad menned. Barátkozz meg a vízzel! Ehhez és az úszás
megtanulásához is kérd szakember segítségét!
T. 15. Kata szereti a rágógumit. Nagyon egészséges a fogainak. Ha azonban a ruhájára ragad, szinte eltá-
volíthatatlan. A rágógumit jégkockával kell bedörzsölni. A hidegtől a rágó le fog esni. Kata édesanyja a jeges
módszer kipróbálása óta nem bosszankodik a rágógumis ruhák miatt.
T. 18. Vannak olyan szavaink, amelyek alakja csak véletlenül esik egybe. Néhány a sok közül: ár, ér, fal,
fog, fogoly, héja, ing, ír, mész, nyúl, terem, vár, tűz.
T. 19. Sokan összekeverik a szezont a fazonnal. Rosszul használják a hasonló alakú szavakat. Nem mind-
egy, hogy kasza vagy kassza, helység vagy helyiség, önkéntes vagy önkényes, tartam vagy tartalom, tanúság
vagy tanulság.
T. 20. Azt a feladatot kaptuk a tanár néniktől, hogy gyűjtsük össze az okos szó rokon értelmű megfelelő-
it. Én ezeket a kifejezéseket gyűjtöttem: eszes, értelmes, éles eszű, bölcs, nagy koponya. Végül eszembe jutott
egy szólás is: vág az esze, mint a borotva.
T. 22. Azt mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást. De lehet-e jó barátja az igazmondó embernek a
hazug? A szerénynek a kevély? A szerénynek a hiú? A csendesnek a nagyhangú?
83
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
T. 23. Ezek az órák a munka megindulásának órái. A műhelyek és gyárak kapui már becsukódtak, s szin-
te egyszerre zengenek, sikoltanak, zuhognak, visítanak, zakatolnak, berregnek, kattognak, döngenek és nyi-
korognak fel a különféle szerszámok százai, ezrei. A közeli házak alapjukban megremegnek a gőzkalapácsok
zuhogására.
(Kassák Lajos: Angyalföld)
T. 25. Az újságban olvastam, hogy ismét lesz zsibvásár városunk piacán. A szüleim elengedtek a baráta-
immal. Amikor megérkeztünk, már rengetegen voltak ott. Többféle portéka közül lehetett válogatni. Árul-
tak rozsdás vasgolyót éppúgy, mint értékes réztányérokat. A zsebpénzemen néhány régi könyvet vásároltam.
T. 26. Reggel időben kelj fel, hogy ne kelljen kapkodnod! Mosakodj, öltözz, majd reggelizz meg! Az is-
kolában figyelj, és viselkedj udvariasan! Igyekezz haza, mert fél kettőkor ebédelünk! Ebéd után játszhatsz.
Három óra körül kezdj el tanulni! Tarts többször szünetet, de vacsorára végezz! Este olvass vagy nézz tévét!
Időben feküdj le, hogy reggel fel tudj kelni!
T. 27. Ősi magyar sertésfajta a mangalica, melyet régen elsősorban a zsírjáért tenyésztettek. Igénytelen faj-
ta. Valaha a kanászok nagy kondákban hajtották őket az erdőbe, ahol a disznók maguk keresgélték, turkál-
ták össze a táplálékukat.
T. 28. A falu szélén keskeny híd ívelt át a folyócska felett. A fiúk délutánonként itt gyülekeztek. Mindig
találtak valami érdekes játékot. Ma bújócskáznak. Feri az első hunyó, aki a számolás után elindult keresni a
társait. Óvatosan közelített a bokrok felé. Széthúzta az ágakat. Egy ijedt borjú bámult rá, akár az új kapura.
A fiú rémülten hátrált. Barátai a hasukat fogva nevettek a hunyófánál.
Félévi felmérés
„Két nappal ezután, csütörtökön, mikor a füvészkertre ráborult az este, a kis hídon álló két őr egy sötét
alak közeledtére fegyverbe lépett.
– Tisztelegj! – kiáltotta az egyik.
S erre mind a ketten égnek emelték ezüstös végű lándzsáikat, melyeken megcsillant a halvány holdsugár.
(Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk)
A szóelemző írásmód
Ottót nem szívesen hívták magukkal focizni a barátai. Mindig kicselezték az ellenfél játékosai. Ha néha
a kapu elé jutott, biztosan mellérúgta a labdát. Most is kihagyták a csapatból. Mikor észrevette, így kér-
te őket: – Én is szeretnék játszani veletek. Nagyon fogok igyekezni. Erről is szól a barátság.
84
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Év végi felmérés
Nyolc hónappal ezelőtt izgalommal léptem át az osztály küszöbét. Vajon milyen lesz ötödikesnek len-
ni? Most már mosolygok az akkori aggodalmaimon, hiszen csak az első napok voltak kissé nehezek. Meg-
ismerkedtem az új tanáraimmal. Hamar megszoktam az új környezetet is.
Ebben a tanévben egy kicsit többet kellett tanulnom, mint tavaly, de mindig gyakoroltam. Remélem,
látszik majd az eredménye a bizonyítványomban.
85
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
86
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
87
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
88
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő
tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd.
A rezgő levegő eljut a fülünkbe, ahol egy érzékeny hártya, a dobhártya közvetítésével jut el az agyunkba.
Az agyunk „lefordítja” ezt a rezgést, és halljuk a hangot.
89
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy
azt ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése a hibásan olvasó gyerek szá-
mára fontos. Ezért biztosítsuk számára, hogy bármilyen rövid is a felolvasandó szöveg, legyen alkalma át-
tekinteni. Az algoritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására metodikájával, tehát amikor hos�-
szabb szövegrészt olvastatunk vele.
1. A szöveg néma olvasása.
2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mással-
hangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása.
3. Egyéni, hangos olvasás.
4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.
A feladat felolvasása után értelmezzük az egyes utasításokat!
Az utasítás tárgya: a szövegben található szavak egy része.
A megoldandó probléma: olyan szavakat, kifejezéseket kell keresni, amelyek a részfeladatokban feltett
kérdésekre válaszolnak.
A válaszadás módja: különböző, a részfeladatokban megadottak szerint.
a) Húzd alá, …
b) Karikázd be, …
c) Keretezd be, …
Érdemes az utasításokban a válaszadás módjára utaló szavakat a megfelelő jelzéssel elláttatni a gyerekek-
kel: például a karikázd be kifejezést bekarikáztatni, nehogy például aláhúzással oldják meg a figyelmetle-
nebb gyerekek a feladatot, és ez keveredéshez vezessen ellenőrzéskor.
A feladat ellenőrzésekor az eltérő jelzések miatt írásvetítőn vetítsük ki a megoldást. Javaslom a szendvics-
fólia alkalmazását:
Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő
tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd.
A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska se-
gítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi.
Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő
tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd.
A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska se-
gítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi.
Talán nem is gondoltál eddig arra, hogy bármely anyag rezgésekor hang keletkezik. Ezt a rezgést a rezgő
tárgy körüli levegő is átveszi, tehát a levegő is rezegni kezd.
A levegő rezgését fülünk érzékeli úgy, hogy a dobhártya is rezgésbe jön. Ez a rezgés három kis csontocska se-
gítségével átalakul idegingerületté, és az idegi impulzus jut el az agyba, amely azt hangként értelmezi.
Az indukciós szövegek
A nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret el-
sajátításához szolgáltatnak nyelvi fogalmi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, de olvas-
hatnak metanyelvi szövegeket, például a szófajok kialakulásáról. Természetesen a könyv tartalmaz ismeret-
terjesztő szövegeket is, főleg A testbeszéd című fejezetben.
A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam arra, hogy a szövegekhez olyan feladatokat is ké-
szítsek, amelyek a szövegek megértését segítik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megta-
nítására csak olyan szövegeket használhatunk, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az ismeret-
terjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg
esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni a szaktárgyi órák keretén belül, de a nem
szakrendszerű órákon jó szolgálatot tehet, főleg ha a tanulók is elsajátítják és alkalmazzák az egyes lépése-
ket. Ennek ismerete elengedhetetlen az önálló tanulás során.
90
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
8. Jegyzetelés
A szöveg tartalmának tömör megfogalmazása
Ok-okozati összefüggések feltárása
LEJEGYZÉS: a) Vázlatpont
b) Adatok (rövidítések használata)
c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: ↓ > ↑ =)
d) Táblázatok alkalmazása
91
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
EGYÉNI OLVASÁS
Tökéletesítő (javító) olvasás
A tanuló addig s annyiszor olvassa a kijelölt szövegrészt, amíg hibátlanul nem tudja elolvasni. Általában
rövid szövegrészeket érdemes csak választani. Versenyszerűen is lehet alkalmazni.
Láncolvasás
Megadott terjedelmű, például egy-két mondatos szövegrészeket egymás után olvasnak a gyerekek. Moz-
galmas, pergő gyakorlási mód. A tanárnak nem kell állandóan szólongatni a tanulókat.
Szokatlan betűtípusok olvasása
A tankönyvön kívüli szövegek legtöbbször eltérő tipográfiai megoldással készülnek. Újságok, lexikonok
stb. olvasásával megismerkedhetnek a gyerekek az eltérő betűformákkal is.
TÁRSAS OLVASÁS
Páros olvasás
Azonos vagy különböző készségszintű tanulók olvashatnak együtt. Érdekes variáció, ha a tanuló egymás
után más és más társával olvas együtt. A tanulók egy része bátrabban olvas a társával, mint egyedül. Tudnak
figyelni egymásra, alkalmazkodnak egymáshoz.
Karban olvasás
Az egész osztály egyszerre olvas. Fegyelmezi, aktivizálja a tanulókat. Lassúbb tempóját a gyengébbek is
követni tudják. A szövegek lényegét, hangsúlyos részeit hatásosan emeli ki. Egyenletes, folyamatos ritmusú.
Csoportonkénti olvasás
Egy-egy, változó létszámú csoport olvas együtt. A tanár könnyebben ellenőrizheti az egyéneket, az osztály
egy része figyeli, követi az olvasó csoportot.
Visszhangolvasás
Az egyik fél (tanuló vagy csoport) olvasását azonnal megismétli, visszhangozza a másik fél. Egyén-egyén,
egyén-csoport, egyén-osztály, csoport-csoport stb. variációi lehetnek. A hangerő is lehet változó tényező (a
visszhang halkabb, hangosabb). Játékos, figyelést igénylő gyakorlat. Gyengéknél tempófokozásra, hanghor-
dozás tökéletesítésére is alkalmas.
Csillagolvasás
Egy tanuló egy mondat elolvasására szólít valakit a társai közül. Az osztálytárs egy mondatának elolvasása
után ismét ő olvas, aztán újra szólít valakit stb. Tehát minden második alkalommal a „csillag” olvas. A gyen-
gén olvasókat úgy lehet foglalkoztatni, hogy a többieknek is érdekes, változatos legyen.
92
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Akadályverseny
Olvasás közben a versenyző tanulóknak valamilyen „akadállyal” kell megküzdeniük, pl. ha melléknévhez
érnek, mondaniuk kell még egy melléknevet vagy az utolsó szó befejező hangjával kezdődő szót. A gyakor-
lat elsősorban a figyelem megosztásának fokozására jó. Arra, hogy a tanulók olvasás közben tudjanak más-
ra is figyelni.
Időzített olvasás
Megadott idő, például 1 perc alatt minél hosszabb szöveget kell hibátlanul elolvasni a versenyző tanulók-
nak. A hibákat azonnal javítani kell, az ismétlés azonban nem számít be a versenybe. Értékeléskor elegendő
a szótagszámot figyelembe venni. Tempófokozásra, az olvasási biztonság növelésére használható.
Kánonolvasás
Két tanuló egyszerre olvas, de a másik egy szóval, mondattal később kezd hozzá. Aki előbb belegabalyo-
dik, az veszít. A gyakorlat tempótartásra, fegyelmi koncentrációra nevelhet. A tanulók kezdetben nehezen
tudják végezni a gyakorlatot.
b) Te milyen rövidítéseket használsz üzenet írása közben? A szó teljes változatát is írd le!
+ = meg, tod = tudod, hp = holnap, tn = tegnap, vok = vagyok, teló = telefon, 1 = egy
93
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
b) Alakítsd át úgy az üzenetet, hogy udvariasabb legyen! Ügyelj a helyesírásra, és ne használj rövidítést!
Holnap reggel elutazunk Egerbe. Nem tudunk találkozni.
Ellenőrzés: felolvasással.
Egy régi-régi tanterem Padsorokban magányosan Együtt könnyebb
94
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
95
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A „nákozás”
A helytelen használat megelőzése érdekében tapasztalati úton juthatnak el odáig a tanulók, hogy mi a kü-
lönbség a tudnék és a tudnák szóalakok között, mikor melyiket kell alkalmazniuk a kommunikáció során.
b) Milyen módban és személyben állnak az egyes számú igék? Feltételes mód, E/1. sz.
JÓ, HA TUDOD!
Feltételes mód egyes szám első személyében nem érvényesül az illeszkedés szabálya, mert megegyezne a
többes számú alakkal, tehát én mondhatnék, tudnék, kívánnék, olvasnék.
96
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Valamennyiünk, így tanítványaink kötelessége és felelőssége, hogy megőrizzük nyelvünk állapotát, hogy
nyesegessük a vadhajtásokat. A következő feladat egyben szituációs játék, ugyanakkor a szociális kompeten-
cia fejlesztésére is alkalmas: szabálykövetés, mások segítése a helyes nyelvhasználatban.
97
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
egyhangúan egyhangúlag
98
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
egyhangúan – egyhangúlag, felelősök – felelősek, tartalmát – tartamát, válságos – váltságos, tanulság – ta-
núság
A Gittegylet tagjai egyhangúlag megszavazták, hogy bocsánatot kérnek Nemecsektől, amiért árulónak ne-
vezték, és kisbetűvel írták le a nevét. Úgy érezték, ők is felelősek a történtekért. Az oklevél tartalmát azonban
nehezen fogalmazták meg. Miközben húzták az időt, nem is sejtették, hogy Ernő állapota milyen válságos. El-
késtek. Már nem tehettek tanúságot megbánásukról.
A szem mindent lát, ha piszkálják. A szem mindent lát, csak magát nem.
Akinek nem inge, az a nagyot nem érdemli. Akinek nem inge, ne vegye magára.
99
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A lónak négy lába van, míg el nem törik. A lónak négy lába van, mégis megbotlik.
Amit Jancsi meg nem tanult, ne vegye magára. Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János.
A szamár is rúg, csak magát nem. A szamár is rúg, ha piszkálják.
Ki a kicsit nem becsüli, nem tudja azt János. Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli.
Addig jár a korsó a kútra, mégis megbotlik. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.
A közmondások jelentése:
A szem mindent lát, csak magát nem. = Az embernek önmagát a legnehezebb megismernie.
Akinek nem inge, ne vegye magára. = Aki nem hibás a dologban, az ne vonatkoztassa magára az elhang-
zott figyelmeztetést, megrovást.
A lónak négy lába van, mégis megbotlik. = Mindenki követhet el hibát, mindenki tévedhet.
Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János. = a) Amihez fiatalon nem szokik hozzá az ember, azt
idősebb korában sem szokja meg. b) Az alapvető ismereteket fiatalkorban kell megszerezni, mert később
már nehezebben tanul az ember.
A szamár is rúg, ha piszkálják. = A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából.
Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. = Kis értékkel sem szabad könnyelműen, pazarlóan
bánni.
Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. = A veszélyes próbálkozásokra vagy a sorozatosan elkövetett
csínyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember.
100
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
101
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
b) Kerültél-e már hasonló helyzetbe, mint Évi? Ha igen, hogyan oldottad meg?
Az a) feladat témája lehet egy szituációs játéknak, amelyre célszerű páros munkában felkészülni. Az egyik
tanuló az elnézést kérő gyereket alakítja. A másik gyerek eldöntheti, akár a társával egyeztetve, hogy elfo-
gadja vagy elutasítja az elnézést kérést. A b) feladat valójában egy személyes élményen alapuló beszámoló al-
kotására és előadására szólít fel, amelyről a tanulótársak véleményt nyilváníthatnak, megfogalmazhatják az
egyetértésüket, illetve más módot javasolhatnak a probléma megoldására.
102
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Ki korán kel, aranyat lel.
Zeusz féltékenyen látta, hogy a tűz a halandók birtokába került. Kegyetlenül megbüntette Prométheuszt,
hálátlanul megfeledkezve arról, hogy valamennyi titán közül egyedül ő segített neki Kronosz és testvérei el-
len.
Az a) feladatban találunk olyan kérdéseket, amelyekre adandó válaszok kapcsán a tanulók erkölcsi ítélő-
képességüket tudjuk fejleszteni: Miért volt hálátlan Zeusz Prométheuszhoz? Hibázott-e valamiben Promé-
theusz?
Prométheusz tettét aktualizálhatjuk, hiszen vannak még közöttünk olyan önfeláldozó emberek, akik a kö-
zösség javát szolgálják, a közösség érdekeit előbbre valónak tartják az egyéni érdekükkel szemben. Arról is
beszélgethetünk, kit tartanak példaképüknek.
103
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
7. oldal 8.
Fejtsd meg a rejtvényt, és megtudod, hol nyaraltak Dóriék!
1. A tölgyfa termése. 2. Az ablak takarója. 3. Nem beszél. 4. Dallamot tartalmazó lap. 5. Nem közel.
6. Kellemes szag. 7. A szép középfoka. 8. A hal testét fedi.
3.
H 8.
2. A 4. 6. 7. P
1. F L K 5. I S I
M Ü L O M L Z K
A G G T E L E K
K G A T S A B E
K Ö T A S T B L
N Z Y
Y E
8. oldal 10.
A padtársaddal figyelmesen nézzétek meg a következő képeket, amelyeken hazánk néhány városának
egy-egy jellegzetes részletét, épületét látjátok.
Miskolc Mohács Dunaföldvár Gyula
a) Válasszatok a felsorolt városnevek közül, és írjátok a megfelelő fotók alá őket! Adunk egy kis segítséget is.
Gyula (híres a vára), Miskolc (a Bükk lábánál fekszik, Mohács (II. Lajos szobra a város új ékessége),
Dunaföldvár (hídja összeköti a Tiszántúlt és a Dunántúlt)
104
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
36. oldal 6.
Sorold betűrendbe az alábbi lányneveket!
Beáta, Orsolya, Csilla, Ibolya, Katalin, Hajnalka, Vera, Andrea, Ella, Mária, Zsófia, Virág, Judit, Éva,
Gyöngyvér, Laura, Cecília, Tímea, Dóra, Kata
ndrea, Beáta, Cecília, Csilla, Dóra, Ella, Éva, Gyöngyvér, Hajnalka, Ibolya, Judit, Kata, Katalin, Laura,
A
Mária, Orsolya, Tímea, Vera, Virág, Zsófi
36. oldal 7.
Évát megkérte a magyartanára, hogy írja le az irodalom szakkör tagjainak névsorát. Amikor András bácsi
meglátta a listát, összeráncolta a homlokát. Vajon miért? Írd le a helyes névsort!
Albert Lajos, Ábrahám Éva, Balogh Tünde, Bácsi Kriszta, Nagy Gábor, Nagy Edit, Náfrádi Ádám, Vas
Gabriella, Váradi Tamás
Ábrahám Éva, Albert Lajos, Bácsi Kriszta, Balogh Tünde, Náfrádi Ádám, Nagy Edit, Nagy Gábor, Váradi
Tamás, Vas Gabriella
36. oldal 8.
Sorold betűrendbe a következő fiúneveket!
Bulcsú, Béni, Barna, Balázs, Bánk, Bendegúz, Bódog, Bence, Barabás, Boldizsár, Bálint, Brúnó, Barnabás,
Benő, Bertalan
alázs, Bálint, Bánk, Barabás, Barna, Barnabás, Bence, Bendegúz, Béni, Benő, Bertalan, Bódog, Boldizsár,
B
Brúnó, Bulcsú
36. oldal 9.
Sorold betűrendbe a következő szavakat!
karom, károm, kérem, köröm, korom, kórom, karám
105
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
41. oldal 8.
A magyar nyelvet viccesen a külföldiek mekegő nyelvnek nevezik. Ennek az az oka, hogy nyelvünk
leggyakoribb magánhangzója az e. Talán ezért találták ki a játékos kedvű magyar emberek az eszperente
nyelvet, amelyben a magánhangzók közül csak e hangot használnak.
106
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
90. oldal 4.
Fejtsd meg a következő rejtvényt!
4. 5. 7.
1. 3. T S F 8.
T A E Z E F
E 2. B L Á 6. H É
J E L E N T É S
R A F K R R Ű
D K O Ó Ó
Ő N N
93. oldal 7.
Fejtsd meg a következő találós kérdéseket! Mi az érdekességük?
Miért nyúl a nyúl? Káposztáért (répáért)
Hány esztendős egy kéthetes öregasszony? 77
Mitől fél az alma? Ha ketté vágják.
98. oldal 4.
Felcserélhetők-e? Változtasd meg a helytelen szót, úgy írd le a mondatot!
Az ebünk ebólban lakik. Az ebünk kutyaólban lakik.
Tibinek a foci a vesszőlova. Tibinek a foci a vesszőparipája.
A hétvégén sertéstorba megyünk. A hétvégén disznótorba megyünk.
A versenyszaladó most ért a célba. A versenyfutó most ért a célba.
98. oldal 5.
Írd le a következő szavak, kifejezések rokon értelmű megfelelőit! A szinonimák azonban csak ü
magánhangzót tartalmazhatnak.
nyaral = üdül, tartalma eltávozik = ürül, herélt kos = ürü,
apróság = mütyür, palló = bürü, ül = csücsül
szólások, közmondások jelentését O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyve
A
alapján készítettem.
107
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
101. oldal 1.
A szólások „nyelvi rejtvények”. Írd a rajzok alá, melyik szólásra utalnak.
Bakot lő. Megmossa a fejét.
Durva hibát követ el. Alaposan megdorgálja, leszidja.
101. oldal 2.
Felelj a kérdésekre!
Mit csinál az, aki keresi a kenyerét? Dolgozik.
aki rázza a rongyot? Nagyzol, hetvenkedik, henceg.
aki nem tesz lakatot a szájára? Nem titkolja el a véleményét, kereken megmond mindent.
Milyen ember az, aki minden hájjal megkent? Nagyon ravasz, furfangos, álnok.
aki a fogához veri a garast? A fösvénységig takarékos.
aki a kákán is csomót keres? Ott is hibát keres, ahol nincs, folyton akadékoskodik.
102. oldal 4.
Párosítsd össze a szólást a magyarázatával! Mit csinál az, aki:
1. lógatja az orrát 2. menti az irháját 3. húzza a lóbőrt 4. bakot lő 5. itatja az egereket
6. keresi a kenyerét 7. hegyezi a fülét 8. legyet vadász 9. sarkára áll 10. hasára üt
1. f) 2. e) 3. h) 4. b) 5. i) 6. j) 7. c) 8. d) 9. a) 10. g)
102. oldal 5.
Írj olyan szólásokat, amelyekben a fa szó szerepel!
Nehéz dologra vállalkozik. Nagy fába vágja a fejszéjét.
Nagyon hangosan ordít. Ordít, mint a fába szorult féreg.
Minden bántást eltűr. Fát lehet vágni a hátán.
Csínyt követ el. Rossz fát tesz a tűzre.
Belevész a részletekbe. Nem látja a fától az erdőt.
Idegesít, bosszant valakit. Fára mászik tőle.
108
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A szem mindent lát, csak magát nem. (Az embernek önmagát a legnehezebb megismerni.)
Akinek nem inge, ne vegye magára. (Aki nem hibás a dologban, ne vonatkoztassa magára az elhangzott
megjegyzést, figyelmeztetést, megrovást.)
A lónak négy lába van, mégis megbotlik. (Mindenki követ el hibát, mindenki tévedhet.)
Amit Jancsi meg nem tanult, nem tudja azt János. (Amihez fiatalon nem szokik hozzá az ember, azt idő-
sebb korára sem szokja meg. Az alapvető ismereteket fiatalkorban kell megszerezni, mert később nehezeb-
ben tanul az ember.)
A szamár is rúg, ha piszkálják. (A legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából.)
Ki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. (Kis értékkel sem szabad könnyelműen, pazarlóan bánni.)
Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. (A veszélyes vállalkozásokra vagy a sorozatosan elkövetett csí-
nyekre, bűnökre előbb-utóbb ráfizet az ember.)
109
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
a) Melyik szólás rokon értelmű megfelelője a nem látja a fától az erdőt szólásunk?
A lovát keresi, pedig a lován ül.
110
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
A szólások jelentése:
a) Olykor az ügyetlen vagy az egyébként ostoba ember is rátalál az igazságra, a helyes megoldásra.
b) Túl van élete derekán, már nem fiatal ember.
c)
Többe került valamely jelentéktelen, önmagában értéktelen dolog, mint a lényeg, vagy mint a
tulajdonképpeni cél.
124. oldal 1.
Állítsd párba a régi foglalkozásokat a megfelelő tevékenységgel!
szűcs – szőrmék készítése
csiszár – fegyver kovácsolása
bognár – kerekek gyártása
tímár – nyersbőr kikészítése
porkoláb – börtön őrzése
kalmár – kereskedés
gerencsér – cserépedények készítése
tőzsér – szarvasmarhákkal való kereskedés
varga – lábbeli készítése
kádár – kádak és hordók készítése
128. oldal 6.
„Fordítsátok le” mai magyar nyelvre padtársaddal a bibliai regét!
Régen az egész Földön egy nyelv volt. Mikor az emberek kelet felől elindultak, Sineár földjén egy síkságot
találtak, és ott letelepedtek. Azt mondták egymásnak: Gyertek, készítsünk téglát, és jól égessük ki! A téglákat
kőként használták, amiket szurokkal ragasztottak össze. Azután azt mondták: Gyertek, építsünk várost
magunknak, és egy égig érő tornyot, szerezzünk magunknak dicsőséget, hogy szét ne szóródjunk a világban.
Az Úr ekkor leszállt közéjük, hogy megnézze a várost és a tornyot, amit az emberek építettek. Ekkor azt
mondta az Úr: Íme egy nép, aki egy nyelvet beszél… és semmi sem gátolja meg őket abban, hogy mindent
véghez vigyenek, amit elgondolnak magukban. Nosza alászállok, és összezavarom a nyelvüket úgy, hogy ne
érthessék meg egymás beszédét.
Szétszórta onnan az embereket az Úr az egész Földön, és megszűnt a város építése.
131. oldal 7.
134. oldal
2. A három meghatározással három olyan szóra utalok, amelynek csak a kezdőbetűje eltérő.
Például: víztömeg európai nép kis patak
ár ír ér
111
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
135. oldal 4.
Szópárokat kell kitalálnod a magyarázatuk alapján! A példa segít a feladat megoldásában!
élete – táplálék: léte – étel
a ) fekete bőrű – nem most; b) falatozik – sebészkés; c) hangjegy – tanít; d) szamóca – bírósági ügye; e) nem
éjszaka – ágynemű; f) balkezes – utazó; g) énekkarvezető – sokszor; h) befed – szándékozott
a) néger – régen b) eszik – szike
c) kotta – oktat d) eper – pere
e) nappal – paplan f) suta – utas
g) karnagy – gyakran h) takar – akart
136. oldal 8.
Melyik közmondásra ismersz a rajz alapján? Írd a rajz mellé, és gyűjts hasonló, időjárással kapcsolatos
szólásokat, közmondásokat!
136. oldal 9.
a) Válogassátok külön egy képzeletbeli osztály névsorából a fiúkat és a lányokat! Csak a nevekhez
tartozó számokat írjátok a megfelelő helyre!
1. Balogh Szilárda; 2. Váry Virág; 3. Éltes Veron; 4. Bálint Zsombor; 5. Német Niké; 6. Péli
Zseni; 7. Kutasi Ágoston; 8. Sas Szabolcs; 9. Sass Jácint; 10. Debrői Horka; 11. Kovács Etel;
12. Kiss Ágota; 13. Kovács Napsugár; 14. Némethi Farkas; 15. Sasvári Szilárd; 16. Péder Barna;
17. Péntek Boróka; 18. Balázs Kenéz; 19. Vas Gyöngyvér; 20. Éles Csenge
112
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Lányok: 1., 2., 3., 5., 6., 11., 12., 13., 17., 19., 20.
Fiúk: 4., 7., 8., 9., 10., 14., 15., 16., 18.
b) Lányok: Balogh Szilárda, Éles Csenge, Éltes Veron, Kiss Ágota, Kovács Etel, Kovács Napsugár, Német
Niké, Péli Zseni, Péntek Boróka, Váry Virág, Vas Gyöngyvér
Fiúk: Balázs Kenéz, Bálint Zsombor, Debrői Horka, Kutasi Ágoston, Némethi Farkas, Péder Barna, Sas
Szabolcs, Sass Jácint, Sasvári Szilárd
ÓRAVÁZLATOK
Kedves Kollégák! Tudom, hogy a pályán eltöltött évek során valamennyien kialakítottátok a tanítási straté-
giátokat és technikátokat, ezért most nem valamiféle egyedül helyes óravezetési modelleket szeretnék közre-
adni. A következőkben leírt óravázlatokkal elsősorban ötleteket kívánok nyújtani nektek. A pályakezdő kol-
légák is biztos találnak bennük hasznosítanivalót.
Jómagam a komplex magyarórák híve vagyok. Az olvasható óravázlatok, bár nyelvtan–helyesírás közpon-
tú tanítási órákhoz készültek, természetesen más anyanyelvi képességeket fejlesztő feladatok is megtalálha-
tók bennük. Egy-egy tanítási órán nagyon fontosnak tartom:
▶▶ a tanulók folyamatos tevékenykedtetését,
▶▶ a képességek szerinti differenciálást,
▶▶ a feladatok megoldásának alapos ellenőrzését,
▶▶ a pontos javíttatást,
▶▶ a folyamatos gyakorlást,
▶▶ a dicsérettel való motiválást,
▶▶ a feltáró és fejlesztő értékelést.
Meggyőződésem, hogy a leggyengébb képességű tanuló is megdicsérhető valamiért. A dicséretnek pe-
dig – mi felnőttek aztán igazán tudjuk, hogy mennyivel – nagyobb a pozitív ereje, mint a ledorongolásé, a
szidásé.
Ezek az óravázlatok nem a kiadvány számára készültek. A hozzájuk kapcsolódó órákat az ország valame-
lyik iskolájának 5. osztályában már megtartottam, tehát átmentek a gyakorlat szűrőjén. Az elmúlt években
ugyanis szívesen vállaltam bemutatóórák tartását az ország különböző településein. Úgy vélem, a személyes
találkozások kapcsán könnyebb eszmét cserélni a kollégákkal a magyar nyelv tanításával kapcsolatos kon-
cepciómról.
Itt szeretnék köszönetet mondani azoknak a tanító és magyar szakos kollégáknak, akik „kölcsönadták”
osztályaikat. Így alkalmam nyílt a tankönyvem egy-egy leckéjét különböző adottságú, eltérő létszámú és ké-
pességű osztályokban kipróbálnom.
Köszönöm a kollégáknak a szakmai megbeszéléseken elhangzott sok-sok jó ötletet, tanácsot, észrevételt,
amelyek segítenek abban, hogy mind tökéletesebbek legyenek tankönyveim. Végül, de nem utolsósorban
köszönetet mondok a házigazda iskolák vezetőinek, akik maximális szakmai és emberi segítséget nyújtot-
tak e rendezvények megtartásához.
Valamennyi kedves kollégámnak kívánok eredményekben gazdag, sikeres tanévet!
113
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
I. BESZÉDMŰVELÉS
1. Légzőgyakorlat (Tk. 18/2.)
Soroljátok fel egy alaplevegővel a hét napjait háromszor, közepes tempóban és közepes hangerővel!
114
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
3. Hibajavítás
Differenciált osztálymunka
Tehetséggondozás Felzárkóztatás
Tk. 8/11. Önálló munkában Tk. 9/12. Tanári irányítással
SMS szövegének korrekciója a rövidítések feloldásával Képeslap szövegének javítása helyesírási
szempontból
115
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Témakör: KOMMUNIKÁCIÓTÖRTÉNET
Tananyag: Hogyan beszél az emberiség? című szöveg feldolgozása (72. óra)
Fejlesztési célok:
Helyesírás:
– A tulajdonnevek helyesírása
– A j hang kétféle jelölése
Kommunikáció:
– Üzenetküldés különböző kommunikációs csatornákon: SMS, képeslap
Szövegértés:
– Az utasítások és az indukciós szöveg értelmezése
Kompetenciák fejlesztése:
Anyanyelvi kommunikáció:
– Helyesírási képesség
– Szövegértő, szövegalkotó képesség fejlesztése
Narratív kompetencia:
– A dolgok közlésének képessége
Szociális kompetencia:
– Együttműködési, kötődési képesség
– Eszmények befogadásának képessége
I. BESZÉDMŰVELÉS
1. Légzőgyakorlat (Tk. 18/6.)
Soroljátok fel egy alaplevegővel az év hónapjait közepes tempóban és közepes hangerővel, majd
pótlevegővétel után mondjátok el visszafelé is az év hónapjait lassú tempóban!
II. SZÖVEGFELDOLGOZÁS
1. Gyorsolvasási gyakorlat
Szószerkezetek olvasásának gyakorlása (Szómagyarázatot is végezhetünk.)
új hely kisebb csoportok
ősi nyelv egyes embercsoportok
rokon nyelvek különböző részein
bibliai rege legismertebb magyarázat
116
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
2. Ismerkedés a szöveggel
a) Címvizsgálat (Tk. 129/1.), az illusztrációk áttekintése, előfeltevések megfogalmazása
b) Az 1–2. tanári felolvasás tanulói követő olvasással
A 3–4. bekezdés önálló elolvasása
III. ÖSSZEFOGLALÁS
Tartalommondás a szöveg vázlata alapján
117
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
Irodalom- és rövidítésjegyzék
ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stú-
dió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.) Akadémiai, Bp., 1959–62.
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA
A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.:
A. JÁSZÓ ANNA
A mai magyar nyelv, (MMNY.) Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE
ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001
Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENC
LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990
Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN, O.
NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS
Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.:
PUSZTAI FERENC
Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA
Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.) Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA
Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értel-
mező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező
dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
ALLAN PEASE: Testbeszéd, (Gondolatolvasás gesztusokból) Park Kiadó, 1988
RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981
RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992
118
Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 5. évfolyam
TARTALOM
KEDVES KOLLEGANŐ! KEDVES KOLLÉGA.....................................................................................................3
METODIKAI ALAPELVEK......................................................................................................................................5
Az új ismeret feldolgozása.................................................................................................................................. 6
Az ismeretek megszilárdítása.............................................................................................................................. 7
A jártasságok és készségek kialakítása............................................................................................................... 7
Az ismeretek, jártasságok ellenőrzése, értékelése............................................................................................... 8
A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS.................................................................................................................10
A kompetencia................................................................................................................................................... 10
A tanuláselméleti háttér megváltozása............................................................................................................ 13
Az oktatási dokumentumok megújulása.......................................................................................................... 14
A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA............................................................................................................................42
Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint mérése................................................ 42
Javaslat a felmérések értékelésére...................................................................................................................... 47
A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása................................................................................................ 47
ÓRAVÁZLATOK ....................................................................................................................................................113
IRODALOM- ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK............................................................................................................118
119