A melléknév

A melléknevek élőlények és élettelen dolgok, jelenségek külső, belső tulajdonságát, állapotát,

származását, színét kifejező szavak.

A főnévhez hasonlóan a melléknév is alapszófaj, és ugyanúgy a névszók csoportjába tartozik.

Legjellemzőbb kérdései: Milyen? Melyik? Mekkora? Honnan való?

Próbáld jellemezni magad! magas, szőke, kék szemű, kedves, okos, vidám stb.

A melléknevek színessé, érzékletessé teszik a beszédedet.

Kifejezheted továbbá a valamivel való ellátottságot, pl. sós, bánatos; valaminek a hiányát, pl.
sótlan, hibátlan; valamilyen helyzetet, pl. alsó, felső; mértéket, pl. nagydarab, középtermetű.
A mellékneveket felépítésük alapján többféle csoportba sorolhatjuk. Vannak egytagú
(egyszerű) melléknevek, pl. gyönyörű, piros, egészséges, és vannak összetettek, pl. sötétzöld,
magabiztos.

A MELLÉKNÉV TOLDALÉKAI

A melléknév a mondatban általában a főnévhez tartozik, annak jellemzőjét, tulajdonságát

fejezi ki. Képzőkkel, jelekkel és ragokkal toldalékolhatók. A -n/-an/-en, -ul/-ül vagy a -
lag/-leg határozóragok szintén gyakran járulnak a melléknévhez, pl. mély-en, vidám-an,
angol-ul, központi-lag, külső-leg.

MELLÉKNÉV VAGY FŐNÉV?

Vannak olyan szavak, amelyek sokszor melléknévként, sokszor viszont főnévként szerepelnek
a mondatban. Ezek több szófajú szavak. Amikor bekerülnek egy mondatba, ott mindig
egyértelmű, éppen milyen szófajúak. Az olasz például kettős szófajú, viszont ha az olasz
nagybátyámról beszélek, melléknévként használom. Ha pedig az olaszokról van szó, a többes
szám jele is mutatja, hogy főnévként szerepel. Kettős szófajúak például:

 a népnevek (cseh, magyar),
 a színnevek (zöld, fekete),
 valamint az anyagnevek (fa, bársony).

A KÉPZETT MELLÉKNEVEK

Sokszor találkozunk melléknévből vagy valamilyen más szófajból képzett melléknevekkel is.
Például: zöld-es, bűn-ös, tíz-es, tud-atlan, feled-ékeny. A leggyakoribb melléknévképzőket a
táblázat mutatja:

KÉPZŐ PÉLDA (SZÓFAJA) KÉPZETT SZÓ (MELLÉKNÉV)

-i, -beli Budapest (főnév), falu (főnév) budapesti, falubeli

-s/-as/-es/-os/-ös fa (főnév), csend (főnév) piros (melléknév), öt (számnév) fás, csendes,

pirosas, ötös

-ú/-ű/-jú/-jű haj (főnév), fej (főnév), fajta (főnév) (rövid) hajú, (nehéz) fejű, (ismeretlen)
fajtájú
-tlan/-tlen/-atlan/ -etlen/-talan/-telen tud (ige), barátság (főnév) tudatlan, barátságtalan

-nyi tenger (főnév) tengernyi

A FOKOZÁS

A melléknevek különlegessége, hogy fokozhatók, így a különféle tulajdonságokat össze

tudjuk hasonlítani, meg tudjuk mondani ezek mértékét, fokát, pl. keskeny – keskenyebb –
legkeskenyebb.

Egyes gyakori melléknevek fokozásakor előfordul, hogy megváltozik a szó töve, pl. jó – jobb,
hosszú – leghosszabb. A fokozott melléknevekhez kapcsolódhat az -ik kiemelőjel is, pl.
szebbik, legszebbik, legeslegszebbik.

FOK JELE PÉLDA

alapfok Ø nagy, szép, jó

középfok -bb nagyobb, szebb, jobb

felsőfok leg-…-bb leg-nagyobb, legszebb, legjobb

túlzófok legesleg-…-bb legeslegnagyobb, legeslegszebb, legeslegjobb