18.

Tétel
A. Ismertesse az I. világháború hatásait, következményeit a művészetben: a dadaizmust és a két
világháború között színre lépő szürrealizmust! Mutassa be a két mozgalom legjelentősebb
központjait, hitvallását, művészeit!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér ‒ a korszak művészetének
jellemző törekvései, műfajai, stílusjegyei ‒ a legjelentősebb művészek és híres műalkotások
történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér
Az I. világháború hatása miatt a korszak művészeit zavarodottság, befelé fordulás és lázadás
jellemezte. Az újonnan keletkezett stílusokat, az –izmusok gyűjtőnevét avantgárdnak nevezzük.
Dadaizmus 1916-1922, Zürich:
A művészi személyiség gátlástalan felszabadítását, a hagyományos esztétikai normák radikális
szétzúzását követelte. Botrányokat, megbotránkoztatásokat okoztak.
Új műfajokat teremtettek a képzőművészetben:
• ready made: a készáruk, használati tárgyak kiállítása műalkotásként, különösebb
változtatás nélkül
• collage (kollázs): különféle anyagok, tárgyak képsíkba helyezésével készült alkotás,
• frottázs (=dörzsölés): valódi tárgyak felületéről grafitos, festékes dörzsöléssel
vesznek másolatot, és ezt viszik át a képre
• fotomontázs: különböző helyről származó fényképek, szövegek egymás mellé
ragasztása, új összefüggéseket teremtve ezáltal
• merzkép: mindennapi tárgyakból, különböző anyagokból, fotókból összeragasztott
„tárgykollázs”, szerves kompozícióvá áll össze,
• objet trouvé (obzsé truvé): talált tárgyak, furcsa konstrukciók bemutatása
szoborként vagy beépítésébe különböző művekbe
pl.: Marcel DUCHAMP: Francia festő, képzőművész; kubista, szürrealista és dadaista volt. Befelé
fordul, a magánélet témáit jeleníti meg. anyagiság, materializmus, másfelől a
legabsztraktabb transzcendens gondolkodás jellemzi. Humor, irónia, paradoxonok, dekoncentráltság
ez mind jellemző művészetére.
pl.: Marcel DUCHAMP: A forrás, 1917, Kurt SCHWITTERS: Merz, Hausmann: A műkritikus, 1919-
20, Man Ray: Ingres hegedűje, 1924,
Szürrealizmus 1924-től:
Irányzat központja Franciaország, de számos más országban is kibontakozott. A két világháború közti
periódus mozgalma. fantázia, az irrealitás, a tudattalan világa, az álom, őrület, hallucinációk, a
delírium, a csodálatosság ,ész által elfojtott tudatalattinak a szerepét hangsúlyozták, felszabadítására
törekedtek. Gátlástalan önkifejezés, a művész nem értelmével, tudatával dolgozik, hanem csak ezek
kikapcsolásával.
1. periódus: megrázni, elborzasztani, magára döbbenteni a nézőt
2. periódus: a rendkívüli, a csodálatos keresése, az álom, a képzelet birodalmán át a boldogság felé
kívántak vezetni, mágikus művészetek, irodalom kutatása
ready-made (kész tárgy) alkalmazása: a természeti és használati tárgyak eredeti környezetükből
kiemelve irracionális jelleget nyernek

automatizmus: alkotás közben felmerülő gondolatok tudat általi ellenőrzésének kiiktatása,

gondolkodás működésének közvetlen, ellenőrzés nélküli megjelenítése,
onirizmus: álomszerűség, álomképszerűség (formai eszköz)
viszkozitás: nyúlósság, ragacsosság (formai eszköz)
transzparencia: áttünés, (formai eszköz), az élőlények ledologiasítása tárggyá, géppé
való lefokozása,
erotika: a női érzékiség túlhangsúlyozása, eltúlzása, a nő a vágy és élvezet tárgya,
pl.: Henry ROUSSEAU: Az álom, 1910, René MAGRITTE: The Son Of Man, 1964, Max ERNST:
L’Ange du Foyeur, Joan MIRO: Katalán tájkép, 1924 ,Marc CHAGALL: Zöld hegedűs, 1923-24,
Salvador DALI: Műveinek álomvilágában a hétköznapi tárgyak alakja megváltozik, gyakorlatilag
képtelen, fogalmilag mégis követhető átváltozásokon mennek keresztül. Vallásos témájú képeket
éppúgy festett, mint túlfűtötten erotikus alkotásokat.
pl.: Salvador DALI: Az elfolyó idő,1931
B. Mutassa be a neoavantgárd törekvéseket a magyar fotográfiában 1965-től az 1980-as évekig
(kortörténet és egy szabadon választott fotográfus munkásságának bemutatása)! Ismertesse a
sajtó helyreigazítási kötelezettségét a jó hírnevet sértő közlés esetén!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ történelmi, társadalmi háttér ‒ szakítás a fotográfia eredendően ábrázoló
funkciójával ‒ absztrakció ‒ expresszív dokumentarizmus ‒ a hiba mint művészeti érték ‒ a sajtó
helyreigazítási kötelezettsége a jó hírnevet sértő közlés esetén
történelmi, társadalmi háttér
Magyarországon az 1960-as években a diktatúra kissé enyhülő szorításában művészeti megújulás volt
megfigyelhető. Az 1970-es évek végétől mód volt kiállításokon nyomon követni ezt az új felfogást.A
fotográfiában a megújulás egyrészt a fotóriporterek szocialista életérzéssel szembeni kritikus
hangvételű képeiben látszik, és a formabontó fotókon.
Csoportok, társulatok: Műhely 1967, Fotóbiennále (1978-tól), 1977-ben alakult Fiatalok
Fotóművészeti Stúdiója
pl. Maurer Dóra (képzőművész, 1979), Erdélyi Miklós: Időzárójel, 1976 körül
Neoavantgárd
Új élcsapat (expresszionizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, konstruktivizmus, szürrealizmus)
újra felfedező képzőművészeti irányzata.
A „neoavantgárd fotó képtípusai”: a fotóakciók, szekvenciák (sorozatok), térkonstrukciók,
városvíziók, fényrajzok, önarckép konceptek, portré konceptek, megrendezett fotók és a
képzőművészeti fotóhasználatok.
szakítás a fotográfia eredendően ábrázoló funkciójával, absztrakció, expresszív dokumentarizmus, a
hiba mint művészeti érték
A neoavantgárd fotóban nincs értelme többé a szó hagyományos értelmében vett portréról vagy
önarcképről beszélni; helyüket a különböző,érdekesebbnél érdekesebb portré- és önarcképkonceptek
vették át.
egy szabadon választott fotográfus munkásságának bemutatása
Hajas Tibor (1946-1980)
Ismertesse a sajtó helyreigazítási kötelezettségét a jó hírnevet sértő közlés esetén!

Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban
való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét,
amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket
tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A sajtó-helyreigazítás alapvetően a jó
hírnév sajtó útján történő megsértésének speciális polgári jogi szankciója, melynek létét a
tömegtájékoztatási eszközök útján elkövetett jogsértések különös szerepe indokolja. A sérelmet
szenvedett fél úgy védheti meg a legjobban jó hírnevét, becsületét, ha lehetősége van a válaszadásra,
mégpedig ugyanazon közönség előtt, amely a hamis tényállításról is értesülhetett. A sajtó-
helyreigazítás alkalmazása azonban nem követeli meg azt, hogy a közlés valóban sértse valakinek a jó
hírnevét: a felelősség megállapításához elegendő, ha a közlés valótlan, hamis. Vagyis a sajtó-
helyreigazítás intézménye kifejezi azt az igényt is, hogy a sajtó ne állíthasson következmények nélkül
hamis tényeket, és a közönség megfelelő, torzításoktól mentes tájékoztatást kapjon. 18 Sajtó-
helyreigazítás csak tényállításokkal szemben kérhető, sérelmezett vélemények sajtó általi közzététele
esetén tehát nem alkalmazható. A sajtó-helyreigazítás objektív szankció, vagyis független az érintett
sajtószerv felróható magatartásától. Sajtó-helyreigazítási eljárás A helyreigazító közleményt napilap,
internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő öt napon
belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. Lekérhető
médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a közlemény
sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény
kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett
részéhez hasonló módon és terjedelemben. Lineáris médiaszolgáltatás esetében nyolc napon belül, a
közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és azzal azonos napszakban. A helyreigazítás
közzétételét az érintett személy vagy szervezet a vitatott közlemény közzétételétől számított harminc
napon belül írásban kérheti a médiatartalom-szolgáltatótól vagy a hírügynökségtől. A határidőben kért
helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága
nyomban megcáfolható. Ha a médiatartalom-szolgáltató vagy a hírügynökség a helyreigazítás
közzétételére irányuló kötelezettségét a médiaalkotmányban foglalt határidőben nem teljesíti, az azt
igénylő fél ellene keresetet indíthat.
C. Ismertesse a leképezés hibáinak (képtorzítás, kromatikus aberráció), továbbá a képzajnak, a
helytelen színhőmérséklet beállításnak, a helytelen expozíciónak a korrigálására lehetőséget adó
szoftveres beavatkozás lehetőségét RAW fájl esetén! Ismertesse a kép-, vagy hírügynökségnek
dolgozó fotóriporter hétköznapi munkáját, a képválogatás és továbbítás gyakorlatát!
Kulcsszavak, fogalmak: ‒ leképezési hibák ‒ képzaj ‒ helytelen színhőmérséklet ‒ helytelen expozíció
‒ Raw fájl korrigálási lehetőségei ‒ a képfájl módosításának lehetőségei
leképezési hibák

Szférikus aberráció:
Nem az egész képméretben rajzol élesen. Aszférikus lencsetaggal javítható.

Kromatikus aberráció
Az üveg anyagából ered. Az egyik üveg hibáját a másik üveg hibájával korrigálni lehet. A kromatikus
aberrációt úgy lehet kiszúrni, hogy ha a szürke kontúrvonal mellé kéket vagy bíbort rajzol a képen.
Rekeszeléssel korrigálható

Kóma:
A kóma (üstököshiba) optikai értelemben egy lencsehiba, mely során a főtengelytől távoli pontból
nagyon ferdén és nagy nyílásszögben érkező fénysugarak az ernyőn pontszerű kép helyett üstökös
csóvához hasonlító fényfoltot alkotnak. Elsősorban a nagy fényerejű, nagy látószögű objektíveknél
figyelhető meg, leginkább a képmező széle felé.

Asztigmatizmus: Az ilyen objektívvel nem lehet éles képet készíteni. Anasztigmált lencsével
orvosolható.

Ismertesse a kép-, vagy hírügynökségnek dolgozó fotóriporter hétköznapi munkáját, a

képválogatás és továbbítás gyakorlatát!
1. Felkészülés emberileg: Ez egy életforma, a nap 24 órájában felkészülve kell lenni, bármikor bármi
történhet.. Fontos a nyitottság, nem zárkózhatunk be a saját kis világunkba, körültekintőnek és ébernek
kell lennünk.
2. Szakmai felkészültség: Mindig egy azonos beállítással legyen a gépünk eltéve a táskába, hogyha
bármikor elővesszük, akkor az adott fényviszonyokhoz mérten pillanatok alatt tudjuk elkészíteni a
helyes expót. Memóriakártya legyen mindig letörölve az akksik pedig csutkára feltöltve! Pótelem
legyen a vakukhoz. Fontos a megfelelő dresszkód megválasztása, attól függően rakjuk össze a
szettünket, hol fogunk aznap dolgozni (farm, parlament stb.)
3. Speciális különlegesség a munka során: Nem feltünősködünk, nem lógunk ki a kontextusból,
észrevétlenül dolgozunk. Tudjuk előre, hogy mit akarunk fotózni, ne ad hoc jelleggel kattintassunk
hanem következetesen, előre készüljön már el a fejünkben a kép.
4. Képek utóélete: Sokszor nincs lehetőség a képek utómunkázására, azonnal küldeni kell a képet ezért
amikor JPEG-re fotózunk annak tökéletesnek kell lennie (expo, színegyensúly, kivágás stb.) Gondosan
és jó minőségben kell archiválni a fotókat!
képzaj-helytelen színhőmérséklet- helytelen expozíció ‒ Raw fájl korrigálási lehetőségei ‒ a képfájl
módosításának lehetőségei
Photoshop, Lightroom

D. Mutassa be a kereskedelmi egység működési rendjéhez kapcsolódó szabályokat!

Egy kereskedelmi egység szabályszerű működtetése a szakmai rátermettségen és a tudáson kívül a
jogszabályok alapos ismeretét, értelmezését és alkalmazását is igényli.
A kereskedelmi egység nyitásával kapcsolatos gyakorlati teendők
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény részletesen, mindenre kiterjedően határozza meg
az üzlet fogalmát.
Eszerint üzlet: a szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajjal egybeépített vagy ahhoz rögzített, tartós
használatra készült, rendszeresen (állandóan vagy ideiglenes jelleggel) nyitva tartó értékesítő hely.
Az üzletek működési rendjét általánosságban a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet szabályozza, de
több más jogszabály előírásait is be kell tartani az üzemeltetés során.
Az üzlet nyitásához szükséges hatósági engedélyek
Az üzletek működtetésének általános szabálya, hogy a kereskedő - néhány kivételtől eltekintve - csak
működési engedély birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja
tevékenységét.
Az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye szerint illetékes jegyzőtől, írásban kell kérni.
A működési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell
 a kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét;
 cégjegyzékszámát, illetve vállalkozói igazolványának számát;
 adószámát, statisztikai számjelét;
 az üzlet címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát, eladóterének alapterületét (m2),
 az üzlet tulajdonosát;
 az üzlet használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.),
  az üzletkör, üzletkörök megnevezését, számát, első helyen szerepeltetve az üzlet szakmai
jellegét meghatározó fő üzletkört;
 az üzlet elnevezését (cégfeliratát);
 az üzlet napi/heti nyitvatartási idejét,
 a munkavédelemmel, a tűzvédelemmel, a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok
előírásainak megfelelő dokumentumokat, igazolásokat.
Az üzlet működésének engedélyezésében közreműködő hatóságok
 az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, fővárosi kerületi intézete
(ÁNTSZ), ha az üzletben élelmiszert, vegyi árut, gyógynövényt, illóolajat értékesítenek,
továbbá vendéglátó üzlet, kereskedelmi szálláshely, élelmiszer mozgóárusítása, valamint
élelmiszer és étel házhoz szállítása esetén,
 az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás és az ÁNTSZ, ha az üzletben,
vendéglátóhelyen állati eredetű élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot használnak fel, hoznak
forgalomba, terményt, takarmányt, élő állatot, illetve állatgyógyászati készítményt
értékesítenek,
 a tűzvédelmi szakhatóság, ha az üzletben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó vegyi
árut és anyagot, tüzelő- és építőanyagot értékesítenek, valamint kereskedelmi szálláshely,
áruház, vendéglátó üzlet esetén,
 a környezetvédelmi, az építésügyi, a tűzvédelmi szakhatóság, a közlekedési felügyelet és az
ÁNTSZ, ha az üzletben járműkereskedelmi tevékenységet folytatnak, építőanyagot, szilárd és
folyékony tüzelőanyagot, üzemanyagot, veszélyesnek nem minősülő hulladékot értékesítenek,
 az építésügyi hatóság, ha az üzletkialakítás építési vagy rendeltetés-módosítási engedély-
köteles,
 a külön jogszabályban meghatározott hatóság, ha hozzájárulása szükséges az áru
értékesítéséhez, illetve a tevékenység folytatásához.
A jegyző a fenti okiratok, hatósági, szakhatósági hozzájárulások, engedélyek megléte esetén, ha az
más jogszabály előírásaiba nem ütközik, köteles a működési engedélyt kiadni.
A működési engedélyt mindig az üzletben kell tartani, és azt ellenőrzés során be kell mutatni.
Az üzlet működését és a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi rendelkezések
betartását a jegyző, a szakhatóságok, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi
fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik.
Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet
folytatók a jogszabályokban foglalt előírásoknak nem felelnek meg, illetve azokat nem tartják be, a
jegyző az üzletet az észlelt hiányosság megszüntetéséig, de legfeljebb 90 napra ideiglenesen
bezárathatja.
A működési engedélyt visszavonásárakerülhet sor, ha
 a kereskedő az üzlet ideiglenes bezárása esetén az észlelt hiányosságokat határidőben nem
szünteti meg, vagy
 a működési engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
 az üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát működtetnek,
 a kereskedő a játékautomata bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
 az üzlet működésével összefüggő zajhatások miatt a lakosság nyugalmának sérelme ajegyző
külön intézkedése ellenére továbbra is fennáll.
Az üzlet elnevezése, feliratai
Az üzlet elnevezését (cégfeliratát) a kereskedő határozza meg, figyelembe véve az erre érvényes
rendelkezéseket.
Az elnevezésnek utalnia kell az üzlet szakjellegére, a folytatni kívánt fő tevékenységre vagy az ott
vásárolható termékekre, szolgáltatásokra.
A feliratokon az üzlet elnevezését magyar nyelven kell feltüntetni. Ez a követelmény úgy is
teljesíthető, hogy ugyanazon a feliraton az idegen nyelvű szövegen kívül annak magyar nyelvű
megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően és legalább ugyanolyan méretben,
mint az idegen nyelvű szöveget.
A pontosság kedvéért jegyezzük meg, hogy a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem
minősülnek idegen nyelvű szövegnek.
A nyitva tartásra vonatkozó szabályok
Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, az alkalmazottak és a lakókörnyezet érdekeinek
figyelembevételével a kereskedő állapítja meg ill. az önkormányzat jegyzője hagyja jóvá.
A kereskedő köteles
az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban
bekövetkező változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a jegyzőnek írásban bejelenteni;
 az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.
A működtetés során a kereskedelmi egység vezetőjének ismernie kell
 a munkaviszony jogi szabályozását, (Munka Törvénykönyve 2012. évi I. törvény és
módosításai),
 a munkavédelmi előírásokat (1993. évi XCIII. törvény és ezek módosításai),
 tűzvédelmi szabályokat és egyéb rendeleteket (1996. évi XXXI törvény),
 számviteli törvényt,
 környezetvédelmi törvényt (1955. évi LIII. törvény és módosításai).

A fotográfus és fotótermék-kereskedői tevékenység működtetéséhez be kell szerezni a szükséges

nyomtatványokat, bizonylatokat.