1.

Művészetelméleti, esztétikai alapfogalmak

 Művészetelmélet és esztétika alapfogalmai
 Műalkotás komplexitása, elemzésének módszertana
- Esztétika
- Esztétikai minőségek felsorolása, (1db részletesebben)
- Műalkotásokról, művészeti ágak sajátosságairól
- Milyen értékeket közvetít a színház?
- mise an scene
- Mi kell ahhoz, hogy a színpadon létrejöjjön egy előadás?

1. Művészetelméleti és esztétikai alapfogalmak

Esztétika
 érzékelés tudománya
 görög eredetű szó (=érzékelés, észlelés), 1700-as évek óta használják a mai értelmében
 esztétikum törvényszerűségeivel foglalkozik, a szépség természetével, ha úgy tetszik
Az esztétika legkönnyebben a szabadsághoz vagy korlátoltsághoz besorolható fogalmakkal
értelmezhető. Az esztétika konkrét megjelenési formái az ún. esztétikai minőségek, ezek
független tulajdonságok.
Szépség:
„Átlagos emberi szabadságot fejez ki”, mert mindenkinek más a szép. Meghatározza az adott
kor, de a saját szabad gondolkodásunk is. (SZABADSÁG)
Rútság:
„Adott társadalom emberi korlátozottságát fejezi ki”, mert rút az, ami rettegést, iszonyatot vált
ki. (KORLÁTOZOTTSÁG)
Fenségesség:
„A kor átlagembere számára megfoghatatlan szabadság; lehet veszélyes, lehet benne
szorongás, de mindenképpen a szépséggel rokon.” (SZABADSÁG)
Borzalmasság:
„Egy kor átlagemberének hatalmát messzemenően meghaladó hatalom”, ellenszenv és
iszonyat, rettegés párosul hozzá, tehát nem érzékeljük a szabadságot. (KORLÁTOLTSÁG)
Tragikum:
„Megjelenik a szabadság végleges bukása, ami megrendítő érzést kelt.” Krisztus kínhalála a
legismertebb. (KORLÁTOLTSÁG)
Egyéb:
Pl. komikum (SZABADSÁG), abszurd (valami elképzelhetetlen, vagy valamin olyan, ami
nincs is => pl. Ionesco: A rinocérosz), groteszk (egyszerre fenséges, magasztos, valamint
borzalmas, alantas)

Autonóm művészetek
 az esztétikai értékük az elsődleges
 szépművészet, pl. Mona Lisa és visszatükröző művészet, pl. Ibsen: Nóra
Nem autonóm művészetek
 Iparművészet; a funkció fontosabb, mint az esztétikai értéke, esztétikai alakjában a
szépség jelen van, de nem ez a fő célja, hanem az, hogy használható legyen
 Agitatív művészet; fő cél a meggyőzés (pl. Petőfi Sándor: Nemzeti dal)
 Szórakoztatás (pl. musicalek => különböző színpadi előadáselemek)
2. Műalkotás esztétikai komplexitása és elemzésének módszertana
Az esztétikai komplexitás nem más, mint a művészeti ágak ötvözése például egy színházi
előadásban. A látottak elemzésének van egy sajátos módszertana. De ezeken kívül fontos
foglalkozni a befogadás (élményszerűség) és a visszacsatolás (befogadó reakciója) elemeivel
is. Ugyanis a visszacsatolás alakíthatja, megváltoztathatja az alkotás végső formáját (a
regényíró ugyan nem írja újra, de a színház figyelembe veszi a hatást, reakciókat).
Mise en scéne [miz an szen] = színre hozás vagy jelenetezés
Ez a fogalom a színpadi előadás egészét jelenti, melyet a színpadi előadáselemek (színész
mozgása, térhasználata, világítás, zene, stb.) egysége alkot.

Tanári szempontok, kulcsszavak, fogalmak:

‒ Művészetelméleti, esztétikai alapfogalmak: az esztétika fogalma, tárgya, az esztétikum
lényegi mozzanata, az esztétikai formák sajátosságai, az esztétikum és az emberi lényeg
összefüggései.
‒ Az esztétikai minőségek: a szépség, a fenségesség, a rútság, a borzalmasság, a tragikum, az
elégikusság, a komikum, a humor, az abszurd, a groteszk fogalmai.
‒ A műalkotás értékalakzata, a különböző művészeti ágak sajátosságai.
‒ Az autonóm művészet és a művészetiparok fogalma, típusai.
‒ A színházművészet esztétikai komplexitása, művészeti ágak ötvöződése a színházi
előadásban. A „mise en scène” fogalma. A színpadi előadás elemzésének módszertana.
‒ A befogadás, az élményszerűség és a visszacsatolás kérdései.