Készítette: Pethőné Nagy Csilla

Javasolt felhasználás: 10. vagy 12. osztály

MUNKANAPLÓ 2020. 03. 18. 4-5. ÓRA – IRODALOM, 12. B

TÉMA:
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI – VERS (SZÖVEG) ÉS KÉPREGÉNY

A TANULÓ NEVE: …………………………………………………………………

A MUNKANAPLÓ DRIVE-RA VALÓ FELTÖLTÉSÉNEK HATÁRIDEJE:

03. 18. 22 ÓRA
A FÁJLOD NEVE: HATÁRTERÜLETEK

Amin gondolkodunk: Vajon mit jelent a határ? Elválaszt? Összeköt? Átléphető? Vajon
mit takar „az irodalom határterületei” cím, ami a középszintű érettségi egyik szóbeli
témaköre? Hogyan értelmezhető az irodalom és más művészeti ágak
összekapcsolódásának tekintetében?

1. feladat
a)
Olvasd el a határ szó jelentésével kapcsolatos szövegeket! Fűzz mindegyikhez a jobb
oldali oszlopban 2-3 értelmező (az állítást „kicsomagoló”) megjegyzést vagy példát!

Két szomszédos (föld)területet elválasztó

sáv; vmely szempontból egységet alkotó
terület széle, szegélye. Átvitt értelemben: (1)
vmely folyamat, jelenség további terjedését,
elhatalmasodását gátolja vagy
megakadályozza, (2) Vminek térbeli vagy
időbeli végpontja, vége.  (3) Két v. több
dolog (jellege) közt meglevő választóvonal.
(Magyar értelmező szótár alapján)
„A jó szomszédság titka a jó kerítés”
(amerikai mondás)

„A határ: ajtókkal felszerelt híd.” (Simmel)

b)
Értelmezd néhány saját gondolattal az irodalom határterületei kifejezést a következő
helyzetekre! Hogyan, miben határterület vagy határátlépés?

Tolkien A gyűrűk ura c. regényének

filmadaptációja (az eredeti mű és a film mint
határterület)

Anne Frank naplója (eredeti,

dokumentumként olvasható napló és annak
képregény feldolgozása mint határterület)

A krimi mint a szépirodalom és a populáris

irodalom határterülete

c) Olvasd el az alábbi szócikket (wikipédia), és készíts a „képregény” fogalom köré 7-8

elemből álló pókhálóábrát! (Legegyszerűbben a beszúrás, alakzatok eszközzel tudod
megcsinálni!)

A képregény az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke, amit gyakran a kilencedik

művészetnek neveznek, egymás után következő képek sorozata, amelyek egy történetet
mesélnek el. A képeket rendszerint (elbeszélő vagy párbeszédes) szöveg egészíti ki, ami
általában úgynevezett szóbuborékokban helyezkedik el. Eredetileg csak egyszerű,
szórakoztató történeteket díszítettek képsorozatokkal, mára azonban széles körben kedvelt
műfajjá nőtte ki magát és számos alműfajra tagozódott.
Gyökerei évszázadokra, a kora középkori kódexekig és falfestményekig nyúlnak
vissza, sőt egyesek a barlangrajzokig is visszavezetik (némi joggal, hiszen végső soron
minden képzőművészet a barlangrajzokból ered). A képregény szoros értelemben vett, mai
formája (képkockák, szóbuborékok, oldalszerkesztés stb.) azonban nagyon fiatal, a 19. század
végén alakult ki az Egyesült Államokban. Tipikusan huszadik századi műfaj, a popkultúra
része.

2. feladat
a)
Tekintsd át az alábbi ismertető szövegeket, mert előfeltétel-tudást jelentenek a
következő, összehasonlító feladathoz! Nyomj alá oszloponként 6-8 kulcsszót választott
színnel!

A Huszt c. epigramma Kölcsey egyik Lakatos István képregénye Kölcsey

legismertebb műve
 Kölcsey az 1820-1830-as évek
kiemelkedő költője és közéleti
személyisége.
 Pályája a magyar klasszicizmus,
szentimentalizmus és főként a
romantika poétikai törekvéseinek
korszakváltásában helyezkedik el.
 Műveiben a 19. század központi
magyar kérdései, a „haza és haladás”
(nemzetté válás és polgárosodás-
modernizáció) problematikája kap
fontos szerepet (Himnusz, Zrínyi
dala, Zrínyi második éneke).
 Huszt című romantikus epigrammája
a hazafi máig érvényes
cselekvéskörét jelöli ki: „hass, alkoss,
gyarapíts”
 Kölcsey 1825 májusában kereste fel
Huszt várát, ami versírásra, majd
átdolgozásra ihlette.
 Máig része irodalmi tanulmányaink
epigrammájából
 Lakatos István kortárs képregény-
rajzoló és illusztrátor.
 A Dobozváros című kötetével 2011-
ben elnyerte az Év Gyermekkönyve
díjat.
 Az interneten „Életben maradnának”
címmel aratott nagy sikert több
klasszikus szöveg modern,
képregényben történő átdolgozása
(Pl. Arany: A walesi bárdok, Ady: A
disznófejű Nagyúr)
 Köztük van Kölcsey epigrammája,
melyből Lakatos rajzolt zseniális
képregényt.
 A képregényekben az irodalom
eszköze, a nyelv és a
képzőművészetek eszköze, a kép adja
a sajátos értelmezési lehetőséget a
befogadó számára, ez szolgál alapul a
képregény az és irodalmi szöveg
összehasonlításához.
 kanonikus műveinek.

b)
Írj 3-4 mondatos érvelő véleményt: A modern újragondolások, a szövegek képi
adaptációja képes-e arra, hogy a mai olvasókhoz, a fiatalokhoz közelebb hozza a múlt
komoly, talán számukra idegenebb irodalmi műveit! (Szerintem igen, mert/hiszen ….,
vagy szerintem nem, mert/hiszen, azért…)
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………

c)
Olvasd el Kölcsey versét, majd egészítsd ki az alábbi értelmező szöveget az utána
megadott szólista megfelelő elemeivel (Írd is be!!!)!

Kölcsey Ferenc: Huszt

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! (1831)

A Huszt című epigramma beszélője a dicső …….. szemben a …….. hívja fel a figyelmet.
Most kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghezvinni. Az első négy sorban egy
…………………. rendelkező (rom, éjszaka, csend, felleg, hold, kísértetiesség) történéssort
olvashatunk …………….. beszédhelyzetben. Az epigramma második négy sora
……………….., párbeszéddel folytatódik. A régi dicsőség árnyalapjának intése
……………………., mely egy ……………… vált parancsban összegződik: “Hass, alkoss,
gyarapíts: és a haza fényre derül”. A versbeszélő Huszt várával azonosítja a …………, tehát a
cím valójában egy hiányos (a fogalmi részt eltakaró) metafora.

nemzetet
szigorú tanítás
múlttal
drámai jelenetezéssel
szállóigévé
romantikus kelléktárral
metafora
visszatekintő
jelenre

3. feladat
Nézd meg figyelmesen Lakatos István képregényét, majd válaszolj a kérdésekre!
Hogyan jeleníti meg a képregény a vers
elbeszélő és drámai-jelenetező részét?

Mitől humoros (grafikai eszközök,

alakformálás, háttér) a költő és a szellem
figurája?

Milyen vonások mutatják a költő arcán, hogy

ijesztőnek, félelmetesnek, ellenvetést nem
tűrőnek tartja a hozzá kérdést intéző
szellemet?

Valóban ijesztőnek és félelmetesnek

ábrázolja-e szerinted a rajzoló a szellemet,
(Ha igen, miért, ha nem miért nem?)

Az utolsó képkockán a költő jobb keze

jellegzetes (internetes kommentekben
használt) pozícióban van. Mi ez a pozíció?
4. feladat
A két mű összevetésével töltsd ki a szemponttáblázat hiányos rubrikáit!

Kölcsey: Huszt Szempont Lakatos: Huszt

korszak Posztmodern
(modernség után)

intertextualitás
úgy vélik a művészek, hogy
nem lehet újat írni csak újra
írni, feldolgozni

létező művek, formák

újraértelmezése (parafrázisok)

kanonikus helyett/mellett a
populáris kedvelése

pátosz, tragikum helyett humor,

játék, irónia előtérbe helyezése
 az olvasó műveltsége szerint
vehet részt a játékban.
alapvetően patetikus, a téma megragadása
választékos, fennkölt (hangvétel)

bölcseleti, tanító jellegű,

hazafias (erkölcsi tanítás)
műfaji jellemzők a képregény epikus műfaj,
történetet mesél el összefüggő
képek sorozatában

plusz: szövegbuborékokban
tömör, lényegi mondatok (az
üzenet kiemelése nagyobb
betűkkel)

itt: a teljes epigrammaszöveg

múlt (védővár) és jelen (rom) jelentéstöbbletek,
szembeállítása
egykor védelmet nyújtott a
hazának, benne hazafiak
védték az országot
felhasználásával, a képek adnak
új kontextust
a) szcenika: éjjel, várrom, hold
b) szereplők: a szellem és a
költői én „találkozása”, kérdés-
felelet (drámai) jelenete
jelentésmódosulások,
jelentésdeficitek

a „kép” az olvasói tudatban

képződik

a képszerűség eszköze a
NYELV (jelzők, főnevek,
igék stb.)

5. feladat
Írd meg röviden, érvekkel alátámasztva a véleményed: szabad-e kanonikus szerzők
kanonikus műveihez ilyenfajta, szinte parodisztikus játékossággal hozzányúlni! (4-5
mondat)
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………