20.

Tétel
A. Kiemelkedő művészek és híres műalkotások elemzésével ismertesse a neodadaizmus és pop-
art művészetét! Említse meg a XX. század végének fontosabb mozgalmait (például
minimalizmus, hiperrealizmus)!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér ‒ a korszak művészetének
jellemző törekvései, műfajai, stílusjegyei ‒ a legjelentősebb művészek és híres műalkotások ‒ a
korszak művészetének magyar vonatkozásai
történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér
A II. világháború befejezésével Európa elvesztette politikai jelentőségét. A szuperhatalmak
atomfegyverekkel is rendelkeztek. Egyre fokozódó vetélkedés elvezetett a „hidegháborúhoz”. A 20.
század második felének művészeti irányzatai javarészt az Egyesült Államokban alakultak ki. A század
végére a művészetek világa teljesen nyitott lett mindenféle új gondolat és nyersanyag felé.
a korszak művészetének jellemző törekvései, műfajai, stílusjegyei
neodadaizmus:
Az ötvenes években megjelenő neodadaizmusba értelmezéstől függően több irányzat, illetve műfaj
tartozik: "kombinált kép", funk art, pop art, új realizmus, fluxus. Mindezek az irányzatok a
mindennapi élet és a mindennapi kultúra felhasználásával a "totális művészet" megvalósítására
törekedtek, vagyis a művészet és az élet között húzódó határvonalak eltörlésére.
a XX. század végének fontosabb mozgalmait (például minimalizmus, hiperrealizmus:
Absztrakt expresszionizmus: Célja a művész lelki-, hangulati állapota, tudat alatti képzetei
közvetlen, drámai kifejezése. A hagyományos kompozíció feloldása, az ábrázolás száműzése. Nem
egységes mozgalom. Fő irányzatai:- 1) akciófestészet (Pollock, de Kooning, Kline), - 2) „color field
painting” (Rothko, Still, Newmann), „hűvös irány” - 3) meditatív irány, keleti kalligráfia hatása
(Tobey, Gottlieb)
pl.: Jackson POLLOCK: Autumn Rhythm
Op-Art: Az átlagos geometriai és matematikai törvények hatnak, s lehetővé teszik, hogy optikai
hatásuk révén a mozgás és a vibrálás érzetét keltsék.
pl.: Victor VASARELY- vega lep
Hiperrealizmus: A valóság apró részleteit is hűen vagy akár felnagyítva
ábrázoló képzőművészeti irányzat. Az elnevezés arra utal, hogy ennyire részletesen a valóságban talán
nem is lehet látni az ábrázolt tárgyat.
pl.: Duana HANSON: Supermarket Lady, 1970
Minimalizmus/ minimal art: Több modern művészeti irányzat (zenei, építészeti, formatervezési,
egyéb) összefoglaló neve. Mindegyik művészeti ágban közös jellemzője, hogy az alkotók a lehető
legkevesebb eszköz és anyaghasználattal igyekeznek műalkotásaikat létrehozni. A formák és a színek
letisztultak, egyszerűek, amiből a stílusirányzat neve is ered.
pl.: DONALD JUDD:„stacked”-szobrok, a falra felszerelt elemi ismétlődések darabjai
videóművészet: Nam June Paik: - első olyan művész, aki a komputer és a videó összekapcsolásával
kísérletezett - technikai eszközök lassan teljesen háttérbe fogják szorítani a festészetet és az egyéb
hagyományos médiumokat
pop-art művészete:
A pop-art anyagai a popkultúra termékeiből merít. Ezek az anyagok, amelyek a mindennapi életben is
nagy szerepet játszanak: az utca, a lakás tárgyai, plakátok, képregények, zászlók, hirdetések, jelszavak
stb. A pop-art technikája széles: valóságos tárgyakat vesz át változtatás nélkül, újra előállítja a pontos
másukat. A tárgyat tiszta színekkel, világos viszonyrendszerben festi. A pop-art alapmagatartása
hangos, sokszor brutális tiltakozás a modern társadalom elidegenedettsége, a közhelyek uralma, az
elcsépelt művészi formák ellen.
pl.: Andy Warhol: A vásznakat pontosan úgy helyezte el, ahogy egy szupermarketben szoktak
sorakozni a konzervek. Andy Warhol az áruházakra úgy tekintett, mint önálló múzeumokra, és
alkotásaival megpróbálta elmosni a szépművészet és kereskedelem művészete közötti éles
határvonalat. pl.: Campbell Soup
pl.: Roy LICHTENSTEIN: Hopeless, Claes OLDENBURG: Óriáshamburger
B. Ismertesse a fontosabb kortárs fotóművészeti irányzatokat! (A megrendezett fotográfia, a
képzőművészeti fotóhasználat, a modern tájszemlélet, az identitáskeresés, a performansz, a
storytelling-fotó.) Mi a fényképész jogi helyzete az eredetik és a másolatok tekintetében?
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ a megrendezett fotográfia fogalma ‒ modern tájszemlélet ‒ identitáskeresés
‒ performansz ‒ a „Storytelling” fogalma ‒ a digitális fényképezőgépek csoportosítása ‒ egy
képfeldolgozó program főbb funkciói ‒ a fényképész jogi helyzete az eredetik és a másolatok
tekintetében
Képzőművészeti fotóhasználat: A konceptuális művészet. szakít a művészi kommunikáció
hagyományos tárgyias formáival, és a gondolati tényezőket helyezi előtérbe. A fotó helyettesíti a
műtárgyat. „elanyagtalanította” a műtárgyat: a koncept, az ötlet, a koncepció (elképzelés)
elsődlegességét hirdette a megvalósítással szemben.
pl.: Sophie Calle (1953) Francia: Szálloda-sorozat, Calle három hétre elszegődik szobalánynak.
Modern tájszemlélet: Hangsúly: az egyéni perspektíva, főleg táj és épületfotó, téma: ipari, építészet,
technikai tökéletesség jellemzi, a képek nem próbálnak ránk hatni érzelmi alapon, egyértelmű,
tárgyias, nagy jelentéstartalom. Kifejezetten kiállításra készülő képek. Valóságélmény jellemzi,
hatalmas méret.
pl.: A düsseldorfi iskola művészek csoportja, Berndt & Hilla Becher, Gursky - Rajna II
Identitáskeresés: A személyes fotó azokra a történésekre koncentrál, amik szintén megvannak
minden családban, kapcsolatban, de képi megjelenítésük tabunak számít, és tipikusan „amiről nem
beszélünk” pillanatok (szomorúság, vita, szenvedély, betegség), valamint mindennapi nem-történések
(alvás, telefonálás, kávéfőzés, unalom): - „amikor a fotós témája saját maga” - „különböző módokon
magyarázom el magam” - ahogy szerintem látnak engem, ahogy mások nézhetnek rám
pl.: Rineke Dijkstra, Nan Goldin :híres munkája, a Szexuális Függőség Balladája -Ebben az albumban
pillanatképeken ábrázolja a kábítószer-használat erőszakos, agresszív pillanatait.
Performansz: A ~ szó angolul előadást jelent, és tágabb értelemben előadó-művészeti műfajokra
(zene, tánc, színház) vonatkozik. Mint külön vizuális művészeti műfaj a 70-es évek elején alakult ki.
Fő jellemzője, hogy a művész (performer) általában saját testét, ill. személyiségét s annak közvetlen
környezetét használja témaként és kifejezési eszközként, művét pedig "élőben" mutatja be.
Megrendezett fotográfia: A fotós, mint rendező megtervezte a témákat, összeállította a jelenetet,
tudomást se véve a fényképészet hagyományos feladatáról – a világ külső megjelenésében rejlő
jelentés felfedezéséről.
Storytelling-fotó: - egyértelmű hivatkozás mesékre, mítoszokra vagy legendákra, tündérmesék
megteremtése, apokrif események, modern mítoszok --> amely részei a kollektív tudatunknak,
ismerjük őket (kollektív: közös, együttes) mindenki számára ismert - új értelmezésekben jelenhetnek
meg ezek a (sokszor elferdített vagy nyitva hagyott) történetek, amelyek meghatározóak -
megrendezett, stage fotó.
pl.: Gregory Crewdson
a digitális fényképezőgépek csoportosítása:
A kompakt gép, A „bridge” gép, A dSLR fényképezőgép, MILC gép, szuperzoom, Nagyszenzoros
zsebgépek, Csúcskategóriás kompaktok, A középformátumú gépek, Strapafényképezőgépek
egy képfeldolgozó program főbb funkciói:
Különböző képfeldolgozó programok segítségével módosítani tudjuk a képek nagyságát, színét,
felbontását, színmélységét, a fényerősséget. Retusálásra alkalmas eszközök.
Mi a fényképész jogi helyzete az eredetik és a másolatok tekintetében?
A szerzőt megillető jogok: személyhez fűződő jogok illetve vagyoni jogok. A szerző személyhez
fűződő jogai körében: nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt),
kérheti szerzőként nevének feltüntetését. A szerzői alkotás: - irodalmi mű - zenei mű - filmalkotás -
szobor - festmény - fénykép - számítógépes programok - építészeti terv - tervezőművészi alkotás -
térkép A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek
lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig. A szerzői jogi oltalom a szerzői
alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem
megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem
a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a
szabadalmak feladata –, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mickey
egeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor,
ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival. A szerzői jogi
oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő
kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a
kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a
szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a
jogtulajdonos nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak
használatában megakadályozhasson. A szerzői jog védelmi idejének eredeti célja az, hogy a mű
alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehetőségei szerint haszonhoz
juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása közkinccsé válik, és így az egyetemes emberi tudást
gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése. A védelmi idő
lejártával sem szűnnek meg a személyhez fűződő jogok (például senki nem állíthatja ma, hogy ő írta
Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című költeményét.) A védelmi idő tartama országonként eltérhet, ám a
legtöbb ország a Berni Uniós Egyezmény alapján állapítja meg ezen időtartamot. Magyarországon ez
egységesen a szerző halálától (vagy több szerző esetén az utoljára elhunyt szerző halálától) számított
70 év. A szerzői jog az egyéni jellegű, eredeti, kreatív alkotási folyamat eredményeképp létrejött
(zenei, művészeti vagy tudományos) mű fizikai létrehozásával jön létre. Védi emellett a szerzői jog az
előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, rádió- és televízió-szervezetek, filmelőállítók és adatbázis-
készítők az előző feltételeknek megfelelő alkotásait is. A szerző: - nyilatkozhat művének
nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt), - kérheti szerzőként nevének feltüntetését, -
jogosult művének megcsonkítását vagy számára hátrányos alkalmazását megtiltani, - jogosult
művének anyagi vagy nem anyagi felhasználásához (többek között: többszörözés, előadás, terjesztés,
átdolgozás), vagy annak felhasználási szerződéssel való engedélyezéséhez.
C. Magyarázza meg a felületi és a vonali CCD-k közti különbséget, mutassa be a szkennerek
működési elvét és a digitális hátfalakat! Sorolja fel a digitális kép megjelenítésének eszközeit és
részletezze működési elvüket (monitorok, nyomtatók és levilágító berendezések)!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ a felületi és a vonali CCD ‒ szkennerek, digitális hátfalak, monitorok,
nyomtatók
a felületi és a vonali CCD
A fényt elektronikus jelekké alakító eszköz. A felületi CCD képrögzítés egy pillanat alatt zajlik.
A vonali CCD síkágyas lapszkennerekben a bayer szűrő három sorban
szkennerek működési elve:
Az olvasófejet a léptetőmotor bordásszíj segítségével mozgatja fémsíneken az üveglap alatt. A
fejegység fénycsöve alulról megvilágítja a beolvasandó anyagot, majd a visszavert fényt a tükör (vagy
tükrök) segítségével egy lencsén keresztül (amely a kép kicsinyítését végzi) a szkenner belsejében
található, fix pontra rögzített CCD érzékelőre fókuszálja; majd az érzékelő digitális képpé alakítja a
beérkező fényt.
digitális hátfalak: (a hagyományos középformátumú gépekhez) • Scan hátfal: 400Mp, vaku, nem csak
álló tárgyak • Multi Shot: 4 felvétel különböző színszűrőkkel, lehet vaku • Big Shot: 16 felvétel
• One Shot: mozgó téma is lehet
a digitális kép megjelenítésének eszközeit és részletezze működési elvüket (monitorok,
nyomtatók és levilágító berendezések
monitorok: A számítógép folyamatosan küld jeleket a videoadapternek, hogy milyen karaktert, képet,
vagy grafikát kell megjeleníteni. Az adapter átfordítja ezt olyan pixelekké, melyek segítségével a
monitor meg tudja jeleníteni a képet. Crt, LCD/TFT, PDP
nyomtatók: Egy olyan hardver, kimeneti periféria, mely arra használható, hogy a digitális adatokat
megjelenítse látható formában, általában papíron. Tintasugaras, Lézernyomtató szelénhengert
elektromosan töltötté teszünk Termo nyomtatás: hőérzékeny papír, 3d nyomtatók
levilágító berendezések:
A nyomdai levilágítók alkalmazása a másolóeredetik készítésekor akkor szükséges, amikor olyan
finom felbontású képeket kell visszaadni, amilyenre már a nyomtatók nem képesek. A finom felbontás
nem csak a jó képvisszaadást teszi lehetővé, hanem a betűk, vékony vonalak jó minőségű
megjelenítését is.
Síkágyas levilágítók: A síkágyas levilágító olyan levilágító, amely a síkban elhelyezett filmre,
lemezre világít le.
Doblevilágítók: A levilágítás elve a hagyományos dobszkennerektől kölcsönzött.
D. Beszéljen a baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályok, higiéniai előírások
betartásának fontosságáról!
A baleset, - munka, - tűzvédelmi szabályok betartásának fontossága témakör a 11500-12 munkahelyi
egészség és biztonság tananyagmodulban megtalálható.
A környezetvédelem jelentősége
1. A gazdaság és a környezet kapcsolata egyidős az emberiséggel.
Minden gazdaság célja: a gazdasági növekedés megvalósítása, ami a környezet állapotára igen
gyakran kedvezőtlen hatást gyakorol. pl. több autó → több üzemanyag → levegőkárosodás, olajcsere
→ környezetkárosítás.
2. Ezt felismerve az Országgyűlés az 1995-ben a környezetvédelmének általános szabályairól
alkotott törvényt (az 53.számú törvény).
A törvény célja
 az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása,
 a környezet egészének és elemeinek védelme,
 valamint a fenntartható fejlődés biztosítása.

3. Ma már tudjuk, hogy a környezetszennyezése nemcsak a közvetlen lakóhelyünket veszélyezteti,

hanem az emberi faj létfeltételeit is alapjaiban megingathatják. Pl. globális környezeti problémák
(ivóvízkészlet, a Föld felmelegedése).
A környezetszennyezés következményei megjelennek
 társadalmi problémáként,
 környezeti problémaként,
 ökológiai problémaként.

4. A környezetvédelem jelentőségét az Európai Parlament is felismerte. Az Uniós költségvetés 30%-

át a környezetvédelemre fordítják.
 5. Magyarországon a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) rövid, közép és hosszú távon
fogalmazza meg a feladatokat.

6. A környezetvédelem módszerei
 aktív módszer: csökkentik vagy megakadályozzák a környezetszennyező anyagok kibocsátását
(hulladékmentes vagy takarékos technológia, szűrőberendezés)
 passzív módszer: a kibocsátott szennyező anyagok nem léphetik túl az előírt mértéket (sajnos
a kibocsátás ettől nem csökken)
A környezettudatos vállalkozás
A vállalkozások tevékenységének minden elemében jelen kell lennie a tudatos környezetvédelemnek.
Pl. áruszállító eszközök, csomagolás, tájékoztatás, veszélyes anyagok szakszerű használata, stb
A fotográfus és fotótermék-kereskedő szerepe a környezetvédelemben
A fotográfus és fotótermék-kereskedőtevékenység lehetőségei a környezetvédelem területén:
1. A hulladékgazdálkodás
2. A csomagolás
3. A marketing – reklám terület

A hulladékgazdálkodás
A hulladék fogalma
Olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható anyag, amely a tulajdonosa számára
értéktelen, ezért meg kíván szabadulni tőle.
A hulladékok csoportosítása
A) Halmazállapotuk szerint
 szilárd halmazállapotúak: fém, műanyag, papír,
 folyékony halmazállapotúak: oldószerek,
 iszapszerűek: festékiszap, szennyvíziszap,
 gázneműek: freon.

B) Keletkezési helyük szerint

Termelési hulladék
Jellemzői:
 rendszeresen keletkeznek,
 viszonylag nagy tömegben koncentráltan keletkezik,
 összetételük homogén,
 újrafeldolgozásuk lehetséges.

Települési, más néven kommunális hulladékot, amely a háztartásokból, intézményekből, piacokról

gyűjthető össze.
Jellemzői:
 elszórtan keletkeznek,
 összegyűjtéséről gondoskodni kell (köztisztasági hivatal feladata),
 összetételük heterogén,
 mennyiségük évszakonként és helyenként jelentősen változik.

Speciális hulladékamelyek a szakmában is keletkeznek.

C) A környezeti kockázat nagysága szerint

 nem veszélyes,
 veszélyes, tehát különleges kezelést igénylő hulladék pl. elemek, akkumulátorok, stb.

A veszélyes hulladék meghatározása

Az a hulladék, ami anyaga, eredete, vagy koncentrációja miatt közvetlenül, vagy közvetve káros hatást
fejthet ki az emberre vagy a környezetre.
A keletkezett hulladékot kezelni kell.
A hulladékgazdálkodás
A hulladékgazdálkodás alapelvei
1, A hulladékképződés megelőzése
2, Hasznosítás és a hulladék újra felhasználása
3, A hulladék biztonságos ártalmatlanítása

A hulladékképződés megelőzése
1. A képződő hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
Pl. a hosszú élettartalmú, javítható termékek gyártása.
2. Olyan nyersanyagok használata, amelyek újra feldolgozhatóak és hasznosíthatóak új
termékekben.
3. A környezetre veszélyes anyagok helyettesítése környezetbarát anyagokkal.
4. A környezetbarát termékek és a kevesebb csomagolást igénylő termékek előállítása és
fogyasztása.

Hasznosítás és a hulladék újra felhasználása

A hasznosítás alkalmazásával csökken
 a lerakandó vagy elégetendő hulladék mennyisége,
 a kitermelt természeti erőforrások mennyisége,
 a természeti erőforrások kitermeléséhez, átalakításához kapcsolódó szennyezés mennyisége.

A hasznosítás módjai
 újrahasználattal pl. betétdíjas üvegek visszaváltása,
 újrafeldolgozással: amikor a hulladékot ténylegesen átalakítják, és más termék születik belőle
pl. üvegekből → üvegcserép.

A fentiek megvalósulásához szükség van a szelektív hulladékgyűjtésre.

Környezetvédelmi termékdíj bevezetése
1995-ös 56. törvény rendelkezik erről.
Minden olyan termék után kötelező fizetni, ami az átlagosnál jobban veszélyezteti a környezetet.
Befizetését a Nav ellenőrzi.
A környezetvédelmi termékcímke 50 %-os kedvezményt von maga után, de ennek megkapásához,
komoly előfeltételeknek kell megfelelni.