Záróvizsga tételek 2023

13. tétel
A) A NEGYVENES- ÖTVENES ÉVEK MŰVÉSZETE AMERIKÁBAN ÉS
EURÓPÁBAN
• amerikai lírai absztrakció
• gesztusfestészet
• színmezőfestészet
• tasizmus
• informel
• op art
Amerikai lírai absztrakció
A lírai absztrakció a szigorú, hűvös, geometrikus absztrakcióval ellentétben az egyéni
hangvételre, az organikus alakításra, alaktalan képződmények vagy a természeti törvények
absztraháló geometrikus, lírai kompozíciók létrehozására törekszik. Az absztrakt
expresszionizmus elnevezést is használják erre az irányzatra, különösen, amikor a kifejezőerőt
hangsúlyozzák.
Gyakran használt jellegzetes technikák:
- Csurgatásos festés (drip painting)
Az absztrakt expresszionizmus jellegzetes technikája, amikor az alkotó tudatkontroll nélkül,
az önkifejezés érdekében nem ecsettel viszi fel, hanem közvetlenül a vászonra csurgatja a
festéket. Így a képfelület az egymásra csurgatott-folyatott anyagfelületek zaklatott,
megbolygatott, plasztikus hatású textúrájaként alakul ki.
- Automatikus („önműködő”) írás
A szubjektív absztrakció gyakori alkotómódszere. A fogalom André Breton francia
szürrealista művésztől származik. A freudi pszichoanalízis alapján feltételezte, hogy a
művészetben a tudatalatti közvetlen, spontán kivetítésével nagyfokú esztétikai szabadság
valósítható meg. Az automatikus írás segítségével a művész mindenfajta gátlás, esztétikai és
etikai követelmények és következmények nélkül tárhatja fel tudatának rejtett tartalmait. Ez az
alkotói technika 1945 után került át az amerikai absztrakt expresszionizmus szemléletébe.

Absztrakció
Absztrakció. Az absztrakció (elvonatkoztatás) minden művészi munka elengedhetetlen
velejárója. Első foka a mondanivaló érzékeltetésére a megfelelő jelenség, a téma kiválasztása
a valóság végtelen gazdagságából. A második fokán a művész kiemeli a művészi tartalom
kifejezésére alkalmas vonásokat a jelenség egyedi tulajdonságaiból. A művészi absztrakció
mértéke különböző lehet, aszerint, hogy az alkotó mennyit rögzít a jelenség érzéki
teljességéből. Az absztrakt művészet az emberiség azon korszakaiban jelentkezik, amikor a
valóság összefüggései még, vagy már olyan bonyolultak, hogy az érthetetlen, összefüggésüket
vesztett jelenségektől elidegenedve a művész jelekkel, illetve jelrendszerrel idézi meg a
mögöttes valóságot. Például az ősi művészet több korszakában, a görög művészetben
(geometrikus stílus), a népvándorlás kori, a korai keresztény művészetben, az iszlám
művészetben stb. Az absztrakt művészet lehet mágikus, vallásos, misztikus és racionális
indítékú. Az előbbiek miatt nem szerencsés az absztrakt művészet elnevezés, mert nem takarja
pontosan azt, mit is értenek alatta. Ezért szokták nonfiguratív (nem alakos, nem figuratív),
tárgy nélküli, konkrét vagy abszolút művészetnek is nevezni. Az absztrakt művészet a
természetelvű irányokkal szembe helyezkedő festészeti és szobrászati törekvés. Módszere a
tárgyszerű valóságtól való elvonatkoztatás. A tér, a formák, a színek, a vonalak és a felületek a
maguk tisztaságában jelennek meg anélkül, hogy a világ látható jelenségeire tényszeűen,
konkrétan utalnának. Az absztrakt művészet a vizuális elemek önmagukban rejlő szellemi
tartalmára, lelki vonatkozásaira épít.

Gesztus festészet (action painting, 1940-)

- az absztrakt expresszionizmus egyik festészeti technikája és iránya az 1940-es évektől
- Az Amerikai Egyesült Államokból indult ez a festészeti irányzat, mely ősének
a szürrealisták automatikus írását tekintette
- E szemlélet szerint a festő kézmozdulatait spontán belső érzékenysége, indulatai
diktálják, az így keletkezett képek drámai töltéssel bírhatnak, láthatóvá téve a festmény
keletkezésének folyamatát.
- A gesztusfestészet legjelentősebb képviselője Jackson Pollock.
- Ezen irányzatnak számos európai követője lett, köztük Jean Raine (1927-
1986) francia, Kokas Ignác, Nádler István, Orbán Attila magyar festők.
- A gesztusfestészet számos festőművész egy-egy életszakaszában fontos szerepet játszik
napjainkig, művészettörténeti jelentősége meghatározó.
- Példák:
- Jackson Pollock – Szemek a hőségben (1946)
- Franz Kline – New York (1953)
- Hans Hartung – Cím nélkül; Zen 49 (német művészcsoport), 1954

Informel
- Az absztrakt impresszionista festészet európai elnevezése (informel=forma nélküli,
formatagadó). Másutt a tasizmussal azonosítják. Amerikából indult a 2. vh. után.

- Jelentése: forma nélküli lírai festészet. Az informel az amerikai action painting

megfelelője.

- A mozgalom a be nem fejezett, nyitott mű elméletét hirdeti.

- Európában egy 1945-ben rendezett kiállításon használták először ezt a kifejezést. A

szubjektum indulati megnyilvánulását tartotta lényegesnek. Az informel szó a
megszokott formai alakítást tagadó alkotói magatartásra utal.
 - Leginkább a faktúra (=a felhasznált anyag felületén érzékelhető művészi alakítás).
érdekli, nem a kompozíció vagy a jelentés, ezért nem törekszik felismerhető formákra.
Tulajdonképpen gyűjtőfogalom az absztrakt lírai festészet ágainak összefogására.

- Legjelentősebb európai művésze Hans Hartung volt. Vannak olyan csoportok, amelyek
speciális problémákkal foglalkoznak. Ilyenek például a kromatikus absztrakció festői
(pl. Mark Rothko) akik kizárólag a színnel, mint a legfontosabb kompozíciós eszközzel
dolgoznak.

- formátlan művészet VAGY art autre (másfajta festészet)

- Michel Tapié párizsi kritikus használja először a kifejezést
- “spontán szabadságigény”, a hagyományos képszerkesztési elvek és a figurális
ábrázolás iránti ellenszenv
- II. világháborút követően az új európai absztrakt festészete
- a képkeret nem ablak, amin keresztül a világot látjuk
- szokatlan módon felhasznált anyagok
- szürrealista automatikus írás módszere és Európán kívüli vallások, gondolkodási
rendszerek hatnak rá
- témája: a második világháborút túlélt ember belső, lelki valósága
- a festővásznat e megtépázott lélek finom rezdüléseinek közvetlen színterévé tették
- elindítói:
• Jean Fautrier megrázó, a háború szörnyűségeire utaló, Túszok címet viselő,
"megkínzott fejekből" álló sorozatának kiállítását
• Wols munkássága
• Jean Dubuffet (elmebeteget művészetét tanulmányozó)

- példa:
- Jean Fautrier - Egy túsz feje I – 1943 - sorozat része, melyhez szobor is készült
- több rétegnyi masszív festék
- Wols - 1945 - olaj, vászon – NewYork
- Jean Dubuffet - Arab lábnyomaival – 1948 - börtönrajzok inspirálják
- art brut mozgalom
- jelentős alakja

Tasizmus (=foltfestészet; 1950-)

- Az 1950-es évek jellegzetes francia irányzata. Az érzelmi expresszionizmus és a
pszichikai automatizmus elvét felhasználva csurgatott, kapart festékfoltok
egybemosásával, részben az indulatok kivetítése révén hoz létre festményt.

- Szoros összefüggésben van a gesztusfestészettel és a kalligráfiával.

- A technika lényege, hogy az „automatikusan” kezdődő festést a munkafolyamat alatt

kontrol, ellenőrzés alá veszi a művész, és tudatosan fejleszti tovább a képet.
 - Jól megkülönböztethető az „akciófestészet” vonalas technikájától. Jean Paul Riopelle,
Cobra-csoport, Georges Mathieu.

- A hatvanas évek magyaroszági művészetében Molnár Sándor, Bak Imre, Nádler István,
Hortobágyi Endre, Keserű Ilona festészete kapcsolódik a tasizmus esztétikájához.

- 1950-es évekbe indult francia irányzat

- foltfestészet
- érzelmi expresszionizmus és a pszichikai automatizmus
- két világháború közötti expresszionizmushoz és szürrealizmushoz nyúlt vissza
- gesztusfestészettel és a kalligráfiával rokon jelenség
- különbség: festés később konroll alá kerül és a kép befejezése tudatos
fejlesztés eredménye
- jellegzetes színhasználat
- festéket foltszerűen rakták, mintegy csöpögtették a vászonra
- művész belső világából származó ritmikus lüktetés + a festék anyaga
- Wols, Pollock, Mark Tobey
- Magyarországon: Hantai Simon
- Jackson Pollock
• No 32
• 1950
• monokróm, csurgatásos technika

Színmezőfestészet
- közel áll a geometrikus absztrakcióhoz = kontúrokkal határolt egyszínű mezők töltik ki
a vásznakat
- formáikban az amerikai táj hagyományai tükröződnek
- példa:
- Barnett Newman - Vir heroicus sublimus ~ Man, heroic, sublime 1951
- Mark Rothko - piros, fehér, barna 1957
- Clyfford Steel – 1961 - nagyméretű, monokróm munkák, kevésbé akciódúsak

Op-Art- Optikai művészet

- XX. századi irányzat, absztrakt expresszionizmussal párhuzamosan fejlődött
- az ember térérzetének és térszemléletének alakítását, a festészet, plasztika és építészet
eszközeivel = konstruktivista alapok
- illuzionista irányzat
- a vonalrendszert, az alapvető mértani alakzatokat: négyzetet, kört, háromszöget használ,
terv szerint osztja be
- mechanikus pontosságúak
 - iparművészeti és díszítőművészeti célokra is készültek ilyen alkotások ruhaminták,
falfelületek
- kinatikus op art: fényforrásként vagy fényvisszaverőként használt mozgó formák
optikai játékára építi műteremtését = Victor Vasarely, Bridget Riley, Yaacov Agam
- Vasarely: vizuális csapdákkal tarkított egyéni stílus = témája: modern építészet újfajta
dekorációs lehetőségei = erőteljesen lüktető sík- és térkompozícióik pl.: győri Nemzeti
Színház oldalhomlokzatai

B) 20. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁTÓL A KÉSŐMODERN MŰVÉSZETRŐL

VALÓ ESZTÉTIKAI, FILOZOFIKUS DISKURZUS

POSZTMODERN LÉT:
- jelenkorunk posztmodern = nehéz róla objektíven vélekedni
- posztmodern: modern és koramodern művészet utáni időszak
- történelem:
• 1963: Amerikában meggyilkolják Kennedy-t = az ország rádöbben, hogy a
• társadalom peremén ismeretlen erők működnek
• a hatvanas, hetvenes évek terrorcsoportjai = valamilyen megoldatlan kérdésre reagálnak
• beat- és hippimozgalmak, és párizsi diáklázadások
- a fogyasztói társadalommal együtt jelenik meg = erősödik a kulturipar és a művészet
fogyasztása
- az információcsere és a tudás határozza meg = a polgárokat is számokkal határozzák
meg (személyi igazolvány, TAJ, adószám stb)
- átalakul az emberi tér = a világ bármely pontján tarthatunk kapcsolatot az emberekkel
- a posztmodernisták elfogadják a káoszt = megváltozik a művészet: fogasztói
társadalmat kritizálja
- elkülönül a magas és tömegművészet
- a posztmodern ember a szórakozást keresi = nem akar gondolkozni a műveken (se idő,
se kedv)
- a mai posztmodern alkotások már vegyítik a magas és populáris művészetet (egyszerre
szórakoztató, mégis egyéni kifejező alkotások)
- az alkotók a művészettel valami új, varázslatos élményt akarnak átadni

- transzcendensen teljes világ

- a fogyasztás mögött valószínűleg szorongás rejlik

későmodern művészet heterogenitása:

- a művész személye is meghatározatlanná válik = újabb művészet vége koncepciók
jelennek meg
- műalkotás mindent kifordít, átcserél, bizonytalanná tesz
 - Játékos ember- homo ludens: ismert dolgokat megtalálja, kiválogatja, kombinálja = új,
játékos stílus
- jellemző a műfaji sokszínűség: a kollázsok, montázsokon túl, az installációk, land-art,
body- art, vizuális zene, fényfestés
- értelmetlen és értelmezhetetlen műalkotások születnek = mindenki lehet művész, aki
alkot valamit
HAPPENING:
- szó szerint történést jelent
- az ’50-es évek végén alakul ki
- előzményei: dada, pop art, environment
- időben zajló, összefüggő cselekmény nélküli eseménysor, amely magába foglalja a
véletlen és megtervezett mozzanatokat, a művészeti antikvitást és a közönség bevonását
- Wolf Vostell: a Pop- Art cselekvéssel való feltöltése
- a környezetszobrászat aktív vetülete
három válfaj:
• amerikai = Allan Kaprow (játékos, kritikátlan szemlélet)
• német =Wolf Vostell (agresszív politikai provokáció)
• francia = Jean-Jacques Lebel (rituális, szürreális, célja az élet megváltoztatása)
- művészet és a művészetből hagyományosan kirekesztett területek közötti határ eltörlése
- vonzalom a véletlen és a rendetlenség iránt

- Kaprow (amerikai happening vezéralakja!)

- Parádé Southamptonban
- játékos = nézői aktivitás

- Kaprow
- GAS happening 1966 New York

mail art:
- postai művészet vagy „Correspondence Art”
- 1960-as években jelentős
- Ben Vautier- 2 oldalt más cím „A postás választása”
- Ray Johnson meghatározó alakja

- Vostell
- YOU
- 1964 Long Island
- 30-40 performer extrém szituációkban: gázmaszkot viselve, füstbombákat dobálva
 - Jean Jacques Lebel
- rituális és szürreális francia happening
- az élet megváltoztatása a cél!
- 1968: Párizsi diáklázadást happeningnek tekinti

EVENT:
- esemény, a happening alfaja = kevésbé monumentális
- George Brecht dolgozza ki = minimalista, de produktívabb!
- erősebben hangsúlyozza az esemény reális voltát

- 1966 ELSŐ MAGYAR HAPPENING:

- Altorjay Gábor és Szentjóby Tamás
- In memoriam Batu Kan- Az ebéd

FLUXUS:
- áramlást jelent
- ’60-as évek elején alakul ki
- művész személyes közreműködésével zajlik
- időben végbemenő esztétikai esemény
- lényege a művész személyes közreműködésével zajló esemény
- hirdeti, hogy mindenből lehet művészet
- ötvözi a teljesen spontán megnyilvánulásokat és a művész által megtervezett
gesztusokat
- el akarja törölni a műfajok közti határokat, művészet áru-jellegét
- legjelentősebb központja New York, Párizs, Düsseldorf és Tokió
- képviselői: John Cage, Nam June Paik, Dick Higgins, Allan Kaprow, Wolf Vostell,
Bazon Brock, Jim Dine, Robert Filliou, Ken Friedman
- John Cage- fluxuszene = nincs hozzá kotta
- Magyarországon: Erdély Miklós, Szentjóby Tamás, Galántai György Nam June Paik:
video art

AKCIÓ:
- olyan művészeti kifejezésmód, amely a tárgyiasult műalkotásformákkal szemben a
cselekvésre, időben zajló történésre, illetve a művész személyes közreműködésén
alapuló akcióra helyezi a hangsúlyt
- előzményei: dadaizmus, akciófestészet, informel
- kéz motorikus gesztusai vannak előtérben
- Bécsi akcionizmus: a tudattalan automatizmussal felvitt festéket más anyagok és
tárgyak is helyettesíthetik, s mindez akár az emberi testtel is összekeveredhet
- hátrahagyják a festészetet, kollektív tudatalatti feltárásával kapcsolatos cselekvésekbe
kezdenek
 - Magyar képviselői: Erdély Miklós, Szentjóby Tamás és Hajas Tibor, majd Szirtes János,
Böröcz András, Révész László László
- Beuys: szociális plasztika
- Hermann Nitsch: bécsi akcionizmus

PERFORMANCE:
- performance~előadás: előadóművészi műfajok ((zene, tánc, színház)
- legfőbb médiuma a test (body art)
- a test szenvedésének közszemlére vitele, általános mondanivalóval való felruházása
- színházi és képzőművészeti elemeket kombináló egyszeri műalkotás
- művész (performer) általában saját testét, ill. személyiségét s annak közvetlen
környezetét használja témaként és kifejezési eszközként, művét pedig “élőben” mutatja
be
- erős ösztönzést kapott a happeningtől, a body arttól a fluxustól és az akcionizmustól
- a magyar neoavantgárd fontos műfaja
- pl Hajas Tibor testkínzásai = magasabb létfok elérése
- “a test az egyetlen valóban megbízható médium”

Hajas Tibor- A halál szexepilje performance

- a művész a performansz révén saját magát kényszeríti művészetének tárgyává lenni
- szexuális erőtérben ható halálélmény segítségével műalkotássá válik
- 1979 Bercsényi Kollégium, Budapest

Marina Abramovic- Tamás ajka performance

1975 Galerie Krinzier
a performer elfogyaszt egy kiló mézet és egy liter bort, összetöri a poharat, majd egy ötágú
csillagot vés a hasára, aztán megostorozza magát

befogadó: Ez még művészet? Belefér vagy őrület? Be kell avatkoznom?

- a nézőnek is felelőssége van, hogy mi fog történni : AKTÍVNAK KELL LENNIE

Rrose Selavy
1923
Duschamp női alteregója
body art = nemek cseréje
Duschamp sok művét ezzel a névvel szignózza
KÖRNYEZETSZOBRÁSZAT:
- az emberi környezet bármilyen természetű térbeli alakítása, plasztikai átrendezése
- más néven: environment, térinstalláció, installáció
- 60-as években alakul ki a minimal artból
- kezdetek: alkotók nagy mennyiségű földet, követ vagy homokot hordtak a galériába

- később a művészeti tevékenységet kiterjesztették, a tájba, valamivel ritkábban pedig a

városi környezetbe
- pl: Robert Morris Obszervatórium (70 m magas mesterséges domb)

Robert Smithson
- Az Ólmos víz alatt alvó ciklon- Spiral Jetty
- 1969-70
- utahi sivatagban fekvő Nagy Sóstó partján
- spirálalakban kívülről befelé csavarodó kőhányás
- ma már elöntötte a víz, de a helyét megjelölték
- 6650 tonna kő
- a tó egy halott víz volt (olajfúrások miatt pusztult ki belőle az élet), de beavatkozásával
algák telepedtek meg benne

MŰVÉSZET VÉGE:
- ’vég teóriák’: irodalomtörténet, a művészettörténet vége, (Spengler) az európai kultúra
végnapjai, a történelem vége vég nélküli vég
- művészet vége elméletek: Hans Belting, Arthur C. Danto és Gianni Vattimo
- Danto: Történetek a művészet végéről (+Beltinggel való diskurzus)
- arra következtetne, hogy maga a Művészettörténet is hamis paradigma
- a művészeti paradigma vagy a művészet ér véget?
- Vattimo- A művészet halála vagy hanyatlása:
- a művészet és a filozófia
- a művészet és (fejlődés)története
- a művészet és a metafizika
- a művészet vége
Platón- Művészet vége:
- Platón megkülönböztet egyedi és utánzó művészetet
- az utánzó művészet lassanként tönkreteszi a gondolkodó részt
- nagy tömegek kedvében akar járni, így elhomályosítja a józan gondolkodást
- az érzelmi élményt növelik, ezzel pedig elhal az értelem
Danto—Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?

- a filozófusok azért találták ki az esztétikát, hogy a művészetet megmagyarázzák

- megfosztják a művészetet az életteliségtől, a varázsától
- Duschamp—Forrás: „Miért lehet ez a tárgy műalkotás, ha egy másik pontosan
ugyanilyen tárgy pusztán iparilag előállított higiéniai termék?” önironikus alkotások
jelennek meg
- "a tárgyak a nullához közelítenek, ahogy elméletük a végtelenhez közelít, vagyis
voltaképpen nincs is más, mint elmélet"
- Danto szerint a művészet saját öntudatába megy át, önmagára reflektál, így egyenlő lesz
saját maga filozófiájával

Schelling—A transzcendentális idealizmus rendszere

- a filozófia eljut a legmagasabb rendhez, de az embert nem juttatja el addig
- művészet az egész embert juttatja el odáig = ezen alapul a művészet varázsa

Fülep Lajos—Új művészi stílus

- 19. század végére teszi a nagy művészetek és esztétikák bomlását
- relativizmus uralma és a művészet heterogenizálódása
- kudarcként éli meg a művészetek szubjektív értelmezését
- „annyi művészetünk van ma, ahány művészünk, annyi kritikánk is, ahány kritikusunk”
- az igazi alkotók új stílust építenek
- ha nincs egy egységes művészet, egyéniség alapján készülnek új műalkotások az
összes álltalános szabályt el kell vetni
- jóslata beigazolódni látszik a 20. században különböző művészeti „izmusok”

C) RÉSZ
MAGYAR ANIMÁCIÓ KEZDETEKTŐL A 80- AS ÉVEKIG

kezdetek:
- az első évtizedeket Vértes Marcell, Halász János, Kassovitz Félix, Macskássy Gyula és
Pál György,
- Valker István és dr. Matolcsi Gyula munkája határozta meg
- 1910-es évek = villanásnyi animációk Magyarországon
- Vértes Marcell rajzai az Est Híradónak
- Valker István kombinált látványosságai
ELSŐ GENERÁCIÓ:
- külföldön próbál szerencsét
- Halász János Joy Batchelorral megalapítja a Halas and Batchelort

- George Orwell: Állatfarm (egész estés angol rajzfilm)

- Hajdú Jenő—francia filmgyártás
- George Pal (Pál György)—amerikai filmgyártás
- 1943: Puppetoons sorozatért Oscar-díjat kap

MACSKÁSSY ÉS TÖREKVÉSEI:
- 1932: a Coloriton reklámfilmstúdió
- Macskássy és Halász
- Izzó szerelem, Estétől reggelig, Szerencsés flottás
- Macskássyék a rendszerváltás környékén becsempészett Disney filmekből
tanulmányozzák az animációt
- Macskássy és Fekete Edit: A kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951)
- Erdei sportverseny, Kutyakötelesség, Két bors ökröcske, A telhetetlen méhecske =
érződik rajtuk az amerikai hatás
- 1959: Pannónia Filmstúdió (igazgató: Dr. Matolcsy György) = rajz- és bábfilmek külön
szakosztályba kerülnek
- oberhauseni európai rövidfilmfesztivál: Macskássy ellátogat rá = szakít a „Disney
stílusssal”
- 1960. Macskássy: A ceruza és a radírt

Párbaj = Cannes-i Filmfesztivál rövidfilmes díj

MÁSODIK GENERÁCIÓ:
- Iparművészeti Főiskolán rajzfilmes képzés indul
- tartalmilag és formailag is megújítják a magyar animációt
- Macskássy műhelyébe járt: Gémes József, Richly Zsolt, Nepp József, Dargay Attila,
Kovásznai György, Szoboszlay Péter, Reisenbüchler Sándor és Jankovics Marcell
- meghatározó műfaj lett az egyedi film—8-10 perces társadalomkritikai alkotások
- Nepp József első Gusztáv-filmje, a Szenvedély (1961), Nepp Öt perc gyilkossága
(1966), Foky Ottó Ellopták a vitaminomat című filmje
- megjelentek a szerzőiséget az esztétikum oldaláról megközelítő alkotók
- Kovásznai György:
• 1963: Monológ—papírkivágás és kollázstechnika
• 1964: Átváltozások—festményanimáció kísérletek
• 1967: Hamlet—állóképekkel mesél
 • 1968: megalakult a Magyar Filmtröszt = megszűntetik a sorozatfilmek támogatását
- Pannónia Stúdió televíziós animációkat készít
- dr. Agy
- Nepp József és Romhányi József—Dr. Bubó
- Macskássy Gyula—Frakk, a macskák réme (papírkivágásos)
- Richly Zsolt—Kockásfülű nyúl
- Jankovics Marcell—Magyar népmesék
- Cakó Ferenc—Sebaj Tóbiás
- Dargay Attila—Pom-pom meséi, A nagy ho-ho-horgász

- Nepp József és Romhányi József—Mézga család (legnépszerűbb magyar sorozat)

ARANYKOR- HARMADIK GENERÁCIÓ
- 1980-as évekre a Pannónia Filmstúdió jelentős rajzfilmműhellyé vált
- világ minden tájáról felkéréseket kapnak
- Varsányi Ferenc, Orosz István, Richly Zsolt, Cakó Ferenc, Rofusz Ferenc
- 1981: Rofusz Ferenc—A légy Oscar-díjat nyer
- az alkotók újabb eszközökkel kísérleteznek = lézeranimációra, textilanimációra,
gyurmaanimáció
- Cakó: homokanimáció
- egészestés animációk:

• Jankovics Marcell—János vitéze

• Dargay Attila—Lúdas Matyi (1976)
• Kovásznai György—Habfürdő (1979)
• Jankovics Marcell—Fehérlófia (1981)
• francia koprodukció—Az idő urai (1982)
• Dargay Attila—Szaffi (1984)
• Ternovszky Béla—Macskafogó (1986)

ALKALMAZOTT ANIMÁCIÓ
reklám, játék, szignál, számítógépes, webes vagy mobileszközökre írt alkalmazások vizuális
megjelenése televíziós animációs sorozatok és az egész estés animációs filmek

Egyedi film:
- animációs mozgóképművészet része
- célja: valamilyen eredeti, újszerű élmény közvetítése, összetett üzenetek, gondolatok
megosztása
- nem a haszonszerzésre törekszik
- rövidfilmek
2D, 3D technika:
- 1914: cell technika—a figurákat cellekre, vagyis átlátszó fóliákra rajzolják, ezáltal
könnyen ráilleszthetők a hátérre
- külön rétegek ritmusai egymástól függetlenül finomíthatóak
- mai animációs programok erre épülnek
- 21. században háttérbe szorul a 2D technika
- KIVÉTEL: egyedi filmek
- Marjane Satrapi—Persepolis (2007)
- a 3D technikáknak nagyobb sikere lett