2.

TÉTEL
A színházművészet esztétikai, módszertani, etikai
alapismeretei
 SZÍNHÁZMŰVÉSZET ESZTÉTIKAI
JELLEMZŐI

1. Az élő előadások közvetlensége: A

Mit akar a színházesztétika vizsgálni?
Azt, amit minden esztétika; először a
műalkotást — itt: a színjátékot létrehozó
alkotóművészek: író, színész, rendező
stb. tevékenységét; másodszor a kész
2. A szereplők testi expressziója: A
műt* (a színjátékot) harmadszor a
művek élvezését (a közönség befogadó
élményét) és negyedszer a szépet (a
színházi szépet) és fajait (értékelés).
színházművészetben az előadók és a
közönség közvetlenül kapcsolatban
állnak egymással. Az előadások során az
emberek testi jelenlétére és
interakciójára van szükség.
színházművészetben a szereplők testi
megjelenése és kifejező ereje
ugyanolyan fontos, mint a szöveg. A
testbeszéd segít a karakterek
megértésében és az érzelmi hatás
kifejezésében.
3. A dramaturgia és a szöveg: A színházművészetnek saját dramaturgiája van,
amely különbözik a film vagy irodalom dramaturgiájától. A színpadi szövegnek
követnie kell a színházművészet sajátosságait és az előadás körülményeket.

4. A látványvilág és a környezet: A színházművészetben a látványvilág és a

megfelelő környezet megteremtése kritikus. A díszlet, jelmez, a fény és zene
mind nagyban hozzáárulnak az előadás élményéhez.

5. Az előadás technikai kivitelezése: A hangosítás, a színpadtechnikák és az

effektek, mind segítenek az előadás fokozásában.

6. A színházi élmény: Végül a színház személyes élményt nyújt a nézőknek,

amely az előadás közvetlenségének és élő jellegének köszönhető. A színházi
élmény esztétikái jellemzője a közönség és az előadók együttműködésének
eredménye.
S Z Í N M Ű V É S Z E T A L A P E L E M E I , Á G A Z ATA I ,
A L K O T Á S I F O LYA M ATA , A L K O T Ó I

 A színház összművészet : a zene, a tánc, a színészet, az irodalom, a festészet és az

építészet is jelen van benne.
 Minden előadásnak van egy előkészítő folyamata. A
színházigazgató/főrendező/művészeti igazgató kijelöl valamilyen témát, mottót az egész
évadra, kijelöli a drámákat, amiket megcsinálnak.
A rendező és a dramaturg megbeszélik, adott esetben külföldi darab esetén újra fordítják.
 A színház világának legismertebb szereplői a drámaírók és a színészek, de a színház
valójában magas szintű csapatmunka. A darabokat általában egy társulat adja elő,
amelynek rendszerint tagjai a színigazgatók, a rendezők, a díszlettervezők,
a jelmeztervezők, a maszkmesterek, a koreográfusok, a díszítők, a világosítók,
a hangosítók, az öltöztetők/sminkesek/fodrászok és a dramaturgok is.
 EZT KÖVETIK A • Technikai próba; nagyon

P R Ó B A F O LYA M AT O K fontos, hogy a technikai

háttérmunkások is ott
legyenek és tegyék a
Elemző próba/olvasó próba; (van, hogy a rendező dolgukat (van külön
fénypróba, hangpróba –
olvassa fel a darabot, elmondja, hogy ő hogyan képzeli el, nem mindegy, hogy a
mi a fontos – függ attól is, hogy prózai vagy zenés darab – fejgépeket hova irányítják,
utóbbi esetén hívnak egy zenei munkatársat, zenei mikor kit világítanak meg)
vezetőt) a rendező és a társulat közös részvételével. • Főpróba; általában már
jegyeket adnak el, előadás-
Rendelkező próba; a rendező jelenetről jelenetre végig szerű próba, ahol még
mondja, hogy hogyan kell mozogni, mit kell csinálni, milyen közbeszólhat a rendező –
színpadi helyzetek vannak – ad egy vázat az előadásnak. vannak házi főpróbák,
amikor csak az ott dolgozók
Emlékpróba; szerepépítés, előadás színpadi formája mehetnek be, és vannak a
szöveggel és súgóval nyilvános főpróbák
• Premier; maga az előadás
Részpróba; szükség lehet rá pl. zenés, táncos darabok
• Felújító próbák; újra
esetén, vagy ha valamit nagyon gyakorolni kell
elővesznek egy régebbi
Összpróba; megszakítás nélkül végig megy a darab előadást
 SZÍNHÁZI SZAKMÁK
Rendező, rendezőasszisztens (mindent feljegyez, amit a rendező mond!, segít mindenben)
Dramaturg (átírja, aktualizálja a darabot – idegennyelvet beszél, utána tud nézni mindennek)
Színész, segédszínész
Ügyelő (több is van); figyelmeztetések előadáskezdésre (3. figyelmeztetés – 5 perc múlva kezdés), a színészek
idejére, mindent felügyel, mindenre figyelmeztet (technikai dolgok, kellékek, függönyök, stb.), ő tartja össze, megfelelő
ütemben az egész előadást
Súgó
Kellékes, öltöztető
Díszletesek
Fodrászok (sminkes nincs, de a fodrász is ért némileg hozzá – pl. férfiaknál segítenek)
Technikai munkatársak
Jegyszedő, pénztáros, portás, büfés (műszakosok)
(Elkezdődött egy olyan tendencia, hogy alig vannak szakemberek, ezért tanítják sminkelni, hajukat megcsinálni,
öltözni a fiatalokat.)
Miután ők mind együtt dolgoznak, kell egy etikai norma, etikai kódex. Szigor van, nagyon pontosan kell megjelenni, és
mindenkinek tennie a dolgát.
 S Z Í N PA D T É R F Ő B B E L E M E I , A 2 0 .
S Z Á Z A D S Z C E N I K A I A P PA R Á T U S A

A színházat, mint épületet két részre oszthatjuk: a díszítettebb,

közönség forgalmi részre és az üzemi területre, ahol a színházi
háttérmunka zajlik. A közönség forgalmi részen a nézők számára
a megfelelő színházi, műélvezeti hangulat elérése a cél. Itt
különféle díszítő elemek, ruhatárak, büfék találhatóak. Az üzemi,
kiszolgáló területen különböző tárak találhatóak - pl.: jelmeztár,
kelléktár, szabótár, fodrásztár, fénytár.
 Színpad szerkezet
A színpadi tér lehet: nyitott, zárt, szűk, tágas, mély, nézőt
körülölelő, egészen üres, ferde színpaddal ellátott,
szinteltolásos, vagy sokemeletes, de még számtalan megoldás
mutatkozik meg a színházaknál. A kialakításánál elsődleges
szempont az előadás lebonyolíthatósága, de a színmű
gördülékeny, megakadás mentes előadásának is tere kell, hogy
legyen. A nézőteret és a színpadot legtöbbször vasfüggöny és
függöny választja el, az ún. proszcénium nyílásnál. A függönyök
előtt még általában található előszínpad és a zenekari árok,
mely gyakran előszínpaddá alakítható. A színpadot a fő
játéktéren kívül kiegészíthetik oldalszínpadok és hátsó, kis
színpad. A színpad felett található a zsinórpadlás, alatta pedig a
gépészeti szint, forgószínpad meghajtásával.
Függöny típusok
Kortina: függőlegesen mozgatható, osztatlan
függöny, középen átjárást lehetővé tevő réssel
Német függöny: függőlegesen mozgatható,
díszesebb, osztatlan függöny, rés nélkül
Görög függöny: két részből áll, széthúzható
oldal irányokba
Olasz függöny: átlósan felfele húzzák, nagy
takarást hagy
Wagner függöny: legelterjedtebb, zsinóros
felfüggesztéssel állíthatóan húzható el
Fogalmak:
Proszcénium: szűkebb értelemben előszínpad,
azaz a függöny és a színpad élvonala közötti
terület. A barokk színházban a színpadnyílást
körülvevő díszes építészeti környezet alkotott
átmenetet a nézőtér és a színpad között, gyakran
beépített páholyokkal. A modern színházban a
proszcénium-zóna mobil, a proszcénium, ill. a
színpadnyílás méreteit és jellegét változtató
építészeti elemekkel alakítják ki, és
színpadtechnikai megoldások alkalmazásával a
játéktér szerves részévé válhat.
Zsinórpadlás: Színházban a díszlet
mozgatására szolgáló szerkezet.
 3 . A S Z Í N H Á Z M Ű V É S Z E T, A T Á R S U L AT
ETIKAI NORMÁI

Sztanyiszlavszkij nevéhez kapcsolódik a Színészesztétika. Fontos a társulaton

belüli kellemes légkör kialakítása, ugyanakkor a fegyelem és rend is. Ehhez
elengedhetetlen, hogy ismerjük önmagunkat. A színésznek meg kell teremtenie a
belső harmóniát. A színházon kívül is treníroznia önmagát, gyakorolni minden nap.
Egész életében tanulni, megfigyelni a külvilág eseményeit, gondolkodni. A
megszerzett eszközrendszert folyamatosan tisztázni kell (idősebb színészeknek is).
Aki bármilyen módon gátolja a közös munkát, a művészeti kiteljesedést, azt azonnal
el kell távolítani a színháztól!