Professional Documents
Culture Documents
Esztétika BA sillabusz
a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője
irodalomjegyzékkel
2014-2015-2. félév
BBN-ESZ-101 Bacsó Béla: Bevezetés az esztétikába
Esztétikai tapasztalat ea
Időpont: csütörtök 10:30-12:00
MUK 34.
Olvasni a vizsgára:
2
órán döntünk majd a szövegekről, de biztosan benne lesz Barthes-tól A szöveg öröme
és A szerző halála, Foucault-tól Mi a szerző, Blanchot-tól fejezetek Az irodalmi
térből.
Jegyet szemináriumi dolgozattal lehet szerezni, aktív órai munka a jegyszerzés
előfeltétele.
3
a modern esztétika átalakulása művészetelméletté és művészetfilozófiává:
Winckelmann görögség-felfogása, Diderot és Rousseau színházesztétikája, Lessing
esztétikai nézetei
Kötelező olvasmányok:
Antikvitás
Hésziodosz: Istenek születése 1-115
Ión. Atlantisz, 2000.
Az állam. Atlantisz, 2014, II. könyv, 376 e – III. könyv, 412 c; VI. könyv, 505 a –
511e; VII. könyv, 514 a – 521 b; X. könyv, 595 a – 608 b.
Phaidrosz. Atlantisz, 2005.
További rövid szemelvények a Kratüloszból és a Timaioszból (a szemelvényeket
elektronikus formában tesszük közzé.)
Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp. 1986. 119-123. o.
Arisztotelész: Poétika. Bp. 1997. 2-128. o.
Ajánlott szakirodalom:
Ritoók Zsigmond: „Vágy, költészet megismerés” in: Holmi IV, 1992 május, 656-666
Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk.
Bolonyai Gábor, Hajdú Péter)
E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, 1997.
Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp. 2002.
Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp. 1979.
Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere.
( http://www.btk.ppke.hu/db/00/05/m00001005.html )
Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp. 1983
A. Bäumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában
Az ítélőerő kritikájáig. Ford. V. Horváth Károly, Enciklopédia, Bp., 2002.
N. Elias: A civilizáció folyamata. (részletek) Ford. Berényi Gábor, több kiadás
J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. (részletek) Ford.
Endreffy Zoltán,
több kiadás
4
U. Im Hof: A felvilágosodás Európája. (részletek) Ford. Zalán Péter, Atlantisz, Bp.,
1995
5
Dilthey, Wilhelm: „A hermeneutika keletkezése” [1900]. Fordította Erdélyi Ágnes. In
Uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok. Budapest,
Gondolat, 1974. 469–494. o.
Freud, Sigmund: „A kisérteties” [1919]. Fordította Bókay Antal és Erőss Ferenc. In:
Sigmund Freud Művei IX. Művészeti írások. Filum Kiadó, é.n. 245-282.o.
Források:
Søren Kierkegard: Vagy-vagy. Ford. Dani Tivadar. Az utószót írta Heller Ágnes.
Budapest, Osiris, 1994.
Søren Kierkegard: „Az ismétlés”. Ford. Soós Anita, Gyenge Zoltán”. In Søren
Kierkegard Művei 5. Pécs, Jelenkor, 2014. 5–82. o.
Søren Kierkegard: „Félelem és reszketés. Ford. Soós Anita. In Søren Kierkegard
Művei 5. Pécs, Jelenkor, 2014. 83–187. o.
6
BBN-ESZ-241.03 Nemes Z. Márió- Seregi Tamás: Kortárs
művészetelméletek ea
Időpont: csütörtök 13:30-15:00 MUK 39.
7
Craig Owens: Az allegóriás impulzus: egy posztmodern elmélet felé. In:
Pethő Bertalan (szerk.): A posztmodern. Gondolat, Budapest, 1992,
284–290.
Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A
posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A
posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest,
2002, 538–559.
8. Pszichoanalízis (Seregi Tamás)
Paul Ricoeur: Freud filozófiai interpretációja. In: Bókay Antal – Erős
Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum,
Budapest, 1998, 253–263.
Ernst Gombrich: Freud esztétikája. In: Bókay Antal – Erős Ferenc (szerk.):
Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, 142–
152.
9. Analitikus filozófia és esztétika (Seregi Tamás)
Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő:
Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest,
1997, 15–36.
Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció.
In: Bacsó Béla (szerk.): Kép – fenomén – valóság. Kijárat, Budapest,
1997, 229–241.
Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A
sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003, 41–68.
10. Pragmatizmus (Nemes Zoltán Márió)
Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő:
Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet
újragondolása. Kalligram, Pozsony, 2003, 469–503.
11. Kultúrakutatás (Nemes Zoltán Márió)
Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A
posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A
posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest,
2002, 385–395.
Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon,
1996/4, 484–509.
Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.):
A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, 71–95.
12. Antropológiai esztétika (Nemes Zoltán Márió)
Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az
értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994,
239–267.
Helmuth Plessner: A színész antropológiája, fordította Besze Flóra
(kézirat)
13. Intézmény-elmélet, a művészet szociológiája vagy az esztétika politikája (Seregi
Tamás)
Arthur Danto: „A művészetvilág”. In: Enigma 1994/4, 41–52.
George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, 40–47.
Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya (szerk.): A
háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és
8
az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Budapest – Szeged,
Osiris – Pompeji, 2001, 7–50.
Rutsky, R. L.: High Techné – Art and Technology from the Machine Aesthetic to the
Posthuman, University of Minnesota Press, Minneapolis-London, 1999.
Pfeiffer, K. Ludwig: A mediális és az imaginárius, fordította Kerekes Amália, Magyar
Műhely Kiadó-Ráció Kiadó, 2005.
Nancy, Jean-Luc: Ami a művészetből megmarad. fordította Házas Nikoletta, in:
(Szerk.) Házas Nikoletta: Változó művészetfogalom – Kortárs frankofón
művészetelmélet, Budapest, 2001.
Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban – Művészettörténetek és vizuális
kultúrák, L'Harmattan – MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2011.
Deleuze, Gilles: Francis Bacon – Az érzet logikája, fordította Seregi Tamás,
Atlantisz, 2014.
Fischer-Lichte, Erika: A performativitás esztétikája, fordította Kiss Gabriella, Balassi
Kiadó, Budapest, 2009.
Esposito, Roberto: Bíos – Biopolitics and philosophy, University of Minnesota Press,
2008.
Didi-Huberman, Georges: Ähnlichkeit und Berührung. Archäologie, Anachronismus
und Modernität des Abdrucks, Köln, 1999.
9
BBN-ESZ-251.26 Pintér Tibor: Mozart. A varázsfuvola ea
Időpont: csütörtök 12:00-13:30 MUK 39.
Források:
10
Klassiker, 1985–2004. Magyarul: E. T. A. Hoffmann: Murr kandúr
életszemlélete. Ford. Szabó Ede. A verseket ford. Horváth Péter Pál.
Budapest, Pallas Stúdió – Attraktor Kft., 2000.
11
Robert Louis Stevenson, Bram Stoker stb.) mostanra klasszikussá vált elbeszéléseinek
elemzésével.
Teljesítés feltétele: szemináriumi dolgozat
Források:
A szeminárium során nem csupán Camus ismert regényeit (Közöny, A pestis, A bukás)
olvassuk újra, de első regényét (Boldog halál), egyes novelláit és kisregényeit (A
száműzetés és az ország), esszéit és tanulmányait (Sziszüphosz mítosza, A lázadó
ember), filozófiai feljegyzéseit (Noteszlapok). Emellett kitérünk drámáira (Caligula,
Félreértés), és színpadi adaptációira (Rekviem egy apácáért, Ördögök).
Camus írói portréjának felvázolása és életművének áttekintése során ugyanakkor saját
koráról és kortársairól (Sartre, Malraux, Bernanos) is egy áttekintő képet kaphatunk.
A kurzus teljesítésének feltétele az órákon való aktív jelenlét, valamint egy önálló
prezentáció és műelemzés.
12
BBN-ESZ-261.75 Kovács Ágnes: Amerikai művészet és társadalom
az aranykorban gy
Időpont: hétfő 13:30-15:00 MUK -135.
A 19. századi amerikai művészeti élet – történelmi okok miatt -, alapvetően másként
alakult, mint Európában és másként alakult a műgyűjtés is. A nagy amerikai
műgyűjtemények/múzeumok kialakulásának bemutatása egyben lehetővé teszi a
művészeti élet megismerését is.
A kredit megszerzésének feltétele a kiválasztott téma feldolgozása és bemutatása
kiselőadás formájában. A megjelenés a szemináriumokon kötelező/kivéve igazolt
hiányzás. A témák listáját az első órán beszéljük meg.
13
Walter Benjamin: „Az alkotó mint termelő”. Angelus novus. Magyar Helikon,
Budapest, 1980.
6. A dokumentum
John Grierson: „A dokumentumfilm alapelvei”. In Dokumentumfilm és
valóság. 1964.
John Tagg: The Disciplinary Frame. University of Minnesota Press, 2009, 51-
95. és 179-209.
7. A helyi és a hely nélküli – a préri realizmustól a mágikus realizmusig
(realizmusok a harmincas években)
Jean Clair: Les réalismes entre révolution et réaction (1930-1939). Centre
Georges Pompidou, 1981.
8. A mitikus és a tipikus – a szocialista realizmus
Lukács György: „A művészet és az objektív valóság”, A realizmus problémái.
Athenaeum, 1948.
9. A neorealizmus
André Bazin: „A filmművészet realizmusa és az olasz iskola a felszabadulás
után”. Mi a film? Osiris, Budapest, 2002, 369-397. o.
Film: Vittorio de Sica: Biciklitolvajok
10. A konkrét – az újrealizmus
Pierre Restany: „L’autre face de l’art”. Avec le Nouveau Réalisme, sur l’autre
face de l’art. Éditions Jacqueline Chambon, Paris, 2000. 151-205. o.
11. Az új regény
Roland Barthes: „Objektív irodalom” és „Szószerinti irodalom”
Lucien Goldman: „Felszólalás a Brüsszeli Egyetemi Szabad Fórumon”
Alain Robbe-Grillet: „A holnap regényének egyik útja”
12. A traumatikus
Roland Barthes: „The Reality Effect”, The Rustle of Language, University of
California Press, 1989.
13. A hiperreális és a virtuális
Jean Baudrillard: „A szimulakrum elsőbbsége” – neten megtalálható.
Gilles Deleuze: „Platón és a látszat”, Gond 29-30 (2002).
14
tereket és formákat kell találni? Milyen hagyományokhoz nyúlnak vissza a jelen
művészei? Mi alkotja napjaink színházi kánonját? Az elszigetelten alkotók között
felfedezhető valamilyen tényleges párbeszéd, mennyire figyelik egymás
munkásságát? Mennyiben határozzák meg a színházban felvetett problémák a
mindennapos gondolkodásmódunkat? Vagy ha nincs jelen a színház a reflexív,
elemző gondolkodásban, annak mi az oka? A félév során ilyen és ehhez hasonló
kérdésekre keressük a választ, kortárs színházi alkotók és társulatok, szövegek és
bemutatók elemzésével, magyar- és világszínházi példák segítségével.
15
(poszt)romantikus szerzőségelméletek és önreflexív narratív eljárások (pl.
metalepszis, mise en abyme) vonatkozásában.
Teljesítés feltétele: írásbeli vizsga
Ajánlott szakirodalom:
A kurzus során egy olyan múlthoz térünk vissza, mely az ún. „életfilozófia”
bölcsőjébe enged betekintést. Egy mű, amely majd negyven évig mellőzött volt Hegel
árnyékában, amelyről a kortárs filozófia nem vett tudomást. Szembe megy a
romantikával, kora egyházával és kora politikájával, miközben később olyan elmék
térnek meg hozzá, mint Wagner, Nietzsche, Beckett.
A kurzus főként azoknak ajánlott, akik már valamilyen filozófiai stúdiumot
elvégeztek a romantikakorából és nem idegen számukra Kant filozófiája.
16
BBN-ESZ-281.73 Somlyó Bálint: Esztétika és filozófiai antropológia
ea
Időpont: csütörtök 10:30-12:00 MUK 39.
17
BBN-ESZ-401.23 Pálfalusi Zsolt: A cenzúra története a XX.
században ea
Időpont: hétfő 18:00-19:30 MUK 39.
A kurzus folyamán körbejárjuk azt a kérdést, miben áll a cenzúra fogalma, mik a
kritériumai, politikai, vallási vagy morális feltételei. Megismerkedünk néhány fontos
művészettörténeti eseménnyel, melyek a XX. században a cenzúra példájának
tekinthetők.
18
George Dickie: A művészet definiálása, fordította Kőműves Sándor, in: Szkholion
2007/2, 40-47.
Donna J. Haraway: Kiborg kiátvány: tudomány, technika és szocialista feminizmus az
1980-as években, fordította Kovács Ágnes, Replika 2005/november, 107-139.
Bárány Tibor: Magasművészet és tömegkultúra: a nem létező értékkülönbség
nyomában, in: Bárány Tibor: A művészet hétköznapjai, Műút-könyvek, Miskolc,
2014, 62-82.
Figyelem! Ezeket a gyakorlati órákat csak azok vegyék fel, akik a pénteki órákon
valóban részt tudnak venni, mert ezek megszervezése nagy munkába kerül. A két
program „átjárható” lesz, azaz, attól függ, hogy mely kiállítás kurátorával tudok
időpontot egyeztetni. A kreditek megszerzéséhez öt esszé leadása szükséges,
minimum egy-két oldalas terjedelemben, amely bemutatja a látott kiállításokat és
vagy a galériákat.
19
E. K. Chambers: The Mediaeval Stage. Oxford University Press, London, 1. kötet,
1903.
Friedrich Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus. (fordította
Kertész Imre) Európa, Budapest, 1986.
A. J. Gurevics: A középkori ember világképe. (fordította Előd Nóra) Kossuth,
Budapest, 1974.
Rotterdami Erasmus: A balgaság dicsérete. (fordította Kardos Tibor) Európa,
Budapest, 1987.
Ian Kott: The bottom translation. Marlowe and Shakespeare and the carnival tradition.
Northwestern University Press, Evanston, 1987.
J. G. Frazer: Az aranyág. (fordította Bodrogi Tibor és Bónis György) Gondolat,
Budapest, 1965.
Joachim Ritter: A nevetésről. In: Szubjektivitás. (fordította Papp Zoltán) Atlantisz,
Budapest, 2007. 29-56. o.
Szilágyi Ákos: Halálbarokk. Palatinus, Budapest, 2007.
Szilárd Léna: A karneválelmélet Vjacseszlav Ivanovtól Mihail Bahtyinig.
Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
Victor Turner: A rituális folyamat: struktúra és antistruktúra: a Rochesteri Egyetemen
(Rochester, New York) 1966-ban tartott Lewis Henry Morgan-előadások. (fordította
Orosz István) Osiris, Budapest, 2002.
Enid Welsford: The Fool: His Social and Literary History. Peter Smith, Gloucester,
1966.
Rabelais, Shakespeare és Dosztojevszkij művei
A kurzus célja: két kérdés speciális tematizálása. Az egyik a modern film stilizációs
eszközeinek kitágításáról szól, amennyiben rendezőink figyelme olyan speciális
művek irányába fordul, melyek olyan színpadi művek, ahol a filmművészet lényegét
adó akciók csupán az ürügyét vagy vázát adják a zenei kifejezésnek. A másik kérdés,
hogy az ilyenfajta stilizáció mennyiben előzménye a később realizálódó posztmodern
film bizonyos törekvéseinek.
20
7. Egy későbbi előadás, szintén a TV-ből
8. A Don Giovanni. Történet, szereplők, helyszínek
9.Elemzés
10.Egy előadás? Értelmezési lehetőségek
11. Egy későbbi Don Giovanni film
12. Összefoglalás a kérdésink felülvizsgálata
21