Zárthelyi dolgozat

Fejtsd ki, mely médiumokból mit vett át az expresszionista film és hogy hogyan
adaptálja azokat a film médiumára!

Az expresszionizmus, mint olyan jóval öregebb a filmnél magánál. A reneszánsz után

Franciaországból és Olaszországból indult ki és a korábbiakkal szakítva nem a valóság minél
pontosabb ábrázolását, hanem a valóságnak az emberre tett benyomását helyezte fókuszba. Ez
alapozta meg később a filmes expresszionizmus néhány jelentős sajátosságát is. Az
expresszionizmus mozgóképen a XIX. század elején a 20-as, 30-as évek elején jelent meg és
tulajdonképpen a filmtörténelem első -igen rövid, mindössze 10 évig tartott- korszakának
tekinthető. Fontos különbség volt a korábbi évek alkotásaihoz képest, hogy már nem főként
irodalmi alapból építkezett, hanem inkább a valóság valamilyen formájú ábrázolására
törekedett.
A fő irodalmi forrásának a német expresszionista regények tekinthetők, ezeknek stílusából
sokat merített. Emellett nagyon nagy hatással voltak rá az előző század festészeti irányzatai és
alkotásai is. Az első és legfontosabb dolog, amit átvett a festészettől az a gondolatiság. Az az
idea, hogy nincsen objektívan értelmezhető valóság, mivel minden élő a maga saját,
szubjektív szűrőjén keresztül tudja befogadni a külvilágot. Ennek az ideának vannak a
stílusban, látványvilágban is lenyomatai. Az alakok groteszkek és torzok, a körvonalak
szabálytalanok. A látvány néha monoton és fakó, néha pedig olyan dinamikus min egy Van
Gogh festmény. Az expresszionista filmek színvilága sötét, borongós, kontrasztosak a színek.
Összességében mind látványában, mind hangulatukban meglehetősen komor alkotások, ami
nem is meglepő tekintve, hogy az első Világháború utáni gazdasági válság időszakában
fogantak. Világuk sokszor szürreális a végletekig sarkított. Emellett megjelenik bennük a
háború utáni világ egyenlőtlenségei is, erre példa a Metropolis c. alkotás. A század elei
expresszionista alkotások sokat merítettek a színház világából is, am több dolog miatt is
logikus. Egyrészt itt a filmművészet még nagyon fiatal, ezért nincsenek igazi filmszínészek,
hanem a színház világából igazoltak át az aktorok. Másfelől pedig az expresszionizmushoz
kiválóan illik a színház világa a sokszor abszurd díszleteivel, felfokozott érzelmeivel és torz
alakjaival, főleg ezek kerültek át a vászonra. Mint az érzelmek egyik leghatékonyabb
közvetítője a zenéből is inspirálódott a műfaj, a nagy teátrális hangok mellet átvették még a
mélyebb hangzású zenéket is.
Összegezve az expresszionista film csaknem minden művészeti ágból vett át elemeket, ami
egyfelől azért logikus dolog mert a film első igazi korszakáról értekezünk, ahol a
mozgóképnek még nem voltak olyan sajátos konvenciói, szabadon inspirálódott. Másfelől
pedig az expresszionizmus lényege a benyomások, érzések megörökítése, így természetszerű,
hogy más művészeti ágak is keltettek fontos benyomásokat az expresszionista filmesekben.
Hasonlítsd össze a színház és a film médiumát abból a szempontból, hogy milyen
eszközökkel és hogyan alkotja meg a néző felé közvetített látványt!

Színház és film. A két médium, ami optimális esetben inkább mutat, mint mond. Jelen
esszémben összehasonlítom a két médium látványát és tulajdonságait külön, külön, majd
összevetem azokat.
A színház látványvilágának a legfontosabb szempontja, aminek meg kell, hogy feleljen az az,
hogy a nézői ott ülnek a produkció mellet. Tehát úgy kell alakítania a látványt, hogy az
minden a nézőtéren lévő számára befogadható legye. Ennek megfelelően a színházban a háttár
kevésbé hangsúlyos, a megvilágításnak és a háttérnek is az a célja, hogy kihangsúlyozza a
szereplőket. Természetesen a háttér fontos, hiszen nem egy esetben a környezet mozdítja
előre a cselekményt, de mivel messziről az apróbb részletek nem kivehetők ezért sokszor
inkább használják valamely szimbólum megtestesítésére mintsem a szereplők világának
ábrázolására. A kosztümok látványosak, hangsúlyozzák azt, amit az alkotók a karakterről
szeretnének kommunikálni a néző felé. A színészek sokszor rengeteg sminket viselnek, hogy
arcuk minél messzebbről kivehető legyen. Emellett a színpadi színészek játéka sokkal
dramatikusabb, intenzívebb, hangsúlyosabb és manírosabb mivel ez garantálta az adott
karakter helyzetének biztos megértését. Innen ered a színpadias kifejezés is és ezért olyan
elidegenítő, ha egy színpadi színész a filmben is ilyen teátrálisan játszik.
A filmnek nem kell azon aggódnia, hogy biztosan be tudják e fogadni a látványát a nézők,
hiszen a közeg ezt garantálja. Éppen ezért a filmekben a díszlet bár összhangban áll a
szereplőkkel, de sokkal nagyobb jelentőséggel bír. A háttér ábrázolja számunkra a szereplők
világát, annak eseményeit. Sokszor a színész maga nem is kivehető a képen, hanem egy háttér
önálló képernyőidőt kap. A kosztümok ritkán feltűnők vagy kirívók, csak akkor, ha a
cselekmény úgy kívánja. Inkább illesztik be a szereplőt a film világába mintsem elkülönítik
attól. A filmes színészek is hordanak sminket, de ez inkább azt a célt szolgálja, hogy jobban
illeszkedjenek a vásznon ábrázolt világba. A filmes színészek játéka nem maníros, inkább
realisztikus, gesztusaik bár szintén felfokozottak, de valóságszagúbbak.
Tehát a színháznak a néző az a privilégiuma, hogy a néző egyáltalán lássa, hogy mi történik.
Ennek megfelelően a színház látványvilága, háttere, jelmezei, a sminkek és a színészi játék
mind, mind a karakter és a cselekmény hangsúlyozását szolgálják (természetesen az egyéb
jelentőségeik mellet), ezzel szemben a filmnek lehetősége nyílik világot építeni, apró
részleteket megmutatni, bonyolultabb rendszereket ábrázolni.
Foglald össze rövid esszében a filmzenével, illetve a film zeneiségével kapcsolatban
tanultak úgy, hogy meglátásaidat, gondolatmenetedet Gaál István Sodrásban c.
filmjének erre vonatkozó jellegzetességi alapján szemlélteted!

A filmnek egy keveset emlegetett, de annál fontosabb kifejező eszköze a hang. E filmben
hallható hangok két részre bomlanak motiváltságuk szerint. Meglepő módon motiváltra és
nem motiváltra. Motivált az a hang, amelyet a vásznon történő események idéznek elő, a nem
motiváltak pedig értelemszerűleg azok, amiket nem. Magyarán a filmzene és egyéb
hangulatot, cselekményt kísérő audio hatás.
Gaál István művében -ahogyan a legtöbb filmben- a zene a hangulatot támogatja, kíséri a
cselekményt. Amikor a társuk halálával szembesülnek a fiatalok, halk és feszült, a szórakozás
képkocáiban pedig vidám. Ezek mind nem motivált hangok, hiszen a szereplők úgymond nem
halják őket, létük azzal indokolható, hogy a nézőnek segítsen átélni a jelenet atmoszféráját.
Lássunk egy példát! A filmben abban a jelenetben amikor a fiatalok barátjuk halála után
veszekednek, olyan filmzene szól, amely ezen hangulatot tükrözi. Erre azért van szükség,
mert mi nézők máskülönben nem tudnánk átélni azokat az érzéseket amiket a szereplők,
hiszen csak befogadói vagyunk a látott szituáció, ezért a kieső érzelmi töltetet a zenével
igyekeznek pótolni. Gaál filmjében azonban találhatók olyan zenei elemek is amelyek bár
elősegítik a hangulat és atmoszféra befogadását, de mégis motiváltak. Erre példa az a jelenet,
amelyben eltűnt társukat keresik a fiatalok. Bár elsőre motiválatlannak tűnhet a háttérben
hallható, ismétlődő, kissé a Kossuth indulóra hajazó dallam, de valójában motivált, mert a
fiatalok, mikor barátjuk keresésére indultak ott hagytak egy rádiót a parton, és a Kossuth
rádión szólt az adásszünetet jelző hang. Ez a hang érzékelteti a keresés őrjítő monotonitását,
magas és éles, egyszerre ismerős és mégis idegen dallamával ábrázolja a kétségbeejtő helyzet
feszültségét. A másik jelenet az a montázs amikor az egyik srác a szobájában hallgatja a hifit.
A zene hangulata a háttérben illik a jelenet tónusához, elősegíti a befogadást, de mégis
motivált, hiszen a szereplő éppen hallgatja a zenét.
Összefoglalva tehát a Sodrásban-ban egyaránt megtalálhatók motivált és nem motivált
muzikális elemek, amelyek segítik a néző érzelmi befogadását az adott jelenet hangulatát
illetően, ezzel kompenzálva a személyes érintettség hiányát.
Nánay Bence: A legutolsó új hullám: Peter Greenaway c. cikke alapján jellemezd az angol
rendező filmművészeti munkásságát! Válaszodban térj ki öt különböző jellemző
vonásra!