MIKI EGÉR, ATOMFELHŐ, BENETTON-REKLÁM

- A 20. század története képekben -

Bevezetés
1932: Rockefeller Center építése:
– New York, Manhattan központi része (az egész komplexum építése: 1931-
1939)
– New York: felhőkarcoló-építési boom
– beállított kép
– de: nem hamisított, nem trükk
– sorozat része
– hasonló képek nagy számban készültek a korban a felhőkarcolókon dolgozó
munkásokról.
Ez vált legismertebbé, a pop-culture egyik ikonikus képévé, mert
– dokumentum
– áttekinthető kompozíció; ismert, közérthető referencia
– humor
– az átlagember számára szinte elképzelhetetlen helyzet, ua: a képen
átlagemberek → feszültség
– veszély és munka (pihenés/étkezés) együtt: növeli az (át)értelmezési
lehetőségeket

A kurzus céljai és korlátai:

Háttér:
– a 20. században megnőtt a képi források száma
– nagy szerephez jutott a képeket közvetítő média a politikai, gazdasági,
társadalmi, kulturális folyamatok formálásában
Fő célok:
– a 20. századi történelem áttekintése ikonikus és más fontos képeken keresztül
– a média fejlődésének alapvonalaival való megismerkedés
– a vizuális kultúra fontosabb változásainak bemutatása
– a kollektív képi emlékezet módosulásának és 21. század eleji állapotának
bemutatása
Korlátok:
– hatalmas téma, óriási szakirodalommal
– bevezetés jellegű kurzus, így erősen szelektív a tárgyalásmód, gyakran csak a
problémafelvetésig jutunk
– minimális elméleti és historiográfiai bevezetés
– a történelem nem ismerhető meg csak képeken keresztül még alapfokon sem
– történeti és nem művészettörténeti/-elméleti kurzus, ezért a hangsúly a történeti
kontextuson, a történeti emlékezeten és nem az ikonográfián (noha utóbbi is
fontos)
– kiemelten: nyugati kultúra (Észak-Amerika, Európa)

Miért tanulmányozzuk a 20. sz. vizuális történelmét?

• Képek nyilvánvalóan régóta jelen vannak a társadalmakban
• De: a 20. században nagy változások
– megsokszorozódik a képek száma
– a történelemben soha annyi kép nem vette körül az embereket, mint ebben a
században
• Ezért: „a képek évszázada”, „a tömegmédia évszázada”
• Ráadásul sajátos dinamika
– egyre több kép egyre több emberhez jut el
– fordulópont a net elterjedése?
• Frank Kämpfer: „vizuális forradalom” a 20. században, mely megváltoztatta a
képekhez való viszonyunkat; mások szerint több forradalom
• A vizuális forradalmak hatása: a képek, a képi média nagyban átalakították a politikát,
társadalmat, gazdaságot
– az e forradalmak révén elterjedt médiaformák és technológiák (fotó, film, TV,
netre kapcsolt számítógép) alapvetően hatottak a vizuális kommunikációra,
valamint a valóság érzékelésére
– világképet közvetítenek, meghatározzák a látásmódot, s ezzel történelmet
formálnak
– mert: a rendkívüli meggyőző erővel bíró képi média az objektivitás látszatát
kelti, s ezzel a propaganda kiváló eszköze („Igaz, mert a tévében láttam.”)
• pedig: valós képekkel is lehet manipulálni, ha kiragadjuk őket
kontextusukból, vagy eltúlozzuk az ábrázolt jelenségek fontosságát
 azzal, hogy sokszor mutatjuk őket, más lényeges jelenségekről pedig
alig mutatunk képeket (a képi manipulációról később)

Új médiatechnológiák:
• A technológiai változások nagy jelentősége a vizuális forradalmakban
• 19. századi előzmények
– a médiában nő a vizuális tartalmak jelentősége
– a nyomtatott sajtóban új illusztrációs eljárások (képek, már színesek is; fotók;
képes plakátok)
• 20. században három áttörési időszak (forradalom)
1. a századforduló körül, főként a mozgókép terjedése miatt
2. az 1950-es években ismét nagy változás a vizuális kultúrában (TV)
3. ezredfordulón átmenet az analóg médiatechnológiából a digitálisba
• új esztétika
• ismét nagyban nőtt a technológiák teljesítőképessége

Milyen képekkel találkozhatunk?

• Kép
– alkotás, mely valamilyen test (rendszerint tárgy vagy/és személy) megjelenését
visszaadja
• Képtípusok
– pl.: karikatúra, fénykép, film, televízió, digitális kép
• Képhordozók
– pl.: festmény, litográfia, képeslap, plakát, folyóirat-borító, lemezborító, film,
televízió képei, számítógép képe

Ikonikus képek:
• Különös figyelem: ikonikus képek iránt
– de nem csak ilyenekről beszélünk majd
• Ikonikus kép: tautológia?
– ikon: az ógörög „eikṓn” (hasonlóság, kép, portré) szóból
– ikonikus = híres és népszerű személy, tárgy vagy jelenség, amelyet egy
meghatározott véleményre vagy korszakra széles körben jellemzőnek tartanak;
 ezeket gyakran később is felhasználják, sokszor más kontextusban is
megjelenítve
– az „ikon” szó további jelentést is hordoz: az ikon megjelenít valami
nyilvánvalót, ám ugyanakkor egy másik, kevésbé nyilvánvaló, de adott
esetben fontosabb gondolatra is utal

Képek és a történeti irodalom:

• A modern történetírás hagyományosan írott forrásokat használ (Leopold von Ranke)
• Nagyjából az ezredforduló óta: „visual turn”, „iconic turn”
– képek megnövekedett szerepe, erre reagálni kell
• Az újabb szakirodalomban a képek elemzésének 3 fő iránya:
1. A kép mint forrás; 2. A kép mint (vizuális) információk közvetítője; 3. A
kép mint a valóság teremtője

1. A kép mint forrás

– a középkorkutatásban régóta (itt kevesebb az írott forrás)
– pl. Philippe Ariès □
– többnyire pótlólagos forrásként
– problémák: hamisítás; nem mindenről készülhet kép; nem mindenről készül
kép; interpretációja gyakran nehéz
– „Egy kép többet mond ezer szónál” – nem feltétlenül igaz!
– Lewis Hine (1874-1940): „While photographs may not lie, liars may
photograph.”

2. A kép mint (vizuális) információk közvetítője

– nem válik el élesen az előző és a következő típustól
– a kép információkat közöl tárgyáról
– de: nem mindig pontos információkat
• mert: kommunikációs eszköz is a kép (aki készíti vagy terjeszti, az
kommunikál, céljai lehetnek vele)
• manipuláció, politikai propaganda, gyűlöletkeltés, a hatalmi viszonyok
fenntartásának eszköze is
• a képek hozzájárulnak pl. tradíciók, hamis mítoszok kialakulásához, a
kollektív identitáshoz
• reklám
 – vagyis: a képek gyakran nem ártatlanok!
3. A kép mint a valóság teremtője
– 1980-1990-es évektől hangsúlyt kap a gondolat: a képek nem csak passzívan
közvetítik a valóságot, hanem:
• Horst Bredekamp: „a képek teremtik azt, amit mutatnak”
– sőt: a kép lehet maga a tett
• Bredekamp: „Bildakt” („Képtett”) fogalma
• terrorista akciók (pl. 2001 . szept. 11. □, Buddha-szobrok felrobbantása
□)
– „képi harcok”
• az első vh.-s vereség értelmezése Németországban az 1920-as években
□
• a Holocaust feldolgozása
– ennek jelentősége nő napjainkban

A kulturális emlékezet főbb képtípusai:

• Nem minden képre emlékezünk egyformán, nem minden kép jut egyforma szerephez a
társadalomban: egyes képek kanonizálódnak, mások nem (erről később)
• A vizuális média, a propaganda, az emlékezetpolitika, a reklámok stb. négy fő
képtípus révén formálták ki a képkánont (a határok nem élesek):
– 1. Médiaikonok; 2. Képi szlogenek; 3. Kulcsképek; 4. Ikonikus képsorok

Ahhoz, hogy egy kép ikon legyen

– ismerős valamennyire (téma, archetípus, vallási vagy más klisé, hétköznapi
vonatkozás)
– de különleges és ismeretlen jegyeket is, hogy az érdeklődést
felkeltse/fenntartsa
– alapvető érzelmeket mobilizál
– félelem, gyász, vágy, remény stb.
– túlmutat egy konkrét eseményen

1. Médiaikonok
– ikon: azokat a képeket jelöli, melyek megjelenésük gyakorisága, tartalma, köre
révén nagy ismertségre tesznek szert, kiemelkednek a képözönből
 – a szemlélőre erős érzelmi hatással bírnak
– vezető szerepet egyes társadalmakban vagy globálisan
– függnek a média működésétől, ezért médiaikonoknak is nevezik

Funkció, tartalom és hatás alapján a következő altípusok

a) Szuperikonok
– kultúrákon, generációkon, rétegeken átívelő ismertség és hatás
– gyakran műalkotások (Michelangelo: Pietà □, Picasso: Guernica □)
– fotók (hiroshimai atomfelő, 1944. aug. 6. □)
b) Eseményikonok
– általában fényképek, filmek révén megjelenő politikai és kulturális
események, merényletek, katasztrófák
– pl. Zeppelin-katasztrófa 1936 □, John F. Kennedy elleni merénylet
1963 □
c) Politikai személyiségek mint ikonok
– uralkodók, politikusok (gyakran diktátorok)
– meghatározott uralmi formát jelenítenek meg
– a 20. század leginkább befolyásos politikusait rangsoroló különféle
listákon gyakran elsők:
– Hitler, Sztálin, Lenin, Churchill, Roosevelt, Gorbacsov, … □
d) Pop-ikonok
– a „pop” a popular culture-ból, pop-kultúra ≠ popzenei kultúra, pop-
ikon ≠ popzenei ikon
– szexikonok (pl. Josephine Baker □, Marilyn Monroe □, fikciós
karakter: Lara Croft □, Angelina Jolie □)
– közéleti szereplők (Che Guevara □, Lady Diana □)
– különösen: a könnyűzene sztárjai (Beatles □, Madonna □ etc.)
e) Reklámikonok □
– állandó, agresszív jelenlét
– nagy szám
– piaci érték ettől is függ □
f) Társadalmi ikonok
– kevés ilyen!
 – pl.:
– Walter Ballhause képei – Németo. 1930-as évek □
– Dorothea Lange (1895-1965): Migráns anya (Migrant Mother)
(1936) □
– „A romok asszonyai” (Trümmerfrauen) – Németo. 1945-1950 □
g) Technikai és haladásikonok, oktatási és tudományikonok
• század elején: elektromosság □
• autó, repülőgép, űrhajó
• később gyakran a nem látható világról: atommodell □, DNS kettős
spirál □, vírusok □

2. Képi szlogenek
– Aby Warburg (1920-as évek): „képi szlogenek” (Schlagbilder)
– „Warburg a Luther kori képpropaganda kapcsán alkotta meg zseniális
szófordulatát, a Schlagbildert, amelyek – hasonlóan a Schlagworthoz – olyan
plakatív és emblematikus ábrázolásokat jelentenek, amelyek mozgósító
hatásúak voltak, s ezzel egyidejűleg olyan meggyőző erővel bírtak, hogy a kép
szinte közvetlenül volt képes kiváltani a hatást.” (Bacsó Béla)
– céljuk, hogy a szemlélőt valami mellett vagy ellen mozgósítsák
– a kép alkalmas erre, mert a megfigyelő számára nagyobb mértékben sugallja
azt, hogy résztvevője a történéseknek + nagyobb érzelmi hatást vált ki
– gyakori: a politikai propagandában, reklámban
– erős érzelmi töltet: klisék, sztereotípiák (előítéletek is)
– plakát, hirdetés, címlap, képeslap, film, TV
– címlapok: nagy szerep a kanonizációban („csapás a szemlélő tudatára”)
– pl. Hans-Martin Schleyer elrablása (1977) □

3. Kulcsképek
– egy történelmi eseményt jól érzékeltetnek, s ikonográfiájuk miatt jól
felismerhetőek
– „kulcs” a hírekhez
– irányítják a vizuális emlékezetet
– gyakran markáns sztereotípiák
– a domináns történelemszemlélet határozza meg, hogy mi válik kulcsképpé
 • pl. a kapuház Auschwitz-Birkenauban □: vizuálisan alátámaszt egy
narratívát, mely lehetővé teszi az emlékezést, de bizonyos körülmények
elfelejtését is
– az idő dönti el, hogy mi válik kulcsképpé
– nemzeti kulcsképek pl.:
• Hans Schweitzer: Dolchstoß-plakát (1924) □
• A. Paul Weber: Das Verhängnis [A végzet] (1932) □
• az 1953-as berlini felkelés □
• festmény: Felix Nussbaum: Selbst-Bildnis mit Judenpass (1943) □
– képözön a 20. és 21. században, de hiányok is a legismertebb képek között
– kimaradnak fontos események és folyamatok → fehér foltok a vizuális
emlékezetben
– ennek okai lehetnek:
• nehezen ábrázolható (ezért is hord veszélyeket a képözön, mert
leegyszerűsít, az érzelmekre hat, kevésbé az értelemre)
• nincs iránta érdeklődés a média és a közönség részéről
• a körülmények megnehezítik, megakadályozzák a képek elkészülését
(pl. GULAG, Holocaust, perifériák)

4. Ikonikus képsorok
– eddig leginkább állóképekről (vagy mozgóképek kimerevített képeiről) volt
szó
– de: új típusú képek is a második médiaforradalom révén, melyek képsorokból
állnak
– képsorok: gyakran nem sajátos ikonográfiai minőségük miatt hatásosak, hanem
mert a részvétel illúzióját keltik, pl.
• 2004-es cunami képsorai
• Kennedy-gyilkosság (Abraham Zapruder filmje, 1963)

5. Virtuális képvilág
– az előző típusok képei a valóságot kívánták tükrözni, vagy ahhoz kapcsolódtak
– a virtuális képi világnak nincsenek ilyen céljai – ezek: a harmadik
médiaforradalomból származnak
– itt nem lehet egyes képeket kiemelni, melyek beleégnek az emlékezetbe,
hanem az egész képi világ hat – rajzfilm mint előzmény?
 • pl. SIMS □, FIFA-játékok □

Ikonikus képek keletkezése és témakörei:

• Ikonikus képek keletkezése
– különösen a társadalmi-politikai áttörések, forradalmak, háborúk, népirtások,
katasztrófák eredményezik ikonok születését
• Ikonikus képek jellege
– kezdetben nemzeti jellegűek voltak, de a globalizációval és a média
átalakulásával egyre gyorsabban globális ikonokká
• Hat vezető téma az ikonikus képek között
– erőszak, háború, népirtás
– forradalom és társadalmi változás
– nemek és generációk
– mobilitás (földrajzi, társadalmi)
– medializáció/mediatizáció (politika, propaganda, hirdetés)
– tudomány és technika
• Ezek a kurzus során is dominálnak
• Az ikonikus képek nagy eséllyel a képkánonba is bekerülnek

A képkánon kialakulása:
• Jelentős részben képekben emlékezünk
– így a 20. századi történelem is nagyrészt képekből áll össze az emlékezetben
– az emlékezet azonban megszűri a képeket, átalakít(hat)ja tartalmukat
• a befogadó, a közönség maga is szelektál
• a képek elválhatnak a kontextustól, önálló életre kelhetnek
• ráadásul a képek nem egyszerűen a valóság tükörképei, hanem
részlegesen, szelektíven tükrözik a valóságot
– ez még a fotókra is igaz
• Az emlékezés során a képözönből kiválnak képek és kanonizálódnak
• Kánon
– a legfontosabb művészi, zenei, irodalmi és más alkotások
– ezek ismeretét egy korszakban elvárják a művelt embertől
Milyen tényezők alakítják a képkánonba kerülést?
1. kép megjelenése, vizuális minősége
• klisé, amely azonosíthatóvá teszi
• érzelmeket mozgósító képessége (félelem, remény stb.)
• ikonográfiai minősége (kompozíció stb.)
2. társadalmi és kulturális közeg
• nézőszám/olvasószám/kattintás – piaci érdekek
• a történelmi emlékezetet alakító (köz)intézmények (iskolák, múzeumok
stb.)
• nagy magazinok, napilapok, tankönyvek újraközlései
• fikciós filmek újrajátszása – pl. Robert Capa képeit a D-napról (1944)
megeleveníti Steven Spielberg „Ryan közlegény megmentése” c. filmje
(1998)
• emlékművek
– pl. Iwo Jima-emlékmű (United States Marine Corps War
Memorial), Arlington (1954)
• mindennapi tárgyak mint képek hordozói
– pl. bögrék, ingek, táskák
• a képzőművészi alkotásokba is utat találhatnak, s így ezek
megszilárdíthatják helyét pl. Andy Warhol Marilyn Monroe-képei
3. a befogadás folyamata
• kanonizáció akkor következik be, ha a nézők, a közönség is vevő rá
• csak a folyamatos és tömeges felhasználás teszi lehetővé az igazi
kanonizációt
• ez különbözteti meg a médiaikonokat a kulcsképektől
E tényezők eredményekén a történeti képkánon változik
– a képek bekerülnek a kánonba és kikerülnek onnan
Legnagyobb esélyük van a kánonba kerülésre:
– nagypolitikai eseményekhez kötődő képek (férfiak dominálnak!)
– magas művészet alkotásai
– különleges helyzetekhez kötődő képek
Általában állóképek
A kanonizációt ritkán mérték tudományosan
 – inkább zsurnalisztikai megközelítések ezen a téren
– USA: 100 global icons (Time □)
– európai történelemkönyvek

Az egyes képek elemzésének néhány szempontja:

1. Keletkezés
– keletkezés körülményei, kontextus, funkció
– ez egyben forráskritikát is jelent
2. Tartalom (szemiotika, szemantika)
– mit ábrázol a kép és hogyan?
3. Ikonizációs/kanonizációs folyamat
– miért válnak egyes képek a társadalmi/kulturális emlékezet részévé?
4. Médiatranszfer
– hogyan kerülnek át a kép elemei más képekbe?; hogyan változik meg ezzel
tartalmuk?
5. Recepció, felhasználás
– hogyan használják a képet?; hogyan válik a társadalmi/kulturális emlékezet
részévé, az identitásképzés eszközévé?

I. AZ „ÜVÖLTŐ HÚSZAS ÉVEK”

Történelmi kontextus: Az „üvöltő húszas évek”

• Amerika: the Roaring Twenties, Jazz Age
• Európa: „arany húszas évek”,
• Fr.o.: années folles („őrült évek”)

Ezek a témák uralják a leginkább ismert képeket:

• Gazdasági rekonstrukció, prosperitás
• Társadalmi, művészeti, kulturális dinamizmus
• A prosperitás azonban részleges és átmeneti
• Európa: politikai szélsőségek
• 1929-től: nagy világgazdasági válság
Európa: forradalmak, ellenforradalmak, puccsok:
• Forradalmak
• Oroszország
• Németország
• Magyarország
• Ellenforradalmak
• Paramilitáris erőszak
• Puccsok
• Kapp-puccs (1920)
• „sörpuccs” (1923)
• Olaszország 1922: fasiszta hatalomátvétel

A háború társadalmi következményei:

• humán tőke veszteségei

Spanyolnátha járvány (1918 jan.-1920 dec.):

• ca. 500 millió megbetegedés világszerte
• halálos áldozatainak száma: 20-40 millió között (?) – I. vh.: ca. 17 millió (pl.
USA: 675 ezer halott, a háborúban ennek tizede)

A háború gazdasági következményei:

• Súlyponteltolódások a világgazdaságban
• Az állam szerepének növekedése
• Európa: gazdasági nacionalizmusok
• Egyes vesztes országokban: infláció
– hiperinfláció Németországban, (1914)-1918-1923

Békeszerződések és kollektív biztonság:

• Béketárgyalások, békék
– területi változások
– No.: jóvátétel, Rajna-vidék demilitarizálása
 • Kollektív biztonságra törekvés
– Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) megalakulása
– Briand-Kellogg-szerződés (1928) aláírása

Visszatérés a normalitáshoz:
Egyesült Államok:
– gazdasági prosperitás
• erőeltolódás a világban az USA javára
• tömegtermelés
• marketing: credit, credit cards, catalogs
• erős középosztály, fogyasztói társadalom kezdetei
– tömegkultúra/popkultúra
– izolacionizmus
Nagy-Britannia:
– a pártrendszer átalakulása
– 1922: hosszú tárgyalás után az Ír Szabadállam domíniumi státuszt és
önállóságot kap, az ír sziget megosztottá válik
– 1926: általános sztrájk
Franciaország:
– gyakori kormányváltások (27 kormány 1918-33 között)
– 1926: gazdasági válság, de gyors stabilizáció
Németország:
– Weimari Köztársaság: több tekintetben mintaszerű alkotmányos rendszer
– békés külpolitika („teljesítési politika”)
– virágzó kultúra
– de: „demokrácia demokraták nélkül”, vagyis a politikai kultúra defektjei

A média és a vizualitás fejlődése: A vizuális ember születése. Új képi világok

• Már a 19. században is hatalmas változások a médiában és a képi világban
• Technikai innovációk és társadalmi változások találkozása
 – a fényképezés és a film feltalálása, a sokszorosítás fejlődése (pl. litográfia;
rotációs nyomda; autotípia, azaz rácsfelbontás)
– igény ezek iránt, mert: tömegtársadalmak; a polgárság felemelkedése
reprezentációs igényeivel (pl. porték); urbanizáció, írni-olvasni tudás; politikai
mobilizáció; a globalizáció kezdetei
• A fényképezés mélyreható változást hozott a kép fogalmában
– 1838: Louis Daguerre bemutatja az első fényképeket a francia tudományos
akadémián
– már néhány évvel korábban fényképek („dagerrotípia”)
• A fénykép gyorsan terjed
• Képreprodukció és képátvitel fejlődése
– gyorsan, olcsón, tömegesen tudnak előállítani (képes) kiadványokat a 20.
század elejére
– illusztrált magazinok, tömeglapok, plakátok
• Új témák, új típusú képek a 20. század elejére
– háborús fotográfia (első: Krími háború)
– politikai mobilizáció (I. vh.: állami propaganda kezdetei)
– rendőrségi fotók
– tudományos képek
– orvosi képek (1895, Wilhelm Conrad Röntgen: „X-sugár”)
– légifelvételek (először léghajóról)
• A mozgókép megjelenése
– 1895: Lumière fivérek mozgóképe – már nem csak dobozba kukucskálva,
hanem kivetítőn is → nagyobb közönség
– vásárok stb., majd mozi
– 1927: hangosfilm
– film képei: még erősebb hatás – érzelmileg is
• A film gyorsan a vezető médiummá válik
• Ezekkel: új képi nyelv
– leegyszerűsíteni komplex tartalmakat – pl. allegóriák helyett sztárok; egyszerű
politikai üzenetek
• Mediatizáció, vizualizáció előrehaladása → a vizuális ember születése
• 1920-as évek
 – a vh. több tekintetben társadalmi fordulópont (állam szerepe nő, tömegek
mobilizációja stb.) – ez hat a képek világára is
– a képek még szélesebb tömegeket érnek el
• reklámok, mozi
– tabuk dőlnek le: pl. szexualitás, erőszak ábrázolása
• Gyorsan bővül a globális képpiac
– képek már nem csak a saját társadalomból/ról
• A képek társadalmi hatása nő
– pl. a médiában megjelenő kép határozza meg a nők önképét; filmsztárok,
arisztokrata szépségek etalonná válnak
• Politika
– a képek bekerülnek a politikai diskurzusba
– az érzelmi alapú politizálást erősítik
– „negatív kampány” terjedése
– főként: radikális pártok/mozgalmak használják
– a nacionalista mobilizáció eszköze
• pl. térképek, melyek területi követeléseket jelenítenek meg

Kiemelt témák
Alkoholtilalom az Egyesült Államokban:
• Alkoholtilalom (1920-1933)
– nem várt hatás: a szervezett alvilág megerősödése
Háborús propaganda békében:
A tőrdöfési legenda
• A tőrdöfési legenda ma legismertebb ábrázolása Hans Schweitzer karikatúrája
– a DNVP (Deutschnationale Volkspartei) 1924-es választási plakátja
– a nacionalista múltértelmezés ikonikus megjelenése
– ua: a korban nem uralkodik a hasonló témájú plakátok között
• A világháború tragédiája
• A háború és a vereség értelmezései Németországban
 – köztársasági értelmezés: hibás célok, értelmetlen háború → ez esélyt ad a
békére
– nacionalista értelmezés: a belső ellenség az oka, a célok igazak voltak → a
háborús mobilizációt szolgálja
• Dolchstoßlegende („tőrdöfési legenda”)
– a német hds.-et nem verték meg, hanem a hátország a vereség oka

Háborúellenes diskurzus:
• Ernst Friedrich: Krieg dem Kriege („Háborúzz a háború ellen”) – 1924
– háborús áldozatok, a „szétromboltak” (Kriegszermalmten) bemutatása
– cél: vizuális sokk
– nagy visszhang: 50 nyelvre lefordították
• Friedrich háborúellenes múzeumot is nyitott Berlinben, melyet a nácik később
megsemmisítettek és az SA kínzóhelyül használt

Tömegtermelés, fordizmus:
• Taylorizmus, USA, 1890-es évek
– Frederick Taylor, amerikai mérnökről elnevezve
– a termelékenység fokozása az ún. tudományos munkaszervezés révén
– a munkafolyamat megtervezése úgy, hogy a munkásoknak ne legyenek
felesleges mozdulataik a tömegtermelés során → növeli a termelést, de a
munkásokat „robotokká” teszi
• Legismertebb kezdeti megvalósítás: futószalag Henry Ford autógyárában, 1913
– tömegtermelés
• Posztfordizmus
– század második fele
– visszaadni a munkásoknak az autonómiát, a munka örömét

Popkultúra és a fogyasztói társadalom kezdetei

Popkultúra (popular culture → pop culture, gyakran mass culture)
– tradicionális társadalmak: egy kultúra, melyet mindenki oszt
– modern, komplex társadalmak: kultúra több rétege, szubkultúrák →
pop-/tömegkultúra – magaskultúra
 – a Frankfurti Iskola szerint a két kultúra jellemzői egymással szembeállítva:
triviális – komoly, passzív közönség – aktív közönség, kommercializált –
független, kritikátlan – kritikus, hamis – autentikus
– popkultúra: szórakoztatás → könnyűzene, filmek, sport, később televízió
– magaskultúra: klasszikus zene, irodalom, tánc, költészet, képzőművészet
– a megkülönböztetés elitista?
– 1980-as évektől: fontos a popkultúra tanulmányozása, mert tükrözi a
társadalmilag domináns értékeket
– a popkultúra előállítása iparszerűvé válik, kereskedelmi érdekek uralják – a 20-
as években indul?

Fogyasztói társadalom:
– nem csupán: „sokat fogyasztanak”, magas életszínvonal
– hanem: a társadalom a fogyasztás körül szerveződik, s nem a termelés vagy a
hadviselés/háborúk stb. körül
– a korábbiaktól eltérően elsősorban nem a foglalkozás, hanem a fogyasztás
módja adja az egyének identitását
– a piac betör különböző létszférákba
– 19. század: termelő társadalom, 20. század: fogyasztói társadalom?
– az 1920-as évek szerepe

Popkultúra az 1920-as években:

– Amerika kiemelt szerepe: Hollywood (Big Five studiók), zene (jazz),
Broadway musicals (pl. Show Boat → film), tánc (charleston, foxtrot)

Az új tömegkultúra példái
1. példa: Josephine Baker:
– amerikai revütáncosnő
– a két vh. közötti időszak szexikonja
– Európában is népszerű
– 1925: párizsi fellépésével lesz világhírű
– turnék, francia állampolgárság
– sztárkultusz
– magazinok, film
2. példa: Mickey Mouse, 1928:
– tervezői: Ub Iwerks és Walt Disney
– először rajzfilmben
– ma nincs ismertebb termék
– sajátosság: kerek formák, hogy könnyű legyen animálni, fekete alak, a füle
minden perspektívából szinte ugyanúgy néz ki
– első rajzoló: Ub Iwerks
– Miki egér kezdetben anarchisztikus jellem, később mintafiúvá teszik

3. példa: a nők és a vásárlás:

– utal a fogyasztás komplex társadalmi szerepére
– hagyományos nemi szerepek elkülönülése: a férfi keresőmunkát végez,
érintkezik a külvilággal; a nő a háztartásban elszigetelten
– fogyasztói társadalom kezdetei: a nők is kilépnek a piacra, fogyasztók lesznek
– ez számukra kilépést jelent a magánszférából is

4. példa: Mercedes-reklámok

A nők helyzetének változása:

• Változások az 1920-as években:
– nők választójoga
– női munkavállalás szélesedése
– nők megjelenése a nyilvános helyeken, a nők megjelenése a nyilvánosságban
• A legnagyobb változás politikai: nők választójoga
– először: Finnország 1906, Norvégia 1913, Dánia és Izland 1915
– szociáldemokrácia: egyik fő követelése a női választójog
– konzervatívok: felforgatná a társadalmat
– I. vh. után a legtöbb európai országban és az Egyesült Államokban
választójogot kapnak a nők (fő kivételek: Olaszo., Franciao., Belgium, Svájc)
– de: a nők továbbra is kevés politikai hatalommal
• ld.: női politikusok kis száma a korban
• Női munkavállalás
 – jellemző az I. vh. előtt: a fiatal lányok dolgoznak a háztartáson kívül, majd a
házasság után felhagynak ezzel (kivétel: munkásosztály)
– a vh. alatt kinyílik a nők számára sok korábban zárt munkakör
– lassan változásnak indul a korábbi munkavállalási minta, házasság után is
dolgozik a nők jelentős része (USA 1920-as évek eleje: házas fehér nők 15%-a,
házas fekete nők 30%-a dolgozik)
– oktatáshoz való hozzáférés: lassú változás, nagy különbségek az országok
között
– nők aránya a felsőoktatásban 1920:
• élen Nagy-Britannia 27%, hátul Spanyolország 4%
• 1920-as évek: az élenjárók lassan haladnak tovább, de a lemaradók
felzárkóznak
• Nők megjelenése a nyilvános helyeken/nyilvánosságban
– nagyobb szabadság
– a régi magatartási és ruházkodási szabályok kevésbé érvényesek, főként
nagyvárosi környezetben
– szimbolikus alakja a „flapper”: rövid haj, rövid szoknya (1919: még kb. 15
cm-el föld felett, 1927: már térd felett, fűzőt nem), feltűnő smink, társaságban
kevésbé visszafogott, életvidám attitűd
• ábrázolás: gyakran dohányzik, alkoholt iszik nyilvános helyen, autót
vezet, sportol, kevésbé szigorú szexuális normák
– 1920-1930 között teljesen megváltozik a városi, felső- és középosztálybeli nők
megjelenése
– megindul ennek diffúziója más rétegekbe is

II. VÁLSÁG ÉS AGRESSZIÓ, 1929-1939

Történelmi kontextus: Válság és agresszió

A világgazdasági válság, 1929-1936:
Lefolyása:
– kitörés: 1929. okt. 29., Wall Street („fekete csütörtök”)
– nemzetközi pénzügyi pánik
– világ GDP: –15% (2008: –1%)
– különösen erős hatása a mezőgazdaságra (árak esetenként: –60%)
– elhúzódó hatás: néhol a 30-as évek végéig
Okai:
– világgazdasági eltolódás az USA javára, ua. az ekkor nem vállalja a vezető
szerepet
– gazdasági nacionalizmusok
– erős társadalmi egyenlőtlenségek → túlkínálat
– gazdaságpolitikai hibák: ortodox pénzügypolitika
– szubjektív tényezők: spekuláció, pánik

Társadalmi következmények:
– fogyasztás visszaesése
– munkanélküliség: 25-35%

Forradalom felülről: A náci Németország

Náci hatalomátvétel
– a nácik győznek az 1932 novemberi választáson, de közel sincs abszolút
többségük (33,1%-ot érnek el)
– Hitler kancellári kinevezést kap 1933. jan. 30-án
– a gazdasági és politikai elit átmeneti figurának szánta Hitlert
(Zähmungskonzept: megszelídítési elképzelés)

A hatalom fokozatos monopolizációja

– Reichstag-tűz → kivételes állapot bevezetése, majd ún. felhatalmazási törvény,
mely szerint Hitler rendeletekkel kormányozhat
– 1933. március 10.: újabb választást írnak ki, ezen náci győzelem
– pártok betiltása, a náci párt (NSDAP) és az állam összefonódása
– ún. „hosszú kések éjszakája” (véres leszámolás a náci párt balszárnyával)
– Hindenburg birodalmi elnök halálával (1934 aug.) Hitler átveszi az ő jogköreit
is
– 1938: Hitler a hds. főparancsnoka is lesz
– ún. Gleichschaltung (kb. „saját képre formálás”) politikája a közigazgatásban,
a szellemi életben
– erőteljes propaganda
– állami terror kezdetei: koncentrációs táborok; SS, Gestapo, SD (élükön:
Himmler)
 – számos tanulság az utókornak, pl.:
• politikai kultúra szerepe a demokrácia működtetésében
• a szélsőségek kihasználják a demokrácia intézményeit a hatalomra
jutásra, majd megszüntetik ezeket az intézményeket, hogy a hatalmat
monopolizálják
• nacionalizmus rendkívüli dinamikája: ellenőrizhetetlenné válhat

Gazdasági stabilizáció
– már a hatalomátvétel előtt a javulás jelei
– munkahelyteremtés: fegyverkezés, közmunkák (pl. autópályák)
• az autópályaépítés előkészítését már a Weimari Közt. idején
megkezdték (tervek stb.)
– munkások sztrájkjogának megvonása, szakszervezetek helyett Német
Munkafront

Antiszemitizmus
– nürnbergi törvények 1935: a „zsidó” meghatározása, zsidók korlátozásának
törvényi alapjai
– Kristályéjszaka 1938: pogrom → zsidók kivándorlása

Náci ideológia
– cél: társadalmi konfliktusok megszüntetése, társadalmi harmónia
– ehhez: árja „népközösség” létrehozása

Forradalom felülről: A sztálini „nagy fordulat”

1929-től „második bolsevik forradalom”
– az ötéves terv, a kollektivizálás és a tömeges terror kezdete
– nehézipar fellendülése
– milliók pusztultak el terror és éhínség miatt (Holodomor, 1932-33)
– munkatáborok (Gulag) rendszerének kiépítése, 10–20 millió fő
kényszermunkára fogása (1932-ben a táborok foglyainak létszáma 1 millió,
1936-ban 5 millió fő)
– Sztálin személyi kultusza
Erőszakszervezetek átalakítása Sztálin céljai szerint
– politikai rendőrség fő szervei: 1917 Cseka, 1922 GPU, vele párhuzamosan
létezik a belügyi népbiztosság (NKVD), a GPU 1934-ben beolvad az NKVD-
be, 1941-ben önálló lesz az NKGB (1954 KGB)
– vezetők: Jagoda → Jezsov → Berija (→ Szerov)

XVII. pártkongresszus (1934) után tisztogatások (csisztka)

– az NKVD meggyilkolja Kirovot, s a küldöttek 60%-át koholt vádakkal
letartóztatják a következő években, nagy részüket kivégzik
– megindul a párt és a hadsereg körében is a tisztogatás
– 1936–38: nagy perek több hullámban: Zinovjev, Kamenyev, Buharin, Jagoda
stb. kivégzése
– „az ellenség köztünk van”, „aki nincs velünk, az ellenünk van”

Jobbratolódás Európában:
Fasizmus és autoritarianizmus
– Mussolini „totalitariánus fordulata”
– Kelet-Európa: autoriter rendszerek (klerikális autoritarianizmus)
– Portugália: Antonio de Olivera Salazar
– Ausztria: keresztényszocialista autoriter rendszer (E. Dollfuss, K.
Schuschnigg)
– fasiszta mozgalmak a demokráciákban

Demokratikus válasz: A népfront

• Franciaország
– a szélsőjobb erősödése ellen összefogó baloldali erők (népfront) 1936-ban
győztek, a népfrontkormány min.elnöke Leon Blum
– béremelés, 40 órás munkahét, fizetett szabadság bevezetése
– elvetik a spanyol köztársaságiak megsegítését, de nőnek a katonai kiadások a
német veszély miatt
– 1937-től kül- és belpolitikai sodródás, szélsőséges jobb- és baloldali
mozgalmak követelnek erős államot

• Spanyolország
– Primo de Rivera diktatúrája után köztársaság kikiáltása 1931-ben
 – 1936: baloldali összefogás (népfront) győz a választáson a jobboldal ellen
– puccs Franco tábornok vezetésével
– véres polgárháború 1936-1939 között (köztársaságiak ↔
nacionalisták/falangisták), 350 ezer halott
– német, olasz, szovjet stb. beavatkozás (Kondor légió, Guernica)
– Franco győzelme

Agresszió és megbékítési politika az 1930-as években:

• Békeszerződések megszegése
– No.: Rajna-vidék remilitarizálása
– 1938: Anschluss
• Megbékítési (appeasement) politika
– fő képviselője: Neville Chamberlain brit min.elnök
• 1938: Müncheni Szerződés
– Csehszlovákia feldarabolása, a Szudéta-vidék Németországhoz csatolása
– a nyugati hatalmak célja: a háború elkerülése

A média és a vizualitás fejlődése: A mozgókép áttörése

A mozgóképek áttörése:
• 1895: a Lumière fivérek bemutatják filmjüket
• Korai filmek
– kb. egy percesek (20-25 m film); egyetlen jelenet; rendszerint nincs történet;
ha igen, akkor cirkusz-szerű
– fokozatosan komplexebbé válnak
• Filmipar
– kezdetben francia dominancia (Pathé cég, 1907: 500 film)
• Mozik már az I. vh. előtt nagy számban
• Mozik száma és népszerűsége drámaian nő a vh. után
– Franciao. 1918: 1444; 1929: 4200 mozi
– USA 1938: 17.000 mozi, heti 88 millió mozilátogató
• Az amerikaiak 1910-től törnek előre a filmiparban
– különösen az I. vh. alatt/után
 – 1920-as é. közepe: amerikai filmek dominanciája Eu.-ban is (Franciao.: 80%)
• Ennek alapját az amerikai innovációk jelentették:
– stúdiók Hollywoodba koncentrálódnak (stabil szerződések, vonzzák a
tehetségeket) – „Big Five”
– „sztár-rendszer”: a sztár nem csupán tehetsége miatt az
– kereskedelmi innovációk: filmsorozatok
– piac: hatalmas, sokszínű → nemzetközi közönségnek
– műszaki innovációk: pl. első hangosfilm, 1927
– műfaji innovációk: animációs filmek
• Legnagyobb sztár a korban: Charlie Chaplin
– „tramp” (csavargó) alakja: 70 filmben
• Hangosfilm megjelenése
– még szélesebb közönség, még változatosabb filmes eszközök
• 1920-as évek végétől kvótarendszer több európai országban az amerikai filmek ellen
• Big Five:
– Paramount Pictures
– Warner Brothers
– Metro-Goldwyn-Mayer
– RKO Pictures
– Twentieth Century Fox
+ (később: Columbia Pictures)

Kiemelt témák
A nagy válság:
• Kevés szociális ikon létezik
• Példa: Dorothea Lange és Walter Ballhause képei a nagy válság éveiről

Propaganda a világháborúk korában:

Propaganda: tömegek megnyerése
Eredet: 16. századi európai vallásháborúk
 – a katolikus egyház használta a szót a hit terjesztésére a hitetlenek
(protestánsok) között

A propaganda fő eszközei – általános, korszaktól független tanulságok:

– a propaganda nem egyszerűen hazugságokat terjeszt, hanem ennél komplexebb
módon hat:
• egyoldalú információk közvetítése
• ellenségkeresés, ellenség démonizálása
• nyájszellem kihasználása (a tömegek hajlamosak a divatos
véleményekkel azonosulni)
• népszerű személyek támogatásának elnyerése („ha egy híres ember is
ezt gondolja, akkor biztosan igaz”)
• ígéretek
• „én is közületek való, egyszerű ember vagyok” - ezért kövessetek
– kiemelendő az egyoldalú információk közvetítése és a démonizálás
– egyoldalú információk:
• elhallgatja azokat a tényeket, melyek nem támasztják alá üzenetét, s
eltúlozza azokat a tendenciákat, melyek őt igazolják
– démonizálás:
• az ellenség felruházása szokatlan tulajdonságokkal, s különösen
szokatlan erő tulajdonítása neki
• az ellenség „mindenhol ott van”
• ez növeli a félelmet, s „elfogadhatóvá” teszi az emberi együttélés
szabályainak megszegését

Propaganda elterjedtsége
– minden korban létezik, de a 20. században megnő az állami propaganda
jelentősége, mivel a modern állam óriási erőforrásokkal és rengeteg eszközzel
rendelkezik (államapparátus, sajtó ellenőrzése, stb.)
– a politikai propagandával különösen a demokratikus ellenőrzés alól kikerült
kormányok élnek

I. vh. alatt: lendületet vesz a propaganda

– az állam kezdi használni saját céljaira, s az államnak széles eszköztára van
Alapja: nacionalista ideológia
– már évtizedek óta nacionalista propaganda tankönyvekben, sajtóban,
parlamentekben
– a háború: jó és rossz küzdelme, ezért nem lehet kompromisszum
– a háborús propaganda fő eszköze: az ellenség atrocitásainak bemutatása
• az ellenség barbár, civileket gyilkol, nőket erőszakol meg, de mi nem
teszünk ilyet
– eredményes, mert az erőszak spirálja beindul
– a propaganda nagyban hozzájárul, hogy kilátástalansága ellenére a háború nem
ér gyorsan véget, hanem évekig tart

Hasonló folyamatok majd a II. vh. alatt

– de akkor az ideológiai szembenállás még erősebb (erőszak spirálja)
– Hermann Göring: Természetes, hogy az egyszerű ember nem akar háborút, se
Oroszországban, se Angliában, se Amerikában, és ebből a szempontból
Németországban sem. Ez érthető. De … a népet mindig rá lehet venni, hogy
kövesse a vezetők parancsát. Ez nagyon egyszerű. Nem kell mást tenni, mint
azt mondani nekik, hogy megtámadták őket, a pacifistákat pedig
megbélyegezni, hogy nem elég jó hazafiak, és ezért veszélybe sodorják az
országot.

(Hermann Göring börtöncellájában lejegyezte Gustave Mark Gilbert amerikai

törvényszéki pszichológus, Nürnberg, 1946. április 18. )

I. vh. után propagandát folytat minden ország kormánya

– de messze legkiterjedtebben: fasiszta Olaszo., Szovjetunió, náci Németo.
• Ezekben a propaganda magában foglalja:
– cenzúra; a tömegmédia és az oktatás irányítása; tömeglátványosságok; vezető
kultusza
Tömeglátványosságok: pl. náci párt (NSDAP) kongresszusai
– Nürnberg, Zeppelin-mező
– hatalmas tömeg mozgatása: pl. 6. pártkongresszus, 1934: kb. 700.000 párttag
és szimpatizáns
– rendszer erejének demonstrálása → aki másként gondolkodik, az egyedül van
• Leni Riefenstahl filmje: Az akarat diadala (1935)
– a náci párt 6. pártkongresszusáról
 – a náci Németország sok ismert képe ebből
Vezető kultusza:
– valláspótlék is
– integrálja a rendszereket (Ian Kershaw: Führer-mítosz)

• Modern eszközök alkalmazása: film, rádió

– ezek hatékonyak, központilag jól irányíthatóak
• Joseph Goebbels propagandaminisztériumot vezet
• Nem minden propagandatermék feltűnően ideologikus: a szórakoztatásra is ügyelnek
• Eszmék exportja is céljuk
• Demokratikus országok: óvatos ellenkampány
• II. vh. alatt: élesen eltérő fejlődés
– a náci propaganda a rendszer dinamikáját, sikereit hangsúlyozza, a kudarcokat
rejtegeti
– a BBC tényekkel operál → megbízhatóság

Orwell és az 1984.:
• 1984: a könyv először 1949-ben jelent meg
• A mű egy disztópia (negatív utópia)
– olyan államot ábrázol, mely hazugságokkal, propagandával, félelemkeltéssel és
megfigyeléssel képes manipulálni a polgárokat
• Fontos, a politikai propagandához kapcsolódó kifejezéseket tartalmaz a könyv, pl.:
– Big Brother (Nagy Testvér): az állam vezetője, aki mindent tud és lát
– Two Minutes Hate (a gyűlölet két perce): az állam kijelölt ellenségéről szóló
film megtekintése és közben a gyűlölet rituális kifejezése
– Thoughtcrime (gondolatbűn): a hivatalos ideológiának ellentmondó gondolat
megfogalmazása
– Doublethink (duplagondol): két egymással ellentétes gondolat egyaránt
helyesként való elfogadása

Sport és politika:
• 1936: berlini olimpia
• Cél: propaganda
 – túltenni Los Angelesen (1932), ezért nagy büdzsé
• Először használnak nagy sporteseményt politikai célokra
• Két részes filmet készít róla Leni Riefenstahl
– ez több tekintetben úttörő a sport filmezésében

Erőszak és háború:
• Az erőszak ábrázolásának két ikonikus képe a spanyol polgárháborúból
– Robert Capa: A milicista halála (1936)
– Pablo Picasso: Guernica (1937)

A VILÁGÉGÉS, 1939-1945

Történelmi kontextus: A világégés

1939. szept. 1.: Lengyelország megtámadása két oldalról
– közvetlen előzmény: Ribbentrop-Molotov-paktum
– lengyel összeomlás

A háború nyugaton:
– egy ideig „furcsa háború”, 1939–40 (Hitler lengyelo.-i hadjárata után N-Br. és
Fro. hadat üzent No.-nak, de támadó hadműveleteket egyik fél sem indított)
– majd 1940-ben német villámháború: No. elfoglalja Dániát, Norvégiát,
Franciaországot (ahol kollaboráns kormány alakul Vichy-ben)
– közben az új brit miniszterelnök Winston Churchill lesz, aki „vért és
könnyeket” ígér
• Az angliai csata (Battle of Britain): N-Br. egyedül No. ellen
– német terv a partraszállásra, előtte légifölény elérése a cél; a légi csatában
angol győzelem; német terror-bombázások

Háború keleten:
– Blitzkrieg a Balkánon
– 1941. jún. 29.: a SZU megtámadása; eleinte átütő német sikerek, Moszkváig
jutnak a nácik mellett hadba lép Finno., Románia, Szlovákia, Magyaro.

A háború világméretűvé válása:

 – Pearl Harbor és az USA hadba lépése (1941. dec. 7.: japán támadás Pearl
Harbor, USA ellen; másnap az USA és N-Br. is hadat üzent Japánnak)
Fordulat a háborúban:
– első német kudarcok: moszkvai csata, Leningrád 900 napos ostroma
– lélektani fordulat: sztálingrádi csata, 1942–43

• Az antifasiszta koalíció létrejötte

• A Holocaust

Ellenállás:
– SZU, Jugoszlávia, Lengyelo., Fro., Görögo. stb.: jelentős partizánharcok
– merényletek Hitler ellen
• Partraszállások Észak-Afrikában és Európában
– 1943. júl. Szicília, majd az Appennini-fsz. déli részén is
– 1944. jún. 6. normandiai partraszállás: „D-nap” (Overlord-hadművelet); USA,
N-Br. és más egységek is

A háború végső szakasza Európában:

– 1945. április 16.: a bekerített Berlin szovjet ostromának kezdete
– 1945. ápr. 25., Torgau: amerikai és szovjet csapatok találkozása
– 1945. május 7. No. kapitulál

Képi manipulációk: ma tömegével a neten

• Példa: http://www.germanvictims.com/2013/06/russische-ungeheuer/
– vitatott gdanski szobor történetének hamis kontextusba helyezése
– hamis fénykép
– hamis kommentárok
• A manipuláció formái
– egyszerű hamisítás: (ki)retusálás, „photoshop”; képek másként való beállítása,
kontextusból kiszakítása
– képek eltitkolása
– fő forma: nagyságrendek összemosása, egyes jelenségek jelentőségének
eltúlzása, más jelenségek elhanyagolása
 – képek érzelmi hatásával való visszaélés
• Döntő különbség
– van, ahol marginális csoportok űzik a manipulációt, az állami intézmények
nem vesznek részt benne; s van, ahol állami támogatással folyik a manipuláció
(pl. Oroszország, utóbbi években Magyarország), s így az hatékonyabb

Az atombomba bevetése és a háború vége:

– 1945. aug. 6. Hirosima, aug. 9. Nagaszaki bombázása
– Hirohito császár a reménytelen harc beszüntetése mellett dönt, a japánok
kapitulálnak

A média és a vizualitás fejlődése: Az erőszak ikonográfiája

Az erőszak ikonográfiája:
• Az 1929 és 1945 közötti korszak ikonikus képeinek nagy része az erőszakhoz
kapcsolódik
– alapvető érzelmeket mobilizálnak, ezért „népszerűek”
• Az erőszak a 20. század fő ismérve?
– Mark Mazower: Dark Continent [Sötét kontinens] (1998)
– Timothy Snyder: Bloodlands [Véres övezet] (2010)
• Két rendszerre és ezek hatalmi struktúráira összpontosul a média figyelme
– sztálini SZU
– náci No.
• A vizuális emlékezet főként az utóbbira
• A korszak sajátossága: propaganda és erőszak összefonódása
– képek manipulatív alkalmazása
– az erőszakot bemutató képek a korban hatásosan mozgósítanak a megtorlásra,
az újabb erőszakra
• E totalitariánus rendszerek működése viszonylag jól dokumentált, s ezek fontos
tapasztalatokat jelentenek
– de: kevésbé ismertek az elnyomó rendszerek és a civil társadalom közötti
szürke zónában lezajlott események
– pedig: gyakran a polgárok is aktívak az erőszakban, nem csupán passzívan
szemlélik az állami erőszakot
 • Példák
– polgártársak megalázása
– pogromok
• Tanulságok

Pogromok a II. vh. alatt

• Az egyik leginkább dokumentált pogrom: Lvov, 1941. jún. 30./júl. 1.
– az NKVD gyilkosságai után zsidók elleni támadások
– a német hds. tűri, majd az Einsatzkommando-k maguk mintegy 3000 zsidót
ölnek meg
– német katonák felvételei
– erős szexuális tartalom, kitűnik a cél: megalázni

Kiemelt témák
A Holocaust:
• Mintegy 5,9 millió zsidó áldozat
– 1942 Wannsee (Berlin): döntés az Endlösung-ról („végső megoldás”)
– Keleten Einsatzgruppe-k, majd haláltáborok
– szövetségesek: bár tudnak róla, tétlenség
– országonként eltérő veszteségek (pl. Dániában 52 fő, Mo.-on 450 ezer,
Lengyelo.-ban. kb. 3 millió)
– nem zsidó lakosság egyes csoportjai ellen is népirtás
• A Holocaust néhány tanulsága
– az állami gyűlöletkeltés veszélyei → elszabaduló dinamika
– a hallgatás és közömbösség következményei
– „a gonoszság banalitása”
– a háborús bűnösök megbüntetésének jelentősége
– a hatalom ellenőrzésének fontossága
– az emberi civilizáció törékenysége: népirtás bármikor újra megtörténhet
• Einsatzgruppe-k tevékenységére példa: Babij Jar
– Ukrajna, 1941. szept. 29.
 – Az Einsatzgruppe C 4a egysége által végrehajtott tömeggyilkosság
– három nap alatt legalább 33.700 áldozat
• További példák olyan a tömeggyilkosságokra, melyekről képek maradtak fenn:
Kamenyec-Podolszkij, Vinnyica, Mizocz
• Koncentrációs táborok 1933-tól Németországban
– pl. Dachau, Buchenwald, Ravensbrück, Mauthausen (ma Ausztria)
– a koncentrációs táborokban is óriási halálozási arány
• Megsemmisítőtáborok 1942-től keleten
– Auschwitz-Birkenau, Majdanek, Sobibor, Treblinka, Belzec

A győzelem ikonikus képei:

1. D-nap, 1944. június 6. (Overlord hadművelet)
– szövetségesek partraszállása Normandiában
– az első napon 132.000 szövetséges katona szállt partra
2. Iwo Jima
– tengerészgyalogosok kitűzik az amerikai zászlót a Suribachi hegyre Iwo Jima
szigetén (1945. március)
– a fotós, Joe Rosenthal (AP) Pulitzer díjat kapott e felvételért
3. A szovjet zászló kitűzése a Reichstagra, 1945. május 2.
– fotó: Jevgenyij Kaldej
4. Szovjet és amerikai csapatok találkozása Torgaunál
– 1945. április 25., az Elba felrobbantott hídján
– az amerikaiak később visszavonultak nyugatra, Torgau a szovjet zónába került
– megrendezett jelenet fotózása
+1 győzelem ünnepsége New Yorkban a Times Square-en ("Victory over Japan Day, V-J
Day"), 1945. aug. 14.

Sötét lyukak a vizuális emlékezetben:

A 20. század történelmének különböző aspektusai eltérő módon dokumentáltak
Egyes fontos történésekről alig vannak képek
– különösen: népirtások; szovjet bűnök (ezeket Oroszország jórészt ma sem
ismeri el), mint a katyńi tömeggyilkosság, kényszer-kitelepítések, GULAG
• Katyń, 1940. március/április
 – 22.000 lengyel hadifogoly tiszt meggyilkolása a szovjetek által

• GULAG
– betűszó, az orosz 'Javítómunka-táborok Főigazgatósága‘-ból
– hírhedt táborok helyei pl.: Kolima, Vorkuta, Solovki, Moszkva-Volga csatorna,
Fehér-tenger-Balti-tenger csatorna

ÚJJÁÉPÍTÉS ÉS HIDEGHÁBORÚ, 1945-1961

Történelmi kontextus: Újjáépítés és hidegháború
A hidegháború kezdete:
1945. május 8/9.: háború vége Európában; aug. 14.: Japán kapitulál
Nagyhatalmak megállapodásai a rendezésről
– Moszkva, 1944. okt.: Sztálin és Churchill (százalékos megállapodás)
– Jalta, 1945. febr.: Sztálin, Churchill, Roosevelt
• Németo. négy megszállási zóna, teljes leszerelés és náciatlanítás,
jóvátétel
• Lengyelo. „nyugatra tolása”
• mindenütt szabad választások
– Potsdam 1945. júl.-aug.: Sztálin; Churchill, majd Attlee; Truman
• a jaltai döntések gyakorlatba ültetése (Odera-Neisse folyók a lengyel–
német határ)
• Sztálin már elveti a szabad választásokat Kelet-Közép-Európában
• vita a német rendezésről (jóvátétel összege és módja), de elfogadják:
No.-ot egységként kell kezelni
• németek kitelepítése (Lo., Csehszl., Mo., Románia stb. területéről)

Nürnbergi perek, 1945. nov.-1946. okt.:

– 24 legfontosabb háborús bűnös a Nemzetközi Katonai Bíróság előtt
– fontos a későbbi hasonló felelősségre vonások szempontjából is, mert először
„emberiség elleni bűn”
– a népirtás fogalma először (genocide)
 – 12 további persorozat 1949-ig: kevésbé magas rangú bűnösök (orvosok, bírók,
katonatisztek stb.) – összesen 185 vádlott, ebből 12 halálos ítélet, 8
életfogytiglani

– néhány ítélet
• Hermann Göring (légimarsall): halál, öngyilkosságot követett el
• Martin Bormann (kancellária vezetője): távollétében halál,
maradványait 1972-ben fedezték fel
• Karl Dönitz (tengernagy): 10 év börtön
• Hans Frank (megszállt Lo. főkormányzója): halál
• Rudolf Hess (Hitler helyettese): életfogytiglan börtön
• Alfred Jodl (tábornok): halál
• Alfred Rosenberg (faji ideológus, megszállt keleti területek minisztere):
halál

Szovjetek berendezkedése Kelet-Közép-Európában:

• Németország: fő ütközési pont
– négy részre osztva – négy megszállási politika
– legnagyobb ország
– földrajzi helyzet
• A két blokk kialakulása, a hidegháború kezdete
– háttér: szovjetizálás K-K-Európában
– Sztálin: a háború elkerülhetetlen
– Churchill fultoni beszéde, 1946. március 5. („vasfüggöny ereszkedik le a
kontinensre”), melyben kéri az USA segítségét
– Truman-doktrína, 1947. márc.: két blokk létezik, a „feltartóztatás” elvének
(containment) meghirdetése

Marshall-terv 1947 (Európai Újjáépítési Program)

– Sztálin elveti → csatlósok is

A hidegháború:
• Berlini blokád, a hidegháború első kulminációja: 1948. június-1949. május
 • Koreai háború (1950–53)
– kommunista támadás Dél-Korea ellen; ENSZ beavatkozása (USA hadserege
révén), a SZU és Kína támogatja a kommunistákat
– a hidegháború felforrósodása
• Sztálin halála (1953)
• Hruscsov: a békés egymás mellett élés kísérlete
– tűzszünet Koreában (1953), béke Indokínában (1954), osztrák államszerződés
(1955)
– de: az NSZK bevonása a NATO-ba (1955), megalakul a Varsói Szerződés,
(1955)
– majd ismét az enyhülés jelei (détente)
• az elrettentés egyensúlya (hidrogénbomba: USA 1952, SZU 1953)
• interkontinentális rakétákkal az USA is támadható
• 1957 Szputnyik-sokk
– SZKP XX. kongresszusa (1956. febr.) – a blokkok fegyveres harca helyett
gazdasági verseny
• 1953: keletnémet felkelés, 1956: lengyel és magyar felkelés
• Újabb berlini válságok (1958 és 1961)
– Hruscsov Berlin-ultimátuma, 1958. nov. majd 1961. jún.
– Kennedy kiáll Nyugat-Berlin mellett
– a berlini fal felépítése, 1961. aug. → feszültség nő
• A kubai rakétaválság (1962. okt.)
– a SZU atomrakétákat telepít a forradalmi Kubába
– Kennedy blokádot hirdet és követeli leszerelésüket
– atomháború veszélye, de végül megegyezés

Újjáépítés és boom:
• Gazdasági boom
– újjáépítés, majd kb. 1950-től a háború előtti szint meghaladása
– okok: piacgazdasági mechanizmusok, nemzetközi kooperáció, …
• Konvergenciák és divergenciák (felzárkózások és lemaradások)
– kimagasló eredmény No.-ban: Wirtschaftswunder („gazdasági csoda”)
 • Az európai integráció kezdetei
– békeprojekt + a gazdasági hatékonyság is ezt diktálja
– 1951: Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) – az EGK elődje
– 1957: Római Szerződés → 1958: EGK, Európai Gazdasági Közösség („Közös
Piac”)
• Társadalmi változások
– baby boom: csak a nyugati világban, Kelet-Európában nem
• az 1960-as évek közepéig tart
– hagyományos családmodell
– szuburbanizáció
• A jóléti állam
– az állam felelősséget vállal polgárai szociális biztonságáért
– a II. vh. után nagyban nőnek az ilyen célú kiadások
– társadalmi és gazdasági előnyei
• Fogyasztói társadalom
– az újjáépítéssel a fogyasztás gyorsan nő
– amerikai minták

A szovjet blokk:
• Kommunista hatalomátvételek Kelet-Közép-Európában
– többnyire 1948-ig, ellenzék likvidálása
– pártállam kiépítése: a párt megfelelő szerve irányítja az állami szervet,
tömegszervezetek, elnyomás
• Sztálinizmus
– politika: személyi kultusz, kirakatperek/koncepciós perek
– gazdaság: államosítás, tervutasításos gazdálkodás, nehézipar fejlesztése,
erőszakos kollektivizálás, hiánygazdaság
• Újjáépítés
– a nyugatinál mérsékeltebb sikerek, s ezek is a hosszú távú növekedési tényezők
feláldozása révén (humán tőke, infrastruktúra elhanyagolása)
– óriási emberi áldozatok
• Belső válságok
 – 1953 keletnémet felkelés, 1956 poznani felkelés, magyar forradalom
• Reformok és korlátaik
– gyakori reformok, majd (részleges) visszavonásuk
• Sztálin halála (1953) → Hruscsov → olvadás

Dekolonizáció:
• Gyarmatok függetlenedésének fő tényezői
– gyarmatok belső fejlődése (nacionalizmus)
– 1945 után hiányzik az anyaországok közvéleményének támogatása a
gyarmatok fenntartásához (gazdasági, katonai források)
– az új szuperhatalmak (USA, SZU) antikolonialisták
• A függetlenedés részben viszonylag békés (pl. brit gyarmatok), részben erőszakos
(ahol erős a nacionalizmus)
• Függetlenség
– Japántól: 1945 Korea
– N-Br.-tól: 1947 India, 1948 Palesztina, 1956 Egyiptom, 1950-es és 1960-as
években afrikai gyarmatok (pl. Nigéria, Kenya, Tanzánia)
– Fr.o.-tól: 1954 Indokína, 1962 Észak-Afrika (Tunézia, Algéria)
– Portugáliától: 1970-es években afrikai gyarmatok (Mozambik, Angola)

A média és a vizualitás fejlődése: A kép mint vád és fenyegetés

• II. vh.: a „szétromboltak” képei ismét valósággá váltak
• A szenvedés és a halál ábrázolásának sajátos vizuális kultúrája alakult ki a II. vh. utáni
évtizedekben
– apokaliptikus képek: a felszabadított lágerek hullahegyei; romokká lőtt
városok képei; megkínzott rabok, gyermekek fotói; az atomfelhők, mint a
fenyegető atomtél absztrakt szimbólumai → az erőszak szuperikonjai
– korábban nem léteztek a médiában ilyen képek (különösen ekkora tömegben)
– e képek jelen a következő évtizedekben, bár nem egyforma módon
– a képek jelentése
• vád: rámutattak a bűnösökre
• fenyegetés: ez várhat ránk
– önvédelmi eszköz: ismerjük meg, hogy ne ismétlődhessenek meg
 – a képek kényelmetlenek, mert állásfoglalásra késztetnek
– sokan elfordulnak tőlük, tagadnak

KIEMELT TÉMÁK
Az atomfelhő mint új ikon:
• Az atombomba bevetése és a II. vh. háború vége
– 1945. aug. 6. Hirosima, aug. 9. Nagaszaki bombázása
– 13 illetve 21 kilotonnás bombák
– 68.000 illetve 38.100 ember azonnali halála (1950-re 340.000 áldozat)
– Hirohito császár a reménytelen harc beszüntetése mellett dönt, a japánok
kapitulálnak
• Kísérleti atomrobbantások sora; ezek közvetve végül mintegy 1,5 millió ember halálát
fogják okozni a Földön
– 1963: részleges atomcsend egyezmény (csak a föld alatt lehet kísérletezni);
1996: teljes atomcsend egyezmény (India és Pakisztán nem)
– 1968: atomsorompó egyezmény
• Jelenleg kb. 15.000 atomtöltet létezik
– ebből 50 elegendő lenne
200 millió ember azonnali elpusztításához
• Új, komplex ikon
– katonai, tudományos, erkölcsi stb. aspektus
– fenyegetés!

Világrendszerek kialakulása: A berlini blokád

• Berlini blokád, a hidegháború első kulminációja: 1948. június-1949. május
– 1947. jan.: a britek és amerikaiak „Bizónia” néven egyesítik zónáikat, majd
1948. júniusban pénzreformot vezetnek be, s ezzel stabilizálják a gazdaságot
(inflálódott Reichsmark, RM → stabil Deutsche Mark, DM)
– válasz: a SZU blokád alá vette Berlint
– amerikaiak, britek: légihíd → sikeres
– 1949. máj.: NSZK létrejötte, válaszul októberben az NDK megalapítása
– két eltérő politikai-gazdasági-társadalmi rendszer
Újjáépítés: A Trümmerfrauen
A gazdasági csoda képei: A bogárhátú

Amerikanizáció: Coca-Cola és társai:

– definíció: az amerikai befolyás növekedése a kultúra, a gazdaság stb. területén
– két fő hullám Európában: 1920-as évek és 1940/50-es évek
– ezek több tekintetben eltérnek: pl. más a percepciójuk a kontinensen
– 1920-as évek:
• az amerikai hatás különösen erős a filmiparban, zenében, a
tömegkultúra terén (pl. jazz, tánc), gazdaságban (tömegtermelés,
marketing új módszerei, szolgáltatások)
• az európaiakat lenyűgözték az amerikai műszaki-gazdasági
teljesítmények, mint a gyors autók, repülők, modern építészet
• Amerika úgy jelent meg, mint a követendő példakép, s így elfogadták a
tömegkultúra termékeit is, melyek nem versenytársak, inkább egzotikus
kiegészítői az európai kultúrának
– 1950-es évek:
• gyorsult az amerikai gazdasági és kulturális transzfer Ny-Eu-ba
• komplexebb a hatás (pl. politikai is)
• különösen a film és a televízió terén domináns pozícióba kerülnek az
amerikai termékek
– ezeknek nagy hatásuk, terjesztik az amerikai szokásokat,
életformát
• amerikai márkák terjedése: Coca-Cola, Hoover, Lucky Strike, Disney,
Levi’s stb.
• különösen láthatóak a gyorséttermek az 1970-es évektől: McDonald’s,
Burger King, KFC, Pizza Hut, Starbucks
• más amerikai innovációk is, melyek az életformát érintik:
szupermarketek, önkiszolgáló benzinkutak stb.
• ennek fogadtatása Európában a korábbiaknál összetettebb: befogadás,
de kritika is
– a fogyasztói társadalom kritikája gyakran összemosódik
amerikaellenességgel
 – az amerikaellenesség alapja gyakran a demokrácia, a polgári
jogok, a női emancipáció (rejtett vagy nyílt) elutasítása
• de: az amerikai hatás nem egyirányú; emellett a folyamat szelektív,
vagyis Európa nem passzív ebben, hanem válogat
• gazdagít vagy szegényít?
– 1990-es évek: amerikanizáció helyett inkább globalizációról beszélünk
– Példa: Coca-Cola
– 1886 óta
– sokáig a legértékesebb márka (ma már az Apple és a Google megelőzi)
– Amerika és az amerikanizáció szimbóluma szerte a világban
– jelen Európában már a két vh. között is, de a II. vh. után terjed igazán

Reklámszlogenek változása
– állandó üzenetek (frissít, minőség stb.); de: regionális eltérések is, a szlogenek
nem ugyanazok a világon mindenütt
– 1942: „Howdy, friend” („Helló, barátom”)
• háború, megbékélés
– 1954: „Mach mal Pause” („Tarts szünetet”), „For people-on-the-go”
• újjáépítés, munka társadalma, nő a mobilitás
– 1965: „Auch eine” („Szintén egyet”)
• új attitűd a fogyasztáshoz, természetessé válik a jólét
– 1971: „I’d like to buy the world a Coke” („Szeretnék a világnak egy kólát
venni”)
• ifjúsági mozgalmak, melyek világméretű problémákkal foglalkoznak
• hétköznapibb fiatalok a reklámarcok

Személyi kultusz:
• Személyi kultusz: akkor keletkezik, ha a propaganda a tömegmédia segítségével
idealizált képet közvetít egy vezetőről
• A történelemben korábban is
– hasonló jelenség az uralkodó istenként való ábrázolása (pl. Augustus)
– Max Weber: „karizmatikus vezető” típusa
– de: a tömegmédia áttörést hoz
 • A kultusz funkciója
– a politikai rendszerek elfogadtatásának, a társadalmi kohézió megteremtésének
eszköze
– ha a rendszer eredményei nem elegendőek a népszerűséghez, akkor ez segíthet
biztosítani azt
– ígéret: a vezető a garanciája a jobb jövőnek, vagyis a bölcs vezető tisztelete
nemzeti/társadalmi érdek
– tipikusan diktatúrákban (Mussolini, Hitler, Sztálin, Fidel Castro, Enver
Hodzsa, Ceaușescu stb.), de enyhébb formái máshol is – uakkor: nem minden
diktatúra alkalmazza (pl. Pol Pot sem)
• Pl.: Mao úszik
– 1966. júl. 16., 11. vuhani Jangce-átúszási verseny, 5000 résztvevő
– Mao 72 éves, csatlakozik, hogy demonstrálja fittségét, s azt, hogy képes
vezetni az országot

A haladás ikonjai: Szputnyik és Atomium:

• 1957: Szputnyik-1 fellövése Bajkonurból, SZU
– az első mesterséges égitest, 84 kg, 92 napig kering az űrben
• Szputnyik-sokk Amerikában
– szovjet tárgy repül el Amerika felett!
– az USA válasza: felsőoktatás fejlesztése, NASA megalapítása, rakétaprogram
felgyorsítása
• Atomium, 1958
– Brüsszel, Expo’58 (1958-as Világkiállítás), 102 m magas
– 165 milliárdszorosra nagyított vaskristályt mintáz (mintha egy 0,1 mm-es
porszemcsét Föld méretűre növelnénk)
– az atomkor jelképe, a tudomány iránti korabeli lelkesedés kifejezője
• Ideiglenesnek szánják, de népszerű, így meghagyják, ma is látható

BOOM ÉS ENYHÜLÉS, 1961-1973

Történelmi kontextus: Boom és enyhülés

Hidegháború és enyhülés:
• Újabb berlini válságok (1958 és 1961)
 – Hruscsov ultimátumot intéz a nyugati hatalmakhoz Berlin státuszáról, 1958.
nov. majd 1961. jún.
– Kennedy kiáll Nyugat-Berlin mellett
– a berlini fal felépítése, 1961. aug. 13-tól → feszültség nő

• A kubai rakétaválság (1962. okt. 16-28.)

– a SZU atomrakétákat telepít a forradalmi Kubába, de tagadja
– az USA követeli leszerelésüket és Kuba blokádját hirdeti meg
– szovjet csapatmozgások a térségben, atomháború közvetlen veszélye
– kompromisszum:
• a szovjetek kivonják Kubából az atomfegyvereket, s az USA egy
későbbi időpontban kivonja az atomrakétákat Törökországból
– az atomháború közvetlen veszélye elhárult
• A nemzetközi enyhülés kezdetei
– 1963: ún. „forró drót” létesítése Moszkva és Washington között
– 1963: atomcsend egyezmény
– 1968: atomsorompó egyezmény; tárgyalás indul a fegyverzetkorlátozásról
– 1972: SALT-I. (stratégiai fegyverzetkorlátozási szerződés); 1979: SALT-II.
• Az enyhülés további jelei
– nyugatnémet-lengyel közeledés
– nyugatnémet-szovjet tárgyalások
– nyugatnémet-keletnémet („német-német”) megállapodások
• Az enyhülés korlátai
– nukleáris fegyverek tömege marad meg („magas szintű atomegyensúly”)
– „proxy”-háborúk a harmadik világban

A keleti blokk:
• Szovjetunió: reformkísérletek majd stagnálás
• Hruscsov óvatos reformpolitikája
– 1964-ben a párt belső reformjával elégedetlen káderek megbuktatják, Leonyid
I. Brezsnyev követi
• Brezsnyev
 – eltörli a hruscsovi reformokat
– konzervatív politikát folytat
– hamarosan embereit helyezi minden fontos posztra, s egyedül irányít
• Gyarapodó válságjelek a Szovjetunióban
– a bürokrácia uralma, korrupció
– terjedő alkoholizmus, lakosság romló egészségi állapota, bűnözés stb.
– szűk körű értelmiségi tiltakozás, szamizdatok
– 1968: Csehszlovákia – „prágai tavasz”
– felülről, a kommunista pártból reformok indulnak
– Dubček: demokratizálás, sajtószabadság, emberi jogok, gazdasági reformok –
„emberarcú szocializmus”
– ellenzék megjelenése, többpártrendszer igénye
– szovjet nyomásra a Varsói Szerződés országai bevonulnak
– utólagos indoklás: Brezsnyev-doktrína (ha a szocializmus veszélybe kerül egy
országban, akkor az összes szocialista ország „felelőssége” annak megvédése)
• 1968: Magyarországon gazdasági reformok
• 1968, 1970, 1976: ismétlődő válságok Lengyelországban

A vietnami háború: 1955-1975

– az amerikai katonai jelenlét 1964 után nő meg, csúcson 1969-ben
– célja a kommunista térnyerés megakadályozása
• „Proxy”-háború
– Észak-Vietnam, Viet Cong (dél-vietnami kommunista gerillák), Kína, SZU,
Észak-Korea, Kuba, stb. az egyik oldalon ↔ Dél-Vietnam, USA, Ausztrália
stb. a másikon
• Az USA a saját közvéleménye nyomására fokozatosan kivonul
– Nixon 1973-ban rendeli el csapatkivonást
– 1975-ben Észak-Vietnam elfoglalja Dél-Vietnamot, a kommunista rendszert
kiterjesztik délre is

Társadalmi mozgalmak (1960-as évek):

• Társadalmi mozgalmak megélénkülése az 1960-as években
• Ennek fő okai
 – növekvő jólét → más jellegű társadalmi problémák kerülnek előtérbe
(társadalmi hierarchiák, nem anyagi jellegű egyenlőtlenségek stb.)
– gyorsuló értékváltozások a II. vh. után
– népes „baby boom”-generáció
• Főbb típusaik
– polgárjogi mozgalom
– ellenkultúra/diákmozgalmak
– háborúellenes mozgalom
– feminizmus („második hullám”)
• 1968 szerepe
• Példa: polgárjogi mozgalom
• Polgárjogi mozgalom
– feketék, nők, kisebbségek (homoszexuálisok/LGBT, nemzeti kisebbségek) jog
előtti egyenlőségért
– erőszakmentes, ellenállás passzív formái
– csúcsa az 1960-as években az afroamerikai polgárjogi mozgalom az USA-ban,
mely sikeres
• vezető alakja: Martin Luther King, Jr. (1929-1968)
• King 1963: „Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon
olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük
alapján ítélik meg őket.”
• céljaiban radikálisabb leágazása pl. a Black Power mozgalom, 1966-
1975 (nézetük: az asszimiláció megfosztja a feketéket a méltóságuktól)

A média és a vizualitás fejlődése: Az elektronikus kép diadalútja

Az elektronikus kép diadalútja:
• A televízió az 1960/70-es években válik vezető médiummá
• Előzmények
– első kísérleti televízióadások: 1928-tól USA, 1929-től BBC, 1934-től
Németországban – kezdetleges képek
– terjedés a II. vh. után, leggyorsabban az USA-ban, N-Br.-ban
• Elterjedésének szakaszai
– 1. kezdetek a rendszeres sugárzás megindulásáig (kb. 1955-ig)
 – 2. a televízió iparszerű előállítása és tömegmédiummá válása (kb. 1955-1962)
– 3. a televízió beépülése a nézők hétköznapjaiba (kb. 1962-1973)
– 4. növekvő szórakozásorientáció (kb. 1973-1985)
– 5. a digitalizáció megindulása és Európában a privát csatornák térhódítása
(1985-től)
– nem uniform folyamat: pl. az Egyesült Államokban minden szakasz jóval
korábban kezdődik (itt 1946-ban a háztartások 0,5%-ában, 1954-ben 55,7%-
ában 1962-ben már a háztartások 90%-ában van tévé); a világban másutt
később indul
• Sajátosságok
– fő különbségek a mozival szemben:
• magántérben zajlik a tévénézés
• a néző szabadabban mozog
• a tévé kikapcsolható → a programok készítői megpróbálják a nézőt ott
tartani
– hasonlóság a mozihoz:
• a részvétel illúzióját adja → az egyidejűség érzése felerősíti a
valóságérzést, úgy tűnik, hogy nincs lehetőség a manipulációra (tudjuk,
hogy ez nem igaz, a manipuláció más módon történhet: pl. a
témaválasztással)
– megváltozik a magánszféra és a nyilvánosság viszonya
• a nyilvános behatol a magánszférába
• a magánszféra egyre inkább nyilvános lesz
• A televízió terjedésének következményei
– a szabadidő egyre nagyobb részét tölti ki a tévézés, más visszaszorul (pl.
olvasás, társas kapcsolatok)
– az alvás és munka után a legfontosabb tevékenységgé válik
– nő a jelentősége a politikában, a kereskedelemben

Kiemelt témák
A hidegháború képei:
Berlini fal:
– Berlin helyzetét négyhatalmi megállapodás szabályozta a II. vh. végén, mely
szerint
 • nem része Németországnak
• szovjet, amerikai, brit, francia megszállási zónákra osztják
• a zónák között szabadon lehetett közlekedni, nem lehetett lezárni a
határokat
– ezt kihasználva kivándorlás az NDK-ból az NSZK-ba Nyugat-Berlinen
keresztül
– a kivándorlás mértéke nő 1961-ben
– Hruscsov engedélyt ad a keletnémeteknek a határ lezárására, ezzel megszegik a
korábbi négyhatalmi megállapodást
– 1961. augusztus 9-től az NDK lezárja a határt, s falat kezd építeni
– több hétig tart az első, egyszerűbb változat elkészítése is
– a fal először hagyományos falazóanyagokból készül, majd egyre tökéletesítik
(pl. magasítják, a védelmet kiegészítik tankcsapdákkal, második szögesdróttal,
őrtornyokkal, őrkutyákkal stb.)
– tömegmegmozdulások után, 1989. november 9-én nyitják majd meg
• Szökések
– legalább 5075 sikeres szökés
– legalább 136 halálos áldozat

A kubai rakétaválság (1962. okt. 16-28.):

– a SZU atomrakétákat telepít a forradalmi Kubába, de tagadja
– az USA követeli leszerelésüket és Kuba blokádját hirdeti meg
– szovjet csapatmozgások a térségben, atomháború közvetlen veszélye
• A válság tetőpontja
– 1962. október 27-én a szovjetek amerikai felderítőgépet lőnek le Kuba felett –
a háború elkerülhetetlennek látszik
– éjszaka Kennedy felajánlja Hruscsovnak, hogy felfüggeszti a blokádot és nem
rohanja le Kubát, ha a szovjetek kivonják onnan az atomfegyvereket, valamint
az USA egy későbbi időpontban kivonja az atomrakétákat Törökországból
(utóbbi egészen 1989-ig titokban marad)
– másnap Hruscsov beleegyezik
• Az atomháború közvetlen veszélye elhárult

Nemzetközi enyhülés kezdetei:

 – 1963: ún. „forró drót”; 1963: atomcsend egyezmény; 1968: atomsorompó
egyezmény; tárgyalás indul a fegyverzetkorlátozásról; 1972: SALT-I.
(stratégiai fegyverzetkorlátozási szerződés); 1979: SALT-II.

Vietnami háború: 1955-1975:

– „proxy”-háború (Észak-Vietnam, Kína, SZU, Észak-Korea, Kuba, stb. ↔ Dél-
Vietnam, USA, stb.)
– az USA végül a közvélemény nyomására 1973-ban kivonul
• Háborús képek kiemelten fontos szerepe a háborúellenes mozgósításban Amerikában
– a sajtó viszonylag szabadon mozoghat az amerikai hadsereggel, a cenzúra
mérsékelt
– erőszak képei
– civil áldozatok
– katonai áldozatok

Ellenkultúra, diákmozgalmak:
– 1960-as évek elejétől 1970-es évek közepéig intenzív
– fiatalok a konzervatív normák, konformitás ellen
– gyakran forradalmi célok
• kormányok, társadalmi hierarchiák/elitek, fogyasztás diktatúrája,
szexuális elnyomás ellen
• kapcsolat más mozgalmakkal: háborúellenes, feminista stb.
– tiltakozások, megmozdulások sora, főként, de nem kizárólag a nyugati
világban
– központok: New York, San Francisco, London, Párizs, Nyugat-Berlin,
Amszterdam, Róma
– csúcspont: 1968
• diákmegmozdulások sora, az egyetemekre koncentrálódva
• Franciaország 1968. május: diáklázadás, általános sztrájk → majdnem
megdöntik a kormányt
– szubkultúrák kialakulása (hippies, bikers, rockers, radicals etc.)
– Kelet-Európa
• itt erősen kriminalizálják a lázadókat (gyakran már a farmerviselet és a
hosszú haj is rendőrségi ügy)
Európa-képek:
• Európa
– földrajzi, kulturális, politikai jelentések
– Európa nem azonos az EU-val
– de: a II. vh. után Európa mindinkább az integrálódott Európát jelenti
– a következőkben az európai integrációval foglalkozunk kiemelten
• Az európai integráció kezdetei
– a történelemben az európai államok között mély konfliktusok, két világháború
indul innen
– II. vh.: minden más konfliktusnál pusztítóbb
– békeprojekt + a gazdasági hatékonyság is ezt diktálja
– 1951: Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió) – az EGK elődje
– 1957: 6 ország aláírja a Római Szerződést → 1958: EGK, Európai Gazdasági
Közösség („Közös Piac”)
– sikerek: béke + gyors gazdasági növekedés
• Az integráció későbbi szakaszai
– az EU nagy vonzereje:
• békét teremtett, korábban háborúzó nemzetek békésen kereskednek,
együttműködnek
• a polgárok szabadon utazhatnak
• a gyengébben fejlett tagokat támogatja (ez egyedülálló a világon)
• környezetvédelemben élen jár
• védi a munkavállalók jogait
• stb.
– bővítések több hullámban az 1970-es évek elejétől
– több válságperiódus
– a válságdiskurzus erősödik 2008 után
• ennek okai: gazdasági válság; keleti bővítés; nacionalista és populista
politikai erők előretörése több országban
• példa: Egyesült Királyság
• tévhitek és félrevezetések tömege a brit bulvársajtóban
 • ezeket számba is vették már: az egyik ilyen, csak az Egyesült
Királyság és az EU kapcsolatára vonatkozó gyűjteményben
659 (!) tétel szerepel
• pl.: az EU bürokratái a nem megfelelő görbületű banán
forgalmazásának betiltását tervezik; az EU a nem megfelelő
görbületű uborka betiltását tervezi; mozzarella sajtot csak
tejporból lehet majd készíteni; az EU a falusi harangok
betiltását tervezi; az EU betiltja a kutyák csonttal való etetését;
az EU perui drogfüggők rehabilitációját fizeti, stb.
• természetesen ezek egyike sem volt igaz, de mire ez kiderült,
már egy újabb hasonló álhír megvitatása volt napirenden (vö.:
az EU az akácerdők kiirtását tervezi Magyarországon)
• fontos körülmény: ezek magánkézben lévő lapokban, nem
kormánypropaganda révén terjednek (vö.: Magyarország)

Értékváltozások: A szexuális forradalom:

• 1960-as évek: értékváltozások felgyorsulása
– Ronald Inglehart: az 50-es évektől lassú eltolódás, materiális →
posztmateriális értékorientáció
• A változások fontos aspektusa: szexuális forradalom
– rendszerint az 1960-as évektől az 1980-as évekig datálják
– nagyban nő a következők elfogadottsága:
• házasságon kívüli kapcsolatok
• fogamzásgátlás
• szexuális tartalmak nyilvános megjelenése
• homoszexualitás
– előzmények
• első szexuális forradalom az 1920-es években?
• Sigmund Freud: tudat alatti erők, szexuális drive (libido) motiválnak
• Alfred C. Kinsey 1948: fő eredmény → az emberi szexualitás rendkívül
változatos, nehéz normát meghatározni
• William Masters and Virginia Johnson kutatócsoportja 1966:
szexualitás fiziológiájának tanulmányozása → felhasználják a
szexuálterápia kialakításához
• feminizmus: kettős mérce ellen
– a szexuális forradalom forrásai
 • nemi betegségek gyógyítása; fogamzásgátló tabletta: USA 1960
• életszínvonal, fiatalok képzettsége, nők anyagi függetlensége nő
• tömegmédia szerepe

A szexuális forradalom és a politikai aktivizmus összefonódása

Popkultúra, ifjúsági kultúra:

• Popkultúra
– popular culture → pop culture
– gyakran mass culture-nak nevezik
– tradicionális társadalmak: egy kultúra, melyet szinte mindenki oszt
– modern, komplex társadalmak: kultúra több rétege, szubkultúrák →
pop/tömegkultúra – magaskultúra
– pop culture, popkultúra: szórakoztatás → könnyűzene, képregények, filmek,
később televízió
• tömegesen előállított és a tömegmédia által közvetített kultúra
– magaskultúra: klasszikus zene, irodalom, tánc, költészet, képzőművészet
• Példa: pop-art, Andy Warhol, Roy Lichtenstein
– a pop-art a popkultúra elemeiből merít
– Robert Rauschenberg: „Nem akarom, hogy a kép olyan legyen, amilyen nincs.
Szerintem a kép valódibb, ha a valós világ részeiből készül.”
– hétköznapi tárgyak, képregények, hirdetések, jelszavak felhasználása
– vagyis: ikonikus képeket használnak fel és hozzájárulnak egyes képek ikon
jellegének megerősödéséhez
– a pop-art legismertebb képviselői: Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Robert
Rauschenberg
• Ifjúsági kultúra
– a fiatalok által vallott normák és preferált társadalmi értékek, valamint az
általuk folytatott életmód ↔ idősebb generációk kultúrája
– hangsúly: ruházat, könnyűzene, sport, párkapcsolat
– a 60-as években nő a jelentősége (az értékváltozások nyomán a korábbinál
jobban elkülönül az idősebbek kultúrájától, nő a fiatalok száma és vásárlóereje)
– példa: könnyűzene, The Beatles, Jimi Hendrix
 • A Beatles
– 1960-1970, a közismert felállás 1962-től
– 1960-63: Liverpool, Hamburg
– az 1960-as évek legnagyobb hatású zenekara, máig a legtöbb lemezt adták el
– 1960-as évek eleje: „Beatlemania”
– később zenéjük összetettebbé válik (John Lennon), s így az ellenkultúra egyik
megtestesítőjévé
– ikonikus képek sokasága kapcsolódik hozzájuk
• Jimi Hendrix
– pszichedelikus rock
– sokan minden idők legnagyobb gitárosának tartják
– 27 évesen halt meg
– tkp. 4 éves karrier (1967-1970) → hatása a tömegkultúra és popkultúra
térhódítását mutatja

UTAK A POSZTINDUSZTRIÁLIS TÁRSADALOM FELÉ, 1973-1989

Történelmi kontextus: Utak a posztindusztriális társadalom felé

Olajválság és recesszió:
• A megelőző boom
– jórészt a hagyományos gazdasági szerkezetben → nagy energiaigény
• 1973: olajválság
– az arab olajexportálók embargót hirdetnek (mert az USA fegyverrel támogatta
Izraelt a Yom Kippur háborúban)
– üzemanyaghiány, jegyrendszer néhány hónapig
– a nyersolaj ára többszörösére nő (3 USD → 12 USD/hordó)
– tőzsdeválság, gazdasági recesszió
– 1979: második olajárrobbanás
• Sikeres szerkezetváltás Nyugaton
– az olajválság közvetlen hatása jelentős
– de: a nyugati ipari országok sikeres szerkezetváltást hajtanak végre → kisebb
fajlagos energiaigény → az 1980-as évekre jelentős mértékben függetlenednek
az olajtól
 – 1980-as években ismét jelentős gazdasági növekedés, de az 1973 előttinél
kisebb ütem

Enyhülés és rendszerek versenye:

• Enyhülés eltérő koncepciói
– Németország: „új keleti politika” → megengedőbb
– USA: kevésbé megengedő a SZU-val
• 1975: Helsinki nyilatkozat → enyhülés kifejezője
• 1979: szovjetek inváziója Afganisztánban (1989-ig) → eldönti a vitát
• Ronald Reagan elnöksége
– „csillagháborús terv”: gazdasági/fegyverkezési versennyel a SZU fölé
kerekedni
• A SZU valóban nehezen bírja a versenyt
• L. Brezsnyev 1982-ig → J. Andropov → K. Csernyenko → 1985 Mihail Gorbacsov
• Gorbacsov reformjai: glasznoszty („nyitás”), peresztrojka („átalakítás”)
• Közben: a demokratikus rendszerek terjednek a világban
– pl. Spanyolország, Portugália: vége a diktatúrának

Társadalmi változások a nyugati világban:

• A klasszikus jobb-bal dimenzió halványul a nyugati politikában
– az újraelosztáshoz való viszonyban az eltérések mérséklődnek a pártok között
– a különbség inkább kulturális területen jelentkezik (pl. nők és kisebbségek
jogai)
• Új feminizmus és változó női szerepek
– a hagyományos családmodell dominanciája megszűnik
– új feminista hullám, vagyis a politikában is jelentkezik a változás
• Környezetvédelem
– társadalmi mozgalmak viszik előre (1972: Greenpeace, WWF)
– az első zöld pártok az 1970-es években alakulnak (Svájc, N-Br., Németország,
…) – legsikeresebb a német
– a kormányok is mindinkább szem előtt tartják
– nemzetközi környezetvédelmi együttműködés szerény kezdetei (ENSZ, EU
kezdeményezésére és keretében)
 • A szekularizáció felgyorsul
• A bevándorlás mértéke nő

A kommunista rendszerek alkonya:

• Gazdasági nehézségek, társadalmi kudarcok
– lemaradás a nyugat mögött gazdasági téren → nyilvánvalóvá teszi a rendszer
kudarcát
– halandóság romlása, ifjúság „devianciája”
• Politikai krízisek
– 1968: Csehszlovákia
– 1970: sztrájkok Lengyelországban
• Ellenzéki mozgalmak
– Charta ’77 Csehszlovákiában
– 1980: lengyel „Szolidaritás” mozgalom → messze a legjelentősebb a régióban
– magyar ellenzéki mozgalom
– szamizdatok, aláírásgyűjtések, később demonstrációk
• Gorbacsov hatalomra kerülése a SZU-ban
– a SZU nyitottabbá válik a nyugati gondolatok és megoldások iránt
– jobban engedi a változásokat az európai csatlósoknál
– ez segíti a reformereket az állampártokon belül is

A média és a vizualitás fejlődése: A televízió mint vezető médium. Az

információs társadalmak hétköznapi képei
A televízió mint vezető médium:
• Adások új jellemzői
– a szórakoztatás, tájékoztatás, ismeretterjesztés korábban élesen elkülönült,
most már kevésbé
• Műszaki fejlődés
– színes televízió terjedése: a BBC 1969-től sugároz rendszeresen színes adást
→ nézőkre való hatása nő
– új terjesztési formák
• kábeltelevízió (Amerikában korán, Európában később)
 • műholdas televízió megjelenése (USA 1976; Európában első
kereskedelmi célú N-Br.-ban, 1982: Sky 1) → csatornák száma nő,
kevésbé igényes műsorok aránya nő
• magántelevíziók Nyugat-Európában az 1980-as évek elejétől nagyobb
számban
• Következmények
– több adásidő, több néző, a szórakoztatás dominál
– a néző több csatorna között válogat, gyakran keverednek a műfajok

Az információs társadalmak hétköznapi képei: piktogram, infografika, gépi kép:

• A képözön e korban elsősorban a televíziózás következménye
– a képek behatolnak a társadalom minden szférájába
– a politikában a képek mindinkább a pártprogramok helyére lépnek
• Példák a képek új funkcióira
– piktogram, infografika, gépi kép
1. Piktogram (latin pictum‚„kép” és görög γράφειν, gráphein, „írni” szavakból)
• Előzmények
– képírás (ókori Egyiptom stb.)
– 1925-től: az osztrák közgazdász Otto Neurath és a grafikus Gerd Arntz által
kifejlesztett kb. 4000 szimbólumból álló rendszer (1936-tól neve Isotype,
International System of Typographic Picture Education)
• ennek célja a vizuális kommunikáció új módjának megalkotása, a
nyelvi korlátok legyőzése
• pedagógiai célzat is: a kevésbé művelteket ezzel tanítani
• korai „infografiká”-kat is készítenek
• 1960-as évek: felgyorsul a piktogramok elterjedése
– ezek interkulturális szimbólumok
– pl. repülőterek, olimpiák alkalmazzák
– az International Organization for Standardization (ISO)
megalkotta piktogramrendszerét (ISO 7001), melyet
rendszeresen megújít
• 1990-es évek: személyi számítógépek → piktogramok tömege, melyeket ikonoknak
neveznek
 – smiley, emoticons – szintén piktogramok
2. Infografika
– számítógép terjedésével
– a tartalom gyakran háttérbe szorul a grafika
mögött
3. Gépi kép
– Röntgen 1895 (lásd korábban)
– szintén a számítógéppel kap lendületet
– különösen a gyógyításban és a természettudományban alkalmazzák

Kiemelt témák:
Terrorizmus:
– erőszak alkalmazása, hogy azzal félelmet keltsenek és így politikai, ideológiai
vagy vallási célokat érjenek el
– nem új jelenség
– az 1970-es években megélénkül
• Példák
– müncheni olimpia, 1972
• palesztin terroristák (neonácik támogatásával) túszul ejtenek izraeli
sportolókat
• 11 izraeli sportolót meggyilkolnak
– Vörös Brigádok (Brigate Rosse), Olaszország
• Aldo Moro (korábbi min. elnök) elrablása és meggyilkolása, 1978
– Vörös Hadsereg Frakció (Rote Armee Fraktion, RAF), Németország
• eleinte vezetőiről elnevezve Baader-Meinhof csoport, 1968-1977
• az NDK titkos támogatását élvezi
– Ír Köztársasági Hadsereg (Irish Republican Army, IRA), Észak-Írország
• 1969-1998 között kb. 10.000 bombamerényletet követett el
• a konfliktus áldozatainak száma kb. 4000
– különösen fenyegető a közvélemény számára, hiszen a tévében bemutatható,
átélhető (szemben pl. az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt bekövetkező
jóval nagyobb számú halálozással, amit nehéz képileg ábrázolni)
 – „képek hatalma” (lásd korábban: a képek teremtik is a valóságot, nem csak
passzívan közvetítik)
– ezért: a terrorizmushoz kapcsolódó képek alkalmasak a politikai manipulációra
is
– a manipuláció különösen erős lehet ott, ahol sérül a sajtó szabadsága, a
kormány erős befolyást gyakorol a médiára
– autoriter és populista politikusok kihasználják hatalmi céljaikra
– következmények:
• a kialakuló tömeghangulat nem kedvez a megoldásnak, hanem inkább
ront a helyzeten
• más fontos problémák háttérbe szorulnak: gyakran éppen ennek elérése
a politikai manipuláció célja
• pl. Magyarországon 2015-ben a megelőzhető halálozások
(preventable deaths) száma 33.000 volt, ami 100.000 főre
vetítve az egyik legmagasabb Európában; a várható átlagos
élettartam több évben ismét csökkent; az oktatás színvonala
romlott (lásd: PISA-tesztek) stb. – ezek drámai fejlemények, de
a média nagy része mégis hallgat ezekről a problémákról (ld.:
„szolgamédia”, „lakájmédia”)

Új társadalmi mozgalmak:
• Az 1960-as évek közepétől új típusú társadalmi mozgalmak jelentkeznek
• Fő sajátosságaik
– a régebbi mozgalmaktól eltérően elsősorban nem materiális célokra, hanem
más problémákra koncentrálnak (mint emberi jogok, női egyenjogúság,
környezetvédelem, békés együttélés stb.)
– más a társadalmi bázisuk is
• Típusai
– polgárjogi mozgalom (lásd korábbi ea.)
– ellenkultúra/diákmozgalmak (korábbi ea.)
– új feminizmus
– antinukleáris mozgalom
– békemozgalom
– környezetvédő mozgalmak
• Példa: környezetvédő mozgalmak
 • előzmények
• globálisan a legnagyobbak: WWF, Greenpeace
• a fenntartható fejlődésért lépnek fel
• Greenpeace
– alapítva: 1972, Vancouver
– székhely: Amszterdam
– 45 országban iroda, 2500 alkalmazott
– kb. 15.000 önkéntes a világon
– bevételei nagy része Németországból
– a környezetvédők radikális irányzatához tartozik: direkt akciók → konfliktusok
a hatóságokkal
– fő kampányai: megújuló energiaforrások fosszilis tüzelőanyagok és
atomenergia helyett; globális felmelegedés megállításáért; bálnavadászat ellen;
mérgező anyagok felhasználása ellen
• World Wide Fund for Nature (WWF), korábban: World Wildlife Fund
– alapítva: 1961
– a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete
– 96 országban jelen
– tagság/támogatók: 4,5 millió
– fő célok: fenntartható fejlődés; biodiverzitás megőrzése; klímaváltozás
fékezése
– a Greenpeace-nél kevésbé konfrontatív

Kelet-Európa az 1970-es és 1980-as években:

• Kelet-Európa gazdasági lemaradása (lásd: korábban)
– hogyan jelentkezett ez a hétköznapi élet terén?
• A hétköznapi élet fontos aspektusa: áruhiány
– a Kornai János adta elnevezés: „hiánygazdaság”
– minden kommunista országban jelentkezik
– különösen: lakás, gépkocsi, telefon terén erős a hiány
– de ezeken túl is általában jellemző a minőségi áruk hiánya
– áruk megszerzésének módja: „várakozás, vadászat, sorbanállás, gyűjtögetés,
feketepiac”
 – jelentős eltérések is a régión belül
• NDK, Mo.: alapvető élelmiszerekből hiány ekkor már nem jellemző, de
a minőségi élelmiszerekből igen
• Lengyelország: húsellátás is akadozik
– áruellátás problémái → a rendszerek népszerűtlenségét eredményezi, s végül
bukásuk fontos okai közé tartozik (legfőbb oka?)

Globális egyenlőtlenségek:
• 1970 és 2010 között
– az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentek
• de: ha Kínát és néhány ázsiai országot kivesszük, akkor sokkal kisebb a
csökkenés
– a társadalmakon belüli egyenlőtlenségek nőttek
• Szegénység
– relatív szegénység
– abszolút szegénység
• a Szahara alatti Afrikában 1981-ben a lakosság 52%-a élt napi 1,25
dollárnál kevesebből (2008: 48%)
– anyagi aspektusok: élelem, ruházat, lakás, ivóvíz
– a szegénység nem anyagi aspektusai: kiszolgáltatottság, diszkrimináció, rossz
egészségi állapot, bűnözés, alacsony képzettség
• Egyenlőtlenségek vizuális ábrázolása
– szegénység, különösen gyermekszegénység, gyermekmunka
– éhínségek
– kiemelten: Afrika, Dél-Ázsia

Gyermekmunka
Slum Indiában

Környezeti katasztrófák:
• Környezetszennyezés
– folyamatos az emberi tevékenység következtében, de gyakran nem látható
• pl. azbesztszennyezés, vegyi anyagok kibocsátása
 – esetenként azonban hirtelen, koncentrált és drámai következményekkel jár →
környezeti katasztrófa (↔természeti katasztrófa: nem emberi tevékenység
nyomán áll elő)
• Példák
– Seveso, É-Olaszország, 1976: robbanás egy vegyiüzemben; állatok pusztultak
el, emberi megbetegedések
– Bhopal, India, 1984: növényvédőszer-gyártó üzem katasztrófája; 2259 áldozat
– Csernobil, SZU, 1986: nukleáris katasztrófa; az áldozatokról eltérő becslések,
melyek 4000-től 500.000-ig terjednek, pl. attól függően, hogy milyen időtávval
számolunk
• 1986: robbanás a csernobili atomerőműben
– a nukleáris szennyezés a majaki katasztrófa (SZU, 1957) után a legnagyobb a
történelemben
– kezdetben titkolták a hatóságok, nyugaton előbb jelentek meg hírek róla → ez
nehezítette a védekezést
• Következmények
– sugárszennyezés, mely nagy területen terjedt szét
– hosszú távon növeli egyes (pl. daganatos) betegségek előfordulását
– politikai: környezetvédő mozgalmak támogatottsága nő
• meginog a hit a technológiai fejlődés ellenőrizhetőségében
• pl. Németországban elhatározzák az atomerőművek felszámolását
• Környezeti katasztrófák fenyegetése?
– példa: globális felmelegedés
• a tudomány képei
• a környezetvédő mozgalmak képei

Globális felmelegedés: A környezetvédő mozgalmak képei

A GLOBALIZÁCIÓ ÚJ HULLÁMA, 1989-TŐL

Történelmi kontextus: A globalizáció új hulláma

A kommunista rendszerek összeomlása:
• Gorbacsov reformjai → biztatás a demokratikus erőknek
• Kelet-Közép-Európa 1989-ben
 – 1989 végén: mindenhol megbukik a kommunista rendszer
– gyakran tüntetések és más tömegmegmozdulások, de fegyveres erőszak csak
Romániában
– dominóhatás: egyik hozza magával a másikat
• pl. a vasfüggöny lebontása Mo.-on → keletnémet menekültek
kiengedése → keletnémet rezsim bukása
– KGST, Varsói Szerződés feloszlatása
• Demokratikus választások a régióban
• A német újraegyesítés: 1990. október
– berlini fal ledöntése
– nagyhatalmak beleegyezését igényli, de Kohl kancellár megszerzi
• A hidegháború vége
– 1989. dec.: Gorbacsov és Bush csúcstalálkozója Máltán, ahol megegyezés a
kelet-európai demokratikus átalakulásról, a német egységről
– a Szovjetunió szétesése 1991-ben
– az Egyesült Államok egyedüli szuperhatalom marad
• Kína átalakulása

Kelet-Európa és Kelet-Közép-Európa a rendszerváltozások után:

• Oroszország bajai
– Gorbacsov reformjai → biztatatás a demokratikus erőknek
– 1990-től a tagállamok sorra mondják ki függetlenségüket
– Borisz Jelcin 1990-ben demokratikus választással elnök lesz, 1999-ig
– 1991. aug.: Gorbacsov ellen puccskísérlet, elhárítása főként Jelcin érdeme
– 1991. december: megállapodás a SZU felszámolásáról
– Jelcin idején gazdasági nehézségek, oligarchák uralma
– 2000: Vlagyimir Putyin elnök lesz
• egykori KGB-tiszt
• fokozatosan egyeduralmi rendszert épít ki
• leszámol a neki nem tetsző oligarchákkal, de a baráti oligarchákat
támogatja
• szerény gazdasági és társadalmi eredmények, de a magas olajár sokáig
kedvez
 • agresszív külpolitika, mely a belső nacionalista közvélemény
kialakítását szolgálja (háborúk: Grúzia, Krím, Kelet-Ukrajna)
• független sajtó, civil szervezetek felszámolása
• állami propaganda, mely külföldön is aktív
• Oroszország: az elnyomás igénye?
• A hármas átalakítás feladata Kelet-Közép-Európában
– politika (demokratikus intézményrendszer), gazdaság (piacgazdaság),
alkotmányos rendszer (jogállam és virágzó civil társadalom)
• Politika
– nyugati intézmények gyors átvétele, de kevésbé hatékony működtetése (pl.
korrupció)
– nacionalizmusok előretörése: kezdetben erősen a jugoszláv térségben, majd
mérsékeltebben másutt is; a NATO/EU keretek között tartja
• Gazdaság
– az átalakítás kulcsa a piacgazdasági intézmények bevezetése és a nemzetközi
gazdasági integráció (pl. tőkeimport)
– kezdetben élen: Szlovénia, Csehország, Magyarország
– később felzárkózik: Szlovákia, Lengyelország, újabban Románia
– mára kevésbé sikeresek: Szerbia, Magyarország
• Alkotmányos rendszer
– rendszerint gyorsan kiépül a demokratikus jogrend
– de: utóbb több országban erodálódik a jogállam, a „fékek és ellensúlyok”
rendszerét gyengítik/leépítik (Magyarország, Lengyelország)

Nyugat-Európa és az Egyesült Államok:

Gazdaság
– neoliberális gazdaságpolitika terjedése
– különösen az USA-ban gyors a növekedés 1995-től, ami a high-tech
ágazatokban vezető szerepet (computer, szoftver stb.)
– New Economy: a fejlett technológián alapuló szolgáltatásokon a hangsúly
– 2008-ban válság, ebből lassú kilábalás
Nemzetközi kapcsolatok
– a bipoláris rendszer vége, de ez kihívásokat jelent az USA-nak (nemzetközi
stabilitás fenntartása + fő célponttá válik)
• 1990: Öböl-háború; majd jugoszláv háborúk; 2003 iraki háború
• 2001. szept. 11.: merénylet a New York-i World Trade Center ellen
– Európában integráció folytatódása (lásd alább)

Belpolitika
– jobboldali szélsőségek erősödése, a korszak vége felé populizmus előretörése
több országban
Társadalom
– multikulturalizmus és az alternatív média felemelkedése

Tudomány és technológia
– digitális technológia terjedése a kommunikációban
• személyi számítógép, mobiltelefon,
• internet, World Wide Web
• távközlési szatellitek (GPS)
– mesterséges klónozás (DNS lemásolása, 1996 Dolly)
– 2006: összes emberi gén azonosítása

Mindennapi élet
– szórakoztató elektronika és kommunikáció
• CD lejátszók (Discman)
• DVD
• digitális fényképezőgép
• személyi számítógép → laptop → tablet
• böngészés, e-mail
• pager (személyhívó)
• mobiltelefon
– elektronikus kereskedelem
A vizualitás és a média fejlődése: A digitális korszak beköszönte. A képözön és
a képterror világa
• Marshall McLuhan: a Gutenberg Galaxis vége (1962)
– az írásos kultúra visszaszorulása zajlik, a képi kultúra ellenben előretör
• Digitális forradalom (ca. 1980-tól)
– több kép állítható elő
– több kép továbbítható
– manipulálhatóak a képek (forgatható, mozgatható stb.)

A digitális forradalom új dimenziót ért el az ezredfordulón:

– piktogramok, rövid klipek stb. váltják fel az írott szöveget
– korábban a kép illusztráció, ma gyakran a fő tartalom
– a képek képernyőn, nem nyomtatva
– következmény: képözön, képterror (sokkal több képpel találkozik a mai ember,
mint elődjei; dinamika!)
– a kép jelentősége minden területen nő, új formában jutnak el a képek az
emberekhez (valóságshow, 3-D)

Globalizáció
– a képkommunikáció segíti a globalizációt
– a befogadásban kulturális különbségek alig játszanak szerepet

Mindennapi élet
– notebook, tablet, okostelefon új perspektívákat nyit
– eddig: könyv, levél, írógép, telefon, fényképezőgép, filmkamera, fotóalbum,
filmvetítő, képernyő
– most ezek egy készülékben + internethez kapcsolva: termékek konvergenciája
– interaktivitás megjelenése
• konzolok, pl. Xbox One
• virtuális valóság
• a különbség kép és valóság között kezd elmosódni
• Google Glass stb. → további lehetőségek
Politika
– a képiség logikája érvényesül a politikai kommunikációban
• a politikusok úgy alakítják nem csupán megjelenésüket, hanem
programjukat, cselekvésüket is, hogy az a médiában jól mutasson
– a képek az embereket a politika nézőivé teszik, nem résztvevőivé

Kép előállítása és fogyasztása:

– a kép előállítója és fogyasztója közötti eltérések elmosódnak
– pl. Facebook: a magánszféra nyilvánossá válik
– míg korábban az emberek védték a privát szférájukat, most önként nyilvánossá
teszik
– a megfigyelés társadalmi szinten is terjed (kamerák közterületeken stb.)

Mediatizáció zajlik:
– mediatizáció: mindinkább a média igényei és szabályai formálják a politikai
kommunikációt és a társadalmi folyamatokat
– úgy szemlélik az emberek a világot, ahogyan a média láttatja, az lesz fontos
számukra, amit a média annak tart
– következmény: megnő a média hatása a társadalomra
• Kihívás
– távolságot tartani az új, lenyűgöző, magába szippantó képi világtól
– megkülönböztetni a médiaeseményt és az eseményt, vagyis elhárítani a
manipulációt
– középutat találni a kivonulás/teljes elutasítás és a korlátlan médiafogyasztás
között
• A képözönnel szembeni józan, kritikai attitűd tájékozottságot igényel
– csak az képes eligazodni a képek és általában a média világában, aki megfelelő
alapműveltséggel rendelkezik

Kiemelt témák:
Globalizáció:
– def.: a világ különböző részei közötti kapcsolatok intenzívebbé válása, továbbá
az ilyen módon a távoli társadalmak között kialakuló kölcsönös függés,
valamint e folyamatok széles körű tudatosulása
 – gyakori jellemzése: „a tér és az idő összezsugorodása”
• Szakaszai
– a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődött (kb. 1500)
– új hulláma 1880 körül indult
– gyorsul kb. 1990 óta
• Fő területei
• gazdaság: kereskedelmi kapcsolatok, tőke mozgása, multinacionális
cégek jelenléte, fogyasztás (pl. uaz a gépkocsi Japánban és
Magyarországon)
• politika: nemzetközi szervezetek, globális háborúk (veszélye)
• környezet: szennyezés (mindenhová eljut, globális felmelegedés
mindenkit érint, bármi is az oka)
• civil társadalom: kapcsolatok polgárok között
• kultúra: film, zene, öltözködés

Rendszerváltozások Kelet-Európában:
Képözön: Szórakoztatás, vizuális provokációk és megfigyelés:
Klipek
– rövid videók
– a reklámoktól eltekintve először könnyűzenei klipek a televíziókban
• 1981: Music Television (MTV), első 24 órás zenetelevízió
– majd a szélessávú internet elterjedésével, 2005 után boom más témákban is
(humor stb.)
• YouTube (2018: naponta 5 milliárd letöltés), Dailymotion, Vimeo stb.
– átalakították a vizuális kultúrát (rövidek, gyakori vágások stb.)

• Vizuális provokáció
– provokáció: cselekvés, melynek nyomán mások nem képesek a megszokott
módon reagálni
• A vizuális provokáció megjelenési formái
– politikai
– kulturális/művészi („polgárpukkasztás”)
– kereskedelmi
 • ez a leggyakoribb, sok reklám él ezzel az eszközzel
• Példa: Benetton reklámok
– Oliviero Toscani, reklámfotós, de társadalmi aktivista is
– 1989-től 2000-ig provokatív alkotások a Benetton cég kampányában (2017-ben
újra visszatért ehhez a céghez)
– vita: szabad-e ezeket a témákat reklámcélokra használni? Vagy a reklámot
használja társadalmi célokra?

Nacionalizmusok, erőszak:
Jugoszláv polgárháború
– Jugoszlávia: soknemzetiségű állam, erős regionális fejlettségi különbségekkel
– 1980-as évek vége: nacionalizmus erősödése a jugoszláv tagköztársaságokban
– Slobodan Milošević Szerbia élére kerül, megpróbálja erősíteni a szerb
befolyást → tagállamok függetlenségi nyilatkozatai →háborúk
• 1991: szlovéniai tíznapos háború
• 1991-1995: boszniai és horvátországi háború
• szinte minden résztvevő fél etnikai tisztogatást végez a maga területén,
háborús bűnöket követ el
• a legsúlyosabb atrocitásokat a szerbek hajtják végre: pl. srebrenicai
mészárlás (8700 muszlim bosnyák meggyilkolása)
• koszovói háború (NATO-beavatkozás, Szerbia bombázása)
• 2000: Belgrádban forradalom tör ki, Milošević bukik, kiadják a hágai
Nemzetközi Bíróságnak
– Jugoszlávia több szakaszban szétesik
• Szerbia gazdaságilag és társadalmilag hanyatlik, máig nem heveri ki
•
A hidegháború vége
– lehetőség Európa egységesítésére
– szükséges, mert: keleten nacionalizmusok (jugoszláviai polgárháború!),
Oroszország magatartása kiszámíthatatlan, gazdasági problémák a volt
kommunista országokban
• Az integráció mélyítése és szélesítése
– mélyítés: lassú folyamat, a legtöbb társadalmi-politikai területen az EU-nak
továbbra sincs semmiféle jogköre
 – szélesítés: bővítések több hulláma
• Mélyítés
– 1986 Single European Act, 1992 maastricht-i szerződés
• négy szabadság: áruk, személyek, szolgáltatások, tőke szabad mozgása
• a központi intézmények reformja
• Európai Parlament nagyobb jogköröket kap
• közös védelmi és külpolitika csírái, de a tagállamok vétójoga marad
• egységes valuta bevezetése
– 1993 Európai Közösség (EC) átnevezése → Európai Unió (EU)
• Szélesítés
– bővítés több hullámban: ma 28 (-1) ország
• Az EU jellege
– sajátos jelleg: több, mint egy nemzetközi szervezet, de jóval kevesebb, mint
egy föderáció
– továbbra is minimális jogkörökkel rendelkezik a tagországok kormányaihoz
képest
– a legkisebb tagországok is vétójoggal rendelkeznek a legfontosabb EU-
ügyekben (ez példa nélküli befolyást ad a kis országoknak, mint pl. Mo.)
– vagyis: a tagországok szuverenitásuk nagyon kis részéről mondanak le
– a tagországok vétójoga miatt gyakran nehéz konszenzust teremteni, ami a
legfontosabb döntésekhez szükséges
– az EU a tagországok összes GDP-jének 1,1%-át kapja, ebből fedezi
programjait, ugyanakkor a tagországok kormányai a GDP átlagosan 48%-ával
rendelkeznek
• Az EU sikerei
– béke a tagországok között, szabad utazás, tanulás, munkavállalás stb.
– gazdasági előnyök + életminőség a világon a legmagasabbak között
– munkavállalók jogai, emberi jogok garantálása
– környezetvédelem fő kezdeményezője globálisan is
• Az európai integráció nehézségei
– nincs egységes európai közvélemény, a polgárok nyelvi okok miatt is inkább
csak a saját országuk politikai viszonyait ismerik
– bonyolult döntéshozatal, mert az EU működése kompromisszumokon alapul
 – az EU nincs felkészülve arra, hogy egy ország belép, de csak a
jogokból/előnyökből akar részesedni (pl. támogatások), viszont
kompromisszumokat kevéssé akar kötni
– populista erők könnyen támadják, bűnbakká teszik az EU-t, mivel a polgárok
alig ismerik a működését: pl. „üzenjük Brüsszelnek”-típusú demagógia (az
EU-nak nincs sajtója stb., így nem tud válaszolni)
– a tagországok nem adnak komoly jogköröket az EU-nak, mert féltik
szuverenitásukat, ugyanakkor hatékony megoldásokat várnak az EU-tól
• Az EU működésének legfontosabb problémája
– a tagországok nem adnak komoly jogköröket az EU-nak, mert féltik a
szuverenitásukat → így az EU-nak számos lényeges társadalmi kérdésben
egyszerűen nincs jogköre, nem tud eljárni
↕
– ugyanakkor a polgárok hatékony megoldásokat várnak az EU-tól
– Az EU tevékenységéhez kapcsolódó képek
– főként: áru, tőke és munkaerő szabad mozgása, népképviselet, esélyegyenlőség
támogatása, környezetvédelem, diákmobilitás, tudományos programok
– EU kritikája: a Brexit példája
– Nacionalizmusok vagy nemzetek közötti kooperáció?
– mai világtendencia: nacionalizmusok erősödése
– bár: a fiatalabb és képzettebb rétegekben ez gyengébb (ld. pl.: Brexit támogatói
idősebbek és képzetlenebbek)
– nacionalizmus ≠ patriotizmus
– nacionalizmus:
– a saját nemzet különleges (ezért értelemszerűen több jog illeti meg,
mint más nemzeteket)
– az egyénnek alá kell rendelnie magát a nemzetnek
– aki ezt nem teszi, az a nemzet ellensége → mivel mindig vannak és
lesznek, akik az egyéni jogokat hangsúlyozzák, ezért állandó belső harc
folyik ellenük
– a nemzet teljes szuverenitása a cél (ez kizárja a jelentősebb
együttműködést más nemzetekkel – mivel a nemzetközi kooperáció
gátolja a teljes szuverenitás elérését)
– a nacionalisták általában tagadják, hogy ők azok
– patriotizmus:
 – hazaszeretet, mely nem irányul mások ellen (sem belföldön, sem
külföldön) – összeegyeztethető a nemzetek közötti kooperációval
– nem jelent feltétel nélküli lojalitást: „Haza csak ott van, hol jog is
van.”
– a nacionalizmus következményei:
– ha nem elszigetelt jelenség, hanem több nemzet is nacionalista politikai
irányt követ, akkor szükségszerűen konfliktusok alakulnak ki közöttük
(a történelmi helyzettől függ, hogy ezek háborúba torkollnak-e)
– a nacionalizmus nem csak külső, hanem belső ellenségeket is talál
(ezzel csökkenti a nemzeti/társadalmi összetartást, noha éppen azt
hangsúlyozza)
– a nacionalista erők egyedül kívánják meghatározni, hogy mi a
nemzet érdeke: az elkülönülés – noha a nemzet érdeke éppen a
másokkal való együttműködés, a kooperáció is lehet
– a nacionalizmusok erősödésének okai a mai Európában, pl.:
– a világháborúk emléke mindinkább feledésbe merült, alig vannak
olyanok, akik közvetlen tapasztalattal rendelkeznek a nacionalizmusok
következményeiről, a háborúkról
– globalizáció hatásai (pl. kultúrák egymásra hatása, migráció)
– gazdasági nehézségek (2008 utáni válság)
– identitásválság (a nacionalizmus gyakran valláspótlék!)
– egyszerű világmagyarázatot kínál (mások felelősek minden rosszért,
mi jobbak vagyunk)
– populista politikai vállalkozók fellépése, akik a hatalmat a nacionalista
ideológia segítségével kívánják megszerezni (a népre hivatkoznak, de
csak addig, amíg a hatalom megszerzéséhez és megtartásához
szükséges, aztán már csorbítják a demokratikus intézményeket)
– új kommunikációs technológiák adta lehetőségek (pl. gyűlölködés,
hamis hírek szabadon terjedhetnek a közösségi médiában stb.)
– Világproblémák
– pl. környezetszennyezés, globális felmelegedés, migráció, nukleáris
háború fenyegetése, humán génmanipuláció lehetősége, mesterséges
intelligencia veszélyei
– lehetséges ezek megoldása a nemzeti önzések közepette, a nemzetek
közötti intenzív együttműködés nélkül?
Globális fenyegetések a 21. században:
• Yuval Noah Harari szerint 4 fő fenyegetés:
– 1. Nukleáris katasztrófa
– ez már régóta velünk van, eddig sikerült elkerülni
– a veszély nem csupán a nukleáris fegyverek szándékos bevetése, hanem az
üzemzavar, téves riasztás, félreértés miatti bevetés
– az utóbbi időben nőtt az esélye a fokozódó szembenállás miatt
– 2. A biotechnológia fejlődése
– génmanipulációval hamarosan létre lehet hozni olyan embereket, akik sokkal
kitartóbbak, okosabbak, egészségesebbek, katonaként nem félnek stb.
– létre lehet hozni egy új szuperelitet is ilyen módon
– ez teljesen felforgatná a jelenlegi emberi civilizációt
– amelyik ország ezeket az új típusú embereket létrehozza, az versenyelőnybe
kerül a többivel szemben, ezért csak úgy lehet megakadályozni, ha mindegyik
betiltja ezt
– ehhez igen széles körű nemzetközi együttműködés lenne szükséges
– 3. A mesterséges intelligencia
– a mesterséges intelligencia alkalmazása egyrészt szintén nagy versenyelőnyt
biztosíthat az ezt leghatékonyabban fejlesztő államnak, amit más országok
ellen fordíthat, vagy a fenyegetett ország támadja meg őt (preventív háború) –
Vö: nukleáris katasztrófa veszélye
– másrészt segítségével az államok képesek lehetnek totálisan ellenőrizni saját
polgáraikat, ami szintén a jelenleg ismert emberi civilizáció végét jelentené
– 4. Globális felmelegedés
– ennek hatásai széles körben ismertek (lásd: Környezettörténet)
• Hozzátehetjük: 5. Globális járványok
• Ezeket a veszélyeket csak minden eddiginél mélyebb globális együttműködéssel
lehetne elhárítani
• Ennek a kooperációnak azonban nem adottak a feltételei, sőt: a nacionalizmusok
törnek előre Európában és másutt is
• Google Earth
• a Föld műholdról készült képei, változó felbontásban (15m – 15 cm)
• megjelent 2005-ben, 2011-ig 1 milliárd feletti letöltés
• korábban csak űrhajósok láthattak ilyen képeket
 • a használó maga navigál, keresőfunkció
• NASA-műholdak anyagai
• továbbfejlesztések
• 2D, több országban egyes részek és épületek 3D
• sky mode
• repülőszimulátor
• 2008-tól Street View funkció integrálva
• Historical Imaginery
• közlekedési információk/irányítás
• Google Earth Pro – egy ideig fizetős volt, 2015-től már nem az
• kritika
• magánszféra megsértése
• biztonsági veszélyeket hordoz

Populizmus, politikai propaganda és a média a 21. században:

• Populizmus:
– Az a politikai irányzat, melynek képviselői azt állítják magukról, hogy csak ők
képviselik a népet és annak igazi érdekeit, szemben a romlott elittel. Mivel
felfogásuk szerint csak ők a nép valódi képviselői, ezért szükségesnek és
jogosnak tartják a többi politikai vélemény és párt elnyomását.
– nem egységes ideológia, de a populizmus jellemző jegyeit le lehet írni
– ún. thin („vékony”) ideológia, vagyis önmagában nem képes átfogó
mozgósításra, ezért ún. thick („vastag”) ideológiákhoz kapcsolódik, mint:
• a nacionalizmus (Európában, Észak-Amerikában), vagy
• a szélsőbaloldali eszmék (Dél-Amerikában)
• A populizmus fő jellemzői:
– elitellenes retorika, de a populista vezérek általában nem „a nép egyszerű
gyermekei”, hanem gazdag emberek, maguk is az elit tagjai és a hatalmat is
kihasználják gazdagodásra (pl. Trump, Berlusconi, stb.)
– a populisták a népre hivatkoznak, de a néphez tartozónak csak azokat
tartják, akik támogatják őket, rájuk szavaznak → így a társadalmat
megosztják, ellentéteket erősítenek, gyengítik a társadalmi összetartást
– mivel felfogásuk szerint csak ők képviselik a népet, ezért a többi politikai erő
a nép ellensége, áruló
 – így szerintük joguk van felszámolni a független intézményeket, ellenőrizni
a médiát, a bíróságokat, a többi pártot, ha azok korlátozzák, bírálják őket, vagy
számon kérik rajtuk a törvények betartását
– az ellenségképzés a populizmus fontos eszköze (külső és belső ellenség)
• vagyis: elsősorban valami ellen lép fel
– a külső és belső ellenség keresésének, a folyamatos harcnak fontos funkciója
van számukra: hiszen ha a külső és belső ellenség veszélyeztet, akkor a
lakosság megbocsájtja nekik a korrupciót, a demokrácia sérülését, a
szakértelem háttérbe szorítását stb.
– egyszerű jelszavak, könnyű megoldások ígérete, de nincs hosszú távú
megoldási javaslatuk (pl. az életszínvonalat növelik a környezetvédelem
kárára, de ennek később ára van)
– a valóságban nem a társadalom hosszú távú érdekei az elsődlegesek
számukra, hanem a hatalom megszerzése/megtartása → vagyis a populizmus
a hatalom megragadásának és megtartásának sajátos technikája
– több hatalomra került populista politikus a maga számára kedvezően
alakította át a politikai rendszert („számukra lejt a pálya”); így vannak ugyan
választások, de az egyenlőtlen feltételek miatt leváltásuk nehéz
• kiüresítik a demokratikus intézményeket (vagyis: elvileg léteznek
ilyen intézmények, de már nem megfelelően működnek)
– ha valamilyen társadalmi vagy gazdasági probléma jelentkezik, akkor
rendszerint a külföldet vagy annak belső „ügynökeit” hibáztatják (lásd:
folyamatos ellenségkeresés)
– a populista politikusok gyakran változtatják elképzeléseiket, hatalmi
érdekeik szerint
– a szakirodalom gyakran populistának tekinti a következőket: Trump, Chavez,
Marine Le Pen, Farage, Orbán, Putyin
– ezek között jelentős különbségek vannak
– pl. van, aki csak a külföldi eliteket támadja, a hazai oligarchákat nem, mert
azok őt szolgálják
– a propaganda és ezzel a média kiemelten fontos számukra
• Példa: Vlagyimir Putyin
– életútját (KGB stb.) lásd előbb
– sokak szerint nem tipikus populista, mert rendszere már a diktatúrához közelít,
így nincs szüksége populista eszközökre (pl. nem bátorítja az őt támogató
tömegmozgalmat)
– ugyanakkor mégis egy sor közös vonást mutat a populista politikusokkal:
• hatalomgyakorlása során nagyban támaszkodik a kézben tartott
médiára, irtja a független sajtót, civil szervezeteket
• támogatja a populistákat szerte a világban, mert azok destabilizálják
riválisait, a demokratikus politikai rendszereket
• médiamegjelenése populista jellegű üzeneteket hordoz (ő a nép
egyszerű fia; jól érzi magát az egyszerű emberek között; azzal
foglalkozik amivel az átlagemberek; ugyanazt eszi stb.)
• sajtómegjelenése erősen manipulált (pl. nem ad interjút független
újságnak, hanem csak az ellenőrzött médiának, ahol előre egyeztetett
kérdéseket kap; nem vesz részt nyilvános vitákban, ahol váratlan
kérdéseket kaphat)