2.

A színházművészet esztétikai, módszertani, etikai alapismeretei

 Színművészet alapelemei, ágazatai, alkotási folyamatai, alkotói
 Színpadtér főbb elemei, a 20. század szcenikai apparátusa
 A színházművészet, a társulat etikai normái
- Színházművészet esztétikai jellemzői (1. tétel)
- Próbafolyamat szakaszai; olvasó, elemző, rendelkező, emlékpróba, részpróba, összpróba,
főpróba (mennyire hasznos, mi hogyan csináltuk)
- Színpadtechnikai alapismeretek; függönytípusok, világítás (ami érdekes)
- Hogy néz ki a színpad?
- Kik kellenek hozzá, színházi szakemberek, tevékenységek; drámaíró, világosító, súgó, stb.
- Társulat etikai normái (Sztanyiszlavszkij színházról alkotott elképzelései; összetartás, egy
emberként dolgozás, stb.)
- Etikai kódex, szabályrendszer

1. Színművészet alapelemei, ágazatai, alkotási folyamata, alkotói

A színház összművészet : a zene, a tánc, a színészet, az irodalom, a festészet és az építészet is
jelen van benne.
Minden előadásnak van egy előkészítő folyamata. A színházigazgató/főrendező/művészeti
igazgató kijelöl valamilyen témát, mottót az egész évadra, kijelöli a drámákat, amiket
megcsinálnak.
A rendező és a dramaturg megbeszélik, adott esetben külföldi darab esetén újra fordítják.
Ezt követik a próbafolyamatok:
Elemző próba/olvasó próba; (van, hogy a rendező olvassa fel a darabot, elmondja, hogy ő
hogyan képzeli el, mi a fontos – függ attól is, hogy prózai vagy zenés darab – utóbbi esetén
hívnak egy zenei munkatársat, zenei vezetőt) a rendező és a társulat közös részvételével.
Rendelkező próba; a rendező jelenetről jelenetre végig mondja, hogy hogyan kell mozogni,
mit kell csinálni, milyen színpadi helyzetek vannak – ad egy vázat az előadásnak.
Emlékpróba; szerepépítés, előadás színpadi formája szöveggel és súgóval
Részpróba; szükség lehet rá pl. zenés, táncos darabok esetén, vagy ha valamit nagyon
gyakorolni kell
Összpróba; megszakítás nélkül végig megy a darab
Technikai próba; nagyon fontos, hogy a technikai háttérmunkások is ott legyenek és tegyék a
dolgukat (van külön fénypróba, hangpróba – nem mindegy, hogy a fejgépeket hova irányítják,
mikor kit világítanak meg)
Főpróba; általában már jegyeket adnak el, előadás-szerű próba, ahol még közbeszólhat a
rendező – vannak házi főpróbák, amikor csak az ottdolgozók mehetnek be, és vannak a
nyilvános főpróbák
Premier; maga az előadás
Felújító próbák; újra elővesznek egy régebbi előadást

Színházi szakmák:
Rendező, rendezőasszisztens (mindent feljegyez, amit a rendező mond!, segít mindenben)
Dramaturg (átírja, aktualizálja a darabot – idegennyelvet beszél, utána tud nézni mindennek)
Színész, segédszínész
Ügyelő (több is van); figyelmeztetések előadáskezdésre (3. figyelmeztetés – 5 perc múlva
kezdés), a színészek idejére, mindent felügyel, mindenre figyelmeztet (technikai dolgok,
kellékek, függönyök, stb.), ő tartja össze, megfelelő ütemben az egész előadást
Súgó
Kellékes, öltöztető
Díszletesek
Fodrászok (sminkes nincs, de a fodrász is ért némileg hozzá – pl. férfiaknál segítenek)
Technikai munkatársak
Jegyszedő, pénztáros, portás, büfés (műszakosok)
(Elkezdődött egy olyan tendencia, hogy alig vannak szakemberek, ezért tanítják sminkelni,
hajukat megcsinálni, öltözni a fiatalokat.)
Miután ők mind együtt dolgoznak, kell egy etikai norma, etikai kódex. Szigor van, nagyon
pontosan kell megjelenni, és mindenkinek tennie a dolgát.

2. Színpadtér főbb elemei, a 20. század szcenikai apparátusa

A színházat, mint épületet két részre oszthatjuk: a díszítettebb, közönség forgalmi részre és az
üzemi területre, ahol a színházi háttérmunka zajlik. A közönség forgalmi részen a nézők
számára a megfelelő színházi, műélvezeti hangulat elérése a cél. Itt különféle díszítő elemek,
ruhatárak, büfék találhatóak. Az üzemi, kiszolgáló területen különböző tárak találhatóak - pl.:
jelmeztár, kelléktár, szabótár, fodrásztár, fénytár.
Színpad szerkezet
A színpadi tér lehet: nyitott, zárt, szűk, tágas, mély, nézőt körülölelő, egészen üres, ferde
színpaddal ellátott, szinteltolásos, vagy sokemeletes, de még számtalan megoldás mutatkozik
meg a színházaknál. A kialakításánál elsődleges szempont az előadás lebonyolíthatósága, de a
színmű gördülékeny, megakadás mentes előadásának is tere kell, hogy legyen. A nézőteret és
a színpadot legtöbbször vasfüggöny és függöny választja el, az ún. proszcénium nyílásnál. A
függönyök előtt még általában található előszínpad és a zenekari árok, mely gyakran
előszínpaddá alakítható. A színpadot a fő játéktéren kívül kiegészíthetik oldalszínpadok és
hátsó, kis színpad. A színpad felett található a zsinórpadlás, alatta pedig a gépészeti szint,
forgószínpad meghajtásával.
Függöny típusok
Kortina: függőlegesen mozgatható, osztatlan függöny, középen átjárást lehetővé tevő réssel
Német függöny: függőlegesen mozgatható, díszesebb, osztatlan függöny, rés nélkül
Görög függöny: két részből áll, széthúzható oldal irányokba
Olasz függöny: átlósan felfele húzzák, nagy takarást hagy
Wagner függöny: legelterjedtebb, zsinóros felfüggesztéssel állíthatóan húzható el
Fogalmak:
Proszcénium: szűkebb értelemben előszínpad, azaz a függöny és a színpad élvonala közötti
terület. A barokk színházban a színpadnyílást körülvevő díszes építészeti környezet alkotott
átmenetet a nézőtér és a színpad között, gyakran beépített páholyokkal. A modern színházban
a proszcénium-zóna mobil, a proszcénium, ill. a színpadnyílás méreteit és jellegét változtató
építészeti elemekkel alakítják ki, és színpadtechnikai megoldások alkalmazásával a játéktér
szerves részévé válhat.
Zsinórpadlás: Színházban a díszlet mozgatására szolgáló szerkezet.

3. A színházművészet, a társulat etikai normái

Sztanyiszlavszkij nevéhez kapcsolódik a Színészesztétika. Fontos a társulaton belüli kellemes
légkör kialakítása, ugyanakkor a fegyelem és rend is. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerjük
önmagunkat. A színésznek meg kell teremtenie a belső harmóniát. A színházon kívül is
treníroznia önmagát, gyakorolni minden nap. Egész életében tanulni, megfigyelni a külvilág
eseményeit, gondolkodni. A megszerzett eszközrendszert folyamatosan tisztázni kell (idősebb
színészeknek is). Aki bármilyen módon gátolja a közös munkát, a művészeti kiteljesedést, azt
azonnal el kell távolítani a színháztól!

Tanári szempontok, kulcsszavak, fogalmak:

‒ A színházművészet esztétikai jellemzői, alapelemei, a közönség, a színjátszó és a történetbe
foglalt cselekvéssor jellemzői.
‒ A színjáték szerkezete, elemei, elemzésének szempontjai.
‒ Színművészeti ágazatok, típusok.
‒ A színházi alkotás folyamata, a próbafolyamat szakaszainak tartalma, sajátosságai (olvasó,
elemző, rendelkező, emlék-, rész-, összpróbák és főpróbák).
‒ A színpadtér elemei, színpadtechnikai alapismeretek (proszcénium, függönytípusok,
világítás, süllyedők, húzók, horizont, takarás, zsinórpadlás).
‒ A szcenika fejlődése a 20. században. A jellemző játéktértípusok. A szcenikai,
színpadtechnikai berendezések üzemszerű működése. A mai kor modern színháza, technikai
berendezései, oldal-és hátsószínpados térkialakítás.
‒ A színházi alkotás folyamatának résztvevői, közreműködői. A színházi szakmák és
tevékenységi területek.
‒ A színházi alkotómunka etikai jellemzői, a színészetika alapelemei. A művészi alkotás
etikai alapjai, a folyamat etikai jellemzői. A színházművészet etikai normáinak sajátosságai.
A társulat etikai normái.